Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

1997. évi CXXXV. törvény

a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről[1]

Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok Alaptörvényben és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott társulási jogának gyakorlati érvényesítése, a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásaik színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése, a társulások általánosabbá és tartósabbá tétele érdekében az alábbi törvényt alkotja:[2]

Általános rendelkezések

1. § E törvény rendelkezéseit a helyi önkormányzatok közös feladatellátására és társulására akkor kell alkalmazni, ha törvény másként nem rendelkezik.

2. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást.

3. § (1) Társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető. A megállapodást a polgármester, államigazgatási feladat- és hatáskör esetén a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása.

4. § (1) A társulásban részt vevő képviselő-testületek (a továbbiakban: a társulás tagja) mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:

a) a megállapodás jóváhagyásához;

b) a megállapodás módosításához;

c) a megállapodás megszüntetéséhez;

d) a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz;

e) a társulási megállapodás év közbeni felmondásához.

(2)[3] A társulási megállapodást felmondani - kivéve, ha a felmondás az (1) bekezdésben foglalt úton történik, vagy ha a felmondás a társulási megállapodás alapján ellátott államigazgatási hatósági hatáskör ellátásához szükséges, jogszabályban előírt feltétel teljesülésének megszűnése folytán bekövetkező hatáskörmegszűnés miatt válik év közben szükségessé - a naptári év utolsó napjával lehet. A felmondásról szóló - az (1) bekezdésben meghatározott szavazataránnyal hozott - döntést a képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni.

(3) A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja a társulásból azt a képviselő-testületet, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget.

5. § (1) A megállapodás határozatlan vagy a megállapodás szerinti határozott időre, feladat megvalósítására, feltétel teljesítésére szól, melynek módosítását, megszüntetését, felmondását a társulás bármely tagja kezdeményezheti.

(2) A társulás tagjai a megállapodás módosításáról, megszüntetéséről vagy felmondásáról a kezdeményezés megküldésétől számított hatvan napon belül döntenek.

6. § (1) A társulás megszűnik:

a) ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;

b) ha a társulás valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését;

c) a bíróság jogerős döntése alapján.

(2) A társulás tagjai a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni.

(3) A társulás tagjai a megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a társulás működését.

(4) A polgármester a megállapodásban meghatározottak szerint, de legalább évente egyszer beszámol a képviselő-testületének a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról.

A társulási megállapodások típusai

7. § (1) A képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára.

(2) A megállapodás tartalmazza:

a) a megbízó és a megbízott nevét, székhelyét;

b) azt a feladatot, hatáskört, szolgáltatást, melyet a megbízott ellát, illetőleg nyújt;

c) a megbízás időtartamát;

d) a megbízás teljesítésének feltételeit, a díját, a költségeket, ezek elszámolásának és ellenőrzésének a módját;

e)[4] a megbízás díjának nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok ellen felhatalmazással történő beszedési megbízás alkalmazását),

f)[5] államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról;

g)[6] azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.

8. § (1) Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja.

(2) A megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetőleg szervének döntése előtt a képviselő-testületek - megállapodás esetén a polgármesterek - véleményét ki kell kérni a közös intézmény, más szervezet vezetője, a közösen foglalkoztatott munkavállaló megbízása, kinevezése és felmentése esetén. A társulással kapcsolatos döntésekről a képviselő-testületeket tájékoztatni kell.

(3) A megállapodásban meghatározott költségvetést érintő döntéshez a képviselő-testületek mindegyikének egyetértése szükséges.

(4) A megállapodás tartalmazza:

a) a társulás nevét, székhelyét;

b) a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott nevét, székhelyét;

c) a társulás által ellátott feladatot, hatáskört, szolgáltatást, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezését;

d) a megállapodás időtartamát;

e) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit;

f)[7] az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok ellen felhatalmazással történő beszedési megbízás alkalmazását),

g)[8] a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a társulás megszűnése esetén;

h)[9] a társulás ellenőrzésének rendjét;

i)[10] államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról;

j)[11] a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételeit;

k)[12] intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezéseket;

l)[13] azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.

9. § Két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában.

10. § (1) A 9. §-ban meghatározott társulás döntéshozó szerve a társulási tanács.

(2) A társulás tagjai megállapodhatnak abban, hogy a társulási tanács az általuk választott - megállapodásban meghatározott számú - helyi önkormányzati képviselőkből áll. A képviselő-testületek - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - megállapodhatnak abban is, hogy a társulási tanácsban a társulás tagjait a polgármesterek képviselik, és a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal vagy abban, hogy a költségvetési hozzájárulás arányában választanak képviselőt a társulási tanácsba.

(3) Egyik társulási tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint a felével.

(4) Szavazni személyesen vagy a társulás tagja által írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján lehet.

(5) A társulási tanács tagjai képviselő-testületeiknek beszámolnak a társulási tanácsban végzett tevékenységükről.

(6) A társulás tagja az általa választott képviselőt visszahívhatja.

(7) A társulási tanács megalakultnak tekintendő, ha a képviselő-testületek mindegyike jóváhagyta a megállapodást, megválasztotta képviselőjét, és a társulási tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását.

11. § A társulási tanács dönt a társulási megállapodásban meghatározott és a társulás tagjai által átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökben.

12. § A társulási tanács tagjai sorából elnököt választ, és elnökhelyettest, elnökhelyetteseket választhat. Az elnök képviseli a társulást.

13. § (1) A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.

(2) A társulási tanács ülését az elnök, távollétében az elnökhelyettes vagy a társulási tanács által felhatalmazott képviselő hívja össze, és vezeti.

(3) Az ülést össze kell hívni:

a) szükség szerint, de évente legalább két alkalommal;

b) a társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott időpontban;

c) a társulás bármely tagjának - napirendet tartalmazó - indítványára;

d)[14] a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére.

(4)[15] A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet tizenöt napon belül meg kell küldeni a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

14. § (1) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint a felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő képviselők szavazatainak több mint a felét.

(2) A társulási tanács részletes működési szabályait - a megállapodásban meghatározott keretek között - maga állapítja meg.

15. § A 9. §-ban meghatározott társulás megállapodása tartalmazza:

a) a társulás nevét, székhelyét;

b) a társulás tagjainak nevét, székhelyét;

c) a társulás tagjai által a társulásra átruházott feladat- és hatásköröket;

d) a társulási tanács működésére vonatkozó szabályokat;

e)[16] a 8. § (4) bekezdés c) -l) pontjaiban foglaltakat.

16. § Két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal.

17. § (1)[17] A jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Működése során - külön törvényben foglaltak szerint - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező társulás működésére a 10-15. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A jogi személyiséggel rendelkező társulás saját vagyonnal rendelkezhet, melynek szaporulata a társulást illeti meg.

(4)[18] A jogi személyiséggel rendelkező társulás gazdálkodó szervezetet alapíthat, illetve vállalkozásban vehet részt, azonban felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(5)[19] A jogi személyiséggel rendelkező társulás megszűnése esetén a vagyonát - eltérő megállapodás hiányában - a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módját a társulási megállapodás rögzíti.

(6)[20] A jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodásának felmondása esetén a társulás tagja által a jogi személyiséggel rendelkező társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Ha a társulási megállapodás másképp nem rendelkezik, a vagyontárgy társulás tagja részére történő kiadását a társulási megállapodásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb négy évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a jogi személyiséggel rendelkező társulás kötelező feladatának ellátását. Ebben az esetben a társulás kivált tagját - a jogi személyiséggel rendelkező társulással kötött szerződés alapján - használati díj illeti meg.

18. §[21] (1) A jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodása tartalmazza:

a) a 15. § a)-e) pontjaiban foglaltakat;

b) intézmény, más szervezet közös alapítására, az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket;

c) a társulás költségvetési felügyeletének rendjét, az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlását;

d) a társulásnak átadott vagyontárgyakat;

e) a társulási megállapodás felmondása vagy a társulás megszűnése esetén a társulás tagjainak vagyoni jogait, kötelezettségeit.

(2)[22] Amennyiben az önkormányzatok a jogi személyiségű társulást fejlesztési, beruházási céllal hozzák létre, úgy a társulási megállapodásban rögzíteni kell, hogy az önkormányzatok által a fejlesztés, beruházás vonatkozásában vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat (a továbbiakban: székhely önkormányzat) a fizetési határidőt követő 15. naptól a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzat által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízás benyújtására jogosult. A társulási megállapodásban azt is elő kell írni, hogy ha a székhely önkormányzat nem tesz eleget a társulás felé vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a társulási tanács új székhely önkormányzat kijelöléséről dönthet, amelyet egyúttal felhatalmaz arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen a korábbi székhely önkormányzat által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízást nyújtson be.

Együttműködés

19. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei, bizottságai, polgármesterei, jegyzői, a képviselő-testületek intézményei, társulásai feladatkörükben egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

Vegyes és záró rendelkezések

20. § (1)[23] A társulási megállapodást az aláírást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, aki arra harminc napon belül törvényességi észrevételt tehet.

(2)[24] A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy a társulás szervezete, működése, döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak.

(3)[25] Önkormányzati hatáskör, valamint törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt

a) kinevezés és megbízás a külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulásra, továbbá e törvény 9. és 16. §-aiban meghatározott társulásokra,

b) intézmény alapítása a külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulásra, továbbá e törvény 16. §-ában meghatározott társulásra ruházható át.

(4) E törvény alkalmazásában

a) polgármesteren a megyei közgyűlés elnökét, a főpolgármestert,

b) jegyzőn a főjegyzőt, körjegyzőt

is érteni kell.

21. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják, és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül.

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1997. december 9-i ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 150. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[3] Módosította a 2008. évi XLIX. törvény 39. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.09.01.

[4] Módosította a 2009. évi LXXXV. törvény 106. §-a. Hatályos 2009.11.01.

[5] Számozását módosította a 2007. évi CXLVI. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[6] Számozását módosította a 2007. évi CXLVI. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[7] Módosította a 2009. évi LXXXV. törvény 106. §-a. Hatályos 2009.11.01.

[8] Számozását módosította a 2007. évi CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[9] Számozását módosította a 2007. évi CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[10] Számozását módosította a 2007. évi CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[11] Számozását módosította a 2007. évi CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[12] Számozását módosította a 2007. évi CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[13] Számozását módosította a 2007. évi CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[14] Módosította a 2011. évi CLXXXIX. törvény 150. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[15] Módosította a 2011. évi CLXXXIX. törvény 150. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[16] Megállapította a 2007. évi CXLVI. törvény 15. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[17] Megállapította a 2009. évi CIX. törvény 22. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[18] Beiktatta a 2007. évi CXLVI. törvény 15. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[19] Beiktatta a 2007. évi CXLVI. törvény 15. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[20] Beiktatta a 2007. évi CXLVI. törvény 15. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[21] Szerkezetét módosította a 2007. évi CXLVI. törvény 15. § (5) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[22] Módosította a 2009. évi LXXXV. törvény 106. §-a. Hatályos 2009.11.01.

[23] Módosította a 2011. évi CLXXXIX. törvény 150. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[24] Módosította a 2012. évi XCIII. törvény 42. § - a. Hatályos 2012.07.06.

[25] Megállapította a 2004. évi CVII. törvény 14. § (16) bekezdése. Hatályos 2004.12.01.

Tartalomjegyzék