2005. évi LXXIX. törvény

a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról[1]

Az Országgyűlés a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról a következő törvényt alkotja:

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8][9]

8. §[10]

9. §[11]

10. §[12]

11. §[13]

12. §[14]

13. §[15]

14. §[16]

15. §[17]

16. §[18]

17. §[19]

18. §[20]

19. §[21]

20. §[22]

21. §[23]

22. §[24]

23. §[25]

24. §[26]

25. §[27]

26. §[28]

27. §[29]

28. §[30]

29. §[31]

30. §[32]

31. §[33]

32. §[34]

33. §[35]

34. §[36]

35. §[37]

36. §[38]

37. §[39]

38. §[40]

39. §[41]

40. §[42]

41. §[43]

42. §[44]

43. §[45]

44. §[46]

45. §[47]

46. §[48]

47. §[49]

48. §[50]

49. §[51]

50. §[52]

51. §[53]

52. §[54][55]

53. §[56]

54. §[57]

55. §[58]

56. §[59]

57. §[60][61]

58. §[62]

59. §[63]

60. § (1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivétellel - 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2)[64]

(3)[65]

(4)[66]

(5) E törvény 63. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba.

(6)[67]

(7)[68]

61. § (1) E törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítményű, közcélú hálózatra csatlakozó kiserőművek kötelesek a VET-ben meghatározott elsődleges energiaforrás választási, létesítési és működési összevont engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalnak. A Hivatal az engedély kiadását nem tagadhatja meg, ha a kiserőmű rendelkezik érvényes, a külön jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyekkel és a jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően működik. E bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók az e törvény hatálybalépésekor létesítés alatt álló kiserőművekre.

(2) A hálózati engedélyes a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény hatálybalépését megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett elosztó vagy átviteli vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a vezetékjog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, a műszaki biztonsági szervtől 2010. december 31-ig kérheti, hogy fennmaradási engedélyt adjon ki. A vezetékjog fennálltát és keletkezésének időpontját a fennmaradási engedélyben kell megállapítani. A műszaki biztonsági szerv jelen rendelkezés szerinti eljárására az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-ában foglalt rendelkezések megfelelően irányadók, azokkal az eltérésekkel, hogy a műszaki biztonsági szerv műszaki-biztonsági okokból jogosult átalakítási kötelezettséget előírni, továbbá, hogy a hálózati engedélyesnek nem kell igazolnia építési jogosultságát. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a műszaki biztonsági szerv jogerős hatósági határozata (fennmaradási engedélye) alapján kerülhet sor.

(3)[69] A hálózati engedélyes a (2) bekezdés rendelkezései szerint jogosult az idegen ingatlanon nem tartószerkezeten elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezésre fennmaradási engedélyt kérni. A használati jog fennálltát és keletkezésének időpontját a fennmaradási engedélyben kell megállapítani. A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a műszaki biztonsági szerv jogerős hatósági határozata (fennmaradási engedélye) alapján kerülhet sor. A fennmaradási engedély nem érinti az ingatlantulajdonosnak a VET 75. § (3) bekezdésében meghatározott, térítésre vonatkozó igényét.

(4) A közüzemi szolgáltató az e törvény hatálybalépését megelőzően felszerelt, érvényes hitelesítéssel nem rendelkező fogyasztásmérő berendezések hitelesítéséről, vagy hiteles fogyasztásmérő berendezésre történő cseréléséről 2007. január 1-jéig a VET 90. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötbérfizetési kötelezettség nélkül gondoskodhat.

(5) Az e törvény hatálybalépését megelőzően létesített fogyasztói vezetéken keresztül továbbadással villamos energiát értékesítő gazdálkodó szervezetek jogosultak a Hivatalnak az általuk üzemeltetett fogyasztói vezeték működésére e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a VET 52/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával engedély iránti kérelmet benyújtani. Amennyiben a fogyasztói vezeték üzemeltetője nem az e törvényben és a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban meghatározott módon üzemelteti a fogyasztói vezetéket, a fogyasztói vezetéken keresztül villamos energiát vételező felhasználó felhívhatja a vezeték üzemeltetőjét, hogy teljesítse a jogszabályban foglalt kötelezettségeit. Amennyiben az érintett gazdálkodó szervezet a felhasználó felhívása ellenére nem teljesíti a jogszabályokban foglalt kötelezettségeit, a Hivatal a felhasználó kérelme alapján indult eljárása során hivatalból a VET 10/A. §-ában, valamint a VET 68. §-ában foglalt jogkövetkezményeket megfelelően alkalmazhatja, illetve a vezetéket a VET 27. § (6) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezet a VET 84. §-ában meghatározott szabályok szerint üzemeltetheti tovább a fogyasztói vezetéket, ha a fogyasztói vezeték saját létesítmény ellátására szolgál.

(7) A közüzemi szolgáltató e törvény hatálybalépésének napjától nem fogadhat be a villamos energia továbbadásához való hozzájárulásra vonatkozó új kérelmet a VET 84. § (1) bekezdése alapján.

(8) Az e törvény hatálybalépését megelőzően létesített közvetlen vezeték üzemeltetője köteles a Hivatalnak az általa üzemeltetett közvetlen vezeték működésére e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a VET 52/C. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával engedély iránti kérelmet benyújtani. Amennyiben az érintett üzemeltető gazdálkodó szervezet nem tesz eleget az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a Hivatal a közvetlen vezetéken keresztül villamos energiát vételező felhasználó kérelmére indított eljárása során a vezetéket hivatalból a VET 52/C. § (5) bekezdésében meghatározott rendelkezések szerint fogyasztói vezetékké, illetve közcélúvá nyilváníthatja.

(9) A VET 102. §-ának végrehajtása érdekében létesített, valamint a 63. § 2007. július 1-jei hatálybalépésére való felkészülés érdekében létesített, vagy valamely engedélyköteles tevékenység folytatására kijelölt gazdasági társaságok részére rendelkezésre bocsátott vagyonnal összefüggésben illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik, kivéve a cégbírósági eljárási illetéket.

(10) A (9) bekezdés szerint létrehozott, illetőleg kijelölt társaságok számára biztosított vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok átadása tekintetében a létrehozott, illetőleg kijelölt társaságok általános forgalmi adó visszaigénylésénél az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. § (4), (6) és (7) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítettnek kell tekinteni.[70]

(11)[71] A VET 102. §-ának végrehajtása érdekében alapított, szétválással történő átalakulással létrejött, illetve az engedélyes által kijelölt társaságot (a továbbiakban együtt: az elválasztott engedélyes társaság)- a VET szerinti engedélye megszerzésének feltételével - a VET alapján kiadott engedéllyel rendelkező alapítója - vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti kapcsolt vállalkozási körükbe tartozó, és az adott típusú engedéllyel korábban rendelkező vállalkozás - által a VET szerinti engedélye alapján folytatott villamosenergia-ipari tevékenységet érintő jogviszonya tekintetében alapítója vagy kapcsolt vállalkozása jogutódjának kell tekinteni. Az új engedélyeknek megfelelő törvényes jogutódlásból következő teendők végrehajtása során a VET 66. § (4) bekezdésére figyelemmel kell eljárni, és az nem korlátozhatja a jogutód társaságnak a jogelőd társaságtól az e bekezdés szerinti jogutódlás alapján származó, az engedélyköteles tevékenységek folytatásához kapcsolódó szerződésekben meghatározott jogait és kötelezettségeit. Az átviteli hálózati, elosztó hálózati, közüzemi nagykereskedelmi vagy közüzemi szolgáltatási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységeket érintő jogviszonyokra e bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók.

(12) A VET-ben meghatározott szabályok alapján engedéllyel rendelkezők 2006. január 1-ig kötelesek a VET 102. §-ának módosításából és a VET 102/A. §-ának beiktatásából eredő, a tevékenységek szétválasztására vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelést biztosítani, ideértve az ehhez szükséges hatósági engedélyek és jóváhagyások beszerzését, valamint az üzletszabályzatok és belső szabályzatok módosítását.

(13) A (9) bekezdés szerint létrehozott, illetőleg kijelölt társaságok közül átviteli engedélyt az kaphat, amely a hazai átviteli hálózat vagy átviteli hálózatrészek átviteli célú igénybevételére jogszabály vagy szerződés alapján vagy más jogcímen jogosult, és a villamos energia átvitelére vonatkozó engedély iránti kérelmét az ország egész területére vonatkozóan nyújtja be. Az átviteli engedély megadásának nem feltétele, hogy az átviteli hálózat vagy átviteli hálózatrész az átviteli engedély kérelmezőjének tulajdonában álljon.

(14)[72] Az elválasztott engedélyes társaságok közül elosztói engedélyt az kaphat, amely a horizontálisan, illetve vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáson belül az elosztói tevékenység végzéséhez szükséges alapvető eszközöknek (különösen az elosztóvezetékeknek, valamint a hozzájuk tartozó berendezéseknek, illetve a rendszerüzemeltetéshez szükséges eszközöknek) legalább a jogelőd engedélyes tulajdoni hányadával (Ptk. 139. §) megegyező arányban tulajdonosa. A Hivatal az engedélyezési eljárásban vizsgálja és állapítja meg az átadás időpontjában a jogelőd engedélyes társaság által az elosztói tevékenység során használt, valamint a tulajdonolt eszközök közül azon alapvető eszközöket, amelyek az elosztói tevékenység végzéséhez szükségesek. Az elosztói engedélyben a hálózati és üzemirányítási eszközöket eszközcsoportonként fel kell sorolni, külön megjelölve a harmadik személyek tulajdonában lévő, de az elosztói engedélyes által üzemeltetett eszközöket is.

(15)[73] A 103. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések az e törvény kihirdetése előtti befolyásszerzések érvényességét nem érintik.

(16)[74] A VET 51/A. §, 54/A. §, és 56/A. §-ában foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését megelőzően indult hatósági eljárások során is alkalmazni kell.

62. §[75]

63. §[76]

64. §[77]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke