51/2005. (III. 24.) Korm. rendelet

a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 27. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A fővárosi és megyei kormányhivatal jogai és kötelességei a törvényességi felügyelet körében[1]

1. §

(1)[2] A fővárosi és megyei kormányhivatal a törvényességi felügyelet ellátása során:[3]

a)[4] a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a térségi fejlesztési tanács (a továbbiakban: tanács) elnökének, a tanács törvényben meghatározott feladatai ellátását segítő szervezet (a továbbiakban: munkaszervezet) vezetőjének kérésére szakmai segítséget nyújt;

b) ellenőrzi a jogszabályok megtartását;

c) megtekinti a tanács általános érvényű rendelkezéseit és egyedi döntéseit, a törvényesség érdekében szükség esetén vizsgálatot tart;

d) a tanács elnökétől vagy a munkaszervezet vezetőjétől a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg megküldését, az ehhez szükséges felvilágosítás adását kérheti, valamint ezen iratokba betekinthet.

(2)[5] A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkörét a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó előírásoknak megfelelően gyakorolja.

(3)[6] A jogszabálysértés megszüntetése érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal a tanács üléséről készült jegyzőkönyvnek, szervezeti és működési szabályzatnak vagy egyéb szabályzatnak a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz történő megérkezésétől számított 60 napon belül, legfeljebb 30 napos határidő tűzésével kezdeményezi[7]

a) a tanács összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a tanács tisztségviselője felelősségének megállapítását;

b) általános érvényű rendelkezés (szervezeti és működési szabályzat, egyéb szabályzatok) kiadását, módosítását, vagy egyes rendelkezéseinek vagy az egész rendelkezésnek hatályon kívül helyezését;

c) jogszabálysértő vagy belső szabályzatba ütköző működés megszüntetését;

d) jogszabálysértő vagy belső szabályzatba ütköző határozat módosítását, vagy egyes rendelkezéseinek vagy az egész határozat hatályon kívül helyezését;

e) mulasztással megvalósuló jogszabálysértés esetén az elmulasztott intézkedés meghozatalát.

(4)[8] A tanács a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a törvényességi felügyeleti intézkedésben meghatározott határidőn belül annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a fővárosi és megyei kormányhivatalt tájékoztatni.

(5) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a Tftv. 16. § (13) bekezdés a) pontja szerinti keresetindításra nyitva álló határidő kezdete a törvényességi felügyeleti intézkedésben meghatározott határidő eredménytelen elteltének napja.

(6)[9] Ha a megadott határidőn belül a tanács intézkedik, annak jogszerűségét a fővárosi és megyei kormányhivatal az intézkedésről szóló tájékoztatásnak a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz történő beérkezésétől számított 60 napon belül megvizsgálja és ebben az esetben a Tftv. 16. § (13) bekezdés a) pontja szerinti keresetindításra nyitva álló határidő kezdete az intézkedés vizsgálatára nyitva álló határidő utolsó napja.

(7)[10] A törvényességi felügyelet során szerzett tapasztalatai alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal a tanács gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél.

2. §[11]

A területfejlesztésért felelős miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatalnál kezdeményezheti az 1. §-ban meghatározott intézkedéseket.

Az ülések jegyzőkönyvei

3. §

(1)[12] A tanács, valamint a tanács elnökségének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely rögzíti mindazon körülményeket, amelyekből megállapítható, hogy az ülés összehívása, lebonyolítása, határozatainak elfogadása, határozata jogszerű-e. A fővárosi és megyei kormányhivatal vizsgálja, hogy a jegyzőkönyv tartalmazza-e:[13]

a) a nyílt, vagy a zárt ülés megjelölését (a zárt ülés elrendelésének okát);

b) az ülés pontos helyét, idejét;

c) a megjelent tanácstagok és meghívottak nevét, hivatali beosztását, az általuk képviselt szerv megnevezését; valamint amennyiben nem a tag, illetve a meghívott vesz részt az ülésen, a képviseletükben eljáró személy e pontban megjelölt adatait és képviseleti jogosultsága igazolásának módját;

d) a tárgyalt napirendi pontokat;

e) az ülés határozatképességére vonatkozó megállapítást;

f) a hozzászólók nevét, a hozzászólások lényegét;

g) a szavazás számszerű eredményét (ideértve a támogató, az ellenző és a tartózkodó szavazatok számát is);

h) a hozott döntéseket;

i) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak aláírását.

(2)[14] A tanács elnöke az ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt 5 nappal, az ülésen felvett jegyzőkönyvet az ülést követő 8 napon belül köteles megküldeni a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

(3)[15] A fővárosi és megyei kormányhivatal korlátozás nélkül - az adatvédelmi szabályok betartásával - betekinthet a zárt ülés jegyzőkönyvébe és háttéranyagaiba. A fővárosi és megyei kormányhivatal kérelemre vizsgálja, hogy a tanács tagjainak, valamint az egyéb érintetteknek - a zárt ülés tekintetében a tanács szervezeti és működési szabályzatában foglalt esetleges korlátozással - az előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyveibe történő betekintési jogát a tanács munkaszervezete biztosította-e.

A felügyelő biztos jogállása és kirendelése

4. §

(1) Felügyelő biztosnak az az állam- és jogtudományi vagy közgazdasági egyetemi vagy felsőfokú műszaki vagy felsőfokú pénzügyi végzettséggel rendelkező büntetlen előéletű, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy rendelhető ki, aki vállalja a felügyelő biztosi feladatok ellátását és e feladatok ellátása nem összeférhetetlen munkakörével, vállalkozási vagy egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében végzett tevékenységével.

(2)[16] Nem lehet felügyelő biztos: a köztársasági elnök; az alkotmánybíró, illetve alapvető jogok biztosa és helyettese; az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője; országgyűlési képviselő; a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője és köztisztviselője; a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatója és más alkalmazottja; bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó; a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja; a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja; a tanács működési területéhez tartozó helyi, illetve megyei önkormányzat képviselője, polgármestere, alpolgármestere, jegyzője (főjegyzője, körjegyzője), hivatalának köztisztviselője, intézményének közalkalmazottja; a kincstár vezetője, alkalmazottja.

(3) Nem lehet felügyelő biztosnak kirendelni azt,

a) aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tagja vagy vezető tisztségviselője annak a gazdasági társaságnak, közhasznú társaságnak, szövetkezetnek, egyesületnek, alapítványnak, amellyel a tanács vagy munkaszervezete szerződéses kapcsolatban áll;

b) aki a felfüggesztett tanács tagja;

c)[17] aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján gazdasági társaság vezető tisztségviselőjévé sem választható;

d) aki a kirendelés folytán munkáltatói jogokat gyakorolna közeli hozzátartozója felett;

e) aki a tanács munkaszervezeti feladatait ellátó szerv tagja, alkalmazottja.

(4)[18] A felügyelő biztos bármely kizáró ok bekövetkezését haladéktalanul köteles jelenteni a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének. Amennyiben a kizáró ok a kirendelést követően következik be vagy válik ismertté, a kirendelést a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a tudomására jutást követő 3 munkanapon belül visszavonja és egyidejűleg más felügyelő biztost rendel ki.

5. §

(1)[19] A fővárosi és megyei kormányhivatal a kirendelő határozatban rögzíti a kirendelés okát, a felügyelő biztos által ellátandó feladatokat, a kirendelés időtartamát, a felügyelő biztos tiszteletdíjának mértékét, a feladatok teljesítéséhez igénybe vett költségek elszámolásának módját, valamint a határozat elleni jogorvoslat lehetőségét. A tanács a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az intézkedése ellen a felügyelő biztos kirendelése megváltoztatása iránt keresettel fordulhat a bírósághoz. A keresetindításra nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az intézkedéséről a tanács tudomást szerez.

(2)[20] A kirendeléssel egyidejűleg a fővárosi és megyei kormányhivatal a Tftv. 16. § (13) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést hozza meg. Az (1) bekezdés szerinti kirendelés időtartama legfeljebb a kirendelésre okot adó körülmény megszűnésének napjáig tarthat.

6. §

(1) Ha a felügyelő biztos kirendelésére a tanács működésének felfüggesztése miatt került sor, a felügyelő biztos megbízatásának időtartama alatt a tanács jogkörét gyakorolja azzal, hogy a szervezeti és működési szabályzatot, valamint a tanács költségvetését nem módosíthatja.

(2) Ha a felügyelő biztos kirendelésére a tanács valamely szerve, illetve tisztségviselője - elnöke, társelnöke, alelnöke, elnöksége - felfüggesztése miatt kerül sor, a felügyelő biztos megbízásának időtartama alatt a felfüggesztett szerv, illetve tisztségviselő jogkörét gyakorolja.

A határozat végrehajtásának felfüggesztése

7. §[21]

A fővárosi és megyei kormányhivatal a Tftv. 16. § (13) bekezdés a) pontjában meghatározott határozat, illetve egyéb döntés végrehajtásának felfüggesztéséről legkésőbb a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg dönt.

Más szervek közreműködése

8. §[22]

Feladata ellátásához a fővárosi és megyei kormányhivatal igényelheti a kincstár tanács székhelye szerint illetékes területi szervének vagy más közigazgatási szervnek a közreműködését. A megkeresett szerv vezetője a megkeresésre annak megérkezésétől számított 30 napon belül érdemben válaszolni köteles.

9. §

(1)[23] A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása során hozott döntéseiről, az 1. § (5), illetve (7) bekezdéseiben szabályozott intézkedéseiről 8 napon belül értesíti a tanács törzskönyvi nyilvántartását vezető kincstár területi szervét.

(2)[24] A 8 napon belüli értesítési kötelezettség a tanács megalakulása, illetve az új összetételben megtartott első ülés jogszerűsége megállapítása érdekében megtartott vizsgálat eredménye tekintetében is terheli a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét. A vizsgálatot a fővárosi és megyei kormányhivatal az iratok beküldésétől számított 30 napon belül elvégzi.

A hivatalvezető részvétele az ülésen

10. §[25]

A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a tanács ülésén tanácskozási joggal vehet részt.

Záró rendelkezések

11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[26]

(3)[27]

12. §[28]

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök