1997. évi CXXXV. törvény

a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről[1]

Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok Alaptörvényben és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott társulási jogának gyakorlati érvényesítése, a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásaik színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése, a társulások általánosabbá és tartósabbá tétele érdekében az alábbi törvényt alkotja:[2]

Általános rendelkezések

1. § E törvény rendelkezéseit a helyi önkormányzatok közös feladatellátására és társulására akkor kell alkalmazni, ha törvény másként nem rendelkezik.

2. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást.

3. § (1) Társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető. A megállapodást a polgármester, államigazgatási feladat- és hatáskör esetén a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása.

4. § (1) A társulásban részt vevő képviselő-testületek (a továbbiakban: a társulás tagja) mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:

a) a megállapodás jóváhagyásához;

b) a megállapodás módosításához;

c) a megállapodás megszüntetéséhez;

d) a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz;

e) a társulási megállapodás év közbeni felmondásához.

(2)[3] A társulási megállapodást felmondani - kivéve, ha a felmondás az (1) bekezdésben foglalt úton történik, vagy ha a felmondás a társulási megállapodás alapján ellátott államigazgatási hatósági hatáskör ellátásához szükséges, jogszabályban előírt feltétel teljesülésének megszűnése folytán bekövetkező hatáskörmegszűnés miatt válik év közben szükségessé - a naptári év utolsó napjával lehet. A felmondásról szóló - az (1) bekezdésben meghatározott szavazataránnyal hozott - döntést a képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni.

(3) A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja a társulásból azt a képviselő-testületet, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget.

5. § (1) A megállapodás határozatlan vagy a megállapodás szerinti határozott időre, feladat megvalósítására, feltétel teljesítésére szól, melynek módosítását, megszüntetését, felmondását a társulás bármely tagja kezdeményezheti.

(2) A társulás tagjai a megállapodás módosításáról, megszüntetéséről vagy felmondásáról a kezdeményezés megküldésétől számított hatvan napon belül döntenek.

6. § (1) A társulás megszűnik:

a) ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;

b) ha a társulás valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését;

c) a bíróság jogerős döntése alapján.

(2) A társulás tagjai a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni.

(3) A társulás tagjai a megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a társulás működését.

(4) A polgármester a megállapodásban meghatározottak szerint, de legalább évente egyszer beszámol a képviselő-testületének a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról.

A társulási megállapodások típusai

7. § (1) A képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára.

(2) A megállapodás tartalmazza:

a) a megbízó és a megbízott nevét, székhelyét;

b) azt a feladatot, hatáskört, szolgáltatást, melyet a megbízott ellát, illetőleg nyújt;

c) a megbízás időtartamát;

d) a megbízás teljesítésének feltételeit, a díját, a költségeket, ezek elszámolásának és ellenőrzésének a módját;

e)[4] a megbízás díjának nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok ellen felhatalmazással történő beszedési megbízás alkalmazását),

f)[5] államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról;

g)[6] azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.

8. § (1) Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja.

(2) A megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetőleg szervének döntése előtt a képviselő-testületek - megállapodás esetén a polgármesterek - véleményét ki kell kérni a közös intézmény, más szervezet vezetője, a közösen foglalkoztatott munkavállaló megbízása, kinevezése és felmentése esetén. A társulással kapcsolatos döntésekről a képviselő-testületeket tájékoztatni kell.

(3) A megállapodásban meghatározott költségvetést érintő döntéshez a képviselő-testületek mindegyikének egyetértése szükséges.

(4) A megállapodás tartalmazza:

a) a társulás nevét, székhelyét;

b) a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott nevét, székhelyét;

c) a társulás által ellátott feladatot, hatáskört, szolgáltatást, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezését;

d) a megállapodás időtartamát;

e) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit;

f)[7] az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok ellen felhatalmazással történő beszedési megbízás alkalmazását),

g)[8] a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a társulás megszűnése esetén;

h)[9] a társulás ellenőrzésének rendjét;

i)[10] államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról;

j)[11] a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételeit;

k)[12] intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezéseket;

l)[13] azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.

9. § Két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában.

10. § (1) A 9. §-ban meghatározott társulás döntéshozó szerve a társulási tanács.

(2) A társulás tagjai megállapodhatnak abban, hogy a társulási tanács az általuk választott - megállapodásban meghatározott számú - helyi önkormányzati képviselőkből áll. A képviselő-testületek - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - megállapodhatnak abban is, hogy a társulási tanácsban a társulás tagjait a polgármesterek képviselik, és a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal vagy abban, hogy a költségvetési hozzájárulás arányában választanak képviselőt a társulási tanácsba.

(3) Egyik társulási tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint a felével.

(4) Szavazni személyesen vagy a társulás tagja által írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján lehet.

(5) A társulási tanács tagjai képviselő-testületeiknek beszámolnak a társulási tanácsban végzett tevékenységükről.

(6) A társulás tagja az általa választott képviselőt visszahívhatja.

(7) A társulási tanács megalakultnak tekintendő, ha a képviselő-testületek mindegyike jóváhagyta a megállapodást, megválasztotta képviselőjét, és a társulási tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását.

11. § A társulási tanács dönt a társulási megállapodásban meghatározott és a társulás tagjai által átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökben.

12. § A társulási tanács tagjai sorából elnököt választ, és elnökhelyettest, elnökhelyetteseket választhat. Az elnök képviseli a társulást.

13. § (1) A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.

(2) A társulási tanács ülését az elnök, távollétében az elnökhelyettes vagy a társulási tanács által felhatalmazott képviselő hívja össze, és vezeti.

(3) Az ülést össze kell hívni:

a) szükség szerint, de évente legalább két alkalommal;

b) a társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott időpontban;

c) a társulás bármely tagjának - napirendet tartalmazó - indítványára;

d)[14] a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére.

(4)[15] A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet tizenöt napon belül meg kell küldeni a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

14. § (1) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint a felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő képviselők szavazatainak több mint a felét.

(2) A társulási tanács részletes működési szabályait - a megállapodásban meghatározott keretek között - maga állapítja meg.

15. § A 9. §-ban meghatározott társulás megállapodása tartalmazza:

a) a társulás nevét, székhelyét;

b) a társulás tagjainak nevét, székhelyét;

c) a társulás tagjai által a társulásra átruházott feladat- és hatásköröket;

d) a társulási tanács működésére vonatkozó szabályokat;

e)[16] a 8. § (4) bekezdés c) -l) pontjaiban foglaltakat.

16. § Két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal.

17. § (1)[17] A jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Működése során - külön törvényben foglaltak szerint - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező társulás működésére a 10-15. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A jogi személyiséggel rendelkező társulás saját vagyonnal rendelkezhet, melynek szaporulata a társulást illeti meg.

(4)[18] A jogi személyiséggel rendelkező társulás gazdálkodó szervezetet alapíthat, illetve vállalkozásban vehet részt, azonban felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(5)[19] A jogi személyiséggel rendelkező társulás megszűnése esetén a vagyonát - eltérő megállapodás hiányában - a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módját a társulási megállapodás rögzíti.

(6)[20] A jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodásának felmondása esetén a társulás tagja által a jogi személyiséggel rendelkező társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Ha a társulási megállapodás másképp nem rendelkezik, a vagyontárgy társulás tagja részére történő kiadását a társulási megállapodásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb négy évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a jogi személyiséggel rendelkező társulás kötelező feladatának ellátását. Ebben az esetben a társulás kivált tagját - a jogi személyiséggel rendelkező társulással kötött szerződés alapján - használati díj illeti meg.

18. §[21] (1) A jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodása tartalmazza:

a) a 15. § a)-e) pontjaiban foglaltakat;

b) intézmény, más szervezet közös alapítására, az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket;

c) a társulás költségvetési felügyeletének rendjét, az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlását;

d) a társulásnak átadott vagyontárgyakat;

e) a társulási megállapodás felmondása vagy a társulás megszűnése esetén a társulás tagjainak vagyoni jogait, kötelezettségeit.

(2)[22] Amennyiben az önkormányzatok a jogi személyiségű társulást fejlesztési, beruházási céllal hozzák létre, úgy a társulási megállapodásban rögzíteni kell, hogy az önkormányzatok által a fejlesztés, beruházás vonatkozásában vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat (a továbbiakban: székhely önkormányzat) a fizetési határidőt követő 15. naptól a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzat által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízás benyújtására jogosult. A társulási megállapodásban azt is elő kell írni, hogy ha a székhely önkormányzat nem tesz eleget a társulás felé vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a társulási tanács új székhely önkormányzat kijelöléséről dönthet, amelyet egyúttal felhatalmaz arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen a korábbi székhely önkormányzat által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízást nyújtson be.

Együttműködés

19. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei, bizottságai, polgármesterei, jegyzői, a képviselő-testületek intézményei, társulásai feladatkörükben egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

Vegyes és záró rendelkezések

20. § (1)[23] A társulási megállapodást az aláírást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, aki arra harminc napon belül törvényességi észrevételt tehet.

(2)[24] A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy a társulás szervezete, működése, döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak.

(3)[25] Önkormányzati hatáskör, valamint törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt

a) kinevezés és megbízás a külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulásra, továbbá e törvény 9. és 16. §-aiban meghatározott társulásokra,

b) intézmény alapítása a külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulásra, továbbá e törvény 16. §-ában meghatározott társulásra ruházható át.

(4) E törvény alkalmazásában

a) polgármesteren a megyei közgyűlés elnökét, a főpolgármestert,

b) jegyzőn a főjegyzőt, körjegyzőt

is érteni kell.

21. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják, és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül.

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke