9/1989. (IV. 30.) MM rendelet

a művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról

A muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet 21. §-ának (2) bekezdésében, a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 30/1969. (IX. 2.) Korm. rendelet 25. §-ának (4) bekezdésében, a Magyar Köztársaság címere, valamint az állami felségjogra utaló egyes elnevezések és megjelölések használatának rendjéről szóló 7/1974. (III. 20.) MT rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében, a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 17/1976. (VI. 7.) MT rendelet 32. §-ának (2) bekezdésében, a művelődési otthonokról szóló 3/1979. (I. 20.) MT rendelet 18. §-ában, az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) végrehajtására kiadott 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 3. §-ának b) pontjában, valamint a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény végrehajtására kiadott 1035/1976. (XI. 13.) MT határozat 7. pontjának c)-d) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya - tekintet nélkül a fenntartóra - kiterjed

a)[1] a nevelési-oktatási, szolgáltató, közművelődési, valamint többcélú művelődési intézményekre, egyéb nevelési-oktatási és művészeti intézményekre.

b) a közkönyvtárakra, levéltárakra és múzeumokra az országos múzeumok kivételével,

c) a művelődési otthonokra (a továbbiakban a)-c) alattiak együtt: művelődési intézmények).

2. § (1) A művelődési intézmények hivatalos (cégszerű) neve a művelődési intézmény jogszabály szerinti megjelölése (pl. általános művelődési központ, általános iskola és diákotthon, szakmunkásképző iskola, alkotóház) és a művelődési intézmény egyedi megjelölésére adott név (elnevezés), illetőleg az utóbbi hiányában - megkülönböztető megjelölésként - a művelődési intézmény székhely-településének neve, szükség esetén kiegészítve a közterület nevével.

(2) Közös igazgatású művelődési intézmény esetén a feladatok alapján megkülönböztethető valamennyi intézményegység jogszabály szerinti megjelölését fel kell tüntetni (pl. óvoda és általános iskola, szakközépiskola és szakmunkásképző iskola).

(3)[2] A többcélú közoktatási intézmény elnevezésekor a szakmunkásképző iskola és szakiskola helyett a szakiskola, a szakközépiskola és a szakmunkásképző iskola, szakiskola helyett a szakképző iskola, a gimnázium és szakközépiskola helyett pedig a középiskola megjelölés is alkalmazható.

(4) Nevelési-oktatási intézménynek nem a székhelytelepülésen működő része (pl. tagiskola) kiegészítő megkülönböztető megjelölést használhat (pl. Németh László Általános Iskola Kossuth téri tagiskolája).

A művelődési intézmények elnevezése

3. §[3] (1) Művelődési intézménynek kiemelkedő tevékenysége alapján széles körben ismert személy nevét vagy az egyedi megjelölést szolgáló más nevet (pl. tárgynevet, földrajzi nevet) lehet adni.

(2) Az elnevezéssel kapcsolatban figyelembe kell venni a nemzeti és a nemzetiségi hagyományokat, valamint a nyelvhelyességi követelményeket.

4. § (1) A művelődési intézmény elnevezésére javaslatot tehetnek az állampolgárok, továbbá a településen működő állami szervek és társadalmi szervezetek, illetőleg a művelődési intézmény dolgozói.

(2)[4] Az óvodák, iskolák, diákotthonok és kollégiumok elnevezésével kapcsolatban ki kell kérni a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumiszék) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét.

5. §[5] Az önkormányzati művelődési intézmény elnevezésével kapcsolatos eljárásban biztosítani kell, hogy a település lakossága, továbbá a művelődési intézmény dolgozói a javasolt elnevezés tekintetében véleményt nyilváníthassanak.

6. §[6] Nem önkormányzati művelődési intézmény elnevezése előtt ki kell kérni a művelődési intézmény dolgozóinak a véleményét.

A névhasználat

7. § (1) A művelődési intézmény a címtábláján, a nyomtatványain, a bélyegzőin és az iratain a hivatalos (cégszerű) nevét köteles használni.

(2) Azokon a településeken, ahol nemzetiségi lakosság él, a művelődési intézmény a nevét a címtábláján és a nyomtatványain magyarul és a nemzetiség nyelvén használja. A nemzetiségi nyelven tanító és a két tanítási nyelvű nevelési-oktatási intézmény a címtábláján, a nyomtatványain és a bélyegzőin a nevét magyarul és a nemzetiség, illetőleg az oktatás nyelvén használja.

(3)[7] A nevelési-oktatási intézmények címtábláján és körbélyegzőjén - akkor is, ha az intézmény nevének nem része - fel kell tüntetni a székhely település nevét. Feltüntethető továbbá a Magyar Köztársaság címere, a település címere, illetőleg a fenntartó által alkalmazott megkülönböztető megjelölés (jelvény, egyházi címer stb.).

(4)[8][9] A hivatalos (cégszerű) névben feltüntethető a nemzetgazdaságnak az az ága, amelynek keretében az iskolai oktatás folyik.

(5)[10] A nevelési-oktatási intézmények nyomtatványain és iratain az intézmény címét, szakközépiskola, szakmunkásképző iskola és szakiskola szakképzési évfolyamain a tanulói jogviszonnyal összefüggő iratokon a szakképesítés megjelölését is fel kell tüntetni. Közös igazgatású nevelési-oktatási intézménynek a tanulói jogviszonnyal összefüggő iratain aláhúzással meg kell jelölni, az általános művelődési központ iratain pedig fel kell tüntetni azt a művelődési intézményt, amelynek feladatkörében az irat keletkezett (pl. általános művelődési központ könyvtára).

8. § Ez a rendelet 1989. május 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a művelődésügyi intézmények elnevezésének és névhasználatának szabályozásáról szóló 136/1972. (MK 15.) MM utasítás, valamint az ezt módosító 201/1976. (MK 4.) OM-KM együttes utasítás, a 143/1981. (MK 21.) MM utasítás és a 109/1983. (MK 7.) MM utasítás hatályát veszti.