31/2003. (XII. 17.) OM rendelet

a jogi és igazgatási felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A jogi és igazgatási felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjain az egyes szakok képesítési követelményeiben meghatározott szakirányú szakképzettségek csak szakirányú továbbképzésben szerezhetők meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeit e rendelet melléklete határozza meg.

2. §

(1) E rendelet mellékletében meghatározott I-XXVI. számú szakirányú továbbképzési szakokon - a jogi és igazgatási felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 6/1999. (II. 1.) OM rendelet hatálybalépéséig - kiadott oklevelek szakképzettség tekintetében egyenértékűek az 1. § (1) bekezdésében meghatározott képesítési követelmények szerinti szakirányú szakképzettségekkel.

(2) E rendelet - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a hatálybalépését megelőző időszakban a felsőoktatási intézmények továbbképzésében szerzett, oklevéllel igazolt szakképzettségeket.

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a jogi és igazgatási felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 6/1999. (II. 1.) OM rendelet és az azt módosító 22/2000. (VIII. 3.) OM rendelet hatályát veszti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendeletek szerint szerzett szakképzettségek e rendelet mellékletében meghatározott szakirányú továbbképzési szakokon szerezhető szakképzettségekkel egyenértékűek.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 31/2003. (XII. 17.) OM rendelethez

A jogi és igazgatási felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményei

I. A BANK SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja, hogy a jogász szakképzettséggel rendelkező szakemberek számára széles körű bankjogi, továbbá értékpapír- és tőzsdejogi, illetve ezt megalapozó közgazdasági (monetáris politikai, bank-üzemtani) ismereteket adjon, amelyek nélkülözhetetlenek a pénzintézeteknél (bankoknál), pénzintézeti tevékenységet is folytató vállalkozásoknál, az értékpapír-forgalmazóknál (tőzsdénél), továbbá a jegybanknál, az Állami Bankfelügyeletnél és az Állami Értékpapír Felügyeletnél jogalkalmazói, illetőleg jogalkotói tevékenységet ellátó jogászok, továbbá az ilyen típusú jogügyletek és ezzel kapcsolatos jogviták ellátására szakosodott, illetve szakosodni kívánó bírák, ügyészek és ügyvédek számára. Célja tehát olyan speciális ismeretkörökből összetevődő szaktudás megszerzésének biztosítása, amely az érintett szakemberek számára a jogi feladatok szakmailag megalapozottabb és hatékonyabb ellátását teszi lehetővé.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Bank szakjogász.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők

vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magában foglaló, esti és levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, dolgozat készítése stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Monetáris rendszer és banküzemtan: legalább 18, legfeljebb 25 kreditpont.

E tanulmányi terület keretében foglalkozni kell alapozó ismeretek biztosításának igényével a pénz, a pénz fajtái,

a pénzügyi tervezés, az értékpapír és tőzsde, a tőzsdepiac, az államháztartás, a bankrendszer, a hitelezés, a devizapiac lényeges kérdéseivel.

5.2. Bankügyletek: legalább 22, legfeljebb 30 kredit-pont.

E tanulmányi területek keretében részletesen fel kell dolgozni a polgári jogi alapismereteken túl az egyes bankügyletekre vonatkozó jogszabályi anyagot és jogalkalmazási gyakorlatot, kitekintéssel az EU joggyakorlatára. Így különösen a megbízás, a letét, a bankszámla-szerződés, pénzforgalom, fizetési módok, betétszerződés, devizaszámla, hitelszerződés, váltó, kezesség, bankgarancia, óvadék, opció és más biztosítékok, pénzügyi lízing, engedményezés, tartozásátvállalás, faktoring tevékenység stb. szabályozása és jogalkalmazási gyakorlatának megismerésére.

5.3. Értékpapír és tőzsdejog: legalább 18, legfeljebb 25 kreditpont.

E körben részletesen tárgyalni kell az értékpapír fogalmára, fajtáira, a forgalmazásra vonatkozó jogszabályi anyagot és jogalkalmazási gyakorlatot, a tőzsdére, a tőzsdei ügyletekre vonatkozó szabályokat.

5.4. Pénzintézeti szervezeti jog, a pénzintézeti tevékenység felügyelete és ellenőrzése: legalább 13, legfeljebb 20 kreditpont.

5.5. A bankjog kapcsolata más jogterületekkel: legalább 18, legfeljebb 25 kreditpont.

A tanulmányi terület keretében célirányosan tárgyalni kell a pénzintézeti tevékenység és a végrehajtási jog,illető-leg a csődjog kapcsolatát, a külkereskedelmi jog, a vámjog, a devizajog, a versenyjog alapvető kérdéseit, a pénzintézeti tevékenységgel kapcsolatos felelősségi szabályokat.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 40 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot fog át: pénzintézeti szervezeti jog, bankügyletek, értékpapír és tőzsdejog tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja a jogász szakképzettséggel rendelkező és a biztosítással feladatszerűen foglalkozó szervezeteknél dolgozó, valamint gazdálkodó szervezeteknél biztosítási tevékenységre szakosodott, az iránt érdeklődő jogászok, továbbá a biztosítási tárgyú jogvitákra szakosodott, illetve szakosodni kívánó bírák, ügyészek, ügyvédek szervezett továbbképzésének biztosítása.

A képzés során a résztvevők a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható, elméletileg megalapozott ismereteket, speciális szaktudást szereznek a biztosításgazdaság, a biztosítási jog, a polgári kártérítési felelősség területén, továbbá ismereteket szereznek a biztosítással összefüggő jogi és határtudományi, valamint a nemzetközi biztosítási jogi területeken.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Biztosítási szakjogász.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők

vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Biztosítási közjog: legalább 25, legfeljebb 35 kreditpont.

A biztosítási tevékenység folytatásának, szervezeti kereteinek, állami felügyeletének elméleti és gyakorlati kérdései. E körben kell feldolgozni az egyéb közjogi jogágakhoz (pl. büntetőjog, adójog stb.) mint kapcsolódó jogterületekhez tartozó joganyagot is.

5.2. Biztosítási szerződési jog: legalább 25, legfeljebb 35 kreditpont.

A biztosítási szerződésekre vonatkozó joganyag, illetve az ehhez kapcsolódó bírósági és más szakmai jogalkalmazási gyakorlat anyagát fogja át. A képzés során nevesítetten kell foglalkozni a szerződés létrejötte, a biztosítási kockázat, a teljesítés, a visszkereset és a maradékjogok kérdéseivel, külön ki kell térni az egyes biztosítási ágazatok (élet-és balesetbiztosítás, vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás) elméleti és gyakorlati kérdéseire. E körben kell feldolgozni mögöttes jogterületként a polgári jog anyagának kapcsolódó részeit, valamint biztosítani kell a nemzetközi kitekintést is.

5.3. Felelősség és kártérítési jog: legalább 25, legfeljebb 35 kreditpont.

Az általános és különös felelősségi alakzatok elméleti és gyakorlati feldolgozása, különös tekintettel a veszélyes üzemi felelősségre, a termékfelelősségre, a környezeti károkért való felelősségi konstrukciókra, valamint az abszolút felelősségi alakzatokra (atomkártalanítás, kárfelelősség a világűrjogban). Ezen ismeretek elméleti megalapozásaként ki kell térni a felelősség és a kártérítés polgári jogi fejlődésére, a kontinentális és az angolszász felelősségjog történeti bemutatására.

5.4. Kapcsolódó jogi és határtudományi ismeretek: leg-alább 25, legfeljebb 35 kreditpont.

Az intézményi tantervek tanrendszerű vagy választható tárgyak keretében biztosíthatják kapcsolódó jogi területek (társadalombiztosítási jog, társasági jog, értékpapírjog stb.) és határtudományi területeken (közigazgatási alapismeretek, biztosításmatematika stb.) további ismeretek megszerzését.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-63. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 40 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot fog át: biztosítási közjog, biztosítási szerződési jog, felelősség és kártérítési jog tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

III. A CSALÁDJOGI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja a gyámügyi szakigazgatás, a családvédelem és családsegítés, valamint a szociális igazgatás területén dolgozó, továbbá e területeken jogi képviseletet vagy más jogalkalmazói tevékenységet ellátó jogászok továbbképzése, az új gyermekvédelmi törvény koncepciójának megfelelő családjogi és más határtudományi, valamint nemzetközi családjogi és gyermekvédelmi ismeretek biztosítása útján. A bontóperek, apasági, gyermek-elhelyezési, gyermektartási és egyéb családjogi perek jogi képviseletét ellátó jogászok továbbképzése.

A képzés ismeretet nyújt a gyermek jogairól szóló New York-i Egyezmény, az egyéb családjogi tárgyú egyezmények (gyermektartásdíj határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Hágai Egyezmény, gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló Hágai Egyezmény, tartásdíj külföldön történő behajtásáról szóló New York-i Egyezmény), valamint a nemzetközi magánjogi kódex családjogra utaló szabályai, a gyermekvédelmi törvény koncepciójának megfelelő családjogi, más határtudományi (pszichológiai, pszichiátriai), az alternatív konfliktuskezelő eljárásokról (mediáció, ral justice), illetve a nemzetközi gyermekvédelmi ismeretekről.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Családjogi szakjogász.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők

vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 200 tanóra. A tanterv a kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

- Az európai jogfilozófia: legalább 5, legfeljebb 10 kreditpont,

- polgári jog, polgári eljárásjog: legalább 14, legfeljebb 20 kreditpont,

- családszociológia: legalább 5, legfeljebb 10 kreditpont,

- pszichológia, pszichiátria: legalább 20, legfeljebb 30 kreditpont,

- szociálpolitika: legalább 5, legfeljebb 10 kreditpont,

- családjog, mediáció: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont,

- nemzetközi magánjog: legalább 6, legfeljebb 11 kreditpont,

- szociális jog: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont,

- nemzetközi családjog: legalább 5, legfeljebb 10 kreditpont,

- nemzetközi gyermekvédelem: legalább 5, legfeljebb 10 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kri-tériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- a tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga: legalább 40 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot fog át: családjog, szociális jog tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

IV. AZ EURÓPA JOGI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja, hogy jogász szakképzettséggel rendelkezők számára átfogó ismereteket nyújtson elsősorban az Európai Unió jogáról, érintve az Európa Tanács jogának az EU-hoz kapcsolódó kérdéseit is.

A képzésben résztvevőknek biztos képet és készséget kell kapniuk, illetve szerezniük a jogok szerkezetéről, tartalmáról, eljárási vonatkozásairól, az e területeken felmerülő elméleti és gyakorlati problémák megoldásához.

A képzés által közvetített tudást legközvetlenebbül az európai intézményekkel kapcsolatban állók (a politikai, közigazgatási, tömegtájékoztatási területeken), illetve azok a gyakorló jogászok hasznosíthatják, akiknek már ma, de méginkább a közeli jövőben az európai jogot alkalmazniuk kell. (Az igazságszolgáltatásban dolgozó jogászok, ügyvédek, a vállalkozások jogi képviselői.) Természetesen a felsőfokú oktatásban, illetve a tudományos kutatásban erre a területre készülők számára is megfelelő alapot nyújt. A képzés célja továbbá, hogy olyan ismereteket nyújtson a képzésben résztvevők számára, amelyek elősegítik az EU 'jog területén való további specializálódást (pl. EU kereskedelmi jog, versenyjog stb.).

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Európa jogi szakjogász.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Az európai integráció története. Az európai integráció gazdasága: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

5.2. Az Európai Unió (EU) intézmény és jogforrás rendszere: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

5.3. Az Európai Közösség (EK) joga és a nemzeti jogrendszerek kapcsolata: legalább 8, legfeljebb 14 kredit-pont.

5.4. Az EK belső piacának joga (a négy szabadság): legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

5.5. Az emberi jogok védelme és az európai integráció: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

5.6. Az Európai Unió külkapcsolatai, különös tekintettel Magyarországra: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

5.7. A javasolt választható tárgyak, amelyeknek körét a képző intézmény saját tantervében határozza meg: legalább 35, legfeljebb 45 kreditpont.

- az EK környezeti politikája és joga,

- az. EK szociális politikája és joga,

- bank- és pénzügyek az EU-ban,

- az Európai Unió munkajoga,

- az EK társasági joga,

- az EK versenyjoga,

- a szellemi tulajdon szabályozása az EK-ban,

- a termékfelelősségi és fogyasztóvédelmi szabályok az EK-ban.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1 -6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kri-tériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga az európai integráció története, az EU intézmény és jogforrás rendszere tárgyakból,

- az Európai Közösség joga és a nemzeti jogrendszerek kapcsolata, a jogharmonizáció,

- az EK belső piacának joga (a négy szabadság), versenyjog.

A szóbeli legalább 40 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

V. A GAZDASÁGI BÜNTETŐJOGI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A gazdasági bűncselekmények elleni fellépés eredményességének egyik alapfeltétele, hogy a gyakorló büntetőjogászok az alapképzésben megszerzett ismereteket elmélyítve, a változó jogalkalmazási gyakorlatot megismerve bővítsék ismereteiket. A képzés célja tehát, hogy a hallgatók a gazdasági és gazdálkodással összefüggő bűncselekmények feltárásához, jogi megítéléséhez szükséges büntető anyagi és eljárásjogi ismeretek elmélyítése és a joggyakorlat megismerése mellett megszerezzék azokat az általános gazdasági, számviteli, illetve speciális jogi ismereteket, amelyek eredményesebbé teszik a jogalkalmazói (bírói, ügyészi, ügyvédi, nyomozói) munkát, és biztos alapot adnak a további önképzéshez.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Gazdasági büntetőjogi szakjogász.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 200 tanítóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Közgazdasági és számviteli ismeretek: legalább 35, legfeljebb 45 kreditpont.

A közgazdasági ismeretek körében az alapfogalmak mellett a gazdasági tevékenység közgazdasági jellemzőit, alapvető szabályait, a működés gazdasági kereteit, az ellenőrzés rendszerét kell megismertetni a hallgatókkal. Ki kell térni a tisztességtelen magatartás, a gazdasági verseny szabályaira és az olyan kérdésekre, mint a megtakarítás, nyereség, befektetés, pénzpiac stb.

A számvitel körében tárgyalni kell alapelveket, a könyvelés logikáját, az eredmény megállapítás módszereit, az éves beszámoló összeállítását, mérlegkészítés szabályait, továbbá az egyes gazdasági események könyvviteli szabályait.

5.2. Büntetőjog és büntetőeljárási jog: legalább 35, legfeljebb 45 kreditpont.

A gazdasági bűncselekményeket szabályozó Btk. XVII. fejezete 33 új tényállást tartalmaz, amelyek elsajátítására a jelenleg ilyen ügyek elbírálásában résztvevő személyeknek számára a korábbiakban nyilvánvalóan nem volt alkalmuk. A bűncselekmények dogmatikája, a hozzájuk kapcsolódó, de még csak kialakulóban lévő bírói gyakorlat megismerése és az ítélkezést meghatározó állásfoglalások elsajátítása, valamint ezen ismeretek számonkérése lehetővé teszi, hogy a bonyolult és mérlegelési lehetőségeket megengedő tényállási elemek megállapításának terén biztonsággal járjanak el a képzésben résztvevők.

A büntetőeljárási jog körében foglalkozni kell a hatáskör, illetékesség szabályaival, a bizonyítás specifikumaival és nehézségeivel, a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának szabályaival. Fel kell dolgozni a rendőrségi és nemzetbiztonsági törvény rendelkezéseit.

A büntető anyagi és eljárásjogi ismeretek elmélyítését szakszeminárium formájában is elő kell segíteni a joggyakorlat jobb megismerése érdekében.

5.3. Kapcsolódó és háttérjoganyag: legalább 25, legfeljebb 35 kreditpont.

E körben célirányosan foglalkozni kell a társasági és cégjog, a vagyonkezelés szabályaival, a bankjog, az adó- és jövedéki jog, vám- és devizajog, értékpapírjog vonatkozó rendelkezéseivel.

6. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kri-tériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 35 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át: büntetőjog, büntetőeljárási jog tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

VI. AZ INGATLANFORGALMI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja a jogász szakképzettséggel rendelkező és az ingatlanforgalmazás területén, a földhivatalokban, illetékhivatalokban, valamint az önkormányzatoknál dolgozó, továbbá ingatlanjogi jogvitákra szakosodott, illetve szakosodni kívánó ügyvédek egyetemi szintű szervezett továbbképzésnek biztosítása. A képzés során az ingatlanjogi és más kapcsolódó szakjogi területeken, továbbá határtudományi területeken (műszaki, településrendezési, értékbecslési ismeretek) szereznek elméletileg megalapozott és a gyakorlatban hasznosítható ismereteket a résztvevők.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Ingatlanforgalmi szakjogász.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv a kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

- Polgári jog: legalább 12, legfeljebb 20 kreditpont,

- a termőföld hazai és EK-beli jogi szabályozása: legalább 6, legfeljebb 10 kreditpont,

- marketing: legalább 6, legfeljebb 10 kreditpont,

- a makrogazdaság pénzügyi összefüggései: legalább 6, legfeljebb 10 kreditpont,

- polgári eljárásjog: legalább 12, legfeljebb 20 kredit-pont,

- pénzügyi jog: legalább 6, legfeljebb 10 kreditpont,

- pénzügytan: legalább 6, legfeljebb 10 kreditpont,

- építésigazgatás: legalább 6, legfeljebb 10 kreditpont,

- értékpapírjog: legalább 6, legfeljebb 10 kreditpont,

- településrendezés, legalább 6, legfeljebb 10 kreditpont,

- ingatlan-nyilvántartás: legalább 6, legfeljebb 10 kreditpont,

- épület- és földingatlanok értékbecslése: legalább 6, legfeljebb 10 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- a tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 30 kreditpontnak megfelelő értékű ismeretanyagot fog át: polgári jog, polgári eljárásjog tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

VII. A KÖRNYEZETVÉDELMI JOGI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja a környezetvédelmi jog és a kapcsolódó jogi és határtudományi területeken mindazon ismeretek megszerzésének biztosítása, amelyek a hatósági jogalkalmazásban és a gazdasági szféra különböző területein dolgozó, valamint a környezetvédelmi jogvitákban eljáró jogász és más képzettségű szakemberek számára a szakmailag megalapozottabb munkavégzést lehetővé teszi.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú végzettség megnevezése

- Jogász szakképzettséggel rendelkezők esetében: környezetvédelmi szakjogász.

- Jogász szakképzettséggel nem rendelkezők esetében: környezetvédelmi jogi szakokleveles közgazdász, mérnök, stb. (az alapképzésben szerzett szakképesítéstől függően).

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és jogász, közgazdász, mérnök, agrármérnök vagy politológus (politikaelmélet szakos előadó) szakképzettséggel, továbbá a természettudományos felsőoktatásban szerzett egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (záróvizsga eredménye, nyelvvizsga, gyakorlati idő, munkakör stb.) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magában foglaló levelező képzésben jogász szakképzettséggel rendelkezőknek 4 félév, legalább 200 tanóra. A jogász szakképzettséggel nem rendelkezőknek az alapvető jogi ismeretek megszerzését egy további (bevezető) félév (30 kreditpont, legalább 60 tanóra) biztosítja. Ezen jogi alapismeretek a szakirányú továbbképzés első és második félévében, párhuzamos képzésben is megszerezhetők. Az intézményi tanterv a kötelező tanórán túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú kötelezettségeket (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.) írhat elő.

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában a 4 (illetve 5) féléves időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: a jogász, szakképzettséggel rendelkezőknél 120 kreditpont, a más oklevéllel rendelkezőknek 150 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Környezetgazdaságtan: legalább 22, legfeljebb 32 kreditpont.

A környezeti problémák gyökere a gazdaság működésével kapcsolatos hiányosságokban keresendő. A környezeti károk, szennyeződések olyan externáliák, melyek költséggé alakítása és jogi szabályozása - a piac átalakítása nélkül - már középtávon is hatástalan marad. Ezért a jogász számára is alapvető kérdés annak megismerése, melyek a környezeti ártalmak gazdasági okai és milyen gazdasági eszközökkel lehet ellenük fellépni. Ezek ismeretében alkalmazhatók a jogi normák a gazdaság területén, egyebek között számos indirekt hatásmechanizmus alapján működő piaci eszköz bevezetésével. A jogintézmények között ezért mind nagyobb a gazdasági eszközök aránya és ez a tendencia a jövőben még jobban erősödik.

5.2. Környezetvédelem és közigazgatás: legalább 22, legfeljebb 32 kreditpont.

A környezetvédelem működése legnagyobb részben a közigazgatási jogi intézményeken és a közigazgatáson alapul, mivel a környezeti érdekek védelme folyamatos jelenlétet és felügyeletet kíván. E téren egyre nagyobb a sajátos jogintézmények, anyagi és eljárási szabályok száma, a környezeti hatásvizsgálattól a társadalmi részvételig, a hulladékkezeléstől a zajártalom elleni fellépésig. A szabályozás mennyisége és az azon belül megjelenő számos új elem következtében a jogi alapképzésben szerzett közigazgatási jogi ismeretek nem elégségesek a szakjogászokkal szemben támasztható elvárások teljesítéséhez.

5.3. Polgári jog és környezetvédelem: legalább 22, legfeljebb 32 kreditpont.

A polgári jog szerepe a környezeti érdekek védelmében az utóbbi években egyre erősödik, különösen a gazdasági élet szereplőinek diverzifikálása, valamint a potenciális jog- és érdeksérelmek kiterjedtsége révén. A polgári jog számos területén, de különösen a szerződéseken kívül okozott károk megtérítésének szabályai között mind jobban érezhető a hagyományos polgári jogi felfogás elégtelensége, a szakkérdések növekvő súlya. A környezeti károkért való felelősség tárgyalása során ki kell térni a büntetőjogi felelősség kérdéseire is. A szakjogászok mindennapi gyakorlatában egyre nagyobb helyet követelnek maguknak a környezetvédelem polgári jogi aspektusai, melyek fokozott szakmai felkészültséget igényelnek.

5.4. Nemzetközi környezetvédelmi jog, Európai Unió környezetjoga: legalább 22, legfeljebb 32 kreditpont.

A környezetvédelem tipikusan olyan terület, amely helyi, regionális vagy nemzeti keretek között csak részben kezelhető, ellenben a hatások térbeli, időbeli terjedése, révén egyre inkább nemzetközi együttműködést vár el. A környezetvédelmi tárgyú, magyar részvételű egyezmények sokasodnak, illetve egyre több nemzetközi szervezet építi ki sajátos környezetvédelmi bázisát. Számunkra mindezeken túl különösen fontos az Európai Unió környezetjoga, hiszen az ott található hatalmas joganyag hazai jogrendszerbe illesztése, a jogharmonizáció mindennapos feladatává válik. Ez a környezetjoggal foglalkozók számára új kihívást jelent, mert az így előre jelezhető folyamatos változásokra időben kell felkészülni. A tárgy tehát mind jobban része a gyakorlati jogi munkának.

5.5. Jogi alaptan, közjogi, magánjogi, felelősségi jogi és büntetőjogi alapismeretek (nem jogász szakképzettsé-gűeknek): 30 kreditpont.

A jog és a jogi szabályozás rendszertani helye, jogszabály, jogi norma, jogviszony. Az állam és az állami szervek rendszere, a közigazgatás szervezetrendszere és a közigazgatási eljárás. Polgári jogi alapismeretek, felelősség a polgári jogban.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, a kritériumkövetelmények teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a képzés anyagából olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozat kredit értéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga legalább 30 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot fog át: környezetgazdaságtan, környezetvédelem és közigazgatás, polgári jog és környezetvédelem, nemzetközi környezetvédelmi jog, Európai Unió környezetjoga tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye:

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

VIII. A KÖZLEKEDÉSI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja, hogy a jogász szakképzettséggel rendelkező szakemberek számára széles körű ismereteket adjon a közlekedés területét érintő szakjogi, illetve a kapcsolódó speciális joganyag és a jogalkalmazási gyakorlat területén, továbbá azokon a határtudományi területeken (matematikai, fizikai, számítás- és méréstechnikai, műszaki, orvosi alapismeretek, logika, pszichológia), amelyek nélkülözhetetlenek a közlekedéssel kapcsolatos jogászi tevékenységre szakosodott bírók, ügyészek, ügyvédek, rendőrségi, vállalati jogászok számára; célja tehát olyan speciális ismeretkörökből összetevődő szaktudás megszerzésének biztosítása, amely az érintett szakemberek számára jogi feladatok szakmailag megalapozottabb és hatékonyabb ellátását teszi lehetővé, felkészült partneri helyzetbe hozva őket a közlekedési terület más szakembereivel (pl. igazságügyi és más szakértőkkel).

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Közlekedési szakjogász.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzés 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Büntetőjog: legalább 25, legfeljebb 35 kreditpont. Általános és Különös Rész, a közlekedési szabályok

helyes értelmezése és az oksági összefüggés a jogalkalmazási gyakorlatban, kitekintéssel az EU joggyakorlatára.

5.2. Büntetőeljárási jog: legalább 25, legfeljebb 35 kreditpont.

Alapelvek, eljárási garanciák, bizonyítás - különös figyelemmel a szakértők közreműködésére - a nyomozás során és a bírósági eljárásban. A megalapozottság követelményei, perújítás és felülvizsgálat. Külön eljárások.

5.3. Szabálysértési anyagi- és eljárásjog: legalább 25, legfeljebb 35 kreditpont.

Az egyetemi alapképzés során szerzett ismeretek elmélyítése, a jogalkalmazási gyakorlat megismerése, különös figyelemmel a közlekedési szabálysértések speciális szabályaira és joggyakorlatára, valamint az EU követelményeire.

5.4. Matematika, logika, számítás- és méréstechnika: legalább 25, legfeljebb 35 kreditpont.

A közlekedés körében előforduló deviáns jelenségek bizonyítása általában szakértői véleményezést igényel. Ezért szükséges a jogalkalmazás során a szakértői vélemények megértése és megfelelő felhasználása érdekében a háttértudományi területek (matematika, műszaki ismeretek stb.) alapvető ismereteinek megszerzése.

6. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből,

a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jog-alkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga büntetőjog, szabálysértési jog, szakértői műszaki ismeretek tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

IX. A KÜLKERESKEDELMI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKKÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja, a jogász szakképzettséggel rendelkező és a külkereskedelemmel feladatszerűen foglalkozó szervezeteknél dolgozó, továbbá az ilyen ügyletek bonyolítására, valamint az ezekkel kapcsolatos jogviták intézésére szakosodott vagy szakosodni kívánó bírák, ügyvédek, jogtanácsosok egyetemi szintű továbbképzésének biztosítása.

A képzés során a résztvevők elméletileg megalapozott és a joggyakorlatban közvetlenül hasznosítható ismereteket (speciális szaktudást) szereznek, amely az ellátott munkakörük, hivatásuk hatékonyabb és megalapozottabb gyakorlására teszi képessé őket.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Külkereskedelmi szakjogász.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzés 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Polgári és kereskedelmi jog: legalább 35, legfeljebb 45 kreditpont.

E tanulmányi terület keretében biztosítani kell, hogy a hallgató ismereteket szerezzen:

- a világ jelentősebb jogrendszereiről (tipizálás, általános jellemzés),

- az adásvétel általános szabályain túl a nemzetközi adásvételi szerződésről szóló ENSZ Egyezmény alapvető kérdéseiről,

- a legfontosabb jogrendszerek (német, osztrák, svájci, francia, angolszász stb.) szerződésekre vonatkozó szabályairól,

- kapcsolódó jogterületként a nemzetközi fuvarozás, szállítmányozás, biztosítás, vám-, deviza- és tőzsdejog területén,

- a külkereskedelmi igazgatás, a piacvédelem és a választott bíráskodás területén.

5.2. Nemzetközi (gazdasági) kapcsolatok joga: legalább 35, legfeljebb 45 kreditpont.

E tanulmányi terület keretében fel kell dolgozni:

- a nemzetközi magánjog főbb intézményeit összehasonlító jelleggel,

- a GATT és az ENSZ más szakosított gazdasági szervezeteire vonatkozó anyagot,

- az európai integrációra való felkészülés részeként az EK kereskedelmi jogát, az EK-val kötött társulási szerződést,

- a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos külföldi adójogi és beruházásvédelmi kérdéseket,

- nemzetközi pénzügyi ismereteket, ideértve a nemzetközi fizetéseket és a szerződések pénzügyi biztosítékait is.

5.3. Nemzetközi kereskedelmi jogi ismeretek: legalább 25, legfeljebb 35 kreditpont.

E tanulmányi terület keretében előadás és gyakorlati foglalkozások formájában részletesen fel kell dolgozni az egyes kereskedelmi szerződések megkötésére és lebonyolítására vonatkozó ismereteket. E terület részletes szakmai tartalmát az intézményi tantervek határozzák meg.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kri-tériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 30 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át: általános nemzetközi kereskedelmi jogi ismeretek, nemzetközi pénzügyi és fuvarjogi ismeretek tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

X. A TÁRSASÁGI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja, hogy az alapképzést meghaladó körben és mélységben biztosítsa a gyakorló jogászok számára a gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó komplex jogi ismeretek elméletileg megalapozott, a jogalkalmazási gyakorlatot is feldolgozó megszerzését, amelynek birtokában a jogi feladataik szakmailag megalapozottabb és hatékonyabb ellátására válnak képessé.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Társasági szakjogász.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők

vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzés 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Társasági jog és cégjog: legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont.

E tanulmányi területen a jogszabály anyagának feldolgozásán túl a joggyakorlat részletes és szemináriumi foglalkozásokat is magában foglaló megismertetésére kerül sor. Ki kell térni a konszernjogi szabályokra és a közvetlenül kapcsolódó jogterületek anyagára is.

5.2. A Vállalkozások pénzügyi folyamatainak alapösz-szefüggései: legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont.

Cél, hogy a képzésben résztvevők megismerkedjenek a vállalkozások közgazdasági célkitűzéseivel, a tevékenységüket kifejező, megjelenítő pénzügyi folyamatok alapösszefüggéseivel és a számvitel alapvető szabályaival. A tananyag elsajátításának lehetővé kell tenni a további egyéni képzést és e szakterületen dolgozó szákemberekkel való kommunikáláshoz szükséges ismereteket.

5.3. A gazdasági társaságok felszámolásának és csődeljárásának szabályai: legalább 15, legfeljebb 23 kreditpont.

A vonatkozó jogszabályok és joggyakorlat megismertetésén túl ki kell térni a kapcsolódó anyagi jogi kérdésekre is.

5.4. Egyes jogterületek gazdasági társaságokra vonatkozó speciális szabályai: legalább 15, legfeljebb 23 kreditpont.

E körben fel kell dolgozni az adójog, a munkajog és társadalombiztosítás, a koncessziós és a privatizációs jog, az értékpapírjog legfontosabb és célirányos szabályozását.

5.5. A társasági jog nemzetközi összefüggései: legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont.

A gazdasági társaságok tevékenységére figyelemmel szükséges a nemzetközi magánjog, az EU társasági jogának, a vám-, deviza- és külkereskedelmi szabályok megismertetése. Foglalkozni kell a külföldi társaságalapítás, illetve a külföldiek befektetéseinek legfontosabb kérdéseivel is.

6. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kri-tériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 25 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át: társasági jog, cégjog tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XI. A JOGI SZAKOKLEVELES KÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja, hogy a különböző területeken dolgozó közgazdászok számára biztosítsa az alapképzettségükhöz kapcsolódó mindazon jogi ismeretek szervezett továbbképzés formájában történő megszerzését, amelyek birtokában hatékonyabban képesek vezetői, vállalkozói vagy más munkaterületeken komplex - így meghatározott körű jogi szaktudást is igénylő - feladataik ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Jogi szakokleveles közgazdász.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben okleveles közgazdász egyetemi, illetve közgazdász főiskolai oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (a záróvizsga eredménye, meghatározott munkakör, gyakorlat) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzés 4 félév, legalább 200 tantóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tan-rendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Jogelméleti alapok: legalább 8, legfeljebb 14 kredit-pont.

- Alapfogalmak és összefüggések.

- A jog szerkezete, a jogalkotás.

- A jog érvényesülése.

- Az állampolgár jogi helyzete.

5.2. Bevezetés a modern európai magánjogba: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

E körben európai kitekintésben a következő fogalmakkal kell megismertetni a hallgatókat:

- természetes személy, jogi személy, dologi jog, kötelmi jog, a felelősség, visszterhes szerződések, a szerződéstipizálás, a kártérítés, a szerzői jog, az öröklési jog.

5.3. Polgári jogi alapok: legalább 15, legfeljebb 25 kreditpont.

- Alapfogalmak.

- Személyek.

- Tulajdonjog.

- Öröklési jog.

- Szerződési alapfogalmak.

- A szerződés érvénytelensége.

- Szerződésszegés.

- Kártérítés.

- Adásvétel, szállítási szerződés.

- Vállalkozás.

-Mezőgazdasági termékértékesítés.

- Bérlet, letét.

- Megbízás, bizomány.

- Fuvarozás, szállítmányozás.

- Bank- és hitelviszonyok, értékpapír.

- Biztosítási jog,

- Társasági jog.

5.4. Társasági jog: legalább 12, legfeljebb 20 kreditpont.

- A gazdasági társulások gazdasági és jogpolitikai funkciói, jellemzői.

- A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások főbb szabályai.

- A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társulások.

- A külföldi részvétellel működő gazdasági társulások sajátos szabályai.

- A gazdasági társulások működésével kapcsolatos pénzügyi, munkaügyi stb. rendelkezések.

5.5. Államigazgatási jog: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

- Áttekintés az államigazgatásról.

- Az államigazgatási jog alapelemei.

- A hierarchikus igazgatás.

- A hatósági tevékenység.

5.6. Nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

- A nemzetközi magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának funkciója a külgazdasági kapcsolatokban.

- A nemzetközi gazdasági kapcsolatok állami alakítása.

- Nemzetközi beruházások (vegyes vállalatok).

- A külföldi beruházások és a tulajdon védelme.

- Szerződések a külgazdaságban.

5.7. Munkajog: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

- A munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése.

- A munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek.

- A munkaviszonyból eredő kötelezettségek megsértésének következményei.

- A munkaügyi viták elintézése.

5.8. Az alapozó és főbb szakjogi ismeretek mellett biztosítani kell, hogy a képzés során a hallgatók célirányos ismereteket szerezzenek a következő területeken: iparjogvédelem, pénzügyi jog, értékpapírjog, polgári eljárásjog, büntetőjog és eljárásjog, társadalombiztosítás stb. Ezen ismeretek körét és tantervi súlyát a képző intézmények határozhatják meg.

A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 13, legfeljebb 23 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 35 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át: államszervezeti ismeretek, polgári jogi alapok, munkajog tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XII. A JOGI SZAKOKLEVELES MÉRNÖK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja, hogy a különböző területeken dolgozó mérnökök számára biztosítsa az alapképzettségükhöz kapcsolódó mindazon jogi ismeretek szervezett továbbképzés formájában történő megszerzését, amelyek birtokában hatékonyabban képesek vezetői, vállalkozói vagy más munkaterületen komplex - így meghatározott körű jogi szaktudást is igénylő - feladataik ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Jogi szakokleveles mérnök.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben egyetemi és főiskolai szintű mérnök, agrármérnök oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (a záróvizsga eredménye, meghatározott munkakör, gyakorlat) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzés 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Jogelméleti alapok: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

- Alapfogalmak és összefüggések.

- A jog szerkezete, a jogalkotás.

- A jog érvényesülése.

- Az állampolgár jogi helyzete.

5.2. Bevezetés a modern európai magánjogba: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

E körben európai kitekintésben a következő fogalmakkal kell megismertetni a hallgatókat:

- természetes személy, jogi személy, dologi jog, kötelmi jog, a felelősség, visszterhes szerződések, a szerződéstipizálás, a kártérítés, a szerzői jog, az öröklési jog.

5.3. Polgári jogi alapok: legalább 15, legfeljebb 25 kreditpont.

- Alapfogalmak. - Személyek.

- Tulajdonjog.

- Öröklési jog.

- Szerződési alapfogalmak.

- A szerződés érvénytelensége.

- Szerződésszegés.

- Kártérítés.

- Adásvétel, szállítási szerződés.

- Vállalkozás. .

- Mezőgazdasági termékértékesítés.

- Bérlet, letét.

- Megbízás, bizomány.

- Fuvarozás, szállítmányozás.

- Bank- és hitelviszonyok, értékpapír.

- Biztosítási jog.

- Társasági jog.

5.4. Társasági jog: legalább 12, legfeljebb 20 kreditpont.

- A gazdasági társulások gazdasági és jogpolitikai funkciói, jellemzői.

- A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások főbb szabályai.

- A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társulások.

- A külföldi részvétellel működő gazdasági társulások sajátos szabályai.

- A gazdasági társulások működésével kapcsolatos pénzügyi, munkaügyi stb. rendelkezések.

5.5. Államigazgatási jog: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

- Áttekintés az államigazgatásról.

- Az államigazgatási jog alapelemei.

- A hierarchikus igazgatás.

- A hatósági tevékenység.

5.6. Munkajog: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

- A munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése.

- A munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek.

- A munkaviszonyból eredő kötelezettségek megsértésének következményei.

- A munkaügyi viták elintézése.

5.7. Iparjogvédelem: legalább 12, legfeljebb 22 kreditpont.

- A szellemi alkotások joga.

- A műszaki alkotások jogi oltalma.

- A vállalat- és árujelzők jogi oltalma.

- Szerződések az iparjogvédelem területén.

- Versenyjog.

- Az iparjogvédelem vállalati feladatai.

- Nemzetközi együttműködés az iparjogvédelemben.

5.8.Az alapozó és főbb szakjogi ismeretek mellett biztosítani kell, hogy a képzés során a hallgatók célirányos ismereteket szerezzenek a következő területeken: nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, pénzügyi jog, értékpapírjog, polgári eljárásjog, büntetőjog és eljárásjog, társadalombiztosítás környezetvédelmi jog stb. Ezen ismeretek körét és tantervi súlyát a képző intézmények határozhatják meg. A tanulmányi terület kredit-értéke: legalább 10, legfeljebb 18 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kri-tériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 35 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át: államszervezeti ismeretek, polgári jogi alapok, munkajog tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XIII. A JOGI SZAKOKLEVELES ÁLTALÁNOS

ORVOS, FOGORVOS, GYÓGYSZERÉSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Az egészségügyi ellátás szinte minden területén az utóbbi időben végbement jogi szabályozás, az egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos sajátos felelősségi szabályok és kártérítési eljárások, valamint az egészségügyi ellátó rend-, szer átalakulása, a funkcionális privatizáció (vállalkozó orvos, fogorvos, gyógyszerész; egészségügyi vállalkozások) egyaránt indokolttá teszik, hogy az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek számára feladataik ellátásához kapcsolódó speciális jogi szakismeretek megszerzése célirányosan és hatékony formában biztosított legyen.

A képzés célja, hogy az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi (vállalkozói) praxisban felmerülő, alapvető jogi ismereteket is igénylő problémák felismerését, megoldását segítse elő. A képzés az egészségügyre vonatkozó jogi szabályozás mellett elsősorban gazdasági, vállalkozói ismeretek megszerzésére irányul.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

- Jogi szakokleveles orvos.

- Jogi szakokleveles fogorvos.

- Jogi szakokleveles gyógyszerész.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben általános orvosi, fogorvos, gyógyszerész

szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozaton 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Általános, illetve alapozó jogi ismeretek: legalább 18, legfeljebb 26 kreditpont.

- Jogelméleti alapok.

- Közjogi ismeretek.

- Közigazgatási ismertek, egészségügyi igazgatás.

5.2. Polgári jogi alapismeretek: társasági jog, kisebbségvédelem, esélyegyenlőség, egészségügyi vállalkozások joga: legalább 16, legfeljebb 24 kreditpont.

5.3. Az egészségügyi jog általános kérdései, különleges területei (különleges egészségügyi beavatkozások, járványügyi rendelkezések, pszichiátriai betegellátás): legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont.

5.4. Munkajogi ismeretek: társadalombiztosítási alapismeretek, egészségbiztosítás; pénzügyi jogi alapismeretek: legalább 18, legfeljebb 26 kreditpont.

5.5. Minőségbiztosítás és felelősségi rendszer az egészségügyben: legalább 12, legfeljebb 20 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 30 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át: egészségügyi jog, egészségbiztosítás, polgári és társasági jogi alapok, az egészségügyi vállalkozások joga tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XIV. A JOGI SZAKOKLEVELES CSALÁDVÉDELMI TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja, hogy a gyámügyi szakigazgatás, a családvédelem és családsegítés, valamint a szociális igazgatás területén dolgozó szakemberek számára biztosítsa az ellátott munkakörökhöz kapcsolódó mindazon általános jogi, illetve családjogi, továbbá határtudo-mányi ismeretek szakirányú továbbképzés formájában történő megszerzését, amelyek birtokában hatékonyabban képesek a vezetői, ügyintézői feladatok ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben egyetemi, főiskolai szintű tanári oklevéllel,

államigazgatási főiskolán szerzett oklevéllel, szociálpolitikus egyetemi, szociális munkás főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (a záróvizsga eredménye, meghatározott munkakör, gyakorlat) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzés 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

- Jogi alapismeretek: legalább 4, legfeljebb 8 kreditpont,

- családszociológia: legalább 4, legfeljebb 8 kreditpont,

- alkotmányjog: legalább 4, legfeljebb 8 kreditpont,

- pszichológia: legalább 20, legfeljebb 25 kreditpont,

- közigazgatási jog, európai közjog: legalább 4, legfeljebb 8 kreditpont,

- büntetőjog, büntető eljárásjog: legalább 3, legfeljebb 6 kreditpont,

- polgári jog: legalább 5, legfeljebb 10 kreditpont,

- szociálpolitika alapjai: legalább 3, legfeljebb 6 kreditpont,

- családjog, nemzetközi családjog: legalább 10, legfeljebb 20 kreditpont,

- szociális jog, Európai Unió szociális joga: legalább 8, legfeljebb 15 kreditpont,

- polgári eljárásjog, okirat és beadványszerkesztés: legalább 10, legfeljebb 15 kreditpont,

- munkajog, társadalombiztosítási jog, öröklési jog: legalább 4, legfeljebb 8 kreditpont,

- nemzetközi gyermekvédelem: legalább 3, legfeljebb 6 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 25 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át: családjog, szociális jog tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XV. A DEMOGRÁFUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja, hogy a demográfiai és más határtudományok területén biztosítsa a különleges szakképzettség - demográfus - megszerzéséhez szükséges szakmai ismeretek elsajátítását és ezáltal a társadalmigazdasági élet számos területén egyre növekvő számú speciális szakemberigény (demográfus) kielégítését. Így elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal, az érintett minisztériumok, önkormányzatok tartanak igényt az ilyen szaktudással rendelkező szakemberek foglalkoztatására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Demográfus.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben bármilyen egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkezők részt vehetnek. A képző intézmény további feltételhez (a záróvizsga eredménye, meghatározott munkakör, gyakorlat) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzés 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

- Népesedéspolitika. A világ népessége. Vándorlás (külső, belső és ingavándorlás): legalább 12, legfeljebb 20 kreditpont.

- A demográfiai elemzés elvei, módszerei. A történeti demográfia feladata, módszerei, eredményei: legalább 14, legfeljebb 22 kreditpont.

- Termelékenység mérése és elemzése (családtervezés). Halandóság mérése és elemzése: legalább 14, legfeljebb 22 kreditpont.

- Népesség-előreszámítás. A népesség struktúrája. Házasság, család, válás, háztartás: legalább 14, legfeljebb 22 kreditpont.

- Településdemográfia: legalább 10, legfeljebb 18 kreditpont.

- Egészségügyi statisztika: legalább 10, legfeljebb 18 kreditpont.

- Informatika demográfiai alkalmazásai: legalább 10, legfeljebb 18 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 25 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át: a népesség fejlődése és struktúrája, a népmozgalom, népesség-előreszámítás és demográfiai modellek, a népesség a társadalomstatisztikákban tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XVI. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKKÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a magyar és az Európai Uniós szakmai ismeretanyag alapján a versenyszférában, a költségvetési intézményeknél, valamint az államigazgatás és önkormányzatok szerveinél, továbbá a munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szerveknél a munkaügyi politika irányítására, így különösen a foglalkoztatás, a bér- és szociálpolitika elveinek, rendszerének kialakítására, ezek végrehajtásának megszervezésére, a munkáltatói és munkavállalói oldal közötti kollektív tárgyalások, a konfliktusok, viták lefolytatására, alternatív rendezésére és az érdekegyeztetés megszervezésére, az Európai Uniós szintű szo-ciális párbeszédben való részvételre.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

- Jogász szakképzettséggel rendelkezők esetén: munkaügyi szakjogász.

- Jogász szakképzettséggel nem rendelkezők esetén: munkaügyi szaktanácsadó.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben jogász szakképzettséggel, továbbá más

egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (a záróvizsga eredménye, meghatározott munkakör, gyakorlat) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Munkagazdaságtan, az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai és szociális koncepciója: legalább 10, legfeljebb 16 kreditpont.

5.2. Vállalati vezetés, szervezés, az új nemzetközi módszerek: legalább 10, legfeljebb 16 kreditpont.

5.3. Munkaszociológia: legalább 2, legfeljebb 4 kreditpont.

5.4. Magyar, nemzetközi és európai munkajog: legalább 16, legfeljebb 26 kreditpont.

5.5. Polgári jogi alapfogalmak, szerződések, gazdasági társaságok magyar és európai szabályai: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

5.6. Munkalélektan: legalább 2, legfeljebb 5 kreditpont.

5.7. Magyar, nemzetközi és európai szociális jog: legalább 9, legfeljebb 15 kreditpont.

5.8.Munkaügyi kapcsolatok fogalma, alanyai, története és rendszere: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.9.Kollektív tárgyalás, kollektív szerződés Magyarországon és az EU tagállamaiban: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.10.A kollektív érdekviták és rendezésük Magyarországon és az EU tagállamaiban: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.11. Munkavállalói részvétel, az Európai Üzemi Tanács: legalább 2, legfeljebb 5 kreditpont.

5.12. Alkotmányjog, jogi alapfogalmak: legalább 2, legfeljebb 5 kreditpont.

5.13. Államigazgatási eljárás, munkaügyi és szociális igazgatás: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.14. Bevezetés az EU intézményrendszerébe: legalább 2, legfeljebb 4 kreditpont.

5.15. A jogharmonizáció kérdései: legalább 2, legfeljebb 5 kreditpont.

5.16. Direkt akciók (sztrájk, lock out) Magyarországon és az EU tagállamokban: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.17.Szociális párbeszéd az Európai Unióban: legalább 2, legfeljebb 5 kreditpont.

5.18.A munkaügyi vita fogalma, típusai Magyarországon és az EU tagállamaiban: legalább 1, legfeljebb 3 kreditpont.

5.19.Pénzügyi jogi alapfogalmak, adó, költségvetés: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.20.A munkaügyi jogviták és rendezésük intézményei Magyarországon és az EU tagállamaiban: legalább 2, legfeljebb 5 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, szakmai gyakorlat(ok) elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése

- a szóbeli vizsga legalább 25 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át: jogi ismeretek (munkajog, társasági jog, szociális jog), kollektív tárgyalások, megállapodások, kollektív viták, sztrájk tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XVII. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja olyan - többnyire a társadalombiztosítás vagy annak intézményei különféle területein tevékenykedő - szakemberek speciális társadalombiztosítási továbbképzése, akik az alapképzésben megszerzett szakképzettségük birtokában képesek áttekinteni a hazai és az Európai Unióban meglévő szociális biztonsági rendszerek különféle ágazataiban és a kapcsolódó egyéb szociális ellátások területén végzett munka alapvető ösz-szefüggéseit, kellő jártassággal rendelkeznek az igazgatási, ügyviteli feladatok ellátásában. Megfelelő ismereteket kapnak a humánpolitika és az emberi erőforrások felhasználását előmozdító egyéb tudományágak legfontosabb eredményeiről. Képesek a továbbképzésben megszerzett ismereteik felhasználásával, későbbi egyéni további továbbképzésükkel feladataik igényes ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

- Jogász szakképzettséggel rendelkezők esetén: társadalombiztosítási szakjogász.

- Jogász szakképzettséggel nem rendelkezők esetén: társadalombiztosítási szaktanácsadó.

3. A képzésben résztvevők kőre és a részvétel előfeltétele A képzésben jogász szakképzettséggel, továbbá más egyetemi, illetve főiskolai szintű végzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (a záróvizsga eredménye, meghatározott munkakör, gyakorlat) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, esti és levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. A szociális ellátások jogi szabályozása: legalább 4, legfeljebb 6 kreditpont.

5.2. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.3. A hazai és az EU tagállamokban működő nyugellátások: legalább 4, legfeljebb 10 kreditpont.

5.4. Baleseti ellátások: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.5. Az egészségügyi ellátások intézményrendszere és működése: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.6. Szociális igazgatás: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.7. Érdekképviseletek szerepe a társadalombiztosítás működésében: legalább 1, legfeljebb 3 kreditpont.

5.8.Gyermek- és ifjúságvédelem: legalább 1, legfeljebb 3 kreditpont.

5.9.A szövetkezetek szociális tevékenységének sajátosságai: legalább 1, legfeljebb 3 kreditpont.

5.10.Munkajog: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.11. Az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök: legalább 1, legfeljebb 3 kreditpont.

5.12. Kiegészítő magánbiztosítások rendszere: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.13. Nemzetgazdasági alapismeretek: legalább 6, legfeljebb 10 kreditpont.

5.14. A mai magyar társadalom szociológiája: legalább 6, legfeljebb 10 kreditpont.

5.15. Szociálpszichológia: legalább 1, legfeljebb 3 kreditpont.

5.16. Politológiai alapismeretek: legalább 1, legfeljebb 3 kreditpont.

5.17. Statisztika, demográfia: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.18. Társadalombiztosítási vonatkozású polgári jogi alapismeretek: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.19. Alkotmányjogi ismeretek: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.20.Menedzsment és informatika atársadalombiztosításban: legalább 4, legfeljebb 8 kreditpont.

5.21. Biztosításmatematika: legalább 2, legfeljebb 6 kreditpont.

5.22. A társadalombiztosítás jogorvoslati rendszere: legalább 1, legfeljebb 3 kreditpont.

5.23. Európai Unió szociális joga: legalább 4, legfeljebb 10 kreditpont.

5.24. A gyermekes családok támogatási rendszere: legalább 1, legfeljebb 3 kreditpont.

5.25. Vitaülés: legalább 10, legfeljebb 16 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokra figyelemmel előírt, krité-riumjellegű követelményként szereplő aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 30 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át: nemzetgazdaságtan, társadalompolitika, szociális jog tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XVIII. A SZAKOKLEVELES POLITOLÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja, hogy a politikatudományi és más ehhez kapcsolódó, elsősorban alapvető jogi ismeretek megszerzése útján biztosítsa a politikai életben a speciális szaktudással rendelkező szakemberek iránti igény kielégítését. Képzés elsősorban az oktatás és tudományos kutatás, a közigazgatás, a tömegtájékoztatás területén dolgozók, valamint a közvetlen vagy közvetett politikai tevékenységet végzők felkészítését szolgálja elméletileg megalapozott és a gyakorlatban hasznosítható szakismeretek közvetítésével.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Szakokleveles politológus.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben bármilyen egyetemi szakképzettséggel, továbbá a 4 éves tanárképző főiskolai, valamint az államigazgatási főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló levelező tagozatos képzésben jogász, valamint az államigazgatási főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkezőknek 4 félév, legalább 200 tanóra. A más egyetemi szintű, illetve 4 éves tanárképző főiskolai szakképzettséggel rendelkezőknek az alapvető jogi ismeretek megszerzését egy további (bevezető) félév (30 kreditpont, legalább 50 tanóra) biztosítja. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában a 4 (illetve 5) féléves időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: a jogász, valamint az államigazgatási főiskolai szintű végzettséggel rendelkezőknél 120 kreditpont, a más oklevéllel rendelkezőknek 150 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Bevezető félév: alkotmányjog, államigazgatási jogi alapismeretek, jogi alapismeretek, nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek. A tanulmányi terület kreditértéke: 30 kreditpont.

5.2. A magyar politikai gondolkodás története. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 20, legfeljebb 30 kreditpont.

- Módszertani bevezető.

- A gentilizmustól a rendi nacionalizmusig.

- Az abszolutizmus és a rendi paradigma vetélkedése, konfliktusok és kompromisszumok (XVI-XVIII. század).

- A liberalizmus 1848 előtt.

- A liberalizmus ellenfelei.

- A berendezkedő liberalizmus.

- A liberális paradigma felbomlása.

- A politikai gondolkodás öröklött és új jellemzői az 1920-as években.

- A politikai gondolkodás az 1930-as években és a második világháború időszakában.

5.3. Az egyetemes politikai gondolkodás története: legalább 15, legfeljebb 25 kreditpont.

Az egyetemes politikaelmélet történetének tárgya, módszerei mellett fel kell dolgozni a különböző irányzatokat és azok képviselői munkásságát.

5.4. A politológia alapjai. Politikai pártok. A pártrendszerek elmélete és típusai. Modern politikaelméleti irányzatok, elméletek. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 15, legfeljebb 25 kreditpont.

5.5. Magyar politika (1944-1993): legalább 15, legfeljebb 25 kreditpont.

5.6. Sajtószabadság és hatalom: legalább 15, legfeljebb 25 kreditpont.

- A sajtószabadság kezdetei a kora újkortól a liberalizmusig.

- A liberalizmus vége.

- A tolerancia határai.

- A sajtószabadság terjedelme.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése;

- a szóbeli vizsga legalább 40 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át:

= a politikaelmélet alapjai, = a magyar politikai gondolkodás története, = az egyetemes politikai gondolkodás története tárgyakból.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XIX. A IGAZGATÁSI RENDSZERSZERVEZŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan rendszerszervező szakemberek képzése, akik az eredeti okleveles szakképzettségük birtokában, a közigazgatás területén szerzett szakmai tapasztalatokat felhasználva, képesek menedzselni a szervezési, vezetési és számítástechnikai innovációs folyamatot, a problémafeltárástól az informatikai megvalósításig.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Igazgatási rendszerszervező.

3. A képzésben résztvevők köre Igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők, továbbá

azon egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek, akik a közigazgatás intézményrendszerében igazgatási vagy informatikai munkakörben, vagy ezzel összefüggő munkaterületen dolgoznak, vagy ilyen irányban kívánják átképezni magukat.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 250 tanóra. A szakdolgozat elkészítésére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Igazgatási rendszerelemzés tantárgycsoport, amely a szervezetátvilágítás, szervezetfejlesztés és a közigazgatási folyamatok modellezésének témaköreit dolgozza fel; legalább 30, legfeljebb 40 kreditpont.

b) A közigazgatásban használatos integrált szoftverek alkalmazását és az adatbázis tervezését bemutató tananyag; legalább 35, legfeljebb 50 kreditpont.

c) A nagy számítógépes rendszereket, illetve az ehhez kapcsolódó adatvédelmi ismereteket tárgyaló tantárgycsoport; legalább 25, legfeljebb 32 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások megszerzésétől, beszámolók, vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédésből tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma legalább 4.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzésnek megfelelő, eredményében írásban megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira, empirikus kutatásra és/vagy a szakirodalomra támaszkodva készíthető el, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt követelmények teljesítése, nevezetesen:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- a tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga keretében,

- komplex szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyak elemeiből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XX. A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Költségvetési ellenőrök (okleveles pénzügyi revizorok) képzése, hogy a felsőfokú képesítést szerzett - elsősorban Államigazgatási Főiskolát és más gazdasági főiskolát végzett - igazgatásszervezők, igazgatási szakemberek a költségvetési szervek ellenőrzésének végzéséhez, illetve ezen tevékenységek irányításához szükséges ismeretanyagot megszerezzék, ezzel alkalmassá váljanak az ez irányú feladatok hatékonyabb ellátására, költségvetési és nonprofit területen egyaránt.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Költségvetési ellenőr.

3. A képzésben résztvevők köre

Az igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők mellett egyetemi és főiskolai végzettségű, a közpénzzel és közvagyonnal gazdálkodó szakemberek, a nonprofit szervezeteknél gazdálkodási feladatokat ellátók, a képviselő-testületekben, a pénzügyi-ellenőrzési bizottságokban tevékenykedők.

4. A képzési idő

Távoktatási elemeket is magában foglaló levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 250 tanóra. A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Alapozószintre hozó ismeretek megismertetése: makrogazdaságtan, szociológia módszertana, pénzügytan, költségvetési gazdálkodási és költségvetési számviteli ismeretek; legalább 30, legfeljebb 45 kreditpont.

b) Szakismereti tárgykörök, ellenőrzési ismeretek, ellenőrzés módszertana, az ellenőrzés etikája és pszichológiája, az államhatalmi ellenőrzés (ÁSZ, KEHI, KEI), a helyi önkormányzatok ellenőrzési tevékenysége, költségvetési ellenőrzés elvei, módszerei, szervezeti rendszere területei, számítógépes ellenőrzési programok, controlling; legalább 30, legfeljebb 45 kreditpont.

c) Szintetizáló ismeretek: ellenőrzés és elemzés, az elemzés eszközei és módszerei, a költségvetési gazdálkodás elemzése; legalább 30, legfeljebb 45 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, kritérium-jellegű követelményként szereplő aláírások megszerzéséből, vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma legalább 9.

6.2. A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű konkrét szakmai feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, empirikus kutatásokra és/vagy a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- a tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga bizottság előtt,

- komplex szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó ellenőrzési tárgyak elemeiből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XXI. A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Környezetvédelmi szakigazgatás szervezők képzése, akik a felsőfokú képzettségük birtokában folytatott eredményes szakmai tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek a környezetvédelmi igazgatási feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretanyag megszerzésére, ezzel alkalmassá válnak a környezettel, környezethasználattal, környezetvédelemmel kapcsolatos közigazgatási, illetve más igazgatási szervezetben szakfeladatok, valamint olyan igazgatási feladatok ellátására, ahol a környezeti érdek közvetlen befolyásolása történhet.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Környezetvédelmi szakigazgatás szervező.

3. A képzésben résztvevők köre

Az igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők mellett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel rendelkező, a közigazgatás valamilyen szintjén és formájában, rendvédelmi, nemzetvédelmi szervezetekben, a magánigazgatásban dolgozó igazgatási szakemberek; a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet folytató, a környezetvédelmi tevékenység jogi-igazgatási területeit oktató szakemberek.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló levelező tagozatos képzésben 4 félév legalább 200 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

a) A környezetvédelmi szemléletmód alakítása, a környezetvédelem társadalmi feltételrendszerének vizsgálata: környezetfilozófiai, -szociológia -politológiai, környezet-gazdaságtani tantárgycsoport: legalább 38, legfeljebb 52 kreditpont.

b) A környezetvédelmi igazgatási szakismeretek (az EU-s szabályozásra is figyelemmel): természettudományos és műszaki alapismeretek, környezetértékelés, településtudományi, jogi, igazgatási tantárgycsoport: legalább 58, legfeljebb 72 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, kritérium-jellegű követelményként szereplő aláírások megszerzéséből, beszámolók, vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. Kötelező vizsgák száma legalább: 8.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, empirikus kutatásokra és/vagy a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- a tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga bizottság előtt,

- komplex szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyak elemeiből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XXII. AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Önkormányzati gazdasági szakemberek képzése, akik az eredeti okleveles szakképzettségük birtokában folytatott eredményes szakmai tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva, képesek a korszerű gazdaságipénzügyi és menedzsment szemléletű gazdálkodási ismeretek elsajátítására, felkészülve ezzel az erőforrások feltárására és hasznosítására, illetve a helyi önkormányzatok gazdálkodási tevékenységének irányítására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Önkormányzati gazdaságszervező.

3. A képzésben résztvevők köre Igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők, továbbá azon egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek, akik a helyi - területi önkormányzatoknál gazdálkodási, településmenedzseri, falusi turizmussal összefüggő feladatokat látnak el vagy fognak ellátni.

4. A képzési idő

Távoktatási elemeket is magában foglaló levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 250 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Az önkormányzati gazdálkodást kondicionáló társadalmi, gazdasági, politikai és szervezeti tényezőket tárgyaló tananyag: legalább 10, legfeljebb 15 kreditpont.

b) Az önkormányzati gazdálkodás funkcionális ismereteit, pénzügyi, számviteli, statisztikai, informatikai, településirányítási ismereteket tárgyaló tananyag, legalább 15, legfeljebb 25 kreditpont.

c) A településmenedzser specializáció keretében: a közszolgáltatás- és településszervezési, a térinformatikai, a konfliktusmenedzsment és a vezetési ismereteket tárgyaló tananyag: legalább 30, legfeljebb 40 kreditpont.

d) A falusi turizmus specializáció keretében: a turizmus és a vendéglátás gazdasági és intézményi rendszerére, a marketingre, a pályázati és erőforrás-menedzsmentre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek: legalább 30, legfeljebb 40 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, kritérium-jellegű követelményként szereplő aláírások megszerzéséből, beszámolók, vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédésből tevődik össze.

6.1. Kötelező vizsgák száma legalább 12.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzésnek megfelelő, eredményében írásban megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira, empirikus kutatásra és/vagy a szakirodalomra támaszkodva készíthető el, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tar-tozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt követelmények teljesítése, nevezetesen:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- a tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga keretében,

- komplex szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyak elemeiből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XXIII. A SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Személyügyi szakigazgatás-szervezők képzése, akik az eredeti okleveles szakképzettségük birtokában folytatott eredményes szakmai tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva, képesek a fejlett országok személyügyi gyakorlatában kialakult elméleteket és módszereket elsajátítani és a közszolgálat speciális igényeihez igazodva, az eredményes emberi erőforrás-gazdálkodáshoz hozzájárulni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Személyügyi szakigazgatás-szervező.

3. A képzésben résztvevők köre Igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők, továbbá azon egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek, akik a közszolgálat intézményrendszerében személyügyi munkakörben vagy az emberi erőforrás-gazdálkodással összefüggő munkaterületen dolgoznak, vagy ilyen irányban kívánják átképezni magukat.

4. A képzési idő

Távoktatási elemeket is magában foglaló levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 250 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodást kondicionáló társadalmi, szervezeti és humán tényezőket tárgyaló tananyag: legalább 25, legfeljebb 32 kreditpont.

b) A közszolgálati személyügyi tevékenység intézményi és jogszabályi feltételrendszerét tárgyaló tananyag: legalább 40, legfeljebb 52 kreditpont.

c) Az emberi erőforrás-gazdálkodás funkcionális ismeretrendszerét tárgyaló tananyag: legalább 30,. legfeljebb 45 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, kritérium-jellegű követelményként szereplő aláírások megszerzéséből, beszámolók, vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédésből tevődik össze.

6.1. Kötelező vizsgák száma legalább 10.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzésnek megfelelő, eredményében írásban megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira, empirikus kutatásra és/vagy a szakirodalomra támaszkodva készíthető el, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt követelmények teljesítése, nevezetesen:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- a tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga keretében,

- komplex szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyak elemeiből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XXIV. A SZOCIÁLIS IGAZGATÁS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Szociális szakigazgatás-szervezők képzése, akik képesek a népjólét minden területén az igazgatási tartalmú szervezési feladatok ellátására, a szociális ellátórendszerek intézményi-szervezeti folyamatainak irányítására, a gyermek- és ifjúságvédelem hatósági feladatainak jogszerű intézésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Szociális szakigazgatás-szervező.

3. A képzésben résztvevők köre Igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők, továbbá

azon egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek, akik

- szociális igazgatási munkakört töltenek be,

- a szociális ellátás állami vagy önkormányzati szervezeteiben vezetői vagy érdemi ügyintézői munkakört töltenek be,

- a közszolgálat különböző ágazataiban szociális feladatokat ellátók.

4. A képzési idő

Távoktatási elemeket is magában foglaló levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 250 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

a) A szociálpolitika elméleti alapjai és a szociális alapintézmények rendszere: kiemelten kezelve a családvédelem, veszélyeztetett csoportok, szociális kirekesztődés, a társadalmi beilleszkedési zavarok szociális dimenzióit és a reaktív közigazgatási beavatkozás módozatait és lehetőségeit: legalább 25, legfeljebb 32 kreditpont.

b) A szociális szakigazgatás jogi szabályozása, szervezeti rendszere és funkcionális területei: a gyermek- és ifjúságvédelem, illetve a felnőttvédelem igazgatási feladatai és technikái; legalább 30, legfeljebb 42 kreditpont.

c) A szociális igazgatás eszköz- és feltételrendszerét meghatározó társadalmi, gazdasági, szervezeti és humán tényezőket tárgyaló tananyag; legalább 40, legfeljebb 52 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, kritérium-jellegű követelményként szereplő aláírások megszerzéséből, beszámolók, vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédésből tevődik össze.

6.1. Kötelező vizsgák száma legalább 10.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzésnek megfelelő, eredményében írásban megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira, empirikus kutatásra és/vagy a szakirodalomra támaszkodva készíthető el, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltétele a tantervben előírt követelmények teljesítése, nevezetesen:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- a tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga keretében,

- komplex szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyak elemeiből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XXV. A VÁMIGAZGATÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Vámigazgatás-szervezők képzése, akik az eredeti okleveles szakképzettségük birtokában folytatott eredményes szakmai tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva, képesek az EU normáihoz igazodó eljárási ismereteket és gyakorlatot elsajátítani, és az államháztartás vámigazgatási (rendészeti) igényeinek megfelelő szakmai szolgáltatásokat végezni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Vámigazgatás-szervező.

3. A képzésben résztvevők köre Igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők, továbbá azon egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek, akik felvételét a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága kéri, illetve a vámügyintézői munkakörökben dolgozók.

4. A képzési idő

Távoktatási elemeket is magában foglaló levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 250 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

a) A jövedéki és a vámigazgatás joganyagát, eljárási gyakorlatát és rendészeti feladatait tárgyaló tananyag: legalább 42, legfeljebb 58 kreditpont.

b) A vámigazgatási feladatokhoz kapcsolódó alkotmányjogi, államigazgatási, büntetőjogi, munkajogi és polgári jogi ismereteket tárgyaló tananyag; legalább 28, legfeljebb 38 kreditpont.

c) Pénzügyi, külkereskedelmi, számítástechnikai és vezetési ismereteket tárgyaló tananyag: legalább 22, legfeljebb 32 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, kritérium-jellegű követelményként szereplő aláírások megszerzéséből, beszámolók, vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédésből tevődik össze.

6.1. Kötelező vizsgák száma legalább 12.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzésnek megfelelő, eredményében írásban megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira, empirikus kutatásra és/vagy a szakirodalomra támaszkodva készíthető el, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt követelmények teljesítése, nevezetesen:

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,

- a tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga keretében,

- komplex szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyak elemeiből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XXVI. A JOGI ÉS IGAZGATÁSI INFORMATIKUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja, hogy jogász és igazgatásszervező szakképzettséget szerzett szakembereknek biztosítsa az alapképzettségükhöz kapcsolódó mindazon informatikai ismeretek szervezett továbbképzés formájában történő megszerzését, melynek birtokában a közigazgatás munkaköreiben, bíróságokon és ügyészségeken képesek olyan feladatok ellátására, melyhez jogi és informatikai ismeretek együttesen Szükségesek.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

- Jogász szakképzettség esetén: jogi informatikus szakjogász.

- Igazgatásszervező szakképzettség esetén: igazgatási informatikus.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben egyetemi szintű jogász és főiskolai szintű

igazgatásszervező szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magába foglaló, levelező tagozatos képzés 4 félév, legalább 280 tanóra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges további egyéni időráfordítást írhat elő (gyakorlat, házi dolgozat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Számítógép-hálózatok és alkalmazásaik: legalább 7, legfeljebb 11 kreditpont.

5.2. Adatbázisok: legalább 7, legfeljebb 11 kreditpont.

5.3. Informatikai rendszerek tervezése és szervezése: legalább 7, legfeljebb 11 kreditpont.

5.4. Információs rendszerek, információ-menedzsment: legalább 7, legfeljebb 11 kreditpont.

5.5. Csoportos döntéstámogató rendszerek: legalább 5, legfeljebb 9 kreditpont.

5.6. Irodatechnika, csoportos munkaeszközök: legalább 5, legfeljebb 9 kreditpont.

5.7. Döntéstámogatás tudásalapú módszerekkel: legalább 5, legfeljebb 9 kreditpont.

5.8.A jogi informatika szakterületei I-II.: legalább 12, legfeljebb 20 kreditpont.

5.9. Az információkezelés joga: legalább 5, legfeljebb 9 kreditpont.

5.10. Jogi információforrások: legalább 7, legfeljebb 11 kreditpont.

5.11. Adatbiztonság: legalább 5, legfeljebb 9 kreditpont.

5.12. Az alapozó képzés részét képezi még az alapvető hardver, szoftver, adatkezelési ismeretek, valamint a mikroszámítógépes alapszoftverek tantárgy is, legalább 12, legfeljebb 20 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, beszámolókból, vizsgákból, valamint a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

Félévenként a vizsgák száma legalább 2.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat témája a képzés során hallgatott tárgyak közül választható. A szakdolgozat célja, hogy a hallgató számot adjon az általa választott szakterület megfelelő ismeretéről, az elsajátított tudás elméleti és gyakorlati összefüggéseiről.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása,

- a tantervben előírt követelmények teljesítése.

6.2.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 30 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át, a jogi informatika szakterületei, az információkezelés joga, az információs rendszerek, az információ-menedzsment témakörökből.

6.2.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XXVII. AZ ADÓJOGI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés célja, hogy a jogász alapképzés ismeretanyagát meghaladó körben és mélységben biztosítsa az adóztatással és az adókötelezettségek teljesítésével hivatásszerűen foglalkozó, képviseletet ellátó gyakorló jogászok számára a legkorszerűbb adójogi ismereteket, továbbá a feladat ellátásához szükséges egyéb jogtérületek elméleti és gyakorlati ismeretanyagát. A képzés során a résztvevők elméletileg megalapozott és a joggyakorlatban közvetlenül hasznosítható ismereteket, speciális szaktudást szereznek, amely munkakörük, munkafeladataik szakszerűbb és hatékonyabb ellátására teszi képessé őket.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Adójogi szakjogász.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt, a képző intézmény további feltételeket írhat elő (oklevél minősítése, gyakorlati idő stb.).

4. A képzési idő

Távoktatási elemeket is magában foglaló levelező képzésben 4 félév, legalább 230 tanóra. A szakdolgozat benyújtására és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb, kötelező tanulmányi területei

5.1. Adójogi alaptan: legalább 6, legfeljebb 7 kreditpont.

Áttekintést ad az adójogi normarendszerről, az adótényállás-elemek gyakorlati alkalmazásáról, az adójogi normák értelmezésének sajátosságairól, a szerződési szabadság adójogi összefüggéseiről; elemzi a hazai hatósági és bírói jogalkalmazás sajátosságait az adójogban, a nemzetközi tapasztalatokat; bemutatja az adójogi elvek alkalmazásával összefüggő jogvitákat. Elemzi az adókikerülés főbb típusait és a korlátozás főbb módszereit a nemzeti és a nemzetközi adójogban. Felvázolja a költségvetési támogatások rendszerét és szabályozásának módját a hazai jogban.

5.2. Az adóigazgatás és az adóellenőrzés rendszere: legalább 8, legfeljebb 11 kreditpont.

Áttekintést ad az adóigazgatás modelljeiről, a hazai adóigazgatási szervezetrendszer jellemzőiről, az adóigazgatási szervezetek belső munkamegosztásáról, az adóigazgatási feladatokról, a hatásköri és illetékességi szabályokról. Megismerteti a hazai ellenőrzési rendszert, az adóellenőrzés jogi kereteit; bemutatja az ellenőrzés tervezésének folyamatát, az ellenőrzés főbb eszközeit, módszereit, az ellenőrzés eredményének értékelését.

5.3. Adózás és adóeljárás: legalább 8, legfeljebb 11 kreditpont.

Rendszerezi az adókötelezettségeket, megismerteti az egyes adókötelezettségek teljesítésével összefüggő gyakorlati kérdéseket. Áttekinti az adómegállapítással kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, részletesen bemutatja és elemzi az adójogi szankciórendszer sajátosságait, az ezekkel összefüggő jogvitákat. Felvázolja az adóigazgatási eljárások típusait és a bírói felülvizsgálat gyakorlatának néhány kiemelt kérdését.

5.4. Jövedelemadók: legalább 11, legfeljebb 14 kreditpont.

A személyi jövedelemadó, a társasági adó és az osztalékadó tényálláselemeinek rendszerezésén túl, bemutatja a jövedelemadók megállapításának, megfizetésének és ellenőrzésének sajátosságait. Jogeseteken keresztül megismerteti a jövedelemadózással kapcsolatos bírói gyakorlatot.

5.5.A közvetett adók, fogyasztási típusú adók: legalább 10, legfeljebb 12 kreditpont.

Az általános forgalmi adó, jövedéki adó és a fogyasztási adó tényálláselemeinek sajátosságai mellett ismerteti az egyes fogyasztási típusú adók megállapításának, megfizetésének (elszámolásának) és ellenőrzésének különös szabályait is. Jogeseteken keresztül bemutatja az áfával és a jövedéki adózással összefüggő bírói gyakorlatot.

5.6. A járulékrendszer alapjai: legalább 8, legfeljebb 11 kreditpont.

A járulék-kötelezettségek kívánta terjedelemben felvázolja a biztosítási kötelezettséget, a biztosítottakra vonatkozó főbb szabályokat; bemutatja a járulékok rendszerét, a járulékfizetési kötelezettséghez kapcsolódó tényálláselemeket, továbbá a járulékkal összefüggő kötelezettségek teljesítésének rendjét.

5.7. Illetékek és helyi adók: legalább 6, legfeljebb 7 kreditpont.

Ismerteti a vagyonadók típusait, hazai rendszerét, valamint az illetékjog felépítését. Részletesen bemutatja az illetékkötelezettségre vonatkozó főbb rendelkezéseket, az egyes vagyonszerzési illetékeket, továbbá az államigazgatási és a bírósági eljárási illetékek rendszerét. Elemzi a helyi adóztatás gyakorlati kérdéseit, megismerteti a helyi adóztatás rendszerét, továbbá az önkormányzati adóztatás sajátosságait. Bemutatja az utóbbi évek bírói gyakorlatának illetékekkel és helyi adókkal kapcsolatos jogvitáit.

5.8.Nemzetközi adójog, az Európai Közösség adójoga: legalább 11, legfeljebb 14 kreditpont.

Felvázolja a nemzeti és nemzetközi adójog összefüggésének gyakorlati kérdéseit, a kettős adózás és a kettős adózás elkerülésének főbb módszereit. Bemutatja az illetőséggel összefüggő gyakorlati kérdéseket, rendszerezi az adóegyezményeket és megismerteti a modellegyezmények típusait. Átfogó ismereteket nyújt az OECD modellegyez-mény szerkezetéről, fejlődéséről, hatályáról, ezek jelentőségéről. Megismerteti az állandó telephely fogalmát, elemzi a vele összefüggő gyakorlati kérdéseket. Bemutatja az egyes jövedelmek adóztatásának sajátosságait a modell-egyezmény rendszerében. Áttekinti az Európai Közösség adójogát, a főbb normákat a közvetlen és közvetett adózás területén. Ismerteti az esetjog jelentőségét az adózással összefüggésben és a leghíresebb ügyeket.

5.9.Vámjogi ismeretek: legalább 5, legfeljebb 7 kreditpont.

Rendszerezi a vámjog és a vámrendszer legfontosabb fogalmait, áttekinti a vámjog- és a vámtarifa rendszerét. Bemutatja a vámigazgatás szervezetét, feladatait, a vámeljárások szabályait, a vámjogi együttműködés következményeit és a bírói gyakorlat néhány jellemzőjét.

5.10.Társasági jog: legalább 4, legfeljebb 5 kreditpont.

Áttekintést ad a társasági jog rendszeréről, alapkérdéseiről, különös tekintettel a legújabb változásokra. Részletesen bemutatja a társaságok megalakulásának, átalakulásának és megszűnésének szabályait és azok sajátosságait az egyes társasági formáknál. Megismerteti a csőd- és felszámolási eljárás gyakorlati összefüggéseit.

5.11. A számviteli jog alapjai: legalább 11, legfeljebb 13 kreditpont.

Megismerteti a számvitel definícióját, alapfogalmait, alapelveit, valamint a számviteli jogot. Bemutatja a beszámolási kötelezettség tartalmát, a mérleg elemeit, az eredménykimutatás főbb szabályait. Felvázolja a könyvvezetési kötelezettséget, a nyilvánosságra hozatal és a közzététel rendjét, a számviteli szolgáltatásokat.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, a kritériumkövetelmények teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése

- a szóbeli vizsga legalább 40 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot fog át: adójog (jövedelemadók, közvetett adók) és az adóigazgatás (adóellenőrzés, adóeljárás) tárgyköréből.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XXVIII. A KERESKEDELMI JOGI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A cél olyan, a gazdaság jogi kérdéseivel foglalkozó bírák, ügyészek, ügyvédek, jogtanácsosok, igazgatási és kodifiká-ciós kérdésekkel foglalkozó szakemberek képzése, akik

ismerik a gazdaság és jog összefüggéseit és a gazdasággal kapcsolatos jogi problémákra adekvát gyakorlati megoldásokat képesek találni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezés

Kereskedelmi jogi szakjogász.

3. A képzésben való részvétel feltételei

A képzésben egyetemi végzettséggel és jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magában foglaló levelező képzésben 4 félév, legalább 230 tanóra. A szakdolgozat benyújtására és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb, kötelező tanulmányi területei

5.1. A kereskedelmi jog alapjai: legalább 38, legfeljebb 43 kreditpont.

A kereskedelmi jog európai és magyarországi előtörténete, a polgári joggal párhuzamos fejlődése, a kereskedelmi jog tárgya, a kereskedelmi jogi jogviszony, az összehasonlító kereskedelmi jog: különös tekintettel a külföldi elemeket tartalmazó szerződésekre, a német, osztrák, svájci, francia, angolszász és európai kereskedelmi jog legfontosabb jogintézményeinek összehasonlító jellegű tárgyalása. A vállalkozói minőség személyi és tárgyi kritériumai az egyéni és társas vállalkozásokra vonatkozó joganyag, a könyvvezetés és adózás, vámjogi ismeretek, valamint a vállalkozói minőség megszűnése.

5.2. Versenyjog és vállalkozói felelősség: legalább 13, legfeljebb 15 kreditpont.

A piaci magatartásra vonatkozó előírások és joggyakorlat, a fogyasztóvédelem kérdései, a versenyjog nemzetközi vonatkozásai, valamint a felelősség és a kockázat kérdésköre.

5.3. Kereskedelmi jogi jogügyletek: legalább 40, legfeljebb 45 kreditpont.

A kereskedelmi szerződések megkötése, a kereskedelmi adásvétel, a szállítási szerződés, a nemzetközi adásvétel (Bécsi Konvenció), a tulajdonjog átruházására irányuló egyéb szerződések. A nemzetközi kereskedelemben alkalmazott fizetési módozatok, a lízing, a vállalkozás, a nemzetközi vállalkozás, a használati jog átruházására irányuló nemzetközi szerződések, a franchise. A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések: a fuvarozás, a szállítmányozás, a műszaki szolgáltatás, a tanácsadás. A képviseletre irányuló szerződések: a bankügyletek, a biztosítás, az értékpapírjog és a tőzsdei ügyletek kérdései.

5.4.Közbeszerzés: legalább 3, legfeljebb 4 kreditpont. A közbeszerzés anyagi és eljárásjogi szabályai és az ezekkel kapcsolatos közigazgatási és bírósági joggyakorlat.

5.5. Kereskedelmi jogi jogviták: legalább 4, legfeljebb 6 kreditpont:

A rendes bírósági és választott bírósági eljárások, valamint a mediáció.

5.6. A gazdasági tevékenység büntetőjogi szabályozása: legalább 4, legfeljebb 6 kreditpont.

A gazdaság büntetőjogi védelme, speciális gazdasági büntetőjogi tényállások.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, kritériumkövetelmények teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 40 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot fog át a kereskedelmi jog alapjai, az összehasonlító kereskedelmi jog, a kereskedelmi jogi jogügyletek tárgyköréből.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XXIX. A SZABÁLYOZÁSI (KODIFIKÁTOR) SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés során a résztvevők elméletileg megalapozott és a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható speciális szaktudást szereznek egyrészt a jogszabály-előkészítés, a jogi szabályozás előzetes és utólagos hatásvizsgálata, egyeztetés, szerkesztés, jogharmonizáció, dereguláció, másrészt a belső önkormányzati, vállalati, szervezeti szabályozás területén, amely ismeretek az érdekvédelmi, érdekérvényesítési, jogszabály- és más szabályozás-kezdeményezési, véleményezési folyamatokban való eredményes és szakszerű részvételhez elengedhetetlenek.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Szabályozási (kodifikátor) szakjogász.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez kötheti a felvételt (oklevél minősítése, joggyakorlati idő stb.).

4. A képzési idő

Távoktatási elemeket is magában foglaló levelező képzésben 3 félév, legalább 200 tanóra. A szakdolgozat benyújtására és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 90 kreditpont.

5. A képzés főbb, kötelező tanulmányi területei

5.1. A szabályozástan alapjai: legalább 5, legfeljebb 6 kreditpont.

A képzés céljának és módszereinek bemutatása, a szűkebb és tágabb értelemben vett kodifikáció meghatározása, a jogszabály-előkészítés elméleti kérdései, az alkalmazandó módszerek alapjai, a kodifikátorral szembeni követelmények. A jogszabálytömeg karbantartásának, a fölösleges szabályok kiküszöbölésének fontossága. A túlszabályozás jogalkalmazási következményei, a technikai és az érdemi dereguláció alkalmazási területei, módszerei, az időtálló jogszabályok megalkotásának kodifikációs eszközei.

5.2. Jogszabályi keretek: legalább 11, legfeljebb 13 kreditpont.

Az Alkotmány, a jogalkotási törvény, az Országgyűlés házszabálya, a Kormány ügyrendje, az önkormányzati törvény részletes ismertetése, az Alkotmánybíróságra, a népszavazásra, az országgyűlési biztosokra vonatkozó rendelkezések, a kodifikáció szempontjából kiemelt jelentőségű egyéb normák bemutatása, valamint az önkormányzati, társasági, bank, biztosítási stb. területeken különféle szabályzatok készítését előíró jogszabályok összehangolt feldolgozása.

5.3. Jogforrások: legalább 8, legfeljebb 10 kreditpont. A jogszabályi hierarchiából és a jogszabályok különféle jellegéből (eredeti, származékos, normatív, deklaratív, keret-, részletező, szabályozó, utaló, diszpozitív, kogens, imperatív, eltérő tárgyi, személyi, időbeli, területi hatályú stb.) eredő szabályozási követelmények. A jogszabályok és a különböző belső szabályzatok viszonya, a belső szabályozás.

5.4. Szabályozás-előkészítés: legalább 16, legfeljebb 18 kreditpont.

A hatékony jogszabály-előkészítés interdiszciplináris ismeretanyagon alapuló elmélete és gyakorlata. A jogalkotói szándék megfogalmazása alkalmazói szinten is, az ennek helyes leképezését szolgáló, illetve a jog hatékonyságát javító szabályozástechnikai módszerekre vonatkozó ismeretek, A hatásvizsgálat jogalkotási folyamatban betöltött szerepe, az előzetes és az utólagos hatásvizsgálat sajátosságai, nemzetközi tapasztalatai, az alkalmazható alapvető statisztikai, közgazdasági, szociológiai módszerek, speciális, ágazati hatásvizsgálati szempontok, a szabályok hatályossá válásának kérdésköre. A hatásvizsgálat megtervezése, koordinációja, elvégzése, a szükséges humán-, pénzügyi és információ-erőforrások tervezése, a vizsgálandó szabályok kiválasztása, a hatásvizsgálati mozgástér behatárolása, a releváns hatások kiválasztása, az eredmények értékelése, megjelenítése, továbbá felhasználása a jogszabályelőkészítésben. A jogszabály-előkészítés stilisztikai és nyelvtudományi kérdései.

5.5. Jogszabályszerkesztés: legalább 15, legfeljebb 17 kreditpont.

A jogszabályok megjelölése, tagolása, a gyűjtőfogalmak, rövidítések, számok, egyes megfogalmazások, utalások használata mellett a szövegezés kodifikációs elmélete és gyakorlata. A felhatalmazás, a kodifikatórius záradék, a hatálybaléptetési módok, az átmenet szabályozása, a mellékletek, valamint az előterjesztés és indokolás jellege, szerepe. A módosító jogszabályok és az egységes szerkezetbe foglalás sajátosságai.

5.6. Szabályzatszerkesztés: legalább 6, legfeljebb 8 kreditpont.

A különféle állami és önkormányzati szerveknél, gazdasági társasági formáknál, alapítványoknál, egyesületeknél stb. készítendő szabályzatok. Az ún. blanketta szerződések sajátosságai.

5.7.Közzététel: legalább 3, legfeljebb 4 kreditpont.

A jogszabályok érvényességére, időbeli, személyi, tárgyi hatályára vonatkozó szabályok, a hatály meghatározásának, a hatályosság megállapításának kérdései, a kihirdetés, közzététel, nyilvánosságra hozatal módozatai, a helyesbítés szabályai, az alkotmánybírósági vizsgálat feltételei, a jogszabály-nyilvántartás elvei és a jogszabály-gyűjtemények jellemzői.

5.8. Jogharmonizáció: legalább 8, legfeljebb 10 kredit-pont.

Az Európai Közösség joga, a közösségi jogalkotás és jogalkalmazás folyamatai, a közösségi jog és a tagállamok joga kapcsolata, a jogharmonizációnak a magyar jogra gyakorolt jelenlegi és jövőbeli hatása, valamint a közösségi jogszabályok szerkezeti felépítése, továbbá a közösségi jogszabályok magyar nyelvű szövegezési és szerkesztési követelményei.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, kri-tériumjellegű követelmények teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák száma félévente legalább 2.

6.2. A szakdolgozat

A képzés anyagából választott olyan szakmai - jogszabály-, illetve szabályzat-előkészítési - feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- a szakdolgozat benyújtása,

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése.

6.3.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 40 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot fog át: a jogszabályi keretek, hatály, dereguláció, hatásvizsgálat, jogszabály- és szabályzatszerkesztés tárgyköréből.

6.3.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XXX. A HELYI JOGSZABÁLY SZERKESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a helyi (önkormányzati) jogalkotásról, érintve az Európai Unió központi és helyi jogalkotásának és a kollíziós jognak az általános kérdéseit is.

A képzés által nyújtott szaktudást legközvetlenebbül az önkormányzatoknál dolgozó jegyzők hasznosíthatják, akiknek munkakörükből adódóan kiemelkedő szerepük van a helyi jogszabályok (önkormányzati rendeletek) előkészítésében, a törvényesség biztosításában.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Helyi jogszabály szerkesztő.

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele A képzésben jogász szakképzettséggel, valamint főiskolai szintű végzettséggel és igazgatásszervezői szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételeket írhat elő.

4. A képzési idő

Távoktatási elemeket is magában foglaló levelező képzésben 4 félév, legalább 200 tanóra. Az intézményi tanterv a kötelező tanórán túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú kötelezettségeket (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.) írhat elő.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Jogtörténeti alapok: legalább 14, legfeljebb 20 kreditpont.

Bemutatja a helyi (partikuláris) normaalkotás történeti gyökereit, a társadalmi viszonyok helyi regulásában betöltött rendeltetésüket és szerepüket (városi jogkönyvek, falutörvények, statútumok, szabályrendeletek).

5.2. Szociológiai alapvetés: legalább 14, legfeljebb 20 kreditpont.

A szabályozásra érett és irreleváns társadalmi viszonyok elválasztásának kritériumai, szempontjai; az "általánosság", az "ismétlődés", a "tipikusság" tartalma és jelentése. A társadalmi és jogi normák elhatárolhatóságának rendező elvei. A "döntés" társadalmi és jogi meghatározottsága.

5.3. Alkotmányjogi alapok: legalább 18, legfeljebb 25 kreditpont.

A magyar jogalkotás és jogforrási rendszer főbb jellemzői; a központi és helyi jogalkotás kapcsolata és viszonya az ezredfordulón. Az alkotmánybírósági normakontroll időszerű problémái; a helyi jogalkotást érintő alkotmánybírósági határozatok tartalomelemzése.

5.4. Jogbölcseleti alapvetés: legalább 14, legfeljebb 20 kreditpont.

A jogszabály-alkotási eljárás és jogszabályszerkesztés főbb elemei. Új módszerek és technikák bemutatása. A "helyes" jog jelentése és értelmezése a helyi jogszabályalkotásban. A jog hatékonyságának speciális összetevői az önkormányzati jogalkotás területén.

5.5. Közigazgatási (jogszabály-szerkesztési) alapismeretek: legalább 18, legfeljebb 25 kreditpont. Az állami beavatkozás és határai, elvárások és kihívások (jogállamiság, piacgazdasági környezet, Európai Unió joganyagának helye és szerepe stb.) és a helyi jogalkotással arra adandó válaszok. A "szolgáltató" és a "beavatkozó" államigazgatás visszatükröződése a partikuláris jogban. Deregulációs módszerek és technikák bemutatása.

5.6. Stilisztikai és nyelvtudományi megalapozás: legalább 14, legfeljebb 20 kreditpont.

A "fogalmi egység" követelményének érvényesítési lehetőségei és módszerei, technikái a gyakorlatban. Az önkormányzati rendeletek stílusa, nyelvezete; egyértelműség és többértelműség.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, a kritériumkövetelmények teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására, alkotó alkalmazására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- az intézményi tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása.

6.2.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szóbeli vizsga legalább 30 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot fog át: a helyi jogalkotás tárgyköréből.

6.2.2. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XXXI. Az igazságügyi szociális tanácsadó szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[1]

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja, hogy a jogász szakképzettséggel nem rendelkező pártfogó felügyelők, a bűnüldöző-büntető igazságszolgáltatásban, illetve más intézményeknél, szervezeteknél - a bűnelkövetők társadalmi integrációját szolgáló-tevékenységet végző szakemberek átfogó ismereteket szerezzenek a hazai alkotmányos- és jogrendszerről. Részletesen megismerjék a büntető igazságszolgáltatás működését, a működés alapjául szolgáló büntető jogszabályokat, továbbá bővüljenek a pártfogói és az igazságügyi szociális munkához szükséges társadalomtudományi ismereteik annak érdekében, hogy a megszerzett tudás birtokában jogi szempontból is szakszerűen és hatékonyabban lássák el feladataikat.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Igazságügyi szociális tanácsadó.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben főiskolai szintű általános szociális munkás, szociálpedagógus, gyógypedagógus, tanító, igazságügyi ügyintéző, igazgatásszervező, rendőrtiszt, továbbá egyetemi szintű szociális munkás, szociálpolitikus, gyógypedagógus, pszichológus, szociológus, tanár vagy teológus végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezők vehetnek részt. Egyéb oklevéllel rendelkezők a képzésre csak akkor nyerhetnek felvételt, ha legalább egyéves szakmai gyakorlatot szereztek a pártfogói tevékenység vagy a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos szociális munka területén.

4. A képzési idő

A távoktatási elemeket is magában foglaló, esti és levelező tagozatos képzésben 4 félév, legalább 260 tanóra. A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

5.1.Az egyes tanulmányi területekhez rendelt kreditek száma:

5.1.1. Jogtudományi alapismeretek: legalább 8, legfeljebb 10 kreditpont.

5.1.2. Szakmai törzsanyag: legalább 58, legfeljebb 68 kreditpont.

5.1.3.Jogi kiegészítő ismeretek: legalább 22, legfeljebb 26 kreditpont.

5.1.4. Kiegészítő társadalomtudományi ismeretek: legalább 13, legfeljebb 15 kreditpont.

5.2. A kreditek minimális és maximális százalékos aránya:

5.2.1. Kötelező ismeretkörök, tárgyak: az összes kredit legalább 60%-a, legfeljebb 70%-a.

- magyar alkotmányos rend és jogrendszer,

- a magyar igazságszolgáltatás intézményrendszere,

- szociális és egészségügyi ellátás joga,

- családi jogi alapismeretek,

- büntetőjog,

- gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ismeretek,

- szabálysértési jog alapjai,

- adatvédelem az igazságszolgáltatásban,

- büntető eljárásjog,

- pártfogó felügyelő és pártfogó felügyelet a büntető igazságszolgáltatási rendszerben,

- büntetés-végrehajtási jogi alapismeretek,

- bírósági és ügyészségi ügyvitel alapjai,

- közigazgatási ismeretek.

5.2.2.Kötelezően választható ismeretkörök, tárgyak: az összes kredit legalább 20%-a, legfeljebb 30%-a.

- kommunikáció,

- jogi informatikai gyakorlat,

- kárhelyreállító igazságszolgáltatás,

- kriminológia,

- mediációs ismeretek,

- romológiai ismeretek.

5.2.3. Szabadon választható ismeretkörök, tárgyak: az összes kredit legalább 5%-a.

Javasolt tárgyak:

- jogelméleti alapok,

- szociálpszichológia,

- fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszere,

- mentálhigiénés ismeretek.

5.3. Elméleti és gyakorlati képzés aránya: 90%: 10%.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

A kötelező vizsgák száma: félévente legalább 3 vizsga és 2 beszámoló.

6.1.A szakdolgozat

A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.2.A záróvizsga

6.2.1.A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása.

6.2.2.A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a komplex szóbeli vizsga:

= a büntetőjog, a büntető eljárásjog, a büntetésvégrehajtási jog és a pártfogó felügyelő, valamint pártfogó felügyelet a büntető igazságszolgáltatási rendszerben ismeretkörökből;

= szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ismeretkörökből.

6.2.3.A záróvizsga eredménye: a komplex szóbeli vizsgára adott két jegy és a szakdolgozatra adott érdemjegy egyszerű, egész számra kerekített átlaga.

XXXII. A kriminalisztikai szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[2]

1. A képzési cél

A képzés célja, hogy a jogalkalmazás különböző területén tevékenykedő jogászok, rendőrtisztek a különleges szakértelmet igénylő kriminalisztikai szakkérdésekben kellő jártasságot szerezzenek; a segédtudományokban (orvostudomány, műszaki tudomány, közgazdaságtudományok) véleményt adó szakértők vizsgálati módszereit és a vélemények lényegi kérdéseit szakszerűen értékelni, mérlegelni tudják. Mindezek biztosítsák a szakértőkkel való kapcsolattartás során az egyenlő partneri viszonyt, az igazságszolgáltatás minőségének és időszerűségének lényeges javítását.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

- Jogász szakképzettséggel rendelkezők esetében kriminalisztikai szakjogász.

- Jogász szakképzettséggel nem rendelkezők esetében kriminalisztikai szakember.

3. A képzésben való részvétel előfeltétele

A képzésben egyetemi szintű jogász vágy a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. Képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 200 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Kriminalisztika és bizonyításelmélet (6-10 kreditpont).

5.2. Orvosszakértői ismeretek (35-45 kreditpont): igazságügyi orvostan, igazságügyi elmekórtan, toxikológia, kábítószer-analitika, humángenetika.

5.3. Igazságügyi műszaki ismeretek (15-25 kreditpont):

anyagismeret, gépészeti, számítástechnikai, technológiai, villamosságtani, távközlési, környezetvédelmi, iparjogvédelmi, gépjármű ismeretek.

5.4. Igazságügyi könyvszakértői ismeretek (10-15 kreditpont):

számviteli ismeretek, gazdasági elemzés fogalma és módszerei, pénzügyi alapismeretek, értékpapírok, tőzsde, biztosítások.

5.5. Kriminalisztikai ismeretek (16-25 kreditpont): okmányszakértői ismeretek, kriminalisztikai hang-,

kép-, szag-, beszéd-, írásazonosítás, helyszíni szemle, mikromaradványok, daktiloszkópia, nyomszakértés, bal-lisztika.

5.6. Büntetőügyek legfelsőbb bírósági gyakorlata (6-10 kreditpont):

élet és személy elleni bűncselekmények, gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények, a büntetőeljárás legfontosabb gyakorlati kérdései, a bűncselekmények minősítése, büntetéskiszabás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A képzés ismeretanyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga kriminalisztikai ismeretek, igazságügyi orvostan, igazságügyi elmekórtan, igazságügyi könyvszakértői, igazságügyi műszaki szakértői ismeretkörökből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat és a záróvizsga érdemjegyeiből számított egyszerű számtani átlag, egész számra kerekítve.

XXXIII. A kommunikációs szakjogász szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[3]

1. A képzési cél

A képzés célja olyan kommunikációs szakjogászok képzése, akik jogi szakképzettségükhöz az informatikai, távközlési és médiaszektort érintő, a társtudományok eredményeire is alapozott speciális jogi ismereteket szereznek, amelyek az e területeken működő gazdasági vállalkozások, illetve a szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó állami szervek gyakorlatában széles körben hasznosíthatók. A kommunikációs szakjogászok képessé válnak arra, hogy a technológiai fejlődés következtében megjelenő új szabályozási igényeket és a változó szabályozási eszközrendszert kezelni tudják, összefüggéseiben lássák és kezeljék a korábban egymástól elkülönülten vizsgált jogterületeket, különösen az informatikai jog, a távközlési jog és a médiajog vonatkozásában.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Kommunikációs szakjogász.

3. A képzésben való részvétel előfeltétele

A képzésben egyetemi szintű jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, gyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 280 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyüjtendő kreditpon-tok száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Bevezető modul (24-32 kreditpont):

az információs társadalom fogalma és gyakorlata, kommunikációpolitika, média és demokrácia, médiagazdaságtan, a távközlési piac gazdaságtana, az elektronikus kereskedelem gazdaságtana, hálózatok.

5.2. Informatikai jog modul (34-42 kreditpont): információs alapjog, az elektronikus kereskedelem

joga, szellemi alkotások joga az információs társadalomban, informatikai bűnözés, elektronikus kormányzat.

5.3. Távközlési jog modul (15-25 kreditpont): versenyjog, hazai és nemzetközi távközlés-szabályozás.

5.4. Médiajog modul (14-22 kreditpont): kommunikációs jog, összehasonlító médiajog, médiaszabályozás Magyarországon.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt beszámolókból, kollokviumokból, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma hazai és nemzetközi szakirodalmában, jogalkalmazási gyakorlatában, és önállóan képes a tanult ismeretanyag feldolgozására, alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga informatikai jog, távközlési jog, médiajog tárgyakból.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat és a záróvizsga érdemjegyeiből számított egyszerű számtani átlag, egész számra kerekítve.