44/2005. (VI. 17.) GKM rendelet

az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII. 3.) KHVM rendelet módosításáról

A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 9. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1]

2. §[2]

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A hatósági engedélyköteles tevékenységek tekintetében a már folyamatban lévő eljárást a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

(2) E rendelet hatálybalépésekor Magyarországon érvényes típusengedéllyel és üzembe helyezési engedéllyel rendelkező metró járművek esetében csak azok átépítésekor és korszerűsítésekor kell a szabályzat előírásait az átalakítás mértékéig alkalmazni.

4. §

Ezen jogszabály előírásainak nem kell megfelelniük azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a jelen jogszabályban előírttal egyenértékű védelmet nyújtanak, különös tekintettel az egészségvédelemre és a biztonságra.

5. §

A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 44/2005. (VI. 17.) GKM rendelethez[3]

Függelékek a Metró Jármű Szabályzathoz

I. FÜGGELÉK

Fékvizsgálat

A fékberendezések ellenőrzése során igazolni kell, hogy

- a jármű fékberendezései megfelelnek a jelen Szabályzatban előírt követelményeknek

- az egyes fékberendezésekkel elvégzett fékútmérések eredményei megfelelnek jelen Függelék A. és B. táblázataiban megadott értékeknek.

1. Sorozat járművek vizsgálata

1.1. Üres járművel ellenőrizni kell, hogy a jeleni. Függelék 3. pontja szerinti módszerrel mérve a jármű az A. és

B. táblázatban az átlagos kezdeti sebességek függvényében megadott legnagyobb megengedett fékúton belül biztonságosan meg tudnak állni.

1.1.1. A táblázatban nem szereplő közbenső kezdeti sebességekhez tartozó megengedett leghosszabb fékutat lineáris interpolációval kell meghatározni.

1.2. Az üzemi, a biztonsági fékkel, valamint a vezetőállásban lévő vészfékkel külön-külön kell a mérést végezni. Az egyes fékberendezések vizsgálata során a méréseket különböző kezdeti sebességről indítva kell végezni. Kezdeti sebességenként két-két mérést kell végezni. A kezdeti vizsgálati sebességeket úgy kell megválasztani, hogy a teljes sebességtartományon legfeljebb 25 km/h sebességi lépcsőkben kell végighaladni. Az egyik kezdeti sebesség a járműre engedélyezett legnagyobb sebesség kell legyen.

1.3. A rögzítőfékkel működési próbát kell végezni, majd ellenőrző fékútmérés módszerével kell a fékutakat meghatározni. A mért fékutak nem haladhatják meg az I. Függelék 2.2. pontja szerint meghatározott rögzítőfék ellenőrző fékútjának értékét. A vizsgálat végrehajtását és eredményét bizonylatolni kell.

1.4. Álló járművön ellenőrizni kell a vonatszakadási fékműködtetés hatásosságát.

1.5. A járművön az üzemi fék helyettesítését fékútmé-réssel kell ellenőrizni.

1.6. A sorozatban gyártott vagy átalakított járművek legalább 10%-án el kell végezni ülő utas + 5 fő/m2 utasterheléssel, veng+10% sebességről a három egymás utáni vészfékezés ellenőrzését legfeljebb 1 perces pihentetés alkalmazásával. A fékút nem lehet hosszabb a B. táblázatban meghatározott fékút értékeknél.

2. Prototípus járművek vizsgálata

2.1. Prototípus járművel az 1. pont szerinti fékméréseket a jármű legalább négyféle terhelési állapotában, minden fékezési módban, kezdeti sebességenként 5-5 fékmérést végezve kell végrehajtani, folyamatos egymásutánban. A jármű négy terhelési alapesete az alábbi kell legyen: üres jármű, csak ülő utas terhelés, ülő utas + 5 fő/m2 álló utas terhelés (utasforgalmi befogadóképesség), valamint ülő utas + 8 fő/m2 álló utas terhelés.

2.2. Prototípus járművel el kell végezni a rögzítőfék ún. állvatartási próbáját, melynek során a jelen szabályzat 7.2. pontja szerinti igénybevétel mellett a járművet a mértékadó lejtőn állva kell tartsa. A rögzítőfék sikeres állvatartási próbája után, üres járművel, a rögzítőfék kizárólagos használatával legfeljebb 15 km/h kezdeti sebességről legalább 5 db fékútmérést kell végezni, melyek felhasználásával kell meghatározni a sorozatjárművek vizsgálatához szükséges, az adott kezdeti sebességhez tartozó, rögzítőfék ellenőrző fékútjának értékét.

2.3. Prototípus járművön funkcionális próbákkal kell igazolni, hogy a jármű fékberendezései maradéktalanul teljesítik a jelen Szabályzat 7. Fejezetében előírtakat.

2.4. Prototípus jármű 2.1-2.3. pontok szerinti összes fékvizsgálatát meg kell ismételni akkor, ha a vizsgálatok közül bármely korábbi fékvizsgálat sikertelen volt.

2.5. A biztonsági fékberendezés 7.3. pont szerinti megfelelőségét az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:

2.5.1. A próbát sík, egyenes száraz pályán kell elvégezni. A mérések idején a szélsebesség legfeljebb 2 m/s lehet.

2.5.2. A fékútmérések során az első három mérés között legfeljebb 1 perc, az ezt követő két mérés között legfeljebb 10 perc állásidőt lehet biztosítani a fékrendszer hűtésére.

2.5.3. A vizsgálat elvégzése után a fékbetéteket szemrevételezéses vizsgálatnak kell alávetni. A fékbetéten re-pedési, beégési nyomok nem lehetnek. Ennek eredményét a vizsgálati jelentésben szerepeltetni kell.

2.5.4. A fékbetétről a féktárcsára vagy a kerékre anyag-felrakódás nem jöhet létre, és a fékút az utolsó mérés után sem haladhatja meg a B. táblázatban előírt fékutakat. A fékberendezésben az öt egymás utáni vészfékezés után nem keletkezhet maradandó alakváltozás, a fékberendezésnek működésképesnek kell maradnia.

2.6. A prototípus jármű fékvizsgálata során minden fékmérés során regisztrálni kell a legnagyobb lassulás és a legnagyobb lassulásváltozás értékét is.

3. A fékútmérés módszere

3.1. A fékútméréseket az üzemeltető vállalat, vagy a prototípus vizsgálatokat végző intézet, illetve az általa bérelt, olyan elkülönített pályán - továbbiakban próbapálya - kell elvégezni, amelynek műszaki állapota megfelelő, a vágány tiszta (olaj- és jégmentes) és forgalommentes. A próbapályát úgy kell kialakítani, hogy

3.1.1. a jármű minden féknemben, a teljes engedélyezési sebesség tartományban (0-veng+10%) minden kezdeti sebességről, a rekuperációs és rekuperáció nélküli üzemállapotban - a fékezés közbeni fékhelyettesítés szándékos létrehozásának feltételével is - biztonságos körülmények között kipróbálható legyen;

3.1.2. olyan biztosító és vonatbefolyásoló rendszer legyen mellé telepítve, amely azonos a Metró üzemben telepítettel és azon minden normál és rendkívüli üzemállapot a próbavezető utasítására szándékosan megvalósítható;

3.1.3. rendelkezzen olyan vizsgáló hellyel, ahol a jármű alváz alatti részei is biztonságosan vizsgálhatók és szükség esetén a különböző alváz alatti beszabályozási feladatok is elvégezhetők.

3.1.4. a pálya vagy végtelenített kialakítású (kör vagy ovális alakú), vagy csonkavágány legyen, amely az alábbi hosszúságú szakaszokat tartalmazza:

3.1.5. gyorsító szakasz, amely megfelelő hosszúságú utat biztosít a járművek számára ahhoz, hogy a jármű álló helyzetéből veng + 10% sebességre, a rendelkezésre álló gyorsítási teljesítményével képes legyen felgyorsulni;

3.1.6. a gyorsító szakasz után megfelelő hosszúságú sík, egyenes sebességmérő szakaszt, melynek hossza legalább 50 m kell legyen;

3.1.7. a sebességmérő szakasz végétől kezdve kell kijelölni a fékútmérés helyét - fékútmérő szakasz -, mely sík, egyenes és vízszintes kell legyen. Hossza legalább a legnagyobb megengedett fékúttal kell megegyezzen;

3.1.8. a fékútmérés helye után még legalább 150 m hosszú biztonsági szakaszt kell kialakítani;

3.1.9. a csonkavágány végére munkaemésztős ütközőbakot kell telepíteni úgy, hogy az ütközőbak elé 30 m-re inerciastop, 10 m-re pedig fix autostop állványt kell telepíteni. A vágánytengely vonalában az ütközőbak mögött, épület, oszlop, tűzoltó út kivételével út, járda 30 m-en belül nem lehet.

3.1.10. a pálya fékútmérő szakasza mellett, 10 m-es osztással, a mérések végrehajtását segítő jelzéseket kell elhelyezni. A 100 m-es osztásokat az alaposztástól eltérő színjelöléssel kell jelölni;

3.1.11. a próbapálya sebességmérő és fékútmérő szakaszaiba kitérő nem telepíthető;

3.1.12. a próbapálya hosszát - a fékútmérő szakasz kivételével - olyan gépi berendezések alkalmazásával lehet csökkenteni, amelyek kimagasló biztonságtechnikai színvonalat képviselnek és azok alkalmazásához a Központi Közlekedési Felügyelet - a Fővárosi Közlekedési Felügyelet bevonásával - hozzájárult.

3.2. A fékútmérés során a kerék és sín közti tapadást homokolással vagy más módszerrel javítani nem szabad.

3.3. Ha a pályaviszonyok az időjárás miatt vagy egyéb okból nem alkalmasak a mérésre, akkor a vizsgálatokat el kell halasztani.

3.4. A mérés során csak a vizsgálat tárgyát képező fékberendezést szabad működtetni, kivéve, ha valami a jármű biztonságos megállítását veszélyezteti.

3.5. A fékezést akkor kell megkezdeni, amikor már a vontatómotorok árama ki van kapcsolva, kivéve a 7.2. fejezet utolsó bekezdésében leírtak szerinti kipróbálása.

3.6. A fékezés a fékútmérés szempontjából a vezérlő kapcsoló fékre-működtetésekor kezdődik és a teljes megállás pillanatában ér véget.

3.7. A fékezés kezdeti sebességét előzetesen hitelesített sebességmérőről kell meghatározni. A sebesség hiteles meghatározására a járműre telepített sebességmérő és -író berendezés is elfogadható sorozat járműveknél.

3.8. A fékezés során megtett utat a mérőszakasz mentén kijelölt osztás felhasználásával vagy hitelesített útmé-rővel kell megállapítani.

3.9. Két vezetőállásos járművel mindkét menetirányban el kell végezni a méréseket.

3.10. A fékútmérések során megengedett leghosszabb fékutakat az A. és B. táblázatok tartalmazzák.

3.11. Járművizsgára csak a járművek minősítésében nagy gyakorlattal rendelkező metró motorkocsi-vezető vezényelhető.

3.12. A fékútmérések eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni és azt az üzembe helyezési engedélyhez kell csatolni, amit az üzemeltető köteles megőrizni.

Fékút táblázat: A

A metró jármű megengedett leghosszabb fékútja üzemi fékezés esetén

Fékút táblázat: B

A metró jármű megengedett leghosszabb fékútja biztonsági fékkel vészfékezés esetén

Jegyzőkönyv fékútméréshez

II. FÜGGELÉK

Űrszelvény

A vasúti pálya mentén és felett, a vágánytengelyre merőlegesen szabadon tartandó meghatározott teret űrszelvénynek nevezzük.

Az alapűrszelvénybe semmiféle építménynek, szerelvénynek vagy építési anyagnak beérnie nem szabad. Kivételt képeznek - a pályaűrszelvénynél meghatározott mértékig - az állomási és szolgálati peronok, valamint azok a berendezések, amelyek a járművekkel közvetlen kapcsolatban vannak (a harmadik sín és tartozékai, valamint az Önműködő vonatmegállító) .

Az alapűrszelvényen belül helyezkedik el a jármű alsó részének űrszelvénye, valamint a harmadik sín űrszelvény.

A jármű alsó részének űrszelvénye és a hozzá tartozó harmadik sín űrszelvény a 10-11-12-E pontok által határolt területen átfedi egymást. A harmadik sín űrszelvénybe (1-13 pontok által határolt terület) csak a harmadik sín és szerelvényei érhetnek bele.

Az űrszelvény tengelye mindig merőleges a vágány sínkorona vonalára (a sínek felső, a vágánytengelyre merőleges érintő egyenesére), és azt a vágányközéppontban metszi.

Az űrszelvény pontjait koordináta-rendszerben kell megadni, amelynek tengelye lehet függőleges vagy attól eltérő, kezdőpontja azonban minden esetben a vágányközéppont.

A metró vonalain közlekedő járművek méreteit és azok rakományait úgy kell meghatározni, hogy a pálya paramétereinek megengedett eltéréseit, a kerékpár kopását, a járműveknek forgalom közben előforduló lengéseit, méreteltéréseit, szerkezeti kopásait a lehető legkedvezőtlenebb helyzetekben is felvéve a jármű úgy helyezkedjen el, hogy az űrszelvényt - egyenes és íves pályán - bármely részén legfeljebb 30 mm-re közelítse meg.

1.1. Űrszelvény egyenes pályaszakaszon

Túlemelés nélküli vágányokon az űrszelvény tengelye függőleges és azonos a vágánytengellyel.

1 - űrszelvény egyenesben; 2 - az építmények belső határvonala kör keresztmetszetű alagutakról; 3 - kapu belső határvonala

Az űrszelvény alsó része kinagyítva a 2. és 3. ábrán látható.

Az alapűrszelvény pontjainak koordinátái

1. táblázat

A harmadik sín űrszelvénypontjainak koordinátái

2. táblázat

A nyomcsatorna (a1) értékei:

a1 = minimális értéke 41 mm,

= 65 mm útátjárók nyomcsatornája esetén,

= kitérő és átszelés keresztezési csúcsának védelmére a csúccsal szemben lévő vezetősínnél: a kitérő típusának függvénye, a kitérő részletterve szerint.

A kerékpár mellett biztosítandó hely (a2) értékei:

a2 =135 mm a pályasínnel szilárdan összekötött, nem mozdítható tárgyak számára,

= 150 mm a pályasínnel nem szilárdan összekötött, nem mozdítható tárgyak esetén.

A nyomcsatorna 38 mm-es mélységét a sín legkopottabb állapotában is biztosítani kell!

1.2. Űrszelvény íves pályaszakaszon

Körívekben az űrszelvényt a kanyarulati sugár függvényében bővíteni kell. Az űrszelvény bővítése az ívpótlék és az űrszelvénypontok oldalirányú koordinátáinak összegzésével történik az íves pályaszakasz teljes hosszában.

A METRÓ vonalain alkalmazandó ívpótlékok

3. táblázat

Az ívpótlék értékei az alábbi képletekkel számíthatók:

A metró vágányain csökkentett ívpótlék nem alkalmazható!

A közbenső értékeket a fenti képlettel kell meghatározni.

Kitérők esetében a kitérő sugarának megfelelően a 3. táblázat adatait kell figyelembe venni a kitérőkre vonatkozó űrszelvénybővítés-kifuttatás szabályai szerint.

Az egyenes és az íves pályaszakaszok közötti űrszelvény-különbséget lineárisan ki kell futtatni. Az űrszelvénybővítés kifuttatását átmeneti íves körívek esetén az átmeneti ív előtti egyenesben kell elvégezni úgy, hogy az átmeneti ív elején már biztosított legyen az űrszelvénybővítés. A kifuttatás hossza min. 16 méter.

1.3. Túlemelésben fekvő vágányok űrszelvénye

Túlemeléssel kialakított vágányokon az űrszelvény tengelye dőlt helyzetű és a függőleges tengellyel a túlemelésnek megfelelő szöget zár be.

A dőlt űrszelvény pontjainak koordinátái az alábbi elrendezési vázlat alapján számíthatók:

Számítási képletek:

A képletekben szereplő betűk jelentése:

a = a dőlt űrszelvény tengelyének hajlásszöge a függőlegeshez képest, fokban;

m = a túlemelés mm-ben;

Ak = az ívpótlék az ív külső oldalán mm-ben;

Ab = az ívpótlék az ív belső oldalán mm-ben;

Av = az ívpótlék függőleges vetülete mm-ben;

b = az űrszelvény vizsgált pontjának oldalirányú mérete a dőlt űrszelvény tengelyétől egy oldal felé, a sínek felső érintősíkjával párhuzamosan, mm-ben;

bhe = a vizsgált sarokpont vízszintes mérete az ív külső oldalán mérve, mm-ben;

bhi = a vizsgált sarokpont vízszintes mérete az ív belső oldalán mérve, mm-ben;

bue = az ívpótlékkal növelt űrszelvény vizsgált pontjának vízszintes vetülete a függőlegestől, a külső oldalon mérve, mm-ben;

bui = az ívpótlékkal növelt űrszelvény vizsgált pontjának vízszintes vetülete a függőlegestől, a belső oldalon mérve, mm-ben;

h = az űrszelvény vizsgált pontjának magassági mérete a dőlt űrszelvény tengelyével párhuzamosan mérve, mm-ben;

hve = a vizsgált sarokpont függőleges mérete az ív külső oldalán mérve, mm-ben;

hvi = a vizsgált sarokpont függőleges mérete az ív belső oldalán mérve, mm-ben;

hue = az ívpótlékkal növelt űrszelvény vizsgált pontjának függőleges vetülete a sínkoronaszint felett, a külső oldalon mérve, mm-ben;

hui = az ívpótlékkal növelt űrszelvény vizsgált pontjának függőleges vetülete a sínkoronaszint felett, a belső oldalon mérve, mm-ben.

Az ívpótlékok függőleges vetülete különböző ívsugaraknál és túlemeléseknél

4. táblázat

III. FÜGGELÉK

Jármű dokumentáció

IV. FÜGGELÉK

Jármű dokumentáció

Jellegterv

A jármű (alapszerelvény) jellegtervét 1:50 méretarányban kell elkészíteni szabványos készméretű vagy abból származtatható méretű rajzlapra. A rajzlapot A/4 formátumra összehajtogatva, a rajz sértetlenségét biztosítva, lefűzhető módon kell a dokumentációhoz csatolni.

A jellegterv a jármű beazonosításához szükséges részletezéssel ábrázolja a jármű:

- mindkét oldalnézetét, ajtó és ablak elrendezés méretezésével;

- vízszintes metszetét oly módon, hogy az üléselrendezés is látható legyen;

- homloknézetét az űrszelvénybe berajzolva.

A jármű különböző nézeteit az európai vetítési módszer szabályai szerint kell elkészíteni, és azokon az alábbi fő méreteket legalább méretezni kell:

- a jármű teljes, ütközők közötti hossza;

- az alapszerelvény teljes ütközők közötti hossza;

- a járműszekrény hossza;

- a járműszekrény teljes szélessége;

- az alkalmazott űrszelvény szelvény megjelölése, fő méretei;

- az alkalmazott statikus szerkesztési szelvény megjelölése, fő méretei;

- a jármű legnagyobb magassága;

- a jármű padlómagassága;

- a jármű forgóváz elrendezésének fő méretei;

- a jármű vagy forgóváz tengelyelrendezése;

- a jármű ajtó kiosztásának rendjét;

- az ajtók fő méreteit - szélesség x magasság;

- ütközők elrendezése - szélesség x magasság. A méretezést mm-ben kell elkészíteni.

A jellegterv jobb alsó részén táblázatos formában fel kell sorolni:

- a jármű tervezett, illetve kész jármű esetén a mérlegelt saját tömegét üzemképes (üres) állapotban és a számított vagy mért legnagyobb terheléssel;

- a jármű tervezett férőhelyének (ülő, álló utas) jellemzőit (5 és 8 fő/m2-rel);

- a bejárható legkisebb pályaívsugarat, melyen a jármű még közlekedhet;

- a jármű tervezett vagy mért tengelynyomását;

- a szerkesztési szelvényt;

- a fékrendszer megnevezését;

- a szellőző rendszer jellegét;

- a világítási rendszert;

- az egyéb biztonsági szerelvényeket.

V. FÜGGELÉK

Jármű dokumentáció

Műszaki leírás

A járművek műszaki leírását az alábbi csoportosításban kell elkészíteni:

1. Általános jellemzés

Ebben a fejezetben ki kell fejteni, hogy a járművet ki tervezte, gyártotta vagy fogja gyártani; mekkora darabszámban fog készülni. A gyártmány vonatkozásában vannak-e referenciák, azok hol és milyen üzemi tapasztalatokkal állnak forgalomban. Az esetleges referenciajárművekhez képest milyen konstrukciós változtatások valósulnak meg, miért van erre szükség.

A járművel milyen menetdinamikai elvárásoknak kell megfelelni, és mekkora utasforgalmi terhelésre méretezték. A konstrukció, hogyan biztosítja a közlekedésbiztonsági az utasforgalmi elvárásokat.

2. A jármű adatai

Az ezen fejezetben felsorolt műszaki adatokat csak előzetes típusengedélyezési eljárásra készülő dokumentációban kell közölni. Típusengedélyezési eljáráshoz és sorozat vagy prototípus járművek üzembe helyezési eljárásához a III. Függelék szerinti műszaki adatokat kell közölni.

2.1. Menetdinamikai adatok

2.2. Tervezett fékutak

2.3. Jellegrajz száma

2.4. Nyomtáv (mm)

2.5. Bejárható legkisebb kanyarulati ívsugár (m)

2.6. Konstrukciós sebesség új kerekekkel (km/h)

2.7. Forgóváz tengelytáv (mm)

2.8. Forgócsap távolság (mm)

2.9. Kerékátmérő:

2.9.1. új kerék (mm)

2.9.2. kopott kerék (mm)

2.10. Hajtás:

2.10.1. rendszere

2.10.2. áttétele

2.11. Kocsiszekrény hossza (mm)

2.12. Kocsiszekrény magassága a sínkorona szinttől mérve (mm)

2.13. Kocsiszekrény szélessége (mm)

2.14. Utastér belső magassága (mm)

2.15. Utastér belső szélessége (mm)

2.16. Padlómagasság a sínkorona szinttől mérve (mm)

2.17. Hasznos alapterület (m2)

2.18. Utasforgalmi befogadóképesség:

2.18.1. ülőhely (db)

2.18.2. állóhely (5 fő/m2)

2.19. Teljes terhelés:

2.19.1. ülőhely (db)

2.19.2. állóhely (8 fő/m2)

2.20. Jármű tömeg adatai: 2.20.1. saját tömeg (kg)

2.20.2. teljes terheléssel (kg)

2.21. Számított legnagyobb tengelynyomás (kN)

2.22. Ajtó elrendezés

2.23. Űrszelvényben való legkedvezőtlenebb elhelyezkedés

3. Járműszerkezeti elemek részletes leírása

3.1. Alváz és szekrényváz

Szilárdsági számítás, terhelési alapadatok, igénybevételek, amire a járművet méretezik. Ívbeállás és szűkítés számítás külön dokumentáltan

3.2. Alváz szerelvények

3.3. Vonó-és ütközőkészülék

3.4. Padló

3.5. Utastér belső burkolata

3.6. Ablakok

3.7. Ajtók

3.8. Szellőzés

3.9. Világítás

3.10. Ülések

3.11. Vezetőfülke és vezetőállás

3.12. Belső szerelvények

3.13. Külső szerelvények

3.14. Áramszedő

3.15. Hajtott és futó forgóváz

Szilárdsági méretezés, alapjellemzők. Kerekek, kerékpárok, tengelyek. Forgóváz és kerekek összeállítási rajzai külön dokumentáció szerint

3.16. Kardántengelyek

3.17. Tengelyhajtás

3.18. Vontatómotorok

3.19. Segédüzemi berendezések

3.20. Jelző-és biztonsági berendezések

3.21. Villamos berendezések

A 3.18-3.21. pontoknálaz egyes berendezések kapcsolási rajzai, részletes működési leírása és az egyes részegységek közötti logikai és villamos kapcsolatok részletes ismertetése.

3.22. Fékberendezések

Fékszámítás, fék sémák, fékek működtetése, kezelőszervek

3.23. Jármű vezérlése, vonatbefolyásoló rendszere, működése

3.24. Belső feliratok

3.25.Külső festés és feliratok

VI. FÜGGELÉK

Járműátadási vizsgálatok

Az elvégzendő vizsgálatokat az engedélyező hatóság határozza meg az érvényes jogszabályok és EU szabványok szerint. A vizsgálatok eredményét azoknál a vizsgálatoknál, ahol ez lehetséges regisztráló berendezéssel rögzíteni kell.

Darabvizsgálatok

Ezeket a vizsgálatokat minden sorozat és prototípus jármű átvételekor üres járművel, járműrészekkel kell végezni.

Általános és mechanikai vizsgálatok

Műhelyi vizsgálatok:

A kerék terhelés ellenőrzése

A sűrített levegős berendezések légtömörségi vizsgálata

Mechanikus fékberendezések próbája

A járműszekrény beázás mentességének próbája (záporpróba)

A balesetek megelőzésére tett intézkedések ellenőrzése

Áramszedők működésének ellenőrzése

A vezetőfülke ellenőrzése a különböző vezérlő szervek, a légzárás, a fűtés, az ablaktörlők, ablakmosók és páramentesítő berendezések működése szempontjából

Menet közben elvégzendő vizsgálatok:

Beállás a pályaívekbe menet közben (vízszintes, függőleges ívek)

Fékútmérések a mechanikai hatású fékkel

Az utastér zajosságának ellenőrzése

A biztonsági berendezések vizsgálata

Villamos vizsgálatok

Műhelyi vizsgálatok:

A szigetelés villamos szilárdságának ellenőrzése

Az áram-visszavezetők és földelő berendezések ellenőrzése

Vontatási és segédüzemi áramkörök működőképességének vizsgálata

Segédüzemi gépek vizsgálata

Segédüzemi hálózat akkumulátortöltő berendezés vizsgálata

Menet közben elvégzendő vizsgálatok:

Fékútmérések villamos fékkel

Vontatási és segédüzemi áramkörök működésének ellenőrzése

Típusvizsgálatok

A prototípus járművön azokat a vizsgálatokat is el kell végezni, melyek a sorozat járműveken elvégzésre kerülnek.

Általános és mechanikai vizsgálatok

Műhelyi vizsgálatok:

A jármű külső méreteinek (a szerkesztési szelvénynek) vizsgálata

A járműszekrény beázás mentességének részletes vizsgálata

A jármű munkavédelmi minősítése

Mérlegelés (tengely, keréknyomás és saját tömeg mérése)

Légszállítás mérése

Menet közben elvégzendő vizsgálatok:

Beállás vizsgálat a pályaívekbe és lejtörésekbe, üresen és teljes terheléssel

Fékberendezések 1. számú melléklet szerinti vizsgálata

Villamos vizsgálatok

Műhelyi vizsgálatok:

A jármű villamos biztonságtechnikai vizsgálata

Menet közben elvégzendő vizsgálatok:

A jármű vonóképességének, illetve a motorok, hajtóművek és futóművek melegedésének ellenőrzése

Indítási és gyorsítási vizsgálatok

Megszakítás és gyors feszültségváltozás vizsgálata

Vizsgálat a táphálózat rövidzárlata esetén

A jármű berendezésének rövidzárlati és túlterhelési vizsgálata

A fékellenállások melegedésének vizsgálata

A jármű rádió zavartatás vizsgálata

Menetdiagram felvétel

VII. FÜGGELÉK

Járművizsga Jegyzőkönyv