58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet

a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-a a) pontjának 2. alpontjában foglaltak végrehajtása érdekében, a VET 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet állapítja meg

a) a közcélú hálózatra (VET 3. §-ának 22. pontja) való új csatlakozás esetén igényelt villamos teljesítmény,

b) a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felül igényelt többletteljesítmény nyújtásáért a hálózati engedélyes által a rendszerhasználótól csatlakozási pontonként kérhető csatlakozási díj mértékét és alkalmazási feltételeit.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában irányadó fogalmakat a VET 3. §-ában, a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 1.b) számú mellékleteként közzétett Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat 2. §-ában, valamint a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések tartalmazzák.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) csatlakozóvezeték: a közcélú hálózat részét képező vezetékrendszer, amely a közcélú hálózat leágazási pontját a csatlakozóberendezéssel vagy a csatlakozási ponttal köti össze;

b) kisfeszültség: az 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültség;

c) középfeszültség: az 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültség;

d) leágazási pont: a közcélú hálózatnak az a pontja, ahová a csatlakozóvezeték kapcsolódik;

e) nagyfeszültség: a 35 kV-nál nagyobb névleges feszültség;

f) névleges áramerősség [a 4. § (1) bekezdésének a) pontjához]: a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó fogyasztási helyen - csatlakozási pontonként - az igényelt villamos teljesítménynek megfelelő túláramvédelmi készülék fázisonkénti névleges áramerőssége Amperben (A) számítva;

g) túláramvédelmi készülék: kismegszakító, olvadóbiztosító, beállítható túláramkorlátozóval rendelkező megszakító.

Általános rendelkezések

3. §

(1) Ha a rendszerhasználó az e rendeletben előírt csatlakozási díjat a hálózati engedélyesnek megfizette és az egyéb jogszabályi, műszaki és szerződési feltételek is teljesültek, továbbá, ha a közüzemi vagy a villamosenergia-vásárlási és a hálózathasználati szerződést a rendszerhasználó megkötötte, a hálózati engedélyes köteles az üzletszabályzatában előírt határidőn belül a hálózatra kapcsolást elvégezni.

(2) A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére jogot szerez, amely jogosultság a fogyasztási hellyel együtt átruházható.

(3) A rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére a csatlakozási díj megfizetésével szerzett jogosultság akkor sem szűnik meg, ha azt a rendszerhasználó nem veszi igénybe. Ha a rendszerhasználó a rendelkezésére álló teljesítményt nem használja ki, a hálózati engedélyes - a rendszerhasználóval történő megállapodás keretében -kezdeményezheti annak csökkentését. Ha e csökkentést a hálózati engedélyes a leágazási pont után újabb fogyasztó csatlakoztatására használja fel, a csökkentés mértékének megfelelő - már befizetett - csatlakozási alapdíjat a rendszerhasználó részére vissza kell fizetnie.

(4) A csatlakozási díj megfizetésével a fogyasztási helyre megszerzett jogosultság - eltérő megállapodás hiányában - más fogyasztási helyre nem vihető át, kivéve a 32 A feletti rendelkezésre álló teljesítményt, ha a rendszerhasználó az e rendelet szerinti csatlakozási alapdíjat, illetve e rendelet hatálybalépése előtt külön jogszabályok* szerinti díjakat (hozzájárulásokat) fizetett, és ha a kisfeszültségű hálózaton a fogyasztási helyek villamos szempontból ugyanazon áramkörön helyezkednek el.[1]

(5) A hálózati engedélyessel történő előzetes megállapodás alapján a közcélú hálózatra vételezés céljából csatlakozó rendszerhasználó jogosult - az ellátási szabályzatokban meghatározott műszaki feltételeket figyelembe véve - a hálózati csatlakozás érdekében szükséges, a villa-mosmű részét képező eszközöket saját beruházásban megvalósítani. A megállapodásnak ki kell terjednie az eszközöknek a hálózati engedélyes tulajdonába történő átadásának feltételeire is.

(6) A hálózati engedélyes közcélú hálózatára betápláló erőmüvek csatlakozásának részletes műszaki előírásait a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

(7) Új fogyasztási hely csatlakozása esetén a műszakilag és költség szempontból legkedvezőbb leágazási és csatlakozási pontokat a hálózati engedélyesnek a rendszerhasználóval közösen kell kijelölnie.

(8) A hálózati engedélyes az új csatlakozás esetén igényelt villamos teljesítmény [1. § a) pont], illetve a már rendelkezésre álló teljesítményen felül igényelt többletteljesítmény [1. § b) pont] nyújtásáért az e rendeletben foglaltakon túlmenően más jogcímen díjat nem kérhet.

(9)[2] E rendelet rendelkezéseit az 1. §-sal összhangban -csatlakozási pontonként önállóan kell alkalmazni.

A csatlakozási díj elemei és megfizetésének általános szabályai

4. §

(1) A közcélú hálózatra csatlakozó rendszerhasználók esetében a csatlakozási díj

a) csatlakozási alapdíjból (5. §),

b) csatlakozóvezeték-létesítési díjból (6. §), és

c) közcélú vezeték létesítési díjból (7. §)

áll. Ez alól kivételt képeznek a (2), (3) és (4) bekezdésekben foglalt rendelkezések.

(2) Nagyfeszültségű vételezés céljából történő csatlakozás esetén - a rendszerhasználó szempontjait is figyelembe vevő legkedvezőbb és leggazdaságosabb csatlakozási módban, valamint a csatlakozási díj mértékében -a hálózati engedélyes a rendszerhasználóval állapodik meg. A hálózati engedélyes által kérhető díj mértéke nem haladhatja meg a szükséges és tényleges beruházás aktivált értékének 70%-át. A megállapodás létrehozásában - bármelyik szerződő fél kérésére, annak képviseletében -a villamosenergia-kereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató is közreműködhet.

(3)[3] Az erőmű csatlakozása érdekében kérhető csatlakozási díj mértékéről a hálózati engedélyessel kell megállapodni. Ha a hálózatbővítést és a csatlakozóberendezés létesítését a hálózati engedélyes végzi és ez

a) kizárólag az adott erőmű csatlakozását teszi lehetővé, akkor csatlakozási díjként legfeljebb a beruházás aktivált értéke,

b) nem kizárólag az adott erőmű csatlakozását teszi lehetővé, akkor csatlakozási díjként a beruházás aktivált értékének arányos része

kérhető.

(4) Nem kérhető csatlakozási díj az erőmű csatlakozása esetén, ha a hálózati engedélyessel egyeztetett, a villamosenergia-ellátási szabályzatoknak megfelelő hálózati csatlakozás érdekében szükséges eszközöket saját beruházásban valósítja meg.

(5) E rendeletben feltüntetett díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

(6)[4] Ha a rendszerhasználó az ellátási szabályzatoknak megfelelő műszaki tartalommal és a legkisebb költség elvének megfelelően létesíthető csatlakozástól eltérő kivitelű csatlakozásra tart igényt (pl. légvezeték helyett kábel alkalmazása, az alkalmazhatónál drágább kivitelű berendezések használata stb.), a többletberuházás aktivált értékének

a) erőmű esetén 100%-a,

b) egyéb esetekben a 70%-a

az igénylő rendszerhasználó(ka)t terheli.

(7) A befizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes köteles külön számlán kezelni, és azt kizárólag hálózatfejlesztésre (új hálózat létesítésére, a meglévő meghosszabbítására, a hálózat teljesítőképességének növelésére, csatlakozóvezeték létesítésére), illetve a 3. § (3) bekezdésében, a 7. § (4) bekezdésében vagy a 8. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti visszafizetésekre használhatja fel.

(8) A csatlakozási díj megfizetésével kapcsolatos további részletes szabályokat a hálózati engedélyes, a villamosenergia-kereskedő és a közüzemi szolgáltató az üzletszabályzatában határozhat meg.

A csatlakozási alapdíj

5. §

(1) A csatlakozási alapdíj mértéke

a) kisfeszültségű vételezés céljából történő csatlakozás esetén, a névleges áramerősségek együttes összegét alapul véve - a b) pontban foglaltak kivételével - 3000 Ft/A;

b) kisfeszültségű vételezés céljából közép/kisfeszültségű transzformátorállomáshoz történő közvetlen csatlakozás esetén 12 000 Ft/kVA;

c) középfeszültségű vételezés céljából történő csatlakozás esetén - a d) pontban foglaltak kivételével -10 500 Ft/kVA;

d) középfeszültségű vételezés céljából nagy/középfeszültségű, közép/középfeszültségű transzformátorállomáshoz történő közvetlen csatlakozás esetén 9500 Ft/kVA.

(2) Nem kérhető csatlakozási alapdíj

a) a rendszerhasználótól a fogyasztási helyre az igénybejelentés időpontjáig már megkötött közüzemi vagy hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott rendelkezésre álló teljesítményért;

b) az (1) bekezdés a) pontja szerint kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozó új rendszerhasználótól, vagy többletkapacitást igénylő rendszerhasználótól, ha a fázisonként igényelt névleges áramerősségek együttes összege (azaz az új csatlakozási igény, vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes összege) nem haladja meg a 32 A-t;

c) az ideiglenes csatlakozást kérő rendszerhasználótól abban az esetben, ha igényének kielégítése a közcélú hálózaton nem tesz szükségessé beruházást.

(3) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerint kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozó új rendszerhasználó vagy többletkapacitást igénylő rendszerhasználó fázisonként igényelt névleges áramerősségeinek együttes összege meghaladja a 32 A-t, csatlakozási alapdíjat csak a 32 A-t meghaladó rész után kell fizetnie.

(4) Abban az esetben, ha a rendszerhasználó adott csatlakozási pontra vonatkozóan a nem vezérelt vételezésen kívül, külön mért - vezérelt - vételezésre is igényel villamos teljesítményt, akkor csatlakozási alapdíjat az ezek közül nagyobb teljesítmény (névleges áramerősség) után kell fizetnie, figyelembe véve a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltakat.

A csatlakozóvezeték-létesítés és díja

6. §

(1) A 2. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti csatlakozóvezeték létesítésének kötelezettsége a hálózati engedélyest terheli.

(2) A (3) és (5) bekezdésekben megjelölt csatlakozóvezeték-hosszakat a földfelszínre vetített nyomvonalhossz alapulvételével kell meghatározni.

(3) Abban az esetben, ha az egy rendszerhasználóra jutó kisfeszültségű csatlakozóvezeték hossza

a) szabadvezetékes csatlakozás esetén a 30 métert,

b) földkábeles csatlakozás esetén a 15 métert

nem haladja meg, akkor a hálózati engedélyes a csatlakozóvezeték létesítéséért csatlakozóvezeték-létesítési díjat a rendszerhasználó(k) tól nem kérhet.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott hosszúságot meg nem haladó csatlakozóvezetéket a hálózati engedélyes az 5. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt esetben is csatlakozóvezeték-létesítési díj nélkül köteles kiépíteni.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottnál hosszabb csatlakozóvezeték létesítése esetén a rendszerhasználó(k) tól

a) a szabadvezetékes csatlakozóvezeték 30 métert meghaladó részére legfeljebb 1000 Ft/m,

b) a földkábeles csatlakozóvezeték 15 métert meghaladó részére legfeljebb 2000 Ft/m csatlakozóvezeték-létesítési díj kérhető.

(6) A csatlakozóvezeték és a csatlakozóberendezés helyét és kialakításának módját a hálózati engedélyes - az általa kidolgozott műszaki előírások, az alkalmazható technológiák, valamint a jogszabályi előírások figyelembevételével - a rendszerhasználóval együttműködve határozza meg.

(7) Az ideiglenes csatlakozóvezeték és csatlakozóberendezés kiépítésének költsége - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a rendszerhasználót terheli.

(8) A rendszerhasználó az 1. § b) pontja szerinti többletteljesítmény nyújtásához szükségessé váló csatlakozóvezeték-csere esetén köteles a hálózati engedélyesnek megtéríteni a csere költségeit abban az esetben, ha a cserére szoruló vezeték létesítésének költségeit a hálózati engedélyes vagy jogelődje viselte. Ha ezt a hálózati engedélyes bizonyítani nem tudja, akkor ebben az esetben is az (1)-(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

A közcélú vezeték létesítése és díja

7. §

(1) A közcélú hálózattól mért - a közcélú vezeték létesítési díj megállapítása szempontjából a (2) és (3) bekezdésekben számításba vehető - távolságokat a megvalósítható, földfelszínre vetített nyomvonal hosszának alapulvételével kell meghatározni.

(2) A rendszerhasználó(k) igényének kielégítése érdekében a hálózati engedélyes - eltérő megállapodás hiányában - köteles a rendszerhasználót ellátó hálózatot közvetlenül a csatlakozási pontig kiépíteni, ezen belül (szükség szerint)

a) a kisfeszültségű hálózaton: rendszerhasználónként

1. szabadvezeték esetén legfeljebb 50 méter,

2. földkábel esetén legfeljebb 25 méter hosszúságú közcélú vezetéket,

b) a középfeszültségű hálózaton: kisfeszültségű vételezésnél új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként, középfeszültségű vételezésnél csatlakozási pontonként

1. szabadvezeték esetén: legfeljebb 300 méter,

2. földkábel esetén: legfeljebb 150 méter hosszúságú közcélú vezetéket,

c) nagy/középfeszültségű, közép/középfeszültségű, közép/kisfeszültségű transzformátorállomás(oka)t

közcélú vezeték létesítési díj megfizetése nélkül létesíteni, valamint a már üzemelő hálózat kapacitását a szükséges mértékben megnövelni.

(3) Ha a rendszerhasználó igényének kielégítéséhez a (2) bekezdésben meghatározott hosszúságot meghaladó közcélú vezeték létesítése szükséges, a hálózati engedélyes a rendszerhasználótól - a (2) bekezdésben feltüntetett vezetékhosszokon felüli részre, megállapodás alapján a rendszerhasználók között arányosan megosztva - legfeljebb a következő mértékű közcélú vezeték létesítési díjat kérheti:

a) kisfeszültségű hálózat esetén

1. szabadvezeték: 3000 Ft/m,

2. földkábel: 7000 Ft/m,

b) középfeszültségű hálózat esetén

1. szabadvezeték: 3500 Ft/m,

2. földkábel: 8000 Ft/m.

(4) Abban az esetben, ha a (3) bekezdésben meghatározott módon létesült közcélú vezetékről, annak feszültség alá helyezésétől számított 10 éven belül újabb rendszerhasználó igényét elégítik ki, akkor az újabb rendszerhasználóra arányosan jutó közcélú vezeték létesítési díjat a hálózati engedélyes jogosult felszámítani. A hálózati engedélyes az eredetileg csatlakozott rendszerhasználó részére a közcélú vezeték létesítési díjból járó összeget a csatlakozási megállapodásukban meghatározott módon köteles visszatéríteni.

(5) Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már ismert rendszerhasználók igényét meghaladó hosszúságú közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezetékszakaszra később csatlakozó rendszerhasználótól közcélú vezeték létesítési díjat az (l)-(3) bekezdéseknek e vezetékszakaszra történő alkalmazásával kérhet.

(6) E rendeletben és az engedélyesek üzletszabályzatában meghatározottak alkalmazásával kapcsolatos vita esetén döntési jogköre a Magyar Energia Hivatalnak van.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 47/2002. (XII. 28.) GKM rendelet.

(2) A villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulásról szóló 26/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet 4. §-ában, valamint a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 47/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 5. §-ában szabályozott módon megépített hálózatok létesítésében részt nem, vett, és ilyen hálózaton új igénnyel jelentkező rendszerhasználó vagy annak megbízottja a hálózat létesítésekor a hálózatlétesítésre megállapított hálózatfejlesztési hozzájárulás vagy csatlakozási díj arányos részét köteles a hálózati engedélyesnek megfizetni. Az így befizetett összeget a hálózati engedélyes köteles a korábbi befizetők részére - a megállapodásukban foglaltaknak megfelelően - visszatéríteni. Ilyen esetben csatlakozási alapdíjat és csatlakozóvezeték létesítési díjat az e rendeletben megállapított módon kell fizetni.

(3) A hálózati engedélyes által e rendelet hatálybalépéséig kiadott előzetes írásbeli tájékoztatóban már vállalt, de még nem teljesített igényekre - ha az igénylő az igénybejelentést az előzetes tájékoztatóban előírt határidőre megküldte - a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 47/2002. (XII. 28.) GKM rendelet előírásait kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

9. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja; az Európai Parlament és a Tanács a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/54/EK irányelve.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter