2005. évi X. törvény

a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról[1]

1. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 2. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya kiterjed:]

"a) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) garancia részéből finanszírozott támogatások igénybevételével, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának magyarországi alkalmazásához közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó egyéb intézkedések végrehajtásával összefüggő feladatokra;"

2. § A törvény 3. §-a a következő új m) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"m) személyazonosító adat: természetes személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, anyja születési családi és utóneve, születési helye és ideje, lakhelye."

3. § (1) A törvény 6. §-a (2) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki:

[Az MVH adatkezelői jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik a következő nyilvántartások tekintetében:]

h) az agrár "de minimis" nyilvántartási rendszer.

(2) A törvény 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az MVH a (2) bekezdés szerinti adatbázisokban szereplő személyes adatokat az ügyfélnek az adatállománnyal összefüggő tevékenységével kapcsolatos érintettségéig, illetőleg a támogatási korlátozás fennállásáig kezelheti, ezen túl csak addig az időpontig, ameddig az mások jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges. A h) pont esetében a cél megjelölésével a nyilvántartási rendszer adattartalmát írásbeli kérésre az MVH a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezésére bocsátja."

(3) A törvény 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az MVH a (2) bekezdés szerinti nyilvántartások vezetésével kapcsolatos technikai feladatok ellátásával adatfeldolgozót bízhat meg."

(4) A törvény 6. §-ának (5) bekezdésének bevezető szövegrésze és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az MVH a támogatási jogosultság megállapítása céljából adatokat vesz át"

"h) a külön jogszabály szerint elismert ökológiai termelést ellenőrző szervezetektől az általuk nyilvántartott termelők nyilvántartásaiból,"

(5) A törvény 6. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg új (8) és (9) bekezdésekkel egészül ki:

"(7) Az MVH megkeresésére az állami adóhatóság adatot szolgáltat a megkeresésben megjelölt adózónak az állami adóhatóságnál nyilvántartott, hatvan napot meghaladó, lejárt esedékességű köztartozásának összegéről, vagy arról a tényről, hogy az adózónak ilyen tartozása nincs. A megkeresésnek tartalmaznia kell az érintett adózó adószámát vagy adóazonosító jelét. Az adatszolgáltatás módját, időpontját és gyakoriságát a két szerv megállapodásban rögzíti.

(8) Az MVH az (1) és (2) bekezdések alapján általa kezelt adatállományokat egymással, valamint az (5), (7) és (9) bekezdések alapján átvett adatokkal a feladatkörében végzendő ellenőrzés céljából összevetheti.

(9) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásának adatbázisából az ügyfél abban szereplő személyazonosító adatait - azonosítás és jogosultság megállapítása céljából - átveszi."

4. § A törvény 8. §-ának (5) bekezdése i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:]

"i) a személyazonosító adatok kivételével a delegált feladat elvégzése érdekében átadott vagy átadásra kerülő személyazonosító adatnak nem minősülő adatok körét és azok védelmét."

5. § (1) A törvény 10. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kérelmet jogszabály vagy pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában az MVH Központi Hivatalához kell benyújtani."

(2) A törvény 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi természetes személy, továbbá a külföldi, a Magyar Köztársaság területén székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kérelmét - ha jogszabály, pályázati felhívás másként nem rendelkezik - az MVH Központi Hivatalához kell benyújtani."

(3) A törvény 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kérelem beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik."

(4) A törvény 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A támogatási kérelmet, a kifizetési kérelmet, valamint a pályázatot -jogszabály, pályázat esetében pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában - az MVH a kérelem hiánytalan benyújtását követően bírálja el és a hiánytalan benyújtást követő hatvan napon belül döntéséről az értesítést kiadja."

6. § (1) A törvény 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Jogosulatlanul veszi igénybe az ügyfél a támogatást, ha

a) valótlan tényeket közöl,

b) adatot vagy adatokat eltitkol,

c) a támogatás céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot vagy ellenőrzést akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a jogszabályban vagy pályázati felhívásban előírt adatszolgáltatási vagy fizetési kötelezettségét megszegi,

d) a támogatást rendeltetéstől eltérően használja fel, illetve

e) a jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban meghatározott támogatási feltételeket megszegi,

f) olyan nemzeti támogatásban részesül, amelynek alkalmazását az Európai Unió nem engedélyezte vagy nem vette tudomásul."

(2) A törvény 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jogosulatlanul igénybe vett támogatások, valamint az egyéb tartozások adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek és az MVH-val történő megállapodás alapján azokat az állami adóhatóság hajtja be."

7. § A törvény a következő 15/B-15/D. §-sal egészül ki:

"15/B. § (1) Az eljárásban végrehajtható okirat a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat, amely okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás miatt felszámított pótlék, kamat a tartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.

15/C. § (1) Az MVH a tartozás megfizetésére az ügyfelet felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás az MVH külön határozata nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.

(2) A tartozás behajtása érdekében az MVH a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik.

15/D. § (1) Az MVH az ügyfelet megillető támogatást a nyilvántartásaiban szereplő tartozás összegéig visszatarthatja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül.

(2) A visszatartásról az ügyfelet az MVH határozattal értesíti.

(3) Az MVH a visszatartási jogának gyakorlását az ügyfél írásbeli kérelmére akkor mellőzheti, ha a támogatás elmaradása az ügyfél gazdálkodási tevékenységét ellehetetleníti.

(4) Ha az igénybe vehető támogatás összege az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az MVH a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű tartozások esetén a tartozás arányában."

8. §[2]

9. §[3]

10. § A törvény 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az MVH - a (2) bekezdésben foglaltakra is tekintettel - a minisztérium, egyes közösségi támogatások esetében pedig az Irányító Hatóság, illetve az adott program irányításáért felelős szerv egyetértésével meghatározza, kidolgozza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, az ahhoz kapcsolódó tájékoztatókat, és gondoskodik arról, hogy az ügyfelek számára megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre."

11. § A törvény a következő 37/A-37/B. §-sal egészül ki:

"Jogkövetkezmények

37/A. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kihirdetettjogszabályban meghatározott díj, valamint a határozattal előírt fizetési kötelezettség késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(2) A késedelmi pótlék mértéke -jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - minden naptári nap után az esedékesség időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

(3) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az ügyfél a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

(4) A késedelmi pótlék felszámítása esetén a pótlék alapját jogcímenként (támogatásonként) külön-külön kell figyelembe venni. Az MVH összehasonlítja az ügyfél jogszabályban meghatározott vagy határozattal előírt fizetési kötelezettségét az ügyfél által teljesített befizetéssel és ennek alapján a késedelmi pótlékot megállapítja. Utólagos ellenőrzés során megállapított késedelmi pótlék az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel. Az ügyfél a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti.

(5) Az MVH hivatalból vagy kérelemre törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot. Ha az ügyfél a pótlék összegét továbbra is vitatja, jogorvoslati kérelmet nyújthat be.

37/B. § (1) A magánszemély ügyfél százezer forintig, más ügyfél kétszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvény felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabály szerinti

a) bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési) adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy hiányosan teljesíti,

b) bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési) adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti,

c) támogatás igénybevételével összefüggésben a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti,

d) iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,

e) a nyilatkozattételt elmulasztja vagy megtagadja,

f) támogatás igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,

g) az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az ügyfél késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(3) A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az MVH az ügyfelet - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező előző határozatban előírt határidőt az ügyfél elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

(4) Az ellenőrzés akadályozásáért az (1) bekezdés g) pontja alapján az ügyfélnek nem minősülő természetes személy, illetve jogi személy is szankcionálható.

(5) A mulasztási bírság kiszabásánál az MVH mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az MVH a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi."

12. § (1) E törvény - a 11. § kivételével - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 2. §-ának b) pontja hatályát veszti. A 11. § a törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) Az 1500 m2-nél nagyobb területen gyümölcsfaültetvény, valamint 500 m2-nél nagyobb területen bogyósgyümölcs ültetvény csak engedéllyel telepíthető a külön jogszabályban meghatározott Nemzeti Fajtajegyzékben, vagy Szállítói Fajtajegyzékben szereplő fajtákkal.

(2) A telepítési engedély iránti kérelmet a telepítés helye szerint illetékes jegyzőhöz a telepítés megkezdése előtt legalább egy hónappal kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a telepítési terület helyrajzi számát, annak méretét, a telepíteni kívánt gyümölcsfajt és annak fajtáit, a sor- és tőtávolságot, a termőhely ökológiai alkalmasságának igazolását, valamint a terméktanácsi javaslatot.

(3) A jegyző a telepítési engedélyt a (2) bekezdés szerinti tartalommal legfeljebb két év időtartamra adja ki. A határozat az ingatlan határától meghatározott ültetési távolságot írhat elő. A telepítési engedély egy példányát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) megyei kirendeltsége részére, valamint műve-lésiág-változás esetén a megyei földhivatalnak is meg kell küldeni."

b) a tvr. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Az eltelepített ültetvény termőre fordulását az ültetvény használója köteles bejelenteni az MVH megyei kirendeltségeinek az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet igazolásának csatolásával.

(2) Az 1. § (1) bekezdés szerinti gyümölcsültetvények kivágását a kivágást követően egy hónapon belül a tulajdonosnak vagy használónak be kell jelentenie az MVH megyei kirendeltségeinek. Ha egy éven belül újratelepítést nem terveznek, a művelésiág-változást be kell jelenteni a földhivatalnak."

c) a tvr. 2/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyümölcsültetvény-katasztere minden, az 1. § (1) bekezdésében megjelölt ültetvény tekintetében tartalmazza az ültetvények azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság), az ültetvény használójának azonosító adatait (név, lakcím, illetve szervezet megnevezése és székhelye), és az MVH által adott regisztrációs számát, valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterületének nagyságát."

d) a tvr. a következő 3-4. §-sal egészül ki:

"3. § (1) Azok a gyümölcsösültetvény-használók, akik nem járultak hozzá a szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló 2000. évi CXLIII. törvény alapján felvett adataiknak a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részéről az MVH részére történő átadásához, illetve akik a megkeresés ellenére sem jelentkeztek be a gyümölcsültetvény-kataszterbe, vagy akiket a KSH korábban nyilvántartásba vétel miatt nem keresett meg, kötelesek a 2/A. § (2) bekezdése szerinti adatokat 2005. május 31-ig az MVH megyei kirendeltségének jelenteni.

(2) Hiányos adatszolgáltatás, illetve a regisztrációs és a kataszteri rendszerbe bejelentett adatok eltérése esetében az MVH hiánypótlásra szólítja fel az ültetvényhasználót.

(3) Az ültetvényhasználó a nyilvántartásba vételt követően az adataiban bekövetkezett változást harminc napon belül köteles bejelenteni az MVH megyei kirendeltségénél.

4. § (1) A gyümölcsültetvény-kataszterbe bejelentett adatok valódiságát az MVH megyei kirendeltsége a FÖMI közreműködésével ellenőrzi.

(2) Aki valótlan adatokat jelent, vagy az adatszolgáltatást felszólítás ellenére sem teljesíti, az MVH 20 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtja."

e) a tvr. 2/B. §-a (1) bekezdésének második mondata, valamint 2/C. §-a hatályát veszti.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke