36/2005. (VIII. 5.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet és a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet módosításáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének b) és c), továbbá e) és f), illetve n) pontjában, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 45. §-ának (2) bekezdésében, 50. §-ának (2) bekezdésében és 54. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a) pontjának ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[a) a szolgálati viszonnyal kapcsolatos idők számítása:]

"ab) a jubileumi jutalom, a pótszabadság mértéke szempontjából beszámítható:

- a Hszt. hatálybalépése előtt állományba kerültek esetében: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, a fegyveres szervek sor-, tartalékos, póttartalékos, hivatásos állományában, bírósági és ügyészségi szolgálati viszonyban töltött, valamint az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján elismert és beszámított valamennyi idő,

- a Hszt. hatálybalépése után hivatásos állományba kerültek esetében a Hszt. 328. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon túl a Hszt. 328. §-ának (4) bekezdése szerinti idő, amennyiben a hivatásos állományba történő kinevezés az adott jogviszonyból áthelyezéssel, illetve megszakítás nélkül közvetlenül történt,"

(2) Az R. 2. §-a a következő n)-s) pontokkal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

"n) uniós intézmény: az Európai Uniót és annak jog-elődjeit alapító nemzetközi szerződésekben nevesített intézmény, annak szervei, továbbá az e szerződések alapján létrehozott szervek;

o) nemzeti szakértő: az uniós intézményhez vezényelt és a szervezet által határozott időre foglalkoztatott hivatásos állományú;

p) napidíjpótlékra jogosító személy: a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő

pa) házastársa, élettársa, (a továbbiakban: házastárs), valamint,

pb) gyermeke, örökbefogadott gyermeke, illetőleg a házastárs gyermeke, örökbefogadott gyermeke (a továbbiakban: gyermek);

r) napidíj: a nemzeti szakértő részére az uniós intézmény által, annak szabályzata alapján fizetett ellátás;

s) állandó képviselet: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő állandó képviselete."

2. §

Az R. a következő 18/A-18/C. §-sal és a 18/A. §-t megelőző alcímmel egészül ki:

" Vezénylés nemzeti szakértői feladatok ellátására

18/A. § (1) Az állandó képviselet - a külügyminiszter útján - az uniós intézmény által a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak nemzeti szakértőként történő foglalkoztatására vonatkozó felhívásának kiadását követően haladéktalanul tájékoztatja a belügyminisztert, aki a jelölés érdekében értesíti az adott fegyveres szervet.

(2) A jelölésre felhívott fegyveres szerv országos parancsnoka a felhívásban meghatározott munkakör betöltésére vonatkozó alkalmasság vizsgálata és az érintett személy írásbeli hozzájárulása alapján kezdeményezheti a jelölést a belügyminiszter útján.

(3) Nemzeti szakértőnek kizárólag az a hivatásos állományújelölhető, aki a felhívásban megjelölt munkakörhöz az uniós intézmény által előírt feltételekkel rendelkezik.

(4) A fegyveres szerv országos parancsnoka által kezdeményezett jelölést a belügyminiszter - a külügyminiszter útján - az állandó képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé.

18/B. § (1) A hivatásos állomány tagjának nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásáról az uniós intézmény és a Belügyminisztérium közötti megállapodásban kell rendelkezni.

(2) A megállapodásban a nemzeti szakértő személyi adatain és szolgálati helyén túl meg kell határozni:

a) a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, a munkavégzés helyét,

b) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdő időpontját és annak időtartamát,

c) a fegyveres szerv arra vonatkozó nyilatkozatát, miszerint kötelezettséget vállal arra, hogy a hivatásos állomány tagjának nemzeti szakértőként történő foglalkoztatása teljes időtartama alatt fizeti a nemzeti szakértő hivatásos szolgálati viszonyából eredő társadalombiztosítási járulékokat.

(3) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítása az (1) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíthető azzal, hogy a foglalkoztatás teljes időtartama a 4 évet nem haladhatja meg.

18/C. § (1) A hivatásos állomány tagját a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára a Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az adott fegyveres szerv rendelkezési állományába kell helyezni.

(2) A hivatásos állomány tagjának az uniós intézményhez történő kihelyezése vezényléssel történik, amelynek elrendelésére - a Hszt. 43. §-ában, továbbá a Hszt. 49. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, illetve az uniós intézménnyel kötött megállapodásban rögzített feltételekkel - a belügyminiszter jogosult."

3. §

Az R. a következő 19/A. és 19/B. §-sal, valamint a 19/A. §-t megelőző alcímmel egészül ki:

"Az Európai Unió szerveinél főállásban kinevezésre kerülő hivatásos állományra vonatkozó eljárási szabályok

19/A. § (1) A hivatásos állomány azon tagja, aki államvagy kormányközi nemzetközi szervezetek, illetve az Európai Unió szervei által kiírt pályázaton részt kíván venni, a pályázatának benyújtását megelőzően e szándékát köteles az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet által kiírt és a hivatásos állomány tagja által elnyert pályázat esetén az állományilletékes parancsnok, a nemzetközi szervezet által közölt kinevezés időpontjától az érintett részére rendelkezési állományba helyezése mellett, illetménynélküli szabadságot engedélyezhet.

(3) Az illetménynélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói intézkedésben - parancsban - rögzíteni kell különösen:

a) a nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítő hivatásos állományú személyi adatait,

b) az illetménynélküli szabadság kezdetét, várható időtartamát,

c) a nemzetközi szervezet nevét, az érintett munkavégzésének helyét,

d) az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan.

(4) Amennyiben az állományilletékes parancsnok nem engedélyezi az illetménynélküli szabadságot, akkor döntését írásban kell indokolni.

(5) A (2) bekezdés szerint engedélyezett illetménynélküli szabadság időtartama a szolgálati idő számítása tekintetében csak a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából és csak akkor számítható be, ha az érintett ez idő alatt fizette a társadalombiztosítási járulékot.

19/B. § (1) A hivatásos állomány tagja a nemzetközi szervezetnél történő foglalkoztatás lejártát megelőzően legalább 3 hónappal írásban köteles nyilatkozni a szolgálati viszonyának folytatása kérdésében.

(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának folytatását kéri, úgy az állományilletékes parancsnok köteles részére - amennyiben lehetséges az eredeti szervezeti egységnél -, illetve ennek hiányában a fegyveres szerv valamely más szervezeti egységénél a képzettségének, felkészültségének, rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztást biztosítani. A felajánlott beosztás elfogadásáról az érintett a tudomására hozást követő 5 munkanapon belül köteles nyilatkozni.

(3) Amennyiben a hivatásos állomány tagja nem kívánja a szolgálati viszonyát folytatni, illetve a (2) bekezdés szerint részére felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el, a szolgálati viszonyát közös megegyezéssel kell megszüntetni.

(4) Aki a szolgálati viszonya (3) bekezdés szerinti megszüntetésekor rendelkezik a szolgálati nyugdíjra jogosultság feltételeivel, azzal szemben a nyugdíj-megállapítás tekintetében az R. 23. §-ának (1) bekezdése szerint, míg a megállapított nyugdíj folyósítása tekintetében a Hszt. 182. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni."

4. §

A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet a következő 18/A-18/C. §-sal és a 18/A. §-t megelőző alcímmel egészül ki:

"A nemzeti szakértőként foglalkoztatott hivatásos állományút megillető juttatások

18/A. § (1) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartama alatt a hivatásos állomány tagját a vezénylését megelőző besorolásának megfelelő illetményén és az uniós intézmény által fizetendő napidíjon felül az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

(2) A nemzeti szakértőnek a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára, a foglalkoztatás helye szerinti országban közös háztartásban életvitelszerűen együtt élő házastársa, élettársa (a továbbiakban: házastárs), gyermeke után a tényleges kiutazásától a végleges hazautazásának napjáig napidíjpótlék jár.

(3) A napidíjpótlék összege

a) házastárs esetén a napidíj 20%-a;

b) gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának

ba) 12. életév betöltéséig 8%-a,

bb) 12. életév betöltését követően 10%-a, ameddig a gyermek iskolarendszerű oktatás keretében középfokú vagy szakképzésben vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig;

c) fogyatékos gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának

ca) 12. életév betöltéséig 10%-a,

cb) 12. életév betöltését követően 15%-a, ameddig a gyermek iskolarendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig.

(4) A napidíjpótlék időarányosan jár a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt nem élő házastárs és gyermek alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén.

(5) Nem jár napidíjpótlék, ha a (2) bekezdés szerinti napidíjpótlékra jogosító személy a tárgyhónapban külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a nemzeti szakértő írásban köteles bejelenteni a vezénylő fegyveres szerv állományilletékes parancsnokának legkésőbb a tárgyhónap 20. napjáig.

(6) A napidíjpótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell forintban az érintett bankszámlájára történő átutalással kifizetni. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnése esetén a napidíjpótlék kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban.

18/B. § (1) A szolgálati beosztás helye szerinti fegyveres szerv a nemzeti szakértő kérelmére, a foglalkoztatás helye szerinti országba történt megérkezés után az első 75 napra járó napidíjpótlékot egy összegben előre is kifizetheti.

(2) Amennyiben a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartama a 75 napot nem éri el, a hivatásos állomány tagja köteles az (1) bekezdésben kifizetett összeg időarányos részét a hazaérkezéstől számított 8 napon belül visszafizetni.

18/C. § (1) A nemzeti szakértőként foglalkoztatott hivatásos állományú kérelmére a szolgálat helye szerinti fegyveres szerv viseli a nemzeti szakértő és napidíjpótlékra jogosító személyek ingóságainak szállítási költségeit a foglalkoztatás megkezdésekor és a végleges hazautazáskor, feltéve, hogy azt az uniós intézmény nem téríti meg.

(2) A nemzeti szakértőként foglalkoztatott hivatásos állományú és a vele együtt a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó házastársa és gyermeke a foglalkoztatás időtartamára a külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott -szabályok szerint jogosult egészségügyi ellátás igénybevételére.

(3) Évente egy alkalommal a nemzeti szakértőként foglalkoztatott hivatásos állományú kérelmére a szolgálati beosztás helye szerinti fegyveres szerv viseli a Magyarországon élő házastársának, gyermekének a foglalkoztatás helye szerinti országba történő kiutazásának és hazautazásának költségét, a nemzeti szakértő kiutazása és végleges hazautazása évének kivételével."

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

belügyminiszter