58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet

a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. § (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kormány a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, illetve amely kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyt kíván létesíteni vagy ilyen jogviszony alanya.

(2)[1] A rendeletben foglalt szabályokat a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek nyilvánított haditechnikai eszközök és készletek vagyonkezelésére és értékesítésére, a felsőoktatási intézményekre és a nemzetbiztonsági szolgálatokra mint vagyonkezelőkre, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény alapján létrehozott, kincstári vagyonkörbe tartozó kibocsátási egységekkel való gazdálkodásra, a kibocsátási egységek vagyonkezelésére és értékesítésére a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az e rendelet előírásainak megsértésével kötött szerződés semmis.

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) kincstári vagyon vagyonkezelője (a továbbiakban: vagyonkezelő): a vagyonkezelő központi költségvetési szerv és az egyéb vagyonkezelő,

b) vagyonkezelő központi költségvetési szerv: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI), valamint az a központi költségvetési szerv, amellyel kincstári vagyon vagyonkezelésére a KVI szerződést köt, amelyre a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát átruházza, továbbá amely törvény alapján vagyonkezelőnek minősül,

c) egyéb vagyonkezelő: a központi költségvetési szervnek nem minősülő vagyonkezelő, így az a természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága, amellyel kincstári vagyon vagyonkezelésére a KVI szerződést köt, amelyre a vagyonkezelő a vagyonkezelői jogát átruházza, illetve amely törvény alapján vagyonkezelőnek minősül,

d) értékesítés: kincstári vagyon tulajdonjogának bármely jogcímen történő, visszterhes átruházása,

e) ellenérték: a kincstári vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzése és gyakorlása fejében - a vagyonkezelési szerződésben - megállapított pénzösszeg vagy pénzben kifejezett értékű tevékenység, illetve pénzben kifejezett értékű más ellenszolgáltatás,

f) vagyonkezelési szerződés: az Áht. 109/F. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt megállapodás, valamint az Áht. 109/F. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt szerződés.

II. Fejezet

VAGYONTÁRGYAK KINCSTÁRI VAGYONKÖRBE KERÜLÉSE

3. §

(1) Központi költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bármely dolog tulajdonjogát vagy gazdálkodó szervezet részesedését a Magyar Állam javára szerzi meg.

(2)[2]

(3)[3] A kincstári vagyonkörbe került ingatlant és társasági részesedést a tulajdonszerzést eredményező jogügyletben szerző félként részt vevő személy vagy szervezet köteles a jogügylet létrejöttétől számított öt munkanapon belül a KVI-nak bejelenteni.

(4)[4] A bejelentő a bejelentésben kérelmezheti az adott ingatlanra vagy társasági részesedésre vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzését. Ilyen esetben a bejelentő és a KVI a bejelentést követő 60 napon belül kötelesek a vagyonkezelési szerződést megkötni. A KVI szükség esetén a szerződés megkötése előtt felhívja a bejelentőt a 8. § (2) bekezdésében megjelölt egyetértés igazolására.

(5) A vagyonkezelési szerződés megkötéséig a vagyontárgy nyilvántartásáról, állagmegóvásáról, őrzéséről, valamint védelméről a bejelentő gondoskodik, viseli továbbá a vagyontárggyal kapcsolatos közterheket.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszerzését követően haladéktalanul köteles az ingatlant, társasági részesedést és a külön törvény szerinti védelem alá eső ingóságot a KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabályzatának előírásai szerint bejelenteni a kincstári vagyonról vezetett nyilvántartásba (vagyonkataszterbe) .

(7) Amennyiben a kincstári vagyonkörbe kerülő vagyontárgy nem ingatlan, társasági részesedés vagy külön törvény szerinti védelem alá eső ingóság, a jogügyletben szerző félként résztvevő személy vagy szervezet a 19. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás során tájékoztatja a KVI-t a kincstári vagyonkörbe kerülés tényé-ről. A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is megfelelően alkalmazni kell.

III. Fejezet

A VAGYONKEZELŐI JOG ÉS A VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS

4. §

A vagyonkezelés olyan vagyongazdálkodási tevékenység, amelynek elsődleges célja az állami feladatellátás és a központi, valamint társadalombiztosítási költségvetési szervek működési feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, értékének növelése.

A vagyonkezelői jog keletkezése és tartalma

5. §

(1) A vagyonkezelői jog - törvényben meghatározott kivételtől eltekintve - a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik.

(2) Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (2) bekezdése és az Áht. 109/G. § (2) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

6. §

(1) A vagyonkezelő - a vagyonkezelési szerződés keretei között -jogosult:

a) a kincstári vagyon birtoklására, használatára, hasznai szedésére,

b) az a) pontban foglalt jogok polgári jogi szerződés alapján történő átengedésére,

c) a vagyonkezelői jognak az Áht. 109/G. § (1) bekezdése szerinti átruházására,

d) az Áht. 109/G. § (1) bekezdésében és e rendelet 16. §-ában foglalt korlátozással a kincstári vagyon megterhelésére,

e) a kincstári vagyonnal való gazdálkodásra, vállalkozásra,

f) a vagyonkezelési szerződésben foglalt, illetve jogszabályokban biztosított egyéb jogok gyakorlására.

(2) A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a kincstári vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a kincstári vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket,

b) a kincstári vagyonnal összefüggésben teljesíteni a számvitelről szóló hatályos törvény szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget,

c) teljesíteni a kincstári vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

d) elszámolni a kincstári vagyonnal, teljesíteni a központi költségvetést megillető - a kincstári vagyon vagyonkezeléséből származó - befizetéseket,

e) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.

(3) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra - meghatározott hányadok szerint - több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.

7. §

(1) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a kincstári vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló kincstári vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a Magyar Államnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

A vagyonkezelő kiválasztása

8. §

(1) Vagyonkezelési szerződés - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapj5án kiadott jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak versenyeztetés útján köthető.

(2) Központi költségvetési szervekkel vagyonkezelési szerződés - az Áht. 109/F. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - csak a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének egyetértésével történő kijelölést követően köthető, amely eljárásra az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3) A KVI a vagyonkezelő kiválasztásánál - így a központi költségvetési szervek vagyonkezelővé történő kijelölésénél - köteles oly módon eljárni, hogy a 4. §-ban foglalt célok teljesülését biztosítsa.

9. §

(1) A vagyonkezelői jog versenyeztetésének formája - a vagyon jellegétől, funkciójától, állapotától, valamint a vagyonkezelésbe adás céljától és konstrukciójától függően -nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű pályázat lehet.

(2) Zártkörű pályázatot lehet tartani:

a) olyan vagyontárgy esetében, amelynek fenntartása, üzemeltetése vagy megőrzése jogszabályban vagy kormányhatározatban meghatározott szerv(ezet) kizárólagos tevékenységi körébe tartozik,

b) olyan vagyontárgy esetében, amelynek sajátos jellege, illetve külön jogszabálynak a vagyontárgyra vonatkozó előírása miatt csak korlátozott számú ajánlattevő alkalmas a vagyonkezelésre,

c) ha a nyilvános pályáztatás eredménytelenül zárult,

d) ha a vagyonkezelő nyilvános pályázat útján történő kiválasztásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a vagyonkezelésbe adásból származó bevételt.

(3) A pályázónak a pályázat benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy nincs több mint hat hónapja lejárt köztartozása, valamint hogy ellene csőd-, felszámolási, illetve - helyi önkormányzat esetében - adósságrendezési eljárás nem indult, továbbá, hogy végelszámolását nem kezdeményezte, illetve jogutód nélküli megszüntetése nincs folyamatban.

(4) A vagyonkezelői jog versenyeztetésének részletes szabályait, így a pályázat kiírására, értékelésére, elbírálására, továbbá a szerződés megkötésére vonatkozó részletes eljárásrendet a KVI versenyeztetési szabályzata tartalmazza, amelyet a KVI - a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyását követően - a Magyar Közlönyben tesz közzé.

A vagyonkezelési szerződés

10. §

(1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó állami, illetve közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a kijelöléssel kapcsolatos adatokat, a vagyonkezelő adatait,

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyonkör pontos megjelölését,

c) egyetértési, véleményezési, javaslattételi jog esetén a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,

d) a vagyonkezelés terjedelmét az esetleges korlátozások pontos megjelölésével, államháztartáson kívüli szervezet esetén a kincstári vagyonhoz kapcsolódó, átvállalt állami feladatot,

e) a vagyonkezelői jognak az Áht. 109/G. § (1) bekezdése szerinti átruházására, annak feltételeire vonatkozó előírásokat, továbbá azt az esetet, amikor a vagyonkezelői jog nem ruházható át,

f) a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződés megkötésének feltételeit,

g) egyéb vagyonkezelő esetében a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértékét,

h) a versenyeztetési kiírásban kért vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját, a védettségből adódó kötelezettségeket,

i) a kincstári vagyon megterhelésével kapcsolatos feltételeket,

j) a vagyonkezelésbe adott kincstári vagyonnal való vállalkozás feltételeit, különös tekintettel a 15. §-ban foglaltakra,

k) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, illetve a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá a 20. § (2) bekezdésében meghatározott bevételek, illetve költségek és ráfordítások elkülönítésének módját,

l) egyéb vagyonkezelő esetében a kincstári vagyonnal való elszámolás alapjául szolgáló műszaki állapot és forgalmi érték - ennek hiányában a könyv szerinti, vagy egyéb módon megállapított érték - rögzítését,

m)[5] egyéb vagyonkezelő esetében a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására a felek által vállalt mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat (pl. zálogjog, kezesség, bankgarancia, kártalanítás, kártérítés stb.),

n) egyéb vagyonkezelő esetében a vagyonkezelés körében történő értékesítés feltételeit, értékhatárát, az értékesítési eljárás formáját, és az értékesítésből származó bevétel felhasználásának módját,

o) annak rögzítését, hogy a vagyonkezelő a KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabályzatát, illetve tulajdonosi ellenőrzési szabályzatát megismerte és magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el,

p) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért.

q)[6] a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés g) pontjában megjelölt ellenérték meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel, illetve e két fizetési mód együttes alkalmazásával kell megfizetni.

(4)[7] Amennyiben a (2) bekezdés g) pontjában megjelölt ellenérték az egyéb vagyonkezelő által végzendő tevékenység, annak hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek - mint a vagyonkezelői jog ellenértékét - tartalmaznia kell. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértékeként végzett tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett eszközök értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő beruházás, felújítás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó, beruházásnak, felújításnak nem minősülő állagvédelem.

(5) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a KVI-nak be kell számolnia. A KVI köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat tételesen ellenőrizni.

11. §

(1) A vagyonkezelési szerződés 14. § (6) bekezdés szerinti részleges megszűnése, vagy a szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének más okból történő változása esetén a feleknek a szerződést a változás bekövetkezésétől számított 30 munkanapon belül a módosításokkal egységes szerkezetbe kell foglalni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított öt munkanapon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását a KVI-nál.

A vagyonkezelői jog átruházása

12. §

(1) A vagyonkezelői jognak a 10. § (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházása esetén - amelynek feltételeire a vagyonkezelési szerződés, illetve külön jogszabály további előírásokat tartalmazhat - az átruházó vagyonkezelő vizsgálni köteles azon személyi, szakmai és vagyoni feltételeket, amelyek birtokában a lehetséges átvevő a vagyonkezelésre jogosulttá válhat. A vagyonkezelői jogot csak arra lehet átruházni, aki a KVI-val az adott kincstári vagyontárgy tekintetében vagyonkezelési szerződést köthetett volna.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog átruházásáról szóló szerződés aláírásával egyidejűleg - a szerződés másolati példányának megküldésével - a KVI-t értesíteni köteles, egyúttal mind az átadó, mind az átvevő vagyonkezelő köteles eleget tenni a 19. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének.

A vagyonkezelői jog megszűnése

13. §

A vagyonkezelői jog megszűnik:

a) a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,

b) a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével,

c) a szerződés felmondásával,

d) a kezelt vagyontárgy elidegenítésével, megsemmisülésével, illetve társasági részesedés esetén a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnésével,

e) a vagyonkezelői jog átruházásával,

f) a vagyonkezelő halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével,

g) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén.

14. §

(1) A felmondási idő a felek eltérő rendelkezése hiányában:

a) rendes felmondás esetén 6 hónap,

b) rendkívüli felmondás esetén - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 1 hónap.

(2) A vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással - amennyiben a felek a szerződésben másként nem rendelkeznek - kizárólag a KVI szüntetheti meg. A rendkívüli felmondásra csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, így különösen akkor, ha[8]

a) a vagyonkezelő a 7. §-ban foglalt kötelezettségét felróhatóan megszegi, vagy

b) a vagyonkezelő adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint 6 hónapja lejárttá válik, vagy

c) a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás, illetve - helyi önkormányzat esetében - adósságrendezési eljárás indul, illetve végelszámolási eljárás kezdeményezésére kerül sor,

d) a KVI a vagyonkezelővé történt kijelölést az Áht. 109/F. § (6) bekezdése alapján visszavonja,

e) a vagyonkezelő az Áht. 109/A. § (7) bekezdésében előírt felajánlási kötelezettségének tesz eleget.

(3) A felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a kincstári vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget.

(4) A határozott időre kötött vagyonkezelési szerződést - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - bármelyik fél csak akkor mondhatja fel, ha a másik fél őt a vagyonkezelési jogviszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette, vagy a vagyonkezelési szerződésben foglalt kötelezettségeit a másik fél neki felróható módon megszegi.

(5) Költségvetési szerv elhelyezését, vagy közvetlenül állami feladatainak ellátását szolgáló vagyontárgy esetében a KVI-nak felmondási jogát oly módon kell gyakorolnia, hogy az állami feladat folyamatos ellátása, illetve a költségvetési szerv más módon történő elhelyezése biztosított legyen.

(6) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, a vagyonkezelői jog 13. § b)-e) pont szerinti megszűnése egyes vagyontárgyakat illetően, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés megszűnéssel, illetve felmondással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak, a 11. § rendelkezései azonban ilyen esetben is irányadók.

(7) Központi költségvetési szerv esetén a vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése [13. § b) pont] a vagyonkezelő felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével történhet.

IV. Fejezet

VÁLLALKOZÁSA KINCSTÁRI VAGYONNAL

15. §

Kincstári vagyonnal való vállalkozás minden olyan jövedelemszerző céllal folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenység, amelyet az adott vagyonkezelő a rá irányadó jogszabályok szerint végezhet.

16. §

(1) Az Áht. 109/H. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kincstári vagyont megterhelni - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - csak a KVI vezérigazgatójának előzetes jóváhagyásával lehet, ha

a) a megterhelendő vagyon az Áht. 109/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, vagy

b) a megterhelendő vagyon ingatlan, vagy

c) a megterhelés mértéke a vagyontárgy bruttó könyv szerinti értékének 15%-át meghaladja, kivéve az 5 millió forint egyedi bruttó könyv szerinti érték alatti kincstári vagyontárgyat.

(2) Az Áht. 109/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vagyontárgy megterheléséhez a védettség jellege szerint illetékes miniszter előzetes egyetértése is szükséges.

(3) Kincstári vagyonra vonatkozó vételi, elővásárlási, visszavásárlási jogot kizárólag a KVI alapíthat. Kincstári vagyonra vonatkozóan vételi jogot engedni csak az értékesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet.

(4)[9] A köz- és magánpartnerség (PPP) keretében megvalósuló - a Kormány által előírt módon jóváhagyott - beruházás esetén a vagyonkezelő javaslatára, a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő javára a KVI a beruházással érintett, kincstári vagyonba tartozó ingatlanon a szerződés futamidejére

a) térítésmentesen haszonélvezeti jogot alapíthat,

b) előzetes hozzájárulását adhatja földhasználati jog ingyenes alapításához.

17. §[10]

(1) Kincstári vagyon bérbe- vagy használatba adására - amennyiben az nem tartozik az Áht. 108. § (1) bekezdés c) pontjának, illetve e szakasz (2) bekezdésének és (4) bekezdése második mondatának hatálya alá -csak nyilvános, indokolt esetben, kivételesen zártkörű versenyeztetés útján kerülhet sor. A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítására is vonatkozik.

(2) Versenyeztetés nélkül bérbe- és használatba adható:

a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem nyilvántartott, az önálló ingatlan területének 20%-át el nem érő, de legfeljebb 100 m2 területű, vízfelület esetén 1000 m2 területű része,

b) bármely ingatlan vagy ingó vagyontárgy 60 napot meg nem haladó határozott időtartamra,

c) külföldön lévő ingatlan, amennyiben nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a versenyeztetés alkalmazását kizárja,

d) az a vagyonelem, amelynek vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő ellenérték fejében szerezte meg, illetve gyakorolja, ide nem értve azokat a vagyonelemeket, amelyek az állam kizárólagos tulajdonát képezik, vagy amelyek vagyonkezelője legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy közhasznú társaság,

e) az ingó vagyontárgy, amennyiben a bérbe- vagy használatba adás állami részesedéssel működő közhasznú társaság, gazdasági társaság részére történik.

(3) A vagyonkezelő irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hozzájárulásával mellőzhető a versenyeztetés, ha jogszabály rendelkezései vagy a bérbe-, használatba adás egyéb - a (2) bekezdés b), d) és e) pontjaiban meghatározottakon kívüli - körülményei a lehetséges bérlő (használó) személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatóak.

(4) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon bérlővel, használóval újabb határozott időtartamú szerződést kötni csak versenyeztetést követően lehet. A (2) bekezdés d) pontjának második fordulata szerinti esetekben a bérbe-, illetve használatba adás indokolt esetben versenyeztetés nélkül is történhet, amennyiben azt a KVI vezérigazgatója - a KVI Hasznosítási Tanácsa javaslatára -engedélyezi.

(5) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható a kincstári vagyon gazdaságos hasznosítása.

(6) Zártkörű pályázat esetén a kiíró köteles egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás megküldésével - legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű pályázati felhívás tartalma megegyezik a (8) bekezdésben foglaltakkal.

(7) A bérbe-, illetve használatba adásra vonatkozó pályázatot a vagyonkezelő írja ki. A vagyonkezelő köteles a nyilvános pályázati felhívást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétenni. Ezen túlmenően a vagyonkezelő köteles a felhívást oly módon - így például napi- vagy hetilapban, hirdetési lapban, interneten hirdetési adatbázisban stb. - közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el.

(8) A pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és a bérbe- vagy használatba adás egyéb körülményeitől függően állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:

a) az érintett kincstári vagyontárgy megjelölését,

b) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat,

c) a bérbe- vagy használatba adásra vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára vonatkozó előírásokat,

d) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,

e) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját,

f) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.

(9) A pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a vagyonkezelő hozza meg. A bérbe- vagy használatba adás versenyeztetésére egyebekben a 35. §, a 39. § (1)-(2) bekezdés, a 46. §, a 47. § és a 48. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

V. Fejezet

A KINCSTÁRI VAGYONNYILVÁNTARTÁSA ÉS A VAGYONKEZELÕ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

18. §

(1) A KVI-nak, mint központi költségvetési szervnek a költségvetését, illetve az azt megalapozó nyilvántartását el kell különíteni annak a vagyonnak a nyilvántartásától, amely felett a Magyar Állam nevében a kincstári vagyonért felelős miniszter a KVI útján gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) A KVI által a kincstári vagyonról vezetett nyilvántartásnak (a továbbiakban: vagyonkataszter) a kincstári vagyon egészéről részletes információkat, adatokat kell tartalmaznia.

(3) A KVI a kincstári vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő, a Központi Statisztikai Hivatallal egyeztetett módon, natu-ráliában (mennyiségben) és értékben - az üzembe helyezés időpontját is feltüntetve - tartja nyilván.

(4) Az értékben történő nyilvántartástól csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.

(5) A KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabályzatát - a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyását követően - a Magyar Közlönyben közzéteszi.

19. §

(1) A vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében a vagyonkezelőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A különleges rendeltetésű (különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági célt szolgáló) vagyontárgyat kezelő szervezet adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát a felek a vagyonkezelési szerződésben állapítják meg.

(2) A vagyonkezelő a KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabályzatában meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt kincstári vagyon változásáról.

(3) A kincstári vagyont értékesítő személy - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - a vagyon értékesítését (az adásvételi szerződés megkötését) követő 30 naptári napon belül tesz eleget az értékesítéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének.

(4) A vagyonkezelő, illetve a vagyont értékesítő személy a vagyonkezelési szerződés, illetve a vagyon értékesítésére vonatkozó megbízási szerződés időtartama alatt haladéktalanul tájékoztatni köteles a KVI-t, ha

a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indul,

b) végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor,

c) köztartozása tartósan, több mint hat hónapja lejárttá vált.

(5) Amennyiben a központi költségvetési szerv vagyonkezelő adatszolgáltatási kötelezettségének a KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabályzatában, illetve e rendeletben előírt határidőre nem tesz eleget, a KVI ezt a vagyonkezelő felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jelezheti. A felügyeleti szerv vezetője a jelzés nyomán tett intézkedéseiről a KVI-t tájékoztatni köteles.

VI.Fejezet

ELSZÁMOLÁSA KINCSTÁRI VAGYONNAL

20. §

(1) A vagyonkezelő köteles a kezelt vagyonnal jogszabályban vagy a vagyonkezelési szerződésben meghatározott gyakorisággal, valamint a vagyonkezelői jog megszűnésekor elszámolni. A központi költségvetési szervek mint vagyonkezelők a mindenkori hatályos költségvetési törvény, valamint a gazdálkodásukra irányadó egyéb jogszabályok és szabályzatok előírásai szerint, az egyéb vagyonkezelők pedig e szakasz (2)-(4) bekezdésében foglaltak alapján számolnak el.

(2) Az egyéb vagyonkezelő a kincstári vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit, illetve költségeit és ráfordításait a számviteli nyilvántartások keretében elkülönítetten tartja nyilván oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(3) Az egyéb vagyonkezelő a kincstári vagyon tárgyáról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, az értékben bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.

(4) Az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor, valamint jogszabályban vagy a vagyonkezelési szerződésben meghatározott esetben köteles a kincstári vagyon értékének a kezelésbe adáskor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni. A pályázati úton nyert, vagy egyéb módon kapott állami és európai uniós támogatások az értéknövelő beruházásra, felújításra vállalt kötelezettség teljesítésekor saját forrásnak minősülnek, a vagyonkezelői jog megszűnésekor történő elszámolás során azonban ezek értékét nem lehet figyelembe venni.

VII.Fejezet

A KINCSTÁRI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS TULAJDONOSI ELLENŐRZÉSE

21. §

(1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Áht. 109/C. § (7) bekezdése alapján a KVI ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a kincstári vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a kincstári vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve a központi költségvetést hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

22. §

(1) A KVI megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:

a) az ellenőrzött szerv kincstári vagyonba tartozó, vagyonkezelésében álló helyiségeibe belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

c) az ellenőrzött szerv vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(2) A KVI megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy köteles:

a) jogait oly módon gyakorolni, hogy az ellenőrzött szervezet tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b)[11] tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött szerv vezetőjének megküldeni.

(3) A rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzését tevékenységük sajátosságainak és a külön törvényekben foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. Az ellenőrzés nem terjedhet ki e szervek titkos információgyűjtéssel kapcsolatos dokumentumaira, informatikai rendszereire és tevékenységére.

23. §

(1) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult:

a) az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,

b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

c) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(2) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről a KVI-t tájékoztatni.

24. §

(1) A KVI tulajdonosi ellenőrzési szabályzatát - a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyása után -a Magyar Közlönyben közzéteszi.

(2) A KVI évente tulajdonosi ellenőrzési munkatervet készít és azt tájékoztatásul megküldi a kincstári vagyonért felelős miniszternek.

(3) A kincstári vagyonért felelős miniszter javaslatot tehet a KVI-nak valamely vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzésére. A KVI köteles a javaslatot legkésőbb a következő év tulajdonosi ellenőrzési munkatervének összeállításakor figyelembe venni, illetve rendkívül indokolt esetben - így például az esetleges súlyos károkozás megelőzése érdekében - a javasolt vizsgálatot soron kívül elvégezni.

(4) A KVI az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításait tartalmazó összefoglaló jelentését a tárgyévet követő év március 31-ig megküldi a kincstári vagyonért felelős miniszternek.

VIII. Fejezet

KINCSTÁRI VAGYONÉRTÉKESÍTÉSE

25. §

(1) Kincstári vagyont - törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kivétellel - versenyeztetés útján, az Áht. 109/D. § (3) bekezdése a), b) és c) pontja szerinti eljárással lehet értékesíteni.

(2) A KVI a kincstári vagyon elidegenítése előtt - a Honvédelmi Minisztérium és a felügyelete alá tartozó szervek, valamint a társadalombiztosítási szervek vagyonkezelésében lévő ingatlanok kivételével - köteles megvizsgálni, hogy az adott vagyontárgyra szüksége van-e valamely központi költségvetési szervnek állami feladatai ellátásához.

Az értékesítés engedélyezése

26. §

(1) Kincstári vagyon értékesítésére - kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat, valamint a KVI-nak, illetve a vagyonkezelőnek az Áht. 109/K. § (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok felhatalmazásán alapuló, saját hatáskörben végzett értékesítését - kizárólag a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyását követően kerülhet sor.

(2)[12] Amennyiben az értékesítendő vagyontárgy egyedi bruttó forgalmi értéke az Áht. 109/K. § (2) bekezdésében meghatározott értéket nem haladja meg, a 27. § (2) bekezdésének megfelelő tartalmú értékesítési javaslat alapján, a (3)-(5) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a KVI vezérigazgatója dönt a kincstári vagyonkörből való kikerülés jóváhagyásáról.

(3) A KVI saját hatáskörben, illetve a vagyonkezelő kezdeményezése alapján tesz javaslatot a miniszternek az adott vagyontárgy értékesítésére, bemutatva annak gazdasági előnyeit, és ismertetve a tervezett értékesítési eljárás formáját.

(4) A miniszteri jóváhagyás tartalmazza a vagyontárgy megjelölését és az értékesítési eljárás formáját. A miniszterjóváhagyásában több eljárási forma alkalmazását is engedélyezheti arra az esetre, ha az elsődlegesen megjelölt eljárással az értékesítés sikertelen.

(5) A miniszteri jóváhagyás alapján - amennyiben abban a miniszter eltérően nem rendelkezik - az aláírásától számított egy éven, külföldi ingatlan esetében 18 hónapon belül lehet szerződést kötni. Amennyiben a szerződés megkötésére ezen időpontig nem kerül sor, és a vagyontárgy értékesítése továbbra is indokolt, a 27. § (2) bekezdésében előírt módon ismételten kezdeményezni kell az értékesítés jóváhagyását.

27. §

(1) A vagyonkezelő értékesítést kezdeményező javaslatát és annak indokolását írásban köteles megküldeni a KVI-nak.

(2) A javaslatnak tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni szükséges:

a) az adott kincstári vagyontárgy vagyonkezelési viszonyainak részletes bemutatását,

b) az értékesítés jogszabályi feltételeinek igazolását,

c) központi költségvetési szerv vagyonkezelő esetén a felügyeleti szerv vezetőjének egyetértését,

d) az értékesítést megalapozó szakmai érveket, indokokat, a költségvetési vagy egyéb kedvező irányú hatások, illetve esetleges hátrányok bemutatását, szükség esetén célszerűségi, gazdaságossági számítást,

e) mindazokat a további tényeket, érveket és körülményeket, melyeket az előterjesztő a döntéshozó tájékoztatása érdekében szükségesnek tart,

f) az adott vagyontárgy - a KVI-hoz történő benyújtás időpontjához képest - 90 napnál nem régebbi forgalmi értékbecslését,

g) mindazokat az egyetértést megadó vagy egyéb nyilatkozatokat, amelyeket jogszabály az adott vagyontárgy állami tulajdonból való kikerülésének feltételéül előír,

h) a KVI-hoz történő benyújtás időpontjához képest egy hónapnál, külföldi ingatlan esetében három hónapnál nem régebbi teljes tulajdoni lap másolatot,

i) mindazokat az okiratokat, gazdaságossági vagy egyéb számításokat, amelyeket a javaslat kezdeményezője a döntés megalapozásához szükségesnek ítél.

(3) Külföldön lévő ingatlan esetén a (2) bekezdés h) pontjában megjelölt tulajdoni lap másolat helyett azzal egyenértékű, az ingatlan adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat, valamint jogilag jelentős tényeket a helyi jogszabályok szerint közhitelesen tanúsító okirat, vagy nemzetközi szerződés másolata is benyújtható.

28. §

(1) Amennyiben a vagyonkezelő javaslata nem felel meg a 27. § (2) és (3) bekezdésében foglalt követelményeknek, a KVI 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel a vagyonkezelőt.

(2)[13] Ha a javaslat a jogszabályi előírásoknak megfelel, a KVI a vagyonkezelő kezdeményezésétől számított 60 napon belül

a) javaslatot tesz a kincstári vagyonért felelős miniszternek az értékesítés jóváhagyására, amennyiben a vagyonkezelő kezdeményezésével egyetért,

b) dönt az értékesítés jóváhagyásáról a 26. § (2) bekezdésében megjelölt vagyontárgy esetén.

A határidőbe nem számít bele a hiánypótlási felhívás kiadása és a hiánypótlás teljesítése között eltelt idő.

(3) A KVI előterjesztésének tartalmaznia kell a 27. § (2) bekezdésében megjelölt adatokat és dokumentumokat, az értékesítés gazdasági előnyeinek bemutatását és az értékesítés tervezett formáját. A javaslat megküldésének időpontjában a 27. § (2) bekezdésének f) pontjában megjelölt értékbecslés nem lehet hat hónapnál régebbi.

(4) Az értékesítési javaslat kötelező tartalmi elemei tekintetében a 27. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a KVI saját vagyonkezelésében lévő vagyontárgy értékesítését kezdeményezi.

(5) A védettség jellege szerint illetékes miniszter az Áht. 109/I. § (2) bekezdésében megjelölt nyilatkozatát a KVI vagy a vagyonkezelő erre vonatkozó megkeresésének kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles kiadni. Amennyiben az előírt határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az értékesítéssel egyetért.

(6) A kincstári vagyonért felelős miniszter a KVI javaslatának kézhezvételétől számított 60 napon belül dönt az értékesítés jóváhagyásáról. A határidőbe nem számít bele a KVI-hez intézett hiánypótlási felhívás (kiegészítő tájékoztatás kérés) kiadása és annak teljesítése között eltelt idő.

29. §

(1) Amennyiben a vagyonkezelő felügyeleti szervének vezetőjét megillető egyetértési jogkört a kincstári vagyonért felelős miniszter gyakorolja, úgy az értékesítést jóváhagyó döntése az egyetértés megadását is jelenti.

(2) Amennyiben a KVI az értékesítési javaslatot a vagyonkezelő felügyeletét ellátó szerv vezetőjének indítványa alapján tette, az elidegenítést illetően az indítványt az Áht. 109/C. § (2) bekezdése szerinti egyetértésnek kell tekinteni.

Az értékesítés lebonyolítása

30. §

(1) Kincstári vagyont - törvényben, illetve e szakasz (3) bekezdésében meghatározott kivételtől eltekintve -a KVI, illetve az általa megbízott olyan személy értékesítheti, aki az értékesítés lebonyolítására kiírt közbeszerzési pályázatot elnyeri.

(2) A KVI az értékesítés lebonyolításával pályázat útján csak akkor bízhat meg más személyt, ha gazdaságossági számítás támasztja alá, hogy a megbízottnak fizetendő díj, illetve a pályáztatás és megbízás egyéb költségei nem csökkentik jelentősen az adott vagyontárgy értékesítéséből várható bevételt.

(3) Az értékesítés lebonyolítására vonatkozó pályázat kiírása nélkül is értékesíthet az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazásával

a) az a központi költségvetési szerv, amely az értékesítésre szánt vagyonnak vagyonkezelője,

b) a kizárólagos állami tulajdont is kezelő egyéb vagyonkezelő - koncessziós szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a vagyonkezelésében lévő olyan vagyontárgyakat, amelyek az országos közúti és vasúti közlekedési hálózathoz tartoznak, de nem minősülnek kizárólagos állami tulajdonnak,

c) az egyéb vagyonkezelő a feladatai ellátásához feleslegessé vált gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket, amennyiben azok könyv szerinti egyedi bruttó értéke nem haladja meg a központi költségvetési szervekre az éves költségvetési törvényben előírt - az Áht. 109/A. § (6) bekezdése szerinti - értékhatárt.

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontja esetén az egyéb vagyonkezelő az értékesítési bevételt köteles elkülönítetten nyilvántartani, és azt a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint, bizonylatokkal alátámasztott módon a kezelésében maradt kincstári vagyon - a b) pont esetén a kezelésében lévő kizárólagos állami tulajdonú vagyontárgy - fenntartására, felújítására, fejlesztésére fordítani, vagy a központi költségvetésbe haladéktalanul befizetni.

(5) A (3) bekezdésben foglalt esetekben a KVI és az értékesítő a vagyon értékesítésére vonatkozóan külön megállapodást köt, amely tartalmazza az értékesítési eljárás formáját, illetve - a KVI által indokoltnak tartott esetben -az értékesítés lebonyolításáról és eredményéről történő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettséget.

31. §

(1) Kizárólag a KVI bonyolíthatja le az értékesítést, ha az értékesítendő vagyontárgy egyéb vagyonkezelő kezelésében van, és

a) egyedi könyv szerinti bruttó értéke meghaladja a 30 millió Ft-ot,

b) az értékesítendő vagyontárgy ingatlan,

c) az értékesítendő társasági részesedés meghaladja az 50%-os tulajdoni hányadot.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha az egyéb vagyonkezelő a 30. § (3) bekezdés b) pontja alapján jogosult az értékesítésre.

(3) A kincstári vagyonért felelős miniszter - a kincstári vagyonkörből történő kikerülés jóváhagyásával egyidejűleg - a vagyonkezelő személyétől függetlenül előírhatja, hogy az értékesítés lebonyolítását kizárólag a KVI végezheti. Amennyiben a központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő vagyontárgy értékesítését a KVI végzi, a vagyonkezelő és a KVI külön megállapodásban rendezi az értékesítés lebonyolításának részletes feltételeit.

32. §

Kincstári vagyont nem lehet értékesíteni olyan vételi ajánlatot tevő szerv, szervezet vagy személy részére, amelynek, illetve akinek hat hónapnál régebben lejárt köztartozása van, kivéve, ha a köztartozás jogosultja a tartozás későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.

Az értékesítési eljárás formái

1. Pályázat

33. §

(1) A kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó pályázatot a KVI, az értékesítésre jogosult vagyonkezelő, illetve a vagyontárgy értékesítésével megbízott személy írja ki (a továbbiakban együtt: kiíró) .

(2) A pályáztatást - a (3) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve - nyilvános eljárással kell lebonyolítani.

(3) Zártkörű pályázat kiírására csak kivételes esetekben kerülhet sor, különösen akkor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei meghaladnák a vagyontárgy forgalmi értékét, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult, illetve ha az ügy egyéb körülményei ezt indokolják és ezen eljárással is biztosítható a kincstári vagyon gazdaságos értékesítése.

(4) Zártkörű pályázat esetén a kiíró köteles egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás megküldésével - legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű pályázati felhívás tartalma megegyezik a 34. § (4) bekezdésében foglaltakkal.

A pályázati felhívás

34. §

(1)[14] A pályázati felhívást - függetlenül a kiíró személyétől - a KVI vezérigazgatója hagyja jóvá. A pályázati felhívás jóváhagyásra a 27. § (1) bekezdésében megjelölt javaslattal egyidejűleg is előterjeszthető. Az Áht. 109/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vagyontárgyak értékesítése esetén a pályázati felhívás jóváhagyásához - a védettséget érintő kérdésekben - a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése szükséges. A miniszter egyetértését megadottnak kell tekinteni, amennyiben a részére megküldött pályázati felhívás szakmai szempontból történő módosítását - a kézbesítéstől számított 15 napon belül - nem kezdeményezi.

(2) A kiíró köteles a nyilvános pályázati felhívás teljes szövegét a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétenni és a KVI honlapján közzétetetni. A pályázat meghirdetésének közhiteles időpontja a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való közzététel napja.

(3) A kiíró a közhiteles meghirdetéssel egyidejűleg köteles a nyilvános pályázati felhívás rövidített tartalmú változatát országosan és a vagyontárgy megtekintésének helyén oly módon - így például napi- vagy hetilapban, hirdetési lapban, internetes hirdetési adatbázisban stb. - közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el.

(4) A pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és az értékesítés egyéb körülményeitől függően állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:

a) az értékesítendő kincstári vagyontárgy megjelölését, ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, illetve a per-, teher- és igénymentesség bármilyen korlátozását,

b) a kiíró megnevezését,

c) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben,

d) az értékesítésre vonatkozó feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,

e) az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,

f) az ajánlati kötöttség időtartamát,

g) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,

h) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, időpontját, amennyiben a pályázatok bontása nyilvánosan történik, az erre való utalást,

i) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját, az ajánlattevők értesítésének módját és határidejét,

j) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa,

k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni,

l) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.

(5) A rövidített pályázati felhívásnak tartalmaznia kell legalább:

a) a közhiteles pályázati felhívás megjelenési helyét, időpontját,

b) az értékesítendő kincstári vagyontárgy megjelölését,

c) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, határide-jét.

35. §

(1) A kiíró nyilvános pályázat esetében az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt (a továbbiakban: ajánlattételi határidő) nem határozhatja meg a pályázati felhívás közhiteles közzétételétől számított 30 napnál, zártkörű pályázat esetében a felhívás kézhezvételétől számított 15 napnál rövidebb időtartamban.

(2) A kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő letelte előtt visszavonni. Erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni, zártkörű pályázat esetén a visszavonásról az érdekelt pályázókat értesíteni. A felhívás visszavonása esetén - amennyiben a részletes dokumentációt a pályázó ellenérték fejében kapta meg - a kiíró köteles a dokumentáció ellenértékét visszafizetni.

(3) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát.

36. §

(1) A pályázati felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni, amelynek összegét a kiíró állapítja meg.

(2) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet, kivéve, ha a (3) bekezdésben meghatározott visszafizetési határidőt elmulasztja.

(3) A kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve - az ajánlatok elbírálását követően -a nem nyertes ajánlattevők részére köteles 15 munkanapon belül visszafizetni. A határidőt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, illetve az eredmény vagy eredménytelenség kihirdetésének napjától kell számítani.

(4) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámít, ha azonban a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elvesztett biztosíték a kiírót illeti meg.

37. §

(1) A kiíró ugyanazon pályázati felhívásban több vagyontárgy értékesítését is meghirdetheti oly módon, hogy

a) csak valamennyi vagyontárgy együttes megvételére tehető ajánlat, vagy

b) egyaránt tehető ajánlat valamennyi vagyontárgy együttes megvételére, illetve egy vagy több kiválasztott vagyontárgy megvételére.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyformán kedvező ajánlatok közül előnyben kell részesíteni azt, amelyben a pályázó valamennyi vagyontárgy együttes megvételét vállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerint együttesen meghirdetett vagyontárgyak közül a kincstári vagyonért felelős miniszter hagyja jóvá - egyedileg - azoknak az értékesítését, amelyek az Áht. 109/K. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárt meghaladják. Ez esetben a miniszteri jóváhagyást indítványozó javaslatában a KVI-nak igazolnia kell, hogy az Áht. 109/K. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárt el nem érő vagyontárgyak értékesítésének engedélyezése megtörtént.

(4) Az együttesen meghirdetett vagyontárgyakra vonatkozó pályázat elbírálása során a 44. § és a 46. § (3) bekezdés c) pontjának rendelkezéseit a vagyontárgyak egyedi becsült forgalmi értékének összegzésével kialakított együttes becsült forgalmi értékre kell alkalmazni.

38. §

(1) A pályázatot kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni, ebben az esetben a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.

(2) A második vagy azt követő fordulóban a pályázó ajánlatát módosíthatja azzal, hogy a korábban megajánlott vételár nem csökkenthető, és a módosított ajánlatnak is meg kell felelnie a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek.

A pályázati ajánlatok felbontása és értékelése

39. §

(1) A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a kiíró a pályázati felhívásban megjelölt időpontban, közjegyző jelenlétében bontja fel. A bontáson a KVI képviselője is jelen lehet. Amennyiben a pályázati felhívás értelmében a bontás nyilvánosan történik, a kiíró és a KVI által meghívott személyek, valamint az ajánlattevők és megha-talmazottaik is jelen lehetnek.

(2) A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a kiíró közjegyzői okiratot köteles készíttetni.

40. §

(1) A pályázati ajánlatok értékelését a kiíró által kijelölt bíráló bizottság - amennyiben a kiíró a KVI volt, a KVI Hasznosítási Tanácsa - végzi. A kiíró köteles megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét ellenőrizheti.

(2) A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) a pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,

b) a beérkezett ajánlatoknak a pályázati felhívásban közzétett szempontok szerinti részletes értékelését,

c) a legjobb ajánlatra vonatkozó javaslat indokait,

d) a vételár értékelésének szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat is),

e) a pályázati eljárás összefoglaló értékelését, a pályázók rangsorolására vonatkozó javaslatot.

(3) Amennyiben külföldön lévő ingatlannál a becsült forgalmi érték forintban van meghatározva, a devizában érkező ajánlatok elbírálásánál az értékbecslés készítésének napján irányadó MNB árfolyamot kell figyelembe venni.

(4) Az értékelési jegyzőkönyvet a bíráló bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti, és azt a kiíró a pályázatok bontásától számított öt napon belül megküldi a KVI-nak. Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázati felhívást, a részletes dokumentációt, valamint a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv és a beérkezett ajánlatok egy-egy eredeti példányát.

A pályázati ajánlatok elbírálása

41. §

(1) A pályázati ajánlatok elbírálására a KVI Hasznosítási Tanácsa (a továbbiakban: Hasznosítási Tanács) tesz javaslatot.

(2) A Hasznosítási Tanács legalább öt főből álló testület, elnöke a KVI vezérigazgatója. A KVI szervezeti és működési szabályzatában meg kell határozni azon vezető és magasabb vezető beosztásokat, amelyeket ellátó közalkalmazottak tagjai a Hasznosítási Tanácsnak. E közalkalmazottak kötelesek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A Hasznosítási Tanács feladatait testületként gyakorolja, tagjai e minőségükben nem utasíthatók. A Hasznosítási Tanács összetételének és működésének további szabályairól a KVI szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.

42. §

(1) A Hasznosítási Tanács a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján, az értékelési jegyzőkönyvben foglaltak mérlegelésével rangsorolja a pályázati ajánlatokat, ezt követően döntési javaslatot terjeszt a KVI vezérigazgatója elé.

(2) Amennyiben az első két helyre rangsorolt ajánlatban szereplő vételárak között legfeljebb húsz százalék eltérés van, vagy ha a 44. § (1) bekezdése, illetve a 45. § (1)-(2) bekezdése alapján a benyújtott ajánlatok egyike sem lenne nyertesnek nyilvánítható, a Hasznosítási Tanács javasolhatja nyilvános ártárgyalás tartását, amelyre minden érvényes pályázatot benyújtott ajánlattevőt meg kell hívni. Amennyiben csak egy érvényes ajánlat érkezett, nyilvános ártárgyalás helyett a Hasznosítási Tanács javasolhatja az ajánlattevő felhívását ajánlata módosítására.

(3) A nyilvános ártárgyalás során a pályázók ajánlataikat módosíthatják, azzal, hogy a korábban megajánlott vételár nem csökkenthető, és a módosított ajánlatnak is meg kell felelnie a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek. A tárgyalás lezárását követően a KVI Hasznosítási Tanácsa ismételten elvégzi az ajánlatok (1) bekezdés szerinti rangsorolását.

43. §

A pályázati ajánlatok elbírálásáról a 42. § (1) bekezdésben foglalt javaslat mérlegelésével a KVI vezérigazgatója dönt. A pályázati felhívásban közölt bírálati szempontokkal ellentétes döntés nem hozható.

44. §

(1) Nem nyilvánítható nyertesnek olyan ajánlat - a (2) bekezdésben és a 45. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyben a megajánlott vételár nem éri el a 27. § (2) bekezdés f) pontja szerinti értékbecslésben megjelölt becsült forgalmi értéket (a továbbiakban: becsült forgalmi érték) .

(2) Amennyiben a nyilvános pályázaton az (1) bekezdés szerint nyertesnek nyilvánítható ajánlat nem érkezett, a KVI Hasznosítási Tanácsa - akár az első, akár a megismételt pályázatok során - az eredménytelenség megállapítása és új pályázat kiírása helyett javasolhatja a vezérigazgatónak a legjobb ajánlat elfogadását és a pályázat eredményessé nyilvánítását.

(3)[15] A (2) bekezdés szerinti javaslatot igazságügyi szakértő által ellenjegyzett, részletes gazdaságossági számításokra épülő szakvéleménnyel kell alátámasztani. A szakvéleménynek tartalmaznia kell minden, az ajánlat megítéléséhez szükséges számszerűsített adatot és egyéb információt, így különösen a vagyontárgy fenntartásának éves költségét (üzemeltetés, fenntartás, őrzés stb.), becsült piaci értékének jövőbeni várható változását (figyelemmel az amortizáció, az infláció, a piaci árak változásainak együttes hatására), a KVI reális vételárra vonatkozó, hasonló jellegű vagyontárgyak értékesítése során szerzett gyakorlati tapasztalatainak bemutatását, a további pályáztatási eljárások becsült költségét.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltakat csak a 42. § (2) és (3) bekezdése szerinti nyilvános ártárgyalás lefolytatását (az egyetlen ajánlattevő felhívását) követően lehet alkalmazni.

45. §

(1) Amennyiben a nyilvános pályázat eredménytelenül zárult, a második nyilvános pályázaton olyan ajánlat is nyertesnek nyilvánítható, amelyben a megajánlott vételár eléri a becsült forgalmi érték 80%-át.

(2) Amennyiben a második nyilvános pályázat is eredménytelenül zárult, egy újabb nyilvános pályázaton olyan ajánlat is nyertesnek nyilvánítható, amelyben a megajánlott vételár eléri a becsült forgalmi érték 70%-át.

(3)[16] A harmadik eredménytelen pályázatot követően a kiíró új értékbecslés alapján - az értékesítési jóváhagyás 26. § (5) bekezdése szerinti érvényességi idején belül -ismételten megkísérelheti az értékesítést. Az újabb nyilvános pályázatok során az új értékbecslésben foglalt becsült forgalmi érték alapulvételével kell a 44. §-ban és az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni.

46. §

(1)[17] A pályázatok elbírálására vonatkozó indokolt döntésről a KVI a kiírót haladéktalanul értesíti. A kiíró a döntésről - a KVI általi értesítést követően haladéktalanul -írásban tájékoztatja az ajánlattevőket. A kiíró a pályázat eredményét a 34. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt módon, a szerződésre vonatkozó adatokat pedig az Áht. 15/B. § (1) bekezdésének megfelelően közzéteszi.

(2) A kiíró a szerződést a pályázat nyertesével köti meg. A nyertes visszalépése esetén a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata szintén megfelelt a pályázati feltételeknek, és az abban megajánlott vételár legfeljebb 10%-kal marad el a visszalépett pályázó ajánlatától.

(3) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

a) nem érkezett pályázati ajánlat;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;

c) egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot, vagy - a 44. § (2)-(3) bekezdésében foglalt esetet kivéve - egyik ajánlat sem érte el a becsült forgalmi értéket, illetve annak a 45. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott hányadát;

d) a kiíró a 47. § (4) bekezdésében megjelölt okból az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

(4) A kiíró a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket, dokumentumokat köteles öt évig megőrizni.

Összeférhetetlenségi és titokvédelmi szabályok

47. §

(1) A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt

a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,

b) a pályázatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, alkalmazottja, vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,

c) annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja,

d) az a)-c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],

e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése (elfogultság) .

(2) A pályázat elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3) Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén az a személy vagy testület dönt, aki, illetve amely a pályázat kiírásáról döntött. Ha az összeférhetetlenségi ok a kiíró szerv vezetőjének személyére nézve áll fenn, akkor a vitában a kiíró szerv vezetőjének felettese, a vagyon értékesítésével megbízott személy esetében a KVI dönt.

(4) Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették. Érvénytelen a pályázati eljárás akkor is, ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el.

48. §

(1) Az ajánlattevő a szerződéskötésig, illetőleg a 42. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt tárgyalás megkezdéséig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, köteles továbbá bizalmasan kezelni a kiíró által a részletes dokumentációban vagy bármely módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal és konzorcionális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra.

(2) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörébe tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a kiíró az ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja.

(3)[18] A kiíró a pályázók számát a pályázatok bontásáig, az ajánlatok tartalmát a döntéshozatalig, illetve a 42. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt tárgyalás megkezdéséig köteles titkosan kezelni, arról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem adhat.

2. Árverés

49. §

(1) Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogát licitálás útján a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerzi meg. Az árverést mindaddig folytatnia kell, amíg az árverezők újabb ajánlatot tesznek.

(2) Ingóság árverése során biztosítani kell az ingóság helyszíni bemutatását.

50. §

(1) A vagyontárgy kikiáltási árának a 27. § (2) bekezdés f) pontja szerinti értékbecslésben megjelölt becsült forgalmi értéket kell tekinteni. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani. Ha az értékesítési engedély tartalmazta az árcsökkentés lehetőségét, az eredménytelenné nyilvánítás előtt - legfeljebb a kikáltási ár 70%-áig - lefelé is lehet licitálni.

(2) Az árverési előleg (ajánlati biztosíték) a KVI (megbízott árvereztető) által megállapított összeg, amit az árverésen való részvétel feltételeként az árverezőnek készpénzben be kell fizetni.

(3) A befizetett árverési előleg után a KVI (megbízott árvereztető) költséget nem számít fel, kamatot nem fizet. A nyertes árverező esetében az árverési előleg a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők részére az árverés napján vissza kell fizetni.

51. §

(1) Az árverési hirdetmény közzétételének legalább 15 naptári nappal meg kell előznie a hirdetményben megjelölt árverési időpontot. A hirdetményt az árverés helyszínén, ingatlan esetében az ingatlanon is ki kell függeszteni.

(2) A KVI (megbízott árvereztető) az árverési hirdetmény megjelenésével egyidejűleg köteles értesíteni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett

a) haszonélvezeti, használói, telki szolgalmi jog,

b) a tartási és életjáradéki jog,

c) az elővásárlási jog,

d) a vagyonkezelői jog,

e) a jelzálogjog

jogosultjait, valamint - amennyiben személyük ismert - az ingatlan-nyilvántartáson kívüli jogok jogosultjait az árverés időpontjáról és a kikiáltási árról.

52. §

(1) Az árverést közjegyző részvételével kell lebonyolítani. Az árverésről a közjegyző jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a licitálásban kialakult végső sorrendet, valamint az árveréssel kapcsolatos minden lényeges adatot, információt.

(2) Amennyiben a nyertes árverező a szerződéskötésre a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, ez a jogügylettől történő visszalépését jelenti, amelynek következtében a befizetett árverési előleget elveszti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az árvereztetőt ért károkért, továbbá viselni köteles az árvereztető ebből fakadó költségeit.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetben az árverés soron következő helyezettjével lehet szerződést kötni.

(4) Az árverésen történő értékesítésre a 33. § (1) bekezdés, a 34. §, a 35. § (2) bekezdés, a 46. § (4) bekezdés és a 47. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az összeférhetetlenségi szabályokat a KVI vagy a megbízott árvereztető részéről az árverés lebonyolítását végző személyek és az árverező személyek viszonyában kell alkalmazni.

3. Zártkörű értékesítés

53. §[19]

A zártkörű értékesítés az Áht. 109/D. § (6) bekezdése szerinti esetekben alkalmazható kivételes értékesítési eljárás, amelynek során az értékesítés lebonyolítója a kincstári vagyonba tartozó vagyontárgyat - törvény eltérő rendelkezése hiányában - legalább a becsült forgalmi értéken, a versenyeztetési eljárás mellőzésével kiválasztott személy javára idegeníti el.

IX. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK, TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK ÉS KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCSOK INGYENES INGATLANJUTTATÁSA

54. §

(1) Az Áht. 109/K. § (9) bekezdése szerinti tulajdonba adásra vonatkozó kérelmet a KVI illetékes regionális igazgatóságához kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tulajdonba adásra vonatkozó igényt, megjelölve a felhasználási célt, valamint a segítendő helyi önkormányzati feladatot és az azt előíró jogszabályi rendelkezést, illetve az Áht. 109/K. § (9) bekezdésében meghatározott célkitűzést,

b) három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot (teljes vagy szemle),

c) hiteles térképmásolatot, helyszínrajzot vagy helyszínrajzi részletet,

d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kérelemnek helyt adó döntés esetén vállalja a tulajdonba adás érdekében jelen eljárásban felmerült költségek megtérítését,

e) a helyi önkormányzat képviselőtestületének (közgyűlésének) határozatát, a többcélú kistérségi társulás tanácsa vagy a kistérségi fejlesztési tanács határozatát, amely az ingatlan igényléséről hozott döntést tartalmazza,

f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vagyonigény-lés összhangban van a kistérségi területfejlesztési koncepcióval, illetve területfejlesztési programokkal, valamint a települési önkormányzatok egyéb fejlesztési programjaival.

55. §

(1) A kérelem beérkezését követően a KVI 15 napon belül megvizsgálja, hogy az igénylés megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ennek keretében:

a) ellenőrzi a kérelem alaki megfelelőségét, az előírt mellékletek meglétét,

b) megvizsgálja, hogy az igényelt ingatlan állami tulajdonba, ezen belül kincstári vagyonkörbe tartozik-e,

c) megvizsgálja, hogy az ingatlan tulajdoni és vagyonkezelői viszonyai rendezettek-e, és azt az ingatlan-nyilvántartás a valóságos helyzetnek megfelelően tünteti-e fel,

d) megvizsgálja a kérelemben megjelölt feladat, illetve célkitűzés jogszabályokkal való összhangját,

e) intézkedik a vagyonkezelő, felügyeleti szerve, illetve - az Áht. 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkörre vonatkozóan - a védettség jellege szerint illetékes miniszter nyilatkozatának beszerzése iránt,

f) az igényelt ingatlant minősíti abból a szempontból, hogy az kincstári vagyongazdálkodási célra felesleges-e.

(2) A vagyonkezelő, illetve felügyeleti szerve a tulajdonba adással kapcsolatos véleményét tartalmazó - az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt - nyilatkozatát a KVI erre vonatkozó megkeresésének kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles kiadni.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt minősítés során a KVI a vagyonkezelőnek és a felügyeletét ellátó szerv vezetőjének a tulajdonba adásra vonatkozó egyetértő véleménye esetén sem minősíti feleslegesnek az ingatlant, amennyiben az más állami feladat ellátásához, vagy - értékesítése esetén - az ahhoz szükséges forrás biztosításához, illetve a költségvetési bevételi előirányzatok teljesítéséhez szükséges.

(4) Amennyiben a kért ingatlan tulajdonjoga valamely jogszabályi feltétel hiánya miatt - ideértve a (3) bekezdésben foglaltakat is - nem ruházható át, a KVI erről az igénylőt értesíti.

(5) Amennyiben a kérelem hiányossága orvosolható, a KVI 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel az igénylőt.

56. §

(1) Ha ugyanazon ingatlanra több kérelmező is benyújtotta igényét, a KVI a következő sorrendben tesz javaslatot a tulajdonba adásra:

a) azon igénylő részére, amelynek az adott ingatlanra jogszabályon alapuló elővásárlási joga van,

b) ha az a) pontban foglaltaknak megfelelő igénylő nincs, az ingatlan fekvése szerinti helyi önkormányzat részére,

c) ha az a)-b) pontban foglaltaknak megfelelő igénylő nincs, az ingatlan fekvése szerinti többcélú kistérségi társulás, illetve kistérségi fejlesztési tanács részére.

(2) Ha a kedvezményezett személye az (1) bekezdés alapján nem határozható meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása mind a települési, mind a megyei önkormányzat, illetve mind a fővárosi kerületi, mind a fővárosi önkormányzat jogosultságát megalapozná, illetőleg az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása több igénylő jogosultságát is megalapozná, a KVI közös nyilatkozat előterjesztésére hívja fel az igénylőket. Ebben a kérelmezők megjelölik, hogy a tulajdonjog átruházását milyen arányban, illetve a többiek kérelemtől való elállása esetén melyikük javára kérik.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt közös nyilatkozat előterjesztéséig az érintett ingatlan egyik igénylőnek sem adható tulajdonba.

(4)[20] Ha megyei önkormányzat a kérelmező, vagy valamely települési önkormányzat más települési önkormányzat területén lévő ingatlanra nyújt be kérelmet, a KVI kikéri az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat véleményét. Az önkormányzat véleménye a KVI-t a javaslattétel során nem köti, amennyiben azonban az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat a megkeresés nyomán tulajdonba adásra vonatkozó igényt jelent be, az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben az önkormányzat a KVI felhívására 60 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a kérelem teljesítésével egyetért.

57. §[21]

58. §

(1) A KVI a tulajdonba adni javasolt ingatlanokat tartalmazó előterjesztését negyedévente, az adott negyedév utolsó napjáig küldi meg a kincstári vagyonért felelős miniszternek. Az aktuális előterjesztésben azon ingatlanok szerepeltethetők, amelyekre vonatkozóan a kérelem a negyedév utolsó napját legalább 30 nappal megelőzően a KVI-hoz megérkezett.

(2)[22]

X. Fejezet[23]

Központi költségvetési szervek elhelyezése

58/A. §

(1) A központi költségvetési szervek - a Magyar Honvédség szervezetei kivételével - minden elhelyezésükkel összefüggő kérdésben - így különösen az általuk használt ingatlanok feleslegessé válása, illetve további ingatlanok használata iránti igény esetén - kötelesek előzetesen a KVI vezérigazgatójával írásban egyeztetni.

(2) A kormányzati elhelyezés megszervezése érdekében a központi költségvetési szervek által használt ingatlanok használatának, hasznosításának gazdaságosságát, célszerűségét a KVI jogosult ellenőrizni.

(3) Az ellenőrzés során a KVI munkatársa - a KVI vezérigazgatója által kiadott megbízó levelének felmutatásával - jogosult:

a) az ellenőrzött költségvetési szerv által használt ingatlan területére, helyiségeibe belépni,

b) az ingatlanhasználattal összefüggő iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot vagy kivonatot készíttetni,

c) az ellenőrzött költségvetési szerv vezetőjétől és gazdasági vezetőjétől írásban vagy szóban eseti vagy rendszeres felvilágosítást, információt kérni.

(4) Az ellenőrzés lefolytatására egyebekben a 22. § (2)-(3) bekezdés és a 23. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

58/B. §

(1) Központi költségvetési szerv - a Magyar Honvédség szervezetei kivételével - az 58/A. § (1) bekezdésében meghatározott körben kizárólag a KVI előzetes jóváhagyásával

a) indíthat ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló közbeszerzési vagy más (pl. kisajátítási) eljárást,

b) köthet ingatlanra vonatkozó olyan jogügyletet, amely a Magyar Állam tulajdonszerzését eredményezi (pl. adásvétel, csere, ajándékozás stb.),

c) indíthat ingatlanra vonatkozó használati jogosultság bármely jogcímen történő megszerzésére vagy átengedésére irányuló eljárást (pl. bérleti, használati, haszonélvezeti, haszonbérleti, haszonkölcsön stb.),

d) köthet saját maga vagy más központi költségvetési szerv javára ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező (pl. bérleti, használati, haszonélvezeti, haszonbérleti, haszonkölcsön stb.) megállapodást,

e) köthet kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlan használatának bármely jogcímen (pl. bérlet, használat, haszonélvezet, haszonbérlet, haszonkölcsön stb.) történő átengedésére vonatkozó megállapodást.

(2) Az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban foglaltakat nem kell alkalmazni, amennyiben

a) a használati jogosultság 60 napot meg nem haladó határozott időtartamra szól, vagy

b) a használati jogosultság határozatlan időre szól, és

ba) az ingatlan egyedi bruttó nyilvántartási értéke az ötmillió forintot nem haladja meg, vagy

bb) önálló ingatlanonként legfeljebb 25 m2-t meg nem haladó területrészre vonatkozik, vagy

bc) a jogügyletben várható, illetve meghatározott - egyszeri vagy időszakonként megállapított díj esetén az egy évre vonatkozó - ellenszolgáltatás értéke a bruttó egymillió forintot nem haladja meg,

bd) a jogügylet külföldön lévő ingatlanra vonatkozik,

be) a vagyonkezelői jognak az Áht. 109/G. §-ának (1) bekezdésében megjelölt átruházására kerül sor.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon szerződő féllel újabb használati jogosultságra vonatkozó szerződést kötni kizárólag a KVI előzetes jóváhagyásával lehet.

(4) A központi költségvetési szerv a KVI (1) és (3) bekezdésben foglalt előzetes jóváhagyása iránti kérelmét az ingatlan(rész) és a jogcím pontos megjelölésével, részletes indokolással az irányítást vagy felügyeletet gyakorló szerv vezetőjének útján, annak egyetértésével terjesztheti elő. A KVI 30 napon belül dönt a kérelemről, amely határidőbe az esetleges hiánypótlás időtartama nem számít bele.

XI. Fejezet[24]

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet, a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 78/1997. (V. 13.) Korm. rendelet, valamint a kincstári vagyonért való miniszteri felelősség megváltozásával összefüggő rendelkezésekről szóló 153/1998. (IX. 25.) Korm. rendelet.

60. §

(1) A 10. § (2) bekezdés c), l) és o) pontjait, a 10. § (4) bekezdését, valamint a 19. § (1) bekezdésének második mondatát azon vagyonkezelési szerződésekre is alkalmazni kell, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt kötöttek, de módosításukra e rendelet hatálybalépését követően bármely okból sor kerül.

(2) A 26. § (5) bekezdését az e rendelet hatálybalépése után kiadott miniszteri jóváhagyásokra kell alkalmazni.

(3) A 37. § rendelkezéseit olyan vagyontárgyak értékesítésére is alkalmazni kell, amelyekre e rendelet hatálybalépésekor a kincstári vagyonból történő kikerülést engedélyező - a kincstári vagyonért felelős miniszter vagy a KVI vezérigazgatója által kiadott - érvényes jóváhagyás vonatkozik.

(4)[25] A 44. §-t és a 45. §-t olyan vagyontárgy értékesítésére irányuló pályázatnál is alkalmazni kell, amelyre e rendelet hatálybalépésekor a kincstári vagyonból történő kikerülést engedélyező - a kincstári vagyonért felelős miniszter vagy a KVI által kiadott - érvényes jóváhagyás vonatkozik. Ilyen esetben a becsült forgalmi érték helyett az értékesítési jóváhagyásban meghatározott minimális vételár alapulvételével kell a 44. §-ban és a 45. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni. A harmadik eredménytelen pályázatot követően ilyen esetben is lehetőség van a 45. § (3) bekezdésben foglaltak alkalmazására. A 44. és 45. §-ban foglalt feltételek vizsgálatakor az e rendelet hatálybalépése előtt lefolytatott eredménytelen nyilvános pályázatot is figyelembe kell venni.

(5) Az 54-58. § rendelkezéseit azon tulajdonba adási kérelmekre kell alkalmazni, amelyek KVI általi előterjesztésére 2005. május 31-ét követően kerül sor.

(6) A 9. § (4) bekezdésében, a 18. § (5) bekezdésében és a 24. § (1) bekezdésében megjelölt szabályzatokat a KVI e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül teszi közzé a Magyar Közlönyben.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter