76/2005. (VIII. 31.) FVM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az oktatási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

A szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

2. §

Az R. melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint kiegészül.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba azzal, hogy a rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett szakképzéseket még a beiskolázáskor hatályos rendelkezések szerint kell lefolytatni, illetve befejezni.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 76/2005. (VIII. 31.) FVM rendelethez

1. Az R. mellékletének 7.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állattenyésztési gépkezelő (a gép megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai]

"1. A szakképesítés azonosító száma: 21 6280 04"

2. Az R. mellékletének 19-20. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"19. Dísznövény- és zöldségtermesztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6207 01

2. A szakképesítés megnevezése: Dísznövény- és zöldségtermesztő

3. A szakképesítéshez rendelt FEOR szám: 6116

4. Képzés maximális időtartama

- szakképzési évfolyamok száma: 2

- maximális óraszám:

5. Elméleti képzési idő aránya: 30%

6. Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat

Iskolai előképzettség:

A dísznövény és zöldségtermesztő szakképesítés

- a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hatodik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott kétéves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hetedik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egyéves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon e melléklet A) táblázatában a Mezőgazdasági szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:

A képzés megkezdésének feltétele az egészségügyi alkalmassági vizsgálat.

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga:

A szakképesítés megszerzéséhez szintvizsga nincs előírva.

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A dísznövények és zöldségnövények szaporítása, palántanevelése, kiültetése, telepítése, az előállított termékek tárolása, elsődleges feldolgozása és értékesítése, az egyszerűbb termesztő-berendezések létesítése, szabadföldi és zárttéri termesztési technológiák alkalmazása, olyan termelési tevékenység végzése, amely zömében fizikai erőkifejtést is igényel. A kapcsolódó műszaki, vállalkozási, kereskedelmi ismeretek alkalmazása a gyakorlatban.

A szakképesítés önálló vállalkozás létrehozására, az adminisztrációs ügyletek intézésére is jogosít a vállalkozásokról szóló hatályos jogszabályok rendelkezései alapján.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Talaj-előkészítési feladatok ellátása terén

A dísznövény- és zöldségtermesztő legyen képes

- trágyát érlelni,

- komposztot készíteni,

- kitűzni a parcellát,

- tápanyag utánpótlást végezni,

- talajt fertőtleníteni,

- melegtalpat készíteni,

- termesztőedényhez földet előkészíteni,

- növényültetéshez földkeveréket készíteni,

- magágyat készíteni,

- talajművelő gépeket beállítani,

- bakhátat készíteni, töltögetni,

- ültetőgödröt, illetve fészket készíteni,

- ültetőárkot kihúzni,

- talajművelő gépeket javítani,

- talajművelő gépeket karbantartani.

2. Növény szaporítási feladatok ellátása terén

A dísznövény- és zöldségtermesztő legyen képes

- magot gyűjteni,

- magot mosni,

- magot szárítani,

- magot osztályozni,

- szaporító anyagot hőkezelni,

- magot csíráztatni,

- magot vetni,

- dugványt készíteni,

- bujtani,

- díszfát, díszcserjét, kabakosokat oltani, illetve szemezni,

- tőosztással szaporítani,

- vetőmag termesztésénél szelektálni,

- növényt termékenyíteni,

- növényszaporítást dokumentálni.

3. Növénynevelési feladatok ellátása terén

A dísznövény- és zöldségtermesztő legyen képes

- fóliavázat felállítani, fóliát húzni, rögzíteni,

- fóliaalagutat készíteni,

- fátyolfóliát, agroszövetet, takarófóliát fektetni, továbbá azzal takarni,

- virághagymát hajtatni,

- magvetésből tűzdelni, egyelni,

- növényt, palántát kiültetni,

- dísznövényt termesztőedénybe ültetni,

- ültetvényt telepíteni,

- dísznövényt metszeni,

- növényt karózni,

- támrendszert építeni, huzalozni, rögzíteni,

- netlon hálót feszíteni,

- szerszámot karbantartani,

- munkanaplót vezetni.

4. Növényápolási feladatok ellátása terén

A dísznövény- és zöldségtermesztő legyen képes

- a termesztőberendezés léghőmérsékletét szabályozni,

- palántát edzeni,

- széndioxid trágyázást végezni,

- öntözővíz minőségét és mennyiségét szabályozni,

- csepegtetőfejet tisztítani,

- termesztőberendezést párásítani, szellőztetni, árnyékolni,

- termesztőberendezést javítani,

- rózsát takarni, nyitni,

- díszcserjét ifjítani,

- rózsát (alanyt) vadalni,

- zöldséget, dísznövényt bimbózni, kacsolni, tetejezni, zöldmetszeni, halványítani, levelezni,

- csemegekukoricát fattyazni,

- talajt mulcsozni,

- lombtrágyázni,

- zöldség, dísznövény sorközeit művelni, kapálni.

5. Növényvédelmi feladatok ellátása terén

A dísznövény- és zöldségtermesztő legyen képes

- meteorológiai méréseket rögzíteni,

- mechanikai növényvédelmet végezni (például: gyomirtás, szélvédő sáv, télire bekötözés),

- biológiai növényvédelmet végezni,

- fás dísznövényeket sebkezelni,

- a szaporítás eszközeit fertőtleníteni.

6. Termés betakarítási feladatok ellátása terén

A dísznövény- és zöldségtermesztő legyen képes

- vágott dísznövényt szedni,

- zöldbabot, zöldborsót géppel betakarítani,

- hagymát betakarítani (szárítás, szártalanítás, gyökér-telenítés),

- kézi betakarítást végezni,

- hüvelyeseket csépelni,

- vetőmag mintavételezést végezni,

- zöldség téli tárolását előkészíteni,

- zöldségfélét télire betárolni,

- zöldséget hűtve tárolni,

- zöldséget, növényt, árut mozgatni,

- növényt állományban jelölni,

- lombtalanítani,

- szabadgyökerű dísznövényt vermelni, illetve ágyazni,

- örökzöldeknek földlabdát készíteni,

- szállítólevelet kiállítani.

7. Áru előkészítési feladatok ellátása terén

A dísznövény- és zöldségtermesztő legyen képes

- magoncot osztályozni, válogatni,

- árut osztályozni,

- vágott virágot csomózni,

- zöldséget mosni, tisztítani, csomózni,

- cserjét, facsemetét kötegelni,

- tárolásból árut kiszerelni,

- spárga-sípot vágni,

- fűszert, zöldséget, növényt szárítani,

- árut csomagolni, címkézni,

- földlabdára zsákot varrni,

- növény-összeültetést végezni.

8. Felismerési feladatok ellátása terén

A dísznövény- és zöldségtermesztő legyen képes felismerni és megnevezni

- a legfontosabb szerves- és műtrágyákat,

- a legfontosabb növényvédő szereket, növekedésserkentő és gyökereztető anyagokat,

- a legfontosabb kór- és kárképeket, gyomnövényeket,

- a növényismereti jegyzékben megnevezett dísznövényeket, zöldségnövényeket,

- a dísznövény- és zöldségmagokat, palántákat,

- a termesztő-edényeket, kézi szerszámokat, gépelemeket,

- a dísz- és zöldségnövények részeit, szaporító képleteit.

9. Az előírások szerinti munkavégzés terén

A dísznövény- és zöldségtermesztő legyen képes

- előírások szerint dolgozni: a munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi, technológiai, hatósági előírásokat betartani.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

- írásbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

- Szóbeli vizsga

2.1. írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga tartalma és időtartama:

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

Az írásbeli vizsga komplex vizsgatárgy, amely a következő tantárgyak ismereteit tartalmazza, az alábbi arányban:

- dísznövénytermesztés: 30%,

- zöldségtermesztés: 30%,

- feladatlap (növénytan, kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek, munka- és környezetvédelem, vállalkozási és kereskedelmi ismeretek): 40%.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

2.2.Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni.

A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga tartalma és időtartama: A gyakorlati vizsga négy részből áll:

- Dísznövénytermesztés: munkáltató jellegű, a teljesítmény mérésére is alkalmas technológiai müveletek elvégzése egy óra időtartam alatt.

- Zöldségtermesztés: munkáltató jellegű, a teljesítmény mérésére is alkalmas technológiai műveletek elvégzése egy óra időtartam alatt.

- Műszaki ismeretek: gépbeállítási, gépüzemeltetési, karbantartási feladatok megoldása, egy óra időtartam alatt.

- Dísz- és zöldségnövény-ismeret: a növényismereti jegyzék növényei közül 60 darab növény, növényi rész (mag, palánta) felismerése, tudományos megnevezése 30 perc alatt.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tartalma és időtartama:

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

A szóbeli vizsgatételek 3 részből állnak, amelyek az alábbi felosztásban foglalják magukba az elméleti tárgyak témaköreit:

- "A" tételsor: dísznövénytermesztés,

- "B" tételsor: zöldségtermesztés,

- "C" tételsor: vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, munka- és környezetvédelem, Európai Uniós ismeretek.

A tételek nem tartoznak össze, a vizsgázók külön lapon húznak a három tételsorból. A jelölteknek 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. A szóbeli vizsga tételenként legfeljebb 10 perc időtartamú lehet.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli és a szóbeli vizsgán a vizsga tartalma: Kertészeti alapismeretek

- éghajlati és talaj adottságok, hatásuk a termesztésre, szabályozásuk,

- kitűzés eszközei, eljárásai,

- talajművelés,

- tápanyag-gazdálkodás,

- öntözés,

- növényvédelem,

- környezetvédelem.

Dísznövénytermesztés

- az egyes dísznövénycsoportok fogalma, jellemzése, csoportosítása környezetigény, szaporítási mód és felhasználás alapján,

- szaporítási eljárások,

- növénynevelés,

- általános és speciális növényápolás,

- növényvédelem,

- áruszedés, piaci előkészítés, raktározás, értékesítés. Zöldségtermesztés

- a zöldség-, zöldségmag-termesztés jelentősége, helyzete,

- a zöldségnövények fogalma, csoportosítása,

- a zöldségfélék szaporítása, palántanevelése, kiültetése,

- a zöldségnövények általános és speciális ápolási munkái,

- a zöldségnövények növényvédelme,

- a zöldségnövények betakarítása, piaci előkészítése, tárolása, értékesítése,

- a zöldségnövények előfeldolgozása. Növénytan

- a növény részei,

- a növény fejlődési fázisai,

- a növénycsoportok rendszertani jellemzői,

- a növényi szervek feladatai, működése,

- a növény és környezet kölcsönhatása. Műszaki ismeretek

- a gépek, berendezések legfontosabb anyagai,

- az erő- és munkagépek felépítése, működése,

- az erő- és munkagépek beállítása,

- az erő- és munkagépek üzemeltetése,

- az erő- és munkagépek karbantartása,

- termesztő-berendezések és egyéb építmények felépítése, létesítése, használat.

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, Európai Uniós ismeretek

- vállalkozási, kereskedelmi alapfogalmak,

- a vállalkozás személyi, tárgyi jogszabályi feltételei,

- munkavállalói, munkáltatói jogok, kötelességek,

- a vállalkozás beindításához, működtetéséhez szükséges feladatok,

- a piackutatás jelentősége, szerepe, módszerei,

- üzleti tervezés,

- a mezőgazdasági támogatás rendszere,

- a vállalkozás ügyviteli rendszere,

- az adózás szerepe, formái,

- a vállalkozás Európai Uniós elvárásai. Munka- és környezetvédelem

- a munkavédelem célja, feladatai,

- a munkáltató és munkavállaló munkavédelmi jogai és kötelességei,

- baleset-elhárítás,

- egészségvédelem,

- általános és speciális munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi szabályok.

A gyakorlati vizsgára javasolt gyakorlati feladatok:

- dísznövények magvetése szaporítóládába vagy tálcába,

- dísznövénymagoncok tűzdelése szaporítóládába, cserépbe vagy tálcába,

- dísznövények be- vagy átcserepezése,

- dísznövények szaporítása hajtásdugványozással,

- dísznövények szaporítása levéldugványozással, - gyökeres dugványok becserepezése,

- lágyszárú dísznövények kiültetése virágágyba, balkonládába, kőedénybe,

- virágtálak beültetése cserepes dísznövényekkel,

- évelő dísznövények tőosztása, előkészítésük értékesítésre,

- szárazkötészetben felhasználható növények szedése, előkészítése értékesítésre,

- növényházi vágott virágok (például: szegfű, gerbera, krizantém, rózsa stb.) ápolási munkái (például: hálózás, visszatörés, hajtásválogatás, hónaljazás, bimbózás),

- növényházi vágott zöldek szedése, áruvá készítése: osztályozás minőség szerint, kötegelés, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,

- cserepes dísznövények áruvá készítése: osztályozás minőség szerint, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,

- a tápoldat töménységének meghatározása, tápoldat készítése, kijuttatása,

- gépkarbantartási feladatok,

- a gépek üzemképes állapotba helyezése,

- szántás, tárcsázás, talajmarózás, kultivátorozás, kaszálás, elvégzése kerti traktorral,

- lombtrágyázás háti és hordozható motoros permetezőgéppel,

- tápoldat elkészítése, kipermetezése,

- permetezőgép, műtrágyaszóró beállítása, üzemeltetése,

- öntözőberendezés összeszerelése,

- növények, növényi részek felismerése, megnevezése,

- zöldségmagvetés szaporítóládába, tőzegtalpra vagy tápkockába, vetőmagszükséglet meghatározása,

- zöldségpalánták tűzdelése szaporítóládába, vagy cserépbe, vagy tápkockába,

- talaj-előkészítés termesztő-berendezésben, a tenyészterület meghatározása, palántaszükséglet meghatározása, tápkockás palánták ültetése,

- szabadföldi magágy készítése kézzel, géppel, sortávolság meghatározása, magvetés, vetőmagszükséglet meghatározása,

- szabadföldi ültetőágy előkészítése, a tenyészterület meghatározása szálas vagy tápkockás palánta ültetése, palántaszükséglet meghatározása,

- zöldségnövények időszerű általános ápolási munkái,

- zöldségnövények különleges ápolási munkái (metszés, kötözés, hónaljázás, fattyazás),

- zöldségnövények betakarítása, áru előkészítése értékesítésre (például: sóska, spenót, fejessaláta, sárgarépa, petrezselyem) .

4. A szakmai vizsga egyes részei, tantárgyai alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Felmentés adható abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgára jelentkező - azonos szakmai és vizsgakövetelmények alapján - már eredményesen vizsgázott. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani. A vizsgafelmentés tárgyában a szakmai vizsgabizottság dönt a szakmai vizsga megkezdését megelőző bizottsági értekezleten.

Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot,

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatokat az FVM által kiadott útmutató előírásai szerint kell értékelni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (feladatra) elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyekből számított számtani átlag alapján kell meghatározni. Ha az átlag törtszámra vég-ződik 51 századtól felfelé kell kerekíteni, 50 század esetén pedig az írásbeli érdemjegye a meghatározó.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a négy gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni. Ha az átlag törtszámra végződik 51 századtól felfelé kell kerekíteni.

Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át, vagy a felismerési feladat esetén 65%-át.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt saját vagy más személy testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

20. Dísznövénykertész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 6207 01

2. A szakképesítés megnevezése: Dísznövénykertész

3. A szakképesítéshez rendelt FEOR szám: 6116

4. Képzés maximális időtartama

- szakképzési évfolyamok száma: 2,5

- maximális óraszám: 5. Elméleti képzési idő aránya: 40%

6. Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

Iskolai előképzettség:

A dísznövénykertész szakképesítés

- tizedik évfolyamra épülő, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött tanulók számára a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel választható, vagy

- atizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon e melléklet A) táblázatában a Mezőgazdasági szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:

A képzés megkezdésének feltétele egészségügyi alkalmassági vizsgálat.

3. Szakmai alapképzés időtartama:

Szakmai alapképzés időtartama 1 év.

4. Szintvizsga:

A szakképesítés megszerzéséhez szintvizsga nincs előírva.

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az egynyári, kétnyári, évelő dísznövények, díszfák és díszcserjék, növényházi levél- és virágos dísznövények termesztése, alapvető kertépítési, fenntartási és virágkötészeti munkák végzése. A kapcsolódó műszaki, vállalkozási, kereskedelmi ismeretek alkalmazása a gyakorlatban.

A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására, az adminisztrációs ügyletek intézésére is jogosít a vállalkozásokról szóló hatályos jogszabályok rendelkezései alapján.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok, és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Dísznövény-termesztési feladatok ellátása terén

A dísznövénykertész legyen képes

- előkészítő tevékenységet végezni, végeztetni: tervet, kalkulációt készíteni, berendezéseket, munkaterületet, anyagokat előkészíteni, munkaeszközöket kiválasztani,

- szaporítást végezni, végeztetni: magot vetni, növényt dugványozni, oltani, szemezni, bujtványozni, szaporítani, tövet szétosztani,

- növényt nevelni, neveltetni: magoncot tűzdelni, palántát ültetni, növényt ritkítani, növényt átiskolázni, átültetni, metszést végezni, növekedést, fejlődést szabályozni, kitermelést, szedést végezni,

- növényápolást végezni, végeztetni: öntözni, párásítani, tápanyag-utánpótlást végezni, árnyékolni, a klímaviszonyokat ellenőrizni, gyomtalanítani, talajlazítást végezni, speciális növényápolási munkát végezni (pl. hajtásválogatás, támrendszerre nevelés), tisztán tartani a területet és a növényi kultúrát,

- növényvédelmet végezni, végeztetni: a károsítást és a károsítókat felismerni, megválasztani a növényvédelmi eljárást, tájékoztatni a szakmai illetékest, eltávolítani a károsított növényeket, illetve növényi részeket, elvégezni a munkakörébe tartozó növényvédelmi munkákat.

2. Kertépítési feladatok terén

A dísznövénykertész legyen képes

- szemlét tartani, tartatni: előzetes felmérést végezni, vázlatot, árajánlatot készíteni,

- előkészítést végezni, végeztetni: dokumentációt, tervrajzot értelmezni, tereppontokat kijelölni, műszereket használni, eszközöket, gépeket helyszínre szállítani, ellenőrizni, szociális létesítményekről, munkavédelmi fejlesztésekről gondoskodni, vagyonvédelemről gondoskodni,

- terepet rendezni, rendeztetni: terepet takarítani, tisztítani, területen lévő növényeket védeni, átültetni, eltávolítani, termőréteget eltávolítani, raktározni, tárolni, a tervnek megfelelően durva tereprendezést végezni,

- műszaki és gépészeti munkákat végezni és végeztetni: öntözőberendezést telepíteni, utakat kijelölni, készíteni, kerti vízfelületeket létesíteni, műtárgyakat alapozni, kihelyezni,

- terepet véglegesen kialakítani, kialakíttatni: termőréteget visszahordani, pótolni, tápanyagokkal feltölteni, finom tereprendezést végezni, növények helyét kijelölni,

- növényt kiültetni, kiültettetni: növények helyét előkészíteni, növénymagot vetni, növényt kiültetni,

- gyepet létesíteni, létesíttetni: talajt előkészíteni, fűmagkeveréket vetni, gyepszőnyeget telepíteni,

- befejező munkaműveleteket végezni, végeztetni: ellenőrizni a munka minőségét, az elvégzett munkát átadni, a területről levonulni.

3. Kertfenntartási feladatok terén

A dísznövénykertész legyen képes

- előkészítő tevékenységet végezni, végeztetni: munkaterületet felmérni, előkészíteni, gépeket, anyagokat, eszközöket előkészíteni, a munkaterületre szállítani, kertfenntartási tervet készíteni,

- magvetést, ültetést végezni, végeztetni: magot vetni, füvesíteni, palántát, cserjét, fát ültetni, gyepfelületet felújítani,

- műtárgyakat, utakat gondozni, gondoztatni: szemetet, hulladékot szállítani, kezelni, sportlétesítményeket, játszótereket, műtárgyakat, utakat, műszaki berendezéseket karbantartani,

- növényt, gyepet, felületeket ápolni, ápoltatni: öntözést, tápanyag-utánpótlást, gyomtalanítást, növényvédelmet, idényjellegű talajmunkát végezni, fákat gallyazni, sebet kezelni, cserjéket metszeni, füvet nyírni, növényt pótolni, fagyérzékeny növényeket téliesíteni,

- vízfelületeket ápolni, ápoltatni: vízfelületet tisztántartani, vízi gépészeti berendezéseket karbantartani, élőlényeket gondozni,

- dokumentációt, bizonylatot készíteni, használni, használtatni: igény szerint feljegyzést készíteni, az adott feladattal kapcsolatos adminisztrációt elvégezni, számlát készíteni.

4. Virágkötészeti feladatok terén

A dísznövénykertész legyen képes

- előkészítő tevékenységet végezni, végeztetni: berendezéseket, eszközöket, árat előkészíteni, árut beárazni,

- árukezelést végezni, végeztetni: árat szelektálni, selejtezni, növényt ápolni, vágott virágot és zöldet kezelni, vázába tenni,

- megrendelést felvenni, felvetetni: igényt felmérni, mintát mutatni, egyeztetni, árkalkulációt készíteni,

- virágkötészeti kompozíciókat készíteni, készíttetni: csokrot kötni, tűzött kompozíciókat, koszorúkat, egyéb alkalmi díszeket készíteni,

- informatikai eszközöket használni, használtatni: telefont, faxot, számítógépet, Internetet használni,

- szaktanácsot adni, adatni: növénykompozíció kiválasztásával, növénytartással, ápolással, növényelhelyezéssel, eszközökkel, kellékekkel kapcsolatos szaktanácsot adni,

- befejező tevékenységet végezni, végeztetni: árat biztonságba helyezni, üzletet rendbe tenni, igény szerint feljegyzést készíteni, vagyonvédelmi és biztonságtechnikai előírások szerint bezárni.

5. Eszközök, gépek, berendezések használata terén

A dísznövénykertész legyen képes

- a dísznövénytermesztésben előforduló eszközöket, gépeket, berendezéseket kezelni, kezeltetni: ellenőrizni az üzemkész állapotot, beállítani az előírt paramétereket, felügyelni a készülék működését, rendellenesség esetén jelezni, egyszerűbb esetekben beavatkozni, üzemszerű leállást végezni, részt venni a karbantartási folyamatban,

- a kertépítésben és kertfenntartásban előforduló eszközöket és gépeket használni, használtatni: előírásszerűen dolgozni, gépeket, eszközöket ellenőrizni, gépeket beállítani, előírásszerűen használni, üzemeltetni, karbantartani, hibát jelezni, elhárítani,

- a virágkötészetben előforduló eszközöket és gépeket használni, használtatni: előírásszerűen dolgozni, gépeket, eszközöket ellenőrizni, előírásszerűen használni, üzemeltetni, karbantartani, hibát jelezni, elhárítani.

6. Vállalkozási és kereskedelmi feladatok terén

A dísznövénykertész legyen képes

- a termesztő-üzemben piaci előkészítést végezni, végeztetni: osztályozást, válogatást, csomagolást, rakodást végezni, gondoskodni a szakszerű tárolásról, elkészíteni az előírt dokumentumokat,

- a termesztő-üzemben értékesítést végezni, végeztetni: az árut mennyiségileg és minőségileg dokumentálva átvenni, az áru minőségének megőrzéséről folyamatosan gondoskodni, a vevőket tájékoztatni az áru tulajdonságairól, ápolásáról, az árut eladni, dokumentáltan gondoskodni az eladatlan és selejt áru sorsáról,

- a dísznövénytermesztéssel kapcsolatos dokumentációkat használni, készíteni, készíttetni: a gépkönyvekben, használati utasításokban, szabványokban leírtakat alkalmazni, igény szerint feljegyzéseket készíteni, elvégezni az adott munkahelyre megállapított adminisztrációt, elkészíteni az áru- és pénzkezelési bizonylatokat,

- kertépítési és kertfenntartási adminisztrációs munkákat végezni, végeztetni: építési naplót vezetni, anyag- és eszköz bizonylatokat kezelni, számlát készíteni,

- a virágüzletben marketingtevékenységet végezni, végeztetni: folyamatosan információt gyűjteni, reklámtevékenységet végezni, aktuális eseményeket kiemelni, árukészletet, szolgáltatást bemutatni, árut nevesíteni,

- a virágüzletben értékestést végezni, végeztetni: árut eladni, pénzt, bizonylatot kezelni, árut csomagolni, kiszállítani,

- a virágüzletben bizonylatot kezelni, kezeltetni: napi zárást készíteni, készletnyilvántartást, jelenléti ívet vezetni, számlát kiegyenlíteni,

- kapcsolatot tartani, tartatni a vevővel a virágüzletben, embertípusokat felismerni, megfelelően kommunikálni

velük, idegen nyelven kommunikálni, szakkifejezéseket

idegen nyelven is használni,

- az Európai Uniós ismereteket alkalmazni.

7. Vezetési feladatok terén

A dísznövénykertész legyen képes

- irányítási, szervezési feladatokat ellátni: munkaerőt és tanulót irányítani, ellenőrizni, munkaszervezést végezni, vezetői utasításokat végrehajtani, végrehajtatni,

- szakmai környezetével kapcsolatot tartani: a szakmai szervezetekkel, érdekvédelmi csoportokkal, beszállítókkal és vásárlókkal, továbbá folyamatosan önképzésen részt venni, szakmai fejlesztéseket kezdeményezni.

8. Felismerési feladatok ellátása terén

A dísznövénykertész legyen képes felismerni és megnevezni

- a legfontosabb szerves- és műtrágyákat,

- a legfontosabb növényvédő szereket, növekedésserkentő és gyökereztető anyagokat,

- a legfontosabb kór- és kárképeket, gyomnövényeket,

- a növényismereti jegyzékben megnevezett dísznövényeket,

- a dísznövénymagokat, palántákat,

- a termesztő-edényeket, kézi szerszámokat, gépelemeket,

- a dísznövények részeit, szaporító képleteit,

- a legfontosabb kertépítési és virágkötészeti anyago-kat-kellékeket.

9. Az előírások szerinti munkavégzés terén

A dísznövénykertész legyen képes

- előírások szerint dolgozni, dolgoztatni: munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi, technológiai, hatósági előírásokat betartani, a minőségbiztosítási rendszer működtetésében részt venni, a természetvédelmi, építésügyi és műemlékvédelmi előírásokat betartani, illetve betartatni.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

- írásbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

- Szóbeli vizsga

2.1. írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga tartalma és időtartama:

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

Az írásbeli vizsga komplex vizsgatárgy, amely a következő tantárgyak ismereteit tartalmazza, az alábbi arányban:

- dísznövénytermesztés: 40%,

- virágkötészet: 20%,

- feladatlap (növénytan, kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek, munkavédelem, környezetvédelem, vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, vezetési ismeretek): .40%.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni.

A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga tartalma és időtartama: A gyakorlati vizsga négy részből áll:

- Dísznövénytermesztés: munkáltató jellegű, a teljesítmény mérésére is alkalmas technológiai műveletek elvégzése egy óra időtartam alatt.

- Virágkötészet vagy kertépítés és -fenntartás: virágkötészeti vagy kertépítés és -fenntartási feladat megoldása egy óra időtartam alatt.

- Műszaki ismeretek: gépbeállítási, gépüzemeltetési, karbantartási feladatok megoldása, egy óra időtartam alatt.

- Dísznövényismeret: a növényismereti jegyzek növényei közül 60 darab növény felismerése, tudományos megnevezése (kettős nevezéktannal) 30 perc alatt. A dísznövényismeret értékelésekor a régi és az új elnevezés egyaránt elfogadható, de a magyar megnevezés, illetve csak az egyik (nemzetség vagy faj) névvel megnevezett növények fél megoldásnak számítanak.

2.3. Szóbeli vizsga

a) A szóbeli vizsga tartalma és időtartama:

A szóbeli vizsgán az EVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

A szóbeli vizsgatételek három részből állnak melyek az alábbi felosztásban foglalják magukba az elméleti tárgyak témaköreit:

- "A" tételsor: dísznövénytermesztés,

- "B" tételsor: kertépítés és -fenntartás,

- "C" tételsor: vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, munka- és környezetvédelem, Európai Uniós ismeretek.

A tételek nem tartoznak össze, a vizsgázók külön lapon húznak a három tételsorból. A jelölteknek 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. A szóbeli vizsga tételenként legfeljebb 10 perc időtartamú lehet.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a vizsga tartalma: Kertészeti alapismeretek

- éghajlati és talaj adottságok és hatásuk a termesztésre, szabályozásuk,

- kitűzés eszközei, eljárásai,

- talajművelés,

- tápanyag-gazdálkodás,

- öntözés,

- növényvédelem,

- környezetvédelem.

Dísznövénytermesztés

- az egyes dísznövénycsoportok fogalma, jellemzése, csoportosítása környezetigény, szaporítási mód és felhasználás alapján,

- szaporítási eljárások,

- növénynevelés,

- általános és speciális növényápolás,

- növényvédelem,

- áruszedés, piaci előkészítés, raktározás, értékesítés.

Növénytan

- a növény részei,

- a növény fejlődési fázisai,

- a növénycsoportok rendszertani jellemzői,

- a növényi szervek feladatai, működése,

- a növény és környezet kölcsönhatása.

Kertépítés és -fenntartás

- kertművészet, kerttörténet,

- területfelmérés módjai, kitűzések,

- természetes és mesterséges építési anyagok,

- víz elvezetése a kertben, öntözés,

- tereprendezés, talajmunkák, talajjavítás,

- kerti utak, bejárók építése, karbantartása,

- játszóterek, pihenők, sportpályák, homokozók építése,

- térelválasztó berendezések létesítése,

- kerti berendezések, műtárgyak, létesítmények karbantartása,

- szintkülönbségek áthidalása, támfalak építése,

- kerti lépcsők építése,

- víz alkalmazása a kertben, medence, kerti tó építése,

- virágfelületek kialakítása, ápolási munkái,

- pázsit létesítése, ápolási munkái,

- díszfák, díszcserjék kiültetése, ápolási munkái.

Virágkötészet

- virágkötészet fogalma, története,

- virágkötészeti irányzatok,

- a virágkötészet anyagai, eszközei,

- virágkötészeti készítmények jellemzői, készítésük, csomagolásuk,

- a növények kezelése, tartósítása. Műszaki ismeretek

- a gépek, berendezések legfontosabb anyagai,

- az erő- és munkagépek felépítése, működése, az erő-és munkagépek beállítása,

- az erő- és munkagépek üzemeltetése,

- az erő- és munkagépek karbantartása,

- a termesztő-berendezések és egyéb építmények felépítése, létesítése, használata.

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, Európai Uniós ismeretek

- vállalkozási, kereskedelmi alapfogalmak,

- a vállalkozás személyi, tárgyi, jogszabályi feltételei,

- munkavállalói, munkáltatói jogok, kötelességek,

- a vállalkozás beindításához, működtetéséhez szükséges feladatok,

- a piackutatás jelentősége, szerepe, módszerei,

- üzleti tervkészítés,

- a mezőgazdasági támogatás rendszere,

- a vállalkozás ügyviteli rendszere,

- az adózás szerepe, formái,

- a vállalkozás Európai Uniós elvárásai.

Vezetési ismeretek

- a vezetés fogalma, szerepe, jelentősége,

- a vezetés szervezeti formái,

- a vezetés módjai, módszeri, folyamata,

- a vezetés emberi tényezői, vezetői stílusok.

Munka- és környezetvédelem

- a munkavédelem célja, feladatai,

- a munkáltató és munkavállaló munkavédelmi jogai és kötelességei,

- baleset-elhárítás,

- egészségvédelem,

- tűzvédelem,

- környezet-, természet- és műemlékvédelem,

- általános és speciális munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi szabályok.

b) A gyakorlati vizsgán javasolt feladatok:

- dísznövények magvetése szaporítóládába, vagy tálcába,

- dísznövénymagoncok tűzdelése szaporítóládába, cserépbe vagy tálcába,

- dísznövények becserepezése vagy átcserepezése,

- dísznövények szaporítása hajtásdugványozással,

- dísznövények szaporítása levéldugványozással,

- gyökeres dugványok becserepezése,

- lágyszárú dísznövények kiültetése virágágyba, balkonládába, kőedénybe,

- virágtálak beültetése cserepes dísznövényekkel,

- évelő dísznövények tőosztása, előkészítésük értékesítésre,

- szárazkötészetben felhasználható növények szedése, előkészítése értékesítésre,

- növényházi vágott virágok (például: szegfű, gerbera, krizantém, rózsa stb.) ápolási munkái (például: hálózás, visszatörés, hajtásválogatás, hónaljazás, bimbózás),

- növényházi vágott zöldek szedése, áruvá készítése: osztályozás minőség szerint, kötegelés, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,

- cserepes dísznövények áruvá készítése: osztályozás minőség szerint, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,

- a tápoldat töménységének meghatározása, tápoldat készítése, kijuttatása,

- a dísznövénytermesztő üzem leltározási munkálatainak elvégzése,

- csokorkötés (alkalmi ajándékcsokor, menyasszonyi csokor, sírcsokor),

- tűzött kompozíció (vázadísz, virágtál, virágkosár) készítése,

- koszorúkötés (urnakoszorú, temetési koszorú),

- ajándékdíszítés,

- alkalmi díszek készítése (karácsonyi, húsvéti, Valentin napi),

- kitűzési feladatok (egyenes, derékszög, körív),

- területfelmérés, területszámítás,

- térburkoló elemek, szegélykő lerakása,

- fűmagvetés, fűnyírás,

- virágágyak kiültetése, ápolási munkái,

- építési anyagok felismerése,

- díszfák, díszcserjék kiültetése, ápolási munkái,

- gépkarbantartási feladatok,

- a gépek üzemképes állapotba helyezése,

- szántás, tárcsázás, talajmarózás, kultivátorozás, kaszálás, elvégzése kerti traktorral,

- fűnyírás motoros fűnyíróval,

- lombtrágyázás háti és hordozható motoros permetezőgéppel,

- tápoldat elkészítése, kipermetezése,

- permetezőgép, műtrágyaszóró beállítása, üzemeltetése,

- öntözőberendezés összeszerelése, üzemeltetése, karbantartása,

- növények, növényi részek felismerése, megnevezése.

4. A szakmai vizsga egyes részei, tantárgyai alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Felmentés adható abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgára jelentkező - azonos szakmai és vizsgakövetelmények alapján - már eredményesen vizsgázott.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani. A vizsga alóli felmentés tárgyában a vizsgabizottság dönt a szakmai vizsga megkezdését megelőző bizottsági értekezleten.

Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetve tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetve érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatokat az FVM által kiadott útmutató előírásai szerint kell értékelni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (feladatra) elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyekből számított számtani átlag alapján kell meghatározni. Ha az átlag törtszámra végződik 51 századtól felfelé kell kerekíteni, 50 század esetén pedig az írásbeli érdemjegye a meghatározó.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a négy gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni, törtszám esetén 51 századtól felfelé kell kerekíteni.

A gyakorlati vizsgán a jelölt, ha más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap. Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsga azon vizsgarészét, ahol a vizsgázó a feladat pontszámainak 50%-át és a felismerési feladat 65%-át nem teljesítette.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető."

3.Az R. mellékletének 27.I. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Élelmiszer-analitikus technikus szakképesítés és vizsgáztatás követelményei

A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai)

"4. Szakképzési évfolyamok száma: 2"

4. Az R. mellékletének 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. Az élelmiszer-ipari technikus (a szakirány megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6222 13

2. A szakképesítés megnevezése: Élelmiszer-ipari technikus (a szakterület megjelölésével)

2.1.Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)

2.2.Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

2.3.Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)

2.4. Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)

2.5.Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)

2.6.Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)

2.7.Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)

2.8.Élelmiszer-ipari technikus (Növényolaj-ipar)

2.9.Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)

2.10.Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)

2.11.Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)

2.12. Élelmiszer-ipari technikus (Élelmiszer-biztonság és higiénia)

3. A szakképesítéshez rendelt FEOR szám: 3113

4. A képzés maximális időtartama:

- szakképzési évfolyamok száma: 2

- maximális óraszám: -

5. Elmélet képzési idő aránya: 50%

6. Gyakorlati képzés aránya: 50%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

- iskolai előképzettség: érettségi vizsga

- szakmai előképzettség: -

- előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

A képzés megkezdésének feltétele a szakmai és az egészségügyi alkalmasság.

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga:

A szakképesítés megszerzéséhez szintvizsga nincs előírva.

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

2.1. Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)

A borászat, üdítőital-gyártás, ásványvíz- és szikvízgyártás területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban az élelmiszer-ipari technikus feladata a termelés irányítása, szervezése, a termék menedzselése, üzemvezetői, pincemesteri, üzemi technológusi feladatok ellátása, önálló vállalkozás indítása és működtetése.

Feladata a bor-, üdítőital kereskedelmi tevékenység lebonyolítása. A borturizmusba kapcsolódva önálló vendéglátási feladatokat végez. Részfeladatokat lát el a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, a munka- és környezetvédelmi, valamint higiéniai előírásokat, továbbá alkalmazza az EU szőlészeti és borászati szabályozását.

2.2. Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a cukoripar területén az egyes technológiai állomások, melléküzemek technológiai folyamatainak irányítása, ellenőrzése, a nyersanyagok és késztermékek minőségének ellenőrzése, gyártásközi ellenőrzések elvégzése. A szakterületen a karbantartási munkák elvégzésének szervezése, irányítása, a technológiai, higiéniai, biztonságtechnikai és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével.

Részfeladatokat lát el a minőségbiztosítási, minőségellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében.

2.3.Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a nagyüzemi termelésben eltérő profilú és márkájú gépesítettség mellett, a dohánytermékekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő minőségű résztermékek és készáruk előállítása, a termelésirányítási, munkavédelmi, környezetvédelmi és minőség-ellenőrzési feladatok ellátása. Részfeladatokat lát el a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében.

(A munkaterülete magas szinten automatizált, a dohány-előkészítés műveleteitől eltekintve pormentes, kissé zajos, de az egészségre nem ártalmas.)

2.4. Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőitalipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata az erjedésipar, üdítőital-gyártás, ásványvíz-gyártás területén kis-, közép-és nagyvállalkozásokban a termelés szervezése, irányítása, a termékek menedzselése, üzemvezetői, üzemi technológusi feladatok ellátása, önálló vállalkozás indítása és működtetése. Feladata szakterületén a kereskedelmi tevékenység lebonyolítása. Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi, valamint a higiéniai előírásokat, továbbá ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.

2.5.Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata az édesipari területen kis-, közép- és nagyvállalkozásokban a termelés szervezése, irányítása, fejlesztési feladatok ellátása, a receptúrák szerinti technológiák pontos, minőségi elvárásoknak megfelelő megvalósítása, önálló vállalkozás indítása és működtetése.

Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.

2.6.Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a hús- és baromfiipar területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban az alapanyag termeltetése, átvétele és minősítése, az elsődleges feldolgozó tevékenység és a húskészítmény-gyártás középszintű irányítása gazdaságossági szempontok általanos figyelembevételével, önálló vállalkozás indítása és működtetése.

A keletkezett melléktermékek kezelésének irányítása és ellenőrzése a higiéniai és környezetvédelmi előírások figyelembevételével. Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.

2.7.Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a malomipari tevékenység körében a megfelelő minőségű, fajtájú búza és rozs termeltetése, felvásárlása, átvétele, a gabona silók és tárházak, a különféle tárolók működetése, az őrlésre való előkészítés műveleteinek irányítása, ellenőrzése, az őrlőüzemi műveletek irányítása, szabályozása, ellenőrzése. A minőségi és a gazdaságos termelés érdekében a félkész és a késztermékek minőségi és mennyiségi vizsgálata, ellenőrzése, termelésirányítási, szervezői feladatok, üzemi technológusi munkakör ellátása, az igény szerinti késztermék-választék biztosítása, a késztermékek minőségbiztosításának szervezése, ellátása, ellenőrzése, a munkavédelmi és a higiéniai előfeltételek biztosítása, azok alkalmazásának ellenőrzése, valamint a munkavállalók egészséges munkafeltételének biztosítása.

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a keveréktakarmány-gyártó tevékenység körében a nyers- és az alapanyagok átvétele, elkülönített tárolása, a raktározások során a minőség megóvása, az aprítás, a keverés során a recept előírásainak betartása, betartatása, a gyártás során a minőségbiztosítás folyamatos ellenőrzése. Ezen kívül az igény szerinti gyártmányváltás lehetőségének biztosítása, az alapanyagok, a takarmány-kiegészítők lejárati időn belüli felhasználása, a munkavédelmi és a higiéniai előfeltételek megteremtése, azok betartásának ellenőrzése, a munkavállalók biztonságos és egészséges munkavégzésének biztosítása, valamint a környezetvédelmi előírások betartása, betartatása.

2.8.Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata növényolaj iparban a termelés szervezése, középszintű irányítása. Az alkalmazott alap- és segédanyagok, valamint a feldolgozási technológia több területe tűz- és robbanásveszélyes, ezért kiemelt feladata úgy a technológiai fegyelem, mint a tűzés munkavédelmi előírások szigorú betartása, betartatása és ellenőrzése. Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.

2.9.Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a sütőipar területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban a termelés szervezése, irányítása, fejlesztési feladatok ellátása, a receptúrák szerinti technológiák pontos, minőségi elvárásoknak megfelelő megvalósítása, önálló vállalkozás indítása és működtetése.

Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.

2.10.Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a tartósítóipari szakterületen a különböző profilú és gépesítettséggel rendelkező kis- és nagyüzemekben tartósítóipari késztermékek előállítása. Ezen kívül a termelésirányítási folyamatok ellátása, gyártástechnológia kialakítása, az ehhez szükséges berendezések technológiai sorrendbe állítása, a minőségbiztosítási feladatok ellátása a késztermék előállítása során. Gazdaságos, piacorientált termelés kialakítása önálló vállalkozás esetén.

Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.

2.11.Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a tejfeldolgozás területén középszintű vezetői feladatok ellátása, a termelés szervezése, irányítása, a termékfejlesztés, termékmenedzseri feladatok ellátása, önálló vállalkozás indítása és működtetése. Tejtermékek gyártása a vonatkozó jogszabályi előírások szerint. A gépek és a technológiai berendezések üzemeltetése.

Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait. Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében.

2.12. Élelmiszer-ipari technikus (Élelmiszer-biztonság és higiénia)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata az élelmiszer-előállító szektorban működő élelmiszergyártással, illetve forgalmazással foglalkozó kis- és középvállalkozásokban a termék-előállítás teljes folyamatában, nagyvállalkozásokban a termelés egyes részfolyamataiban az élelmiszer-biztonsági követelményeknek megfelelő termelés körülményeinek létrehozása és folyamatos fenntartása, valamint az ehhez szükséges szervezési, irányítási, felügyeleti és ellenőrzési feladatok ellátása. Az élelmiszerbiztonsági követelményeknek megfelelő és magas minőségi követelményeknek megfelelő termékek előállításának menedzselése, üzemvezetői, üzemi technológusi feladatkör ellátása, önálló vállalkozás indítása és működtetése. Feladata szakterületén a higiénikusi tevékenység feladatkörének, illetve az ezzel összefüggő tevékenységek középvezetői szintű ellátása, lebonyolítása. Részt vesz az élelmiszer-biztonsági, minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében.

Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi, valamint a higiéniai előírásokat, továbbá ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Elméleti követelmények

Valamennyi szakterületen

Szakmai idegen nyelv terén

- a választott idegen nyelven használja az alapszókincset, elvégzi az egyszerű szakmai szövegek fordítását.

Az elsajátítandó szakmai szókincs kb. 3000 szó.

Alkalmazott számítástechnika terén

- megnevezi az információ kezelésére vonatkozó elméleti normákat,

- ismeri az informatikai eszközöket,

- figyelemmel kíséri:

= az információhordozók fejlődését,

= a szoftver típusait és jellemzőit,

- összehasonlítja a főbb informatikai eszközök elvi felépítését (automatizálásnál használatosakat is beleértve),

- elvégzi az informatikai eszközök, a technológiai folyamatot szemléltető szoftverek kezelését,

- alkalmazza a megszerzett ismereteket a szakmai tárgyakban.

Munka- és környezetvédelem terén

- ismeri a munka- és környezetvédelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, utasításokat,

- ismeri a munka- és környezetvédelem jogi szabályozási rendszerét, az ezzel kapcsolatos szervek, szervezetek célját, feladatát,

- ismeri a bejelentési kötelezettségeket, szankciókat,

- tudja, hogy hogyan kell a környezetvédelmi előírásokat betartani, illetve, hogy mik az előírások megszegésének következményei,

- tudja a biztonságtechnika és a foglalkozási ártalmak mindazon kérdéseit, amelyek az élelmiszer-ipari termelést és az abban résztvevők körülményeit befolyásolják,

- tisztában van a higiénia jelentőségével a termék minőségére gyakorolt hatását és közegészségügyi jelentőségét illetően,

- tudja alkalmazni az élelmiszerek előállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó és a termeléssel kapcsolatos higiéniai, baleset-elhárítási és munkavédelmi ismereteket,

- betartja és betartatja a munkavédelmi és higiéniai előírásokat, valamint az esetlegesen fellépő veszélyek esetén megfelelően beavatkozik,

- alkalmazza a biztonságos és higiénikus munkavégzés alapvető szabályait,

- alkalmazza a tűzvédelem, az elsősegélynyújtás, a higiénia és az üzemegészségtan ismereteit,

- részt vesz a HACCP bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos középvezetői, termelői feladatok végrehajtásában.

Higiénia terén

- felismeri a higiénia feladatát, a vonatkozó környezetvédelmi szabályokat,

- felismeri az élelmiszer-ipari higiénia személyi, gyártási és kereskedelmi jelentőségét, és mindazt, ami az ember egészségére közvetlenül vagy közvetve hat,

- megnevezi a település és lakókörnyezet, az élelmezés és a munkahely higiéniai feladatait, valamint a higiénia szervezeti és jogi kérdéseivel foglalkozó intézményeket és azok tevékenységét,

- elmagyarázza a higiénia jelentőségét, a termék minőségére gyakorolt hatását és közegészségügyi jelentőségét,

- tudja az egészséges, higiénikus munkavégzés szabályait, a környezetvédelmi előírásokat,

- elemzi és értékeli a higiénia alapismereteit, az élelmiszerek előállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó és a termeléssel kapcsolatos higiéniai ismereteket.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

- ismeri a vállalkozás lényegét és belső struktúráját, a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- ismeri a hitelfelvétel szabályait,

- ismeri a pénzügyi terv készítésének mozzanatait, a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- meghatározza a marketing fogalmát, a marketing általános szabályait, a marketing mix részeit,

- ismeri a piackutatás és marketing információs rendszer területeit, a különböző marketing stratégiákat, rámutat a piaci szegmentáció fontosságára,

- ismeri az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- megnevezi a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogi formáit,

- tudja a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- érti az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripar adózási viszonyait,

- tudja az érvényes társadalombiztosítási szabályokat,

- érti a könyvelés fontosságának szerepét a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- tisztában van az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokkal, kötelezettségekkel, az érdekvédelem rendszerével,

- érti a bankválasztás szempontjait, ismeri a hitelformákat, hitellehetőségeket,

- megérti a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásokban,

- meghatározza a szerződés fogalmát, ismeri a szerződéskötés szabályait,

- ismeri az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait, tisztában van a leltározással,

- alkalmazza az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- alkalmazza a kommunikáció alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját,

- felhasználja mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tevékenység támogatási formáit.

Vezetéselméleti ismeretek terén

- meghatározza a vezetés fogalmát,

- tisztában van a legismertebb vezetési nézetek jelentőségével,

- megnevezi a motivációs elméleteket,

- értelmezi a vezetés funkcióit,

- meghatározza a tervezés, a szervezés, az ellenőrzés, az értékelés, a döntés fogalmát, célját,

- elemzi, értékeli a tervezés, a szervezés körülményeit, folyamatát,

- értékeli az ellenőrzés helyét és szerepét a vezetés folyamatában,

- kidolgozza az értékelés, mint vezetői funkció alapelveit, módjait, motivációs hatását,

- alkalmazza a demokratizmus elveit a döntések folyamatában.

Kereskedelmi ismeretek terén

- meghatározza az emberi szükségletek fogalmát, hierarchiáját, a kereskedelmi bizonylatok fogalmát, csoportosítását és a kereskedelmi munkaköröket,

- felismeri a kereslet-kínálat piac befolyásoló szerepét, valamint a kereskedelem szerepét a kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtésében,

- ismeri a készletezés nagyságát meghatározó tényezőket,

- ismeri az áruforgalom folyamatát és az azt befolyásoló tényezőket,

- meghatározza a piac működésének mechanizmusát,

- jellemzi a piaci információk szerepét,

- kiválasztja a piac befolyásolásának lehetőségeit,

- meghatározza a kereskedelmi egység eladó személyzetének szerepét,

- összehasonlítja a nagy- és kiskereskedelem szerepét, jelentőségét,

- kidolgozza az árrés növelésének módjait,

- elemzi, értékeli a költségek alakulására ható tényezőket, a nyereség felhasználásának módjait,

- kiválasztja a beszerzés, készletezés, raktározás legmegfelelőbb módjait a tevékenysége során,

- kitölti a kereskedelmi forgalomban alkalmazott bizonylatokat.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés terén

- ismeri a szabvány fogalmát, a szabványosítás célját és tárgykörét,

- ismeri a törvényeket, rendeleteket, az EU élelmiszer-termeléssel kapcsolatos előírásait,

- ismeri a minőség fogalmát, alapelvét, a minőség jogi szabályozását,

- ismeri a minőségügyi rendszereket, a minőség-ellenőrzés, minőségfejlesztés folyamatait,

- ismeri az Európai Közösség minőségszabályozásának eszközeit,

- értelmezi a minőséget közvetlenül és közvetetten befolyásoló tényezőket, az élelmiszertörvény kibocsátásának célját, hatályát, fejezeteit, az élelmiszer-előállítás feltételeit, a gyártási engedélyhez kötött élelmiszerek előállításának feltételeit, a minőség-ellenőrzési rendszer működését, a Magyar Élelmiszerkönyvet, a teljes körű minőség-ellenőrzést és annak szakaszait (TQM) . Értelmezi a HACCP-t, mint a kritikus pontok feltárásának és ellenőrzésének lehetőségét, az akkreditálás célját és alapelveit, a jó gyártási gyakorlatot (GMP), a gyártás dokumentációit,

- elvégzi a minőségügyi rendszerek bevezetésével, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

- alkalmazza a kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatok céljára történő mintavétel szabályait,

- alkalmazza az alap- és adalékanyagok, késztermékek ellenőrzésének elméleti alapjait,

- tudja a laboratóriumi műveletek, az érzékszervi vizsgálatok elvi alapjait,

- tudja az alapanyagok minősítését a felhasználási terület figyelembevételével, a termékek ellenőrző kémiai vizsgálatainak elméleti alapjait,

- tudja a termékek ellenőrző mikrobiológiai vizsgálatait,

- elvégzi a vizsgálati adatok gyűjtését, dokumentálását, feldolgozását, értékelését.

2.1. Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)

Borászati és üdítőital-ipari műveletek és technológia terén

- megnevezi a szőlő tápanyagigényét, talajigényét, víz-és fényigényét és az év során bekövetkező életfolyamatokat,

- ismeri a szőlő szaporításával kapcsolatos fogalmakat,

- felismeri a szőlő kártevőit,

- ismeri a borvidéket és azon belül a körzetek elhelyezkedését, a szakma történetét, a különféle pincetípusok jellemzőit és az üzemtelepítési szempontokat,

- meghatározza a szőlőnövény föld alatti és feletti részeit, az érés során bekövetkező változásokat,

- értelmezi az ültetvények létesítésének tervezési, engedélyezési eljárását és munkafolyamatait, a szőlőültetvény éves munkáit,

- jellemzi a szőlőfajták borászati szempontból fontos tulajdonságait,

- tudja a zúzás és sajtolás technológiai alapjait, a szőlő színanyagának elhelyezkedését a bogyóban, a héjban, a must szerves és szervetlen anyagait és a kolloidokat,

-jellemzi a kénezés anyagait, meghatározza a kénezé-sek idejét,

- osztályozza a derítőanyagokat, leírja a derítést befolyásoló tényezőket és az ülepedés folyamatát a gravitációs térben,

- értelmezi a szeparálás célját és helyét a technológiában, valamint a centrifugálás művelettani alapjait, a szűrést befolyásoló tényezőket és azok művelettani összefüggéseit, az ászkolás körülményeit, az oxidációs folyamatokat, valamint a bekövetkező változásokat az ízben és az illatban,

- tudja a pezsgőérlelés időtartamát és a palackban érlelést,

- jellemzi a kémiai, a fizikai és a mikrobiológiai stabilitást, a fizikai és a kémiai stabilizáló eljárásokat, a derítések stabilizáló hatását,

- tudja az érzékszervi vizsgálatok stílusleírásának alapvető szempontjait, a bírálati pontrendszereket és a hőmérsékleteket,

- tájékozott a szakterülettel kapcsolatos rendeletekről, az azokban meghatározott előírásokról,

- tudja az aszúsodás lefolyását, feltételeit, a szamorodni készítését, az aszúbor készítését,

- jellemzi az eszenciát, a fordítást és a máslást, az ázta-tás, az erjesztés és az érlelés módját, valamint időtartamát a tokaji aszúboroknál, továbbá jellemzi a csemegeborokat, az ürmösborokat, a fűszerezett borokat és fűszereket, ismerteti azok készítését, az extrakció jelentőségét, folyamatát,

- osztályozza a likőrborokat, jellemzi a csemegeborok tulajdonságait és egyes külföldi csemegeborokat,

- tudja a borseprő hasznosítását (seprőtészta, seprőpárlat), a törköly hasznosítását (színanyag kioldás, növényolaj, trágyázás), a kékalj vákuumlepárlását,

- jellemzi a fogyasztási közép- és magas fokú borpárlatokat, valamint a finomszeszt, a szakaszos lepárlást, és a folyamatos lepárlás műveletét rektifikálással,

- elmagyarázza a lepárló üst és kolonna felépítését, a deflegmátor és a reflux célját,

- tudja a lepárlás műveletét befolyásoló tényezőket,

- jellemzi az üdítőitalok alapanyagait, gyümölcsöket, citrus- és kóla-sűrítményeket, a segédanyagokat, adalékanyagokat (cukor, folyékony cukor, mesterséges édesítőszerek, színezékek, aromák, savak, tartósítószerek, víz),

- megkülönbözteti a vízkezelési eljárásokat,

- tudja az üdítőitalok szabvány szerinti előírásait,

- tudja a szőlő gombakártevőinek morfológiai jellemzőit és kártételüket, a kártevőket gátló vagy működésüket elősegítő környezeti tényezőket,

- elmagyarázza a tartósítószerek -mikroorganizmusokra gyakorolt hatását,

- jellemzi és összehasonlítja a csendes és dúsított italok töltésének technológiáját,

- elvégzi a szőlőfeldolgozó üzem, illetve üzemrész műszaki és higiénés felkészítését,

- elemzi és értékeli a fehérszőlő feldolgozásának folyamatát a must erjesztéséig, kiszámítja a feljavításhoz szükséges anyagmennyiségeket,

- elemzi és értékeli a kékszőlő héjonerjesztésének szakaszos és folyamatos technológiáját, a kékszőlő feldolgozásának melegítéses eljárásait és az így nyert must kezelését, a spontán és irányított erjesztési technológiákat,

- értékeli az élesztő gombákat, megítéli az erjedési hőmérséklet, a musthűtés jelentőségét, felfedi a fizikai, kémiai és biológiai változásokat az erjedés folyamán, értékeli az erjedés során keletkezett anyagokat a mennyiségi viszonyokkal,

- tudja a házasítás céljait, alkalmazza az előírásokat,

- meghatározza a szűrések helyeit és módjait a technológiában,

- értékeli a különböző szűrési módokat,

- értékeli a melegkezelés céljait, az alkalmazott hőmérsékleteket és kezelési időket,

- értékeli a hidegkezelés célját, a hőmérséklet megválasztását és a hidegen tartás idejét,

- megítéli a hőcserélőkben végbemenő változásokat, az azokat befolyásoló tényezőket, és kiszámítja az energiamérleget,

- elemzi a káros mikroorganizmusokat, azok tevékenységét, valamint az ellenük való védekezést és a hibás, beteg borok kikezelésének módjait,

- elemzi a hideg és a meleg steril palackozás folyamatát, a folyamat kritikus pontjait, és megelőzi az utófertőzést, valamint meghatározza a két töltési technológia előnyeit és hátrányait,

- meghatározza az érzékszervi vizsgálatok személyi és tárgyi feltételeit,

- értékeli a palackos erjesztésű és a palackos érlelésű pezsgő gyártási folyamatát,

- értékeli az alapborokat, a fajélesztőt, az expedíciós likőrt,

- értékeli a másodlagos erjesztés és a seprőtlenítés folyamatát, valamint összehasonlítja a két gyártási módot,

- értékeli a tankpezsgő-gyártás folyamatát, az alap-, az adalékanyagokat, valamint az anyaélesztőt,

- elemzi az italok szénsavazásának technológiáját, a szén-dioxid oldódását befolyásoló tényezőket,

- értékeli a szőlőmust és gyümölcslevek bepárlásának folyamatát, a vákuumbepárlás és a porlasztásos bepárlás módjait,

- elemzi a dobozos üdítőitalok készítésének folyamatát, az aszeptikus technológiát, a sterilizálási eljárásokat,

- ellenőrzi a gyümölcslé kezelésének, tartósításának folyamatát, a szörpkészítés technológiáját,

- értékeli a különböző szörpfajtákat, a cukoroldást befolyásoló tényezőket, az üdítőital-gyártás folyamatát (gyümölcslé-előkészítés, ital-összeállítás csendes italoknál), az erjesztés során használt fajélesztők elszaporításának folyamatát, az erjedési folyamatokat és azok szabályozását,

- elemzi a penészek és a baktériumok, valamint a vadélesztők életműködését, azok hatását a borokra és az üdítőitalokra, valamint az ellenük való védekezés módjait,

- elemzi az élesztők környezeti igényeit, életműködésüket serkentő, illetve gátló tényezőket,

- tervezi a korszerű technológiai folyamatokhoz szükséges gépek, berendezések kiválasztását,

- levezeti a borkészítéshez szükséges számításokat.

Borászati és üdítőital-ipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- ismeri az átvétel során alkalmazott mechanikus és elektronikus hídmérlegek működését,

- ismeri a musttisztításhoz használatos ívsziták szerepét, a hidrociklonok működési elvét, a kamrás és csigás szeparátor működését és a szeparátorok biztonsági követelményeit, a hőkezelésekhez alkalmazott meleg- és hidegenergia-termelő berendezéseket, a palackválogatók, szerelék eltávolítók működését és felhasználási területeit, a fém- és műanyag kupakolók működési elvét és felépítését, a rakaszoló és rakaszbontó-berendezések felépítését, működési elvét, az emelővillás targoncák fajtáit, működési elvüket,

- ismeri a cukortároló silók fajtáit, kialakításait, a pneumatikus szállítás berendezéseit,

- megnevezi az izocukor-tárolás megoldásait, az adagolás módjait, a cukoroldók kialakításait, a hideg és meleg szörpkészítő-berendezéseket, a tartályos és a lemezes gáz-talanítók szerkezetét és működését, a hermetikus szeparátor felépítését, alkalmazási lehetőségeit, a szén-dioxidvisszanyerő berendezéseket, működésüket, a törkölyszárító, a pektint kinyerő, a borkősav-kioldó berendezéseket és azok működési elvét,

- jellemzi a gumihevederes szállítószalagok, a szállítócsigák és a serleges felvonók szerkezetét, működését, a mintavevő szondák működését és az automatikus refrak-ció mérést, a vízsugaras és merítő mosók felépítését, működését, a válogató szalagok fajtáit, alkalmazásukat és a működésüket,

- osztályozza a különböző termelés előkészítőket (szártépők, magozók),

- felsorolja a darabolóberendezéseket és elmagyarázza felépítésüket, illetve működésüket, elmagyarázza a szeletelők, kalapácsos zúzók, léces passzírozók működését és szerkezetét,

- jellemzi a dugattyús homogenizálók, a kendős szűrők, a vákuum-dobszűrő szerkezetét, felépítését, működését, alkalmazási szerepét,

- értékeli a szőlő-betakarítás során használatos szállítójárműveket és azok ürítési módját, az önürítő szeparátorok ürítő szerkezeteinek vezérlési módjait,

- elmagyarázza a szűrőmembránok szerepét, felhasználását, a tangenciális membránszűrők működését,

- jellemzi a hidegkezelő-berendezéseket (klasszikus és kontaktberendezés), a palack-előkészítő gépek felépítését és működését,

- összehasonlítja a folyadéksugaras mosókat a forgódobos öblítőkkel,

- megkülönbözteti a forró vizes és a kénessavas palacksterilizálók működését,

- jellemzi a palackellenőrzés berendezéseit, a doboztöltők szerkezetét és működését, a hideg és a meleg steril töltés italellátó rendszerét, a palackzáró-berendezések működését és szerkezeti felépítésüket,

- elmagyarázza a palackcímkéző, a doboz- és kannacímkéző gépek elvi működését, szerkezeti felépítésüket,

- ismerteti a különböző kartonozó-berendezéseket és a rekeszmosó készülékeket,

- összehasonlítja a különböző típusú palackrakodógépeket,

- leírja a gumihevederes szállítószalagok, valamint a rekesz- és kartonszállítók felépítését és működését,

- jellemzi a törkölytároló- és erjesztőberendezéseket,

- ismerteti az italkeverő-berendezések felépítését, az egyes fajták jellemzőit és alapvető eltéréseit, jellemzi a térfogatmérővel működő és a dugattyús rendszerű italkeverők szerkezetét és működését, a különböző ioncserélős vízkezelő-berendezések működési elvét, a tartályos kéntelenítő-berendezés felépítését, a palackos és tartályos széndioxid-ellátó berendezések szerkezetét, működését,

- ismerteti a szénsavas üdítőital-készítő aggregátorokat,

- jellemzi az anyaélesztő-készítő tartályok felépítését, szerelvényeit, üzemeltetését,

- ismerteti és jellemzi a tartós melegkezelő-berendezéseket, a meleg steril töltés berendezéseit,

- jellemzi az alagútpasztőr szerkezetét, működését, műszaki jellemzőit, a tisztító- és fertőtlenítőberendezéseket, a beépített tartálymosó szerkezeteket,

- ismerteti a nagynyomású mosó-berendezéseket,

- osztályozza a sűrítménykészítés berendezéseit, ismerteti a centrifugál bepárlók szerkezetét, műszaki jellemzőit,

- jellemzi az aromát visszanyerő berendezéseket, kiemelve a működés lényegét,

- elmagyarázza, hogy milyen jelenségek játszódnak le a zúzás művelete közben,

- értékeli a különböző zúzó- és bogyózóberendezése-ket a felhasznált energia és az elért technológiai eredmény, valamint karbantartás szempontjából,

- elemzi az egyes segédanyag-adagolók működését, szabályozási lehetőségeiket az adagolási pontosság szempontjából,

- elemzi a csigás sajtók működését és beszabályozási tervét a fehér borszőlőre,

- értékeli a statikus léelválasztókat a költség és a teljesítmény szempontjából, a Roto-tartály elhelyezési tervét, a hozzátartozó egyéb berendezések paramétereit, működését,

- értékeli a folyamatos sajtók felépítését, működési elvét, a tanksajtók szerkezeti és műszaki jellemzőit a technológiai eredmény és az üzemeltetés szempontjából, a hidraulikus sajtók szerkezeti felépítését kezelési és működési szempontból,

- értékeli és jellemzi a tanksajtók pneumatikus ellátó rendszerét,

- értékeli a folyadékgyűrűs szivattyú jelleggörbéje alapján az optimális működési feltételeket, a térfogat-kiszorításos és az örvényszivattyúk felhasználhatóságát,

- elkészíti az egy és két nyomólapú horizontális sajtók nyomásprogramját és karbantartási tervüket a szüreti idényre, ismerteti a működésüket,

- jellemzi a zárt hidraulikus gyümölcsprések működését,

- elemzi a térfogat-kiszorításos szivattyúk működési elvét, és értékeli az üzemi jellemzőket,

- kiszámítja a dugattyús szivattyú szállítási teljesítményét,

- értékeli a mechanikus keverők rendszerét és alkalmazási területeit, jellemzi az egyes keverőket karbantartás, szerkezet és működés szempontjából,

- kidolgozza a differenciálnyomású töltők munkarendjét folyamatos üzemre,

- megtervezi a borászati, üdítőital-ipari technológiához szükséges gépeket, berendezéseket,

- öntevékenyen elvégzi a szükséges gépek, berendezések működtetését, karbantartását.

Borászati marketing terén

- ismeri a borforgalmazás és -fogyasztás alapszabályait,

- elmagyarázza az emberek viselkedésének aktiválását, magatartásának befolyásolhatóságát,

- tudja a kóstolás stílusleírásának alapvető szempontjait,

- értékeli a bor szerepét a vendéglátásban,

- elemzi a borvásárlás tényezőit,

- értékeli a bor szakszerű vizsgálatának szempontjait,

- elkészíti a piaci lehetőségek elemzését, értékelését, a bor tárolásával, készletezésével kapcsolatos nyilvántartásokat,

- összehasonlítja a borok folyamatos érzékszervi ellenőrzése során nyert eredményeket,

- kidolgozza a promóció és a kommunikáció módszereit, eszközeit,

- kidolgozza az ételek és a borok harmóniáját, a tudatos borválasztást, az aperitifként, digesztívekként fogyasztható szőlő alapanyagból készült italok sorrendjét,

- megtervezi borgazdaságának arculatát.

2.2. Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

Cukoripari automatizálás terén

- felismeri az irányítás és a gazdaságosság kapcsolatát,

- ismeri az irányítási folyamatok alapelemeit, jellemzőiket, észreveszi a mérési hibákat,

- felismeri az analóg és digitális jelek különbségeit,

- ismeri az analóg és digitális jelek átalakíthatóságait, a logikai alapkapcsolatokat, a vezérlés fogalmát, a nyitottságot a vezérlés folyamatában, az érzékelő vezérlő, jelformáló, erősítő végrehajtó és a beavatkozó szervek kapcsolatát,

- ismeri a cukoriparban elterjedt vezérlési módszereket, a szabályozási körök egyes elemeinek működését, összekapcsolásuk lehetőségét, az egyes jeltartományok jelentőségét, a szabályozók vizsgálatának elemzését, az egyes szabályozott mennyiségek hatását a folyamat egészére, a folyamatok ellenőrzésének és számítógépes fel- s-ügyeletének fontosságát és annak módjait,

- elmagyarázza az irányítás jelentőségét a cukoriparban, az irányítástechnikai alapfogalmakat, a vezérlés és a szabályozás közti különbségeket, a mérés, érzékelés fontosságát, az egyszerűbb nyomás-, hőmérséklet- és áramlásmérők, érzékelők kialakítását, a működtetésükre vonatkozó tudnivalókat,

- leírja az egyes mérőműszerek, érzékelők, távadók felépítését, működési elvét,

- értelmezi az érzékelt jelet feldolgozó további irányítástechnikai elemek feladatát, kölcsönhatásaikat,

- kiválasztja az alkalmas mérőműszereket, érzékelőket, irányítástechnikai elemeket a be- és a kimenő jelek, továbbá az üzemeltetési szempontoknak megfelelő jeltartományok alapján,

- értelmezi a villamos és pneumatikus vezérlés elemeit, felszerelésük szempontjait, összeépítésük és a folyamatirányításba történő beavatkozások lehetőségeit,

- értékeli a cukoriparban használatos hőmérséklet-, sűrűség-, viszkozitás-, pH-szint-, térfogatáram-, nedvességmérők és érzékelők által szolgáltatott paramétereket,

- értelmezi az alapjel és különbségképzők, vezérlők, jelátalakítók, erősítők, végrehajtók és beavatkozók rendeltetését, működését és ezek jelentőségét a cukoriparban, a vezérlési vonalak, szabályozási körök, az elektromos és a pneumatikus szabályozás jellemzőit, valamint azokat a további lehetőségeket, ahol vezérlési vonal vagy szabályozási kör építhető be a technológiai folyamatba.

Cukoripari műveletek és technológia terén

- ismeri a cukor és cukorgyártás történetét, a cukorrépa kémiai összetételét, fizikai tulajdonságait, a cukorgyári alapanyagok minősítésére alkalmazott technológiai jellemzőket, a cukorgyári számításoknál alkalmazott jelöléseket, mikrobiológiai alapfogalmakat, a cukorgyár üzemellenőrzési szervezetének felépítését, az üzemellenőrzésben alkalmazott laboratóriumi vizsgálatok elvét,

- ismeri a mészégetés anyagainak és termékeinek, a mésztej és a szénsavazó gáz, a préselt szelet és a szárított szelet, a sűrűlé minőségi előírásait,

- felsorolja a cukorkristályosítás anyagainak, a pépek, szörpök, nyers- és raffinált cukrok, cukoroldatok minőségi előírásait, a cukorfajták jellemzőit, minőségi előírásait, a különleges cukorfajták gyártásának elvét,

- ismeri a melasz összetételét, jellemzőit, az elméleti melaszcukor fogalmát, a mészüzem, szeletfeldolgozás, a bepárlás és a cukorkristályosítás, a készcukrok, a cukorgyári vizek minőség-ellenőrzésénél alkalmazott laboratóriumi vizsgálatok elvét, a cukorgyári gőzsémák készítésének elvét, a nyersgyári és cukoroldali sémák jellemzőit,

- ismeri a cukorrépanövény felépítését, termesztését,

- leírja a mészüzemi, szeletfeldolgozási, a bepárlási és a cukorkristályosítási műveletek végrehajtására alkalmazott berendezések felépítését, működési elvét,

- leírja a finomítvány gyártását,

- leírja a diffúzió elméletét, a répasejtekben lejátszódó folyamatokat, az azok sebességét befolyásoló tényezőket,

- elmagyarázza a cukor kialakulásának folyamatát a cukorrépa érésekor, a cukorrépa tárolásánál lejátszódó folyamatokat, a káros folyamatok elleni védekezés módszereit,

- jellemzi a cukorrépa átadás-átvételét és tárolásának módszereit,

- jellemzi a legismertebb létisztítási rendszerek elvét,

- jellemzi a cukoroldó-, szűrő- és színtelenítő-berende-zések felépítésének elvét, anyagforgalmát,

- tisztában van az előkészítő műveletek céljával,

- érti az ellenáramú lényerés fogalmát, célját, anyagainak szerepét a műveletben,

- elmagyarázza a mikroorganizmusok elleni védekezés . szükségességét és érti annak módszereit,

- megérti a létisztítás során lejátszódó fizikai és kémiai folyamatokat, ezek kihatását a további műveletekre,

- érti az elő- és főderítés célját, különválasztásának okát, a zagysűrítés és a szűrés célját, ezek sebességét befolyásoló tényezőket,

- elmagyarázza a cukorkristályosítás műveleteinek és anyagainak szerepét a folyamatban,

- érti a cukorkristályosítás alapfogalmait, a kristályképződés lefolyását, a kristályosodás sebességére ható technológiai tényezők szerepét,

- megmagyarázza a cukorgyártási melléktermékek keletkezésének okát, azok tárolását, hasznosítását,

- bizonyítja a mészüzemi munka, a szeletfeldolgozás, a bepárlás és a cukorkristályosítás technológiai előírásoktól való eltérések káros következményeit,

- érti a mészállomás egyes üzemrészeinek feladatát, indokolni tudja a mészállomás anyagainak szerepét a gyártási folyamatban,

- jellemzi a mészégetés zónáinak feladatát, érti a zónahatárok megváltozásának következményeit,

- leírja a mészégetés, mészoltás és a gázmosás termékeinek minőségét befolyásoló tényezőket,

- megérti a különféle energiaforrások felhasználásának lehetőségét a mészégetésnél,

- leírja a szeletpréselésnél és -szárításnál lejátszódó folyamatokat, azok sebességét befolyásoló tényezőket,

- megérti a bepárlás célját, elvét, értelmezni tudja a hő-tani alapfogalmakat, a bepárlásnál lejátszódó folyamatokat, az ezeket befolyásoló tényezőket,

- megérti a cukorgyári levek melegítésének szükségességét, módját, meg tudja magyarázni a finomítás célját, fogalmát, műveleteit és anyagainak szerepét a finomítási műveletekben,

- leírja a szűrőanyagok, ioncserélő műgyanták jellemzőit, felhasználásuk módját,

- értelmezi a darabos finomítvány gyártásánál alkalmazott különféle módszereket,

- meghatározza a cukor szárításának, hűtésének, osztályozásának, csomagolásának és raktározásának célját,

- elmagyarázza a cukor szárításánál lejátszódó folyamatokat, jellemzi a csomagolási, cukorraktározási módszereket, különbséget tesz az egyes raktározási módszerek között, összehasonlítja a különböző cukorsilófajtákat felépítésük és technológiai jellemzőik alapján,

- értelmezi a finomítványgyártás és cukorkezelés minőség-ellenőrzésének rendszerét és tudja a vizsgálatok eredményeit használni,

- tudja a répacukorgyártás menetét, műveleteit, anyagait, az előkészítő műveleteket, a lényerés, létisztítási műveletek végrehajtásánál alkalmazott berendezések felépítésének, működésének elvét, anyagforgalmát, a kiindulási anyagok és termékek minőségi előírásait,

- értelmezi a gyártás irányításában cukorgyári vizek jellemzőit, a víz szerepét a cukorgyártásban, érti a vízgazdálkodás módszereit, értelmezni tudja a vízforgalmi sémát,

- értékeli a cukorrépa összetételét és minőségét befolyásoló tárolási tényezők hatását, az összetevők és a cukorrépa fizikai állapotának szerepét a cukorgyártásban,

- alkalmazza az előkészítés, lényerés és a létisztítás technológiai előírásait,

- elemzi az előbbi műveletek végrehajtásánál alkalmazott különféle módszerek jellemzőit,

- felméri ezek kihatásait a további műveletekre, a termék minőségére és a gyártás gazdaságosságára,

- elkészíti a műveletek technológiai folyamatábráját, ábrázolja és elmagyarázza az egy- és a többfokozatú bepárlás és a bepárlórendszerek alapelvét, kapcsolási vázlatát, jellemzőit,

- kiszámítja az egy- és a többfokozatú bepárlás gőzszükségletét,

- elemzi és indokolja a gőzelvétel módjának hatását az energiagazdálkodásra,

- elkészíti a bepárlórendszerek anyagforgalmának számítását és sematikus ábrázolását, olvassa a gőzsémát,

- indokolja az előmelegítő-rendszerek kialakításának célját és szükségességét,

- lerajzolja és értelmezi a cukoroldali sémát, a cukoroldali terméksémákat,

- alkalmazza a melaszcukor csökkentésének módszereit,

- végrehajtja és végrehajtatja a mészüzem, szeletfeldolgozás, bepárlás és cukorkristályosítás technológiai előírásait,

- értékeli az előbbi műveletek végrehajtásánál alkalmazott különféle módszerek jellemzőit és kihatásait,

- értelmezi az üzem-ellenőrzési naplót és annak adatait,

- folyamatábrán ábrázolja a finomítvány gyártása folyamatát, a cukorkezelés munkamenetét,

- elvégzi segítségével a cukorgyári hozam- és veszteségszámítás alapadatainak kiszámítását és elkészíti a hozam- és veszteségszámítást,

- a külön-külön tanult műveletcsoportokat összekapcsolja, és felfedezi az összefüggéseket,

- elvégzi a technológiai számításokat,

- bizonyítja az előkészítés, lényerés, a létisztítás technológiai előírásaitól való eltérések káros következményeit.

Cukoripari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- ismeri a más iparágakban is általánosan használt, valamint csak a cukoriparban alkalmazott gépek és beren-' dezések technológiai rendeltetését, működési elvét, szerkezeti felépítését,

- felismeri a gyakoribb üzemi hibákat, a karbantartás szükségességét, a mérő- és ellenőrző műszerek szerepét,

- ismeri az ellenőrzésük és szabályozásuk módjait, a gyakoribb és jellegzetes üzemközi meghibásodási lehetőségeiket, ismeri, és el tudja végezni egyes alapvető gépek és berendezések teljesítményének kiszámítását,

- ismeri a cukoriparban használt szivattyúk szerkezeti felépítését, a cukoriparban alkalmazott gépek és berendezések közül az előkészítő műveletek gépeit és berendezéseit (répafelrakó gépek szerkezetét, a száraz és a hidraulikus répalerakók fajtáit és alkalmazási területüket, a répa-úsztatás feltételeit, az úsztatócsatornák kialakítását, a répatárolók szerkezeti felépítését, a gaz- és kőfogás feltételeit, a berendezések egyes fajtáit, a répa mennyiségi szabályozásának módjait, a répa emelésének gépeit, a törmelék-leválasztás, a víztelenítés jelentőségét és megoldásait, a répavágógépek típusait, szerkezeti felépítésüket, a jó répaszeletelés feltételeit, a vágókések fajtáit és élezésük módját, az élezőgépek működési elvét, szerkezetüket),

- ismeri a lényerés és a szeletkezelés gépeit és berendezéseit (a lényerő-berendezések fajtáit, a diffúzőrök szerkezetét, műszerezettségüket, szabályozásukat, a foszlányfogás célját, a foszlányfogók szerkezetét, a lúgozottsze-let-víztelenítők feladatát és kialakításukat, a szeletprések szerkezetét),

- ismeri a létisztítás gépeit és berendezéseit (az előderí-tők szerkezeti felépítését, a főderítők típusait, szerkezetüket, a mésztejadagolók feladatát és szerkezetét, a szénsa-vazó készülékek fajtáit, működésük elvét, az iszaposlé szűrésének feltételeit, a különféle szűrők működési elvét, szerkezeti kialakítását, a mésziszapszállító gépek szerkezeti megoldásait),

- ismeri a lémelegítés és bepárlás gépeit és berendezéseit (a csöves előmelegítők szerkezetét, a kettős lészelep feladatát, kialakítását, a lemezes hőcserélők fajtáit, szerkezeti megoldásukat; a különféle bepárló típusok, mint a természetes léáramlású, a kényszeráramlású, az esőáramú be-párlók szerkezetét, működési elvét; a cseppfogók feladatát és szerkezeti kialakításukat, a többfokozatú elvételes bepárló állomás felépítését, a kapcsolási megoldásokat, a gőzelvételek elosztását és megvalósítási módját, a kondenzvíz elvezetését, a kondenzvíz-leválasztók szerkezetét, a kondenzvíz gyűjtését),

- ismeri a homok-cukorgyártás gépeit és berendezéseit (a természetes áramlású befüggesztett és beépített fűtőterű cukorfőző készülékek szerkezetét, működését, a keverős főzőkészülékek előnyeit és kialakítását, a folytonos készülékek elvét és szerkezetét, a cukorfőzés automatizálásának feltételeit, az automatizálás elemeit, a gőzkondenzátorok működési elvét, fajtáit, szerkezetüket, a kondenzátor-ejtő-víz gyűjtését, és a hűtés berendezéseit, a fekvő és álló rendszerű pépkavarók típusainak szerkezetét, a pépszivattyúk kialakításának szempontjait, a centrifugális szétválasztás elvét, a szakaszos működésű centrifugák szerkezetét, hajtásuk módjait, a centrifugák kiegészítő berendezéseit, a folytonos működésű centrifugák működési elvét, fajtáit, szerkezetüket, meghajtásuk módjait, a cukorbeke-verők és cukoroldók szerkezetét, a szörpszivattyúk kialakításának szempontjait, a cukor szárításának részfolyamatait, a szárítókkal szemben támasztott követelményeket),

- ismeri a cukorszárítók és -hűtők fajtáit, szerkezetüket, a cukorszárítók kiegészítő berendezéseinek feladatát és szerkezetüket, a kristálycukor csomagolásának gépeit,

- ismeri a finomítvány gyártása gépeit és berendezéseit (a főzőkészülékek, centrifugák típusait, szerkezetüket, a szűrési segédanyagok szerepét, az ioncserélők, oldatszűrők szerkezetét, a préselő gépek fajtáit, működési elvét, szerkezetüket, a préseltcukor szárításának berendezéseit),

- ismeri a darabos (préselt-) cukor csomagolásának gépeit, a porcukor gyártásának biztonsági előírásait, a cukorőrlő gépek szerkezetét, a porelszívás, porfogás berendezéseit, a hagyományos cukorraktárak és cukorsilók felépítését, a raktárak és silók gépészeti berendezéseit,

- ismeri a melléküzemek gépeit és berendezéseit (a szeletszárító-berendezések szerkesztésének szempontjait, a berendezések fajtáit és szerkezetüket, a szárítók tüzelőberendezéseit, a porfogók szerkezetét és működését, a sze-letbrikettálás gépeinek működési elvét, szerkezetét, a mészkemencék kialakítását és a működés ellenőrzésének műszereit, a mészoltás és a mésztejtisztítás gépeit, a kemencegáz tisztításának készülékét),

- ismeri a cukorgyárak kazántelepének gépeit és berendezéseit (az erőtelep feladatát, a gőzkazánok fajtáit, szerkezetüket, a tápvízellátás rendszerét, az ellennyomású gőzturbina elvi felépítését a villamosenergia-termelés folyamatát),

- megérti és elmagyarázza a gépek működési vázlatát, a szabványos rajzjelekkel való ábrázolását, a gépek szerkezeti rajzainak olvasását,

- az alapvető gépek, berendezések és készülékek teljesítményi adatainak birtokában meghatározza a szükséges gyártási kapacitásokat,

- elmagyarázza az egyes berendezések technológiai kapcsolódását, a berendezések műszerezettségének és sza-bályozhatóságának kapcsolatát,

- önállóan elkészíti a gépek és készülékek egyes elemeinek szabadkézi vázlatát, a technológiai kapcsolási vázlatokat az iparban alkalmazott jelölésekkel,

- munkája során az előírásoknak megfelelően alkalmazza az egyes technológiai állomások gépeinek kezelési és karbantartási utasításait, a munkavédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásait.

2.3. Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)

Dohányipari műveletek és technológia terén

- ismeri a dohánynövény általános biológiai és kémiai jellemzőit, a dohánytermesztés agrotechnikájának két szakaszát,

- ismeri a dohányfermentálás elméleti összefüggéseit,

- ismeri a dohányzás egészségügyi kockázatára vonatkozó nézeteket,

- összehasonlítja a fő dohánytípusok általános tulajdonságait,

- elmagyarázza a termesztés környezeti tényezőinek hatását,

- értelmezi a dohányszárítás technológiai összefüggéseit,

- elmagyarázza a fermentálás előtti kocsányozás célszerűségét és annak a késztermék minőségére gyakorolt hatását,

- kiválasztja technológiai utasítás szerinti kocsányozás és gépi kezelés paramétereit,

- jellemzi a fermentálás alatti legfontosabb változásokat,

- összehasonlítja a korszerű kocsányfeldolgozás műveleteit a levélfeldolgozás műveleteivel,

- jellemzi a csomagolás fő funkcióit,

- összehasonlítja a filtergyártási technológiákat, a füstszűrő-gyártás lényeges műveleteit, a cigarettagyártás és füstszűrő-gyártás közös technológiai szempontjait,

- elmagyarázza az agrotechnika, a szárítási-technológia és a fermentálás dohányminőségre gyakorolt hatását,

- összehasonlítja a raktározási körülményeket, kiválasztja a feltételeit, azonosítja előírásait,

- kiválasztja az alapfokú műszaki adminisztrációs feladatokat a dohányszárítás és -fermentálás során,

- elkészíti a technológiai folyamatábrákat,

- értékeli a fermentálás technológiai paraméterei és a dohány minősége közötti összefüggéseket,

- elemzi technológiai céljaik szerint a félgyártmányok előállításának műveleteit,

- értékeli a dohány-nyersanyag minőségi jellemzőit, a feldolgozás célkitűzéseit és az ehhez optimális technológiai paramétereket,

- elemzi a késztermékek minőségét meghatározó előírásokat, a minőségi hibák jellemzőit és azoknak a termelésben okozott káros hatását, a beavatkozás lehetőségeit,

- értékeli a dohányfeldolgozás segéd- és adalékanyagainak minőségre gyakorolt hatását,

- értékeli az ipari laboratórium jelentőségét, szerepét a minőségbiztosítás rendszerében,

- megállapítja a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével,

- alkalmazza a termékre vonatkozó jogszabályok előírásait,

- értékeli a termék-előállítással összefüggő raktározási igényeket és kiszámítja a készletezéshez szükséges raktárterületeket,

- felismeri a raktározás során fellépő biológiai eredetű minőségromlást és a megelőzés módját,

- kiszámítja a termeléshez szükséges anyagok fajlagos szükségleteit és egybeveti az érvényes normatívákkal,

- szintetizálja a technológiai folyamatok minőségi követelményeinek ismeretében a termék előállításához szükséges berendezések műszaki jellemzőit és paramétereit.

Dohányipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- elmagyarázza a különböző típusú cigarettagyártó gépek technológiai sorban elfoglalt helyét, műveleteit,

- megkülönbözteti a szállítóberendezések szerkezeti felépítését, működési elvét,

- elmagyarázza az anyagszállítás és az egyenletes anyagáramlás összefüggéseit, az ideális szállítóképesség fogalmát,

- kiválasztja a dohány feldolgozásában alkalmazott berendezéseket, azonosítja azok szerkezeti felépítését és elmagyarázza működési elvüket,

- elkészíti az ábrákat, valamint az egyszerű vázlatrajzokat a berendezésekről,

- elemzi a berendezések szakszerű beállítása és a késztermék minősége közötti összefüggéseket,

- ismeri a gépek üzemeltetése során tapasztalható hibalehetőségeket és a kijavításukhoz szükséges karbantartási, szabályozási feladatokat.

2.4. Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőitalipar)

Erjedés- és üdítőital-ipari műveletek és technológia terén

- megnevezi a technológia végrehajtásához szükséges alap-, pót-, segéd- és kiegészítő anyagokat,

- rámutat a kiválasztott anyagok előkészítésének módjára,

- rámutat a csomagolóanyagok kiválasztásának és előkészítésének módjaira,

- megnevezi a késztermékek kiszerelésének és tárolásának módját,

- felsorolja a melléktermékek hasznosítási lehetőségeit,

- rámutat a szennyvízkezelés módjaira,

- felsorolja a bio-alapanyagokból készült termékeket,

- jellemzi a technológiához felhasznált anyagokat, a drogkivonat- és a drogpárlat-készítés lehetőségeit,

- értelmezi a likőrérlelés folyamatát,

- leírja a keményítő hidrolizátumok előállításának folyamatait, valamint a módosított keményítők előállításának lehetőségeit,

- jellemzi az árpa átvételének, tisztításának, osztályozásának, tárolásának előírásait,

- összehasonlítja a sörlé és a sör kezelésének szabályait,

- elmagyarázza a pasztőrözés műveletét,

- kiválasztja a cefre feldolgozását élesztő-, takarmányélesztő-, szesz-, gyümölcscefre esetén,

- jellemzi a szesz víztelenítésének lehetőségeit és műveleteit,

- leírja az ecetcefre készítésének módját és az ecetkezelés technológiáját,

- összehasonlítja a különféle vízkezelési eljárásokat,

- jellemzi a csendes és szén-dioxiddal dúsított italok töltésének módjait,

- elmagyarázza a technológiai műveletek folyamán lejátszódó biokémiai folyamatokat,

- kidolgozza a keményítő kimosásának, a keményítőtej tisztításának, víztelenítésének, a nedves keményítő szárításának műveleteit,

- értékeli az árpa áztatásának, csíráztatásának, aszalásának és a maláta kezelésének lehetőségeit, a sörlé előállításának műveleteit, a lepárlás és a finomítás műveletét,

- kidolgozza a szeszes italok összeállításának szempontjait,

- értékeli az üdítőitalok és a szikvíz készítésének technológiáját,

- elvégzi a termékek előállításával kapcsolatos technológiai számításokat, azok eredményeinek értelmezését, a hibák felfedezését és kijavítását.

Erjedés- és üdítőital-ipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- ismeri a flakongyártás gépeit, működési elvüket, a drogkészítés gépeinek szerkezeti felépítését, a csigaprés működését,

- elmagyarázza a különböző sörgyári ülepítők kialakítását,

- megnevezi a különféle csírátlanítók kialakítását,

- megnevezi az élesztő-színtenyészet készítésének egységeit,

- rámutat a csomagológépek megválasztásának szempontjaira,

- ismeri az aprítógépek felépítését, a szeszmérőgép kialakítását,

- megnevezi a gőzölők kialakításához szükséges szerelvényeket,

- ismeri a különféle keverők kialakítását,

- rámutat a tárolóberendezések kialakításának lehetőségeire,

- megnevezi a kiszerelés gépeinek főbb szerkezeti egységeit,

- jellemzi a lepárlókészülékek felépítését,

- összehasonlítja a különböző rosták, sziták kialakítását,

- elmagyarázza a ciklonok működési elvét,

- jellemzi az árpatisztító, osztályozó gépeket,

- összehasonlítja a különböző erjesztőberendezéseket, az üdítőital-készítés mix-berendezéseit,

- kiválasztja a különböző technológiákhoz tartozó mosógépeket, a megfelelő szállítóberendezést,

- értékeli a különböző cukoroldó rendszereket,

- ábrázolja a gyártótank felépítését,

- elemzi a technológiákban alkalmazott szárítóberendezések kialakítását, a különböző áztató-, csíráztató- és aszalóberendezéseket,

- ábrázolja a keményítőkimosókat,

- elemzi a szeparátor, dekanter, sugárszita felépítését,

- ábrázolja a főzőházi berendezéseket,

- értékeli a különféle hőcserélők, szűrők felépítését, a pasztőröző-berendezéseket,

- ábrázolja a levegőztetők szerkezeti felépítését, a kis-üstilepárló-berendezés egységeit,

- elemzi az ecetképző gépek felépítését,

- ábrázolja a különféle bepárlók kialakítását.

2.5. Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)

Édesipari műveletek és technológia terén

- ismeri az édesipar kialakulását, fejlődéstörténetét a házi- és kézműipari keretektől a nagyüzemi technológiákig,

- felismeri az édesipar által felhasznált alap-Járulékos és segédanyagokat,

- reprodukálja a félkész termékek gyártástechnológiáját,

- ismeri a cukorka-, a fondant-, a karamella-, a drazsé-, a csokoládé-, a nugát-, a rágógumi-, a gélalapú termékek előállítási technológiáit,

- ismeri a lisztes áruk, a por állagú termékek és a pörkölt kávé gyártástechnológiáit,

- felismeri jelképes ábrákból az egyes édesipari gyártástechnológiákat és azok műveleteit,

- megkülönbözteti, osztályozza és összehasonlítja az édesipar alap-, járulékos és segédanyagait,

-jellemzi a szénhidrátokat és a szénhidrát-tartalmú anyagokat, a zsiradékokat és a zsiradéktartalmú anyagokat,

- azonosítja és jellemzi az édesipar általános műveleteit, ezen belül az oldás, a besűrítés, a szárítás, a pörkölés, a sütés, az aprítás, a formázás, a tablírozás, a finomítás, a temperálás, a hűtés, a szerkezet- és jellegkialakítás műveleteit,

- kiválasztja az egyes édesipari technológiákban használatos alap-, járulékos és segédanyagokat, a cukorka-, a fondant-, a karamella-, a zselé-, a drazsé-, a rágógumi-gyártás, a tartós sütemények, a por állagú termékek gyártásának és a pörkölt kávé gyártás termékeinek előállításához,

- kiválasztja a kakaómassza, a csokoládémassza és a csokoládé jellegű gyártmányokhoz, a kakaópor gyártáshoz használatos alap-Járulékos és segédanyagokat,

- tudja a technológiák által megkívánt alap-, kiegészítő-, járulékos és segédanyagokat,

- értékeli az édesipari termékeket táplálkozás-élettani szempontból, különös tekintettel a korszerű táplálkozásra, a diétás és diabetikus édesipari termékekre,

- értékeli a félkész és késztermékek minőségi előírásait befolyásoló tényezőket,

- hasznosítja fizikai, kémiai és biológiai ismereteit az édesipari technológiákban,

- önállóan elvégzi az egyszerű szakmai számításokat,

- elemzi a munkaerő-szükségletet,

- értékeli az üzem termelési kapacitását,

- műveleti alapon csoportosítja az édesipari technológiákat.

Édesipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- megnevezi az édesipari technológiákban alkalmazott berendezések szerkezeti anyagaival szemben támasztott követelményeket,

- felismeri a gépek működésének megértéséhez elengedhetetlenül szükséges forgómozgás-közvetítő és erőátviteli gépelemeket,

- ismeri az üzemen kívüli szállítás eszközeit,

- felismeri az üzemen belüli szállítás eszközeit,

- megnevezi az egyes szállítóberendezések szabályozási lehetőségeit,

- ismeri a berendezések, technológiai gépek feladatait,

- megemlíti a különféle berendezéseknek a technológiai folyamatban elfoglalt helyét,

- felismeri, és megkülönbözteti a légáramú szállítási módokat,

- megállapítja a teljesítményszabályozás szükséges módját,

- kiválasztja az édesiparban használatos anyagféleségekhez alkalmas mérlegfajtákat,

- elmagyarázza a tisztító-, válogató-, osztályozó-, a hántoló- és aprító-, a prés-, az egyneműsítő-, az oldó- és főző-, a pörkölő-, a sütő-, a hűtő- és melegítő-, a formázó-, a bevonatképző-berendezések, valamint a csomagológépek működési elvét,

- azonosítja vonalas szerkezeti ábrán a berendezések szerkezeti elemeit,

- megítéli a teljesítményszabályozás szükséges módját,

- szintetizálja szakmai tárgyainak ismeretanyagát.

2.6. Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)

Hús- és baromfiipari műveletek és technológia terén

- ismeri a különböző vágóállat- és baromfifajokat, fajtákat és felismeri azok külső és belső tulajdonságait,

- ismeri a vágóállatok és baromfifajták szervezeti felépítését,

- ismeri a vágóállat- és baromfifajták elsődleges feldolgozási és tárolási technológiáit,

- ismeri a melléktermékeket, azok kitermelődési helyeit, feldolgozási lehetőségeit és módjait,

- ismeri a további feldolgozás, a húskészítménygyártás során alkalmazott gyártási, tartósítási műveleteket,

- ismeri a hús- és baromfiiparban felhasznált, illetve kitermelődő környezetszennyező anyagokat, azok feldolgozási lehetőségeit,

- ismeri a vonatkozó munkavédelmi, higiéniai előírásokat, az állat-egészségügyi, állatvédelmi előírásokat,

- ismeri a minőség-ellenőrzés, a minőségszabályozás és a minőségbiztosítás rendszerét, beleértve sajátos műszaki alapismereteit is,

- elmagyarázza az állat szervezeti felépítésének jelentőségét a feldolgozási folyamatokban, a hasznosítási csoportok fontosságát,

- megérti a fajtakiválasztás takarmányozási körülményeinek összefüggéseit, azok hatását a termékek mennyiségére, minőségére,

- megérti a hús mennyiségének és minőségének meghatározó szerepét a hús és baromfihús feldolgozásának szempontjából,

- megérti a műveletek sorrendiségének, pontos elvégzésének jelentőségét,

- elmagyarázza a melléktermék-feldolgozás gazdasági, környezetvédelmi fontosságát,

-jellemzi a baromfifeldolgozás során kitermelt toll elsődleges kezelésének (szárítás) technológiáját,

- megérti az alap- és segédanyagok jelentőségét, a választékbővítés fontosságát,

- megérti a környezetvédelem fontosságát, szükségességét és a húsfeldolgozásban betöltött meghatározó szerepét,

- elemzi a feldolgozó vonalak kialakításában, megválasztásában, a fajok és fajták sajátosságait,

- alkalmazza a megfelelő fajtakiválasztást,

- kidolgozza a technológiai folyamatábrát melléktermék-kimenetekkel,

- elkészíti az elsődleges feldolgozó vonalakat, műveleti sorrend, gépek és létszám meghatározással,

- számba veszi a kitermelődő anyagokat, azokat nyilván tudja tartani és számításokkal ellenőrizni.

Hús- és baromfiipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- ismeri a géprajzok készítésének elvi alapjait, a gépelemek szerepét, elnevezését, igénybevételüket és szabványos jelölésüket,

- ismeri a húsiparban általánosan alkalmazott szállítógépeket és berendezéseket, a húsiparban alkalmazott mérőműszereket, azok működési elvét, egyszerű vázlatát, szabványos jelölését és alkalmazási lehetőségeiket,

- ismeri a mérésekkel, mért értékekkel kapcsolatos biztonságtechnikai összefüggéseket,

- felismeri a húsiparban alkalmazott szerkezeti anyagokat, azok főbb jellemzőit,

- ismeri a hús- és baromfiipar elsődleges és másodlagos feldolgozásának gépeit és berendezéseit, azok célját, feladatát, valamint zavartalan működésükhöz a szükséges tudnivalókat,

- megérti a műszerek technológiába való illeszkedését, alkalmazásuk fontosságát,

- megérti a kalorikus gépek működését,

- megérti a húsiparban alkalmazott környezetvédelmi berendezések szerepét, a környezetvédelem fontosságát,

- megérti a korrózióvédelem jelentőségét, a húsiparban alkalmazott fontosabb korrózióvédelmi eljárásokat,

- megérti a gépek és berendezések működésének összefüggéseit, a késztermék minőségére gyakorolt hatásukat,

- helyesen ítéli meg az egyes géphibáknak a késztermék minőségére gyakorolt hatását,

- leolvassa a kezelt műszereken mért értékeket, értékeli azok eredményeit,

- önállóan elkészíti a vonalas szabadkézi rajzokat,

- tudja a munkavédelmi és higiéniai eszközök, eszközmosók, felső és magas pályák, szállítószalagok kezelési elvét.

2.7. Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)

Malomipari és keveréktakarmány-gyártó műveletek és technológia terén

- ismeri a malomipar múltját, fejlődésének történetét, a gabonaipar tevékenységi körét, a termesztett gabonaféléket, a nyers- és az alapanyagok tárolásának módszereit,

- ismeri a gabona átvételénél alkalmazott és a tárolás közbeni minősítési módokat, a különleges eljárással készült termékek gyártástechnológiáját, az őrlés, a hántolás, a keveréktakarmány-gyártás során alkalmazott jelöléseket, fogalmakat, valamint a malomiparhoz kapcsolódó élelmiszer-ipari tevékenységek, iparok elvárásait, főbb technológiai műveleteit,

- jellemzi a gabonaszem anyagi összetevőit, szerkezeti részeit, azok hatását a késztermékek mennyiségére, minőségére,

-elmagyarázza a tárolás, a feldolgozás során lejátszódó élettani, kémiai, biológiai folyamatokat,

-jellemzi a gabona őrlési értékét meghatározó fizikai tulajdonságokat, azok összefüggését a késztermékek mennyisége és minősége között (kihozatali tényező),

- jellemzi a gabonabetegségek, a gabonagyomok, a rovarok, a rágcsálók és más kártevők kártételének hatását, az azok elleni védekezés fontosságát, módszereit,

- elmagyarázza a gabona nedvességtartalma és a levegő állapota (hőmérséklete, relatív páratartalma) közötti összefüggéseket,

- leírja a gabonaszárítás alapelveit, módjait,

- kiválasztja az aprítást befolyásoló műszaki-technológiai tényezőket,

- kiválasztja a középtermékek osztályozási műveleteit, alapelveit,

- tudja a félkész termékek minőségi jellemzőit,

- megválasztja a nyers- és alapanyagok minőségi jellemzőinek ismeretében a legkedvezőbb feldolgozási technológiát,

- következtet a keletkezett késztermékek mennyiségére, minőségére,

- a feldolgozók igénye szerint tudja a késztermék választékot biztosítani,

- elemzi a korszerű táplálkozáshoz és takarmányozáshoz szükséges termékek előállítását, terjesztését.

Malomipari és keveréktakarmány-gyártó gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- ismeri a malomipari és a keveréktakarmány-gyártói szállító- és raktári gépek működési elvét,

- említi az előkészítő gépek és berendezések főbb műszaki adatait, jellemzőit,

- megnevezi a gabonaipari feldolgozással kapcsolatos elektromos gépek, műszerek szerepét, főbb műszaki jellemzőit,

- megnevezi az irányítástechnikai alapfogalmakat, a gabonaszárítással kapcsolatos alapelveket,

- jellemzi a belső - üzemi - szállítógépek és -berendezések működési elvét, felépítését,

- elmagyarázza az őrlés, a hántolás és a keveréktakarmány-gyártás előkészítő gépeinek működési elvét, fontosabb műszaki technológiai paraméterét, szerkezeti felépítését,

- összehasonlítja az őrlés, a hántolás és a keveréktakarmány-gyártás aprítógépeinek működési elvét, a köztük lévő azonosságokat és különbözőségeket,

- jellemzi a tervszerű megelőző karbantartás (TMK) és a felújítások szervezését, azok módszereit,

- meghatározza az üzem és az üzemrész energiaigényét,

- alkalmazza az alapvető műszaki számításokat (fordulatszám, áttétel, teljesítmény stb.),

- elkészíti a szakmai gépek és berendezések szabadkézi vázlatrajzát,

- elvégzi a géprajzok olvasását,

- elemzi a gépeken alkalmazott mérő- és ellenőrző műszerek működési elvét, szerepét.

2.8. Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)

Növényolaj-ipari műveletek és technológia terén

- ismeri a zsírok és olajok kémiai és fizikai tulajdonságait, alkotórészeit és azok jellemzőit,

- ismeri az olajos magvak minőségét meghatározó kémiai és fizikai tulajdonságokat, mikrobiológiai folyamatokat,

- rámutat az előkészítő résztechnológiák közötti összefüggésekre (tisztítás, hűtés, tárolás, hajalás, aprítás, pörkölés),

- ismeri az egyes technológiai lépések célját, követelményeit és az ezeket megvalósító berendezések típusait,

- ismeri a sajtolási technológia lehetőségeit és összeveti a technológiai céllal,

- ismeri a növényolajiparban használható oldószerek tulajdonságait,

- megnevezi a növényolaj iparban és a kis vállalkozóknál napjainkban használatos extrakciós berendezéseket,

- rámutat a dara, az oldószer és a miszcella további technológiai útjára és felhasználásuk gazdasági lehetőségeire,

- ismeri a sajtolással és extrakcióval nyert nyers növényi zsiradékokban lévő és eltávolítandó "szennyező anyagokat", illetve azok eltávolításának célját,

- megnevezi a technológiákhoz használt segédanyagokat és ismeri azok jellemzőit (savak, lúgok, adszorbensek, katalizátorok),

- ismeri a zsírbontás-eljárások módszereit,

- ismeri a zsírsavgyártás résztechnológiáit és az azok közötti összefüggéseket (zsiradék és víz előkésztése és útvonala az autoklávig, bontott zsírsav és bontásvíz tovább-feldolgozásának technológiája, a hőenergia gazdaságos hasznosítása),

- ismeri a zsírsav-desztillálás módszereit és rámutat a legkíméletesebb és legkorszerűbb eljárásokra,

- ismeri a növényolajiparban alkalmazott zsírbontási eljárásokat, előállítási módokat (zsiradékbontás-bontásvíz, szappangyártás-aljlúg) és a nyersanyagok jellemzőit,

- megjelöli a technológiában alkalmazott szivattyúk, kondenzátorok, cseppfogók, szűrőprések feladatát,

- ismeri a szappan kémiai összetételét (zsiradékokat, szappanosító anyagokat, adalék- és segédanyagokat), valamint a tulajdonságait meghatározó zsiradékok befolyásoló szerepét,

- megjelöli a szintetikus mosószerek gyártásának különféle technológiai célját (lúgos, savas, gépi, illetve kézi mosáshoz),

- meghatározza a végtermékek kedvező minőségéhez szükséges átvételi, raktározási, tárolási és előkészítési követelményeket,

- elmagyarázza az előkészítő műveletek gépeinek, be-- rendezéseinek működési elvét,

- meghatározza a csigasajtoló működési elvét,

- elmagyarázza a nyersolajból nyálkátlanítással eltávolított foszfatidok továbbhasznosításának jelentőségét, kémiai, fizikai és biológiai fontosságát,

- elmagyarázza a kémiai és zsiradékkémiai ismeretei alapján az emulzió, emulgátor fogalmát és gyakorlati szerepét a diszperz rendszerek kialakításánál,

- leírja a technológiai cél megvalósítását biztosító zsiradék-összetétel jellemzőit a táplálkozástani ismérvek, illetve a konzisztencia kialakítása figyelembevételével,

- összehasonlítja a belföldi és nemzetközi kereskedelem igényeihez igazodó csomagolási, tárolási feltételeket,

- meghatározza a zsiradékbontás-technológia célját és jellemzi a hidrolízis folyamatát (bontás, egyensúly, vízváltásos, dúsításos eljárás),

- elmagyarázza a nyomás, hőmérséklet és a különböző áramú technológiák szerepét és összefüggéseit,

- kémiai ismeretei alapján meghatározza a desztilláció elvét és módszereit a különböző szénlánchosszúságú és te-lítettségű zsírsavak forrásponton történő szétválasztásához,

- jellemzi a vákuumban történő desztillálás lényegét és menetét,

- jellemzi a desztilláláshoz szükséges nyomás, illetve hőmérséklet összefüggéseit, ezek gyakorlati megvalósításának előnyeit, hátrányait,

- kémiai és technológiai ismeretei alapján elmagyarázza a glicerin előállításának lehetőségeit,

- összehasonlítja az aljlúg és édesvíz tisztításának fontosabb eljárásait,

- leírja a glicerinbepárlás folyamatát Róbert-típusú be-párlókon,

- összehasonlítja a nyersglicerin-desztilláció előtti tisztítás lépéseit a sokrétű felhasználás ismeretében (gyógyszer-, kozmetika-, robbanóanyag-, festék-, gumi-, nyomdaipar, fényképészet),

- meghatározza a szappan, mint felületaktív anyag fogalmát,

- elmagyarázza a szappangyártás műveleteinek technológiai célját (elszappanosítás, kisózás, fehérítés, a főzet végső beállítása, enyvcsapadék és aljlúg kezelése, hűtése, szárítása, színezése, illatosítása, megmunkálása, kiszere-lése),

- elmagyarázza a zsírsavak folytonos elszappanosítá-sának technológiáját,

- kémiai ismeretei alapján jellemzi a felületaktív anyagok felépítését, tulajdonságait és mosóhatás szempontjából jellemző hatásmechanizmusát,

- elmagyarázza az egyes mosószerek receptjében szereplő adalékanyagok szerepét a mosóhatás kifejtésében,

- jellemzi a margaringyártás higiéniai és minőségi követelményeihez szükséges laboratóriumi és ipari ellenőrzési módszereket és ellenőrző műszereket,

- elemzi az extrakciós berendezések működési elvét (merülős-, fürdős-, egyen- és ellenáramú),

- elemzi a margaringyártás technológia menetét, és értékeli az eltérő táplálkozási szokásokhoz igazodó receptek, műszaki és technológiai eljárások közötti eltéréseket, megoldásokat,

- ábrázolja a Lurgi-típusú folytonos zsírbontó működési elvét és értékeli a bontásnál használt paramétereket,

- értékeli az oldószer kiválasztását technológiai, gazdaságossági, tűz- és munkavédelmi szempontból,

- értékeli a fmomítási technológia módszereit (szusz-pendált, emuigeált szennyeződések eltávolításához alkalmazható műveleteket, biológiailag értékes anyagok visszanyerését) .

Növényolaj ipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- megnevezi a tárolóberendezéseket és a szükséges szerelvényeket,

- felsorolja a különféle szállítóberendezéseket és alkalmazási területüket,

- megnevezi az oldószer visszanyeréséhez szükséges kondenzátorokat, illetve abszorpciós tornyot,

- rámutat a keverőberendezések típusaira,

- megnevezi a különböző kompresszorok szerkezeti egységeit,

- összehasonlítja a különböző rosták, sziták kialakítását,

- elmagyarázza a ciklonok működési elvét,

- jellemzi a tisztító és osztályozó gépeket,

- összehasonlítja a növényolaj iparban alkalmazott szárítóberendezéseket,

- jellemzi az aprítóberendezések kialakítását, felépítését,

- összehasonlítja a különböző felépítésű daraoldó-szer-mentesítő berendezéseket,

- jellemzi a bepárló berendezések felépítését,

- kiválasztja az egyes technológiáknál alkalmazott hőcserélőket,

- elemzi a különböző pörkölőberendezések felépítését,

- ábrázolja a csigasajtolók felépítését,

- elemzi a különféle szűrők felépítését,

- ábrázolja az extrakciós berendezések szerkezeti felépítését,

- elemzi a szeparátor berendezés felépítését,

- ábrázolja a hűtő- és kristályosító cső felépítését,

- ábrázolja a desztillálóberendezések kialakítását,

- elemzi a zsírbontó autokláv kialakítását.

2.9. Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)

Sütőipari műveletek és technológia terén

- ismeri a sütőipar kialakulását, fejlődéstörténetét a házi- és kézműipari keretektől a nagyüzemi technológiákig bezárólag,

- felismeri a sütőipar által felhasznált alap-, járulékos és segédanyagokat,

- megnevezi a kész- és félkész termékek gyártástechnológiáját,

- ismeri az élelmiszertörvényt,

- ismeri a Magyar Élelmiszerkönyv sütőipari és malomipari irányelveit,

- felismeri jelképes ábrákból az egyes gyártástechnológiákat és azok műveleteit,

- megkülönbözteti, osztályozza és összehasonlítja a sütőipar alap-, járulékos és segédanyagait,

- jellemzi a szénhidrátokat és a szénhidrát-tartalmú anyagokat, a zsiradékokat és a zsiradéktartalmú anyagokat,

- tudja a lisztfajták, liszttípusok jellemzőit, a víz technológiai szerepét,

- elmagyarázza a tésztakészítés elméletét, eljárásait, módszereit,

- tudja a kelesztés célját, körülményeit, a sütés hőtani alapfogalmait, hőenergia mérlegét,

- tudja a sütőipari termékek táplálkozás-élettani fontosságát,

- jellemzi a sütőipari termékekre vonatkozó minőségi követelményeket,

- tudja a különbözően dúsított és különleges eljárással készült tészták gyártásának jellemzőit, legfontosabb paramétereit, a tészta tulajdonságait,

- meghatározza a tartósítás feltételeit, a tartós termékek jellemzőit, minőségi követelményeit,

- tudja a hűtve tárolás, kelesztés-megszakítás és mélyhűtés elvét,

- azonosítja és jellemzi a sütőipar általános műveleteit, ezen belül az oldás, a szárítás, a sütés, a formázás, a hűtés, a szerkezet- és jellegkialakítás műveleteit,

- alkalmazza, hasznosítja a technológiák által megkívánt alap-, kiegészítő-, járulékos és segédanyagokat,

- értékeli a sütőipari termékeket táplálkozás-élettani szempontból, különös tekintettel a korszerű táplálkozásra, a diétás és diabetikus termékekre,

- alkalmazza a gyártástechnológia műveleteit, jellemző paramétereit,

- jellemzi a gyártástechnológia különböző szakaszaiban felhasznált eszközök, gépek, berendezések hatását az anyag és a tészta, valamint a késztermék szerkezetére,

- értékeli a gyártástechnológia ellenőrzési pontjait és a megfelelő korrekciók végrehajtásának lehetőségeit, hatását a termékre,

- elkészíti és alkalmazza a technológiai utasítást,

- elkészíti a gyártmánylapot,

- értékeli a félkész és késztermékek minőségi előírásait befolyásoló tényezőket,

- hasznosítja a fizikai, kémiai, biológiai ismereteit a sütőipari technológiákban,

- elemzi a munkaerő-szükségletet, értékeli az üzem termelési kapacitását,

- műveleti alapon csoportosítja a sütőipari technológiákat.

Sütőipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- megnevezi a sütőipari technológiákban alkalmazott berendezések szerkezeti anyagaival szemben támasztott követelményeket,

- megnevezi a gépek működésének megértéséhez elengedhetetlenül szükséges forgómozgás-közvetítő és erőátviteli gépelemeket,

- ismeri az üzemen kívüli szállítás eszközeit,

- megnevezi az üzemen belüli szállítás eszközeit,

- felsorolja az egyes szállítóberendezések szabályozási lehetőségeit,

- ismeri a berendezések, technológiai gépek feladatait,

- megnevezi a különféle berendezéseknek a technológiai folyamatban elfoglalt helyét,

- felismeri, megkülönbözteti a légáramú szállítási módokat,

- ismeri a higiénikus élelmiszer-termelés gépekkel szemben támasztott alapvető követelményeit,

- megnevezi a gépek, berendezések feladatát, technológiai sorban elfoglalt helyét, szerkezeti felépítését,

- ismeri a karbantartásra vonatkozó előírásokat,

- kiválasztja az egyes anyagokhoz szükséges adagolóberendezéseket,

- megállapítja a teljesítményszabályozás szükséges módját,

- megállapítja és kiválasztja a tárolni kívánt sütőipari termék legkorszerűbb módját,

- kiválasztja a sütőiparban használatos anyagféleségekhez alkalmas mérlegfajtákat,

- leírja, megfogalmazza, és elmagyarázza: a tisztító-, válogató-, osztályozó, a prés-, az egyneműsítő-, a sütő-, a hűtő- és melegítő-, a formázó-, valamint a csomagológépek működési elvét,

- azonosítja vonalas szerkezeti ábrán a berendezések szerkezeti elemeit,

- szabványos jelekkel ábrázolja a gépek kinematikai vázlatát,

- elmagyarázza a gépek működési elvét, tudja a teljesítményszabályozás szükséges módját, szabályozza a gépeket,

- elvégzi a szakmai számításokat,

- szintetizálja szakmai tárgyainak ismeretanyagát.

2.10. Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)

Tartósítóipari műveletek és technológia terén

- ismeri a zöldség- és gyümölcsfélék termesztésének hazai adottságait, a bio-termesztés előnyeit,

- megnevezi a hazai vágóállatokat és egyéb állati eredetű nyersanyagokat,

- ismeri a segédanyagok fogalmát, csoportosítását, a csomagolás célját, a csomagolóanyagok fajtáit, előnyeit, hátrányait a csomagolás segédanyagait,

- felsorolja az élelmiszer-előállítás feltételeit,

- ismeri a mikroorganizmusok hőpusztulását jellemző adatokat, a mikroorganizmusok hőtűrését befolyásoló tényezőket,

- felsorolja a mikroorganizmusok optimális életfeltételeit, meghatározza a romlás fogalmát, jellemzőit, elvégzi csoportosításukat,

- megnevezi a víztisztítás módjait, a keletkezett hulladékok hasznosításának lehetőségeit,

- felsorolja az állati eredetű nyersanyagok előkészítő műveleteit,

- ismeri a tartósító eljárások elméleti alapjait, csoportosítását,

- ismeri a sugárzással történő tartósítás élelmiszeripari alkalmazását, a kombinált tartósító eljárásokat, az alkoholos erjedés tartósítóipari alkalmazását,

- ismeri a gyorsfagyasztott, a hőkezeléssel tartósított zöldségkészítmények, a hőkezeléssel, mesterséges savanyítással, biológiai úton tartósított savanyúságok csoportosítását, jellemzőit,

- ismeri a cukorral, étkezési savakkal, alkohollal történő tartósítás lehetőségeit,

- felsorolja a gyorsfagyasztott gyümölcskészítmények, gyümölcslevek, szörpök, lekvárfélék csoportosítását, táplálkozás-élettani jelentőségüket,

- ismeri a gyümölcsbefőttek csoportjába tartozó készítmények jellemzőit, közvetett és közvetlen befőttgyártás közötti különbséget,

- megnevezi a gyümölcs-félkésztermékek (pulpok, velők) gyártástechnológiai műveleteit, tartósítási módjait, további felhasználhatóságát,

- ismeri a húskonzervek csoportosítását, a felhasználható alap- és segédanyagokat, a húskonzervek általános gyártástechnológiai műveleteit,

- felsorolja a különleges vagdalthús, a sertés- és a marha májkrém alap- és segédanyagait, gyártástechnológiai műveleteit és berendezéseit,

- ismeri a szárítmányok, az ételízesítők, levesporok, leveskockák és a halkészítmények csoportosítását, jellemzőit, alap- és segédanyagait, felsorolja az általános gyártástechnológiai műveleteket, berendezéseket,

- felsorolja az ételízesítők, diabetikus készítmények, bébiételek általános gyártástechnológiai műveleteit, berendezéseit,

- megnevezi a csomagolóanyagokkal szemben támasztott követelményeket, a jelölések tartalmát,

- elmagyarázza a zöldség- és gyümölcsfélék, húsok táplálkozás-élettani jelentőségét, biológiai értékét,

- jellemzi a zöldség- és gyümölcsféléket termésalakulás szerint, tudja mely zöldségek, illetve gyümölcsök tartoznak az egyes csoportokba,

- elmagyarázza a nyersanyagátvétel főbb szempontjait, a nyersanyagok tárolásának lehetőségeit,

- jellemzi a hús, illetve a belsőség fogalmát, a meleg-és hidegvérű állatok tartósítóipari feldolgozásának minőségi és technológiai előírásait,

- azonosítja az ételkomponensek, az élelmiszer-adalékanyagok közé tartozó segédanyagokat és felhasználási területüket,

- kiválasztja a tartósítóiparban alkalmazásra kerülő technológiai segédanyagokat,

- megkülönbözteti a csomagolási módokat, felhasználási területeiket,

- összehasonlítja a romlásos jelenségeket, értelmezni tudja a romlás megakadályozásának különböző módjait,

- elmagyarázza a mosás, a szár-, a mag- és héjeltávolítás, a válogatás, az osztályozás és az aprítás technológiai célját, módját,

- jellemzi a lényerés, létisztítás, húzatás, bepárlás technológiai célját, módjait,

- elmagyarázza a hőelvonásos tartósítás módjait, mikroorganizmusokra gyakorolt hatását,

- jellemzi a szárítás szakaszait, a szárítást befolyásoló tényezőket, a szárításnál bekövetkező káros változások okait, a sózás, pácolás, füstölés módjait és mikroorganizmusokra gyakorolt hatását,

- meghatározza a tejsavbaktériumokat, a tej savas erjedés szakaszait, az erjedést befolyásoló tényezőket, az erjedés alatt végbemenő változásokat,

- jellemzi az előfőzés, főzés, felöntőlé-készítés és -keverés technológiai célját, paramétereit és a műveletek ellenőrzésének módját,

- csoportosítja és jellemzi a hőkezeléssel és hőelvonással tartósított készételeket, az alap- és segédanyagokat, a gyorsfagyasztással tartósított félkész ételeket, tésztás készítményeket,

- meghatározza a biotermékek előállításának műveleteit, feltételeit,

- összehasonlítja a hagyományos hőkezelést és az aszeptikus tartósítást,

- elemzi a fagyasztási módokat, a vízkifagyás szakaszait, a fagyasztóberendezéseket, a fagyasztott élelmiszerek tárolását, a vízelvonásos tartósítás módjait, mikroorganizmusokra gyakorolt hatását,

- elmagyarázza a mikrobiológiai tartósítás elvét, módjait,

- tudja a gyorsfagyasztott és a hőkezeléssel tartósított zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica, a sűrített paradicsom, a csemege és ecetes uborka, a savanyított káposzta, a gyorsfagyasztott málna, szilva és őszibarack, a szűrt és rostos üdítőitalok, gyümölcslevek, szörpök, a gyümölcsízek, dzsemek, lekvárok, a zöldség- és gyümölcsszárítmá-nyok, a fűszerpaprika, a száraztészta, a hőkezeléssel tartósított olajoshal gyártástechnológiai műveleteit. Ki tudja választani a szükséges berendezéseket, meghatározza a nyersanyagokkal és a késztermékekkel szemben támasztott minőségi követelményeket, a gyártás higiéniai előírásait,

- értékeli a legfontosabb zöldségfélékkel (paprika, paradicsom, zöldbab, zöldborsó, sárgarépa, fejeskáposzta, uborka, vöröshagyma), valamint a legfontosabb gyümölcsfélékkel (alma, meggy, cseresznye, szilva, barack,

málna, szamóca) szemben támasztott minőségi követelményeket, átvételi módokat,

- értékeli a mosás, a szár-, mag- és héj eltávolítás műveleteinek minőségi követelményeit, a higiéniai előírásokat, a veszteségek csökkentésének lehetőségeit,

- kiszámítja a a hűtés és fagyasztás során elvonandó hőmennyiséget, a hőcserélők és bepárlók anyag- és hőmérle-gét,

- kiszámítja a felöntőlevek és előfőző oldatok készítésénél a segédanyagok mennyiségét,

- értékeli a hőkezelés módjait, jellemző paramétereit, berendezéseit, a hőkezelés gyakorlati megoldását, a hőtani alapfogalmakat,

- kiszámítja a szárítás anyag-, levegő- és hőmérlegét, - értékeli a tartósítószerek mikroorganizmusokra gyakorolt hatását, a tartósítószerekkel szemben támasztott követelményeket, valamint engedélyezett legnagyobb koncentrációjukat.

Tartósítóipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- ismeri a műszaki rajzkészítés és rajzolvasás szabályait, a gépelemek elnevezését, feladatát, szabványos jelölését,

- felsorolja a tartósítóipari gépek és berendezések mérő- és ellenőrző műszereit, az alkalmazott biztonsági és segédberendezéseket,

- megnevezi a berendezésekben lejátszódó folyamatokat, és megemlíti az ezzel kapcsolatos számítások elvét,

- felsorolja a zöldborsó-, a zöldbabkonzerv, a paradicsomlé és -sűrítmény, a meggy-, a cseresznye-, az őszibarack- és az almabefőtt, a csemege uborka, a rostos, a szűrt és az aszeptikus gyümölcslé, a gyorsfagyasztott kukorica, az ízes gombóc, a fűszerpaprika, a száraztészta, valamint a májkrém gyártóvonalának gyártástechnológiai műveleteihez tartozó berendezéseket, gépeket,

- rámutat az egyes gépek cseréjének lehetőségeire,

- jellemzi a tartósítóipari műveletek elvégzéséhez szükséges berendezések (az anyagmozgató, a hidraulikus szállítóberendezések, a nyersanyagmosás, a héj-, a szár- és mageltávolítás gépei, az osztályozó-, aprító- és zúzógépek, a homogenizátorok, az áttörök, a prések, szűrők és centrifugák, a csomagolóanyag-előkészítő, a töltő- és zárógépek, a készárutisztító- és csomagológépek, az előfőző-, hőcserélő- és hőkezelőberendezések, a bepárló- és szárítóberendezések, a hűtés és fagyasztás berendezései) szerkezeti felépítését, továbbá elmagyarázza azok működési elvét, szabályozási és ellenőrzési lehetőségeit,

- tudja a gépek, berendezések munkavédelmi, biztonságtechnikai és higiéniai előírásait.

2.10. Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)

Tejipari technológia terén

- ismeri a termelői nyers tehéntej összetételét, jellemzi az alkotórészeket, a tej tulajdonságait, szabvány szerinti minőségét és minősítését, a minőség késztermékre gyakorolt hatását,

- ismeri az ízesítő és adalékanyagokkal kapcsolatos előírásokat, a késztermékre gyakorolt hatásukat,

- ismeri a tejfeldolgozás legfontosabb hasznos és káros mikroorganizmusainak élettevékenységét, életfeltételeit, a hasznos mikroorganizmusok szaporításának, a károsak elpusztításának lehetőségeit,

- ismeri a tej és a tejtermékek táplálkozás-élettani jelentőségét, szerepét az egészséges táplálkozásban, a lak-tózintolerancia fogalmát, és azokat a termékeket, melyeket ezen probléma miatt állítanak elő,

- ismeri a szabványokat, törvényeket, rendeleteket, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait,

- ismeri az egyes színtenyészetek elkészítésének módjait, minősítését, használatát,

- ismeri a termékek gyártása, érlelése, tárolása során fellépő utófertőzési lehetőségeket, a káros mikroorganizmusokat, az ellenük való védekezést, valamint az utófertőzés megelőzésének módjait,

- tudja az egyes tejtermékek előállításának technológiáját, az egyes műveletek elméleti alapjait, paramétereit,

- tudja a késztermékek összetételét, minősítését, valamint a minőségére ható tényezőket,

- jellemzi az új technológiai eljárásokat, a korszerű műveleteket,

- tudja a gyártmánylap szerkezeti felépítését, készítését, használatát,

- tudja az alapanyag és a késztermék tárolásának paramétereit, a tárolás alatt bekövetkező fizikai, kémiai, mikrobiológiai változásokat,

- tudja a csomagolási módok, a tárolhatóság, a minőségmegőrzési időtartam és az eladhatóság összefüggéseit,

- elvégzi a termékek előállításával kapcsolatos technológiai számításokat, értelmezi azok eredményeit, felfedezi és kijavítja a hibákat, elemzi a helyiségek, eszközök, berendezések, teljes gyártóvonalak tisztításának és csírátlanításának elvi alapjait, a felhasználható anyagokat, a tisztítás, csírátlanítás során lejátszódó fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatokat, a hatékonyság ellenőrzésének módszereit.

Tejipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- ismeri a tejipari szerkezeti és csomagolóanyagokkal szemben támasztott követelményeket (különös tekintettel a környezetbarát csomagolóanyagokra), továbbá azok jellemzését és felhasználási területüket,

- ismeri a csövek, csőszerelvények anyagait, kialakítását, felhasználási lehetőségeit,

- ismeri a szivattyúk működési elvét, felépítését, felhasználási lehetőségeit,

- ismeri a daraboló-, őrlő-, szeletelő- és keverőberen-dezések felépítését, működését,

- ismeri a tejipari mérőműszerek működési elvét, az általuk mérhető paramétereket, a vezérlés és a szabályozás módjait,

- ismeri a hideg és a meleg energia előállítását, felhasználását, szabályozását,

- ismeri a villamosenergia-ellátás, a vízellátás és a sűrítettlevegő-ellátás berendezéseit,

- tudja a tej szállító és tejipari áruszállító gépkocsik felépítését, a szállítás feltételeit, az egyes tejipari alapgépek (szűrők, centrifugák, fölözőgépek, pasztőrök, homdgéne-zők) felépítését, működését, a higiénikus és biztonságos üzemeltetés előírásait,

- jellemzi a tejipari tároló-, hűtő-tároló- és egyéb speciális tárolóberendezések felépítését, biztonságos és higiénikus üzemeltetését, a mennyiségmérési lehetőségeket, a fontosabb paramétereket,

- jellemzi a tartályszerű hőkezelő-berendezések felépítését, biztonságos és higiénikus üzemeltetését,

- tudja a speciális tejipari gépek (ultrapasztőrök, vaj- és sajtgyártók, sajtprések, ömlesztő-, sűrítő- és porítóberen-dezések stb.) felépítését, működését, paramétereit, valamint biztonságos és higiénikus üzemeltetésüket,

- jellemzi az adagoló- és csomagológépek felépítését, működését, a biztonságos és higiénikus üzemeltetés feltételeit, az adagméret szabályozásának és ellenőrzésének lehetőségeit,

- elemzi a tisztítás és csírátlanítás eszközeit, gépeit, berendezéseit, azok működését és biztonságos üzemeltetését,

- elemzi a szennyvíz kezelésének, tárolásának és tisztításának módjait, értékeli a környezetvédelmi előírásokat.

2.11. Élelmiszer-ipari technikus (Élelmiszer-biztonság és higiénia)

Élelmiszeripari műveletek és technológia terén

- ismeri az élelmiszeripar kialakulását, fejlődéstörténetét a házi- és kézműipari keretektől a nagyüzemi technológiákig bezárólag, '

- felismeri az élelmiszeripar által felhasznált alap-, járulékos és segédanyagokat,

- leírja az egyes élelmiszercsoportok előállításának folyamatait, reprodukálja a félkész termékek gyártástechnológiáját,

- megkülönbözteti, jellemzi, osztályozza és összehasonlítja a különböző élelmiszer-előállítási területekre jellemző és az egyes élelmiszer-előállítási technológiákhoz felhasznált alap-, pót-, segéd-, járulékos és kiegészítő anyagokat,

- rámutat a kiválasztott anyagok előkészítésének módjára,

- rámutat a csomagolóanyagok kiválasztásának és előkészítésének módjaira,

- megnevezi a késztermékek kiszerelésének és tárolásának módját,

- felsorolja a melléktermékek hasznosítási lehetőségeit,

- rámutat a szennyvízkezelés módjaira,

- felsorolja a bio-alapanyagokból készült termékeket,

- tisztában van az előkészítő műveletek céljával,

- elmagyarázza a mikroorganizmusok elleni védekezés szükségességét és érti annak módszereit,

- megérti az élelmiszer-előállítási technológiai folyamatok során lejátszódó fizikai és kémiai folyamatokat, ezek kihatását a további műveletekre,

- értékeli az alapanyagok összetételét és minőségét befolyásoló tárolási tényezők hatását, az összetevők és az alapanyagok fizikai állapotának szerepét az egyes élelmiszer-előállítási folyamatokban,

- ismeri az élelmiszer-előállítási technológiai folyamatok fázisait és a standard eljárásokat az élelmiszer előállításban,

- azonosítja és jellemzi az egyes élelmiszer főcsoportok előállításának általános műveleteit,

- alkalmazza az egyes élelmiszer-előállítási technológiai folyamatokra előírt előkészítési, félkésztermék-előállítási és késztermék előállítási technológia előírásait,

- elemzi és értékeli az előbbi műveletek végrehajtásánál alkalmazott különféle módszerek jellemzőit és kihatásait,

- felméri ezek kihatásait a további műveletekre, a termék minőségére és a gyártás gazdaságosságára,

- értékeli a félkész és késztermékek minőségi előírásait befolyásoló tényezőket,

- elkészíti a műveletek technológiai folyamatábráját, ábrázolja és elmagyarázza azok alapelvét, kapcsolási vázlatát, jellemzőit,

- ismeri az élelmiszer-biztonság mint komplex fogalom összetevőit,

- végrehajtja és végrehajtatja az élelmiszer-előállítási folyamatokban az élelmiszer-biztonsági és technológiai előírásokat,

- felismeri jelképes ábrákból az egyes élelmiszer-ipari gyártástechnológiákat és azok műveleteit,

- jellemzi a szénhidrátokat és a szénhidrát tartalmú anyagokat, a zsiradékokat és a zsiradéktartalmú anyagokat,

- értékeli az élelmiszer-ipari termékeket táplálkozásélettani szempontból, különös tekintettel a korszerű táplálkozásra, a diétás és diabetikus édesipari termékekre,

- hasznosítja fizikai, kémiai és biológiai ismereteit az élelmiszer-előállítási technológiákban,

- önállóan elvégzi az egyszerű szakmai számításokat,

- elemzi a munkaerő-szükségletet,

- értékeli az üzem termelési kapacitását,

- műveleti alapon csoportosítja az élelmiszer-ipari technológiákat,

- kidolgozza a technológiai folyamatábrát melléktermék-kimenetekkel,

- megérti a műveletek sorrendiségének, pontos elvégzésének jelentőségét,

- ismeri az élelmiszer-feldolgozás, a termék- és készítménygyártás során alkalmazott gyártási, tartósítási műveleteket,

- ismeri az élelmiszer-feldolgozás, a termék- és készítménygyártás során kitermelődő környezetszennyező anyagokat, azok kezelési és ártalmatlanítási lehetőségeit,

- ismeri a vonatkozó munkavédelmi, higiéniai előírásokat,

az állat-egészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi és higiéniai előírásokat,

- ismeri a minőség-ellenőrzés, a minőségszabályozás és a minőségbiztosítás rendszerét, beleértve laboratóriumi vizsgálati módszerek és eszközök sajátos műszaki alapismereteit is,

- elmagyarázza a termékek tárolása és a feldolgozás során lejátszódó élettani, kémiai, biológiai folyamatokat,

- jellemzi az élelmiszer-biztonságot és a minőséget meghatározó tulajdonságokat és azok összefüggését a késztermékek minőségével,

- jellemzi az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető anyagok és eljárások és tényezők hatását kiemelten a növényi és állati eredetű veszélyekre,

- jellemzi a növényi eredetű betegségek, idegen anyagok és a szennyeződések valamint a rovarok, a rágcsálók és más kártevők kártételének hatását, az azok elleni védekezés fontosságát, módszereit.

Mikrobiológia és élelmiszer-ipari higiénia terén

- ismeri az élelmiszer-ipari technológiákat és a higiéniai előírásokat, az élelmiszer-ipari készítmények minőségi követelményeit,

- ismeri a nyersanyagok, késztermékek, járulékos anyagok, segédanyagok, csomagolóanyagok fontosabb jellemzőit, a minősítés paramétereit (a Magyar Élelmiszerkönyv alapján),

- ismeri az alapanyagok, járulékos anyagok, segédanyagok, csomagolóanyagok átvételével, előállításával, tárolásával, szállításával kapcsolatos minőségi előírásokat,

- ismeri az élelmiszer-ipari higiénia alapvető szabályait (munkahelyi, gyártási, kereskedelmi, személyi), azok jelentőségét, élelmiszer-ipari termékek minőségére gyakorolt hatását, a közegészségügyi előírásokat, az európai higiéniai normákat, kritériumokat,

- ismeri a mikrobiológiai fogalmakat, nevezéktant, a mikroorganizmusok élelmiszer-ipari szempontból hasznos és káros tevékenységét, szaporodásuk feltételeit, az élelmiszer-ipari termékek minőségére gyakorolt hatásait, értelmezi a mikroorganizmusok szaporodási diagramját,

- ismeri az élelmiszerek élvezeti értékének érzékszervi jellemzőit, melyeket az objektív, tárgyilagos, számszerű mérések során alkalmaznak, ismeri az élelmiszer-ipari anyagvizsgálatok fizikai, kémiai, illetve fizikai és kémiai, mikrobiológiai jellemzőit, a minőségbiztosítási rendszereket és ellenőrzéseket,

- ismeri az élelmiszer-ipari termékek előállításának műveleteit, illetve fizikai, kémiai, biokémiai változásait a különböző élelmiszer iparágakban,

- megválasztja a technológián belüli lehetséges hibamegelőzést az alapanyagok, a járulékos anyagok, a segédanyagok és a csomagolóanyagok vonatkozásában,

- megválasztja a gyártásközi ellenőrzés kritikus kontroll pontjait a különböző élelmiszer-iparágakban (bor-,

sör-, cukor-, malom-, sütő-, szesz- és üdítő-, konzerv-, hűtő-, hús-baromfiipar-, tej- és édesipar területén),

- ismeri a minőség-ellenőrzés során alkalmazott automatikus mérőműszerek, elemzők elvi működését és a vizsgálatok lényegét (fehérjetartalom meghatározása Kjeldahl szerint; szárításos gyors nedvességmérés; automata titráto-rok, víztartalom-meghatározás Karl-Fischer szerint; zsírtartalom mérése Soxhlet szerint; zsírtartalom mérése Foos-Let készülékben; áramló oldatos analízisek; értékeli, elemzi a vizsgálat eredményeit és minősíti a mintát),

- megválasztja a megfelelő gyártástechnológiai műveletet, mellyel a kedvezőtlen folyamatok (romlás, barnulás stb.) megakadályozhatók, illetve csökkenthetők,

- ismeri az adatszolgáltatással kapcsolatos előírásokat. Laboratóriumi és minőség-ellenőrző műszerek és berendezések ismerete, üzemeltetése terén

- ismeri és érti a mintavételi elveket, szabályokat, a mintavételnél használt fogalmakat, a mintaegységek számának meghatározását matematikai módszerekkel értékeli, elemzi a kapott adatokat a matematikai statisztika szabályai szerint,

- ismeri az élelmiszer-minősítéshez kapcsolódó laboratóriumi alapmérések fizikai törvényszerűségeit, mértékegységeit, a tömeg, a térfogat, a sűrűség, a hőmérséklet, a viszkozitás mérésének elvi alapjait, kiszámolja a korrekciós értékeket és a minta minősítéséhez szükséges adatokat,

- ismeri az élelmiszer-ipari gravimetria elvi alapjait, mértékegységeit, a gravimetriás elemzés módszereit,

- ismeri a szénhidrát-, nedvesség- és szárazanyag-, hamu-, zsír-, homok- és extrakttartalom gravimetriás meghatározásának elvi alapjait; értékeli, minősíti a mintát a mérési adatok alapján, és eleget tesz dokumentációs kötelezettségének,

- ismeri a térfogatos elemzések (acidi-alkalimetria, oxidi-reduktometria, argentometria, komplexometria), az oldatkészítés, a faktorozás, a hígítás, az indikálás elvi alapjait, módszereit,

- kiszámítja mérési adatai alapján az élelmiszerminták összes savtartalmát; savfokát, savszámát, elszappanosítási számát; fehérjetartalmát; szénhidráttartalmát (Bertrand, Schoorl), jód- és brómszámát; konyhasótartalmát (Mohr és Volhard), a víz oxigénfogyasztását, a víz összes és változó keménységét,

- ismeri az elektrokémiai mérések fizikai-kémiai alapjait, a potenciometria, a konduktometria elektrofizikai elveit, fogalmait, törvényszerűségeit, módszereit, adatai alapján kiszámítja a potenciometrikus és vezetőképességi titrálások eredményeit, értékeli és elemzi a kapott eredményeket, és minősíti a mintát,

- ismeri az optikai mérések fizikai-kémiai jellemzőit, alapjait, törvényszerűségeit, a koncentrációmérés optikai módszerét,

- felismeri a mérőműszerek szerkezeti elemeit, kiválasztja a vizsgálathoz szükséges műszert, értelmezi a refraktometriás, a polarimetriás és spektrofotometriás mérések diagramjait, számításait,

- ismeri a kromatográfiás vizsgálatokhoz szükséges elválasztási technikák fizikai és kémiai elvi alapjait, alapfogalmait, az elválasztási technikák alapelveit, módszereit, érti a gázkromatográfiás, a folyadékkromatográfiás (HPLC) és rétegkromatográfiás vizsgálatok kvalitatív és kvantitatív meghatározási módszereit, értelmezni tudja a kromatográfiás diagramokat és számításokat,

- ismeri az élelmiszer-ipari reológia fontosabb alaptételeit, alapegyenleteit, a konzisztenciamérés, a viszkozitásmérés elvi alapjait, fogalmait, jelentőségét, a mérési elemzések módszereit,

- ismeri az Engler, a Höppler, a Rheo, a rotációs, az Oszvald-féle viszkoziméter szerkezeti elemeit, kiválasztja az abszolút és relatív viszkozitás meghatározásához szükséges műszert, elemzi a kapott eredményeket és elvégzi a minősítéshez szükséges számításokat,

- ismeri az élelmiszer-ipari higiénia alapvető szabályait (munkahelyi, gyártási, kereskedelmi, személyi), azok jelentőségét, élelmiszer-ipari termékek minőségére gyakorolt hatását, a közegészségügyi előírásokat, az európai higiéniai normákat, kritériumokat,

- ismeri a mikrobiológiai fogalmakat, nevezéktant, a mikroorganizmusok élelmiszer-ipari szempontból hasznos és káros tevékenységét, szaporodásuk feltételeit, az élelmiszer-ipari termékek minőségére gyakorolt hatásait, értelmezi a mikroorganizmusok szaporodási diagramját,

- ismeri az élelmiszerek élvezeti értékének érzékszervi jellemzőit, melyeket az objektív, tárgyilagos, számszerű mérések során alkalmaznak,

- ismeri a bírák kiválasztásához használt íz-, szag-, színfelismerő teszteket, illetve próbákat (duo-trio próba, triangulár teszt, hármas próba), elemzi a bírálati pontszámokat, elvégzi az eredmények matematikai, statisztikai feldolgozását, a minták érzékszervi minősítését.

3. Gyakorlati követelmények

3.1. Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- végrehajtja az első fejtés folyamatát, a fejtési módokat és a szellőztetést,

- elvégzi a különféle kénező anyagok előkészítését, alapkénezést, kiegészítő kénezést és palackozás előtti ké-nezést, a pincetér, valamint az üres- és darabhordó kéne-zését,

- szabályozza a borok savtartalmát házasítással, szénsavas-meszes, kettős sós savtompítással, biológiai almasav-bontással, borkősav adagolással,

- szabályozza az alkoholtartalmat házasítással, bor, borpárlat, finomszesz hozzáadásával,

- végrehajtja a kannatöltést és a palackozást,

- meghatározza és előkészíti a cukortartalom emeléséhez használt anyagokat,

- beállítja a kombinált hőkezelés technológiáját,

- üzemelteti az adott technológiai művelethez a lemezes hőcserélőt,

- elvégzi a hibás, beteg borok kezelését,

- elvégzi pezsgőgyártásnál az erjedés és seprőtlenítés, az ízesítés és stabilizálás folyamatát, valamint a letöltés és a karantén műveletét,

- meghatározza az erjesztő és érlelő tartályok karbantartási, ellenőrzési munkáit,

- elvégzi a szörp hígítását, szénsavazását és a premix, postmix eljárásokat, valamint a felhasznált víz kezelését,

- kidolgozza a CIP-módszer konkrét tárolóedényekre való alkalmazását,

- beállítja a zúzó-bogyózó berendezések optimális üzemeltetési paramétereit, a csigás léelválasztó szállítási teljesítményét és beszabályozza az optimális léelválasztást,

- működteti a csigás sajtókat és beszabályozza fehér borszőlőre,

- beszabályozza a membránszivattyú szállítóképességét és elvégzi a karbantartását,

- beállítja a csigaszivattyú szállítóképességét, a dugattyús szivattyú szállítási teljesítményét,

- kidolgozza az örvényszivattyúk hibafeltárási eljárásait,

- elvégzi a körfejtéses és az ejektoros keverést,

- beállítja a pneumatikus keverést megadott tartálytípusra, a kovaföld-adagolót és megállapítja a karbantartás fokozatait,

- elvégzi a szakaszosan önürítő szeparátor működési rendjét és üzemelési tervét,

- beállítja a spirálcsöves hőcserélő munkafolyamatait,

- elvégzi a kombinatív hőkezelő-berendezés folyadékellátásának és energiarendszerének beállítását, a töltőgép megfelelő beállítását szénsavas italok töltéséhez,

- elvégzi a palackszállító szalagok és a görgős szállítópályák karbantartását és beszabályozását,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését,

- megtervezi a szüretet, értékeli a próbaszüret eredményeit és a cukor-sav arány változását,

- megszervezi a fehérszőlő feldolgozásának folyamatát, a must erjesztéséig, biztosítja a feljavításhoz szükséges anyagokat, a kékszőlő héjonerjesztésének szakaszos és folyamatos technológiáját,

- megtervezi a szőlő feldolgozásával kapcsolatos munkákat, megszervezi üzemi lebonyolítását a gazdaságosság és a környezetkímélési szempontok figyelembevételével,

- megtervezi a borkészítés technológiájával kapcsolatos munkákat és megszervezi az üzemi lebonyolítását a gazdaságosság és a környezetkímélési szempontok figyelembevételével,

- megvizsgálja a kénezés hatását a borra, értékeli a kénsavval kötött, disszociált és disszociálatlan állapotát,

- megállapítja a derítés idejét és folyamatát a technológiai sorban,

- értékeli a derítési módokat, és hasznosítja azokat a gyakorlat során,

- megtervezi a sterilszűrés géprendszerét, értékeli az eredményt és a felhasznált szűrőmembránt,

- végrehajtja a keretes lapszűrőn való munkát, a megfelelő tartályos kovaföldszűrővel a bor szűrését, közben ellenőrzi a minőséget és elvégzi a megfelelő beállításokat,

- meghatározza a szűrők karbantartásának idejét, végrehajtását és elvégzi a szükséges anyagok kiválasztását,

- kiválasztja, üzemelteti a szivattyút, elvégzi karbantartását, esetleg javítását; elvégzi a tároló edények karbantartását, tisztítását,

- betartja és betartatja a munka- és a tűzvédelmi előírásokat.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés terén

- elvégzi a mintavételt, előkészíti a mintát vizsgálatra,

- elvégzi a merülő refraktométerrel és polariméterrel való mérést, a kromatográfiás (gáz, vékonyréteg, magasnyomású folyadék) vizsgálatokat és az üledékek mikroszkópos vizsgálatát, és megállapítja a megfelelő összetevőket:

= mikroszkópos sejtszámlálás,

= tenyésztéses mikrobiológiai vizsgálat (lemezöntés),

= idegen festékanyagok kimutatása,

- önállóan kivitelezi az alábbi vizsgálatokat és értékeli azok eredményeit:

= laboratóriumi tömegmérés,

= laboratóriumi térfogatmérés,

= areométeres mérések,

= piknométeres sűrűségmérés, piknométeres sűrűségmérésen alapuló vizsgálatok (alkohol-, extrakt-tartalom),

= térfogatos elemzésre épülő vizsgálatok, sav-bázis térfogatos elemzések indikátorral és potenciomet-rikusan,

= Malligand-készülék használata,

= kénessav-meghatározása jodometriásan,

= glüko-acidimetrikus mutatószám megállapítása,

= derítési vizsgálatok (kékderítés és próbaderítések),

= próbaházasítás, palackállósági vizsgálatok, széndioxid mérése afrométerrel, pH-mérés,

= cukortartalom kémiai meghatározásai Reisschauerés Bertrand-módszerrel,

= kristályos kiválások és mikroorganizmusok mikroszkópos vizsgálata,

= próbaházasítás különböző technológiai célok érdekében,

= diglukozidok kimutatása papírkromatográfiás vizsgálattal,

= savtompítás mértékének meghatározása,

= szintetikus színezékek kimutatása,

= érzékszervi vizsgálatok és azok értékelése,

= hibás, beteg borok vizsgálata és a minőség javítása,

= vízvizsgálatok (összes-, változó keménység), optikai forgatóképesség alapján a glükóz-fruktóz arány meghatározása,

- kidolgozza a minőségbiztosítási rendszert borászati üzemben (mintavétel, ellenőrzési pontok, ellenőrző anyagok),

- elvégzi a minőség-ellenőrzés fázisait, az üzemi (gyártásközi) és késztermék-ellenőrzést,

- használja az ISO-szabványsorozatot,

- elemzi és értékeli a vizsgálati adatokat,

- elvégzi a gyors vizsgálati módszereket, az illósav-tar-talom meghatározását,

- elvégzi a szín- és ízjavítást,

- meghatározza a vonadék-anyagot különféle refraktométerekkel,

- méri a szén-dioxid-tartalmat nyomásmérővel,

- különbséget tesz az új élelmiszer és az új termék fogalma között,

- beszerzi az ezek előállításához és forgalmazásához szükséges engedélyeket.

Bor-termék gyakorlati ismeretek terén

- kiválasztja a bor minőségéhez illő palackot,

- megtervezi a palack etikettjét,

- elemzi, értékeli a bor tárolására vonatkozó szabályokat,

- bemutatja a legjellemzőbb fehér-, vörös-, rozé borokat, különleges borokat,

- ismeri a borajánlás keretében az ételek és italok kapcsolatát, fogyaszthatóságát, ízharmóniáját,

- elvégzi, bemutatja a borospalack nyitását a szükséges eszközökkel,

- bemutatja a bor felszolgálását,

- ellenőrzi felszolgálás előtt a bor hőmérsékletét, és gondoskodik annak megfelelő hőmérsékletéről,

- végrehajtja a vörös- és fehérborok dekantálását,

- ismeri a poharak kiválasztásának szempontjait,

- bemutatja a "borivás" illemtani szabályait,

- törekszik a szaglás és ízlelés gyakorlatának elsajátítására.

3.2. Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- felismeri a technológiai üzemzavarokat és azok elhárításának lehetőségeit,

- elvégzi a technológiai folyamat irányítói, szervezési és ellenőrzési feladatait,

- az ipari cukorrépa szabványának ismeretében elvégzi a cukorrépa átvételekor szükséges feladatokat,

- meghatározza a helytelenül tárolt répánál fellépő minőségi változásokat és azok befolyásolásának módját,

- csökkenti a veszteségeket a répa úsztatásakor a helyes úsztatási technológiával és a tisztítóberendezések hatékony működtetésével,

- elbírálja a vágott szelet minőségét, megindokolja minőség hatását a további feldolgozásra,

- befolyásolja a létisztítás minőségét,

- az előírt hőmérséklettől való eltérés ismeretében módosítja a melegítőállomás működését,

- irányítja a bepárló állomás munkáját, kezeli a kiszolgálóié, a gőz, a kondenzvíz és a nem kondenzálódó gázok vezetékrendszerét,

- alkalmazza a késztermék-, középtermék-, utótermékpépekre vonatkozó minőségi előírásokat,

- irányítja az utótermékpép-kezelést, a hűtés, a hígítás, a visszamelegítés optimalizálását a melaszcukor csökkentése érdekében,

- betartja és betartatja a késztermékek minőségére és csomagolására vonatkozó szabványokat,

- működteti és kezeli az ioncserélő állomást,

- ismeri a mészégető állomás munkáját és a mészégetés anyagainak tulajdonságait,

- elvégzi a legfontosabb laboratóriumi vizsgálatokat, és azok értékelését felhasználja a technológiai folyamat irányításában,

- minősíti a segédanyagokat,

- felméri a munkakörnyezetből származó balesetveszélyeket, ártalmakat és alkalmazza az elhárítási lehetőségeket,

- alkalmazza azokat a lehetőségeket, amelyekkel a technológiából adódó környezetszennyezések megelőzhetők, illetve hatásuk csökkenthető,

- elvégzi a gyári répa kézi és gépi mintavételét, a minták feldolgozását, a répa szennyezettségének és tiszta tömegének meghatározását,

- irányítja a répatárolók üzemét, a gyár répaellátását a diszpécserközpontból,

- elvégzi a répa és víz arányának helyes beállításával, az úsztatás egyenletességével a tisztítóberendezések hatékony üzemeltetését,

- kiválasztja a répa minőségének megfelelő késtípust a répavágógépek helyes üzemeltetéséhez,

- elvégzi az édesszelet-mérleg hitelesítését,

- irányítja a diffúziós berendezést automatikus, valamint kézi üzemmódban, és végre tudja hajtani a diffúziós berendezés fertőtlenítését,

- a technológiai előírásoknak megfelelően ellenőrzi a szeletprések és a szeletszárító üzemét,

- eltérések esetén, beavatkozik a létisztítási folyamatok alkalitási végpontjainak helyes megválasztásával,

- végrehajtja a létisztítás szakaszai közé beiktatott melegítésnek a szabályozását az előírt hőmérsékletre,

- elindítja és leállítja a szűrőberendezéseket, elvégzi a szűrő ürítését, tisztítását,

- megállapítja a szűrés során előforduló rendellenességek okát, azokat megszünteti,

- be- és kikapcsolja a hőcserélőket, elvégzi az ellenőrzésüket,

- irányítja a bepárlóállomás működését, segítséggel végrehajtja az állomás be- és kikapcsolását,

- elvégzi a készülékek tisztítását kémiai módszerekkel,

- irányítja a kristályosító állomás munkáját, vezeti a kristályosítás folyamatát kézi és programozott üzemmódban,

- figyelembe véve az optimális főzési sorrendet és gőzfelhasználást kezeli a centrifugákat, beállítja a pép minőségétől függő centrifugálási paramétereket,

- irányítja az utótermékpép-kezelés munkáját,

- beállítja a csomagológépeket,

- a gyártáshoz előkészíti a kockagyártás alapanyagát,

- elvégzi a késztermékek minőségének ellenőrzését,

- irányítja a mészkemence üzemét, elvégzi a töltést, a begyújtást, a tűzzónák ellenőrzését,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését,

- felismeri a gépelemeket, meg tudja határozni rendeltetésüket,

- meg tudja különböztetni a menetfajtákat, csavarokat, az ékek és reteszek fajtáit, csőidomokat, csőszerelvényeket,

- felismeri az egyes csapágytípusokat, kenőanyagokat,

- a munkavégzés során szakszerűen, balesetmentesen használja a kéziszerszámokat, kisgépeket,

- az üzemi munkavégzés során alkalmazza a technológiai gépek és berendezések szerkezetét, működési elvét leíró gépkönyvek üzemeltetési, karbantartási előírásait,

- üzemelés közben felismeri a gépek és berendezések jellemző hibáit, és tudja az elhárítás módját,

- elvégzi a technológiai gépek és berendezések üzemközi ellenőrzését, ápolását,

- elvégzi a csőszerelvények ki- és beszerelését, javítását, hajtóműveknél az olajcserét; végrehajtja a répavágókések cseréjét és élezését, a szűrőberendezések felnyitását, a szűrőruhák cseréjét; hőcserélőknél, bepárlóknál, kristályosító készülékeknél elvégzi a csövek állapotának ellenőrzését, a csövek cseréjét, a csőpréselést, a csövek mechanikus tisztítását, valamint a nézőüvegek, léállásmutatók cseréjét,

- alkalmazza az üzemeltetési, szerelési és karbantartási munkákra vonatkozó munkavédelmi, egészségügyi biztonságtechnikai előírásokat,

- ellenőrzi a biztonsági berendezéseket és azok működését,

- üzemelteti a szakmai gépeket és berendezéseket, felismeri az üzemeltetési hibákat, ellátja a karbantartási feladatokat,

- megszervezi, irányítja és ellenőrzi a karbantartó csoportok munkáját,

- a technológiai gépeket és berendezéseket a kezelési utasításoknak megfelelően kezeli,

- az előírt paraméterek beállításával működteti a lényerő-berendezést,

- az üzemeltetési előírások betartásával működteti a centrifugát,

- betartja és betartatja a munka- és a tűzvédelmi előírásokat.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés terén

- elvégzi a gyártásközi mintavételt a szabályos mintavételi mód alkalmazásával, és előkészíti a mintákat vizsgálatra; betartja és betartatja a mintavétel és minta-előkészítés szabályait,

- az elvégzett vizsgálatok mérési eredményeiből meghatározza a szükséges technológiai paramétereket,

- felismeri a mérési eredmények hibáit és a vizsgálati eredmény helyességét,

- felismeri és szakszerűen használja a cukoripari laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, műszereket, vegyszereket,

- maradéktalanul betartja a vegyszerek és az elektromos berendezések használatára vonatkozó munkavédelmi előírásokat, baleset esetén alkalmazza az elsősegély-nyújtási ismereteket,

- a vizsgálatok elvégzésekor alkalmazza az ICUMSA (egységes cukoripari vizsgálatok) előírásait,

- figyelembe veszi a vizsgálatokhoz kapcsolódó tűz-rendészeti előírásokat,

- szakszerűen elvégzi a tömeg, a térfogat, a hőmérséklet, a sűrűség, az optikai forgatóképesség, a törésmutató mérését,

- elvégzi a tömeg szerinti analízist (szárazanyag-tartalom, nedvességtartalom, hamutartalom), a fizikai-kémiai számításokat,

- alkalmazza a térfogatos analízis módszereit, elvégzi a számításokat, elkészíti a mérőoldatokat; ismeri a faktoro-zás módszereit,

- alkalmazza az indikátorokat és a szükséges számításokat,

- alkalmazza a konduktometria módszereit, számításait a cukoriparban,

- a refraktometria optikai elvének, technikájának, módszereinek ismeretében kezeli a kézi- és automata műszereket,

- kezeli az UV- és lángfotométereket, a polarimétert, és azokkal méréseket tud végezni (K, Na, alfa-amino N),

- elvégzi a kazánvíz és a szennyvizek vizsgálatát, a cukortermékek érzékszervi vizsgálatát,

- bekalibrálja a pH-mérőt, és azzal mérést végez,

- meghatározza az invertcukor-tartalmat és a répa rosttartalmát.

3.3. Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- elvégzi a zöld dohánylevél szárításra való előkészítésének műveleteit,

- elkészíti a levélvonal és a kocsányvonal technológiai folyamatát,

- szabályozza és beállítja a szárítás műveleteinél és a rezsimvezetésnél alkalmazott paramétereket,

- végrehajtja a fermentálásra való előkészítés műveleteit,

- felismeri és megszünteti vagy megszüntetted a gépeken és berendezéseken a műszaki hibákat,

- beállítja és szabályozza a berendezések paramétereit,

- ellenőrzi a berendezés működése és a termék minősége közötti összefüggések előírt normatíváit,

- elvégzi a különböző típusú gyártó-, csomagoló-, füst-szűrőgyártó- és selejtbontó gépek folyamatos termelőüzemeltetését, kezelését, tisztítását, napi karbantartását,

- betartja és betartatja a higiéniai előírásokat, a személyi és a környezeti higiénia gyakorlati megvalósítását,

- betartja és betartatja a munkavédelmi szabályokat, a kéziszerszámok, és más eszközök használati szabályait a gépek, berendezések és készülékek működtetése közben,

- elvégzi a hazai, külföldi dohány- és segédanyagok mennyiségi, minőségi átvételét, raktári elhelyezését, kezelését, nyilvántartását,

- összeállítja a gyártmányok receptúráit,

- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés terén

- elvégzi a szárított- és fermentált dohány szabvány szerinti minősítését,

- értékeli a laboratóriumban végzett, minőségbiztosításra vonatkozó méréseket,

- elvégzi a minőségtanúsítási rendszerekre vonatkozó teendőket,

- alkalmazza a dohányipari termékekre vonatkozó szabványokat,

- megállapítja a technológiai eljárások kritikus mérő-pontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével,

- az egyes vizsgálatokhoz kiválasztja a megfelelő vizsgálati módszereket; a gazdaságosság, a gyorsaság és a pontosság figyelembevétele mellett elvégzi a méréseket.

3.4. Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőitalipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- megfigyeli az alapanyagok előkészítését,

- leírja a melléktermékek feldolgozásának lehetőségeit,

- megfigyeli a malátacsírátlanítás és -tárolás műveleteit, a flakongyártás műveletét,

- bemutatja a szörpkészítés műveletét, a csomagolóanyagok előkészítését és a különböző fejtési módokat; a sörárpa átvételét, minősítését, a szárított élesztő gyártását,

- munkamódszert mutat be a gyümölcsök átvételénél és előkészítésénél,

- bemutatja a szesz- és élesztőgyártás alapanyagainak előkészítését, a víztelen szeszgyártás folyamatát, a takarmányélesztő-gyártás folyamatát, a vízkezelési eljárásokat,

- cukoroldatot készít hideg és meleg cukoroldással,

- szeszes italokat, drogkivonatot, drogpárlatot készít,

- keményítőt készít különböző alapanyagokból,

- használja az árpatisztító-, illetve osztályozó-berendezéseket,

- kezeli a főzőházi-berendezéseket, a sörléülepítő- és sörléhűtő valamint a sörszürő- és pasztőrözőberendezé-seket,

- végrehajtja a melasz és a kiegészítő tápanyagok előkészítését,

- végrehajtja az érett élesztőcefre feldolgozását,

- gyümölcscefrét, szeszcefrét készít,

- végrehajtja a cefre lepárlását, finomítását,

- ecetet készít felületi vagy szubmerz eljárással,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését,

- mesterien bemutatja az árpa áztatását, csíráztatását, aszalását,

- mesterien bemutatja a cefrézés műveletét a sörlé készítésénél,

- automatikusan cselekszik a sörlé erjesztésekor,

- mesterien bemutatja a sütőélesztő szaporítását,

- mesterien bemutatja az üdítőitalok készítését,

- automatikusan cselekszik a szeszes erjesztés műveleténél.

3.5. Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén .

- megfigyeli, megjegyzi az üzemekben alkalmazandó munkavédelmi, higiéniai, baleset-elhárítási és tűzrendé-szeti követelményeket, melyeket gyakorlatai során önmaga és mások érdekében is betart,

- megfigyeli a különböző édesipari berendezéseknek a technológiai vonalban való elhelyezését,

- megfigyeli az eszközök használatát, a gépek kezelését,

- megjegyzi az édesipar általános műveleteihez szükséges számítások elvégzését,

- ismeri a technológiákhoz kapcsolódó anyagmozgatási lehetőségeket,

- megigényli a termelési program teljesítéséhez szükséges anyagokat, biztosítja, a személyi feltételeket,

- elvégzi az édesipar általános elválasztási, hőkezelési, aprítási, formázási, szerkezetalakító jellegkialakító műveleteit a kakaómassza-, a csokoládé-, a nugát-, a kakaóporgyártás, a csokoládétermékek gyártása, a keménycukorka-, a zselé-, a karamella-, a drazsé-, a rágógumigyártás, az édesipari tartós sütemények, a fondant termékek, a pörkölt kávé gyártásának területein,

- munkaszervezési ismereteit a gyakorlatban alkalmazza,

- elvégzi az anyagelszámolást, a kiadott késztermékek nyilvántartását, a munkautalványok kiállítását,

- elvégzi a gyártástechnológiában előírt paraméterek mérését, ellenőrzését és amennyiben szükséges, abba beavatkozik,

- jelzi a termelés folyamán előforduló hibákat,

- elhárítja a termelést gátló akadályokat,

- kiválasztja az egyes édesipari technológiákban használatos alap-, járulékos és segédanyagokat a cukorka, a

fondant, a karamella, a zselé, a drazsé, a rágógumi, a tartós sütemények, a pörkölt kávé termékeinek, a kakaómassza, a csokoládémassza, a csokoládé, illetve nugát jellegű gyártmányok és a kakaópor előállításához,

- elsajátítja az üzem belső rendjét, a berendezések használatát,

- ellenőrzi a munkavédelmi, élelmiszer-higiéniai, baleset-elhárítási és tűzrendészeti előírások betartását, az előírások megszegése esetén a szükséges intézkedéseket megteszi,

- kezeli az anyagnormák szabványait,

- öntevékenyen megválasztja a közreműködés módozatait a gyártás egyes fázisaiban, műveleteiben és folyamataiban,

- alkalmazza a termelési, szervezési és műszaki adminisztrációs ismereteit,

- együttműködik vezetőivel és beosztottaival, illetve mindazokkal, akikkel munkakapcsolatban van,

- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés terén

- használja az édesipari, élelmiszer-ipari laboratóriumot a minőségbiztosítás érdekében,

- elvégzi az édesipari termékek és alapanyagok legfontosabb vizsgálatait,

- kapott eredményei birtokában beavatkozik a termelésbe,

- elvégzi a zsír- és cukorvizsgálatokat, végrehajtja a méréseket a polariméterrel, a szacharométerrel, a valori-gráffal,

- meghatározza a keményítőszörp savfokát,

- elvégzi a kakaómassza, a csokoládé, kakaópor gyorszsír vizsgálatát,

- kézi refraktométerrel mér,

- bemutatja a technológiai víz keménységének és pH-szintjének mérését,

- végrehajtja az érzékszervi vizsgálatokat,

- gyakorolja a szemcsefinomság, a viszkozitás és a folyáshatár méréseit,

- végrehajtja a gyors pH-méréseket indikátorpapírral,

- a kapott adatok értékelését elvégzi, és megteszi a szükséges intézkedéseket,

- ellenőrzi a késztermék minőségét,

- megállapítja a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével összehangolja,

- kiválasztja az egyes vizsgálatokhoz megfelelő vizsgálati módszereket; a gazdaságosság, a gyorsaság és a pontosság figyelembevétele mellett elvégzi a mérést.

3.6. Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- ismeri a hús- és baromfiipar elsődleges- és tovább-feldolgozási technológiáit, azok szervezési, működtetési és ellenőrzési feladatait, - elvégzi a hús- és baromfiipar feldolgozó műveleteit, valamint a tartósító műveleteket, a feldolgozás irányítását és ellenőrzését,

- áttekinti és használja a szabványokat, anyagnormákat és az üzemviteli dokumentációkat,

- kiválasztja és felhasználja a hús- és baromfiipar alap-és segédanyagait a higiéniai, minőségi és gazdaságossági szempontok figyelembevételével,

- előkészíti és feldolgozza az anyagokat, termékeket készít,

- ismeri az anyagok kézi megmunkálásának lehetőségeit, módszereit,

- ismeri a megmunkálás szerszámainak, mérő- és rajzeszközeinek, illetve kisgépeinek használatát, balesetmentes kezelését,

- elkészíti az egyszerű munkadarabok vázlatrajzát, elvégzi az egyszerű alkatrészek rajzainak olvasását,

- kezeli a húsipar gépeit, berendezéseit, elvégzi a kisebb üzemviteli szintű javításokat, hibaelhárításokat,

- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés terén

- elvégzi a technológiai folyamatok irányítására és a termékek minőség-ellenőrzésére szolgáló alapvető vizsgálatokat,

- elemzi, értékeli a felhasznált anyagok minőségének, összetételének és a műveleti paramétereknek a minőségre gyakorolt kihatását,

- elvégzi a hús minősítését és az előállított késztermék szabvány szerinti érzékszervi bírálatát.

3.7. Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- ismeri a gépek, berendezések szerkezeti elemeit,

- kiválasztja az őrlés, a hántolás műveleteiben keletkezett közép- és félkész termékeket,

- felismeri a kisegységű csomagolás módjait, a csomagolóanyagokat,

- elvégzi a nyers- és alapanyagok átvételét és annak bizonylatolását,

- betárolja a minősített, átvett gabonát,

- elvégzi a tárolt gabona minőségének megóvását, szellőztetését, forgatását,

- az őrlésre átadáskor elvégzi a különböző minőségű gabona keverését,

- elvégzi az őrlésre, hántolásra előkészítés műveleteit,

- szabályozza az őrlés, hántolás gépeit; ellenőrzi azok munkáját,

- ellenőrzi a szitáló gépek osztályozási munkáját,

- szabályozza a keveréktakarmány-gyártás gépeit, ellenőrzi azok munkáját,

- működteti a technológiai vonalakat, elvégzi azok módosítását,

- ellenőrzi a kihozatali, módosít, félkész termékeket vált,

- elvégzi a technológiai vonalak főbb gépeinek egyszerűbb javítását (csapágyak kenése és cseréje, fogaskerekek, szíjtárcsák, hajtószíjak és láncok cseréje stb.),

- leolvassa és ellenőrzi a vezérlő automaták műszereit, és szükség szerint beavatkozik,

- megindítja és felügyeli a malmi és keveréktakarmány-gyártói vonalakat, elvégzi a leállítást,

- irányítja a késztermékek raktározási folyamatait,

- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés terén

- elvégzi a nyers- és alapanyagok érzékszervi vizsgálatát, minősítését,

- elvégzi a minőségi átvételt a mintavétel módjainak, szabályainak betartásával, bizonylatot készít,

- minősít az eszközök szabályos használatával.

3.8. Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- megfigyeli a szállító- és előkészítő berendezéseket (indítás, szabályozás, leállítás, műszerek ellenőrzése),

- megfigyeli a miszcella, a dara, az oldószer további technológiai útját,

- megfigyeli a mérőműszerek által kapott információkat,

- megfigyeli a nyersglicerin tisztításához használt vegyszerek agresszív hatásait (üzemi baleset elkerülése, berendezést védő módszerek),

- megfigyeli a különböző technológiai folyamatok ellenőrzésére szolgáló mérési módszereket,

- bemutatja a finomítási műveletek lépéseit és berendezéseit, valamint az ellenőrzés módszereit (hőmérséklet, töménység, nyomás),

- bemutatja a desztillálóberendezések működését,

- bemutatja a filmbepárló-berendezés működését, a szükséges paraméterek szabályozását, ellenőrző műszereit,

- bemutatja a zsírbontás-technológiában alkalmazott dugattyús- és centrifugáiszivattyúk működését és az autokláv tölcséreinek szabályozását,

- bemutatja a Lurgi-típusú folytonos zsírsavdesztilláló-berendezés működését,

- a szerződés szerinti tisztaságú olajos magvak átvételénél használja és meghatározza a kémiai, fizikai jellemzők méréséhez, értékeléséhez szükséges mintavételi eszközöket,

- kezeli a csigasajtoló-berendezést, (nyomásszabályozás, kónuszállítás, résméretek megválasztása),

- kezeli a szűrőberendezéseket,

- kezeli az extrakciós berendezést, (adagolás, ürítés, menetsebesség beállítása),

- kezeli a keverőket, szűrőket, szeparátorokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés terén

- elvégzi az érzékszervi vizsgálatokat tisztításnál, pörkölésnél,

- elvégzi a gyártásközi és végtermékek mintavételeit, és a vizsgálatokat,

- bemutatja a zsiradék összetételében szereplő zsírsavak fajtája és aránya alapján elérhető tulajdonságokat (vízoldhatóság, habtartósság, eltarthatóság, formáihatóság, habzóképesség) és elvégzi ezek analitikai módszerekkel történő meghatározását.

3.9. Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- megfigyeli, megjegyzi az üzemekben alkalmazandó munkavédelmi, higiéniai, balesetelhárítási és tűzrendé-szeti követelményeket, melyeket a gyakorlat során önmaga és mások érdekében is betart,

- megfigyeli a különböző sütőipari berendezéseknek a technológiai vonalban való elhelyezését,

- a sütőipar általános műveleteihez szükséges számításokat elvégzi,

- ismeri a technológiákhoz kapcsolódó anyagmozgatási lehetőségeket,

- ismeri a nyersanyagtárolás környezeti feltételeinek, klimatikus viszonyainak megítélését,

- kezeli a lisztelőkészítés gépeit, elvégzi a tisztítását, a víz és a só előkészítését valamint a sóoldat töménységének meghatározását, ellenőrzését, felismeri a hibákat és a menet közbeni korrekciókat hajt végre,

- kezeli a hűtő- és fagyasztóberendezéseket,

- elvégzi a tészták feldolgozásának műveleteit, ezek gépi berendezéseit kezeli, tisztán tartja,

- megvalósítja a termékromlás elleni védekezést, a fertőtlenítés módszereit, megoldásait,

- alkalmazza a tartósítási eljárások módjait,

- megigényli a termelési program teljesítéséhez szükséges anyagokat, biztosítja a személyi feltételeket,

- elvégzi az anyagelszámolást, a kiadott késztermékek nyilvántartását,

- kiállítja a munkautalványokat,

- azonosítja a gyártástechnológiában előírt paraméterek mérési lehetőségeit és azok betartását, ellenőrzését, továbbá elvégzi a szükséges beavatkozást,

- jelzi a termelés folyamán előforduló hibákat, elhárítja a termelést gátló akadályokat,

- alkalmazza a különböző sűrűségű kovászok és tészták érettségének ellenőrzési módszereit,

- kiválasztja a termékgyártáshoz legmegfelelőbb tésztakészítési eljárást,

- elkészíti a termék gyártmánylapját,

- felismeri a hibás terméket és a hiba okának elhárítási lehetőségét,

- új receptúrát állít össze,

- elsajátítja az üzem belső rendjét, a berendezések használatát,

- ellenőrzi a munkavédelmi, élelmiszer-higiéniai, baleset-elhárítási és tűzrendészeti előírások betartását, az előírások megszegése esetén a szükséges intézkedéseket megteszi,

- alkalmazza termelési, szervezési és műszaki adminisztrációs ismereteit, együttműködik vezetőivel és beosztottjaival, illetve mindazokkal, akikkel munkakapcsolatban van,

- kiválasztja a sütőipar gépeinek üzemeltetésénél használatos szerszámokat, eszközöket,

- elhárítja a kisebb üzemzavarokat, és megszünteti a fellépő baleseti veszélyforrásokat,

- a gép meghibásodása esetén a megfelelő szerszámokat rendeltetésszerűen használja, elvégzi az egyszerűbb javítási munkákat,

- a berendezéseket az üzemeltetési előírások szerint kezeli,

- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés terén

- elvégzi a sütőipari termékek és alapanyagok legfontosabb vizsgálatait, kapott eredményei birtokában beavatkozik a termelésbe,

- elvégzi a zsír- és cukorvizsgálatokat, végrehajtja a méréseket,

- meghatározza a kovász savfokát,

- végrehajtja az érzékszervi vizsgálatokat,

- végrehajtja a gyors pH-méréseket indikátorpapírral,

- a kapott adatok értékelését elvégzi és a szükséges intézkedéseket megteszi,

- a minőségbiztosítási rendszer alapján átveszi az üzembe szállított anyagokat,

- megállapítja a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével összehangolja,

- kiválasztja az egyes vizsgálatokhoz megfelelő vizsgálati módszereket, a gazdaságosság, gyorsaság és pontosság figyelembevétele mellett elvégzi a méréseket,

- elvégzi az értékesítésre alkalmas sütőipari termékek minőség-ellenőrzését.

3.10. Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- elvégzi a növényi és állati eredetű nyersanyagok, segédanyagok minőségi átvételét, feldolgozás előtti tárolását,

- technológiai utasítás alapján gyümölcs- és zöldség-szárítmányt, száraztésztát, fűszerpaprikát, halkészítményt, ételízesítőt, bébiételt és -italt gyárt a minőségbiztosítási és higiéniai követelmények figyelembevételével,

- elvégzi a termék előállításához szükséges adminisztrációs feladatokat, kitölti a gyártmánylapot, üzemi elszámolást készít, nyilvántartja a késztermékeket,

- kiszámítja és előkészíti a gyártáshoz szükséges segédanyagokat (ételkomponenseket, élelmiszer-adalékanyagokat, technológiai segédanyagokat, csomagolóanyagokat),

- elvégzi a lényerés és tisztítás, húzatás műveleteit, ismeri az ehhez szükséges berendezések üzemeltetését,

- bemutatja a tartósító műveletek közül a hőkezelést, fagyasztást, sűrítést, tej savas erjedést, ismeri az ehhez szükséges berendezések üzemeltetését,

- betartja a munkahelyi szabályokat; a műveletekre, gépekre, berendezésekre vonatkozó baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, higiéniai előírásokat,

- elvégzi a nyersanyagmosás, a szár, mag-, héjeltávolítás, magkinyerés, a válogatás, osztályozás, az aprítás, ho-mogenizálás, az előfőzés, főzés, keverés, a töltés, légtele-nítés, zárás műveleteit és működteti az egyszerűbb berendezéseket,

- tartósítóipari termékeket készít (darabos zöldségkészítményt hőkezeléssel és gyorsfagyasztással tartósítva; savanyúságot; félterméket - pulpot, velőt -; gyümölcs és zöldséglevet; gyümölcslekvárt; gyümölcsbefőttet; gyorsfagyasztott gyümölcsöt; valamint hőkezeléssel és hőelvonással tartósított félkész és készételeket),

- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés terén

- elvégzi a gyártáshoz szükséges technológiai számításokat, méréseket, minőségbiztosítási feladatokat.

3.11. Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- ismeri a higiéniai, illetve munka- és tűzvédelmi szemlék előkészítésének feladatait,

- ismeri a gépek, berendezések beállítását, napi karbantartását,

- ismeri a termelés szervezését, irányítását,

- elvégzi a tejtermékek gyártását (frissfogyasztású termékek, habtejszín és tejszínkészítmények, savanyított, al-vasztott termékek, túró- és sajtféleségek, túró- és sajtkészítmények, ízesített tejkészítmények, vaj- és vajkészítmények, ömlesztett sajtok, féltartós, tartós termékek, instant termékek),

- ellátja a tejipari melléktermékek feldolgozási feladatait,

- biztonságosan üzemelteti a technológiai vonalakat, gépeket, berendezéseket,

- kitölti az alapvető technológiai dokumentumokat, vizsgálati naplókat, alapbizonylatokat,

- betartja és betartatja a munkavédelmi, tűzvédelmi, higiéniai és környezetvédelmi előírásokat, részt vesz azok gyakorlati végrehajtásában, alapfokú elsősegély-nyújtási feladatokat lát el,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés terén

- elvégzi a termelői nyers tej mennyiségi és minőségi átvételét,

- elvégzi a nyers tej vizsgálatait:

= a hőmérséklet mérését, a fizikai tisztaság vizsgálatát, a sűrűség mérését,

= forráspont, illetve fagyáspont meghatározását,

= savfokvizsgálatot, pH-ellenőrzést (műszeres és kolorimetriás),

= tőgy-gyulladás vizsgálatát, gátlóanyag-ellenőrzését,

= az összcsíraszám meghatározását (rezazurin- és reduktázpróbák, lemezöntés, szélesztés), mikroszkópos alaktani vizsgálatokat, száraz, illetve festett preparátum készítését, függőcsepp vizsgálatát,

= szárazanyag-tartalom és zsírmentes szárazanyag-tartalom meghatározását,

= a tej fehérjetartalmának meghatározását műszerrel, illetve formol titrálással,

= a termelői nyers tej érzékszervi vizsgálatát,

- elvégzi a gyártásközi vizsgálatokat:

= a tej pasztőrözöttségének vizsgálatát (foszfatázpróba, Storch-próba),

= pH-mérést,

= a sólé jellemzőinek vizsgálatát,

= a szárazanyag-tartalom és zsírvizsgálat,

- elvégzi a késztermék érzékszervi bírálatát, valamint a minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat,

- gyűjti, feldolgozza és felhasználja a technológiai és laboratóriumi vizsgálati adatokat.

3.12. Élelmiszer-ipari technikus (Élelmiszer-biztonság és higiénia)

Laboratóriumi mérések és műszeres vizsgálatok gyakorlata terén

- elvégzi a mintavételt a különböző halmazállapotú (gáz, szilárd, folyékony) anyagból, előkészíti a mintát vizsgálatra,

- elvégzi az analitikai mérésnél az eszközök és műszerek kalibrálását,

- elvégzi a merülő refraktométerrel és polariméterrel való mérést, a kromatográfiás (gáz, vékonyréteg, magasnyomású folyadék) vizsgálatokat és az üledékek mikroszkópos vizsgálatát, és megállapítja a megfelelő összetevőket:

= mikroszkópos sejtszámlálás,

= tenyésztéses mikrobiológiai vizsgálat (lemezöntés),

= idegen festékanyagok kimutatása,

- önállóan kivitelezi az alábbi vizsgálatokat és értékeli azok eredményeit:

= laboratóriumi tömegmérés,

= laboratóriumi térfogatmérés,

= areométeres mérések,

= sűrűségmérés, sűrűségmérésen alapuló vizsgálatok (alkohol-, extrakttartalom),

= térfogatos elemzésre épülő vizsgálatok, sav-bázis térfogatos elemzések indikátorral és pótenciometrikusan,

= Malligand-készülék használata,

= kénessav-meghatározása,

= glüko-acidimetrikus mutatószám megállapítása,

= derítési vizsgálatok,

= szén-dioxid mérése afrométerrel, pH-mérés,

= cukortartalom kémiai meghatározásai,

= kristályos kiválások és mikroorganizmusok mikroszkópos vizsgálata,

= papírkromatográfiás vizsgálat,

= savtompítás mértékének meghatározása,

= szintetikus színezékek kimutatása,

= érzékszervi vizsgálatok és azok értékelése,

= vízvizsgálatok (összes-, változó keménység),

= optikai forgatóképesség alapján a glükóz-fruktóz arány meghatározása,

- vezeti a mintavételi jegyzőkönyvet az adott feladatról,

- határidőre eleget tesz a különféle adatszolgáltatási kötelezettségének nyilvántartásai alapján,

- elvégzi az élelmiszer-ipari anyagok minőségét befolyásoló összetevők gravimetriás meghatározását, pl. a nedvesség- és a szárazanyag-tartalom meghatározását, a hamutartalom-meghatározást, a homoktartalom-meghatározást, az extrakttartalom meghatározását és a szénhidráttartalom-meghatározást Fehling-módszerrel,

- elvégzi a vizsgálati eredmények ismeretében az élelmiszerminta (tétel) minősítését,

- elvégzi az élelmiszerek acidi-alkalimetriás vizsgálatát; az összes savtartalom meghatározását, például háztartási ecet ecetsav tartalmának meghatározását, a citromsavtartalom meghatározását, a borminta összes savtartalmának meghatározását, az illósavtartalom meghatározását, a fehérjetartalom meghatározását Kjeldahl-módszerrel Parnass-Wagner-vízgőzdesztillációval, savfok, savszám, elszappanosítási szám meghatározását zsiradékokban,

- elvégzi a redoxi vizsgálatokat:

= permanganometriásan: a víz oxigénfogyasztásának meghatározását, szénhidráttartalom meghatározását Bertrand szerint,

= jodometriásan: szénhidráttartalom meghatározását Schoorl szerint, kénessavtartalom meghatározását (pulpban, borban), jód-brómszám meghatározását zsiradékokban,

- elvégzi a komplexometriás vizsgálatokat a víz keménységének meghatározását német keménységi fokban,

- elvégzi a páclé konyhasótartalmának meghatározását, a konzervipari, sütőipari, húsipari termékek konyhasótartalmának meghatározását Mohr és Volhard szerint,

- elvégzi a vizsgálati eredmények ismeretében az élelmiszerminta (tétel) minősítését,

- kezeli az elektroanalitikai műszereket,

- alkalmazza a sav-bázis titrálások potenciometrikus indikálását,

- alkalmazza a redoxi titrálások potenciometrikus indikálását,

- elvégzi konduktométerrel a hamutartalom meghatározását, sav-bázis titrálások konduktometriás indikálását, a műszer és vezetőképességi cella kalibrálását,

- biztonsággal kezeli az automata titrátort,

- alkalmazza a munkabiztonsági előírásokat munkavégzése során,

- elvégzi a refraktometriás vizsgálatokat,

- végrehajtja a polarimetriás koncentrációméréseket,

- elvégzi a fotometriás, spektrofotometriás koncentrációméréseket,

- elvégzi a kromatográfiás vizsgálatokat,

- végrehajtja a folyadékkromatográfiás (HPLC) koncentrációmérést, és elvégzi a számítógépes kiértékelést, pl. folyékony halmazállapotú minták cukortartalmának meghatározására stb.,

- meghatározza az élelmiszer-ipari minták viszkozitását (Höppler-, rheo-, Oswald-féle viszkoziméterrel),

- elvégzi az élelmiszer-ipari minták konzisztenciamérését,

- elvégzi a gélek reológiai vizsgálatát és minősítését,

- ügyel a higiénikus munkavégzésre, a gyártásközi ellenőrzés higiéniai szabályainak betartására, betartatására,

- ügyel az élelmiszer-ipari termékek, anyagok higiénikus tárolására, szállítására, kezelésének betartására, betartatására,

- megoldja munkahelyén a víz, levegő, szemét, hulladék, veszélyes hulladék, vegyszermaradék stb. szakszerű és higiénikus kezelését, tárolását,

- betartja munkahelyén a higiéniai terv előírásait,

- elvégzi a mikrobiológiai vizsgálatokat,

- különböző módszerekkel elvégzi az élelmiszerminták mikroorganizmusainak mennyiségi meghatározását,

- elvégzi a mikroorganizmusok szaporodásának vizsgálatát zárt rendszerben, a tapasztalatok alapján a szaporodás szakaszainak ábrázolását grafikusan,

- elvégzi az élelmiszer-ipari minta (hús, húskészítmény, kenyér, tej stb.) érzékszervi (pontozásos) bírálatát és minősítését,

- elvégzi az élelmiszer-ipari minta (bor, sör stb.) összehasonlító bírálatát és minősítését,

- elvégzi a kedveltségi próbákat,

- vezeti a bírálati lapok összesítését, az eredmények matematikai, statisztikai feldolgozását, az élelmiszer-ipari minták érzékszervi minősítését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés terén

- kidolgozza a minőségbiztosítási rendszert élelmiszer-ipari feldolgozó üzemben (mintavétel, ellenőrzési pontok, ellenőrző anyagok),

- elvégzi a gyártásközi mintavételt a szabályos mintavételi mód alkalmazásával, és előkészíti a mintákat vizsgálatra; betartja és betartatja a mintavétel és minta-előkészítés szabályait,

- elvégzi a minőség-ellenőrzés fázisait, az üzemi (gyártásközi) és késztermék-ellenőrzést,

- az elvégzett vizsgálatok mérési eredményeiből meghatározza a szükséges technológiai paramétereket,

- elemzi és értékeli a vizsgálati adatokat, felismeri a mérési eredmények hibáit és a vizsgálati eredmény helyességét,

.- használja az ISO-szabványsorozatot,

- elvégzi a gyors vizsgálati módszereket,

- különbséget tesz az új élelmiszer és az új termék fogalma között, beszerzi az ezek előállításához és forgalmazásához szükséges engedélyeket,

- felismeri és szakszerűen használja a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, műszereket, vegyszereket,

- maradéktalanul betartja a vegyszerek és az elektromos berendezések használatára vonatkozó munkavédelmi előírásokat, baleset esetén alkalmazza az elsősegély-nyújtási ismereteket,

- figyelembe veszi a vizsgálatokhoz kapcsolódó tűz-rendészeti előírásokat,

- szakszerűen elvégzi a tömeg, a térfogat, a hőmérséklet, a sűrűség, az optikai forgatóképesség, a törésmutató mérését,

- elvégzi a tömeg szerinti analízist (szárazanyag-tartalom, nedvességtartalom, hamutartalom), a fizikai-kémiai számításokat,

- alkalmazza a térfogatos analízis módszereit, elvégzi a számításokat, elkészíti a mérőoldatokat; ismeri a faktoro-zás módszereit,

- alkalmazza az indikátorokat és a szükséges számításokat,

- alkalmazza a konduktometria módszereit, számításait,

- kezeli az UV- és lángfotométereket, a polarimétert, és azokkal méréseket tud végezni,

- elvégzi a felhasználásra kerülő víz és a szennyvizek vizsgálatát, az egyes termékek érzékszervi vizsgálatát,

- bekalibrálja a pH-mérőt, és azzal mérést végez.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az élelmiszer-ipari technikus rendelkezzen megfelelő higiéniai és környezetorientált szemlélettel, fizikai állóképességgel, esztétikai érzékkel, humánus szemléletmóddal. Alakuljon ki benne a monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye, az önálló és megbízható munkavégzésre és a munka elvégeztetésére való hajlam; a változó helyzetekben való helytállás képessége továbbá határozottság, megfontoltság a döntési helyzetekben. Tartson lépést a tudomány és technika fejlődésével, és folyamatosan képezze magát.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,

- a gyakorlati képzési idő legalább 80%-a teljesítése,

- igazolt részvétel az összefüggő nyári szakmai gyakorlatról.

A szakmai vizsgát a vonatkozó rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga: -

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

- Szóbeli vizsga

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

A vizsgatétel komplex ismereteket tartalmaz, az 1-l 1 kimenet esetében:

- szakmai műveletek és technológia,

- szakmai számítás,

- minőségbiztosítás, minőségszabályozás minőségellenőrzés,

- szakmai gépek és berendezések;

a 12 kimenet esetében:

- szakmai müveletek és technológia, .

- mikrobiológia és élelmiszer-higiénia,

- élelmiszer-biztonság, minőségszabályozás minőség-ellenőrzés,

- laboratóriumi műszerek, berendezések, élelmiszerminősítés eszközei és módszerei.

Az írásbeli vizsga feladatainak 50%-a szakmai müveletek és technológia, 10% szakmai számítás, 10% minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés, valamint 30%-a géptan (egy gép szerkezeti vázlata vagy rajza: 15%, valamint egy gép felismerése, részeinek megnevezése, működése, illetve üzemeltetése, biztonságtechnikája: 15%) .

Az írásbeli feladat komplex, de az egyes részfeladatok nem függenek össze egymással.

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.

2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

Valamennyi szakterületen

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A kihúzott tétel alapján a jelöltnek 1 óra felkészülési idő áll rendelkezésére. A gyakorlati vizsga időtartamát a szakág, valamint a szakágon belül kihúzott tétel jellegzetessége szabja meg, de maximum 6 óra. A gyakorlati vizsga során a technikusjelölt részben vagy egészében elkészíti a terméket, elvégzi a gyártásközi vizsgálatokat, minősíti a készterméket. Felismeri az előforduló hibákat, azok valószínűsíthető okait, és a kiküszöbölésük lehetőségeit. A termék gyártásához szükséges gépeket, berendezéseket beállítja és a biztonságtechnikai előírások betartásával üzemelteti. A higiéniai előírásokat betartja, elvégzi a tisztítás, csírátlanítás műveleteit. Használja a kollektív védőfelszereléseket és az egyéni védőeszközöket.

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.

2.2.1. Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőitalipar)

A gyakorlati vizsga három részből áll:

- záródolgozat készítése (15-25 oldal), borkészítéssel vagy üdítőital-gyártással kapcsolatos technológiai művelet, folyamat, eljárás feldolgozása,

- vizsgabor készítése, palackozása, bemutatása (5 palack),

- munkafeladatok elvégzése:

= technológiai, műveletek elvégzése, a hozzá kapcsolódó gépek üzemeltetése, karbantartása,

= minőségbiztosítási vizsgálatok, bizonylatok kitöltése, borismeret és felszolgálás témakörökből.

2.2.2. Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

A gyakorlati vizsga három részből áll:

- technológiai gyakorlat,

- géptani gyakorlat,

- minőség-ellenőrzés, laboratóriumi gyakorlat.

A cukoripari technikus képesítővizsga technológiai gyakorlati vizsgarészét a cukorgyártási időszak alatt kell lefolytatni. A géptani vizsgarészt az írásbeli és a szóbeli vizsgák közötti időszakban kell megtartani. A vizsgafeladatok részét képezi - külön feltüntetés nélkül - a tételhez kapcsolódó munkavédelmi előírások ismerete is.

Az egyes vizsgarészek végrehajtásához rendelkezésre álló időt a vizsgafeladatok leírásának kell tartalmazni. Azoknál a vizsgafeladatoknál, ahol a hibás megoldásból, végrehajtásból kár, üzemzavar vagy baleset következhet be a szükséges felelős személy felügyeletét és segéderőt is biztosítani kell.

A gyakorlati vizsgákat a cukorgyárban kell megszervezni.

2.2.3. Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- a dohánytermékek előállítására szolgáló gépek, berendezések működtetése a technológiai elvárások alapján,

- a gépek karbantartási és hibaelhárítási feladatainak jártasság, illetve készség szintjén történő elvégzése.

2.2.4. Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)

A vizsga két részből áll:

- önálló gyakorlati feladat végrehajtása az üdítőital-gyártás, a szikvízgyártás, az ecetgyártás, a szeszesitalgyártás, a keményítőgyártás, a sütőélesztő-gyártás, a malátagyártás, a sörgyártás, a szeszgyártás területén,

- jegyzőkönyvek készítése a gyakorlati feladatok végrehajtásáról, a gyártásközi vizsgálatokról, a gépek, berendezések kezeléséről, illetve üzemeltetéséről.

Minden jelöltnek a felsorolt technológiai területekből külön-külön vizsgafeladatot és hozzátartozó jegyzőkönyvet kell készítenie.

2.2.5. Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- valamely édesipari termék technikus szintű komplex elkészítése (tervezés - anyagszámítás - elkészítés),

- a termék előállításához szükséges gép, berendezés beállítása, üzemeltetése.

A vizsga konkrét gyakorlati feladat végrehajtását jelenti, és a jelölt a húzott tétel alapján önállóan végzi feladatát.

2.2.6. Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar) A gyakorlati vizsga három részből áll:

- két összetettebb manuális feladat elvégzése a hús- és baromfiipar elsődleges vagy másodlagos feldolgozás köréből,

- egy minőség-ellenőrzési feladat végrehajtása (például szabvány szerinti 20 pontos súlyzófaktoros érzékszervi bírálat) .

2.2.7. Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- csoportos tevékenység,

- egyéni, részfeladatok végzése.

A csoport (4-5 fő) meghatározott ideig üzemelteti a malmot. Üzemelés közben a csoport tagjai ellátják a malmi, "posztok" (munkaterületek) feladatait.

A csoport együttes tevékenysége:

- üzemzavarmentes üzemelés,

- balesetmentes üzemelés,

- a késztermékek minősége, mennyisége, a kiaknázás százalékos értéke,

- az üzemi rend és tisztaság fenntartása.

A "malmi posztokat" és az egyéni részfeladatokat tétel formájában húzzák a vizsgázók. A részfeladatoknak nem kell kapcsolódni a posztos tevékenységhez. Feladat a szerkezeti részek, gépelemek felismerése egy meghatározott gép szét, illetve összeszerelése.

A gyakorlati vizsga részei - technológiai és géptani -nem tartoznak össze, térben és időben is szétválaszthatók.

2.2.8. Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar) A vizsga két részből áll:

Önálló gyakorlati feladatok végrehajtása az alábbi technológiai területeken:

- nyersolaj gyártás előkészítő műveletei,

- sajtolással történő olajkinyerés,

- extrakcióval történő olajkinyerés,

- nyers növényi zsiradékok finomítása,

- lecitingyártás,

- margaringyártás,

- zsírsavgyártás,

- gliceringyártás,

- szappangyártás,

- mosószergyártás.

Jegyzőkönyvek készítése a gyakorlati feladatok végrehajtásáról, a gyártásközi vizsgálatokról és a gépek, berendezések kezeléséről, üzemeltetéséről.

Minden jelöltnek a felsorolt technológiai területekből külön-külön vizsgafeladatot és hozzátartozó jegyzőkönyvet kell késztenie.

2.2.9. Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)

A vizsga konkrét gyakorlati feladat végrehajtását jelenti és a jelölt, a húzott tétel alapján, önállóan végzi feladatát sütőipari tanműhelyben vagy kis- és nagyüzemben.

2.2.10. Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar) A gyakorlati vizsga két részből áll:

- technológiai gyakorlat, amely tartósítóipari késztermék előállítása során manuális munkavégzést, gépkezelést, szakmai számítást, higiéniai és munkavédelmi követelmények ismeretét foglalja magába,

- minőségügyi alapismeretek, élelmiszer-vizsgálat, amely egy adott gyártás során gyártásközi vizsgálatok elvégzését, vagy pedig tartósítóipari késztermék komplex vizsgálatát, minősítését tartalmazza.

2.2.11. Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- a konkrét tejtermék előállítása, gyártásközi ellenőrzések,

- az élelmiszer-minőség ellenőrzése, minősítés.

A gyakorlati vizsga tételei csak terméktípusokra vannak meghatározva, következésképp azt, hogy az adott terméktípusból melyik terméket kell gyártania a technikusjelöltnek, a vizsga helyszíne, azaz az ott gyártott termékek határozzák meg.

Ha zárt rendszerű technológiai vonal áll rendelkezésre a vizsgahelyen, a jelölt az egy óra felkészülési idő után kapcsolódjon be a gyártási folyamatba, és a rendelkezésére álló idő alatt gyártsa a terméket, végezze el a kiegészítő műveleteket (gyártásközi ellenőrzések, minősítés, tisztítás, csírátlanítás), valamint meghibásodás esetén, a hiba jellegétől függően, segítsen be a hiba kijavításába.

2.2.12. Élelmiszer-ipari technikus (Élelmiszer-biztonság és higiénia)

A gyakorlati vizsga három részből áll:

- vizsgadolgozat elkészítése, amely konkrét élelmiszer-ipari technológa élelmiszer-biztonsági felülvizsgálatát tartalmazza,

- élelmiszer-minőség ellenőrzésére, minősítés elvégzésére vonatkozó laboratóriumi mérés, teszt elvégzése,

- adott élelmiszer-előállítási technológiához technológiai sorrend és gyártási módszer összeállítása.

A gyakorlati vizsga tételei csak termék-előállítási technológiákra vannak meghatározva, következésképp azt, hogy az adott vizsgahelyen melyik tesztet kell elvégeznie, illetve melyik technológiát és milyen gyártási módszert, kell összeállítania a technikusjelöltnek, a vizsgahelyszíne, azaz az ott levő technológia és az ott gyártott termékek határozzák meg.

Ha zárt rendszerű technológiai vonal áll rendelkezésre a vizsgahelyen, a jelölt az egy óra felkészülési idő után kapcsolódjon be a gyártási folyamatba, és a rendelkezésére álló idő alatt ismerje meg a termékgyártási folyamatot, végezze el a kijelölt műveleteket (gyártásközi ellenőrzések, minősítés, teszt), valamint legyen kialakult véleménye a technológia élelmiszer-biztonsági jellemzőiről.

2.3. A szóbeli vizsga tantárgyai az 1-11 kimenet esetében:

- szakmai műveletek és technológia,

- szakmai gépek és berendezések,

- gazdálkodási és szervezési ismeretek,

- munka-, tűz- és környezetvédelem, higiénia;

a 12 kimenet esetében:

- szakmai müveletek és technológia,

- élelmiszer-biztonság és higiénia,

- gazdálkodási és szervezési ismeretek,

- munka-, tűz- és környezetvédelem.

A szakmai műveletek és technológia vizsgatárgy:

- a szakterületre jellemző élelmiszer-ipari müveletek,

- a szakterület technológiai folyamatai, paraméterei,

- a késztermékek jellemzése, minőségi előírásai témakörei szerint.

A szakmai gépek és berendezések vizsgatárgy:

- a szakterület gépeinek szerkezeti anyagai, csomagolóanyagok,

- a szakterület gépeinek szerkezeti elemei, felépítése, működése, üzemeltetése, karbantartása témakörei szerint.

A gazdálkodási és szervezési ismeretek vizsgatárgy:

- vállalkozási ismeretek,

- adózás, alapvető számvitel,

- marketing, piackutatás, reklám,

- vezetési ismeretek,

- kereskedelmi ismeretek témakörei szerint.

A munka-, tűz- és környezetvédelem, higiénia vizsgatárgy:

- balesetvédelem, biztonságtechnika, munkaélettan, üzemegészségügy, tűz elleni védekezés,

- környezetvédelem (levegő, ivóvíz védelme, szennyvízkezelés),

- higiéniai ismeretek (HACCP) témakörei szerint.

Az élelmiszer-biztonság és higiénia vizsgatárgy:

- minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés,

- minőség-ellenőrző műszerek és berendezések ismerete,

- mikrobiológiai ismeretek,

- élelmiszer-ipari higiénia témaköreit foglalja magában.

A szóbeli tételekben jelenjenek meg a minőségügy vonatkozásai is.

A tételek szorosan nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók külön lapon húzzák azokat.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma:

- az írásbeli vizsgán az egyes témakörök esetében számon kérhető tananyagot, valamint annak szintjét az elméleti követelmények tartalmazzák,

- a szóbeli vizsgán az egyes témakörök esetében számon kérhető tananyagot, valamint annak szintjét is az elméleti követelmények tartalmazzák.

A gyakorlati vizsga tartalma:

A gyakorlati vizsgán az egyes témakörök esetében számon kérhető tananyagot, valamint annak szintjét is a gyakorlati követelmények tartalmazzák.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet ér el. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A komplex gyakorlati vizsga eredményét egy osztályzattal kell értékelni. A szakmai gyakorlati osztályzatot a gyakorlati feladatok átlaga adja.

A gyakorlati vizsga értékelése a vizsgát szervező intézmény által előre elkészített pontozólapokon történik. Az egyes feladatrészekre adható pontszámokat a pontozólap tartalmazza, melyen külön kell pontozni:

- a gyakorlati tevékenység szakszerűségét, begyakorlottságát,

- a gépek, berendezések beállítását, üzemeltetését, az eszközök használatát,

- a gyártással kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokat,

- a higiéniai előírások betartását, a tisztítás, csírátlanítás elvégzését,

- a munkavédelmi előírások betartását,

- a késztermék minőségét és minősítését.

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.

6. A vizsgáztatás sajátos feltételei

Levelező és esti tagozatú képzés esetén a feltétel legalább 2000 óra szakterületen eltöltött gyakorlat, amelyet a munkáltató által kiállított igazolás bizonyít.

6.1. Élelmiszer-ipari technikus (Bor-és üdítőital-ipar)

6.2. Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

A cukorgyártás kampányjellegéből következik, hogy a vizsga csak cukorgyárban, vagy részben a hozzátartozó géptani tanműhelyben tartható az ottani gépeken, illetve technológiai berendezéseken. A feladatok biztonságos végrehajtásához szükséges kéziszerszámokat, villamos kisgépeket a helyszínen kell biztosítani. A minőségvizsgálat, laboratóriumi gyakorlat vizsgafeladatainak megoldása megfelelő előkészítéssel az iskolai laboratóriumban is elvégezhető.

6.3. Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)

A gyakorlati vizsga csak üzemi körülmények között szervezhető.

6.4. Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)

A gyakorlati vizsga részfeladatait az utolsó tanév folyamán végzi a tanuló, az elvégzett feladatról készített jegyzőkönyvek érdemjegyei szolgálnak a gyakorlati érdemjegy megállapítására.

6.5. Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)

6.6. Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)

6.7. Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)

6.8. Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)

A gyakorlati vizsga részfeladatait az utolsó tanév folyamán végzi a tanuló, az elvégzett feladatokról készített jegyzőkönyvek érdemjegyei szolgálnak a gyakorlati érdemjegy megállapítására.

6.9. Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)

6.10. Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)

6.11. Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)

6.12. Élelmiszer-ipari technikus (Élelmiszer-biztonság és higiénia)

A gyakorlati vizsgához a vizsgadolgozatot az utolsó tanév folyamán végzi a tanuló.

V. Egyéb tudnivalók

1. Javasolt tantárgyak (modulok) .

Valamennyi szakterületen

Szakmai elmélet:

Osztályfőnöki

Testnevelés

Szakmai müveletek és technológia

Szakmai gépek és berendezések

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Vezetési ismeretek

Kereskedelmi ismeretek

Munka- és környezetvédelem

Higiénia

Alkalmazott számítástechnika

Szakmai idegen nyelv

Európai Uniós ismeretek (modul)[1]

Szakmai gyakorlat:

Szakmai technológia

Szakmai géptan

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőségellenőrzés

1.1. Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipari) Borászati marketing

1.2. Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar) Cukoripari automatizálás

1.12. Élelmiszer-ipari technikus (Élelmiszer-biztonság és higiénia)

Élelmiszerbiztonság, higiénia

VI. Függelék

1. Ajánlott óraszámok (valamennyi szakterület esetében)

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható."

5. Az R. mellékletének 72. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"72. Húsipari szakmunkás szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5212 07

2. A szakképesítés megnevezése: Húsipari szakmunkás

3. A szakképesítéshez rendelt FEOR szám: 7211

4. Képzés maximális időtartama:

- szakképzési évfolyamok száma: 2

- maximális óraszám: -

5. Elméleti képzési idő aránya: 30%

6. Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

Iskolai előképzettség:

A húsipari szakmunkás szakképesítés

- a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hatodik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott kétéves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hetedik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egyéves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon e melléklet B) táblázatában az Élelmiszeripari szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:

- szakmai alkalmasság.

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga

A szakképesítés megszerzéséhez szintvizsga nincs előírva.

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A húsipari szakmunkás olyan munkaterületen dolgozik, ahol emberi fogyasztás céljára élelmiszereket állítanak elő, élelmiszereket értékesítenek. Ellátja az élőállat-felvásárlási, vágási, csontozási és húskészítmény-gyártási, valamint a kereskedelemben és vendéglátásban a csontozási, eladási feladatokat. A munkavégzés során be kell tartani az élelmiszerek előállításával kapcsolatos mennyiségi, minőségi, higiéniai, állat-egészségügyi követelményeket, állatvédelmi, környezetvédelmi, munkavédelmi előírásokat, gazdaságossági szempontokat.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Elméleti követelmények

- Felismeri, megnevezi a nagy- és kisvágóállat-fajokat, fajtákat,

- megnevezi a szervezetet felépítő szöveteket, szerveket, szervrendszereket, csontokat, testtájakat, izomcsoportokat, húsrészeket, tudja a húsok kereskedelmi elnevezéseit,

- felsorolja az élőállat felvásárlás követelményeit, a szállítás előírásait, jellemzi a szállítási sérüléseket,

- tudja az elsődleges és másodlagos feldolgozás műveleteit, a műveletek elvégzésének helyes sorrendjét,

- felsorolja a hibásan végzett műveletek minőségrontó következményeit, a megelőzésük lehetőségeit,

- tudja a vágás utáni minősítés módszereit az egyes vágóállat-fajoknál,

- rámutat a fehérje (ezen belül a hús, tojás, tej és tejtermékek) táplálkozás-élettani jelentőségére,

- tudja a tőkehúsok kereskedelmi elnevezéseit, minőségi jegyeit,

- felsorolja a húskészítmények gyártásának anyagait, a különböző húskészítményeket,

- megnevezi a csomagolóanyagokat, tudja a csomagolási módokat,

- csoportosítja a fűszereket, indokolja a húskészítményekben való felhasználásuk lehetőségeit,

- felsorolja és jellemzi a húsipari tartósító eljárásokat,

- felsorolja a feldolgozás és értékesítés higiéniai, környezetvédelmi szabályait,

- megnevezi a HACCP alapfogalmait,

- ismeri az élelmiszertörvényt,

- tudja a géprajzok készítésének elvi alapjait, a gépelemek szerepét és a szabványos jelölést,

-felsorolja a húsiparban alkalmazott szerkezeti anyagokat, korrózióvédelmi eljárásokat,

- tudja a húsiparban alkalmazott műszerek működési elvét és kialakítását, a hűtő-körfolyamat felépítését,

- vázlatrajz alapján felismeri a húsiparban a munkaterületén alkalmazott gépek, berendezések fő szerkezeti részeit,

- jellemzi a sertés-, szarvasmarha-, juhfajtákat,

- jellemzi a szöveteket, szerveket, szervrendszereket,

- értékeli az élő állatok vágásra való előkészítésének élettani alapjait, jelentőségét, a termékek minőségére gyakorolt hatását,

- tudja az állatvédelmi törvény vonatkozó előírásait,

- megkülönbözteti az elsődleges feldolgozás termé-keit, megmagyarázza a színhús-kihozatal és a minőségi osztályba sorolás közötti összefüggést, rámutat a további hasznosítási lehetőségekre,

- meghatározza a tartósító eljárások célját, megmagyarázza hatásukat, az anyagokban végbemenő fizikai, kémiai, mikrobiológiai változásokat,

- összehasonlítja az elsődleges és másodlagos feldolgozás műveleteinek módszereit, eszközeit,

- meghatározza a műveletek célját, azonosítja a műveletekhez tartozó paramétereket, gépeket, berendezéseket, munkavédelmi, higiéniai követelményeket,

- kiválasztja az adott termékekhez az előkészítő műveleteket, megmagyarázza azok késztermékre gyakorolt hatását,

- meghatározza a hús fogalmát, jellemzi a tulajdonságait, megmagyarázza vágás utáni elváltozásait,

- csoportosítja és jellemzi a húskészítmények gyártásához szükséges anyagokat,

- csoportosítja a húskészítményeket, meghatározza fogalmukat, jellemzi a fajtákat,

- meghatározza a csomagolás alapfogalmait, a csomagolás célját, összehasonlít] a a csomagolás különböző módszereit,

- jellemzi a tárolás, raktározás folyamatait, adatait,

- megmagyarázza a HACCP alapelveit, gyakorlati jelentőségét,

- összehasonlítja az egyes gépelemek rendszeres karbantartásának módjait,

- jellemzi a gépek, berendezések nyersanyaggal érintkező felületeivel szembeni elvárásokat, a húsiparban alkalmazott korrózióvédelmi eljárásokat,

- kiválasztja az adott gép vagy berendezés technológiai paramétereinek méréséhez szükséges műszerfajtát,

- elmagyarázza a hűtőkör folyamatának működését,

- vázlatrajz alapján elmagyarázza a húsiparban alkalmazott gépek, berendezések feladatát, működését, tudja az üzemeltetéshez szükséges beállítandó paramétereket,

- jellemzi a húsiparban alkalmazott környezetvédelmi berendezések feladatát,

- értékeli a sertés-, szarvasmarha-, juhfajtákat húsipari szempontból,

- jellemzi a csontvázat, a húsrészek elhelyezkedését,

- elemzi a szállítási sérülések következményeit, kiszámítja az úti apadó mennyiségét, a fizető nettó tömeg értékét,

- tudja az élő állatok átvételét, minősítését,

- egyszerű vonalas folyamatábrákat készít az elsődleges és másodlagos feldolgozás technológiáiról, elemzi a gyártási műveleteket, a gépek, berendezések kezelési, műszerek szabályozási, munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásait,

- értékeli a műszereken mért eredményeket,

- kiszámítja egy feldolgozóüzem kapacitását,

- megkülönbözteti az elsődleges feldolgozás termékeit és azok további feldolgozásának lehetőségeit,

- számba veszi az elsődleges feldolgozás során kitermelődő anyagokat,

- kiszámítja a kitermelési százalékot,

- elemzi és összehasonlítja a sertés és szarvasmarha, borjú, juh testek ipari és kereskedelmi bontási módszereit,

- értékeli a tőkehús minőségi követelményeit, táplálkozás-élettani jelentőségét,

- elemzi és értékeli a tartósító eljárások során végbemenő fizikai, kémiai, mikrobiológiai változásokat,

- kiszámítja a tartósítás során keletkező veszteségeket, a pácoláshoz, termékgyártáshoz szükséges anyagok mennyiségét,

- tudja a termékek minőségi követelményeit, húsok, húskészítmények kereskedelmi forgalomba hozatalának előírásait,

- elemzi a csomagolás minőségre gyakorolt hatását,

- tudja a feldolgozás és értékesítés során betartandó higiéniai és munkavédelmi követelményeket,

- tudja a húsiparban alkalmazott gépek, berendezések üzemeltetéséhez szükséges beállítandó paramétereket, a biztonságtechnikai megoldásokat.

2. Gyakorlati követelmények

- Betartja a fő- és melléktermékek minőségi előírásait,

- elvégzi a húskonzervgyártás, a szárazáru-gyártás, a vérfeldolgozás és a bélfeldolgozás technológiai műveleteit,

- ellenőrzi a késztermékek minőségét,

- megfigyeli a felhasznált anyagok minőségének, összetételének és a műveleti paramétereknek a minőségre gyakorolt hatását,

- alkalmazza az állatvédelmi törvény vonatkozó előírásait,

- kezeli az étkezési belső szerveket, feldolgozza a bélgarnitúrákat,

- előkészíti a vágási termékeket a húsvizsgálathoz, biztosítja az azonosíthatóságot,

- elvégzi a féltestek hűtését, fagyasztását és fagyasztot-tan történő tárolását,

- értékeli a gyártás során keletkező féltermékek és késztermékek tulajdonságait,

- használja az Elelmiszerkönyvet, a gyártmánylapokat és az anyagnormákat,

- különválasztja a friss, érett és romlott húst fizikai tulajdonságaik alapján,

- betartja a minőségi előírásokat,

- kitölti az adminisztrációs nyomtatványokat,

- szét- és összeszereli a húsiparban a munkaterületén alkalmazott gépek, berendezések azon részeit, melyeket a napi karbantartás során szükséges megbontani,

- kezeli a húsiparban a munkaterületén alkalmazott gépeket, berendezéseket, a technológiai követelmények és a munkavédelmi szabályok betartásával,

- betartja a munkarendre, a munkaidőre vonatkozó előírásokat,

- kiválasztja a húsipari céloknak megfelelő szarvasmarha- és sertésfajtákat,

- megbecsüli a vágóállatok korát és tömegét, elvégzi az élő állatok átvételét, minősítését,

- különböző módszerekkel végrehajtja az elsődleges feldolgozás műveleteit (kábítás, szúrás, elvéreztetés, szőr-telenítés, bőrfejtés, testek bontása, a fehéráru eltávolítása, féltestek tisztítása, mérlegelés, minősítés),

- betartja és betartatja az előírt feladatokkal kapcsolatos munka-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a higiéniai előírásokat,

- húsfajtákat darabol, húsrészeket csontoz, kivág, osztályoz, formáz,

- használja a csontozáshoz szükséges kézi szerszámokat, védőfelszereléseket,

- kiválasztja a húskészítmények gyártásához szükséges anyagokat,

- elkészíti a töltelékes hentesáruk töltőanyagát, elvégzi a töltést, formázást, hőkezelést, füstölést,

- páclevet készít, végrehajtja a fecskendő- és fedőpá-colást, a pácolt húsok formázását, füstölését és főzését,

- elvégzi a tőkehús és egyéb húskészítmények (baromfi, vad, hal) minősítését és az előállított késztermékek érzékszervi bírálatát,

- elvégzi a félsertés, a marha negyede, illetve része, a borjú és a juh kereskedelmi (hússzéki) bontását.

3. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Rendelkezzen jó fizikai állóképességgel, megfelelő higiéniai szemlélettel, esztétikai érzékkel, humánus szemléletmóddal, monotónia-tűréssel a húsipari nagyüzemekben, kisüzemekben, magánvállalkozásban végzett termelőmunkához. Munkáját hassa át a gyártói felelősség.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,

- a gyakorlati képzési idő legalább 80%-ának teljesítése,

- igazolt részvétel az összefüggő nyári szakmai gyakorlaton.

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

- Szóbeli vizsga

2.1.Az írásbeli vizsga tartalma és időtartama:

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

Az írásbeli vizsga komplex, több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.

- Szakmai technológia: 60%

- Szakmai számítás: 20%

- Szakmai gépek: 20%

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

Az írásbeli tartalmaz az adott munkaterülethez tartozó szakmai technológiai kérdéseket, higiéniai alapismereteket, szakmai számítási feladatot, valamint egy gép felismerését vakábra segítségével, a gép szerkezeti részeinek megnevezését, működésének, biztonságtechnikájának leírását.

2.2.A szóbeli vizsga tartalma és időtartama:

A szóbeli vizsgatárgyak:

- húsipari technológia,

- húsipari gépek,

- munka-, tűz- és környezetvédelem, higiénia.

A húsipari technológia vizsgatárgy:

- faj- és fajtaismeret, anatómia,

- az elsődleges feldolgozás műveletei,

- a csontozás, húskészítménygyártás műveletei.

- termékminőség, termékminősítés témaköreit foglalja magában.

A húsipari gépek vizsgatárgy:

- szerkezeti anyagok, gépelemek,

- az elsődleges feldolgozás gépei, berendezései,

- a csontozás, húskészítménygyártás gépei, berendezései,

- karbantartás, korrózióvédelem témaköreit foglalja magában.

A munka-, tűz- és környezetvédelem, higiénia vizsgatárgy:

- balesetvédelem, biztonságtechnika, munkaélettan, üzemegészségügy,

- tűz elleni védekezés,

- környezetvédelem (levegő, ivóvíz védelme, szennyvízkezelés),

- higiéniai ismeretek (HACCP) témaköreit foglalja magában.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni. A jelölteknek 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. A szóbeli vizsga tételenként legfeljebb 10 perc időtartamú lehet.

2.3.A gyakorlati vizsga tartalma és időtartama:

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

Húsipari technológiából minden jelölt megold egy sertés- vagy marhavágási feladatot, egy sertés- és egy marha-csontozási, valamint egy készítménygyártási feladatot.

A gyakorlati vizsga időtartama: legfeljebb 240 perc.

A gyakorlati vizsgarészt egy osztályzattal kell értékelni, amelyet egy sertés- vagy marhavágási feladat, egy sertés-és egy marhacsontozási, valamint egy készítménygyártási feladat érdemjegyeinek átlagából kell kiszámítani; kerekítési tényező a begyakorlottság és a minőségi munka.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsgán

Elméleti feladatok:

A vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével megegyeznek az elméleti követelményekkel.

A gyakorlati vizsgán Gyakorlati feladatok:

A vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével megegyeznek a gyakorlati követelményekkel.

4. A szakmai vizsga egyes részei, tantárgyai alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet ér el. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként (feladatonként) külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati osztályzatot a gyakorlati feladatok érdemjegyeinek átlaga adja.

A gyakorlati vizsgarészt egy osztályzattal kell értékelni, amelyet egy sertés- vagy marhavágási feladat, egy sertés-és egy marhacsontozási, valamint egy készítménygyártási feladat érdemjegyeinek átlagából kell kiszámítani; kerekítési tényező a begyakorlottság és a minőségi munka.

A gyakorlati vizsgán a jelölt, ha más vagy saját testi épségét veszélyezteti, a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető."

6. Az R. mellékletének 89. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"89. Lótenyésztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6203 05

2. A szakképesítés megnevezése: Lótenyésztő

3. A szakképesítéshez rendelt FEOR szám: 6134

4. Képzés maximális időtartama:

- szakképzési évfolyamok száma: 2

- maximális óraszám: -

5. Elméleti képzési idő aránya: 40%

6. Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

Iskolai előképzettség:

A lótenyésztő szakképesítés

- a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hatodik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott kétéves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hetedik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egyéves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést . előkészítő évfolyamon e melléklet A) táblázatában a Mezőgazdasági szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmasság, illetve szakmai alkalmasság:

A képzés megkezdésének feltétele a pályaalkalmassági vizsgálat.

Nem vehető fel a képzésbe:

- a hirtelen rosszulléttel járó betegségben szenvedők,

- a zoonózisban szenvedők.

3. Szakmai alapképzés időtartama:

Szakmai alapképzés időtartama 1 év.

4. Szintvizsga:

A szakképesítés megszerzéséhez szintvizsga nincs előírva.

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid leírása

A lótenyésztő szakmunkás a ló tenyésztésével, tartásával, használatával kapcsolatos feladatokat lát el. A tevékenységhez tartozik az alapvető takarmányok előállítása, betakarítása, tárolása.

A lótenyésztő szakmunkás ménesekben, kisebb létszámú lovas vállalkozásokban dolgozhat beosztottként, esetleg önálló vállalkozóként.

Tevékenysége jellemzően nem önálló, hanem utasításra dolgozik. A munkakört általában alkalmazottként tölti be.

Munkakörében jelentős mennyiségű fizikai munkát kell végeznie.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Tartástechnológiai feladatok ellátása terén

A lótenyésztő legyen képes

- állományt ellenőrizni létszám, állat-egészségügyi, viselkedési szempontok szerint,

- az állat igénye szerinti mikroklimatikus viszonyokat betartani,

- az épületek és berendezések állapotát megőrizni,

- almozást végezni,

- szerves trágyát környezetkímélő módon és minél kisebb hatóanyag-veszteséggel kezelni.

2. Takarmányozás terén

Alótenyésztő legyen képes

- takarmány igényt tervezni,

- a takarmány érzékszervi minősítését elvégezni,

- takarmányt etetésre, tárolásra előkészíteni,

- kiadagolni a takarmányt és ellenőrzi a fogyasztást,

- ivóvizet biztosítani a lovaknak,

- szénát készíteni, tárolni,

- takarmányt tárolni,

- lovat legeltetésre felkészíteni,

- lovat legeltetni.

3. A ló szaporítási munkái terén

A lótenyésztő legyen képes

- a sárló egyedeket kiválasztani,

- a pároztatást előkészíteni, lebonyolításában közreműködni,

- vemhes kancát gondozni,

- levezetni az ellést.

4. Állat-egészségügyi feladatok terén

A lótenyésztő legyen képes

- higiénikus környezetet biztosítani,

- megelőzést végezni,

- a beteg állatok gondozásában részt venni,

- állat-egészségügyi állapotokat ellenőrizni,

- a bejelentési kötelezettségnek eleget tenni,

- a kötelező vizsgálatokat elvégeztetni.

5. A ló felszerszámozása terén

A lótenyésztő legyen képes

- adott feladathoz, lóhoz szerszámot választani,

- lovat előkészíteni használatra,

- lovat felnyergelni,

- kocsit előkészíteni befogáshoz,

- lovat kocsiba fogni,

- lovat felszerszámozni futószárazáshoz.

6. A lóápolás terén

- A lótenyésztő legyen képes

- általános ápolást végezni,

- lovat kiállításra, versenyre felkészíteni,

- patkoláshoz lovat előkészíteni, patkolásnál segíteni.

7. A ló mozgatása terén

A lótenyésztő legyen képes

- a lovak mozgatását megtervezni,

- karámoztatni,

- futószárazást végezni,

- lovat elővezetni bírálatra, kiállításra, vásárlásra,

- alapszinten lovagolni,

- alapszinten fogatot hajtani,

- jártató gépet működtetni.

8. Eszközök, berendezések használata, gépkezelés terén

A lótenyésztő legyen képes

- lovas vállalkozásoknál használt eszközöket, berendezéseket üzemkész állapotban tartani, üzemeltetni,

- elektromos karámot építeni, üzemeltetni,

- lovat, eszközöket szállítani,

- a lószerszámok napi és időszakos karbantartását elvégezni,

- kocsit, hintót, szekeret karbantartani,

- mérleget használni,

- pályaépítésnél segédkezni.

9. A környezetével való kapcsolattartás terén

A lótenyésztő legyen képes

- szakmai szervezetekkel, szaktanácsadókkal kapcsolatot tartani,

- folyamatos önképzését, továbbképzését megszervezni.

10.A dokumentáció használata, készítése terén

A lótenyésztő legyen képes

- az adott munkahelyre vonatkozó adminisztrációt elvégezni,

- az áru- és pénzkezelési bizonylatokat elkészíteni,

- adás-vételt lebonyolítani,

- termelési adatokat kiszámolni,

- egyszerűbb közgazdasági adatokat kiszámolni.

11.Az előírások szerinti munkavégzés terén

A lótenyésztő legyen képes

- baleset esetén intézkedni,

- tűz esetén intézkedni,

- állattartó telepen keletkezett veszélyes hulladékot kezelni,

- az állatvédelmi szabályokat betartani,

- a környezetvédelmi előírásokat betartani.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei és tantárgyai

- Írásbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

- Szóbeli vizsga

2.1.Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga tartalma és időtartama:

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

Az írásbeli vizsga komplex vizsga, amely a következő tananyagegységeket (tantárgyak ismereteit) tartalmazza, az alábbi arányban:

- tartástechnológia, takarmányozástan, lótenyésztés, állat-egészségügy: 50%

- a ló használata és versenyzési ismeretek: 30%

- üzemgazdaságtan (J), műszaki ismeretek: 20%

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

2.2.Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni.

A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga tartalma és időtartama:

"A" tétel: (egyéni adottságok szerint választható)

- alapfokú díjlovagló program bemutatása,

- alapfokú díjhajtó program bemutatása.

"B" tétel: (egyéni tételhúzással az alábbi három témakörből)

- tenyésztés - istállózás - takarmányozás,

- a ló használata,

- szerszám-, járműismeret.

A gyakorlati vizsga időtartama: legfeljebb 240 perc.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tartalma és időtartama:

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

A szóbeli vizsgatételek három részből állnak, amelyek az alábbi felosztásban foglalják magukba az elméleti tárgyak témaköreit:

- "A" tételsor: tartástechnológia, lótenyésztés, takarmányozástan,

- "B" tételsor: lovak egészségvédelme, a ló használata és versenyzési ismeretek,

- "C" tételsor: lótartás műszaki ismeretei, gazdálkodási és szervezési ismeretek, munka-, tűz- és környezetvédelem.

A tételek nem tartoznak össze, a vizsgázók külön lapon húznak a három tételsorból. A jelölteknek 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. A szóbeli vizsga tételenként legfeljebb 10 perc időtartamú lehet.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsgán

Az írásbeli vizsgán e rendeletben meghatározott követelmények figyelembevételével központilag összeállított feladatokat, feladatsorokat kell megoldani:

A szóbeli vizsgán

- lóistálló mikroklíma viszonyai és szabályozása,

- trágyakezelés,

- különböző korú és hasznosítású lovak takarmányozása,

- lóval etethető takarmányok jellemzői,

- takarmány előkészítése,

- ivóvízzel szemben támasztott követelmények, a lovak itatása,

- szénakészítés technológiája,

- legelők hasznosítása, lovak legeltetése,

- az ivarzás jelei, a sárlás, a termékenyítés ideje,

- természetes és mesterséges termékenyítés,

- vemhes kanca ápolása,

- az ellés élettana, az ellés levezetése,

- állattartó telep, lovarda állat-egészségügyi követelményei,

- egészséges és beteg állat életjelenségei,

- bejelentési kötelezettség, az állat-egészségügy szervezeti működése,

- kötelező vizsgálatok a lótenyésztésben, -tartásban,

- a ló előkészítése használatra,

- ló általános és speciális ápolása,

- ló mozgásigénye, mozgatás tervezése,

- ló futószárazása,

- a magyar lótenyésztés szervezeti működése, a fajtatenyésztő egyesületek,

- elektromos karám működése, működtetése,

- a ló szállításának szervezése, lebonyolítása, eszközei,

- szerszámok karbantartása,

- versenyzési, pályaépítési ismeretek,

- bizonylat kitöltésének szabályai,

- adás-vételi szerződés tartalmi és alaki követelményei,

- baleseti veszélyforrások a lótenyésztésben,

- elsősegélynyújtás szabályai,

- tűzoltó anyagok, teendők tűz esetén,

- állattartó telepen keletkezett veszélyes anyagok kezelése.

A gyakorlati vizsgán Gyakorlati feladatok:

- alapszintű lovaglási vagy fogathajtási feladat teljesítése,

- takarmányismeret, a lovak takarmányainak minősítése, a takarmány kiadagolása,

- a gépi berendezések, önitatók, villanypásztor üzemeltetése,

- a ló viselkedésformáiból az egészségi állapotára, várható reakcióira történő következtetés,

- a ló rossz szokásainak észlelése, a megelőzés ismert módjainak alkalmazása (szelíd, gondos bánásmód),

- a különféle takarmányok etetésre történő előkészítésének bemutatása,

- a tűzoltó készülék használatának demonstrálása,

- a ló testtájainak bemutatása,

- a ló azonosítása színe, jegyei és bélyegzése alapján,

- a próbáitatás, fedeztetés előkészítése, elvégzése, és a vele kapcsolatos tenyésztési adminisztráció elkészítése,

- az elletés előkészítése, felkészülés az újszülött csikó és a kanca ellátására,

- a pataápolás különböző módjainak végrehajtása,

- a tartástechnológiai előírások végrehajtása és betartása,

- az elsősegélynyújtás leggyakoribb formáinak bemutatása,

- szakszerű segítségnyújtás alkalmazása, az állatorvos utasításai alapján a kezelések önálló elvégzése, sebek ellá-tása,

- az istállómunkák elvégzése, a körletrend kialakítása,

- a ló ápolása,

- a ló felkészítése kiállításra, versenyre,

- a ló elővezetése bírálatra,

- a ló szakszerű megkötése, rögzítése, megfékezése, ápolása, előkészítése patkolásra, segédkezés patkolásnál,

- az elővezetés, bemutatás, futószárazás, jártatás végrehajtása különböző kiegészítő szerszámokkal,

- kettes fogat szerszámozása, nyergelés, lovaglás, haj- . tás végrehajtása,

- szerszámok, jármüvek karbantartása, tárolása,

- az épület nyílászáróinak, szellőztető szerkezeteinek beállítása, az istállón belül a megfelelő mikroklíma kialakítása,

- közgazdasági és termelési adatok kiszámolása,

- bizonylatok kitöltése,

- az állat mérlegelése, továbbá anyagok mérlegelése,

- a ló és jármű előkészítése szállításra.

4. A szakmai vizsga egyes részei, tantárgyai alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (feladatra) elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek (4 db) számtani átlagolásával kell meghatározni.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati osztályzatot az "A" feladat és a "B" feladat három érdemjegyének átlaga adja, a kerekítés során a"B" tétel érdemjegye a meghatározó.

A gyakorlati vizsgán a jelölt, ha más vagy saját testi épségét veszélyezteti, esetleg lovával vagy fogatával kárt okoz vagy azokat nem képes irányítani, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető."

7. Az R. mellékletének 96. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"96. Mezőgazdasági gépész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 6280 01

2. A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági gépész

3. A szakképesítéshez rendelt FEOR szám: 8293

4. Képzés maximális időtartama:

- szakképzési évfolyamok száma: 2,5 év

- maximális óraszám:-

5. Elméleti képzés aránya: 40%

6. Gyakorlati képzés aránya: 60%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

Iskolai előképzettség:

A mezőgazdasági gépész szakképesítés

- tizedik évfolyamra épülő, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel a tanulók számára választható, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon e melléklet A) táblázatában a Mezőgazdasági szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:

A képzés megkezdésének feltétele a pályaalkalmassági vizsgálat.

Nem vehetők fel a képzésbe:

- a hirtelen rosszulléttel járó betegségben szenvedők,

- a gyenge fizikai állóképességgel rendelkezők,

- a gyenge koordinációs készséggel rendelkezők,

- a rossz monotónia-tűréssel rendelkezők,

- akiket látási hibájuk kizár a gépjárművezetésből.

3. Szakmai alapképzés időtartama:

Szakmai alapképzés időtartama: 1 év.

4. Szintvizsga:

A szakképesítés megszerzéséhez szintvizsga nincs előírva.

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A mezőgazdasági gépész szakmunkás a mezőgazdasági erőgépek (vontatók), mobil- és stabil munkagépek önálló üzemeltetésével, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő munkahelyzet beállításával, és a gépek karbantartásával, javításával összefüggő feladatokat lát el. A tevékenységéhez tartozik a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó közúti szállítási munkák elvégzése, valamint gépi szolgáltatások nyújtása a növénytermesztés és az állattenyésztés terén.

A mezőgazdasági gépész szakmunkás munkafeladatait nehéz munkakörülmények között önállóan és utasítások alapján végzi.

Megszerzett gyakorlata alapján önálló vállalkozást is folytathat.

A munkakört általában alkalmazottként tölti be.

A munkavégzés során nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartania.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. A műszaki dokumentációk használata terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- műszaki dokumentációt olvasni,

- műszaki rajzot készíteni,

- korszerű ismereteket kiválasztani, alkalmazni,

- munkaköréhez kacsolódó dokumentumokat vezetni, meglétüket ellenőrizni,

- garanciális, jótállási, szavatossági ismereteket alkalmazni.

2. A fémes és nemfémes anyagok megmunkálása terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- kiválasztani a megfelelő anyagokat,

- megrendelni a szükséges anyagokat,

- kezelni és raktározni az anyagokat,

- az anyagokat forgácsolással megmunkálni,

- egyszerűbb munkadarabokat elkészíteni.

3. A talajművelő gépek előkészítése és üzemeltetése terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- talaj lazítást végezni,

- a szántási műveleteket elvégezni,

- felszínegyengetést végrehajtani,

- tárcsázást végrehajtani,

- talajt tömöríteni,

- talajmaróval dolgozni,

- kombinált gépi műveleteket és kombinátorozást végezni,

- kultivátorozási munkát végrehajtani.

4. A tápanyag-visszapótló gépek előkészítése és üzemeltetése terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- szilárd szerves trágyát előkészíteni,

- műtrágyát előkészíteni,

- szilárd szerves trágyát kiszórni,

- folyékony szerves trágyát talaj felületre szórni,

- folyékony szerves trágyát talajba injektálni,

- szilárd műtrágyát szórni,

- folyékony műtrágyát talaj felületre szórni,

- folyékony műtrágyát talajba injektálni,

- repülővel történő műtrágyaszórást kiszolgálni,

- műtrágyaszórót adapterként üzemeltetni.

5. A vető-, ültető- és palántázó-gépek előkészítése és üzemeltetése terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- szórva vetőgéppel vetni,

- mechanikus szórva vetőgéppel vetni,

- pneumatikus szórva vetőgéppel vetni,

- direkt vetőgéppel vetést végezni,

- mechanikus szemenkénti vetőgéppel vetni,

- pneumatikus vetőgéppel vetni,

- gél vetőgéppel vetni,

- vetőgépcsoporttal munkát végezni,

- burgonyát ültetni,

- palántázást végezni.

6. A növényvédő és növényápoló gépek előkészítése és üzemeltetése terén

Amezőgazdasági gépész legyen képes

- permetezést végezni,

- porozást végrehajtani,

- ködképzést beszabályozni,

- talaj fertőtlenítést végrehajtani,

- csávázást végrehajtani,

- kultivátorozási munkát elvégezni.

7. Az öntözés gépeinek, berendezéseinek előkészítése és üzemeltetése terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- átemelő szivattyúval vizet szállítani,

- csővezeték rendszert kiépíteni,

- öntözőszivattyúval vizet szállítani,

- gördülő szárnyvezetékes öntözőberendezéssel öntözni,

- dobos öntöző berendezéssel öntözést végezni, - mikro-öntöző berendezéssel öntözést végezni.

8. A szálastakarmány betakarító gépek előkészítése és üzemeltetése terén

Amezőgazdasági gépész legyen képes

- szecskázást végezni,

- kaszálást végezni,

- rendkezelést végezni,

- rendfelszedést végezni,

- bálázást végezni,

- bálaszállítást végezni,

- kazalozást végezni.

9. Az anyagmozgatás gépeinek előkészítése és üzemeltetése terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- forgórakodót kezelni,

- homlokrakodót kezelni,

- traktorra szerelt homlokrakodót kezelni,

- traktorra szerelt forgórakodót kezelni,

- pótkocsival anyagot szállítani,

- tartálykocsival anyagot szállítani,

- szállítószalaggal rakodást végezni,

- stabil szállítóberendezést kezelni,

- csigás rakodóval rakodást végezni,

- serleges felhordóval rakodást végezni,

- etető kocsival szállítást és kiosztást végezni,

- pneumatikus anyagmozgató géppel rakodni.

10.A fejés gépeinek előkészítése és üzemeltetése terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- sajtáros fejőberendezést kezelni,

- tejvezetékes fejőberendezést kezelni.

11. A takarmány-előkészítés gépeinek előkészítése és üzemeltetése terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- aprítást végezni,

- keverést végezni,

- granulálást végezni,

- hűtést, tárolást végrehajtani.

12. Az etetés gépeinek előkészítése és üzemeltetése terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- mobil etető berendezést kezelni,

- stabil etető berendezést kezelni.

13. Az itatás gépeinek előkészítése és üzemeltetése terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- vákuumos itatókat kezelni,

- szelepes itatókat kezelni,

- központi itatókat kezelni.

14. A trágyaeltávolítás gépeinek előkészítése és üzemeltetése terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- csörlős trágyaeltávolítót kezelni,

- lengőlapátos trágyaeltávolítót kezelni,

- szárnylapátos trágyaeltávolítót kezelni,

- hidraulikus rendszerű trágyaeltávolítót kezelni.

15. A gépek karbantartásának előkészítése terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- a gépek megtisztítására,

- a gépek állapotfelmérésének elvégzésére,

- a kenési helyek ellenőrzésére, utántöltésére,

- a folyadékszintek ellenőrzésére, utántöltésére,

- a gépek műszaki paramétereinek ellenőrzésére, beállítására,

- a gép munka-, tűz-, környezetvédelmi és elsősegély berendezéseinek ellenőrzésére.

16. A gépek, berendezések karbantartása terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- a gépek karbantartási szintjét kiválasztani,

- az erőgép időszakos karbantartását elvégezni,

- a munkagép időszakos karbantartását elvégezni,

- az önjáró munkagép időszakos karbantartását elvégezni.

17. A gépek, berendezések javítása terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- a gépek szakszerű megtisztítására,

- az erőgép hiba-megállapításának és egyszerűbb javítási munkálatainak elvégzésére,

- a munkagép hiba-megállapításának és egyszerűbb javítási munkálatainak elvégzésére.

18. A gépek tárolásának előkészítése terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- a gépek tisztítási műveleteinek elvégzésére,

- a szerkezeti egységek állapotfelmérésének elvégzésére,

- az állag- és értékmegóvási munkálatok elvégzésére,

- a gépek, berendezések szakszerű tárolóba helyezésére.

19. A kapcsolattartás terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- a szakmai körökkel kapcsolatot kiépíteni és fenntartani,

- a hatóságokkal kapcsolatot kiépíteni és fenntartani,

- vezetőivel, munkáltatójával, partnereivel folyamatos kapcsolatot fenntartani,

- informatikai, számítástechnikai eszközöket kezelni.

20. A megrendelők kiszolgálása terén

A mezőgazdasági gépész legyen képes

- ár- és költségkalkulációt készíteni,

- tájékoztatni a megrendelőt a szolgáltatás rendjéről,

- tanúsítani az elvégzett munka minőségét,

- elkészíteni a számlát,

- elszámolni a számla értékét.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

A járművezetésre jogosító okmány a szakmai vizsgára történő felkészítéssel együtt is megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzése kötelezően részét képezi az oktatásnak.

(A mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.)

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

- Szóbeli vizsga

2.1.Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga tartalma és időtartama: Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

Az írásbeli vizsga komplex vizsgatárgy, amely a következő témakörök ismereteit tartalmazza, az alábbi arányban:

- mezőgazdasági munkagépek és erőgépek: 50%

- géprajz: 10%

- anyagismeret és mezőgazdasági gépek javítása: 20%

- szakmai számítás: 10%

- vállalkozási ismeretek: 10%

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

2.2.Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni.

A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga tartalma és időtartama: A gyakorlati vizsga három részből áll:

a) mezőgazdasági erőgép beállítása, hibaelhárítás,

b) mezőgazdasági munkagépek beállítása és üzemeltetése,

c) mezőgazdasági gépek javítása.

A feladat elvégzésére tantárgyanként maximum 90 perc áll rendelkezésre.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tartalma és időtartama: A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

A szóbeli vizsga vizsgatárgyai:

- mezőgazdasági erőgépek,

- mezőgazdasági munkagépek,

- mezőgazdasági ismeretek,

- munkavédelem, tűzvédelem és környezetvédelem,

- vállalkozási és Európai Uniós ismeretek.

A jelölteknek 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. A szóbeli vizsga tételenként 5-10 perc időtartamú lehet, de összességében nem haladhatja meg a 30 percet.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsgán

Mezőgazdasági munkagépek vizsgatárgyból Egy gép vagy gépcsoport felépítését, működését, beállítását, a géppel szemben támasztott agrotechnikai követelményeket és az üzemeltetés jellemzőit kell feladatlap formájában kidolgozni.

Mezőgazdasági erőgépek vizsgatárgyból Az erőgépek általános szerkezeti felépítésének elvi és műszaki jellemzőit kell feladatlapos formában kidolgozni.

Géprajz vizsgatárgyból

Egy axonometrikus ábra alapján kell vetületi rajzot készíteni a indokolt vetületszükséglettel és géprajzi egyszerűsítésekkel. A vetületi ábrán az alkatrész legyártásához szükséges méreteket és egyéb adatokat is fel kell tüntetni. A rajzoláshoz ceruza és rajzeszközök (vonalzó, körző stb.) használható.

Anyagismeret és Mezőgazdasági gépek javítása vizsgatárgyakból

A követelményben szereplő anyagokból tesztsort kell kitölteni.

Szakmai számítás vizsgatárgyból

A mezőgazdasági erő- és munkagépek beállításához vagy a gépjavítási témakörhöz kapcsolódó számítási feladatot kell megoldani. Értékelési szempont a számítás menetének levezetése is.

Vállalkozási ismeretek vizsgatárgyból

A gazdálkodási formák jellemzőit és a tevékenységhez kapcsolódó gyakorlati ismereteket kell feladatlap formájában megoldani.

Az írásbeli vizsgán a megjelölt tantárgyakból központilag összeállított feladatokat, feladatsorokat kell megoldani.

A szóbeli vizsgán

A mezőgazdasági erőgépek vizsgatárgyból A gépek vagy részegységeinek feladatai, felépítése, beállítása, üzemeltetése, karbantartása és a felmerülő hibák javítása kérhető számon:

- a mezőgazdasági erőgépek általános felépítése,

- a mezőgazdasági erőgépek fő szerkezeti egységei s azok működése,

- a belsőégésű motorok főbb jellemzői,

- az Ottó-motor működési elve,

- a dízelmotor működési elve,

- a belsőégésű motorok részegységei, beállítása, feladata, működése,

- a tengelykapcsolók,

- a járószerkezet kerekes és lánctalpas traktor esetén,

- a kormányszerkezet kerekes és lánctalpas traktor esetén,

- a fékszerkezet,

- a közlekedésbiztonsági berendezések,

- a mezőgazdasági erőgépek elektromos rendszere, berendezései,

- a mezőgazdasági erőgép emelőhidraulikája,

- a vezetéstechnikai feladatok, járművek stabilitása, üzemeltetési veszteségek.

A mezőgazdasági munkagépek vizsgatárgyból A gépek vagy részegységeinek feladatai, felépítése, beállítása, üzemeltetése, karbantartása és a felmerülő hibák javítása kérhető számon:

- a talajművelő gépek munkája, felépítése, beállítása, üzemeltetése agrotechnikai követelményeknek megfelelően,

- a talajerő-utánpótlás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,

- a vetés, ültetés, palántázás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,

- a szálastakarmány betakarítás, a rendkezelés és bálázás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,

- a szecskázógépek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,

- a betakarítógépek munkája, felépítése, beállítása az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,

- a szemestermény utókezelés és szárítás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,

- a növényvédelem gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,

- a mezőgazdasági anyagmozgatás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,

- a növényápolás és öntözés gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,

- a takarmánykeverés, kiosztás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,

- a fejés gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,

- a trágyakezelés gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően.

A mezőgazdasági ismeretek vizsgatárgyból A hazánkban elterjedt gazdasági növények és állatok termesztés-, illetve tartástechnológiái, valamint talajtani, éghajlattani, növénytani alapfogalmak szerepelhetnek a kérdések között:

- talajtani alapfogalmak, a Magyarországon található talajtípusok jellemzői, tulajdonságai,

- a mezőgazdasági tervezés és az éghajlat összefüggései,

- a legfontosabb gazdasági növényeink termesztéstechnológiája (búza, árpa, rozs, kukorica, szója, lucerna stb.),

- a növények általános jellemzése,

- a vetés előtti talaj-előkészítési munkák a legfontosabb gazdasági növényeinknél,

- a vetőmag tulajdonságai, előkészítése vetéshez,

- a talajművelési feladatok agrotechnikája,

- a betakarítási munkák jellemzői, szervezése,

- a legfontosabb gazdasági állataink tartástechnológiája (sertés, szarvasmarha, baromfi, juh stb.),

- takarmányok előállítása, összetétele,

- a szervestrágya kezelése,

- a műtrágyák jellemzői, összetétele, hatóanyaga, a műtrágyázás munkafolyamatai.

A munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgyból Az általános alapfogalmakon túl a szakmához kapcsolódó speciális kérdésekre is ki kell térni:

- általános és speciális munkavédelmi szabályok,

- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

- általános és speciális környezetvédelmi szabályok.

A vállalkozási és Európai Uniós ismeretek vizsgatárgyból

A vállalkozás beindításához és fenntartásához szükséges alapismereteket, az Európai Unió és szervezeteinek felépítését, a Közös Agrár Politika (KAP) alapjait és a támogatási lehetőségek elveit kell számon kérni:

- vállalkozási formák a mezőgazdaságban,

- a vállalkozás indításának szabályai, feltételei,

- a vállalkozás fenntartásának, fejlesztésének szabályai,

- egyszerűsített üzletiterv-készítés,

- pályázatok készítésének alapelvei,

- az Európai Unió és szervezeteinek felépítése,

- a KAP alapjai,

- az agrárium támogatási lehetőségei az Európai Unióban.

A gyakorlati vizsgán

A mezőgazdasági erőgépek beállítása, hibaelhárítás vizsgarészben

Egy adott erőgép napi karbantartását, egy előidézett hiba elhárítását és az üzemi körülmények beállítását kell elvégezni:

- erőgépek napi karbantartása,

- motorok diagnosztikai vizsgálata, hibafelvétel,

- a kezelési utasításban és gépkönyvben szereplő értékek beállítása a mezőgazdasági erőgép szerkezeti egységein,

- szétszerelt motor hibáinak felvételezése,

- a kezelő- és biztonsági berendezések beállítása.

Mezőgazdasági munkagépek beállítása és üzemeltetése vizsgarészben

Egy munkagép napi karbantartását, erőgéphez történő kapcsolását, önjáró- vagy stabilgép üzembe helyezését, a munkahelyzet beállítását és az agrotechnikai követelményeknek megfelelő mezőgazdasági munkát kell elvégezni, üzemi körülmények között:

- a gépek napi karbantartása,

- talajművelő gépek munkahelyzetbe állítása, összekapcsolása az erőgéppel, a talajművelési munka elvégzése a megadott értékek alapján,

- tápanyag-utánpótlás gépeinek összekapcsolása az erőgéppel, a gép beállítása a kiszórandó mennyiségnek megfelelően, és a trágyázás elvégzése,

- szálastakarmány-betakarítógép üzembe helyezése, beállítása, a takarmány betakarítása,

- kezelőgép összekapcsolása az erőgéppel, a gép beállítása, a rend kezelése,

- gabona-betakarítógép beállítása adott termény betakarításához,

- gumós- és gyökérnövény-betakarítógép üzembe helyezése, beállítása és a betakarítás elvégzése,

- takarmány keverése adott receptura alapján és a takarmány kijuttatása,

- a fejőgép beállítása, a fejés elvégzése,

- a trágya kihordása, rakodása és kezelése.

A mezőgazdasági gépek javítása vizsgarészben Egy a mezőgazdasági gépész tevékenységgel összefüg-gő gyártási, felújítási vagy javítási munkaműveletből áll. A javítás során kézi eszközökön kívül forgácsológép, illetve célszerszámok (eszközök) használata lehetséges:

- hengeres alkatrész készítése gépi forgácsolással,

- egyszerűbb gépelem elkészítése kézi szerszámokkal (retesz, ék),

- kopott szántóvas élezése kovácsolással,

- szegecselés,

- csapágyak szerelése,

- gépvázak egyengetése,

- illesztett alkatrészek összeszerelése,

- fékbetétcsere,

- gumiszerelés.

4. A szakmai vizsga egyes részei, tantárgyai alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

A felkészítés során a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkező felmenthető a járművezető-képzés tantárgy oktatásán való részvétel alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A gyakorlati vizsgán vizsgatárgyanként (a gépüzemeltetés és a gépjavítás) külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni.

Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, habármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek (5 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni) .

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületeként értékelőlapot kell kitölteni.

A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületeken elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani. (A kerekítés során a gépüzemeltetési feladat érdemjegye a meghatározó) .

A gyakorlati vizsgán a jelölt, ha más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a . jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizs-garészen bármelyik szakmai elméleti vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

A vizsgáztatás sajátos feltételei

A sikeres szakmai vizsgát tett jelöltek mezőgazdasági gépész szakmai bizonyítványt kapnak, mely alapján az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet kérelemre, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, "Mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványt" állíthat ki, ezért a gyakorlati vizsga során a gépüzemeltetési feladatok teljesítését kiemelten kell vizsgálni."

8. Az R. mellékletének 117. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"117. Pék szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5212 10

2. A szakképesítés megnevezése: Pék

3. A szakképesítéshez rendelt FEOR szám: 7216

4. Képzés maximális időtartama:

- szakképzési évfolyamok száma: 2

- maximális óraszám: -

5. Elméleti képzési idő aránya: 40%

6. Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

II. A szakképesítés további adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

Iskolai előképzettség:

A pék szakképesítés

- a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hatodik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott kétéves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hetedik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egyéves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon e melléklet B) táblázatában az Élelmiszeripari szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmasság, illetve szakmai alkalmasság:

Szakmai alkalmassági követelmények orvosi igazolása (egészségügyi könyv) .

3. Szakmai alapképzés időtartama:

A szakmai alapképzés időtartama: 1 év

4. Szintvizsga:

A szakképesítés megszerzéséhez szintvizsga nincs előírva.

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. Munkaterület rövid, jellemző leírása

A pék képes bármely sütőipari tennék kiváló minőségben történő előállítására úgy kisüzemben, mint nagyüzemben.

Az alapanyagokat a szabályoknak megfelelően veszi át és tárolja.

A rendelés alapján - az anyagnorma figyelembevételével - kiszámolja az anyagszükségletet.

A termékek elkészítéséhez a megfelelő eszközöket és gépeket alkalmazza.

Megfelelő minőségű és mennyiségű tésztát készít, amelyet a terméknek megfelelő tömegegységben és alakban dolgoz fel. A kelesztési és sütési paramétereket megfelelően alkalmazza. A készterméket megfelelő módon tárolja, minősíti és készíti elő szállításra.

A kenyér- és péksüteményféléket és a különleges termékeket hagyományos és korszerű technológiájával egyaránt elő tudja állítani az ehhez szükséges gépek, berendezések alkalmazásával.

A munkavégzéshez szükséges alapvető egészségvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és balesetvédelmi, valamint üzemi előírásokat ismeri és betartja.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Gyártás-előkészítés és anyagismeret terén

A szakember legyen képes

A gyártást megtervezni és megszervezni, ezen belül:

- áttekinteni a napi termeléskiírást,

- kiszámítani a gyártáshoz szükséges anyagokat,

- kiválasztani és előkészíteni a megfelelő minőségű nyersanyagokat,

- előkészíteni a technikai eszközöket.

2. Termékgyártás terén

2.1. A szakember legyen képes

Tésztát készíteni:

- kenyértésztát dagasztani közvetett, közvetlen módon, kovászpótlásos technológiával,

- péksüteményt dagasztani (vizes, tejes, dúsított, tojással dúsított, gyúrt, kevert, hajtogatott omlós, leveles, különleges táplálkozási igényeket kielégítő tészta),

- sütőipari díszmunkához tésztát készíteni.

2.2. A szakember legyen képes

Feldolgozni a tésztát kézzel és géppel:

- nyers tésztát osztani, mérni és gömbölyíteni,

- tésztát formázni (sodrás, fonás, hurkolás, csavarás, tekerés, nyújtás, töltés stb.),

- tésztafelületet kezelni (tojásozás, magozás, mosdatás stb.) .

2.3. A szakember legyen képes

A kelesztés paramétereit meghatározni és beállítani:

- a tésztát megfelelő mértékig keleszteni,

- a tészta keltségét megállapítani,

- a tészta kelesztési idejét szabályozni,

- a kelesztést megszakítani,

- a fagyasztott tésztát vetésre előkészíteni.

2.4.A szakember legyen képes

Terméket sütni, szárítani:

- a vetést előkészíteni (kenyeret címkézni, felületet mosdatni, vágni stb.),

- terméket vetni (különböző módszerekkel),

- kemencében, olajsütőben terméket sütni,

- terméket kisütni (sültséget megállapítani) .

2.5.A szakember legyen képes

Különleges táplálkozási igényeket kielégítő terméket készíteni, tölteni, díszíteni.

2.6.A szakember legyen képes

Fagyasztott technológiát alkalmazni:

- félkész- és

- készterméket fagyasztani.

3. Késztermékkezelés terén

A szakember legyen képes

A termékek befejező és kiegészítő műveleteit végezni:

- kenyeret hűteni,

- kisült tésztát előkészíteni (pl. szélezés, vágás),

- süteményt betölteni,

- péksüteményt díszíteni (sütés után),

- süteményt bevonni, burkolni,

- sütőipari terméket szeletelni, illetve csomagolni és jelölni,

- sütőipari terméket szállító konténerre, rekeszbe, dobozba stb. rakni,

- sütőipari késztermékek minőségét ellenőrizni,

- a készterméket szakboltban és árubemutatókon megfelelően bemutatni.

4. Műszakzárás terén

A szakember legyen képes

A használt eszközöket tisztításra összegyűjteni:

- a gépeket és eszközöket tisztítani,

- a raktárat és az üzemet a műszak végén áttekinthető állapotban hagyni,

- napi jelentést készíteni (elszámolni a felhasznált anyaggal, a termeléssel) .

5. Minőségbiztosítás (HACCP, ISO stb.) terén

A szakember legyen képes

A minőségbiztosítási rendszer alkalmazására:

- az előírt mérések elvégzésére,

- a kritikus pontok felügyeletére,

- a hibák kijavítására.

6. A higiénia és munkavédelem terén

A szakember legyen képes

A munkavédelmi, környezetvédelmi, üzemi és személyi higiéniai előírásokat betartani.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

- Szóbeli vizsga

2.1.Az írásbeli vizsga tartalma és időtartama:

Az írásbeli vizsga komplex feladat, amely három részből áll:

a) szakmai számítások végzése,

b) technológiai folyamatok ismertetése,

c) rajz alapján az adott gép meghatározása.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

2.2.A gyakorlati vizsga tartalma és időtartama:

A gyakorlati vizsgán szakmai technológiai gyakorlatból kell megfelelni.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

2.3.A szóbeli vizsga tartalma és időtartama:

A szóbeli vizsgatételek három részből állnak, az alábbi elméleti tárgyak témaköreiből

- Sütőipari technológia

- Sütőipari géptan

- Munkavédelem és higiénia

A jelölteknek 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. A szóbeli vizsga tételenként legfeljebb 10 perc időtartamú lehet.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

3.1. Az írásbeli vizsga tartalma:

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell alkalmazni.

3.1.1. Szakmai számítások végzése

- a gyártáshoz szükséges anyagok számítása,

- a sólé adagolás mértékének meghatározása,

- faktorozással képzett darab kiszámítása,

- kovászhoz szükséges anyagok számítása,

- tésztaösszetétellel kapcsolatos százalékos számítások elvégzése,

- összetett feladási műveleteknél feladási tömeg számítása,

- gyártás időtartamának számítással való meghatározása,

- a tényleges fajlagos anyagfelhasználás kiszámítása.

3.1.2.Technológiai folyamatok ismertetése

- anyagok csoportosítása,

- tésztakészítés: az anyagok átalakulása a technológia egyes szakaszaiban,

- kelesztés: az anyagok átalakulása a technológia egyes szakaszaiban,

- sütés: az anyagok átalakulása a. technológia egyes szakaszaiban,

- hűtés: az anyagok átalakulása a technológia egyes szakaszaiban,

- tésztaszerkezet változása a kovászolás során,

- tésztaszerkezet változása a dagasztás során,

- tésztaszerkezet változása a tésztaérés során,

- tésztaszerkezet változása a kelesztés során,

- kenyérfélék jellemzői,

- péksüteményfélék,

- különleges táplálkozási igényt kielégítő termékek jellemzői,

- sütőiparban alkalmazott hűtőtechnológiák.

3.1.3. Rajz alapján az adott gép meghatározása

- az ábrán látható gép megnevezése,

- a megjelölt részek felsorolása,

- a gép működésének és üzemeltetésnek ismertetése,

- karbantartási- és munkavédelmi előírások ismertetése.

Az írásbeli vizsga összpontszáma: 100 pont. A részpontszámok:

- szakmai számítás: 30 pont,

- technológiai folyamatok ismertetése: 50 pont,

- rajz alapján az adott gép meghatározása: 20 pont.

3.2. A gyakorlati vizsga tartalma:

A gyakorlati vizsgán az FVM által jóváhagyott tételsort kell alkalmazni.

A gyakorlati vizsga feladatot a vizsgabizottság elnöke a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.

A vizsgamunkát a vizsgabizottság előtt a Magyar Élelmiszerkönyvben megadott paraméterek szerint kell elkészíteni.

A gyakorlati vizsgán előállított késztermék minimális értékelhető szintjének meg kell felelnie a gyártmánylapon előírt kereskedelmi forgalomba hozatal paramétereinek.

3.3. A szóbeli vizsga tartalma:

A szóbeli vizsgán az FVM által kiadott és jóváhagyott tételeket kell alkalmazni.

3.3.1.Sütőipari technológia Gyártáselkészítés és anyagismeret:

- az üzemszervezés alapja (kemencekapacitás, munkanorma, anyagnorma),

- üzemkezdés előtti teendők (termeléskiírás készítése, anyagkiírás számítása, technikai eszközök ellenőrzése),

- alapanyagvizsgálatok és az egyes anyagok minőségi követelményei.

Termékgyártás

- Tésztakészítési módok ismertetése (direkt, indirekt, ezek jellemzői) .

- Dagasztás módja (intenzitása), tésztaérés.

- Kenyerek osztályozása, minőségi jellemzők, kenyérhibák, kenyérbetegségek.

- Péksütemények osztályozása (vizes, tejes, dúsított, tojással dúsított, omlós, leveles) minőségi jellemzők, termékhibák.

- Díszmunka célja, anyagai, eszközei, módszerei.

- Tésztafeldolgozás kézzel, géppel (feladás, táblázás) .

- Kelesztés (módjai, folyamatai) .

- A kemencében sütés célja, feltételei, folyamata.

- Sütési eljárások, sültség-megállapítás.

- Zsírban sült termékek és minőségi követelmények.

- Morzsaszárítás, aprítás.

- Az egészséges táplálkozást szolgáló sütőipari termékek.

- Diétatípusok, a sütőipari diétás termékek (elsősorban cöliákia, fenilketunuria, diabetes) .

- A sütőipari fagyasztás elvének ismertetése. Késztermék kezelése

- kenyérhütés és kenyérbél száradás,

- péksütemények díszítő anyagai és díszítési technikái,

- termékszeletelés, csomagolás, valamint jelölési előírások betartása,

- tárolás, szállítás,

- minőségellenőrzés (Magyar Élelmiszerkönyv) .

Műszakzárás feladata

- a termelés után elvégzendő feladatok ismertetése.

Minőségbiztosítás

- a minőségbiztosítási rendszerek ismertetése (HACCP, ISO) .

3.3.2.Sütőipari géptan

A szóbeli géptani vizsgán egy sütőipari gépet vagy berendezést kell ismertetni, melyhez a tankönyvben szereplő ábra (feliratozás nélküli) használható.

A szóbeli tételsort a

- gyártás-előkészítő

- termelést végző és

- késztermék-kezelő gépekből kell összeállítani.

3.3.3. Munkavédelem és higiénia

A munkavédelem és higiénia tantárgy szóbeli vizsgán az élelmiszeripar területén általánosan előírt követelményeket kell számon kérni a kihúzott tétel alapján.

4. A szakmai vizsga egyes részei, tantárgyai alóli felmentés feltételei

Mentesül a szakmai vizsga letétele alól az a jelölt, aki Szakma Kiváló Tanulója Versenyen a versenykiírásban meghatározott teljesítményt eléri.

Az írásbeli és szóbeli vizsgarészek egymással helyettesíthetők abban az esetben, ha a vizsgázó fogyatékossága miatt a tanulmányai során valamelyik alól felmentést kap (például: dyslexia, dadogás esetében stb.) .

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

5.1.A szakmai elméleti vizsga értékelése:

Az írásbeli vizsgarészt központilag kiadott útmutató szerint egy (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.

A szóbeli vizsgán a feleleteket külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni és ezek, valamint az írásbeli eredménye alapján egyetlen érdemjegyet kell megállapítani. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó az írásbeli vagy szóbeli vizsgájára elégtelen érdemjegyet kapott.

5.2.A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati munkát a szakszerűség, a pontosság, a minőségi követelmények, a higiéniai és a munkavédelmi előírások betartásának, valamint a késztermék minősítésének figyelembevételével, egyetlen osztályzattal kell értékelni.

Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsgát, ha a vizsgázó a kijelölt feladat 75%-át nem teljesíti, vagy a munka minősége erősen kifogásolható.

Ha a jelölt a vizsgafeladat megoldása során saját vagy más személy testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

5.3.A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.

A szakmai vizsga eredménytelensége esetén az elégtelen vizsgarészekből a jelölt javítóvizsgát tehet."

9. Az R. mellékletének 142. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"142. Vadász, vadtenyésztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 6203 02

2. A szakképesítés megnevezése: Vadász, vadtenyésztő

3. A szakképesítéshez rendelt FEOR szám: 6221

4. Képzés maximális időtartama:

- szakképzési évfolyamok száma: 2,5

- maximális óraszám: -

5. Elméleti képzési idő aránya: 40%

6. Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

Iskolai előképzettség:

A vadász, vadtenyésztő szakképesítés

- tizedik évfolyamra épülő, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött tanulók számára válaszható, a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel, vagy

- a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon e melléklet A) táblázatában a Mezőgazdasági szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.

Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Iskolarendszeren kívüli képzés esetén két év vadgazdálkodási munkakörben szerzett gyakorlat igazolása szükséges.

2. Pályaalkalmasság, illetve szakmai alkalmasság:

Kizáró egészségügyi okok: hallás-, látáskárosodás, végtaghiány, vesebaj, cukorbaj, epilepszia, elmebaj (idegrendszeri károsodások), allergia (toll, por, pollen, ammónia), fertőző betegségek stb.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 54. § (3) bekezdése szerint a hivatásos vadász feladatai ellátásához szükséges szolgálati vadászlőfegyver-tartás külön jogszabályban meghatározott egészségügyi alkalmasság, továbbá a gépjárművezető, vontatóvezető, kézi motorfűrész-kezelő jogosítványok megszerzésével kapcsolatos előzetes orvosi vizsgálat feltételei az irányadók.

3. Szakmai alapképzés időtartama: 0,5 év

4. Szintvizsga:

A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, szintvizsgát szervezhet.

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A munkaterület széles körű biológiai, ökológiai, valamint alapvető műszaki ismeretekkel rendelkező, a természetközeli gondolkodást magáénak valló szakembert igényel. A vadász, vadtenyésztő a vadászati jog tulajdonosánál, használójánál a vadállomány védelmével, óvásával, gyarapításával, minőségének fejlesztésével, kártételének megelőzésével, hasznosításával, valamint vadföldműveléssel, vadtakarmányozással, természet- és környezetvédelemmel, vadászati szolgáltatással összefüggő, főként fizikai munkát, illetve egyszerű szervezési, irányítási tevékenységeket lát el. A munkavégzés jellemzően szabad területen, illetve tenyésztőtelepen történik.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Vadvédelmi feladatok ellátása terén

A vadász, vadtenyésztő legyen képes

- a vad élőhelyét fejleszteni (környezetkímélő módon, kézi és motoros kézi eszközök segítségével az élőhely vadeltartó képességét növények telepítésével, ápolásával, szelektálásával növelni),

- tevékenysége során az általános természetvédelmi ismereteket alkalmazni,

- a védett és a vadászható vadat élőhelyén szabad szemmel és kereső távcsővel felismerni, viselkedését megfigyelni,

- a megfigyelt vad számát meghatározni, az élőhely vadállományának létszámát megbecsülni,

- vadkár-megfigyelést végezni (felismerni az erdei és mezőgazdasági vadkárra utaló jeleket, a minőségi és mennyiségi vadkárt dokumentálni és jelenteni),

- élvefogó csapdával dúvadat befogni és a szükséges védőeszközök használatával kezelni,

- észlelni és megfigyelni a jogosulatlan tevékenységeket, megfelelő intézkedéseket tenni az elhárításuk érdekében (dokumentálásjelentés),

- az élőhelyen, zártkertben és tenyésztőtelepen vadegészségügyi megfigyeléseket végezni, a jellemző vadbetegségeket, illetve az arra hajlamosító tényezőket felismerni,

- a vadetető helyeket szakszerűen fertőtleníteni,

- az erdei utakat kézi szerszámmal, mezőgazdasági erőgépre vagy lovas fogatra erősített hóekével hómentesí-teni.

2. A vad tartásával kapcsolatos feladatok ellátása terén

A vadász, vadtenyésztő legyen képes

- vadtakarmányt termeszteni, vadföldet művelni (mezőgazdasági erőgépre szerelt munkagéppel, valamint kézi szerszámmal terület- és talaj előkészítést, ültetést, ápolási munkákat és betakarítást végezni),

- vadtakarmányt tárolni (tárolóhelyet előkészíteni, fertőtleníteni, a tárolt takarmányt szakszerűen kezelni),

- vadat takarmányozni (a takarmányt és a takarmánykiegészítőket mezőgazdasági vontatóhoz kapcsolt könnyűpótkocsis szerelvénnyel, lovas fogattal az etetőhelyre kiszállítani, az etetőt a létesítménynek megfelelő takarmánnyal, kiegészítővel feltölteni),

- vadat befogni (a vadbefogáshoz szükséges eszközöket kéziszerszámok segítségével elkészíteni, szakszerűen kihelyezni, a befogott állatot sérülésmentesen rendeltetési helyre szállítani),

- befogott vadat gondozni,

- vadaskertet, tenyésztőtelepet kezelni, berendezéseiket karbantartani és üzemeltetni,

- apróvadat és nagyvadat a higiéniai előírásoknak és a technológiai leírásnak megfelelően zártkertben, telepen szaporítani, nevelni és tartani (fogoly, fácán, réce, vaddisznó),

- a vad szakszerű megfigyelésével, zavarás nélkül a hullott agancsot begyűjteni.

3. Üzemeltetéssel, műszaki karbantartással kapcsolatos feladatok ellátása terén

A vadász, vadtenyésztő legyen képes

- vadgazdálkodási erő- és munkagépeket üzemeltetni, az üzemkész állapotot ellenőrizni, a napi karbantartást elvégezni,

- lovat ápolni, a lovat a fogat elé befogni, a vadászatban, vadásztatásban használatos fogattípusokat vezetni, fogat igénybevétele esetén a felmerülő legfontosabb biztonsági szabályokat alkalmazni,

- az ólomsörét használatának környezet-, és természetvédelmi szabályait betartani, az alternatívsörétes lőszereket alkalmazni,

- a jogszerűen tartható és engedélyezett sörétes és golyós vadászlőfegyvereket és lőszereket használni,

- lőfegyvert karbantartani (biztonságosan szét- és összeszerelni, a tisztító, karbantartó eszközöket, anyagokat, tisztítószereket szakszerűen kezelni),

- a lőfegyvert minden körülmények között szakszerűen tárolni, hordani és szállítani, a balesetmegelőző óvórendszabályok mindenkori betartásával lövést leadni, illetve fegyvert üríteni,

- rendben tartani a vadászházat (a vadászház és környezetének műszaki és esztétikai állapotát ellenőrizni, egyszerű kézi szerszámok segítségével apró javításokat elvégezni, kerti szerszámokkal és kisgépekkel a vadászház környezetét rendben tartani),

- vadvédelmi kerítést készíteni (a kerítés nyomvonalát és az oszlopok helyét kijelölni, előkészíteni, kézi szerszámmal vagy kézi motoros gödörfúróval a kerítésoszlopok helyét elkészíteni, oszlopokat szakszerűen kezelni és leállítani, támaszokat elhelyezni, a típusnak és a funkciónak megfelelően a feszítőhuzalokat felerősíteni, a megfelelő hálót kifeszíteni, a bejárati kaput és szükség szerint kiugrót kialakítani),

- idénymunkásokat irányítani, a munkát ellenőrizni (cserkelőút-tisztítás, vaddisznó hajtás, szénagyűjtés),

- lassú gépjárművel anyagot szállítani (a rakodáshoz a járművel előállni, a kézi fel- és lerakodást szakszerűen elvégezni, a szállítást a közlekedési szabályok megtartásával végrehajtani),

- kézi szerszámokkal és láncfűrésszel fát vágni (a láncfűrészt és a kézi szerszámokat karbantartani, szakszerűen élezni, a láncfűrészt az Erdészeti Biztonsági Szabályzat előírásai szerint üzemeltetni, az adott körülmények és feltételek mellett a megfelelő vágástechnikát és technológiát alkalmazni),

- veszélyes anyagot kezelni (a veszélyes anyagok tárolására alkalmas helyet kialakítani, előkészíteni, a tárolóeszközöket megválasztani és biztonságosan elhelyezni, elzárni, a veszélyes anyagot szakszerűen felhasználni, szükség szerint szállítani),

- vagyonvédelmet biztosítani (a vadászatra jogosultnál - a vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával - a vad és élőhelyének, a vadgazdálkodási berendezések és objektumok védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni) .

4. Vadászati és vadgazdálkodási létesítmények készí-tése és üzemeltetése feladatok ellátása terén

A vadász, vadtenyésztő legyen képes

- vaditatót készíteni (az alkalmas itatóhelyet kiválasztani, kialakítani, az itatót elkészíteni és karbantartani),

- dagonyát készíteni (a helyet megválasztani, kialakítani és feltölteni),

- apró- és nagyvad etetőt készíteni (az élőhely, valamint a vadállomány összetétele szerint az etető típusát megválasztani, a szükséges alapanyagokat előkészíteni, kézi szerszámokkal az etetőt összeállítani és azt a vadászterületen kihelyezni, felállítani),

- az élőhelynek és a vadállománynak megfelelő sózót készíteni, a vadászterületen elhelyezni,

- lőnyiladékot karbantartani (kézi, illetve motoros eszközzel a nyiladékot kitisztítani, a megfelelő belátást, belő-hetőséget biztosítani),

- cserkelőutat készíteni (a vad tartózkodásának, mozgásának ismeretében a nyomvonal vezetését megtervezni, a területen kijelölni és a rendeltetésnek megfelelően kitisztítani),

- magaslest építeni (az élőhely, valamint a vadállomány összetétele szerint a les típusát megválasztani, a szükséges alapanyagokat előkészíteni, kézi szerszámokkal azt összeállítani és a területen kihelyezni, felállítani) .

5. Kynológiai feladatok ellátása terén

A vadász, vadtenyésztő legyen képes

- a vadászati módhoz megfelelő vadászkutyafajtát választani, vadászkutyát kiválasztani és szakszerűen elhelyezni,

- a vadászkutyát gondozni (elhelyezési helyét tisztán tartani, takarmányozni, állat-egészségügyi szempontból megfigyelni), Vadászati Alkalmassági Vizsgára (VAV) felkészíteni,

- vadászkutyát kiképezni, munkavizsgára felkészíteni,

- vaddisznót kutyával tereltetni (munkára bocsátani, irányítani, behívni, lábnál tartani),

- vadászkutyával apportíroztatni (munkára bocsátani, irányítani, behívni, lőtt vadat átvenni, ebet lábnál tartani),

- a lőtt vadat utánkerestetni (csapát felvetetni, vezetéken dolgoztatni, hajszára engedni, a kutya jelzésére reagálni, kutyát behívni, sebzett vadat szenvedéseitől megváltani),

- apróvadat kajtattatni (munkára bocsátani, irányítani, a kutya jelzésére reagálni, behívni, lábnál tartani),

- dúvadat kotorékoztatni (munkára bocsátani, a kutya jelzésére reagálni, behívni, a kutyát kotorékból kimenteni) .

6. Vadászat, vadásztatás feladatok ellátása terén

A vadász, vadtenyésztő legyen képes

- vadnyomot olvasni (a vad lábnyomát, hullatékát észlelni, vadnyom alapján a vadfajt felismerni, korára, nemére, viselkedésére következtetni),

- az állományhasznosítási célok figyelembevételével, az előírt eszközökkel és módon egyéni és társas vadászaton vadászni,

- a vadászatot dokumentálni (a vadászati naplóba a vadászat kezdetét bejegyezni, a vadászat végét dokumentálni, lőjegyzéket kitölteni, a lőtt vadat azonosító számmal ellátni, teríték-nyilvántartást vezetni),

- vendégvadászt kísérni (a vendéget a vadászati hagyományok és etika szerint üdvözölni, a tervezett vadászati módot ismertetni, a vadászterületről, a megközelítés módjáról, a területen betartandó szabályokról előzetesen tájékoztatni és a vadászat végének időpontjáig segíteni),

- a vad elejthetőségét elbírálni (a vad tartózkodási helyét felkeresni, biztonságos lőtávolságra megközelíteni, habitus és trófea alapján a lőhetőséget szakszerűen elbírálni, vadásztatás alkalmával a vendégvadászt megfelelően tájékoztatni),

- az elsődleges húsvizsgálat követelményeit betartva lőtt vadat kezelni (a lőtt vadat a szabályok szerint birtokba venni, szakszerűen zsigerelni, szállításra alkalmassá tenni, szállítani),

- lőtt vadat a munkavédelmi és higiéniai szabályok betartása mellett tárolásra szállítani, és feldolgozásra alkalmas állapotban hűtőkamrában tárolni,

- lőtt vadat feldolgozni (a munkavédelmi és higiéniai szabályok betartása mellett fogyasztásra alkalmas húsárut készíteni),

- trófeát kikészíteni (a trófeát leválasztani, főzésre előkészíteni, előírásoknak megfelelő kiskoponyát vágni, lefőzni, húsolni, zsírtalanítani és fehéríteni, vaddisznóagyarat tömni, trófeát montírozni),

- társas vadászaton vadat hajtani, a társas vadászatot előzetes eligazítás szerint vezetni, a hajtás egy részét irányítani (az eligazításon vadászatra alkalmas módon megjelenni, az elhangzottakat értelmezni és alkalmazni, vadászkürt-jelet adni, a lőtt apróvadat szenvedéseitől megváltani, terítéket készíteni, a vadnak a végtisztességet megadni) .

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeit teljesítette és rendelkezik

- mezőgazdasági vontatóvezetői vagy B kategóriájú gépjárművezetői engedéllyel, illetve

- motorfűrész- és kézi motoros eszköz kezelő képesítéssel.

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

- Szóbeli vizsga

2.1. Írásbeli vizsga tartalma és időtartama:

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

Az írásbeli vizsga részei:

- nyílt végű feladat (esszé),

- zárt végű feladat (tesztlap) .

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

2.2.Gyakorlati vizsga tartalma és időtartama:

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni.

A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga részei:

a) felismerés, meghatározás,

b) gyakorlati feladat önálló megoldása az alábbi feladatcsoportok valamelyikében:

- vadgazdálkodás, vadászat,

- gépüzemeltetés,

- kynológia,

c) fegyver és lőszerismeret, vadászlövészet.

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 240 perc, ezen belül az a) vizsgarészre 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

2.3.Szóbeli vizsga tartalma és időtartama:

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni. A szóbeli vizsga részei:

a) Vadgazdálkodás, vadászat Témakörök:

- vadászati állattan,

- vadgazdálkodás, vadászat,

- mesterséges vadtenyésztés, kynológia, vadászati jog, vadegészségtan, üzemgazdaságtan

b) Környezet- és természetvédelem

Témakörök:

- ökológia, környezet- és természetvédelem,

- munkavédelem.

A vizsgázónak a felkészülési idő után a vadgazdálkodás, vadászat vizsgarész kérdéseinek megválaszolására 20 perc, míg a környezet- és természetvédelem vizsgarész kérdéseire 15 perc áll a rendelkezésére.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma:

Az írásbeli vizsgán valamennyi elméleti tantárgy törzsanyagának figyelembevételével központilag összeállított egy esszé kérdésből és egy 25 kérdést tartalmazó tesztlapból álló írásbeli tételt kell megoldani:

a) az esszé kérdés tartalma

- valamely vadgazdasági hasznosítás alatt álló nagyvad faj (gím, dám, őz, muflon, vaddisznó), illetve apróvad

faj (fácán, fogoly, vadréce, mezei nyúl) vagy vadászati korlátozás alá nem eső - szőrmés vagy szárnyas - kártevő biológiája, vadgazdálkodási jelentősége, állományszabályozása, hasznosítása stb.),

- a vadgazdálkodás technológiája:

b) a tesztlap (25 feladat) a szakmai elméleti tantárgyak törzsanyagának felhasználásával kerül kialakításra.

Mindkét vizsgarészre a maximálisan megszerezhető pontszám 50%-a adható.

A gyakorlati vizsga tartalma:

A gyakorlati vizsga a) vizsgarésze

- vadfajok preparátumainak (10 különböző vadfaj),

- preparált vadnyomoknak vagy nyomképeknek (5. különböző nyom),

- fás- és lágyszárú gazdasági növényeknek és terméseknek (5-5 fás-, illetve lágyszárú növénynek, valamint 5 termésnek)

a felismerését, illetve meghatározását tartalmazza. A vizsgarész megoldására 30 perc felkészülési idő áll a vizsgázó rendelkezésére. A gyakorlati vizsga a) vizsgarészének teljesítése valamennyi vizsgázó számára kötelező.

A gyakorlati vizsga b) vizsgarészét

a vadgazdálkodás, vadászat feladatcsoporton belül

- a vadgazdálkodás technológiája,

- a mesterséges vadtenyésztés,

- a vadvédelem, vadkárelhárítás,

- a vadtakarmányozás, vadföldmüvelés,

- a vadgazdálkodási berendezés készítése,

- az állományhasznosítás, preparálás,

- a feldolgozás, trófeabírálat,

- a vadgazdálkodási bizonylatok kezelése és

- a vadászat, vadbefogás tervezése,

a gépüzemeltetés feladatcsoporton belül

- a vadgazdasági erő- és munkagépek üzemeltetése és karbantartása,

a kynológia feladatcsoporton belül

- vadászkutya tartása és tenyésztése,

-a kutya vezetése, munkára bocsátása, irányítása és behívása

témaköreiből összeállított gyakorlati feladatok képezik.

A gyakorlati vizsga b) vizsgarészét valamely témakörhöz tartozó egy gyakorlati feladat önálló megoldásával teljesíti a vizsgázó. A feladat önálló megoldásának kell tekinteni a segéderő közreműködésével, de a vizsgázó önálló irányítása mellett végrehajtott feladatot is. A gyakorlati vizsga b) vizsgarésze akkor tekinthető befejezettnek, ha a feladat valamennyi elemét és munkamozzanatát befejezték.

A gyakorlati vizsga c) vizsgarészét

a fegyver- és lőszerismeret, vadászlövészet feladatcsoporton belül

- a sörétes és golyós vadászlőfegyver karbantartása, vagy

- a sörétes és golyós vadászlőfegyver viselése, tárolása és szállítása, vagy

- a lőszerismeret és

- a sörétes és golyós vadászlőfegyverrel végrehajtott vadászlövészet

témaköreiből összeállított gyakorlati feladatok képezik.

A gyakorlati vizsga c) vizsgarészének teljesítése valamennyi vizsgázó számára kötelező.

A szóbeli vizsga tartalma:

Az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni. A szóbeli vizsga komplex tételei az alábbi tantárgya törzsanyagát tartalmazzák:

- vadászati állattan,

- vadgazdálkodás, vadászat,

- mesterséges vadtenyésztés,

- vadegészségtan,

- kynológia,

- vadászati jog,

- üzemgazdaságtan,

- környezet-és természetvédelem,

- munkavédelem.

4. A szakmai vizsga egyes részei, tantárgyai alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

A szakmai vizsgán csak a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján szervezett köztes vizsga számítható be.

Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

Az írásbeli vizsga feladatlapjának értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgarészenként külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell

osztályozni. A vizsgarészek egyes témaköreihez tartozó kérdésekre adott feleletek mindegyikét legalább elégséges szinten kell teljesíteni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely vizsgarészre elégtelen érdemjegyet kapott.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgarészenként külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati vizsgarészre elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítésnél az írásbeli vizsga eredményét kell figyelembe venni.)

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgára vagy a szóbeli vizsgára elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése: A feladatmegoldás értékelése során figyelembe kell venni:

- a jelölt megjelenését (ruházatának, felszerelésének alkalmasságát), megfelelő magatartását, munkaaktivitását (időkihasználás),

- a feladatmegoldás módját, előkészítését, a munkavégzés szakszerűségét, a megoldás eredetiségét, tutinszerűségét,

- a feladatmegoldás rész- vagy végeredményét, funkcionális helyességét,

- a munkavédelmi, higiéniai, környezetvédelmi előírások betartását.

A szakmai gyakorlati osztályzatot az a), b) és c) vizsgarész érdemjegyeinek átlaga adja.

A gyakorlati vizsgán a jelölt, ha más, vagy saját testi épségét veszélyezteti, vagy a rábízott vagyontárgyakban kárt tesz, akkor a vizsgát meg kell szakítani és a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét elégtelenre kell értékelni.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az elméleti vagy a gyakorlati vizsgarészen elégtelen érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető."

2. számú melléklet a 76/2005. (VIII. 31.) FVM rendelethez

Az R. melléklete a következő A) és B) táblázatokkal egészül ki:

"A)

Az Országos Képzési Jegyzék szerinti 20. számú mezőgazdasági szakmacsoportba tartozó szakképesítések közül a

316207 01 Dísznövény-és zöldségtermesztő

33 6207 01 Dísznövénykertész

31 6203 05 Lótenyésztő

33 6280 01 Mezőgazdasági gépész

33 6203 02 Vadász, vadtenyésztő

szakképesítésekhez meghatározott bemeneti kompetenciák

B)

Az Országos Képzési Jegyzék szerinti 21. számú élelmiszer-ipari szakmacsoportba tartozó szakképesítések közül a

31 5212 07 Húsipari szakmunkás

31 5212 10 Pék szakképesítésekhez meghatározott bemeneti kompetenciák