8/2004. (XII. 19.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) a pénzügyi intézményre,

b) a befektetési vállalkozásra,

c) a tőzsdére,

d) az a)-c) pontban említett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkező pénzügyi szervezet magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: EGT fióktelep),

e) a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást teljesítő jogi személyre,

f) a pénzügyi intézménynek nem minősülő, saját tulajdonú bankjegykiadó automatát (ATM), illetve készpénzfelvételi funkcióval rendelkező POS berendezést üzemeltető jogi személyre, valamint

g) a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók) .

(2) E paragrafus (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott adatszolgáltatónak minősül az ott említett, az Európai Gazdasági Térségen kívüli országban székhellyel rendelkező pénzügyi szervezet magyarországi fióktelepe is.

2. §

(1)[1] Az adatszolgáltatók az e rendelet 1. mellékletében felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

(2)[2] A jegybanki információs rendszerhez kapcsolódó jogcímezési kötelezettséget az MNB elnöke külön rendeletben szabályozza.

3. §

(1) A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Az információk szolgáltatásához szükséges - e rendelet 3. mellékletében meghatározott - technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.

4. §

Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 7/2004. (XII. 7.) MNB rendelet.

Dr. Járai Zsigmond s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 8/2004. (XII. 19.) MNB rendelethez

A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk

2. melléklet a 8/2004. (XII. 19.) MNB rendelethez

I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó útmutatókban (továbbiakban: kitöltési útmutató) használt kifejezések tartalmára - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint az EGT fióktelep is köteles, a kitöltési útmutató alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson -adatszolgáltatói vonatkozásban - az ugyanezen típusú EGT fióktelepet is érteni kell.

A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési útmutatókra érvényesek.

A. Szektor-meghatározások

1.Változások a szektor-meghatározásokban

A korábbiakban bevezetett, az adatszolgáltatásokban egységesen alkalmazandó szektorbontás alapvetően változatlan marad, négy kisebb jelentőségű változás kivételével:

- megjelent egy új gazdálkodási forma, az Európai részvénytársaság, melynek gazdálkodási forma kódja 115 és az A) nem pénzügyi vállalatok szektorába sorolandó;

a Magyar Televízió Rt-t, amelynek ESS-e 12182888-9214-114-01 ezentúl a G) Központi Kormányzat szektorba sorolandó;

a Duna Televízió Rt-t, amelynek ESS-e 10324224-9214-114-01 ezentúl a G) Központi Kormányzat szektorba sorolandó;

a Magyar Rádió Rt-t, amelynek ESS-e 12169210-9220-114-01 ezentúl a G) Központi Kormányzat szektorba sorolandó.

2.A szektorok

Az adatgyűjtésekben a következő szektorok szerepelnek:

Szektorkód Szektor

Rezidensek:

A) Nem pénzügyi vállalatok

B) Központi bank

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

G) Központi kormányzat H) Helyi önkormányzatok

I) Társadalombiztosítási alapok

J) Háztartások

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Nem-rezidensek: L) Külföld

3.Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése

Rezidens:

1. a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró, vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó, illetve ide érkező személyt,

2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és azok családtagja,

3. a Magyar Köztársaság területén - ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is - székhellyel, telephellyel rendelkező, vagy egyébként legalább egy éve vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy. A döntő elhatárolási ismérv, hogy az adott gazdálkodó egység rendelkezik-e a KSH által adott egységes azonosító jellel (törzsszámmal) .

Nem-rezidens: rezidensnek nem minősülő természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Továbbá nem rezidensnek minősülnek az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekre egyidejűleg igaz, hogy adószámuk 51-re végződik, gazdálkodási forma kódjuk 931 (a statisztikai számjel 13.-15. karaktere) és magyar cégbíróságnál nincsenek bejegyezve.

4.A rezidens szektorok leírása

Egyes intézményi egységek sokféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott intézményi egység főtevékenysége szolgál alapul. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeit abba a szektorba kell sorolni, amelybe maga a külföldi székhelyű vállalkozás kerülne, amennyiben rezidens volna.

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint - a pénzügyi szolgáltatást előállítók kivételével - ide tartoznak:

- a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve ÁPV Rt., MÁK, ÁKK Rt., NA Rt.., MFB Üzletrészhasznosító Kft., CASA Vagyonkezelő Kft., Magyar Televízió Rt., Duna TV Rt., Magyar Rádió Rt.,

-a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek kivételével),

-egyéb jogi személyiségű vállalkozások,

-jogi személyiség nélküli vállalkozások,

-a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.

B) Központi bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort.

Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.)

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon.

Ide sorolandók jelenleg a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézményi egységek azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtókat és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják. Ide tartoznak a tőzsdék, az elszámolóházak, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények, és a befektetési vállalkozások közül az értékpapírbizományosok.

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj, egészség és önsegélyező pénztárak tartoznak.

G) Központi kormányzat

A központi kormányzat magába foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt-t, a Magyar Államkincstárt (MÁK), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt-t, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt-t, az MFB Üzletrészhasznosító Kft-t, a CASA Vagyonkezelő Kf-t., a Magyar Televízió Rt-t., Duna TV Rt-t., Magyar Rádió Rt-t.

Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.

I) Társadalombiztosítási alapok

Ide tartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

J) Háztartások

A háztartások szektora a természetes személyeket és az egyéni vállalkozókat foglalja magába. Az egyéni vállalkozók a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező és egyéb egyéni vállalkozók (mezőgazdasági őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok, magánkereskedők stb.) .

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

5.A szektor meghatározásának módja

Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:

5.1.Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e egységes statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében PSZÁF engedély számmal vagy MNB által adott technikai törzsszámmal. Ha igen, akkor a jelen pont 5.2-es alpontjában leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4-es alpont előírásait.

5.2. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel, illetve PSZÁF engedély számmal vagy MNB technikai törzsszámmal, akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásnál gazdálkodási forma kódjukat, azaz egységes statisztikai számjelük 13-15. számjelét nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor a jelen pont 5.3-as alpontja szerint kell eljárni.

Az MNB listát készített azokról a szervezetekről, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak. A listák az adott szektort illetően teljeskörűek és egy szervezet legfeljebb egy listán szerepel.

Ugyancsak listát készített az MNB azokról az intézményekről, amelyeket az A) nem pénzügyi vállalatok, a G) központi kormányzat vagy H) helyi önkormányzatok szektorába kell besorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a fenti listák egyikén sem, akkor a jelen pont 5.3-as alpontja szerint kell eljárni.

A fentiekben említett, e rendelet 3. mellékletének 1-2. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (az egységes statisztikai számjel első nyolc számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB a honlapján teszik közzé, és azok minden hónap harmadik munkanapján frissítésre kerülnek.

5.3. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel és nincs egy listán sem, akkor az egységes statisztikai számjele alapján a jelen melléklet I.A.6. pontban leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor a jelen pont 5.4-es alpontjában leírtakat kell követni.

5.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs egységes statisztikai számjele, (ami a magánszemélyeknél és a nem rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet,) vagy az egységes statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor jelen melléklet I.A. 3., 4. pontjaiban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.

6.Az egységes statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában 6.1. Az egységes statisztikai számjel (ESS)

Az egységes statisztikai számjel (ESS) használatát a Központi Statisztikai Hivatal elnökének - a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § f) pontja alapján kiadott - az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleménye határozza meg.

Az ESS első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott cég szerepel el a kivétel listákon vagy sem. Az ESS 9-12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a négy számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a pénzügyi szervezeteket az MNB külön listákon határozza meg. Az ESS 13-15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában.

Az ESS 16-17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

6.2. A listákon nem szereplő, egységes statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása az ESS segítségével

6.2.1.Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő egységeket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 11, 12, 13, 21, 22, 54, 61, 71, 72, 73, 92

A fenti meghatározás alól kivételt képeznek az alábbi intézmények, melyek a G) Központi kormányzat szektorba tartoznak:

ÁPV Rt.,

Államadósság Kezelő Központ Rt.,

Magyar Államkincstár,

Nemzeti Autópálya Rt.,

MFB Üzletrészhasznosító Kft.,

CASA Vagyonkezelő Kft.,

Magyar Televízió Rt.,

Duna Televízió Rt.,

Magyar Rádió Rt.

b) Az ESS 13-15. számjegye 571, 591, 592.

6.2.2.A B) Központi bank szektorba kell sorolni a következő egységeket: Lista alapján kell meghatározni.

6.2.3.A C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorba kell sorolni a következő egységeket: Lista alapján kell meghatározni.

6.2.4. A D) Egyéb pénzügyi közvetítők szektorba kell sorolni a következő egységeket: Lista alapján kell meghatározni.

6.2.5.Az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorba kell sorolni a következő egységeket: Lista alapján kell meghatározni.

6.2.6.Az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba kell sorolni a következő egységeket: Lista alapján kell meghatározni.

6.2.7.A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő egységeket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 31, 34, 35.

b) Az ESS 13-15. számjegye 561, 562, 911, 912.

c) Az ÁPV Rt., amelynek az ESS-e: 10792601-7415-114-01

d) Az Államadósság Kezelő Központ Rt., amelynek ESS-e: 12598757-6712-114-01

e) A Magyar Államkincstár Rt., amelynek ESS-e: 12751631-6523-114-01

f) A Nemzeti Autópálya Rt., amelynek ESS-e: 11906522-4523-114-01

g) MFB Üzletrészhasznosító Kft., amelynek ESS-e: 12692246-7415-113-01 h) CASA Vagyonkezelő Kft., amelynek ESS-e: 10904266-7415-113-01

i) Magyar Televízió Rt-t, amelynek ESS-e 12182888-9214-114-01 j) Duna Televízió Rt-t, amelynek ESS-e 10324224-9214-114-01 k) Magyar Rádió Rt-t, amelynek ESS-e 12169210-9220-114-01

6.2.8.A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő egységeket: ESS 13-14. számjegye 32, 36, 95.

6.2.9.Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő egységeket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 33.

b) Az ESS 13-15. számjegye 913, 914.

6.2.10.A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő egységeket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 23.

b) Az ESS 13-15. számjegye 811.

6.2.11.A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézetek szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő egységeket:

ESS 13-14. számjegye 51, 52, 53, 55, 69. Az ESS 13-15. számjegye 569, 599.

6.2.12.Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő egységeket: ESS 13-15. számjegye 931 (adószámuk 51-re végződik), 941.

B. Számítástechnikai segédlet (általános leírás)

Az általános számítástechnikai leírás célja, hogy az adatszolgáltatások készítőit ellássa azon információkkal, amelyek szükségesek bármely adatszolgáltatás - MNB által előírt szerkezetben történő - elkészítéséhez.

1. Általános tartalmi tudnivalók

1.1. Egy fájlban egy adatszolgáltatónak eredeti jelentés esetén ("E" jelű) egy adott adatgyűjtési egység (a továbbiakban: adatgyűjtés) egy konkrét vonatkozási idejéhez tartozó összes adatát kell beküldenie. Amennyiben módosított ("M" jelű) jelentést tartalmaz a fájl, a legkisebb beküldendő egység egy tábla minden adata. Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes jelentése nemleges, a beküldendő fájl egyetlen olyan rekordot kell tartalmazzon, amelyben csak az azonosítók (adatgyűjtés azonosító, vonatkozási idő, az adatszolgáltató azonosítója, kitöltés dátuma, és a bizonylat jellegeként az "N" betűkód) szerepelnek.

Egy adatgyűjtés egy vagy több táblából áll, a táblák sorokból, a sorok rovatokból állnak.

A fájlok rekordjai tartalmilag a kérdőív-táblák sorainak, a rekordok egyes mezői pedig - az azonosító mezőkön túl - a kérdőív-táblák rovatainak felelnek meg.

1.2. A fájl egy rekordjának szerkezetét tekintve minden rekord eleje - még a kérdőív-tábla adatrovatait tartalmazó mezők előtt - azonosító mezőket is tartalmaz. Ezek az azonosító mezők mondják meg a feldolgozó rendszer számára, hogy az adatok pl.:

-melyik adatgyűjtésből származnak,

-melyik időszakra/időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma),

-melyik adatszolgáltatótól érkeznek,

-az adatszolgáltató mely napon készítette az adatszolgáltatást (kitöltés dátuma),

-a bizonylat eredeti, módosító vagy nemleges jellegű-e,

- a mezők melyik kérdőív-tábla melyik sorának adatait tartalmazzák stb.

Ezután következnek a rekordban a kérdőív-tábla adatrovatait tartalmazó mezők. (A pontos rekordszerkezet-leírást lásd. a jelen melléklet I. B. 4.4. - 4.5. alpontjaiban.)

1.3. A fájl a fent leírt tartalmú és szerkezetű rekordokon kívül még technikai összesítő (ellenőrző) rekordokat is tartalmazhat - ha annak készítését a kitöltési útmutató előírja, és a kérdőív tábláján szerepel ilyen sor. Ilyen technikai ellenőrző sor előírására olyan kérdőív-tábla esetén kerülhet sor, amely "igazi", tehát tartalommal bíró összesen sort nem tartalmaz. A technikai ellenőrző rekord kizárólag arra szolgál, hogy a fájl beolvasásakor ellenőrizhető legyen, hogy valamennyi rekord (sor) sikeresen beolvasásra került-e. Szerkezete azonos a fájl többi rekordjának szerkezetével, az azonosító mezők után a táblaszám annak a táblának a száma, amihez tartozik, a sorszám csupa nulla, az egyes mezők pedig a tábla megfelelő oszlopaiban lévő értékek összegét tartalmazzák akkor, ha az oszlopban lévő mezők számértéket tartalmaznak, azaz összesíthetők. Mivel a sor célja tisztán technikai jellegű, az összeg nem kell, hogy jelentéssel bíró legyen, a sor mezőinek hossza az összegzés miatt természetesen nagyobb lehet, mint az elemi sorokban lévő mezők hossza.

1.4. Az értékadatokat tartalmazó mezők hosszára vonatkozóan (ld. a jelen melléklet I.B. 4.4.-4.5 alpontjai alatt található táblákat) vagy a kérdőív-tábla egészére, vagy annak oszlopaiban megadott mértékegység, illetve leírás (kódérték vagy szöveg) határozza meg az adat típusát (ld. a jelen melléklet I.B. 4.2. alpontot: C, N vagy S) .

A technikai ellenőrző rekordban lévő mezők hossza az alapadatokra vonatkozóan meghatározottnál hosszabb is lehet.

1.5. A vonatkozási időjelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:

*Az adatgyűjtés konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni.

2. A fájl típusa, szerkezete

2.1 A fájlt CSV (comma separated values, azaz vesszővel elválasztott értékek) típusú, ASCII szöveg fájlként kell elkészíteni.

A fájl formátuma feleljen meg az IBM PC DOS 3.3-as vagy magasabb verzió számú operációs rendszer követelményeinek.

A karakterkészlet DOS 852 (Windows 1250)

2.2. A rekordokat rekordhatárolójel, a mezőket mezőhatárolójel választja el egymástól (ld. a jelen pont 2.10 alpontot) .

2.3. A mezők tetszőlegesen fix vagy változó hosszon küldhetők.

(Magyarázat: A fogadó program első lépése két vessző közötti értékekkel dolgozik - természetesen az első, illetve utolsó mező sajátosságait figyelembe véve -, így az adatszolgáltatóra van bízva, hogy eszközeinek megfelelően fix hosszan, változó hosszan vagy vegyesen küldi be - két vessző között - a mezőket.)

2.4. A rekord elején szereplő, azonosítás célját szolgáló mezők soha nem lehetnek üresek.

2.5. A számértéket tartalmazó mezők, ha értékük nulla, üresen hagyhatók, de tetszés szerint a nulla be is írható. Az "üres" mezőhöz tartozó elválasztó karaktert (a vesszőt) ki kell tenni. Ilyenkor két vessző -vagy több üres mező esetén több vessző - követi egymást.

2.6. Üres adattartalmú sor beküldése lehetséges, de nem kötelező. Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor a kérdőív táblájában sorszámmal ellátott, de adattal nem rendelkező u.n. címsor található (a sor összes rovata ki van szürkítve) .

2.7. A sorban az utolsó értékes adatot követő vessző(k) elhagyható(k) akkor is, ha még több mező következne (de csak akkor, ha ezek mindegyike üres) . Ezek a vesszők, az adatszolgáltató választásától függően, szerepeltethetők is. A rekordelválasztójel előtti utolsó mezőt is tetszőlegesen követheti vessző, vagy nem.

(Magyarázat: A fogadó program a rekordelválasztó jelből észreveszi, hogy vége a sornak, és a hiányzó mezőket üres mezőnek tételezi fel. Ha ezek numerikus adatokat tartalmazó mezők lennének, akkor értékük nulla lesz.)

2.8. A 'két vessző között' szereplő érték idézőjelek között is lehet.

2.9. Szabad szöveget tartalmazó mező küldése esetén a mező tartalmát idézőjelek közé kell tenni, akkor

-ha a szöveg maga vessző karaktert tartalmaz, vagy

-ha a szöveg maga idézőjelet tartalmaz. A szövegben eredetileg előforduló idézőjelet meg kell duplázni.

(A szoftverek nagy része automatikusan így viszi ki fájlba íráskor a szöveges mezők tartalmát.)

2.10. Különleges karakterek a fájlban:

-rekordelválasztó karakter: ASCII 13-as és 10-es kód (ez az enter vagy másképpen return billentyű),

-mezőelválasztó karakter: ASCII 44-es kód (vessző),

-negatív előjel: ASCII 45-ös kód (mínuszjel),

-tizedesjel: ASCII 46-os kód (pont),

-idézőjel: ASCII 34-es kód ("),

-magyar ékezetes szöveg küldése esetén a karakterkészlet tekintetében a jelen pont 2.1. alpont tartalma az irányadó

3.A fájl neve

A fájl neve: AAADDDDD.GGG

ahol AAA az adatgyűjtés azonosító kódja (e rendelet 1. mellékletében foglalt tábla első oszlopában megadott kód)- fix, 3 karakter hosszon. DDDDD a vonatkozási idő dátumkódja - változó, max. 5 karakter hosszon.

Felbomolhat az évet, hónapot (hetet, kéthetet, stb.), napot jelző részekre, az adatgyűjtés gyakoriságának függvényében. A dátumkódot a jelen melléklet I.B. 1.5. alpontban leírt tábla alapján kell képezi.

Példák:

2 éves gyakoriság esetén (2002. év)

2F1 féléves gyakoriság esetén (2002. első félév)

2N3 negyedéves gyakoriság esetén (2002. harmadik negyedév)

210 havi gyakoriság esetén (2002. október)

2H35 heti gyakoriság esetén (2002. 35. hét)

205K1 kétheti gyakoriság esetén (2002. május első két hete)

21231 napi gyakoriság esetén (2002. december 31.)

GGG hitelintézet esetén az adatszolgáltató Giro kódja, más esetben az MNB által adott három karakteres azonosító kód - fix, 3 karakter hosszon.

• a fájl kiterjesztése előtti pont

4.A mezőkre vonatkozó ellenőrzési szabályok

4.1. A következőkben megadásra kerülnek azok a legfontosabb formai és tartalmi szabályok, amelyek betartását (többek között) ellenőrzi a befogadó program az MNB-ben. A megadott formai szabályokat úgy kell értelmezni, hogy a 'két határoló vessző között beérkező' mező tartalmát a fogadó programnak át kell tudnia tenni egy olyan mezőbe, amelyre a jelen pont 4.4.,4.5. alpontja alatt szereplő táblákban megadott szabályok igazak. (Pl.: a jelen pont 4.5. alpontjában N típusúra definiált mező esetén a text fájlban lévő karaktersorozatban nem lehet számjegytől, előjeltől, tizedesjeltől eltérő karakter.)

4.2. A táblákban szereplő rövidítések jelentése és a velük kapcsolatos tudnivalók a következők: A tartalom típusa szerint a mező lehet:

C: Kódot tartalmazó mező: leggyakrabban azonosítási célokat szolgál

-Általában adott kódértéket, vagy egy adott értékkészlet valamely tagját, esetleg dátumot (dátumkódot) tartalmaz.

-Nem lehet üres.

(Kivétel: Technikai ellenőrző sor esetén üres mező lehet ott, ahol a kitöltési útmutató ezt leírja.)

N: Számértéket tartalmazó mező: az értékadatokat tartalmazó mezők ilyenek

-Csak számjegy karaktereket (0-tól 9-ig), előjelet és tizedesjelet tartalmaz.

-Az előjel közvetlenül az első számjegy előtt legyen.

A tizedesjel a "pont".

Az értékadatokat a táblákban vagy a kitöltési útmutatóban meghatározott formában kell megadni, amely formátum kivételes esetben lehet az általánostól eltérő is. Általánosságban az értékadatokat egész számban, tizedesek nélkül, vagy százalékos adatok esetében két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

S: Szöveget tartalmazó mező:

-Tetszőleges szöveg.

-A szövegben előforduló idézőjelet duplán kell megadni. A szövegben vessző is lehet.

-Ha a szöveg vesszőt vagy idézőjelet tartalmaz, akkor a mező tartalma idézőjelek között legyen.

A hossz típusa szerint a mező lehet:

F: Fix hosszúságú (a kódok hosszúsága határozza meg)

V: Változó hosszúságú

4.3. Az általános rekordszerkezet a következő:

A, D, Tsz, K, J, T, I1,......, In, S, a, b,...........,x

azaz:

adatgyűjtés azonosító kódja, vonatkozási idő dátum kódja, adatszolgáltató törzsszáma, kitöltés dátuma, bizonylat jellege, táblaszám, első csoportosító ismérv,....., utolsó csoportosító ismérv, sorszám a táblán belül, első adatmező tartalma, második adatmező tartalma,......., utolsó adatmező tartalma

4.4. Minden tábla minden sora elején, azaz minden rekord elején a következő azonosító mezőknek kell lenniük:

A, D, Tsz, K, J

4.5. A folytató mezők (táblánként) a következők: T, I1, ...In, S, a, b,...........,x

Kiemelt csoportosító ismérv mezők olyan adatszolgáltatásokban fordulnak elő, ahol egy adott számú táblát többször kell/lehet kitölteni pl. a fizetési mérleg adatszolgáltatások esetében kiemelt csoportosító ismérv a devizanem.

Egy konkrét adatszolgáltatásban minden tábla esetén az ABC betűivel jelzett oszlopoknak megfelelő számú adatmezőt kell szerepeltetni a Sorszám mező után.

Amelyik táblában van csupa nulla sorszámú ún. technikai ellenőrző sor, az ebben a sorban lévő mezők hossza az összegzés miatt természetesen nagyobb lehet, mint az elemi sorokban lévő mezők hossza. A technikai jellegű összesen adat képzését lásd a jelen melléklet I.B. 1.3 alpontjában.

4.6. További szabályok és összefüggések

Az e rendelet 3. mellékletének 5. pontja szerinti, "A jelentések összefüggései, egyedi ellenőrzési szempontjai" című, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza azokat az ellenőrzési szempontokat, amelyek olyan - mezők közötti, táblák közötti, illetve adatgyűjtések közötti -összefüggéseket írnak le, amelyek meglétét az MNB adatbefogadó és -ellenőrző programjai ellenőrzik, és hiba esetén a javításhoz az adatszolgáltató közreműködése szükséges. Ezért célszerű, hogy ezen szabályok fennállását már az adatküldő rendszerek előzetesen is ellenőrizzék.

C. Eljárás bankszünnap esetén

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 215. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a hitelintézeteknek a PSZÁF-nál, illetve az MNB-nél tett bejelentésében pontosan fel kell tüntetniük, hogy a bankszünnap könyvelési szünnapot (a), pénztári szünnapot (b), vagy könyvelési és pénztári szünnapot (c) együttesen jelent-e.

A b) eset előfordulása esetén, azaz csak pénztári bankszünnapon valamennyi aznapra, mint tárgynapra vonatkozó, és az aznapi határidős adatszolgáltatást is teljesíteni kell.

Amennyiben az a) vagy a c) esetről van szó, azaz a bankszünnap egyben könyvelési szünnapot is jelent, a napi gyakorisággal elrendelt adatszolgáltatásokra az alábbiak érvényesek:

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatások a megelőző nap 22 óráig beérkezzenek az MNB-hez.

Havi, negyedéves, féléves vagy éves adatszolgáltatásnál, amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az e rendelet 1. mellékletében rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

D. A nem elektronikusan küldött adatszolgáltatások kísérőlevele

Minden nem elektronikusan küldött adatszolgáltatáshoz az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell mellékelni:

Ha az adott időszakban valamelyik adatgyűjtés egyetlen táblájában sincs adat, tehát az adatszolgáltatás "nemleges", ezt az adatszolgáltatáshoz tartozó kísérőlevél kitöltésével, és annak az adott adatszolgáltatásra irányadó, e rendelet 1. mellékletében meghatározott gyakorisággal és határidőre történő beküldésével kell jelezni. Amennyiben az egyes adatszolgáltatóknak több olyan, az MNB által papíron bekért adatgyűjtése van, amely az általuk folytatott tevékenységi körökre figyelemmel egész évben "nemleges" lesz, elegendő azok egy összefoglaló listán történő egyszeri megküldése az MNB Statisztikai főosztálya Adatbefogadó és -előkészítő osztálya részére.

E. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:

-teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);

-a különböző gyakoriságú adatoknak egymással konzisztensnek kell lenniük;

-a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük.

II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

MNB adatgyűjtés azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

01. Állományi adatok külföld

Értéknap:--------------- Az állomány típusa: K (külföld)

(adatok ezerben, JPY, CZK, SKK, EGY millióban)

02. Állományi adatok belföld

Értéknap:--------------- Az állomány típusa: B (belföld)

(adatok ezerben, JPY, CZK, SKK, EGY millióban)

MNB adatgyűjtés azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

03. Nyitott pozíció

(külföldi állomány + belföldi állomány)

Értéknap:...............

(adatok millió Ft-ban)

04. Nyitott pozíciók összesen

(külföldi állomány + belföldi állomány)

Értéknap:...............

(adatok millió Ft-ban)

MNB adatgyűjtés azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

05. Tranzakciós adatok

(adatok ezerben, HUF, JPY, CZK, SKK, DEV, EGY millióban)

MNB adatgyűjtés azonosító: D01

Kitöltési útmutató

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

I. Általános tudnivalók

1. A deviza operatív napi jelentésnek a benyújtást megelőző napra, mint értéknapra vonatkozó deviza állományi adatokat és alapesetben az e napra, mint kötésnapra vonatkozó forgalmi adatokat kell tartalmaznia.

2.Az adatszolgáltatás elkészítésekor a kitöltési útmutató 1. táblájában felsorolt devizákat külön-külön kell megjeleníteni, míg a táblában meg nem jelölt devizákra illetve az aranyra vonatkozó állományi és forgalmi adatokat forintra átszámítva, EGY ISO kóddal (egyéb deviza) kell jelenteni.

3. A forintra történő átszámításhoz valamennyi esetben a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ában meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Állományi és nyitott pozíciós adatok esetén az értéknapra, tranzakciós adatok esetén a kötésnapra vonatkozó árfolyamot kell használni.

4.Az adatokat a 01. és 02. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve ezerben, a JPY-ben, CZK-ban, SKK-ban lévőket és a forintban kifejezett egyéb deviza (EGY) értékeket millióban kell megadni, a 03. és 04. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió forintban. A 05. forgalmi tábla tranzakciós értékeit ezres illetve JPY, CZK, SKK, EGY, DEV és forint esetében milliós nagyságrendben, az összes tizedesjegy kiírásával (kerekítés nélkül) kell megadni.

1. tábla: a D01 jelentésben használandó devizák megnevezése és ISO kódjai

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja Táblaszám: 01, 02 - Állományi adatok külföld; Állományi adatok belföld

1.A 01. táblában a nem rezidensekkel, a 02. táblában a rezidensekkel szembeni követeléseket és kötelezettségeket kell szerepeltetni. A rezidens, nem-rezidens kör pontos meghatározása e rendelet 2. sz. mellékletének I.A.3. pontjában található.

2.Az állományi adatok között a forint állományokat nem kell feltüntetni.

3. Az állományi adatoknak értéknapos egyenlegeket kell tükrözniük. Ennek megfelelően, a nem értéknapos könyvelést alkalmazó adatszolgáltatóknak a mérlegen kívüli nyitott deviza pozíciót eredményező tranzakciók lekönyvelt állományával is korrigálni kell a mérleg tételeket.

4. Az egyes mérleg-kategóriák tartalmi definícióit külön táblába foglalva az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. sz. mellékletének 5 pontja szerinti technikai segédlet tartalmazza. A deviza eredmény számláikat hónap közben devizában vezető adatszolgáltatók a deviza eredmény tételeket is szerepeltethetik a deviza mérlegtételek között, amíg azokat devizában tartják nyilván.

5.A táblák elkészítésénél, eltérő rendelkezés hiányában, a Felügyeleti mérlegnél előírt értékelési elveket kell alkalmazni.

Táblaszám: 03 - Nyitott pozíciók tábla

1.Mind a mérleg szerinti, mind a mérlegen kívüli deviza nyitott pozíció számításának keretében devizanemenként kell meghatározni és külön sorban feltüntetni a deviza nyitott pozíciós adatokat.

A pozíció meghatározást a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. §-ában meghatározottak szerint kell elvégezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az azonnali ügyletek nyitott pozícióját is meg kell határozni, a jelen pont 3. alpontjában részletezettek szerint

2. A mérleg szerinti nyitott deviza pozíciót és összetevőit a 01. és 02. állományi táblák alapján úgy kell meghatározni, hogy a következő összefüggések teljesüljenek. A hivatkozás az állományi táblák táblaszámát és oszlopainak betűjelét tartalmazza.

a) Nettó számlaállomány (tábla b oszlopa): [(01b + 01i + 02b)-(01j + 01k + 02i + 02j) ]

b) Nettó bankközi kihelyezések/felvétek (tábla c oszlopa): [(01c + 01d + 02c + 02d )-(01l + 01m + 02k + 02l) ]

c) Nettó egyéb kihelyezések/felvétek (tábla d oszlopa): [(01e + 01f + 02e + 02f)-(01n + 01o + 02m + 02n) ]

d) Nettó egyéb eszköz/forrás, értékpapírok (tábla e oszlopa): [(01g + 01h + 02g + 02h)-(01p + 01q + 02o+02p) ]

e) Mérleg szerinti nettó nyitott pozíciók (tábla f oszlopa): [03b + 03c + 03d + 03e]

3. A mérlegen kívüli nyitott pozíciók között, a nettó határidős pozíciótól elkülönítetten kell megjeleníteni az azonnali pozíciót.

a) Azonnali pozíció (tábla g oszlopa): az adatszolgáltatók spot konverziói által generált pozíciók, beleértve a swap ügyletek spot illetve termin lábai által generált pozícióit is, amennyiben ezek nem képezik részét a nettó határidős pozíciónak.

b) A mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciók (tábla l oszlopa) a nyitott pozíciók tábla oszlopainak betűjelével leírva: [03f+03g + 03h + 03i +03j +03k]

Táblaszám: 04 - Nyitott pozíciók összesen

1. A tábla a mérleg szerinti illetve a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozícióra vonatkozó adatokat tartalmazza, külön-külön oszlopokban.

2.Az összesített hosszú pozíció, az összesített rövid pozíció és a teljes/összesített nyitott pozíció alatt a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 41. §-ában rögzített definíciókat kell érteni.

A teljes nyitott pozíciót előjelhelyesen kell megjeleníteni.

3. A mérleg szerinti adatok meghatározásához a 03. nyitott pozíciós tábla f oszlopában szereplő adatokat kell felhasználni, míg a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciós oszlop értékeinek a 03. nyitott pozíciós tábla l oszlopában szereplő adatokkal kell konzisztensnek lenniük.

4. A szavatoló tőke a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 5. számú mellékletében leírtak szerinti szavatoló tőke. A tábla mindkét oszlopában ugyanannak az értéknek kell szerepelnie.

Táblaszám: 05 - Tranzakciós adatok

1. A táblában a jelentés benyújtását megelőző munkanapon kötött, valamennyi deviza-deviza és deviza-forint tranzakciót (spot, határidős, swap, opció) szerepeltetni kell, beleértve a belső, nem treasury által kötött konverziókat is. A valuta-deviza, valuta-valuta, valuta-forint ügyleteket nem kell feltüntetni.

Abban az esetben, amikor az adatszolgáltatásból kimaradnak bizonyos előző munkanapon kötött ügyletek (pl. a jelentés beküldésének időpontját követően könyvelt ügyletek), akkor az adatszolgáltatónak ezeket az ügyleteket a következő napi jelentésében fel kell tüntetnie. Egyben indoklást kell küldeni a tranzakciók jelentése csúszásának okáról. A jelen pont 6. alpontjában részletezett, módosító jelzővel ellátott tranzakciók esetén nem kell indokolni a lejelentett tranzakció visszamenőleges értéknapját.

2. Az adatszolgáltatás elkészítésekor két kivételtől eltekintve tranzakciónként külön soron kell feltüntetni az ügyleteket.

a) Az 5 millió forint értékhatár alatti ügyletek esetén az adatszolgáltatóknak lehetőségük van arra, hogy, az ebbe a körbe tartozó ügyeteket összevontan szerepeltessék az adatszolgáltatásban. Az összevonás azonos üzlettípus, deviza pár, futamidő és ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc) esetén tehető meg. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben üresen kell hagyni. Tranzakciónkénti megjelenítés esetén sem kötelező a tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopainak a kitöltése.

b) A nem treasury által kötött belső konverziók esetén az adatszolgáltatóknak szintén lehetőségük van az összevont megjelenítésre. Az összevonás azonos deviza pár és futamidő esetén tehető meg. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben üresen kell hagyni. Tranzakciónkénti megjelenítés esetén sem kötelező a tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopainak a kitöltése.

3. Rendkívüli esetekben, amikor az adatszolgáltatók nem tudják összepárosítani bizonyos tranzakciók vételi és eladási oldalát, és amennyiben az egyik oldalon forint szerepel, úgy az adatszolgáltatóknak lehetőségük van a következőre. A forint oldali összeg és devizanem megfelelő oldalon történő feltüntetése mellett azt kell megadni, hogy a másik oldalon, forinton kívüli másik devizanem szerepel. Értékét millió forintban kell megjeleníteni, ISO kódja DEV (mint deviza) . Az említett tranzakciókat megkülönböztetett jelző alkalmazásával kell jelenteni.

4. A határidős ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. Leszállításos (nem eredmény elszámolásos) teljesítés esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet "kötésnapjára" vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

5. Az opciós ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. A korábban kötött opciók lehívása esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet "kötésnapjára" vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

6.A már korábban lejelentett ügyletek későbbi törlését, illetve módosítását meg kell jeleníteni az adatszolgáltatásban. Tranzakciók törlésekor az eredeti tranzakciót ismételten le kell jelenteni, törlési jelzővel ellátva. Tranzakció módosításakor az eredeti ügyletet szintén ismét le kell jelenteni, ugyanazon törlési jelzővel ellátva. Emellett az új, módosított tranzakciót, szintén megkülönböztetett jelzéssel ellátva, újonnan szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban.

7. Korábban már lejelentett ügyletekkel kapcsolatos (pl. korábbi adatszolgáltatási) hiba feltárása esetén a már lejelentett tranzakciókat korrigálni kell, szükség esetén törlési, módosító tranzakciók segítségével.

8. A deviza eredmény számláikat az adatszolgáltatásban szerepeltető adatszolgáltatóknak az állományi adatként lejelentett eredménytételek forintosításához kapcsolódó konverziókat is szerepeltetniük kell a tranzakciós adatok között, megkülönböztetett jelző használatával. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni.

9. A fentiekben nem jelzett technikai ügyleteket nem kell szerepeltetni a jelentésben, amennyiben azok mégis belekerülnek, a technikai jelző használata kötelező. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni.

10. A tábla oszlopainak tartalma:

a) Kötésnap: az üzletkötés napja.

b) Értéknap: az üzlet értéknapja, swap üzlet esetén az üzlet induló lábának értéknapja.

c) Üzlettípus: a lejelentett tranzakciók típusának megnevezése

• SP: az adatszolgáltató által kötött azonnali, spot konverziók

• TM: az adatszolgáltató által kötött határidős ügyletek

• SW: az adatszolgáltató által kötött swap tranzakciók

• OE: az adatszolgáltató által kötött eladási opciós ügyletek

• OV: az adatszolgáltató által kötött vételi opciós ügyletek

d) Vételi deviza: a vásárolt deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb vételi oldalának devizaneme.

e) Vételi összeg: a vásárolt deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb megvásárolt összege.

f) Eladási deviza: az eladott deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb eladási oldalának devizaneme.

g) Eladott összeg: az eladott deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb eladott összege,

h) Swap termin értéknap: a swap üzletek termin lábának értéknapja.

i) Swap termin vételi összeg: a swap üzletek termin lábának vételi összege,

j) Swap termin eladási összeg: a swap üzletek termin lábának eladási összege,

k) Bankközi/ügyfél: B, amennyiben az ügylet partnere hitelintézet E, amennyiben az üzlet partnere nem hitelintézet (egyéb)

l) Külföldi/belföldi: K, amennyiben a partner nem rezidensB, amennyiben a partner rezidens

m) Partner azonosítója:

• A partner törzsszáma: amennyiben a partner rezidens, és a C (egyéb monetáris pénzügyi intézmények), D (egyéb pénzügyi közvetítők), E (pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők), F (biztosítók és nyugdíjpénztárak) szektorok valamelyikébe tartozik.

• A partner swift kódjának első nyolc karaktere: amennyiben a partner nem rezidens hitelintézet.

• 00000002: a fenti felsorolásban nem szereplő rezidens partnerek esetén.

• 00000001: a fenti felsorolásban nem szereplő nem rezidens partnerek esetén.

A szektor-meghatározások e rendelet II. mellékletének A. pontjában találhatók. A törzsszámokat az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

n) OTC/Tőzsde: O, amennyiben a tranzakció tőzsdén kívüli T, amennyiben az adatszolgáltató a tőzsdén kötötte az ügyletet Az adatszolgáltatók spot konverziói esetén nem kell kitölteni.

o) Opciós díj: az adatszolgáltatók által kötött opciók (mind vett, mind eladott) opciós díját kell megadni, előjel nélkül, millió forintban kifejezve,

p) Törlés / módosítás:

T, amennyiben a tranzakció egy korábbi ügylet törlése

M, amennyiben a tranzakció egy korábbi tranzakció módosított paramétereit mutatja

q) Határidős ügylet leszállítása / opció lehívása:

TM, amennyiben a spot konverzió egy korábban lejelentett határidős ügylet

leszállításos teljesítését jelenti

OE, amennyiben a spot konverzió egy korábban lejelentett eladási opciós ügylet lehívását jelenti

OV, amennyiben a spot konverzió egy korábban lejelentett vételi opciós ügylet lehívását jelenti

r) Belső, összevont, féloldalas tételek:

BT: nem treasury által kötött tranzakciók tételes lejelentésekor

BO: nem treasury által kötött tranzakciók összevont lejelentésekor

O: 5 millió forint alatti, treasury által kötött ügyletek összevont lejelentésekor

F: amennyiben az adatszolgáltató a tranzakciónak csak a forint oldali összegét

tünteti fel pontosan (ld. 3. pont)

s) Technikai tranzakciók:

TH: nem valódi, hanem technikai ügyletek esetén

E: állományi adatként lejelentett deviza eredmény forintosításához kapcsolódó

konverzió esetén

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: GiroXMail

A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

MNB adatgyűjtés azonosító: D11

1: NEM REZIDENSEKKEL SZEMBEN KELETKEZETT ÉVEN TÚLI ÁLLAMI ÉS ÁLLAMILAG GARANTÁLT MAGÁN ADÓSSÁGRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

MNB adatgyűjtés azonosító: D12

1.A.: NEM REZIDENSEKKEL SZEMBEN KELETKEZETT ÉVEN TÚLI ÁLLAMI ÉS ÁLLAMILAG GARANTÁLT MAGÁN ADÓSSÁG ÁTÜTEMEZÉSI, TÖRLESZTÉSI ÉS KAMATFIZETÉSI ÜTEMEZÉSE

Megjegyzések:

MNB adatgyűjtés azonosító: D13

2: NEM REZIDENSEKKEL SZEMBEN KELETKEZETT ÉVEN TÚLI ÁLLAMI ÉS ÁLLAMILAG GARANTÁLT MAGÁN ADÓSSÁGRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

Állományok és évközi műveletek

MNB adatgyűjtés azonosító: D14

3: NEM REZIDENSEKKEL SZEMBEN KELETKEZETT ÉVEN TÚLI KÜLFÖLDI ADÓSSÁGRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

(1. és 2. számú táblázatok módosítása)

MNB adatgyűjtés azonosító: D15

MNB adatgyűjtés azonosítók: D11, D12, D13, D14, D15

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Éven túli külföldi adósságra vonatkozó adatszolgáltatás 1., 1.A., 2., 3.,4. sz. táblák

I.Általános tudnivalók

A hitelfelvételek mellett a külföldi kötvénykibocsátásokat és az Önöknél elhelyezett éven túli betéteket is jelenteni kell. A nemleges jelentést is be kell küldeni.

Az 1.,1A. táblákat az állami szektor és az állam által garantált magán adósságra negyedévente tételesen, a 2. táblát évente egyszer, az éves zárás után, a 3. táblát pedig az előbbi táblák adatainak módosítására kell kitölteni. Az állami szektor hiteleiről akkor beszélünk, ha a hitelfelvevő:

- a kormány vagy a kormányzati szervek és a többségi tulajdonukban lévő intézmények, mint ÁPV Rt., MFB Rt., Eximbank, Postabank, Rákóczi Bank a decentralizált alapok, valamint a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Alapok,

- önkormányzatok, mint megye, város és ezek intézményei,

- központi bank,

- többségi állami tulajdonban lévő közmű vállalatok.

A magánszektor állam által garantált adóssága akkor keletkezik, ha magánszemély, vállalat vagy bank (az előzőekben fel nem soroltak) adósságszolgálatára (tőketörlesztés, kamatfizetés) a fentiekben meghatározott állami szektor garanciát vállal. Amennyiben a garanciavállalás csak az átváltásra vonatkozik, a többi magánadóssággal együtt a 4. táblán kell jelenteni.

A 4. táblán a nem állami szektorba tartozó bankoknak a saját külfölddel szemben fennálló éven túli tartozásáról évente egyszer, összevontan kell jelentést adni. A magánszemélyek, illetve a vállalkozói szektor hiteleit a bankoknak a táblákon nem kell jelenteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. tábla: Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli állami és államilag garantált magán adósságra vonatkozó adatszolgáltatás (negyedéves)

Az újonnan, nem rezidensekkel szemben keletkezett állami és az állam által garantált magán adósságról kell jelentést készíteni.

1. Jelentést adó ország (Magyarország) .

2.1.Hitel száma. Azonosításra szolgáló szám, amelyet a későbbiek folyamán a 1A, 2. és 3. táblákon is alkalmazni kell. A hitelszám a szerződéskötés évéből és az MNB Statisztikai Főosztály fizetési mérleg osztályával egyeztetett sorszámból áll.

2.2.Hitel száma a jelentést adó országban: Bankon belüli azonosításra szolgál, ha van ilyen.

3.A hitelfelvevő intézmény/intézmények pontos megnevezése.

4.A hitelfelvevő intézmény/intézmények típusa.

A hitelfelvevő intézményt a következő típusok szerint kell besorolni:

1.Központi költségvetés, a kormány vagy annak valamelyik szerve.

2.Központi bank.

4. Helyi önkormányzati szerv (állam, megye, város) .

6. Állami szervezet, mely teljes egészében állami tulajdonban van (akár gazdálkodó szervezet, akár hitelintézet) .

7. Vegyes tulajdonú vállalat, mely legalább 50%-ban (de kevesebb, mint 100%-ban) állami tulajdonban van. Itt kell jelenteni az ennek megfelelő tulajdonosi struktúrával rendelkező hitelintézetet is.

8.Fejlesztési bankok. Hosszú lejáratú hitelek nyújtására specializálódott, betéttel nem foglalkozó hitelintézet.

9.Magánvállalat. Ide tartoznak azok a gazdálkodó szervezetek, ahol az állami tulajdon aránya nem éri el az 50%-ot, de adósságszolgálatáért egy állami szervezet garanciát vállal.

5.A garanciát vállaló intézmény neve.

Amennyiben az adósság visszafizetésére az állami testületek garanciát vállalnak (nemcsak a szükséges deviza biztosítására), úgy a garanciát vállaló intézmény nevét itt kell feltüntetni (pl. PM) .

6.Az adósságszolgálat (tőke- és kamatfizetés) közvetlenül a központi költségvetést terheli-e: 1. igen, 2. nem.

7.Gazdasági szektor és a hitelfelvétel célja.

(Projekt finanszírozás, importfizetés, adósságszolgálat, stb.) Projekt finanszírozás esetén a projektet meg kell nevezni és megjelölni azt a statisztikai besorolás szerinti népgazdasági ágazatot (gazdasági szektort), amelyikbe a projekt tartozik.

8.A hitelszerződés típusa: (csak egyet jelöljön meg) .

0.Normál - ide tartozik minden hitelfelvét az adósság szolgálat teljesítésére felvett hitelek kivételével.

1.Adósságszolgálat teljesítésére felvett hitelek.

2.Adósság-átütemezés céljából felvett hitelek.

3.Egyéb ("Megjegyzések" rovatban specifikálni kell) .

9.A tőketörlesztés.

1. módja: (csak egyet jelöljön meg)

1.Egyenlő részletekben,

2.Évente,

3.Egy összegben,

4. Egyéb (az 1.A.sz. táblán részletezve) .

2.alapja: (csak egyet jelöljön meg)

-teljes hitelszerződés

-lehíváson alapuló.

3.Amennyiben a tőketörlesztés lehíváson alapul, itt kell megadni a tőketörlesztések számát a lehívástól az első tőketörlesztésig, valamint a tőketörlesztések számát.

10.A tőketörlesztés dátuma:

1.első törlesztés dátuma

2.utolsó törlesztés dátuma

3.az évente esedékes törlesztések száma.

11.Konszolidációs periódus.

Ezt a pontot csak átütemezés esetén kell kitölteni. Ilyenkor meg kell adni a törlesztés eredeti és az új dátumát is. (1.A. sz. táblán részletezve.)

12.A hitelnyújtó pontos megnevezése.

Szindikált hitel esetén itt a hitelszervezőt kell feltüntetni, a "Megjegyzések" pontban pedig le kell írni, hogy a hitelnyújtásban mely országok vesznek részt.

12.1. A hitelnyújtásért garanciát vállaló intézmény neve (ha van ilyen) .

13.A hitelnyújtó intézmény telephelyének megnevezése.

A hitelnyújtó országát itt kell feltüntetni, amennyiben pl. egy japán bank londoni egysége (fiókja) nyújtja a hitelt, azt brit hitelnyújtásként kell szerepeltetni. Ha a hitelezésben több ország vesz részt, pl. Euro-kötvény, akkor ide a "multiple" szót kell beírni. Amennyiben a hitelnyújtó nemzetközi szervezet, nem kell országot megnevezni.

14.A hitel illetve a hitelnyújtó típusa.

1.Exportőr (kereskedelmi hitel),

2.Bank vagy egyéb hitelintézet,

4.Nemzetközi szervezet (Ide tartoznak a kormányközi szervezetek. Az IMF, a Világbank és annak társintézményei (IDA) által nyújtott hiteleket kivéve),

5.Kormányzat vagy állami vállalat/intézmény (kormányzati szektor, központi bank, állami vállalatok),

6.Kötvény,

8. Államosításhoz kapcsolódó hitelek (csak azok a kötvények és egyéb értékpapírok, amelyeket az államosított tulajdon eredeti tulajdonosai számára bocsátottak ki) .

15.A szerződés kelte.

16.A szerződés szerinti összeg.

(kamatok nélkül, kötvényeknél a névérték)

Az összeget JPY és ITL esetén millió, egyébként ezer devizában kell feltüntetni.

1.átütemezett tőkehátralék

2.átütemezett kamathátralék

3.átütemezett lejárt összeg

4.átütemezett kamat

5.átütemezett rövid lejáratú

6.átütemezett magán nem garantált adósság.

17.1 A jelentés devizaneme.

17.2A törlesztés devizaneme.

Ha a visszafizetés több fajta devizában történik, ide a "multiple" szót kell beírni és a "Megjegyzések" pontban kell a részleteket megadni.

18.A kamatfizetés módja vagy alapja: a/ Kamatmentes,

b/ A kamat összegét a tőke összege tartalmazza,

c/ Fix kamatláb/-ak,

ál Változó kamatláb/-ak,

e/ Egyéb (az 1 .A. sz. táblán részletezve),

Változó kamatláb esetén az első és második bázist is meg kell adni.

19.Kamatlábak, illetve marge.

1.Első fix kamatláb

2.Első változó marge

3.Második fix kamatláb

4.Második változó marge

Több kamatláb, illetve marge esetén valamennyit be kell írni.

20.A kamatfizetés időpontjai.

1.A kamatfizetés első dátuma (hó, év)

2.A kamatfizetés utolsó dátuma (hó, év)

3.Az évente esedékes kamatfizetések száma

4.A 19.3. vagy a 19.4. pontok életbelépésének dátumai.

21.Rendelkezésre tartási jutalék(%) .

Az egyéb jutalékokat a "Megjegyzések" között kell feltüntetni.

22.Megjegyzések

A következőket kell itt jelenteni:

1.Azt a tényt, hogy a szerződés szerint az állami testületek garanciát vállalnak arra, hogyha szükséges biztosítják az adósság visszafizetéséhez szükséges devizát,

2.A hitelszerződés típusát, amennyiben a 8. pontban azt az "Egyéb" kategóriába sorolták,

3. Szindikált hitelnyújtás esetén a hitelnyújtásban résztvevő országokat,

4.Amennyiben a visszafizetés többfajta devizában történik a részletezést itt kell megadni,

5.A rendelkezésre tartási jutalékon kívüli egyéb jutalékokat,

6.Minden egyéb, a hitelfelvétellel kapcsolatos, hasznosnak tartott megjegyzést.

1.A. tábla: Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli állami és államilag garantált magán adósság átütemezési, törlesztési és kamatfizetési ütemezése

Ennek a táblának a célja, hogy lehetővé tegye a bank számára a jövőben esedékes tőke- és kamatfizetések előrejelzését abban az esetben, ha a nem szabályos időszakonkénti törlesztések az automatikus előrejelzést lehetetlenné teszik.

Ezért ezt a táblát minden olyan esetben ki kell tölteni, amikor a 1. táblában a9.1.4 és a 18.5 pontot jelölték be.

Használatos ez a tábla a több éves átütemezési szerződések esetén is, amikor a 1-ben jelentett, teljes átütemezendő összeget éves összetevőkre bontják le.

1.sor. Jelentést adó ország (Magyarország) .

2.sor. Hitel száma (egyezően a 1 táblán megadottal) .

3.sor. Devizaneme (egyezően a 1. tábla 17.1. pontjában megadottal) .

4.sor. A törlesztőterv jellege.

Amennyiben az első eset, hogy a kérdéses hitellel kapcsolatos törlesztőterv bizonylat benyújtásra kerül, akkor az "eredeti", ha egy előzetesen már benyújtott 1.A. sz. tábla kerül módosításra, akkor a "módosított" megjelölés alkalmazandó.

1., 2. oszlop. Dátum (hónap, év) .

Ebben az oszlopban a későbbi oszlopokban megjelölt fizetések esedékessé válásának dátumát kell megadni.

3.oszlop. Átütemezett összeg.

Az ebben az oszlopban az összegek együttes összegének meg kell egyezni a 1. tábla 16. pontjában megadott összeggel.

4.oszlop. Becsült jövőbeni tőke fizetés.

Ezt az oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a visszafizetési terv rendhagyó (azaz 1. tábla 9.1.4. pontja jelölésre került) . Az oszlopban megadott együttes összeg a 1. tábla 16. pontjában megadottal egyező. Ha nem lehetséges a tőke és a kamat fizetés szétválasztása (egyezően a 1. tábla 18.2. pontjában megadottal), akkor az együttes összeget itt kell megadni és az 5. oszlopot üresen kell hagyni.

5.oszlop. Becsült jövőbeni kamat fizetés.

Az 1.,2 oszlopban megjelölt dátumkor esedékes kamat és egyéb költségeket kell megadni. A 1 tábla 18.5. sorának jelölése esetén töltendő ki.

2. tábla: Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli állami és államilag garantált magán adósságra vonatkozó adatszolgáltatás

(éves)

Az adott évben nem rezidensekkel szemben fennálló állami és garantált magán adósság állományi és forgalmi adatairól évente egyszer készülő jelentés.

1.sor. Jelentést adó ország (Magyarország) .

2.sor. Beszámolási időszak.

02.sor. Hitel száma (egyezően az 1. táblán megadottal) .

03.sor. Devizaneme (egyezően az 1. tábla 17.1. pontjában megadottal) .

010. sor. Fennálló adósságállomány.

A beszámolási időszak végén fennálló adósságállomány. Kötvények esetén a nominál érték. Az összegnek tartalmaznia kell a tőkehátralékot, ha van ilyen (200. sor) . Korábban is jelentett hitelek esetén: A jelenleg fennálló adósságállomány előző éves jelentésben szereplő fennálló adósságállomány (az előző évi 2. táblának a 010-es sora + lehívások (500. sor.)- tőketörlesztés (800. sor.)- leírás (700. sor.) .

100. sor. Lehívatlan állomány.

A beszámolási időszak végén a szerződésben szereplő összeg azon része, amely még nem került lehívásra. A már korábban is jelentett hitelek esetén: A jelenleg lehívatlan állomány (100. sor.) = előző éves jelentésben szereplő lehívatlan állomány (az előző évi 2. tábla 100. sor) + szerződés szerinti új összeg (400. sor.)- lehívások (500. sor.)-törlések (600. sor.) .

200. sor. Tőkehátralék.

A halmozódó esedékes, de ki nem fizetett tőke összege, amelyet nem kell levonni a fennálló adósságállományból (010. sor.) .

300. sor. Kamathátralék.

A halmozódó esedékes, de ki nem fizetett kamat összege.

400. sor. Szerződés szerinti összeg.

A beszámolási időszak alatt szerződött összeg nagysága (egyezően az 1. tábla 16. pontjában megadottal) .

500. sor. Lehívás.

A beszámolási időszak alatt lehívott összeg nagysága.

600. sor. Törlés.

A beszámolási időszak alatt törlésre került összeg nagysága, amely a lehívatlan állományt csökkenti.

700. sor. Leírás.

A beszámolási időszak alatt leírásra került összeg nagysága, amely a fennálló adósságállományt csökkenti.

800. sor. Törlesztett tőke.

A beszámolási időszak alatt törlesztett tőke nagysága.

900. sor. Kifizetett kamat.

A beszámolási időszak alatt kifizetett kamat és egyéb költség nagysága.

20R. sor. Átütemezett tőkehátralék.

Az előző beszámolási időszak végéig összegyűlt tőkehátralék összege, amely jelenleg átütemezésre került.

30R. sor. Átütemezett kamathátralék.

Az előző beszámolási időszak végéig összegyűlt kamathátralék összege, amely jelenleg átütemezésre került.

80R. sor. Átütemezett tőke.

A jelenlegi beszámolási időszak alatt esedékessé váló tőketörlesztés összege, amely átütemezésre került.

90R. sor. Átütemezett kamat.

A jelenlegi beszámolási időszak alatt esedékessé váló kamatfizetés összege, amely átütemezésre került.

3. tábla: Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli külföldi adósságra vonatkozó adatszolgáltatás (1. és 2. számú táblák módosítása)

A garantált hitelfelvételek 1. és 2. számú tábláin jelentett egyes adatok módosítására szolgál, amelyet folyamatosan kérünk készíteni és negyedévente a 1., 1.A. táblákkal együtt benyújtani.

1.sor. Jelentést adó ország (Magyarország) .

2.sor. Jelentés készítés dátuma.

1.oszlop. Hitel száma.

2.oszlop. Beszámolási időszak, hónap, év.

Csak a 2. tábla módosítása esetén töltendő ki.

3.oszlop. Tétel vagy oszlop leírása.

Annak az eredeti 1. vagy 2. táblán jelentett tételnek vagy oszlopnak a címét vagy leírását kell megadni, amelyik tétel vagy oszlop módosításra került.

4. oszlop. Módosított adat.

Az eredeti táblákon megadott adatokat itt kell módosítani és a módosított adatot beírni. Amennyiben ez egy összeg, akkor a jelentés devizanemét is fel kell tüntetni.

4. tábla: Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli nem garantált magán adósságra vonatkozó adatszolgáltatás

A nem-garantált magán adósságról évente kell a jelentést elkészíteni. Az összeget ezer USD-ben kell feltüntetni, az eltérő devizanemű összegeket állományok esetén a beszámolási időszak utolsó napján érvényes devizaközép árfolyamon, illetve a forgalom esetén az éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon átszámolva.

1.sor. Jelentést adó ország.

2.sor. Hitelfelvevő megnevezése.

Bankok, külföldi működőtőkével létrehozott társaságok, egyéb, az előző két kategóriába nem sorolható vállalatok.

3.sor. Beszámolási időszak.

A. rész. Jelenlegi helyzet és a beszámolási időszak alatti ügyletek.

1.oszlop. A hitelnyújtó típusa.

-bankok és egyéb hitelintézetek

-anya- és leányvállalatok

-exportőrök és magán hitelnyújtók

-korm., illetve állami vállalatok, nemzetközi szervezetek.

2.oszlop. Fennálló adósságállomány.

A beszámolási időszak elején fennálló adósságállomány. Előző év dec. 31-i hivatalos devizaközép árfolyamon számítva.

3.oszlop. Lehívások.

A beszámolási időszak alatt lehívott összeg nagysága. Éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva.

4.oszlop. Törlesztett tőke.

A beszámolási időszak alatt törlesztett tőke nagysága. Éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva.

5.oszlop. Kifizetett kamat.

A beszámolási időszak alatt kifizetett kamat.

Éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva.

6.oszlop. Átütemezett tőke.

A jelenlegi beszámolási időszak alatt esedékessé váló tőketörlesztések összege, amely

átütemezésre került.

Éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva.

7.oszlop. Átütemezett kamat.

A jelenlegi beszámolási időszak alatt esedékessé váló kamat és egyéb költség fizetés

összege, amely átütemezésre került.

Éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva.

8.oszlop. Fennálló adósságállomány.

A beszámolási időszak végén fennálló adósságállomány. (A tőkehátralék beszámít) . Tárgyév dec. 31-i hivatalos devizaközép árfolyamon számítva.

9.oszlop. Tőkehátralék.

A halmozódó, beszámolási időszak végén esedékes tőke összege, amely sem törlesztésre, sem átütemezésre nem került.

10.oszlop. Kamathátralék.

A halmozódó, beszámolási időszak végén esedékes kamat és egyéb költség összege, amely sem kifizetésre, sem átütemezésre nem került.

B. rész. Becsült jövőbeni tőketörlesztések és kamatfizetések.

-Tőketörlesztés

A beszámolási időszakot követő első 10 évre kell a tőketörlesztés összegét megadni. Az utolsó oszlopba a fennmaradó összeget kell beírni.

A teljes tőketörlesztésnek meg kell egyeznie a jelenlegi beszámolási időszak végén fennálló adósságállománnyal (8. oszlop.) .

-Kamatfizetés

A beszámolási időszakot követő első 10 évre kell a kamatfizetések összegét megadni. Az utolsó oszlopba a fennmaradó összeget kell beírni.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton

A beküldés formája: papíron

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztikai főosztály Fizetési mérleg osztály

MNB adatgyűjtés azonosító: E04

Kitöltési útmutató Napi jelentés az értékpapír állományokról

I.Általános tudnivalók

• A jelentést a KELER Rt-nek naponta kell benyújtania az államkötvény, kincstárjegy, MNB kötvény és egyéb értékpapír állományokról forintban, vagy a kibocsátás devizanemében.

• A jelentésnek az értékpapír típusánál megjelölt papír tényleges, az értékpapírszámlákon lekönyvelt állományának adatait kell tartalmaznia.

• A jelentésben nem kell szerepeltetni a tárgynapon lejáró értékpapír állományokat.

• A jelentésben nem kell szerepeltetni a befektetési jegyek ún. "puffer" számláinak állományát.

• Hibás adatok javításának módja: abban az esetben, ha a beküldött jelentés hibás adatot tartalmaz, kérjük, hogy a hiba kijavítása után a teljes jelentést ismételten küldjék el.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01. tábla:

• Az adatokat intézménycsoportok, értékpapír típus, saját/idegen tulajdonú értékpapír szerinti, valamint állomány összesen forintban vagy devizában, és ebből nem-rezidensbontásban kell megadni.

A tábla mezőinek leírása

Tárgynap: az üzlet elszámolási műveletének lebonyolítási napja.

Intézménycsoportok:

Típus= 1: hitelintézetek

2: brókerek

3: Magyar Államkincstár

4: Magyar Nemzeti Bank

5: külföldi intézmények (Clearstream, Euroclear, stb.) KSH törzsszám = az adószám 1-8 számjegye Név = a jelentésben szereplő intézmények teljes neve

Értékpapír típusa: itt kell megadni az államkötvény, kincstárjegy, MNB kötvény, egyéb értékpapír megbontást.

Értékpapír azonosítója: az egyes értékpapírok ISIN-kódját kell itt megadni.

Saját/Idegen tulajdonú értékpapír: Saját, illetve idegen tulajdonú értékpapír megbontásban kell megadni az egyes papírok állományát.

Deviza ISO-kódja: a Magyarországon devizában kibocsátott értékpapír esetén kell kitölteni, a papír denominációjának ISO kódját kell megadni.

Állomány összesen: az egyes intézmények által vásárolt, illetve letétkezelt teljes értékpapír állomány. Az adatokat névértéken, teljes összegben, kerekítés nélkül kell szerepeltetni.

Nem-rezidens: a rezidens/nem-rezidens fogalmának meghatározását lásd jelen melléklet I/A/3 pontjában. Az adatokat névértéken, teljes összegben, kerekítés nélkül kell szerepeltetni.

02. tábla:

• A Magyar Államkincstár alszámláin lévő értékpapírok állományát kell megadni.

A tábla mezőinek leírása

Tárgynap: az üzlet elszámolási műveletének lebonyolítási napja.

Intézmény:

Típus: 3

Törzsszám: a Magyar Államkincstár KSH törzsszáma

Név: Magyar Államkincstár

Az alszámla besorolása: 00: a Magyar Államkincstár saját alszámlája

01: ügyfelek alszámlája 02: az ÁKK alszámlája

00besorolással, a MÁK saját alszámlájaként, a 000000 azonosítású számú alszámlához kapcsolódó állományokat kell jelenteni.

02 besorolással, a MÁK ÁKK alszámlájaként, a 000002 azonosítási számon nyitott alszámlán levő értékpapír állományokat kell megadni.

01besorolással a fennmaradó alszámlákon levő állományokat kell szerepeltetni.

Értékpapír típusa: itt kell megadni az államkötvény, kincstárjegy, MNB kötvény, egyéb értékpapír megbontást.

Értékpapír azonosítója: az egyes értékpapírok ISIN-kódját kell itt megadni.

Állomány összesen: az adatokat névértéken, teljes összegben, kerekítés nélkül kell szerepeltetni.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: GiroXMail

A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztikai főosztály

MNB adatgyűjtés azonosító: E06

DVP értékpapír-számla transzfer és elsődleges piaci ügyletek adatai

MNB adatgyűjtés azonosító: E06

Kitöltési útmutató A DVP értékpapír-számla transzfer és az elsődleges piaci ügyletek adatai

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatás a bruttó elvű DVP elszámolások közül a DVP értékpapír-számla transzfer és az elsődleges piaci ügyletek adatait tartalmazza ügyletenként.

2. A táblában szereplő tételek közül az értéknapot, az ISIN-kódot, az értékpapír rövid nevét, az ügylet típusát (OTC típus), a visszavásárlás napját (reponál vagy passzív reponál), a névértéket (forintban), a vételárat (forintban) és az árfolyamot az "Elszámolási jegy" alapján kell feltüntetni.

3. Az állampapírfajta, az értékpapírkód, a sorozat és a jelleg a KELER saját jelölései alapján töltendők ki.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. Értékpapírok fajtái:

0 Kötvény

1 Államkötvény

2 Hitelkonszolidációs kötvény

3 Diszkont kincstárjegy

4 Kamatozó kincstárjegy

5 Egyéb külföldiek által vásárolható állampapír 9 Külföldi kibocsátás

B Befektetési jegy R Részvény

2. Az OTC-ügylet típusa:

0 Prompt

1 Repo

2 Repo hosszabbítása

3 Lejárt repo

4 Szállításos repo

5 Szállításos repo hosszabbítása 8 Elsődleges kibocsátás

3. OTC forrás:

0 T. napi

1 Lejárt repo

2 Repo-hosszabbítás

4. Az ügylet szereplői:

1 Bróker-bróker

2 Hitelintézet-bróker

3 Hitelintézet-hitelintézet

4 MNB-bróker

5 MNB-hitelintézet

5. Hosszabbítás típusa:

0 teljes

1 rész

6. Visszavásárlási árat csak repo, illetve szállításos repo esetén kell megadni.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: GiroXMail

A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

MNB adatgyűjtés azonosító: E14

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

01. tábla Napi forgalom a határidős*...............-piacon

02. tábla Napi nyitott*..........-pozíciók (a klíring után)

kontraktus

*) Külön-külön táblát kell készíteni minden egyes határidős részvénytermékről (beleértve a BUX-ot)

MNB adatgyűjtés azonosító: E14

Határidős részvényügyletek a BÉT-en 03. tábla A tőzsdenapon lezárt*........-pozíciók

kontraktus

04. tábla A nyitott pozíciókon keletkezett tőzsdenapi árkülönbözet

forint

*) Külön-külön táblát kell készíteni minden egyes határidős részvénytermékről (beleértve a BUX-ot)

MNB adatgyűjtés azonosító: E14

Kitöltési útmutató Határidős részvényügyletek a BÉT-en

I. Általános tudnivalók

1.A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál e melléklet I. A. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2.A táblák a rezidensek, illetve a nem rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízón-kénti adatok nem szerepelnek bennük) .

3.A határidőket arab számokkal kell megadni. Például 200403 jelenti 2004. márciust. Mindegyik határidő csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4.Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező instrumentumok elnevezése, kódja nem változhat.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1.Összefüggések a 01. táblán belül:

Minden határidőre külön-külön igaz, hogy az összes vétel (kontraktusban kifejezve) megegyezik az összes eladással (b+d = c+e) .

2.Összefüggések a 02. táblán belül:

Minden határidőre külön-külön igaz, hogy az összes nyitott vételi pozíció (kontraktusban kifejezve) megegyezik az összes nyitott eladási pozícióval (b+d = c+e) .

3.A tőzsdenapon keletkezett árkülönbözet kiszámítása a tőzsdenapi és az előző napi elszámolóárak alapján történik. Az adatokat forintban kell megadni.

4.Összefüggések a 04. táblán belül:

Minden határidőre külön-külön igaz, hogy a rezidensek nyeresége egyenlő a nem rezidensek veszteségével, és fordítva. Tehát: b = -c.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: GiroXMail

A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

MNB adatgyűjtés azonosító: E20

01. tábla

Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill ezer deviza)

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódókat jelentik.

A tulaj donviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni. */ Részesedést megtestesítő értékpapíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja **/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad az e-q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állomány ok jelentésére az "r" oszlop szolgál.)

MNB adatgyűjtés azonosító: E20

02. tábla

Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában)

kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB adatgyűjtés azonosító: E20

03. tábla

Nem-rezidensek tulajdonában lévő értékpapírok tulajdonosok szerinti országbontása

(darab ill. ezer deviza)

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítőértékpapírok (kötvények)

állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelv iszonyt megtestesítő papíróknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB adatgyűjtés azonosító: E20

04. tábla:

Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

MNB adatgyűjtés azonosító: E20

05. tábla:

Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

* Összevont értékpapírszámla; Tőzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla

**/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelv iszonyt megtestesítő papíróknál a papír denomináoiójának deviza ISO-kódja.

06. tábla:

Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni. */Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denomináclójának deviza ISO-kódja

MNB adatgyűjtés azonosító: E20

Kitöltési útmutató

A befektetési vállalkozások tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

I. Általános tudnivalók

I.1. A jelentésben használt egyes fogalmak definiálása

- Értékpapír-sorozat: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben ekként meghatározott fogalom.

- Jelentő letétkezelő: Ezen adatgyűjtésben a jelentő letétkezelők körébe tartozik valamennyi rezidens befektetési vállalkozás, bank, szakosított hitelintézet, ezen típusú EGT fióktelep, valamint a Magyar Államkincstár. A jelentő letétkezelők e rendelet 3. mellékletének 12. pontja szerinti listája az MNB honlapján olvasható.

- Letétkezelt értékpapír: Ezen jelentés keretében letétkezelt értékpapírnak minősülnek az adatszolgáltatónál értékpapír-számlán, valamint értékpapír-letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében elhelyezett értékpapírok, abban az esetben is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, letéti őrzésbe vagy értékpapír számlára (Részletesebben lásd II. 1. pont: másodlagos letétkezelés) .

- Másodlagos letétkezelés: Az a tevékenység, melynek keretében egy jelentő letétkezelő a saját vagy ügyfele tulajdonában lévő értékpapírt

a) egy másik jelentő letétkezelőnek adja tovább letétkezelés (letéti őrzés, felelős őrzés) céljából, vagy

b) egy másik jelentő letétkezelő KELER-számláján tartja, úgy hogy - ügyfél tulajdonú papír esetén - az értékpapír eredeti tulajdonosával továbbra is ő (mint elsődleges letétkezelő) áll kapcsolatban.

- Tárgynap:

a) KELER Rt.-nél nyilvántartott értékpapírok esetében: a KELER Rt. szabályzata szerinti "Elszámoló nap".

b) KELER Rt.-nél nem nyilvántartott értékpapírok esetében: a számviteli elszámolás időpontja.

I. 2. Az adatgyűjtésben szereplő értékpapírok köre

Az adatgyűjtés a befektetési vállalkozások tulajdonában lévő, valamint a náluk letéti őrzés, letétkezelés, vagy felelős őrzés során elhelyezett (rezidensek, illetve nem-rezidensek által sorozatban kibocsátott) értékpapírok negyedév utolsó napjára (mint tárgynapra) vonatkozó záró állományát tartalmazza, tulajdonosi bontásban.

A jelentésben valamennyi, sorozatban kibocsátott értékpapírt (államkötvény, MNB-kötvény, kincstárjegy, egyéb kötvény, részvény, beleértve a letéti igazolás formájában forgalmazott részvényeket is, befektetési jegy, kárpótlási jegy, jelzáloglevél, letéti jegy) szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy azt rezidens vagy nem-rezidens bocsátotta-e ki, illetve hogy a kibocsátás külföldön, vagy belföldön történt-e. (A letéti igazolások aszerint minősülnek rezidens, vagy nemrezidens kibocsátásúnak, hogy a mögötte lévő részvény rezidens, vagy nem-rezidens kibocsátású értékpapír-e.)

A táblázatokban a jelentett értékpapíroknak sorozatonként kell megjelenniük.

A jelentésben a nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.

A saját tulajdonban lévő értékpapír-állomány teljes mennyiségét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az értékpapír fizikailag hol található (KELER Rt-nél, idegen helyen, saját trezorban) . A letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat szintén teljes mennyiségben jelenteni kell, még akkor is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, vagy letéti őrzésbe (Részletesebben lásd II. 1. pont: másodlagos letétkezelés) . Az adatszolgáltatónál más jelentő letétkezelő által elhelyezett értékpapír-állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg. A lejárt értékpapírokat az adatszolgáltatásban nem szabad szerepeltetni.

I.3. Az értékpapírok azonosítása és egyéb kérdések

a) Az ISIN-kód alapvető szerepet játszik az adatgyűjtésben, ugyanis elsődleges értékpapírazonosítóként használatos.

b) PSZÁF-kód: Ha valamelyik értékpapír esetleg nem rendelkezne ISIN-kóddal, akkor - és csak akkor - használható a PSZÁF által kiadott azonosító. A kódlista hozzáférhető a Felügyelet honlapján (http://external.pszaf.hu/infohu/uj/pszafisin.htm) .

c) A 111-es gyűjtőkód: Ha az értékpapír sem ISIN-kóddal, sem PSZÁF-kóddal nem rendelkezik akkor "111"-et kell azonosító-kódként szerepeltetni. Ezeknél az értékpapíroknál (egy adott jelentő esetében) az "Értékpapír neve" mező szolgál egyedi azonosítóként: A 111-es kód alatt megjelenő értékpapír-sorozatoknál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni, viszont ugyannak a sorozatnak minden táblában tökéletesen megegyező néven kell szerepelnie.

Azokról az értékpapírokról, amelyek a jelentésben 111-es kóddal szerepelnek a 04. táblában is kell kell leíró jellegű adatokat szolgáltatni.

d) A letéti igazolások (ADR, EDR, GDR stb.) esetében a letéti igazolás saját ISIN-kódját kell megadni.

I. 4. Az értékpapír-állományok számbavétele

a) Az értékpapír-állományokat a jelentés minden táblázatában egységesen az alábbiak szerint kell jelenteni:

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek a jelentésbe ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában. (az I.4.c.) pontban leírtak figyelembevételével)

Ebben az adatszolgáltatásban tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapíroknak (a nemzetközi terminológia szerint "equity"-típusú értékpapíroknak) minősülnek a részvények, valamint a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek.

b) A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a táblákban a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni. A jelentés összeállításakor a tárgynapi T761-es KELER-kivonatot kell használni, amely a névértékes állomány mellett tartalmazza a fennálló tőkeértékre vonatkozó információt is. A törlesztés napján már a csökkentett tőkeértéket kell jelenteni. Amennyiben a negyedév utolsó napja munkaszüneti napra esik, a tőke továbbvezetését ennek az "elméleti" vonatkozási időpontnak megfelelő állapotra kell elvégezni, tehát a jelentésben a korrigált értéknek kell szerepelnie. (Lásd még ezen útmutató IV.4. pontját.)

c) A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euró-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni.

d) A tárgynapi értékpapír-állományokat jelentés készítés napja és a tárgynap között ismertté vált események figyelembevételével kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban.

I.5. Az adatgyűjtés logikája és szerkezete

Az adatgyűjtés fő táblája a 01-es, szektorok szerinti megoszlást mutató tábla, ehhez kapcsolódik a 02-es a nem-rezidens szektort további alszektorokra tagoló, illetve 03-as, nem-rezidens szektort országbontásban részletező tábla. A 04-06 táblák segédtáblák, amelyeknek döntően technikai szerepük van. A 04-es tábla adatai a többi táblában egyedi ISIN-, vagy PSZÁF-azonosítóval nem rendelkező értékpapírok azonosítását teszi lehetővé. A 05 és 06 táblák biztosítják a 01-es táblában szereplő értékpapír-állományok teljeskörűségét és a duplikációk elkerülését. Lehetővé teszik továbbá, hogy a 01-es táblában jelentett összállományok összehasonlíthatóak legyenek a KELER-számla állományaival.

II.Speciális kezelést igénylő esetek

II. 1. Néhány sajátos értékpapírügylet jelentésben való szerepeltetése

- Másodlagos letétkezelés: Az értékpapírt a 01. táblában mindig az jelenti, aki az eredeti tulajdonossal letétkezelőként kapcsolatban van. Ezért többszörös letétkezelés esetén a következőket kell alkalmazni:

Az a jelentő letétkezelő, akinél az értékpapírt tulajdonosa eredetileg elhelyezte, a 01-es és 05-ös táblában is jelenti az adott értékpapírt. A más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat a 01. tábla kitöltésekor nem szabad szerepeltetni, ezek a 06-os táblába kerülnek. Előfordulhat olyan eset is, hogy az adatszolgáltató a más jelentő letétkezelőtől kapott értékpapírt továbbadja letétkezelésre egy újabb jelentő letétkezelőnek. Ekkor az adott értékpapírállománynak a 06-os és 05-ös táblában egyaránt meg kell jelennie (a 01. táblában viszont értelemszerűen nem szerepelhet) .

- Repó-ügyletek: Eladási és visszavásárlási megállapodások, amelyeknek két fajtája különböztetendő meg ebben a jelentésben: az óvadéki és a szállításos repó. Óvadéki repó esetén az értékpapír vevője csak korlátozott rendelkezési jogot szerez, míg szállításos repó esetén a vevő teljes körűen rendelkezik a megvásárolt értékpapírok felett.

Ezen adatgyűjtés keretében az a lényeges szempont, hogy a repó-ügyletben szereplő értékpapírok kinek a birtokában vannak, ki rendelkezik felettük.

Óvadéki repó-ügylet esetén a vevő az ügylet időtartama alatt az értékpapírral nem rendelkezik szabadon (pl. a KELER Rt-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az eladó számlájáról nem veszik le azt, csak zárolják), ezért az értékpapírt az eladó tulajdonaként kell jelenteni. Szállításos repó-ügylet esetén az értékpapír vevője tulajdonosi és birtokosi jogot is szerez az értékpapír fölött (pl. a KELER Rt-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az értékpapírokat a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg az eladó KELER Rt-nél lévő értékpapír-számlájáról transzferálják a vevő értékpapír-számlájára), ezért az értékpapír vevőjének kell jelentenie, az eladó viszont nem szerepeltetheti a jelentésében. (Előfordulhat, hogy a letétkezelő saját ügyfelével köt szállításos repó-ügyletet, ezért a KELER-számláját nem érinti közvetlenül az ügylet, de ekkor is az előbbiekkel analóg módon kell eljárni: vagyis, az adatszolgáltató eladói minőségében nem szerepeltetheti saját tulajdonaként az értékpapírt, viszont mint a vevő letétkezelője, a vevő szektorában jelentenie kell.)

- Kölcsönszerződések: A kölcsönszerződés keretében átadott értékpapírt minden esetben a kölcsönbevevő tulajdonában kell kimutatni, a kölcsönbeadó állományában nem szerepelhet azon idő alatt, amíg az kölcsönben van.

a) Amennyiben egy jelentő letétkezelő konkrét és meghatározott számú értékpapírt kölcsönvesz egy másik jelentő letétkezelőtől, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a saját tulajdonú értékpapír-állományát a kölcsönadott értékpapír-mennyiséggel a jelentéseiben csökkenti, a kölcsönbevevő letétkezelő pedig ezt az értékpapír-mennyiséget a saját tulajdonaként a jelentéseiben kimutatja.

b) Ha a letétkezelő saját ügyfelének adott mennyiségű értékpapírt kölcsönöz, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a kölcsönbeadott értékpapír mennyiségével csökkenti saját tulajdonát. Ha az értékpapír kölcsönbevevője az értékpapírt a hitelező letétkezelőnél vezetett számlán tartja, akkor a letétkezelő az értékpapírt abban az ügyfélszektorban jelenti le, amelybe a kölcsönbevevő ügyfél tartozik. Ha pedig az ügyfél már eladta (vagy más letétkezelőnél vezetett számlára transzferáltatta) az értékpapírt, akkor a hitelező letétkezelő jelentésében az általa kölcsönzött értékpapír már nem szerepelhet.

c) A fentiek szerint kell a jelentéseket elkészíteni abban az esetben is, amikor a tőzsdetag letétkezelő (adatszolgáltató) az ügyfele megbízásából annak tőzsdei értékpapírját adja el, de az eladni kívánt tőzsdei értékpapír (az ügyfél késedelmes értékpapír-teljesítése miatt) nem érkezik meg az elszámolóház által előírt elszámolási napra a letétkezelő KELER Rt-nél vezetett számlájára, és a letétkezelő - a köztük lévő szerződés alapján - saját állományával hidalja át az ügyfele késedelmes értékpapír-szállítását (számlatranszferét) . Ebben az esetben az adatszolgáltató saját állománya csökken az általa biztosított értékpapír mennyiségével, az ügyfele szektorában pedig nem történik állományváltozás.

A kölcsönügyleteket a teljesítés napjától kezdve kell a jelentésekben kimutatni. A teljesítés napja leggyakrabban a kölcsönbevevő KELER Rt-nél vezetett számláján történő jóváírás értéknapja.

- Hitelmegállapodás fedezeteként a jelentőnél elhelyezett értékpapírok: Amennyiben bármilyen hitel-megállapodás keretében (pl. lombard hitel) fedezetként az ügyfél értékpapírt helyez el az adatszolgáltatónál, akkor ezeket az értékpapírokat is jelenteni kell a megfelelő ügyfélszektorban.

- Vagyonkezelés (portfóliókezelés): Ha az adatszolgáltató olyan vagyonkezelést (portfóliókezelést) végez, amelynél más a letétkezelő, akkor az értékpapír-állományt a 01. táblában nem kell jelentenie. Viszont a vagyonkezelt értékpapírokkal kapcsolatos bizományosi tevékenysége keretében átmenetileg hozzá került (KELER-számláján lévő) értékpapír-állományokra a másodlagos letétkezelésnél leírt jelentési technikát kell alkalmazni, azaz a 06-os táblában szerepeltetnie kell.

A vagyonkezelt értékpapírok letétkezelőjének jelentési kötelezettsége a vagyonkezelésbe került értékpapír vásárlásának tárgynapjától az értékpapír eladásának tárgynapjáig áll fenn. (A jelentés tárgynapjára vonatkozó információkat a jelentés beküldéséig rendelkezésre álló idő alatt kell korrigálnia.)

II. 2. Egyéb esetek

- Puffer-számla a befektetési jegyeknél. (2003. május 5-től a KELER Egységes Szabályzatának II. 2.4.5. pontja értelmében a KELER naponta megszünteti a puffer állományokat. A befektetési alapok technikai számláin lévő állományokat (676767, 787878, 606060-as számlák) a dematerializált értékpapírok esetében a korábbi puffer-számla állományokhoz hasonlóan kell jelenteni.) Az un. puffer számlán lévő, ki nem bocsátott vagy visszavásárolt állományokat a jelentésben technikai okok miatt - a kibocsátó tulajdonában lévőként (r oszlop)- szerepeltetni kell.

Az az adatszolgáltató, akinél az összevont címletű fizikai értékpapírt letétkezelés, letéti őrzés vagy felelős őrzés keretében elhelyezték (abban az esetben is ha azt a letétkezelő adatszolgáltató a KELER-be beszállította) az alábbi módon szerepeltesse az állományokat jelentésében: A 01. táblában az ügyfelek és saját tulajdonában lévő állomány mellett, jelentse le a puffer-számla állományát is. (r oszlop) A 05. táblában szerepeltesse az értékpapír teljes mennyiségét amennyiben az az értéktárában, vagy egyéb a KELER-től különböző helyen van. Ha beszállította a KELER-be akkor a 05. táblában nem kell jelentenie. A 06. táblában kell jelentenie a forgalomban lévő állománynak azt a részét, amely más jelentő letétkezelők ügyfeleinek tulajdonában vannak. A dematerializált értékpapírok esetében is a fentiek szerint kell eljárni.

A KELER Rt. a tárgynapon forgalmazott (eladott vagy visszavásárolt) dematerializált befektetési jegyek keletkeztetését, illetve megszüntetését csak a tárgynapot követően végzi el. A valóságnak való megfelelés miatt ugyanakkor az adatszolgáltatás 01-es táblájában ténylegesen az ügyfelek (beleértve az adatszolgáltatót is) tulajdonában lévő állományt kell jelenteni. (Természetesen ebben az esetben a lejelentett állomány nem fog megegyezni a tágynapi Keler kivonaton szereplő állománnyal.) Ha a tárgynapon befektetési jegy eladás (keletkeztetés) történt, az előző napi állományhoz képest keletkezett többlet állományt (a KELER-kivonathoz képest mutatott eltérést) a 05-ös táblában kell jelenteni KE kóddal. Amennyiben a tárgynapon visszavásárlás történt, a tárgynapon megszűnt papírok állományát (a KELER-kivonathoz képest mutatott eltérést) a 06-os táblában kell jelenteni KE kóddal. A segéd táblákban való állományok szerepeltetésével a korrigált KELER-számla egyezőség (Útmutató IV. pont) teljesülése biztosítottá válik.

A befektetési alapok által visszavásárolt, az alap nettó eszközértékének kiszámításakor is figyelembe vett (tehát ténylegesen forgalomban lévő) jegyek állományait nem az r oszlopban, hanem az i oszlopban a D szektor (Egyéb pénzügyi közvetítők) állományai között kell szerepeltetni.

- Nyomdai előállítás alatt lévő értékpapír állomány jelentése: Az adatszolgáltató saját, vagy ügyfele tulajdonában lévő, fizikai formájú értékpapír állományát a 01-es tábla megfelelő szektorában kell jelenteni, abban az esetben is, ha az értékpapír fizikai előállítása még nem történt meg. Ezzel egyidejűleg a szóban forgó papír állományát a 05-ös táblában is szerepeltetni kell SE kóddal és az adatszolgáltató saját törzsszámával. (lásd példatár 18. példa)

III. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01. tábla:

Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

A 01. tábla a befektetési vállalkozások tulajdonában lévő, és a náluk letéti őrzés, letétkezelés, vagy felelős őrzés során elhelyezett, rezidensek és nem rezidensek által (belföldön, vagy külföldön) kibocsátott értékpapírok negyedév végi állományát tartalmazza, tulajdonosi bontásban. A Magyarországon kibocsátott, letéti igazolás formájában (ADR, EDR, GDR stb.) külföldön forgalmazott értékpapírokat is jelenteni kell. (A letéti igazolás saját ISIN-kódjával, a tulajdonos szektorában, tehát ugyanúgy kell szerepeltetni, mint bármely más értékpapírt.)

Abban az esetben, ha az adatszolgáltató belföldi konverziós hely (vagyis a letéti igazolás kibocsátójának a számlája nála van), akkor és csak akkor, a letéti igazolások mögötti értékpapírletéteket is szerepeltetni kell a jelentésben, mégpedig a letéti igazolás kibocsátójának szektorában (általában ez a nem-rezidensek szektora) .

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Az értékpapír-azonosító című oszlop az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza,

vagy ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha a PSZÁF-kóddal sem rendelkezik, akkor "111"-et kell a mezőbe írni.

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni.

Letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével) . A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében kell megadni. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a letéti igazolásokat darabban kell közölni, hiszen nem jellemző, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lenne a mögöttes letét.)

d/ Az összes állomány megegyezik az e, az f, és az r oszlopok összegével: d=e+f+r.

e/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő értékpapírok állományát tartalmazza. Nem szerepelhet ebben az oszlopban az adatszolgáltató által birtokolt, saját maga által kibocsátott értékpapírok állománya (amelyek jelentésére az r oszlop szolgál) .

f/ Az ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állományát tartalmazza. Meg kell egyeznie az ügyfélszektorokban lévő állományok összegével: f=g+...+q.

g-től q-ig/ Az adatszolgáltató ügyfelei tulajdonában lévő értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A szektorok meghatározásánál a jelen melléklet I/A. pontjában külön megjelenő szektorleírást kell követni, azzal az eltéréssel, hogy a h/ oszlopban az "Egyéb monetáris intézmények" közül csak a szövetkezeti hitelintézetek és a pénzpiaci alapok szerepelhetnek. Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad ezekben az oszlopokban szerepeltetni (azok jelentésére az r oszlop szolgál) .

r/ Ebbe az oszlopba a kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állományát kell beírni. Ide kerül tehát a jelentő befektetési vállalkozás tulajdonában lévő, saját kibocsátású értékpapírjainak állománya, illetve a jelentő befektetési vállalkozás ügyfelének, mint az adott értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő értékpapír-állomány. (Pl. itt kell jelenteni, ha Kibocsátó Rt. tulajdonában van 1000 darab Kibocsátó Rt. törzsrészvény; vagy a jelentést beküldő Bróker Rt. tulajdonol 1500 eFt névértékű Bróker Rt. kötvényt vagy 200 ezer USD névértékű Bróker Rt. dollár kötvényt.) Ugyancsak itt kell szerepeltetni az un. puffer számlán lévő állományokat is.

02. tábla:

Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

A 02. tábla a befektetési vállakozások nem rezidens ügyfelei tulajdonában lévő negyedév végi értékpapír-állományokat tartalmazza tulajdonosi szektor szerinti bontásban.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartama:

a/ Az értékpapír-azonosító című oszlop az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza,

vagy ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha az értékpapír Felügyeleti-kóddal sem rendelkezik akkor "111"-et kell a mezőbe írni.

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni.

Letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza (az I.4. c. pontban leírtak figyelembevételével) . A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében kell megadni. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a letéti igazolásokat darabban kell közölni, hiszen nem jellemző, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lenne a mögöttes letét.)

d/ Az összes állomány megegyezik az e, f....., n oszlopok összegével: d=e+f+ +n.

e-től n-ig/ Az adatszolgáltató nem-rezidens ügyfelei tulajdonában lévő értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A szektorok meghatározásánál a jelen melléklet I/A/4. pontjában található tartalmi besorolást kell követni a nem-rezidens szervezetek intézményi szektorokba való besorolásakor.

03. tábla:

Nem-rezidensek tulajdonában lévő értékpapírok tulajdonosok szerinti országbontása

A 03. tábla a 01. tábla "q" oszlopának adatait tartalmazza, országok szerinti bontásban. A táblázatban - a külföldi tulajdonosok országbontása miatt - egy adott értékpapírt annyiszor kell felsorolni (ISIN-kód, értékpapír neve megjelölésével), ahány országból származó külföldi tulajdonos azt birtokolja. (A letéti igazolások mögött lévő értékpapírletétnél a letéti igazolást kibocsátó intézmény országát kell feltüntetni az ország oszlopban.)

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISINazonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha az értékpapír Felügyeleti-kóddal sem rendelkezik akkor

"111"-et kérünk a mezőbe írni.

b/ Ugyanazt a nevet kell használni, mint a 01. táblában.

c/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza. (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével)

d/ Annak az országnak az ISO-kódját kell beírni, amely országból az értékpapír tulajdonosa származik. Letéti igazolások mögött lévő értékpapírletét esetén, a letéti igazolást kibocsátó intézmény telephelyének országkódját kell megadni.

e/ Adott értékpapír adott országbeli, nem-rezidens tulajdonú értékpapír-állományát tartalmazza.

04.tábla:

Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

Ha az értékpapír ISIN-kóddal és Felügyeleti-kóddal sem rendelkezik akkor - és csak akkor -lehet "111"-et azonosító-kódként szerepeltetni.

A 04. tábla a jelentés egyéb tábláiban "111"-es kóddal (ISIN- vagy PSZÁF-kód nélkül) szerepeltetett értékpapírok leírását tartalmazza. Az adatszolgáltatás többi táblájának kérdéses sorait a 04-es tábla a, b és c mezői együttesen azonosítják.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Annak a táblának a számát kell megjelölni, amelyben a 111-es kóddal jelentett értékpapír előfordul. (Ha ez több táblát is érint, akkor a sorszám szerinti legelső adatszolgáltatási tábla szerepeljen.)

b/ Annak az a mezőben megjelölt táblában lévő sornak a sorszámát jelöli, amelyben a kérdéses értékpapír szerepel.

c/ Egy adott értékpapírnak, amelyet 111-es gyűjtőkódon jelentenek, az adatszolgáltatás minden táblájában azonos néven kell szerepelnie. ("Értékpapír neve" mezők.) Ebben a mezőben is ez az elnevezés szerepeljen. Minden 111-es kód alatt megjelenő értékpapír-sorozatnál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni.

d/ Az értékpapír-azonosítók mellett meg kell jelölni azok típusát is. (Pl.: CUSIP, saját stb.) Az egyes adatok egymástól szóközzel legyenek elválasztva.

e/ A c mező kódjellegű tartalmával szemben itt lehetőség van hosszú, az értékpapír beazonosítására alkalmas név megadására.

f/ A kibocsátó cég hivatalos neve.

g/ Azon ország ISO-kódját kell beírni, ahol a papír kibocsátóját bejegyezték.

h/ Kibocsátás dátuma (ÉÉÉÉHHNN)

i/ Lejárat dátuma (ÉÉÉÉHHNN)

j/ Az ISO 4217-es szabvány szerinti, három karakteres devizakódot kell megadni. A többdevizás kibocsátás kódja: MCU (=Multi Currency Issue)

k/ Címletérték

l/ A következő kódok valamelyikét kell szerepeltetni:

D= Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (Debt Instrument)

E= Tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapír (Equity Instrument)

S=Eredetileg hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral kibocsátott, de már önálló értékpapírként funkcionáló pénzügyi eszköz. Pl.: kötvény kamatszelvénye (Strips) .

V= Egyéb (Spare)

m/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és fix kamatozású, tehát ha az l mező értéke 'D' és az n mező értéke 'F'. Maximum 3 karakter egészrész és maximum 6 karakter tizedes.

n/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát ha az l mező értéke 'D'.

F= Fix kamatozású

V= Változó kamatozású

Z= Zéró kupon

o/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát az l mező értéke 'D'. Egy teljes naptári évet tekintve, a naptári éven belüli első kamatfizetés dátumát kell beírni. (ÉÉÉÉHHNN)

p/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát a l mező értéke 'D'.

B = Kétéves (Bi-annual)

A = Éves (Annual)

S = Féléves (Semi-annual)

Q = Negyedéves (Quarterly)

M = Havi (Monthly)

W = Heti(Weekly)

N = Nem alkalmazható (Not Applicable)

X = Egyéb, a fentiektől eltérő (Other)

q/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát a l mező értéke 'D'.

r/ A törlesztés dátuma ÉÉÉÉHHNN formátumban, szóközzel elválasztva a törlesztésnek a címletérték százalékában megadott mértékétől. Az egyes törlesztésekre vonatkozó adatokat egymástól szintén szóközzel kell elválasztani.

s/ A kifizetések dátuma ÉÉÉÉHHNN formátumban, szóközzel elválasztva a kifizetésnek a címletérték százalékában megadott mértékétől. Az egyes kifizetésekre vonatkozó adatokat egymástól szintén szóközzel kell elválasztani.

t/ Értékpapírhoz kapcsolódó speciális jogok

05. tábla:

Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

A 05. tábla az adatszolgáltató által a KELER-számláitól (egyesített összevont értékpapírszámla, biztosíték értékpapír letéti számla) különböző helyen (beleértve a saját értéktárban) elhelyezett értékpapírok állományának jelentésére szolgál.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISINazonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha az értékpapír Felügyeleti-kóddal sem rendelkezik, akkor

"111"-et kérünk a mezőbe írni.

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni.

c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza. (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével)

d/ Az értékpapír állománya.

e/ A következő kódok valamelyikét kell beírni:

SE= saját értéktári elhelyezés

ML=másodlagos letét

KE= késedelmes elszámolás

EG=egyéb

f/ Azt az intézményt kell megnevezni, ahol az értékpapírt elhelyezték. (Saját értéktárban történt elhelyezés esetén az adatszolgáltató saját nevét kell megadni.)

g/ Az "f" oszlopban megadott cég törzsszáma, nem-rezidens esetén pedig "00000001" szerepel.

06. tábla:

Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírok állománya

A 06. táblában azokat az értékpapírokat kell felsorolni, amelyeket az adatszolgáltatónál egy másik jelentő letétkezelő (rezidens bank, szakosított hitelintézet, befektetési vállalkozás) helyezett el. E papírok megjelenhetnek a jelentő KELER-számláján, saját értéktárában, illetve - ha a jelentő pl. harmadlagos letétbe adta tovább - egy másik jelentő letétkezelőnél is. (Ez utóbbi esetben természetesen a 05-ös táblában is szerepeltetnie kell a kérdéses állományt.) Ezek az állományok a 01-es táblában nem jelenhetnek meg.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISINazonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha az értékpapír Felügyeleti-kóddal sem rendelkezik akkor

"111"-et kérünk a mezőbe írni.

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni.

c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével) .

d/ Az értékpapír állománya.

e/ A következő kódok valamelyikét kell beírni:

ML = másodlagos letét

IT = ismeretlen tulajdonos

KE = késedelmes elszámolás

EG = egyéb

f/ Annak a jelentő letétkezelőnek a nevét kell beírni, amely az értékpapírt az adatszolgáltatónál elhelyezte.

g/ Az "f" oszlopban megadott cég törzsszámát kell megadni.

IV. Táblák közötti összefüggések, egyéb ellenőrzési szempontok

1.A jelentés helyes kitöltése esetén a táblákban negatív állományok nem szerepelhetnek.

2. Minden egyes értékpapír esetén a 01. tábla q oszlopában (nem-rezidens ügyfél) lévő állománynak meg kell egyeznie a 03. tábla e oszlopában lévő, ugyanarra az értékpapírra vonatkozó (akár több sorban szereplő) állományok összegével. Ebből adódóan, a 01. tábla q oszlopának összege megegyezik a 03. tábla e oszlopának összegével.

3. Minden értékpapír esetében a 01. táblában adott értékpapír nem-rezidens tulajdonban lévő állományának (q oszlop) meg kell egyezni ugyanezen értékpapír 02. táblában az összesen oszlopban (d oszlop) megtalálható állományával.

4. Azoknál a dematerializált értékpapíroknál, ahol a futamidő alatti tőketörlesztés miatt a kibocsátáskori és a fennálló névérték eltér egymástól, a KELER, az ügyfeleinek küldött számlakivonatain a kibocsátáskori névértéket szerepelteti. Ezen jelentésben az adatszolgáltatóknak ugyanakkor a fennálló névértéket kell jelenteni. Az ellenőrzési proceduráknál figyelemmel kell lenni arra, hogy a KELER-számla adatait a teljes egyezőséghez ezen papíroknál korrigálni kell. (A fizikai értékpapírok KELER-számlákon nyilvántartott névértéke a KELER-ben automatikusan korrigálásra kerül a tőketörlesztés összegével.) Ennek figyelembe vételével, minden egyes értékpapír esetén, az adatszolgáltató KELER-számláján (egyesített összevont értékpapírszámlán, biztosíték értékpapír letéti számlán) lévő állomány és ezen jelentés tábláiban szereplő állományok között a következő egyezőségnek kell fennállnia:

KELER-számla állománya = 01. tábla állománya - 05. tábla állománya + 06. tábla állománya

V. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: GiroXMail

A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

MNB adatgyűjtés azonosító: E21

01. tábla

Érték papírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

**/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad az e-q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az "r" oszlop szolgál.)

MNB adatgyűjtés azonosító: E21

02. tábla

Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB adatgyűjtés azonosító: E21

03. tábla:

Nem-rezidensek tulajdonában lévő értékpapírok tulajdonosok szerinti országbontása

(darab íll. ezer deviza)

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer

devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denommációjának deviza ISO-kódja.

MNB adatgyűjtés azonosító: E21

04. tábla:

Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

MNB adatgyűjtés azonosító: E21

05. tábla:

Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

A tulajdonviszonytmegtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

* Összevont értékpapírszámla, Tőzsdei elszámolási értékpapírszámla, Biztosíték értékpapír letéti számla

**/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denomináeiójának deviza ISO-kódja.

06. tábla:

Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

A tulajdonviszonytmegtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni. */ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denomináeiójának deviza ISO-kódja.

MNB adatgyűjtés azonosító: E21

Kitöltési útmutató

A bankok és a szakosított hitelintézetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

I. Általános tudnivalók

I.1. A jelentésben használt egyes fogalmak definiálása

- Értékpapír-sorozat: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben ekként meghatározott fogalom.

- Jelentő letétkezelő: Ezen adatgyűjtésben a jelentő letétkezelők körébe tartozik valamennyi rezidens befektetési vállalkozás, bank, szakosított hitelintézet, ezen típusú EGT fióktelep, valamint a Magyar Államkincstár. A jelentő letétkezelők e rendelet 3. mellékletének 12. pontja szerinti listája az MNB honlapján olvasható.

- Letétkezelt értékpapír: Ezen jelentés keretében letétkezelt értékpapírnak minősülnek az adatszolgáltatónál értékpapír-számlán, valamint értékpapír-letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében elhelyezett értékpapírok, abban az esetben is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, letéti őrzésbe vagy értékpapír számlára (Részletesebben lásd III. 1. pont: másodlagos letétkezelés) .

- Másodlagos letétkezelés: Az a tevékenység, melynek keretében egy jelentő letétkezelő a saját vagy ügyfele tulajdonában lévő értékpapírt

a) egy másik jelentő letétkezelőnek adja tovább letétkezelés (letéti őrzés, felelős őrzés) céljából, vagy

b) egy másik jelentő letétkezelő KELER-számláján tartja, úgy hogy - ügyfél tulajdonú papír esetén - az értékpapír eredeti tulajdonosával továbbra is ő (mint elsődleges letétkezelő) áll kapcsolatban.

- Tárgynap:

a) KELER Rt.-nél nyilvántartott értékpapírok esetében: a KELER Rt. szabályzata szerinti "Elszámoló nap".

b) KELER Rt.-nél nem nyilvántartott értékpapírok esetében: a számviteli elszámolás időpontja.

I. 2. Az adatgyűjtésben szereplő értékpapírok köre

Az adatgyűjtés a bankok és a szakosított hitelintézetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letéti őrzés, letétkezelés, vagy felelős őrzés során elhelyezett (rezidensek, illetve nem-rezidensek által sorozatban kibocsátott) értékpapírok negyedév utolsó napjára (mint tárgynapra) vonatkozó záró állományát tartalmazza, tulajdonosi bontásban.

A jelentésben valamennyi, sorozatban kibocsátott értékpapírt (államkötvény, MNB-kötvény, kincstárjegy, egyéb kötvény, részvény, beleértve a letéti igazolás formájában forgalmazott részvényeket is, befektetési jegy, kárpótlási jegy, jelzáloglevél, letéti jegy) szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy azt rezidens vagy nem-rezidens bocsátotta-e ki, illetve hogy a kibocsátás külföldön, vagy belföldön történt-e. (A letéti igazolások aszerint minősülnek rezidens, vagy nemrezidens kibocsátásúnak, hogy a mögötte lévő részvény rezidens, vagy nem-rezidens kibocsátású értékpapír-e.) A táblákban a jelentett értékpapíroknak sorozatonként kell megjelenniük.

A jelentésben a nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.

A saját tulajdonban lévő értékpapír-állomány teljes mennyiségét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az értékpapír fizikailag hol található (KELER Rt-nél, idegen helyen, saját trezorban) . A letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat szintén teljes mennyiségben jelenteni kell, még akkor is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, vagy letéti őrzésbe (Részletesebben lásd II. 1. pont: másodlagos letétkezelés) . Az adatszolgáltatónál más jelentő letétkezelő által elhelyezett értékpapír-állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg. A lejárt értékpapírokat az adatszolgáltatásban nem szabad szerepeltetni.

I.3. Az értékpapírok azonosítása és egyéb kérdések

a) Az ISIN-kód alapvető szerepet játszik az adatgyűjtésben, ugyanis elsődleges értékpapírazonosítóként használatos.

b) PSZÁF-kód: Ha valamelyik értékpapír esetleg nem rendelkezne ISIN-kóddal, akkor - és csak akkor - használható a PSZÁF által kiadott azonosító. A kódlista hozzáférhető a Felügyelet honlapján (http://external.pszaf.hu/infohu/uj/pszafisin.htm) .

c) A 111-es gyűjtőkód: Ha az értékpapír sem ISIN-kóddal, sem PSZÁF-kóddal nem rendelkezik akkor "111"-et kell azonosító-kódként szerepeltetni. Ezeknél az értékpapíroknál (egy adott jelentő esetében) az "Értékpapír neve" mező szolgál egyedi azonosítóként: A 111-es kód alatt megjelenő értékpapír-sorozatoknál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni, viszont ugyannak a sorozatnak minden táblában tökéletesen megegyező néven kell szerepelnie.

Azokról az értékpapírokról, amelyek a jelentésben 111-es kóddal szerepelnek a 04. táblában is kell leíró jellegű adatokat szolgáltatni.

d) A letéti igazolások (ADR, EDR, GDR stb.) esetében a letéti igazolás saját ISIN-kódját kell megadni.

I. 4. Az értékpapír-állományok számbavétele

a) Az értékpapír-állományokat a jelentés minden táblájában egységesen az alábbiak szerint kell jelenteni:

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek a jelentésbe ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével)

Ebben az adatszolgáltatásban tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapíroknak (a nemzetközi terminológia szerint "equity"-típusú értékpapíroknak) minősülnek a részvények, valamint a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek.

b) A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a táblákban a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni. A jelentés összeállításakor a tárgynapi T761-es KELER-kivonatot kell használni, amely a névértékes állomány mellett tartalmazza a fennálló tőkeértékre vonatkozó információt is. A törlesztés napján már a csökkentett tőkeértéket kell jelenteni. Amennyiben a negyedév utolsó napja munkaszüneti napra esik, a tőke továbbvezetését ennek az "elméleti" vonatkozási időpontnak megfelelő állapotra kell elvégezni, tehát a jelentésben a korrigált értéknek kell szerepelnie. (Lásd még ezen útmutató IV.4. pontját.)

c) A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euró-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni.

d) A tárgynapi értékpapír-állományokat jelentés készítés napja és a tárgynap között ismertté vált események figyelembevételével kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban.

I.5. Az adatgyűjtés logikája és szerkezete

Az adatgyűjtés fő táblája a 01-es, szektorok szerinti megoszlást mutató tábla, ehhez kapcsolódik a 02-es a nem-rezidens szektort további alszektorokra tagoló, illetve 03-as, nem-rezidens szektort országbontásban részletező tábla. A 04-06 táblák segédtáblák, amelyeknek döntően technikai szerepük van. A 04-es tábla adatai a többi táblában egyedi ISIN-, vagy PSZÁF-azonosítóval nem rendelkező értékpapírok azonosítását teszi lehetővé. A 05 és 06 táblák biztosítják a 01-es táblában szereplő értékpapír-állományok teljeskörűségét és a duplikációk elkerülését. Lehetővé teszik továbbá, hogy a 01-es táblában jelentett összállományok összehasonlíthatóak legyenek a KELER-számla állományaival.

II.Speciális kezelést igénylő esetek

II. 1. Néhány sajátos értékpapírügylet jelentésben való szerepeltetése

- Másodlagos letétkezelés: Az értékpapírt a 01. táblában mindig az jelenti, aki az eredeti tulajdonossal letétkezelőként kapcsolatban van. Ezért többszörös letétkezelés esetén a következőket kell alkalmazni:

Az a jelentő letétkezelő, akinél az értékpapírt tulajdonosa eredetileg elhelyezte, a 01-es és 05-ös táblában is jelenti az adott értékpapírt. A más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat a 01. tábla kitöltésekor nem szabad szerepeltetni, ezek a 06-os táblába kerülnek. Előfordulhat olyan eset is, hogy az adatszolgáltató a más jelentő letétkezelőtől kapott értékpapírt továbbadja letétkezelésre egy újabb jelentő letétkezelőnek. Ekkor az adott értékpapírállománynak a 06-os és 05-ös táblában egyaránt meg kell jelennie (a 01. táblában viszont értelemszerűen nem szerepelhet) .

- Repó-ügyletek: Eladási és visszavásárlási megállapodások, amelyeknek két fajtája különböztetendő meg ebben a jelentésben: az óvadéki és a szállításos repó. Óvadéki repó esetén az értékpapír vevője csak korlátozott rendelkezési jogot szerez, míg szállításos repó esetén a vevő teljeskörűen rendelkezik a megvásárolt értékpapírok felett.

Ezen adatgyűjtés keretében az a lényeges szempont, hogy a repó-ügyletben szereplő értékpapírok kinek a birtokában vannak, ki rendelkezik felettük.

Óvadéki repó-ügylet esetén a vevő az ügylet időtartama alatt az értékpapírral nem rendelkezik szabadon (pl. a KELER Rt-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az eladó számlájáról nem veszik le azt, csak zárolják), ezért az értékpapírt az eladó tulajdonaként kell jelenteni.

Szállításos repó-ügylet esetén az értékpapír vevője tulajdonosi és birtokosi jogot is szerez az értékpapír fölött (pl. a KELER Rt-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az értékpapírokat a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg az eladó KELER Rt-nél lévő értékpapír-számlájáról transzferálják a vevő értékpapír-számlájára), ezért az értékpapír vevőjének kell jelentenie, az eladó viszont nem szerepeltetheti a jelentésében. (Előfordulhat, hogy a letétkezelő saját ügyfelével köt szállításos repó-ügyletet, ezért a KELER-számláját nem érinti közvetlenül az ügylet, de ekkor is az előbbiekkel analóg módon kell eljárni: vagyis, az adatszolgáltató eladói minőségében nem szerepeltetheti saját tulajdonaként az értékpapírt, viszont mint a vevő letétkezelője, a vevő szektorában jelentenie kell.)

- Kölcsönszerződések: A kölcsönszerződés keretében átadott értékpapírt minden esetben a kölcsönbe vevő tulajdonában kell kimutatni, a kölcsönbeadó állományában nem szerepelhet azon idő alatt, amíg az kölcsönben van.

a) Amennyiben egy jelentő letétkezelő konkrét és meghatározott számú értékpapírt kölcsönvesz egy másik jelentő letétkezelőtől, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a saját tulajdonú értékpapír-állományát a kölcsönadott értékpapír-mennyiséggel a jelentéseiben csökkenti, a kölcsönbevevő letétkezelő pedig ezt az értékpapír-mennyiséget a saját tulajdonaként a jelentéseiben kimutatja.

b) Ha a letétkezelő saját ügyfelének adott mennyiségű értékpapírt kölcsönöz, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a kölcsönbeadott értékpapír mennyiségével csökkenti saját tulajdonát. Ha az értékpapír kölcsönbe vevője az értékpapírt a hitelező letétkezelőnél vezetett számlán tartja, akkor a letétkezelő az értékpapírt abban az ügyfélszektorban jelenti le, amelybe a kölcsönbevevő ügyfél tartozik. Ha pedig az ügyfél már eladta (vagy más letétkezelőnél vezetett számlára transzferáltatta) az értékpapírt, akkor a hitelező letétkezelő jelentésében az általa kölcsönzött értékpapír már nem szerepelhet.

c) A fentiek szerint kell a jelentéseket elkészíteni abban az esetben is, amikor a tőzsdetag letétkezelő (adatszolgáltató) az ügyfele megbízásából annak tőzsdei értékpapírját adja el, de az eladni kívánt tőzsdei értékpapír (az ügyfél késedelmes értékpapír-teljesítése miatt) nem érkezik meg az elszámolóház által előírt elszámolási napra a letétkezelő KELER Rt-nél vezetett számlájára, és a letétkezelő - a köztük lévő szerződés alapján - saját állományával hidalja át az ügyfele késedelmes értékpapír-szállítását (számlatranszferét) . Ebben az esetben az adatszolgáltató saját állománya csökken az általa biztosított értékpapír mennyiségével, az ügyfele szektorában pedig nem történik állományváltozás.

A kölcsönügyleteket a teljesítés napjától kezdve kell a jelentésekben kimutatni. A teljesítés napja leggyakrabban a kölcsönbevevő KELER Rt-nél vezetett számláján történő jóváírás értéknapja.

- Hitelmegállapodás fedezeteként a jelentőnél elhelyezett értékpapírok: Amennyiben bármilyen hitelmegállapodás keretében (pl. lombard hitel) fedezetként az ügyfél értékpapírt helyez el az adatszolgáltatónál, akkor ezeket az értékpapírokat is jelenteni kell a megfelelő ügyfélszektorban.

- Vagyonkezelés (portfóliókezelés): Ha az adatszolgáltató olyan vagyonkezelést (portfóliókezelést) végez, amelynél más a letétkezelő, akkor az értékpapír-állományt a 01. táblában nem kell jelentenie. Viszont a vagyonkezelt értékpapírokkal kapcsolatos bizományosi tevékenysége keretében átmenetileg hozzá került (KELER-számláján lévő) értékpapír-állományokra a másodlagos letétkezelésnél leírt jelentési technikát kell alkalmazni, azaz a 06-os táblában szerepeltetnie kell.

A vagyonkezelt értékpapírok letétkezelőjének jelentési kötelezettsége a vagyonkezelésbe került értékpapír vásárlásának tárgynapjától az értékpapír eladásának tárgynapjáig áll fenn. (A jelentés tárgynapjára vonatkozó információkat a jelentés beküldéséig rendelkezésre álló idő alatt kell korrigálnia.)

II. 2. Egyéb esetek

- Puffer-számla a befektetési jegyeknél. (2003. május 5-től a KELER Egységes Szabályzatának II. 2.4.5. pontja értelmében a KELER naponta megszünteti a puffer állományokat. A befektetési alapok technikai számláin lévő állományokat (676767, 787878, 606060-as számlák) a dematerializált értékpapírok esetében a korábbi puffer-számla állományokhoz hasonlóan kell jelenteni.) Az un. puffer-számlán lévő, ki nem bocsátott vagy visszavásárolt állományokat a jelentésben technikai okok miatt - a kibocsátó tulajdonában lévőként (r oszlop)- szerepeltetni kell.

Az az adatszolgáltató, akinél az összevont címletű fizikai értékpapírt letétkezelés, letéti őrzés vagy felelős őrzés keretében elhelyezték (abban az esetben is ha azt a letétkezelő adatszolgáltató a KELER-be beszállította) az alábbi módon szerepeltesse az állományokat jelentésében: A 01. táblában az ügyfelek és saját tulajdonában lévő állomány mellett, jelentse le a puffer-számla állományát is. (r oszlop) A 05. táblában szerepeltesse az értékpapír teljes mennyiségét amennyiben az az értéktárában, vagy egyéb a KELER-től különböző helyen van. Ha beszállította a KELER-be akkor a 05. táblában nem kell jelentenie. A 06. táblában kell jelentenie a forgalomban lévő állománynak azt a részét, amely más jelentő letétkezelők ügyfeleinek tulajdonában vannak. A dematerializált értékpapírok esetében is a fentiek szerint kell eljárni.

A KELER Rt. a tárgynapon forgalmazott (eladott vagy visszavásárolt) dematerializált befektetési jegyek keletkeztetését, illetve megszüntetését csak a tárgynapot követően végzi el. A valóságnak való megfelelés miatt ugyanakkor az adatszolgáltatás 01-es táblájában ténylegesen az ügyfelek (beleértve az adatszolgáltatót is) tulajdonában lévő állományt kell jelenteni. (Természetesen ebben az esetben a lejelentett állomány nem fog megegyezni a tágynapi KELER-kivonaton szereplő állománnyal.) Ha a tárgynapon befektetési jegy eladás (keletkeztetés) történt, az előző napi állományhoz képest keletkezett többlet állományt (a KELER-kivonathoz képest mutatott eltérést) a 05-ös táblában kell jelenteni KE kóddal. Amennyiben a tárgynapon visszavásárlás történt, a tárgynapon megszűnt papírok állományát (a KELER-kivonathoz képest mutatott eltérést) a 06-os táblában kell jelenteni KE kóddal. A segéd táblákban való állományok szerepeltetésével a korrigált KELER-számla egyezőség (Útmutató IV. pont) teljesülése biztosítottá válik.

A befektetési alapok által visszavásárolt, az alap nettó eszközértékének kiszámításakor is figyelembe vett (tehát ténylegesen forgalomban lévő) jegyek állományait nem az r oszlopban, hanem az i oszlopban a D szektor (Egyéb pénzügyi közvetítők) állományai között kell szerepeltetni.

- Nyomdai előállítás alatt lévő értékpapír állomány jelentése: Az adatszolgáltató saját, vagy ügyfele tulajdonában lévő, fizikai formájú értékpapír állományát a 01-es tábla megfelelő szektorában kell jelenteni, abban az esetben is, ha az értékpapír fizikai előállítása még nem történt meg. Ezzel egyidejűleg a szóban forgó papír állományát a 05-ös táblában is szerepeltetni kell SE kóddal és az adatszolgáltató saját törzsszámával (lásd példatár 18. példa) .

III. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01. tábla:

Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

A 01. tábla a bankok és a szakosított hitelintézetek tulajdonában lévő, és a náluk letéti őrzés, letétkezelés, vagy felelős őrzés során elhelyezett, rezidensek és nem rezidensek által (belföldön, vagy külföldön) kibocsátott értékpapírok negyedév végi állományát tartalmazza, tulajdonosi bontásban.

A Magyarországon kibocsátott, letéti igazolás formájában (ADR, EDR, GDR stb.) külföldön forgalmazott értékpapírokat is jelenteni kell. (A letéti igazolás saját ISIN-kódjával, a tulajdonos szektorában, tehát ugyanúgy kell szerepeltetni, mint bármely más értékpapírt.)

Abban az esetben, ha az adatszolgáltató belföldi konverziós hely (vagyis a letéti igazolás kibocsátójának a számlája nála van), akkor és csak akkor, a letéti igazolások mögötti értékpapírletéteket is szerepeltetni kell a jelentésben, mégpedig a letéti igazolás kibocsátójának szektorában (általában ez a nem-rezidensek szektora) .

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Az értékpapír-azonosító című oszlop az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy

ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha a PSZÁF-kóddal sem rendelkezik, akkor "111"-et kell a mezőbe írni.

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni.

Letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével) . A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében kell megadni. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a letéti igazolásokat darabban kell közölni, hiszen nem jellemző, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lenne a mögöttes letét.)

d/ Az összes állomány megegyezik az e, az f és az r oszlopok összegével: d=e+f+r.

e/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő értékpapírok állományát tartalmazza. Nem szerepelhet ebben az oszlopban az adatszolgáltató által birtokolt, saját maga által kibocsátott értékpapírok állománya (amelyek jelentésére az r oszlop szolgál) .

f/ Az ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állományát tartalmazza. Meg kell egyeznie az ügyfélszektorokban lévő állományok összegével: f=g+...+q.

g-től q-ig/ Az adatszolgáltató ügyfelei tulajdonában lévő értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A szektorok meghatározásánál a jelen melléklet I/A. pontjában lévő zektorleírást kell követni, azzal az eltéréssel, hogy a h/ oszlopban az "Egyéb monetáris intézmények" közül csak a szövetkezeti hitelintézetek és a pénzpiaci alapok szerepelhetnek. Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad ezekben az oszlopokban szerepeltetni (azok jelentésére az r oszlop szolgál) .

r/ Ebbe az oszlopba a kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állományát kell beírni. Ide kerül tehát a jelentő hitelintézet tulajdonában lévő, saját kibocsátású értékpapírjainak állománya, illetve a jelentő hitelintézet ügyfelének, mint az adott értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő értékpapír-állomány. (Pl. itt kell jelenteni, ha Kibocsátó Rt. tulajdonában van 1000 darab Kibocsátó Rt. törzsrészvény; vagy a jelentést beküldő Bank Rt. tulajdonol 1500 eFt névértékű Bank Rt. kötvényt vagy 200 ezer USD névértékű Bank Rt. dollár kötvényt.) Ugyancsak itt kell szerepeltetni az un. puffer számlán lévő állományokat is.

02. tábla:

Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

A 02. tábla a befektetési vállakozások nem rezidens ügyfelei tulajdonában lévő negyedév végi értékpapír-állományokat tartalmazza tulajdonosi szektor szerinti bontásban.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartama:

a/ Az értékpapír-azonosító című oszlop az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha az értékpapír Felügyeletikóddal sem rendelkezik akkor "111"-et kell a mezőbe írni.

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni.

Letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza (az I.4. c. pontban leírtak figyelembevételével) . A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében kell megadni. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a letéti igazolásokat darabban kell közölni, hiszen nem jellemző, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lenne a mögöttes letét.)

d/ Az összes állomány megegyezik az e, f....., n oszlopok összegével: d=e+f+ +n.

e-től n-ig/ Az adatszolgáltató nem-rezidens ügyfelei tulajdonában lévő értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A szektorok meghatározásánál a jelen melléklet I/A/4. pontjában található tartalmi besorolást kell követni a nem-rezidens szervezetek intézményi szektorokba való besorolásakor.

03.tábla:

Nem-rezidensek tulajdonában lévő értékpapírok tulajdonosok szerinti országbontása

A 03. tábla a 01. tábla "q" oszlopának adatait tartalmazza, országok szerinti bontásban.

A táblában - a külföldi tulajdonosok országbontása miatt - egy adott értékpapírt annyiszor kell felsorolni (ISIN-kód, értékpapír neve megjelölésével), ahány országból származó külföldi tulajdonos azt birtokolja. (A letéti igazolások mögött lévő értékpapírletétnél a letéti igazolást kibocsátó intézmény országát kell feltüntetni az ország oszlopban.)

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISINazonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha az értékpapír Felügyeleti-kóddal sem rendelkezik akkor

"111"-et kérünk a mezőbe írni.

b/ Ugyanazt a nevet kell használni, mint a 01. táblában.

c/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembe vételével) .

d/ Annak az országnak az ISO-kódját kell beírni, amely országból az értékpapír tulajdonosa származik. Letéti igazolások mögött lévő értékpapírletét esetén, a letéti igazolást kibocsátó intézmény telephelyének országkódját kell megadni.

e/ Adott értékpapír adott országbeli, nem-rezidens tulajdonú értékpapír-állományát tartalmazza.

04.tábla:

Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

Ha az értékpapír ISIN-kóddal és Felügyeleti-kóddal sem rendelkezik akkor - és csak akkor - lehet "111"-et azonosító-kódként szerepeltetni.

A 04. tábla a jelentés egyéb tábláiban "111"-es kóddal (ISIN- vagy PSZÁF-kód nélkül) szerepeltetett értékpapírok leírását tartalmazza. Az adatszolgáltatás többi táblájának kérdéses sorait a 04-es tábla a, b és c mezői együttesen azonosítják.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Annak a táblának a számát kell megjelölni, amelyben a 111-es kóddal jelentett értékpapír előfordul.

(Ha ez több táblát is érint, akkor a sorszám szerinti legelső adatszolgáltatási tábla szerepeljen.)

b/ Annak az a mezőben megjelölt táblában lévő sornak a sorszámát jelöli, amelyben a kérdéses értékpapír szerepel.

c/ Egy adott értékpapírnak, amelyet 111-es gyűjtőkódon jelentenek, az adatszolgáltatás minden táblájában azonos néven kell szerepelnie. ("Értékpapír neve" mezők.) Ebben a mezőben is ez az elnevezés szerepeljen. Minden 111-es kód alatt megjelenő értékpapír-sorozatnál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni

d/ Az értékpapír-azonosítók mellett meg kell jelölni azok típusát is. (Pl. CUSIP, saját stb.) Az egyes adatok egymástól szóközzel legyenek elválasztva.

e/ A c mező kódjellegű tartalmával szemben itt lehetőség van hosszú, az értékpapír beazonosítására alkalmas név megadására.

f/ A kibocsátó cég hivatalos neve.

g/ Azon ország ISO-kódját kell beírni, ahol a papír kibocsátóját bejegyezték.

h/ Kibocsátás dátuma (ÉÉÉÉHHNN)

i/ Lejárat dátuma (ÉÉÉÉHHNN)

j/ Az ISO 4217-es szabvány szerinti, három karakteres devizakódot kell megadni. A többdevizás kibocsátás kódja: MCU (=Multi Currency Issue)

k/ Címletérték

l/ A következő kódok valamelyikét kell szerepeltetni:

D= Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (Debt Instrument)

E= Tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapír (Equity Instrument)

S=Eredetileg hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral kibocsátott, de már önálló értékpapírként funkcionáló pénzügyi eszköz. Pl.: kötvény kamatszelvénye (Strips) .

V= Egyéb (Spare)

m/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és fix kamatozású, tehát ha az 1 mező értéke 'D' és az n mező értéke 'F'. Maximum 3 karakter egészrész és maximum 6 karakter tizedes,

n/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát ha az l mező értéke 'D'.

F= Fix kamatozású

V= Változó kamatozású

Z= Zéró kupon

o/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát az l mező értéke 'D'. Egy teljes naptári évet tekintve, a naptári éven belüli első kamatfizetés dátumát kell beírni. (ÉÉÉÉHHNN)

p/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát a l mező értéke 'D'.

B = Kétéves (Bi-annual)

A = Éves (Annual)

S = Féléves (Semi-annual)

Q = Negyedéves (Quarterly)

M = Havi (Monthly)

W = Heti(Weekly)

N = Nem alkalmazható (Not Applicable)

X = Egyéb, a fentiektől eltérő (Other)

q/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát a l mező értéke 'D'.

r/ A törlesztés dátuma ÉÉÉÉHHNN formátumban, szóközzel elválasztva a törlesztésnek a címletérték százalékában megadott mértékétől. Az egyes törlesztésekre vonatkozó adatokat egymástól szintén szóközzel kell elválasztani.

s/ A kifizetések dátuma ÉÉÉÉHHNN formátumban, szóközzel elválasztva a kifizetésnek a címletérték százalékában megadott mértékétől. Az egyes kifizetésekre vonatkozó adatokat egymástól szintén szóközzel kell elválasztani, t/ Értékpapírhoz kapcsolódó speciális jogok

05. tábla:

Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

A 05. tábla az adatszolgáltató által a KELER-számláitól (egyesített összevont értékpapírszámla, biztosíték értékpapír letéti számla) különböző helyen (beleértve a saját értéktárban) elhelyezett értékpapírok állományának jelentésére szolgál.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISINazonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha az értékpapír Felügyeleti-kóddal sem rendelkezik, akkor

"111"-et kérünk a mezőbe írni.

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni.

c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza. (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével)

d/ Az értékpapír állománya.

e/ A következő kódok valamelyikét kell beírni:

SE= saját értéktári elhelyezés

ML=másodlagos letét

KE= késedelmes elszámolás

EG=egyéb

f/ Azt az intézményt kell megnevezni, ahol az értékpapírt elhelyezték. (Saját értéktárban történt elhelyezés esetén az adatszolgáltató saját nevét kell megadni.)

g/ Az "f" oszlopban megadott cég törzsszáma, nem-rezidens esetén pedig "00000001" szerepel.

06.tábla:

Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírok állománya

A 06. táblában azokat az értékpapírokat kell felsorolni, amelyeket az adatszolgáltatónál egy másik jelentő letétkezelő (rezidens bank, szakosított hitelintézet, befektetési vállalkozás) helyezett el. E papírok megjelenhetnek a jelentő KELER-számláján, saját értéktárában, illetve - ha a jelentő pl. harmadlagos letétbe adta tovább - egy másik jelentő letétkezelőnél is. (Ez utóbbi esetben természetesen a 05-ös táblában is szerepeltetnie kell a kérdéses állományt.) Ezek az állományok a 01-es táblában nem jelenhetnek meg. Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha az értékpapír Felügyeleti-kóddal sem rendelkezik akkor "111"-et kérünk a mezőbe írni. b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni.

c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével) .

d/ Az értékpapír állománya.

e/ A következő kódok valamelyikét kell beírni:

ML=másodlagos letét

IT= ismeretlen tulajdonos

KE= késedelmes elszámolás

EG=egyéb

f/ Annak a jelentő letétkezelőnek a nevét kell beírni, amely az értékpapírt az adatszolgáltatónál elhelyezte.

g/ Az "f" oszlopban megadott cég törzsszámát kell megadni.

IV.Táblák közötti összefüggések, egyéb ellenőrzési szempontok

1.A jelentés helyes kitöltése esetén a táblákban negatív állományok nem szerepelhetnek.

2. Minden egyes értékpapír esetén a 01. tábla q oszlopában (nem-rezidens ügyfél) lévő állománynak meg kell egyeznie a 03. tábla e oszlopában lévő, ugyanarra az értékpapírra vonatkozó (akár több sorban szereplő) állományok összegével. Ebből adódóan, a 01. tábla q oszlopának összege megegyezik a 03. tábla e oszlopának összegével.

3. Minden értékpapír esetében a 01. táblában adott értékpapír nem-rezidens tulajdonban lévő állományának (q oszlop) meg kell egyezni ugyanezen értékpapír 02. táblában az összesen oszlopban (d oszlop) megtalálható állományával.

4. Azoknál a dematerializált értékpapíroknál, ahol a futamidő alatti tőketörlesztés miatt a kibocsátáskori és a fennálló névérték eltér egymástól, a KELER, az ügyfeleinek küldött számlakivonatain a kibocsátáskori névértéket szerepelteti. Ezen jelentésben az adatszolgáltatóknak ugyanakkor a fennálló névértéket kell jelenteni. Az ellenőrzési proceduráknál figyelemmel kell lenni arra, hogy a KELER-számla adatait a teljes egyezőséghez ezen papíroknál korrigálni kell. (A fizikai értékpapírok KELER-számlákon nyilvántartott névértéke a KELER-ben automatikusan korrigálásra kerül a tőketörlesztés összegével.) Ennek figyelembevételével, minden egyes értékpapír esetén, az adatszolgáltató KELER-számláján (egyesített összevont értékpapírszámlán, biztosíték értékpapír letéti számlán) lévő állomány és ezen jelentés tábláiban szereplő állományok között a következő egyezőségnek kell fennállnia:

KELER-számla állománya = 01. tábla állománya - 05. tábla állománya + 06. tábla állománya

V.Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: GiroXMail

A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

MNB adatgyűjtés azonosító: E23

A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

(darab, ill. ezer deviza)

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén db, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB adatgyűjtés azonosító: E23

Kitöltési útmutató

A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

I. Általános tudnivalók

1. A táblázat valamennyi gazdálkodó szervezetnek a Keler Rt-nél vezetett egyesített összevont értékpapírszámláján és biztosíték értékpapír letéti számláján lévő értékpapír állományokat tartalmazza.

2. Az állományokat értékpapírsorozatonként és főszámlatulajdonosonként kell felsorolni.

3. A jelentésnek az értékpapír hóvégi, az egyesített összevont értékpapírszámlákon és a biztosíték értékpapír letéti számlákon lekönyvelt záró állományának adatait kell tartalmaznia.

4.Az értékpapírok állományát a következő módon kell jelenteni:

a) a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint,

b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (kötvények) pedig névértéken, az értékpapír eredeti denominációjában. (A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mint ha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euró-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni.)

5. Az állomány megfigyelési egységének kódja részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjel (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

6. A teljes értékpapír számlaállományt saját (saját tulajdonú) illetve idegen (ügyfél tulajdonú) bontásban kell megadni.

7.A teljes értékpapír számlaállományból (f+g) külön meg kell adni (a h oszlopban) a puffer számlákon szereplő (a kibocsátó által visszavásárolt, vagy forgalomba nem hozott) állományokat.

II. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: GiroXMail

A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

MNB adatgyűjtés azonosító: E27

01. tábla Értékpapirok központi értektár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai

MNB adatgyűjtés azonosító: E27

02. tábla

Értékpapírok kibocsátásai, tőketörlesztései és kamatfizetései

03. tábla

KELER Rt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb "Kódkiadó Szervezet" által kiadott ISIN-kódja és egyes alapadatai

MNB adatszolgáltatás azonosító. E27

Kitöltési útmutató

Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai

I. Általános tudnivalók

1. A jelentést a KELER Rt-nek kell benyújtania azon értékpapírok ISIN-kódjáról és más alapadatairól, amelyeknél a KELER Rt. mint "Nemzeti Kódkiadó Szervezet", ISIN-kódot ad ki (01. tábla és 02. tábla), valamint azon értékpapírokról, amelyekre ugyan nem a KELER adja ki az ISIN-kódot, de rendszereiben információval rendelkezik az adott értékpapírról (03. tábla) .

2. A jelentésben csak azokat a rekordokat kell szerepeltetni, amelyeknél valamely mezőben változás következett be.

3. Az eredetileg GMU tagdevizákban denominált értékpapírok devizaértékben megadott állományait minden esetben euróban kell jelenteni, EUR deviza ISO-kód használata mellett.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01. tábla:

Értékpapírok KELER Rt. által kiadott ISIN-kódja és egyéb alapadatai

a/ Az utolsó módosítás dátuma

Az ISIN-kód kiadásának, megszüntetésének, illetve (esetleges módosítások esetén) a rekord frissítésének dátuma.

b/ Módosítás típusa

D= ISIN törlés (delete)

N=újISIN(new)

U= ISIN frissítése (update)

c/ ISIN státusza

A= Aktív ISIN (Active ISIN) D= Törölt ISIN (Deleted ISIN) R= Újrafelhasznált ISIN (Reused ISIN)

Ha a Módosítás típusa mező N, akkor az ISIN státusza mezőben a módosítás eredményeképpen létrejött státuszt kell feltüntetni.

Ha a Módosítás típusa mező D vagy U, akkor a módosítás előtti státuszt tartalmazza a mező.

d/ Kereszt hivatkozások

Maximum 18 hivatkozás, szóközzel elválasztva. Minden egyes hivatkozás tartalmaz egy 12 karakteres ISIN kódot, plusz 1 toldalék kódot.

A toldalékkódok:

U = Mögöttes kibocsátás(Underlying issue)

O= Régi ISIN (pl.: egy névváltozás után) (Old)

N = Új ISIN (pl.: dematerializálás esetén, amikor egy ISIN-t felvált egy másik ISIN) (New)

e/ISIN

Az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

Az a/, z/, b/, c/, d/, és e/ mezők lehetséges kapcsolatait és összefüggéseit mutatja a 01-es táblához mellékelt kódtáblázat.

f/ Értékpapír hivatalos neve

g/ CFI-kód

A pénzügyi eszközök osztályozására (Classification for Financial Instruments) vonatkozó ISO 10962 szabványnak megfelelő kód.

h/ Értékpapírfajta

A mellékelt táblázat alapján.

i/ Értékpapír-alfajta

A mellékelt táblázat alapján.

Táblázat az értékpapírfajta és -alfajta mezők értékeiről

(az értékpapírok KELER Rt. által kiadott ISIN-kódját és egyéb alapadatait tartalmazó

munkalap h és i oszlopához.)

Amennyiben a KELER a CFI-kód kiadása után nem rögzíti ezt a csoportosítást a rendszerében, akkor ezeket a mezőket nem kell megadni.

j/ Kibocsátó törzsszáma

Az értékpapírt kibocsátó szervezet KSH-törzsszáma (adószámának első nyolc karaktere) . Befektetési jegy esetén az alapkezelő törzsszámát, nem-rezidens kibocsátó esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma, vagy az MNB és a KELER által közösen rögzített "fiktív" törzsszáma) a "00000001" nyolc karakteres kódot kell ebbe a mezőbe írni.

k/ Kibocsátó neve (hosszú)

A kibocsátó cég hivatalos neve. (Befektetési jegy esetén az alapkezelőt tekintjük kibocsátónak.)

l/ Befektetési alap neve

Csak befektetési jegyek esetén kell kitölteni.

m/ Kibocsátó székhelyének országa

ISO 3166-os szabvány szerinti két karakteres országkód. (Vagy XS, XA, XB, XC, XD) .

n/ Alapcímlet

o/ Denomináció

ISO 4217-es szabvány szerinti három karakteres devizakód. A többdevizás kibocsátás kódja: MCU (Multi Currency Issue)

p/ Kibocsátott összes darabszám

q/ Kibocsátott össznévérték

Kitöltése kötelező, amennyiben az alapcímlet (n) és a kibocsátott összes darabszám (p) mező valamelyike nem határozható meg. (Devizaegységben, az o mezőben meghatározott devizanemben, MCU esetén HUF-ban.)

r/ Értékpapír-kibocsátás dátuma

Az értékpapír első kibocsátásának dátuma.

s/ Lejárat dátuma

Lejárattal rendelkező értékpapíroknál kell kitölteni.

t/ Értékpapír megjelenési formája

D = Dematerializált (Dematerialized)

I = Nyomdai és immobilizált (Printed Immobilized)

P = Nyomdai és nem immobilizált (Printed not immobilized)

u/ Kamatláb

Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és fix kamatozású.

v/ Kamatfizetés dátuma

Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és a b/ mező értéke "N"

(a c/ mező értéke pedig "A") .

Egy teljes naptári évet tekintve, a naptári éven belüli első kamatfizetés.

w/ Kamatfizetési gyakoriság

Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és a b/ mező értéke "N"

(a c/ mező értéke pedig "A") .

B = Kétéves (Bi-annual)

A = Éves (Annual)

S = Féléves (Semi-annual)

Q = Negyedéves (Quarterly)

M = Havi (Monthly)

W = Heti (Weekly)

N = Nem besorolható (Not Applicable)

X = Egyéb (Other)

x/ Első kamatfizetés dátuma

Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és a b/ mező értéke "N" (a c/ mező értéke pedig "A") .

y/ BÉT-re bevezetett-e

T = Igen F = Nem

zl Esemény-kód

1= Születés

2= Jellemző megváltozása

3= Átváltozás

4= Szétválás

5= Kiválás

6= Egyesülés

7= Beolvadás

8= Értékpapír megszűnése

9= Értékpapír-lejárat

A= Állományátadás

Részletesebb leírást a 01-es táblához mellékelt kódtábla tartalmaz.

02. tábla:

Értékpapírok kibocsátásai, tőketörlesztései és kamatfizetései

A táblázat az előző adatszolgáltatás óta bekövetkezett, adott értékpapír-sorozatokhoz kapcsolódó állományváltozási (kibocsátási, tőketörlesztési, kamatfizetési és állományátcsoportosításra vonatkozó) adatokat tartalmazza. A módosított rekordnál a bizonylat jellege mező értéke 'M', a Kitöltés dátuma mező értéke pedig a módosítás dátumát tartalmazza.

Kibocsátási adatokat minden olyan értékapírra kell szolgáltatni, amelyre a KELER Rt. azonosítót ad ki, tőketörlesztési adatokat csak ún. tőketörlesztéses papírokra (amelyek a futamidejük alatt tőkét törlesztenek), kamatfizetési adatokat pedig azokra a hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású papírokra, amelyeknek cashflow-ja a 01. tábla u-x oszlopaiban szereplő adatokból egyértelműen nem határozható meg.

a/ISIN

Az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

b/ Változáskezelés/ Tranzakció kódja

A változáskezelés kódjai: 1= Születés

2= Jellemző megváltozása 3= Átváltozás 4= Szétválás 5= Kiválás 6= Egyesülés 7= Beolvadás 8= Értékpapír megszűnése 9= Értékpapír-lejárat A= Állományátadás Bővebben lásd a 01-es táblához mellékelt kódtáblát.

Nem a változáskezeléshez kapcsolódó kódok: I = Kibocsátás R = Tőketörlesztés C = Kamatfizetés

c/ Tranzakció dátuma

d/ Mennyiség megfigyelési egysége

Értékadatok esetén a papír denominációjának deviza ISO-kódja, darabban megadott adatok esetén DB, százalékos adatok esetén PC kódjel.

e/ Kibocsátás, tőketörlesztés, kamatfizetés valamint állományátadás adatai

Törlesztés esetén - százalékos érték megadásánál - és kamatfizetésnél a címletérték százalékában megadott mérték. A kibocsátási adatokat a mennyiség megfigyelési egységében kell közölni. Az állományátadásnál: állománynövekedés esetén pozitív, állománycsökkenés esetén negatív számot kell megadni.

f/ Kereszt hivatkozások

Maximum 18 hivatkozás, szóközzel elválasztva. Minden egyes hivatkozás tartalmaz egy 12 karakteres ISIN kódot, plusz 1 toldalék kódot.

03. tábla:

KELER Rt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb "Kódkiadó Szervezet" által kiadott ISIN-kódja és egyes alapadatai

a/ISIN-kód

Az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

b./ Értékpapír rövid neve

c./ Alapcímlet

d./ Devizanem

ISO 4217-es szabvány szerinti három karakteres devizakód.

e./ Értékpapírfajta

Értékei: "D" vagy "E", attól függően, hogy az értékpapír hiteljogviszonyt (D = Debt instruments) vagy tulajdonosi jogviszonyt (E = Equities) testesít meg.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: GiroXMail

A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

MNB adatgyűjtés azonosító: E 28

Értékpapír elszámolási rendszerben feldolgozott megbízások piaconkénti megoszlás

MNB adatgyűjtés azonosító: E28

Kitöltési útmutató

Értékpapír elszámolási rendszerben feldolgozott megbízások piaconkénti megoszlása

I. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01. sor: A sor tartalmazza az elsődleges kibocsátás allokációjából generált adatokat is.

II.Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: GiroXMail

A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

MNB adatgyűjtés azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

01.tábla

Napi forgalom a BÉT opciós piacán (Call)

kontraktus

02. tábla

Napi forgalom a BÉT opciós piacán (Put)

kontraktus

MNB adatgyűjtés azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

03.tábla

Nyitott kötésállomány a BÉT opciós piacán (a tőzsdenap végén) (Call)

kontraktus

04.tábla

Nyitott kötésállomány a BÉT opciós piacán (a tőzsdenap végén) (Put)

kontraktus

MNB adatgyűjtés azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

05. tábla

A tőzsdenapon lehívott opciók a BÉT opciós piacán (Call)

kontraktus

06. tábla

A tőzsdenapon lehívott opciók a BÉT opciós piacán (Put)

kontraktus

07. tábla

A tőzsdenapi forgalomhoz kapcsolódó prémiumok a BÉT opciós piacán

forint

MNB adatgyűjtés azonosító: E43

Kitöltési útmutató Opciós részvényügyletek a BÉT-en

I. Általános tudnivalók

1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál az e rendelet 2. mellékletének A pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2. A táblák a rezidensek, illetve a nem rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük) .

3. Mindegyik opciós sorozat csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező opciós sorozatok elnevezése, kódja nem változhat.

II.A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. A 01. és a 02. táblában az elszámolóárakat egy tizedesre kell megadni.

2. Összefüggések a 01., illetve a 02. táblán belül:

Minden opciós sorozatra külön-külön igaz, hogy az összes vétel (kontraktusban kifejezve) megegyezik az összes eladással (b+d = c+e) .

3. Összefüggések a 03., illetve a 04. táblán belül:

Minden opciós sorozatra külön-külön igaz, hogy az összes nyitott vételi pozíció (kontraktusban kifejezve) megegyezik az összes nyitott eladási pozícióval (b+d = c+e) .

4. Összefüggések a 05., illetve a 06. táblán belül: Minden opciós sorozatra külön-külön igaz, hogy: b+d = c+e.

5. A 07. táblában az adatokat opciós kontraktusonként, forintban kell megadni.

6. Összefüggések a 07. táblán belül:

Mivel a fizetett és a kapott prémiumok összege megegyezik egymással, ezért: b +c = d+e.

III.Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: GiroXMail

A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

MNB adatgyűjtés azonosító: E57

01. tábla

A tőzsdére bevezetésre kerülő - magyar állampapíroktól különböző -hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok