Tippek

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

2005. évi XV. törvény

az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről[1]

E törvény célja[2]

1. §[3] E törvény célja, hogy az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében, valamint más, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekben való részvétel feltételeinek megteremtésével Magyarország csökkentse az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozás kockázatát.

E törvény hatálya[4]

2. § (1)[5] E törvény hatálya[6]

a)[7] - a (2) bekezdésben megjelölt kivételekkel - az 1. számú mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységekre, az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti tevékenység esetében csak olyan légijármű üzemben tartóra, amely tekintetében Magyarország az adminisztrációért felelős tagállam,

b) a kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek (a továbbiakban együtt: ÜHG-egység) kereskedelmére terjed ki.

(2)[8] Nem terjed ki e törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és eljárások kipróbálására irányuló tevékenységekre.

Alapfogalmak

3. § E törvény alkalmazásában:

a) üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexa-fluorid (SF6);

b)[9] széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz;

c) kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére felhasználható, egy tonna széndioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog;

d) létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, e törvény 1. számú mellékletében felsorolt tevékenység vagy bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység, valamint az adott telephelyen folytatott tevékenységhez műszakilag kapcsolódó tevékenység folyik, és amely az 1. számú mellékletben meghatározott üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi, vagy arra közvetlenül hatással van;

e) üzemeltető (környezethasználó): a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogosultja;

f) Kiotói Jegyzőkönyv: az 1995. évi LXXXII. törvény által kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményhez kapcsolódó, 1997-ben, Kiotóban elfogadott jegyzőkönyv;

g) új belépő: azon üzemeltető, amely a Nemzeti Kiosz-tási Tervnek az Európai Bizottság részére jóváhagyás céljából történt benyújtását követően

ga) kapott kibocsátási engedélyt, vagy

gb) a létesítmény jellegének, működésének megváltozása, továbbá - a Nemzeti Kiosztási Tervben megállapított mértékű - bővítése következében kapott új kibocsátási engedélyt;

h)[10] kereskedelmi légiközlekedési üzemben tartó: olyan légiközlekedési üzemben tartó, amely ellenérték fejében menetrendszerűen vagy nem menetrendszerűen utasok, áru vagy postai küldemények szállítására irányuló légiközlekedési szolgáltatást nyújt;

i)[11] légijármű üzemben tartó: az 1. számú melléklet XI. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenység folytatásának idején légijárművet üzemben tartó személy, vagy ha ez a személy ismeretlen, vagy a légijármű tulajdonosa által nem azonosított, a légijármű tulajdonosa;

j)[12] kibocsátások: üvegházhatású gázoknak valamely létesítményben található forrásokból a légkörbe történő kiengedése vagy az 1. számú melléklet XI. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenységet folytató légijárműből az említett tevékenység tekintetében gázok kibocsátása;

k)[13] légiközlekedési új belépő: az a légijármű üzemben tartó,

ka) amely az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti légiközlekedési tevékenységet 2010. december 31. után kezdi meg, vagy

kb) amelynek tonnakilométer-adatai évente több mint 18%-kal nőnek a 2010. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban, feltéve, hogy a tevékenység sem részben, sem egészben nem jelenti egy másik légijármű üzemben tartó által korábban végzett légiközlekedési tevékenység folytatását;

l)[14] légiközlekedési kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére a légijármű üzemben tartó által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog;

m)[15] a légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége:

ma) a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakra a légijármű üzemben tartók számára kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége a korábbi összes, légiközlekedésből származó kibocsátások éves átlaga 97%-ának felel meg, amely esetben a referenciaév 2010.,

mb) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 11. cikk (2) bekezdésében említett, 2013. január 1-jén kezdődő időszakra és a 30. cikk (4) bekezdésében említett felülvizsgálatot követő esetleges módosítások hiányában minden ezt követő időszakra a légijármű üzemben tartók számára kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége a korábbi légiközlekedésből származó összes kibocsátás 95%-a és az adott időszakban eltelt évek száma szorzatának felel meg, ebben az esetben a referenciaév az a naptári év, amely 24 hónappal az árveréssel érintett időszak kezdete előtt véget ér;

n)[16] légiközlekedésből származó korábbi kibocsátások: a 2004., 2005. és 2006. naptári évben az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységet végző légijárművek éves kibocsátásainak átlaga;

o)[17] légiközlekedésnek tulajdonított kibocsátások: az 1. számú mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek közé tartozó összes olyan repülésből származó kibocsátás, amely egy tagállam területén található repülőtérről indul vagy egy ilyen repülőtérre harmadik országból érkezik;

p)[18] adminisztrációért felelős tagállam:

pa) az adott légijármű üzemben tartó számára a 2407/92/EGK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban üzembentartási engedélyt kiadó tagállam; és

pb) minden egyéb esetben az a tagállam, ahol a referenciaévben az adott légijármű üzemben tartó által végzett repülésekből származó, légiközlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke a legnagyobb.

A kibocsátási engedély és a nyomonkövetési terv[19]

4. §[20] (1) A 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység - az 1. számú melléklet XI. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenység kivételével -a környezetvédelmi hatóság által kiadott jogerős kibocsátási engedély alapján folytatható.

(2) A légijármű üzemben tartó köteles az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti tevékenysége során keletkező szén-dioxid kibocsátására és a tonnakilométer adataira nyomonkövetési tervet készíteni, és azt a környezetvédelmi hatóság részére jóváhagyás céljából megküldeni.

(3) A környezetvédelmi hatóság e § szerinti kibocsátási engedély kiadására és nyomonkövetési terv jóváhagyására vonatkozó eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A kibocsátások nyomon követése, jelentése és a jelentések hitelesítése

5. §[21] (1)[22] A légijármű üzemben tartó az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti, valamint az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gáz kibocsátását köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok szerint nyomon követni és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig hitelesített jelentést tenni.

(2)[23] Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az (1) bekezdésben meghatározott határidőig a hitelesített jelentés szerinti tárgyévi kibocsátási mennyiséget a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló 2216/2004/EK bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: bizottsági rendelet) megfelelően rögzíteni a nemzeti forgalmi jegyzékben.

(3)[24] A kibocsátási jelentést az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó a Kormány rendeletében meghatározott módon, egyéni hitelesítővel vagy hitelesítő szervezettel (a továbbiakban együtt: hitelesítő) hitelesítteti.

(4)[25] Ha az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó határidőre nem nyújtott be hitelesített jelentést, vagy a jelentés nem felel meg az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban előírt követelményeknek, vagy nem a kibocsátási engedélynek vagy a jóváhagyott nyomonkövetési tervnek megfelelően készült, a környezetvédelmi hatóság a 17. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett a teljes kibocsátást a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg. A környezetvédelmi hatóság az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó teljes kibocsátásának megállapítására az eljárás során jogosult az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó költségére bejegyzett hitelesítőt megbízni.

5/A. §[26] (1) Hitelesítőként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező vagy az (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő természetes személy vagy szervezet vehető igénybe.

(2) Hitelesítési tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak engedélyezi,

a) aki egyéni hitelesítő esetén büntetlen előéletű, nem áll a hitelesítési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel,

b) aki hitelesítő szervezet esetén munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább két hitelesítő szakértőt, ezen belül legalább egy vezető hitelesítő szakértőt foglalkoztat, és

c) akivel szemben nem áll fenn e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok,

d) aki megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza az egyéni hitelesítő természetes személyazonosító adatait, valamint a hitelesítő szervezet által foglalkoztatott legalább egy hitelesítő szakértő és legalább egy vezető hitelesítő szakértő természetes személyazonosító adatait és levelezési címét.

(4) A hitelesítő szervezet hitelesítési tevékenységét csak hitelesítő szakértő útján folytathatja.

(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező hitelesítő a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő hitelesítési tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a hitelesítést végző természetes személy természetes személyazonosító adatait.

(6) Hitelesítő szakértőként, illetve vezető hitelesítő szakértőként az vehető igénybe, aki rendelkezik a környezetvédelmi hatóság által kiadott, e tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(7) A környezetvédelmi hatóság hitelesítő szakértői vagy vezető hitelesítői szakértői tevékenység folytatását annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll fenn vele szemben e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok, nem áll a hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait és levelezési címét.

(8) A hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a környezetvédelmi hatóság részére - annak a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a környezetvédelmi hatóság a (9) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(9) A környezetvédelmi hatóság hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a környezetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

5/B. §[27] (1) A környezetvédelmi hatóság a hitelesítői engedéllyel rendelkezőkről, valamint a hitelesítő szakértői, illetve vezető hitelesítő szakértői tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről, továbbá az 5/A. § (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő hitelesítőkről nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - az egyéni hitelesítők és a hitelesítő szakértők, vezető hitelesítő szakértők tekintetében tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét.

(3) Az 5/A. § alapján megismert személyes adatokat a környezetvédelmi hatóság

a) a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy

b) a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(4) A környezetvédelmi hatóság 5/A. § szerinti engedélyezési eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

5/C. §[28] (1) A hitelesítő nem folytathat hitelesítési tevékenységet azon létesítmény vagy légijármű üzemben tartó kibocsátásai kapcsán, mely létesítmény üzemeltetője, vagy amely légijármű üzemben tartó részére kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltatást végzett a szolgáltatás nyújtásának befejezését követő 2 évig.

(2) A hitelesítő és a hitelesítő szakértő nem folytathat hitelesítési tevékenységet azon létesítmény vagy légijármű üzemben tartó tárgyévi kibocsátásai kapcsán, mely kibocsátások nyomon követésében, a kibocsátási adatok meghatározásához szükséges adatszolgáltatásban, vagy a kibocsátási jelentés elkészítésében részt vett.

(3) A hitelesítő és a hitelesítő szakértő nem tarthat fenn összeférhetetlen üzleti kapcsolatot a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetővel, légijármű üzemben tartóval, más hitelesítő gazdasági társasággal, illetve kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezettel.

(4) Az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója nem lehet a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltető vagy légijármű-üzemeltető vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, vagy azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója és közeli hozzátartozója.

5/D. §[29] (1) A hitelesítő szakértő egyidejűleg csak egyetlen hitelesítő gazdasági társasággal létesíthet munkaviszonyt, vagy hitelesítési tevékenység végzésére irányuló egyéb jogviszonyt.

(2) Az egyéni hitelesítőként is bejegyzett hitelesítő szakértő és a hitelesítő szervezet között az (1) bekezdés szerint létrejött jogviszony - ha a felek másképp nem rendelkeznek- nem érinti az egyéni hitelesítő azon jogosultságát, hogy a kormányrendeletben meghatározott létesítmények kibocsátásai kapcsán hitelesítési tevékenységet végezzen.

5/E. §[30] (1) A hitelesítő, a hitelesítő szakértő és az érintett üzemeltető között összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül,ha

a) a hitelesítő, vagy az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, vagy azok közeli hozzátartozója részesedéssel rendelkezik a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetőben vagy légijármű üzemben tartóban,

b) az üzemeltető, vagy légijármű üzemben tartó, vagy természetes személy üzemeltető, vagy légijármű üzemben tartó esetén azok közeli hozzátartozója részesedéssel rendelkezik a részére hitelesítési tevékenységet végző hitelesítő szervezetben,

c) a hitelesítő szervezetben és a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetőben, vagy légijármű üzemben tartóban ugyanazon személy rendelkezik részesedéssel, vagy

d) a hitelesítő, vagy az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója és a hitelesítési tevékenységgel érintett üzemeltető, vagy légijármű üzemben tartó, és azok vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója közt a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn.

(2) A hitelesítők, hitelesítő szakértők, és a kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetek között összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha

a) a hitelesítő vagy a hitelesítő szakértő részesedéssel rendelkezik bármely más hitelesítő szervezetben, vagy kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezetben,

b) a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, az egyéni hitelesítő vagy a hitelesítő szakértő más hitelesítő szervezet, vagy kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója,

c) a hitelesítő, vagy az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója és más hitelesítő szervezet, illetve kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, és annak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója közt a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn.

5/F. §[31] (1) A hitelesítő, és a hitelesítő szakértő köteles az összeférhetetlenségi okot annak felmerülésétől számított 25 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.

(2) A hitelesítő, és a hitelesítő szakértő köteles az összeférhetetlenséget annak felmerülésétől számított 45 napon belül megszüntetni és arról a környezetvédelmi hatóságot tájékoztatni.

(3) Amennyiben a hitelesítő, vagy a hitelesítő szakértő az (1), és a (2) bekezdés szerinti bejelentést, tájékoztatást elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

(4) Amennyiben a hitelesítő, vagy a hitelesítő szakértő az összeférhetetlenséget 45 napon belül nem szünteti meg, a környezetvédelmi hatóság az engedélyt visszavonja, egyidejűleg törli a hitelesítőt, vagy a hitelesítő szakértőt a hitelesítői nyilvántartásból, a hitelesítő szakértői nyilvántartásból, valamint az európai közösségi hitelesítőnek az összeférhetetlenség megszüntetéséig megtiltja a tevékenység folytatását, és ezzel egyidejűleg törli az európai közösségi hitelesítők nyilvántartásából.

(5) Hitelesítő szervezetek összeolvadása esetén a feleknek az (1) bekezdés szerinti bejelentésben nyilatkozniuk kell, hogy melyik társaság hitelesítői jogosultságát kívánják fenntartani.

A Nemzeti Kiosztást Terv és a Nemzeti Kiosztási Lista

6. §[32]

A ÜHG-egység keletkezése, érvényessége, megszűnése[33]

7. §[34]

A kibocsátási egységek kiosztása, értékesítése, hasznosítása

8. §[35]

9. § (1) A Kiosztási Tervben szereplő, kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmény üzemeltetője - a Kiosz-tási Lista alapján - kibocsátási egységekre jogosult e törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglalt feltételek szerint.

(2) Az új belépő a Kiosztási Tervnek megfelelően kibocsátási egységekre jogosult.

(3)[36]

10. § (1) A Kiosztási Listán szereplő létesítmények részére kiosztott kibocsátási egységeknek az üzemeltető számláján való jóváírásáról a környezetvédelmi hatóság gondoskodik.

(2) A 8. § (2) bekezdésének megfelelően értékesített kibocsátási egységek jóváírásáról a környezetvédelmi hatóság gondoskodik.

(3)[37] Az új belépő részére az adott kereskedési időszak alatt kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét a miniszter határozatban állapítja meg, és gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltető számláján történő jóváírásáról.

(4)[38]

(5)[39] A (3) és (4) bekezdés szerinti kiosztási határozatot a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény vagy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. XVIII. törvény alapján termelői engedélyköteles tevékenységek tekintetében a miniszter a Magyar Energia Hivatal szakvéleményének figyelembevételével hozza meg.

(6) A kibocsátási egység kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a kormány rendeletben állapítja meg.

A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztása a légijármű üzemben tartóknak[40]

10/A. §[41]

10/B. §[42]

10/C. §[43]

10/D. §[44]

Az ÜHG-egységek visszaadása[45]

11. §[46] (1) Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az 5. § (1) bekezdés szerint nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet vagy légiközlekedési kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a Magyar Állam részére.

(2) Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az 5. § (4) bekezdés szerint a környezetvédelmi hatóság által megállapított teljes kibocsátásnak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet vagy légiközlekedési kibocsátási egységet - a környezetvédelmi hatóság felszólítására - a Magyar Állam részére visszaadni.

(3) A légiközlekedési kibocsátási egységeket kizárólag a légiközlekedési kibocsátási egységek visszaadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni. A légijármű üzemben tartó a visszaadási kötelezettség teljesítéséhez felhasználhat kibocsátási egységet.

(4)[47] A szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetője a bányászatról szóló törvényben meghatározott szivárgás esetén köteles a szivárgást követő év április 30-ig a környezetbe jutó üvegházhatású gázokkal egyenértékű kibocsátási egységet a magyar állam részére visszaadni.

Az ÜHG-egységek átruházása[48]

12. §[49] (1) Az ÜHG-egységek az EGT-megállapodásban részes államok, az ott lakóhellyel rendelkező bármely természetes személy, székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére szabadon átruházhatók.

(2) Az ÜHG-egységek az EGT-megállapodásban részes államokon kívüli állam (a továbbiakban: harmadik ország), az ott lakóhellyel rendelkező természetes személy, székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére az Európai Közösség által a harmadik országgal kötött megállapodás feltételei szerint ruházhatók át.

A légiközlekedési kibocsátási egységek vagyonkezelése[50]

12/A. § (1) A légiközlekedési kibocsátási egységek vagyonkezelésére e törvény erejénél fogva a miniszter jogosult. A vagyonkezelői jogot a miniszter az általa kijelölt központi költségvetési szerv útján is gyakorolhatja.

(2) A térítésmentesen ki nem osztott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítésére a miniszter jogosult, az értékesítés árverés útján történik. A vagyonkezelési szerződés tartalmára, a légiközlekedési kibocsátási egységek vagyonkezelésére, értékesítésére és az értékesítésből származó bevételek felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A légiközlekedési kibocsátási egységek állami vagyonkörbe való kerülésének tényéről, illetve azok teljes mennyiségéről a nemzeti forgalmi jegyzékben való bejegyzésüket követő 21 napon belül a miniszter tájékoztatja az állami vagyon kezeléséért felelős szervet.

(4) A légiközlekedési kibocsátási egységek árverésen történő értékesítéséből származó bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával és Éghajlatváltozási Programmal összhangban történő, valamint az Európai Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére fordított felhasználásáról a miniszter e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerint dönt. A bevételt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani.

(5) A bevételek felhasználásáról a miniszter évente beszámol az Országgyűlésnek. A miniszter az árverést követő évre vonatkozó zárszámadási törvény hatálybalépését követően tájékoztatja a Bizottságot az árverésből származó bevételek felhasználásáról.

Közös teljesítés

13. §[51]

A kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység beszámítása[52]

14. § (1)[53] A

a) létesítmény üzemeltetője, vagy a

b) légijármű üzemben tartó

ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének teljesítése során az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kibocsátás-csökkentési egységet, vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egységet is felhasználhat a külön jogszabályban meghatározott mértékig.

(2) Nem alkalmazható a beszámítás olyan kibocsátáscsökkentési egység, illetve igazolt kibocsátás-csökkentési egység esetén, amely

a) nukleáris létesítményekkel kapcsolatban, valamint

b) földhasználat, a földhasználat megváltozása, illetve erdőgazdálkodási tevékenység eredményeire tekintettel

kerültek kiadásra.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó létesítményben teljesített külön jogszabályban meghatározott együttes végrehajtás után 2012. december 31-ig adható át kibocsátás-csökkentési egység.

A forgalmijegyzék

15. §[54]

Az ÜHG-egyégek kereskedelmének nyilvánossága[55]

16. §[56]

Jogkövetkezmények

17. §[57] (1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a környezetvédelmi hatóság - a kötelezettségszegés súlyára figyelemmel -a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(2) Ha a légijármű üzemben tartó a nyomonkövetési terv jóváhagyásának megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a környezetvédelmi hatóság a (6) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy az ÜHG-egységek visszaadásáig nem jogosult ÜHG-egységek átruházására.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó nevét és a kötelességszegés tényét nyilvánosságra hozza.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az elmulasztott ÜHG-egységekkel egyező mennyiségű ÜHG-egységet a tárgyévet követő második év április 30-ig visszaadni. Ennek elmulasztása esetén a tárgyévet követő harmadik évben az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó számláján a mulasztással érintett mennyiséggel csökkentett mennyiségű ÜHG-egység kerül jóváírásra.

(6) Amennyiben a légijármű üzemben tartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a miniszter kérelemmel fordul a Bizottsághoz, hogy az érintett légijármű üzemben tartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg.

(7)[58] Ha a szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetője a kibocsátási egységek (4) bekezdés szerinti visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság - a tárolási engedélyest e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű - bírság megfizetésére kötelezi.

Nemzetközi jelentéstétel

18. §[59]

Felügyeleti díj

19. §[60]

Záró rendelkezések

20. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)[61]

(3)[62]

(4)[63]

(5) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a)[64] a Nemzeti Kiosztási Tervre és a Nemzeti Kiosztási Listára vonatkozó részletes szabályokat, a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályait, a Magyar Állam vagyonába tartozó kibocsátási egységekkel való rendelkezés részletes szabályait, a forgalmi jegyzék vezetésének szabályait, a közös teljesítés részletes szabályait;

b) az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekre vonatkozó részletes szabályokat; valamint

c)[65] az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait;

d)[66] a kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység 14. § alapján történő beszámításának részletes szabályait;

e)[67] egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátása engedélyezésének, nyomon követésének és jelentésének szabályait.

f)[68] a hitelesítési és a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a hitelesítési tevékenységre, valamint a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét és az 5/A. § (5) bekezdése szerinti bejelentés részletes szabályait, továbbá a hitelesítők, valamint a hitelesítő szakértők, vezető hitelesítő szakértők és az 5/A. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a hitelesítési és a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint az összeférhetetlenségi okok bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait;

g)[69] a légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályait, a Magyar Állam tulajdonába tartozó légiközlekedési kibocsátási egységekkel való gazdálkodásra, vagyonkezelésre, értékesítésre, az értékesítésből származó bevételek felhasználására és a vagyonkezelési szerződés tartalmára vonatkozó részletes szabályokat;

h)[70] a légiközlekedési tevékenységből származó kibocsátások nyomonkövetésére, jelentésére és a légiközlekedési kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó részletes szabályokat;

i)[71] az ÜHG-egységek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért fizetendő számlavezetési díj és késedelmi pótlék mértékét és megfizetésének szabályait.

(6)[72] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a hitelesítés szabályait,

b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a környezetvédelmi hatóság részére a hitelesítési, hitelesítő szakértői és a vezető hitelesítő szakértői tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárásért fizetendő díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat[73]

c)[74] az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a nyomonkövetési tervek jóváhagyásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg,

(7)[75][76] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a felügyeleti díj megfizetésének részletes eljárási szabályait.

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.

(8)[77]

(9)[78]

(10)[79] E törvény a végrehajtására az (5) és (6) bekezdésekben foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt

1. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

2. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projektmechanizmusaira tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

3. a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légiközlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

4.[80] a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének és a 28. cikkének

való megfelelést szolgálja.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2005. évi XV. törvényhez[81]

Üvegházhatású gázkibocsátással járó kibocsátási engedélyköteles és légiközlekedési tevékenységek

A
Tevékenység
B
Üvegházhatású gáz
Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek
I.Tüzelőberendezések 20 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel (kivéve a veszélyes hulladék- és településihulladék-égető létesítményeket, valamint az atomerőművekben szükségáramforrásként használt dízelgenerátorokat)Szén-dioxid
II.Ásványolaj-feldolgozásSzén-dioxid
III.KokszolásSzén-dioxid
Fémek termelése és feldolgozása
IV.Fémércek (beleértve a szulfidércet) pörkölése és zsugorításaSzén-dioxid
V.Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felettSzén-dioxid
Ásványanyagipar
VI.aCement-klinkernek forgókemencében történő gyártása 500 tonna/nap termelési kapacitáson felülSzén-dioxid
VI.bMésznek forgókemencében történő gyártása 50 tonna/nap kapacitáson felül
VI.cEgyéb égetőkemencékben 50 tonna/nap kapacitáson felül
VII.Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felülSzén-dioxid
Kerámiatermékek égetéssel történő gyártása
VIII.aTetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladjaSzén-dioxid
VIII.bCsempék, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja
Egyéb tevékenységek
IX.Faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártásaSzén-dioxid
X.Papír és karton gyártása20 tonna/nap termelési kapacitáson felülSzén-dioxid
XI.Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) területén található repülőtérről induló, vagy oda érkező légijáratok üzemeltetése.Szén-dioxid

Az XI. pont alatti tevékenység nem terjed ki az alábbiakra:

a) nem tagállam országok uralkodóinak és azok közvetlen családjának, állam- és kormányfőinek, valamint minisztereinek hivatalos út alkalmával történő szállítása során megvalósult repülések, ha ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével jelezni kell,

b) katonai légijárművek által végzett katonai célú repülések, valamint a vámhatóságok és rendőri szervek által végrehajtott repülések,

c) kutató-mentő repülések, tűzoltó repülések, hatósági engedéllyel rendelkező humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú repülések,

d) a kizárólag az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi polgári repülésről szóló Egyezményben meghatározott látvarepülési szabályok szerint végzett repülések,

e) az olyan repülőtéren végződő repülések, amelyről a légijármű felszállt, ha közbenső leszállásra nem kerül sor,

f) kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy a repülőszemélyzet esetében a fokozat megszerzése érdekében végzett gyakorlórepülések, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, feltéve, hogy a repülés célja nem utas - vagy teherszállítás, illetve a légijármű kiindulási helyre juttatása vagy további személyszállítási cél,

g) a kizárólag tudományos kutatás, vagy akár a levegőben, akár a szárazföldön lévő légijárművek vagy berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülések,

h) az 5700 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegre hitelesített légijárművel végzett repülés,

i) az 1008/2008/EK rendelet értelmében előírt közszolgáltatási kötelezettségek keretében végrehajtott repülések az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi 30 000 ülőhelyet, és

j) légiközlekedési tevékenység, melynek során a kereskedelmi légiközlekedési üzemben tartó három egymást követő négy hónapban időszakonként 243-nál kevesebb járatot teljesít, vagy járatainak éves összkibocsátása kevesebb, mint évi 10 000 tonna, ide értve a tagállamok uralkodói és közvetlen családjuk, állam- és kormányfői, valamint miniszterei hivatalos út alkalmával történő szállítását.

2. számú melléklet a 2005. évi XV. törvényhez[82]

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2005. április 11-i ülésnapján fogadtad.

[2] A címet módosította a 2011. évi CCI. törvény 266. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[3] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 266. § a)-b) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[4] A címet módosította a 2011. évi CCI. törvény 266. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[5] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 73. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[6] A felvezető szöveget módosította a 2011. évi CCI. törvény 266. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[7] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 266. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[8] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 266. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[9] Megállapította a 2007. évi LX. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.06.27.

[10] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 74. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[11] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 74. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[12] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 74. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[13] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 74. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[14] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 74. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[15] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 74. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[16] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 74. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[17] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 74. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[18] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 74. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[19] A cím szövegét megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 75. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[20] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 75. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[21] Megállapította a 2007. évi LX. törvény 16. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.06.27.

[22] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 76. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.12.31.

[23] Módosította a 2010. évi CLXXII. törvény 91. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[24] Módosította a 2010. évi CLXXII. törvény 91. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[25] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 76. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.12.31.

[26] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 77. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[27] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 78. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[28] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 78. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[29] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 78. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[30] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 78. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[31] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 78. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[32] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVII. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.

[33] A cím szövegét módosította a 2010. évi CLXXII. törvény 91. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[34] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVII. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.

[35] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVII. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.

[36] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXII. törvény 92. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2010.12.31.

[37] Módosította a 2010. évi CLXXII. törvény 91. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[38] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXII. törvény 92. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2010.12.31.

[39] Módosította a 2010. évi CLXXII. törvény 91. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[40] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 81. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[41] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVII. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.

[42] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVII. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.

[43] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVII. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.

[44] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVII. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.

[45] A cím szövegét megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 82. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[46] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 82. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[47] Beiktatta a 2012. évi XLVII. törvény 38. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.05.30.

[48] A cím szövegét megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 83. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[49] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 83. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[50] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 84. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[51] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVII. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.

[52] Megállapította a 2007. évi LX. törvény 16. § (6) bekezdése. Hatályos 2007.06.27.

[53] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 85. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[54] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVII. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.

[55] A cím szövegét módosította a 2010. évi CLXXII. törvény 91. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[56] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVII. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.

[57] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 86. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[58] Beiktatta a 2012. évi XLVII. törvény 38. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.05.30.

[59] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVII. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.

[60] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVII. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.

[61] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 146. § g) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[62] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXII. törvény 92. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2010.12.31.

[63] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 755. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[64] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 320. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[65] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 88. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.12.31.

[66] Beiktatta a 2007. évi LX. törvény 16. § (9) bekezdése. Hatályos 2007.06.27.

[67] Beiktatta a 2007. évi LX. törvény 16. § (9) bekezdése. Hatályos 2007.06.27.

[68] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 88. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.12.31.

[69] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 88. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.12.31.

[70] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 88. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.12.31.

[71] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 88. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.12.31.

[72] Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 319. § (5) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[73] Módosította a(z) 2010. évi CLXXII. törvény _. § (_) bekezdése _ pontja. Hatályos 2010.12.31.

[74] Beiktatta a 2010. évi CLXXII. törvény 88. § (4) bekezdése. Hatályos 2010.12.31.

[75] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 88. § (5) bekezdése. Hatályos 2010.12.31.

[76] Módosította a 2010. évi CXXX. törvény 44. § (7) bekezdése, valamint 52. § 2. pontja. Hatályos 2011.01.01.

[77] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 755. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[78] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 755. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[79] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 88. § (6) bekezdése. Hatályos 2010.12.31.

[80] Beiktatta a 2012. évi XLVII. törvény 38. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.05.30.

[81] Megállapította a 2010. évi CLXXII. törvény 89. § - a. Hatályos 2010.12.31.

[82] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVII. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.

Tartalomjegyzék