97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

a borok eredetvédelmi szabályairól

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. § (1) bekezdésének b) és g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Tájbor

1. §

(1) Az ország területénél kisebb földrajzi egység neve használható arra a borászati termékre, amely a megyei szőlőfajta listában besorolt szőlőből készült.

(2) A tájborok földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységek neveinek listáját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A tájbor elnevezése

2. §

A helyi érdekeltségű termelő vagy termelői szervezet, az illetékes hegyközségi tanács véleményének figyelembevételével a Bor Eredetvédelmi Bizottságnál (a továbbiakban: Bizottság) kezdeményezi a földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egység nevének meghatározását, a megnevezés alapjául szolgáló terület pontos meghatározásával, valamint a tájbor készítésére használni kívánt szőlőfajták felsorolásával. A Bizottság a kérelmet véleményezi és felterjeszti a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez (a továbbiakban: miniszter), aki a tájbor elnevezését rendeletben határozza meg.

Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor

3. §

(1) Meghatározott termőhelyről származó minőségi borra földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységek nevei mint származáshely-megnevezések a címkén önállóan használhatók. A körzet, a település és a dűlő nevei csak a borvidék vagy a borvidéki-régió nevével együtt jelölhetők a bor címkéjén.

(2) A meghatározott termőhely neve mint földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egység neve használható - m.t. minőségi bor készítésére alkalmas szőlőből készült - a borra, gyöngyöző borra, pezsgőre, valamint a likőrborra.

(3) A borvidékek és a hozzájuk tartozó körzetek és települések listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4)[1] A meghatározott termőhelyről származó minőségi borok eredetmegjelölésére használható földrajzi nevek, valamint egyes meghatározott termőhelyről származó minőségi borok neveinek listáját a 3. számú melléklet tartalmazza.

Védett eredetű bor

4. §

(1) A védett eredetű bornak rendelkeznie kell az adott földrajzi eredetre jellemző ökológiai és humán (szőlőtermesztési és borkészítési) tényezők jellemzőivel, és az ehhez kapcsolható termelési háttérrel. A védett eredetű borban felismerhetőnek kell lennie a földrajzi eredetét jellemző ökológiai sajátosságoknak és humán (szőlőtermesztési és borkészítési) jellemzőknek, ezek hagyományainak és fejlesztési eredményeinek.

(2)[2] A védett eredetű bor földrajzi eredetjelölésére szolgáló származáshely-megnevezéseket és azok használatát az adott védett eredetű bort szabályozó miniszteri rendelet tartalmazza. A védett eredetű bor megnevezése kizárja annak más, az adott meghatározott termőhelyről származó minőségi borra való használatát.

(3)[3] A védett eredetű bor megnevezése a szabályzatában meghatározott termőhely nevéből és fajtából, vagy az utóbbit helyettesítő kifejezésből áll.

(4)[4] Védett eredetű bor megnevezésében feltüntethető a szabályzatában felsorolt és pontosan körülhatárolt dűlők neve is.

Védett eredetű bor rendtartása

5. §

(1) A védett eredetű bor rendtartásának elfogadását helyi termelő vagy termelői csoport kezdeményezi. A rendtartás szabályzatát a kezdeményezők bevonásával az illetékes hegyközségi tanács készíti el, az érdekelt hegyközségek véleményeinek figyelembevételével. A Bizottság a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) véleményének figyelembevételével a rendtartást véleményezi és felterjeszti a miniszternek. A miniszter a védett eredetű bor rendtartását rendeletben adja ki.

(2) A védett eredetű bor szabályzatának tartalmaznia kell:

a) a földrajzi eredet lehatárolását;

b) a földrajzi eredet jelölésére szolgáló földrajzi egység nevének meghatározását;

c) a szőlőfajta használatát;

d) a szőlőtermesztési technológiára, ültetvények hozamszintjét;

e) a borászati technológiát;

f)[5]

g) a bor kiszerelését; h) a bor megnevezését.

(3) A védett eredetű bor rendtartásának felterjesztéséhez csatolni kell:

a) a védett eredetű bor kialakításának indoklását;

b) a védett eredetű bor létrehozásának előzményeit;

c) a védett eredetű bor történelmi, ökológiai, humán, technológiai feltételeinek megléte, melyre alapozva az adott meghatározott termőhelyen készített más boroktól eltérő, magasabb minőségű bor készíthető;

d) a kezdeményezők védett eredetű bor előzményeként készített borainak gazdasági háttere, a védett eredetű bor várható piaci fogadtatása, elosztási csatornái.

6. §

Borvidéki régió rendtartása

(1) A rendtartás elfogadását az érdekelt borvidéki hegyközségi tanácsok együttesen kezdeményezik. A rendtartás szabályzatát az illetékes hegyközségi tanácsok készítik el, az érdekelt hegyközségek véleményének figyelembevételével. A Bizottság a HNT véleményének figyelembevételével a rendtartást véleményezi és felterjeszti a miniszternek. A miniszter a borvidéki régió rendtartását rendeletben adja ki.

(2) A Borvidéki régió rendtartásának tartalmaznia kell:

a) a régió nevét;

b) szőlőfajta használatának előírásait, ültetvények hozamszabályozását;

c)[6]

d)[7]

7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtásáról szóló 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 24-27. §-ai hatályukat vesztik.

(2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

- a Tanács 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről,

- a Bizottság 1607/2000/EK rendelete különösen a meghatározott termőhelyről származó minőségi borra vonatkozó cím tekintetében a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez

A tájborok földrajzi eredetjelölésére használható földrajzi egységek megnevezései[8]

1. Alföldi: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Sza-bolcs-Szatmár-Bereg

2. Balatonmelléki: Fejér, Somogy, Veszprém, Zala

3. Dél-alföldi: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád

4. Dél-dunántúli: Baranya, Somogy, Tolna, Zala

5. Duna melléki: Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna

6. Dunántúli: Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala

7. Duna-Tisza közi: Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun, Pest

8. Észak-dunántúli: Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém

9. Felső-magyarországi: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád

10. Nyugat-dunántúli: Somogy, Vas, Zala

11. Tisza melléki: Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok

12. Tisza völgyi: Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok

13. Zempléni: Borsod-Abaúj-Zemplén

2. számú melléklet a 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez[9]

Borvidékek, borvidéki körzetek, borvidéki települések:

1. Csongrádi borvidék:

a) Csongrádi körzet: Csongrád, Hódmezővásárhely,

b) Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz,

c) Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó,

d) Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

2. Hajós-Bajai borvidék

Baja, Bátmonostor, Borota, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

3. Kunsági borvidék

a) Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kunbaja, Kunfehértó, Mélykút, Tompa,

b) Cegléd-Monor-Jászsági körzet: Abony, Albertirsa, Bénye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dány, Gomba, Hernád, Inárcs, Jászberény, Jászszentandrás, Kakucs, Kóka, Monor, Monorierdő, Nagykőrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pilis, Tóalmás, Tápiószentmárton, Tápiószele, Újlengyel,

c) Duna menti körzet: Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl,

d) Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás,

e) Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse,

f) Kiskőrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Fülöpszállás, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár,

g) Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Móricgát, Szank, Zsana,

h) Tisza menti körzet: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

4. Neszmélyi borvidék:

a) Ászári körzet: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely,

b) Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Tokod, Vértesszőlős településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

5. Badacsonyi borvidék:

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

6. Balatonfüred-Csopaki borvidék:

a) Balatonfüred-Csopaki körzet: Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly,

b) Zánkai körzet: Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

7. Balaton-felvidéki borvidék:

a) Balatonederics-Lesencei körzet: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Uzsa, Zalahaláp,

b) Cserszegi körzet: Balatongyörök, Csabrendek, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy,

c) Káli körzet: Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

8. Etyek-Budai borvidék:

a) Budai körzet: Bicske, Budajenő, Budakeszi, Csabdi, Páty, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm,

b) Etyeki körzet: Alcsútdoboz, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Budapest XXII. kerület Budafok,

c) Velencei körzet: Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

9. Móri borvidék:

Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

10. Pannonhalmi borvidék:

Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

11. Nagy-Somlói borvidék:

a) Kissomlyó-Sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri,

b) Somló-hegyi körzet: Borszörcsök, Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

12. Soproni borvidék:

a) Kőszegi körzet: Cák, Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Vaskeresztes,

b) Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

13. Balatonboglári borvidék[10]

a) Balatonlellei körzet: Andocs, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszemes, Gyugy, Karád, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Ordacsehi, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi,

b) Kaposi körzet: Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma,

c) Marcali körzet: Balatonberény, Balatonkeresztúr, Böhönye, Csurgó, Hollád, Kéthely, Marcali, Somogysámson, Somogyzsitfa településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

14. Pécsi borvidék:

a) Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár,

b) Pécsi körzet: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Iván-battyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely, Kisjakabfalva,

c) Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

15. Szekszárdi borvidék:

Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

16. Villányi borvidék:

a) Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony, Vokány,

b) Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palko-nya, Villány, Villánykövesd településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

17. Bükki borvidék:

Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

18. Egri borvidék:

a) Debrői körzet: Aldebrő, Feldebrő, Kompolt, Tarnaszentmária, Tófalu, Verpelét,

b) Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

19. Mátrai borvidék:

a) Mátrai körzet: Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta,

b) Síkvidéki körzet: Budapest-Rákosliget, Heves, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Szendehely, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

20. Tokaji borvidék:

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

21. Zalai borvidék

a) Muravidéki körzet: Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsi-sziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk,

b) Zala-menti körzet: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Miháld, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

22. Tolnai borvidék

a) Tamási körzet: Aba, Felsőnyék, Igar, Iregszemcse, Lajoskomárom, Magyarkeszi, Mezőkomárom, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Seregélyes, Simontornya, Szabadhidvég, Tamási, Tolnanémedi,

b) Tolnai körzet: Bikács, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gyönk, Györköny, Kölesd, Madocsa, Nagydorog, Paks, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna,

c) Völgységi körzet: Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Duzs, Grábóc, Györe, Hidas, Hőgyész, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagymányok, Tevel, Váralja, Závod településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

3. számú melléklet a 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez[11]

A meghatározott termőhelyről származó minőségi borok eredetmegjelölésére használható földrajzi nevek, valamint egyes meghatározott termőhelyről származó minőségi borok neveinek listája

1. "Neszmély"

2. "Badacsony"

3. "Balaton"

4. "Balatonboglár"

5. "Balaton-felvidék"

6. "Balatonfüred-Csopak"

7. "Bükk"

8. "Csongrád"

9. "Debrői Hárslevelű"

10. "Duna"

11. "Eger"

12. "Egerszóláti Olaszrizling"

13. "Etyek-Buda"

14. "Hajós-Baja"

15. "Izsáki Arany Sárfehér"

16. "Káli"

17. "Kunság"

18. "Mátra"

19. "Mór"

20. "Nagy-Somló"

21. "Pannon"

22. "Pannonhalma"

23. "Pécs"

24. "Somlói"

25. "Somlói Nászéjszakák bora"

26. "Somlói Arany"

27. "Sopron"

28. "Szekszárd"

29. "Tihany"

30. "Tokaj"

31. "Tolna"

32. "Villány"

33. "Zala"