31/2005. (XII. 22.) OM rendelet

a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-ának (1) bekezdés b) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya - fenntartóra tekintet nélkül - kiterjed

a) a nevelési-oktatási intézményekre,

b) a nevelési-oktatási feladatot is ellátó többcélú intézményekre,

c) a külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézményekre (a továbbiakban az a)-c) pont alattiak együtt: intézmény) .

(2) E rendelet alkalmazásában:

a)[1] egyedi elnevezés: személy neve, illetőleg olyan kifejezés, jel, jelölés vagy mozaikszó, amely az intézmény hivatalos nevében az ellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti megnevezések előtt áll és elősegíti az intézmény azonosítását, más, azonos vagy hasonló tevékenységű intézménytől való megkülönböztetését;

b) hivatalos név: az az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti megnevezésekből álló elnevezés, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott intézményt létrehozták;

c) rövid név: a többcélú intézmény hivatalos nevéből képzett olyan kifejezés, amely tartalmazza az egyedi megnevezést vagy annak egy rövidebb változatát és

ca) azokat a jogszabály szerinti kifejezéseket, amelyek leginkább meghatározzák az intézmény feladatát, vagy

cb) azt a jogszabály szerinti megnevezést, amelyből egyértelműen megállapítható az a feladatellátás, amelynek keretében a tanuló képesítést, végzettséget szerzett;

d) rövidített név: a hivatalos névből képzett olyan megnevezés, amelyet kizárólag az elektronikus nyilvántartás és ügyintézés során lehet használni és legfeljebb 32 karakter hosszú.

2. §

(1) A nevelési-oktatási intézmény jogszabály szerinti megnevezése:

a) óvoda,

b) általános iskola,

c) szakiskola,

d) gimnázium,

e) szakközépiskola,

f) alapfokú művészetoktatási intézmény,

g) speciális szakiskola,

h) készségfejlesztő speciális szakiskola,

i) előkészítő szakiskola,

j) diákotthon,

k) kollégium.

(2) A közoktatásról szóló törvény 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó intézmény hivatalos nevének meghatározása az (1) bekezdés a)-e) és g)-k) pontjai szerinti megnevezésekkel történik.

(3)[2] Az alapfokú művészetoktatási intézmény hivatalos megnevezése lehet:

a) az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott megnevezés,

b) kizárólag zenei művészeti ágban folyó felkészítés esetén zeneiskola-alapfokú művészetoktatási intézmény, vagy

c) más művészeti ágban, továbbá a zenei és további művészeti ágban történő felkészítés esetén a művészeti ágra, ágakra történő utalással művészeti iskola-alapfokú művészetoktatási intézmény.

(4)[3] A közös igazgatású közoktatási intézmény hivatalos nevében a (1) bekezdésben meghatározott névhasználat mellett fel kell tüntetni az ellátott feladatok alapján megkülönböztethető valamennyi - a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 25. pontjában meghatározott nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási tevékenységre létrehozott - intézményegység jogszabály szerinti nevét, továbbá a felsorolt megnevezések közül a megfelelőt:[4]

a) egységes pedagógiai szakszolgálat,

b) gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ,

c) tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, országos szakértői és rehabilitációs bizottság,

d) nevelési tanácsadó,

e) logopédiai intézet,

f) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó,

g) konduktív pedagógiai intézmény,

h) egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény,

i) egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény,

j) pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény (különösen pedagógiai kabinet, pedagógiai szolgáltató intézet, pedagógiai intézet, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet),

k) központi műhely.

(5)[5] A közoktatásról szóló törvény 33. § (5), illetőleg (12) bekezdése alapján létrehozott intézmény hivatalos neve általános művelődési központ, illetőleg egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény vagy egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény.

(6)[6] Az intézmény hivatalos elnevezésekor szakiskola és szakközépiskola helyett szakképző iskola, speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola helyett speciális szakiskola, gimnázium és szakközépiskola helyett pedig középiskola megnevezés is alkalmazható.

(7)[7] Ha az intézményben folyó nevelés, illetőleg nevelés-oktatás - részben vagy egészben - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg más idegen nyelven folyik, az intézmény vagy az intézményegység nevét két nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg magyarul és más idegen nyelven kell meghatározni.

(8)[8] A felsőoktatási intézmény által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézmény hivatalos nevében meg kell határozni a fenntartó szervet is (például: "...Egyetem Gyakorló Óvodája és Általános Iskolája").

(9)[9] A fenntartó az e rendeletben és a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának(2)-(3) bekezdéseiben meghatározottak figyelembevételével dönt az intézmény hivatalos nevéről.

Az intézmények egyedi elnevezése

3. §

(1) A fenntartó az intézményét - a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - egyedi, megkülönböztetésre alkalmas elnevezéssel látja el.

(2)[10] Egyedi elnevezésként bármilyen megnevezés adható, ha az nem megtévesztő. Egyedi elnevezésként adható különösen

a) kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve,

b) tárgynév,

c) földrajzi név,

d) székhely-település neve,

e) közterület neve,

f) fenntartó neve,

g) mese-, mitológiai szereplő, irodalmi alak neve,

h) a nevelési, oktatási módszer neve.

(3) A szakképző intézmények nevében megkülönböztető elnevezésként feltüntethető a nemzetgazdaságnak az az ága, amelynek keretében az iskolai oktatás folyik.

(4) Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást biztosító intézmény az adott kisebbség körében ismert személy nevét is felveheti, a kisebbségi nyelvhelyességi követelmények figyelembevételével.

A névhasználat

4. §

(1)[11] Az intézmény a címtábláján, a nyomtatványain és a körbélyegzőin az alapító okiratában meghatározott hivatalos nevét használja. A címtáblát mindenki által jól látható helyen kell elhelyezni. Ha egy épületben több különböző intézmény található, minden intézmény - intézményegység, tagintézmény - esetén önálló címtábla elhelyezése szükséges.

(2) Az intézmény a címtábláján és a körbélyegzőin - akkor is, ha az intézmény nevének nem része - fel kell tüntetni a székhely település nevét. Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést, oktatást biztosító intézmény székhelyének a neve a nemzetiség nyelvén is feltüntethető, amennyiben a településnek van ilyen neve.

(3) A többcélú intézmény az 1. § (2) bekezdésének ca) pontja szerint meghatározott rövid nevet - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - használhatja az intézmény által kiadott, a működése, ügyintézése során keletkezett iratokon.

(4) A többcélú intézménynek az 1. § (2) bekezdésének cb) pontja szerinti rövid neve a tanuló képesítését, végzettségét bizonyító okiratokban, valamint az ezek kiállításának alapjául szolgáló dokumentumokban alkalmazható.

(5) A rövidített név külön jogszabályokban meghatározottak szerint, különösen a közoktatás információs rendszerében, a diákigazolványon használható.

(6)[12] Tagintézmény megkülönböztető megjelölést csak a hivatalos név vagy az 1. § (2) bekezdés ca) pontja szerinti rövid név feltüntetésével használhat.

(7) Az általános művelődési központ, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény és egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény okiratain az alapító okiratban meghatározottak alapján kell feltüntetni azt az intézményegységet, amelynek feladatkörében az irat keletkezett (például: Általános Művelődési Központ Óvodája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Általános Iskolája) .

(8)[13] Ha a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (6) bekezdésében felsorolt intézmény ellátja a fejlesztő iskolai oktatás feladatait is, e tevékenységével összefüggésben, hivatalos nevében és iratain használhatja a "fejlesztő iskola" megnevezést.

Záró rendelkezések

5. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról szóló 9/1989. (IV. 30.) MM rendelet, az egyes művelődési és oktatási jogszabályok módosításáról szóló 15/1991. (X. 3.) MKM rendelet 19. §-a és a 17/1994. (VII. 29.) MKM rendelet 2. és 3. §-a, valamint a 2005/2006. tanév rendjéről szóló 11/2005. (IV. 8.) OM rendelet 8. §-a (1) bekezdésének b), c) pontja és (3), (4) bekezdése.

(2)[14]

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter