96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet

a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Étv. 62. §-a (2) bekezdésének b), e), f), g) és i) pontjaiban meghatározottak végrehajtására - a területfejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) alapján a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó, az 1. számú mellékletben felsorolt sajátos építményekre, valamint ezen létesítmények építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, illetve rendeltetésük megváltoztatásának (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) engedélyezésére, építésügyi hatósági és építésfelügyeleti ellenőrzésére, továbbá

b) a létesítmények

ba) építtetőjére, tervezőjére, építési műszaki ellenőrére, kivitelezőjére, felelős műszaki vezetőjére,

bb) építésénél felhasznált építési célú termékekre, anyagokra, szerkezetekre, berendezésekre, építési módszerekre és eljárásokra, ezek használatára,

bc) építése során a jogszabályokban és szakmai követelményekben megfogalmazott követelmények teljesülésére.

(2) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó létesítmények, berendezések létesítésére, használatbavételére külön jogszabály vonatkozik.

Az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság

2. §

(1)[1] Építési tevékenység -a 4. §-ban foglalt kivétellel - a bányafelügyelet engedélyével végezhető.

(2)[2]

(3) A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyezési, ellenőrzési és kötelezési eljárásaira, továbbá az építésfelügyeleti ellenőrzésére az Étv.-ben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.

A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyei

3. §

(1) A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyei:

a) az elvi építési engedély,

b) az építési engedély,

c) a bontási (megszüntetési, felszámolási) engedély,

d) a használatbavételi engedély,

e) a fennmaradási engedély,

f) a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély.

(2) A bontás engedélyezésének szabályai magukban foglalják a megszüntetési és felszámolási eljárási szabályokat is.

(3) A rendelet 2. számú mellékletében felsorolt létesítmények vonatkozásában a bányafelügyelet (1) bekezdés b) és c) pont szerinti építésügyi hatósági engedélye - kérelem esetén - a Bt.-ben meghatározott műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárása keretében is megszerezhető. Ebben az esetben, az eljárásban e rendelet előírásait is alkalmazni kell.

(4) A bányafelügyelet építésügyi engedélyezési eljárásaiért külön jogszabály* szerinti eljárási díjat kell fizetni.[3]

A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhető építési tevékenységek

4. §

(1) A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhető:

a) a létesítmény olyan felújítása (karbantartása), amely nem jár együtt a létesítmény rendeltetésszerű használatának korlátozásával, és nem okoz eltérést az építési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest,

b) a létesítményben bekövetkezett, azonnali elhárítást igénylő hibák megszüntetése, az üzemzavar elhárítása, illetőleg az üzemzavarral érintett létesítményrészek engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki jellemzők mellett történő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése,

c) a szénhidrogén termelésben, előkészítésben és az elsődleges feldolgozásban használt technológiai létesítményi csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgáz elosztó-és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei szállítóvezetékeinek azonos nyomvonalon és azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történő cseréje, ha az engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel bír,

d) a külön jogszabály* szerinti elosztói engedélyes az érintett hatóságok szakhatósági engedélyeinek beszerzésére, valamint az érintett közmű üzemeltetők közreműködésének szabályozására is kiterjedő minőségbiztosítási rendszere (terv véleményezése, műszaki ellenőrzése és minősítése) alapján:[4]

da) üzemelő gázelosztó vezetékhez kapcsolódó egy ingatlan gázellátását biztosító legfeljebb 500 m hosszúságú leágazás építése (nyomásfokozattól függetlenül),

db) kisnyomású gázelosztóvezeték belterületen történő építése,

dc) meglévő elosztóvezeték egyszeri, legfeljebb 100 méterrel történő meghosszabbítása, ha az nem új település, településrész ellátására létesül és a meglévő vezetékkel megegyező nyomású, azonos anyagú és azonos építési technológiával történik az építés.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazható, ha az építéshez az érintett hatóságok szakhatósági hozzájárulását az építtető nem szerezte meg.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott építési munka megkezdését a kezdés előtt legalább 8 nappal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az építtető megnevezését (nevét), székhelyét (címét), aláírását,

b) a létesítmény helyét, rendeltetését,

c) az építési tevékenység megnevezését és befejezésének várható időpontját.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építési munkával kapcsolatos bejelentést annak befejezését követő 8 napon belül kell megtenni.

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem

5. §

(1)[5] Az engedély iránti kérelmet az építtető írásban nyújthatja be a bányakapitánysághoz. Több bányakapitányság illetékességi területét érintő létesítmény engedélyezési ügyében az eljáró bányakapitányságot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) jelöli ki.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető megnevezését (nevét), székhelyét (címét), aláírását,

b) a létesítmény helyét, rendeltetését,

c) az építési tevékenységgel és a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi számát, tulajdonosának nevét és címét,

d) az adott kérelemmel összefüggő korábbi építésügyi hatósági eljárásokra való hivatkozást,

e) az adott engedélykérelemnek e rendeletben előírt mellékleteit, illetve ezek külön íven történő felsorolását,

f) műszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezettsége esetén a tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését,

g) az építés elvégzésének tervezett időtartamát,

h) ha a tervezett létesítményt védett természeti területen* vagy védett épített környezetben**, illetve kulturális örökségi elemet*** érintően kívánják elhelyezni, a külön jogszabályban előírt hatósági engedélyt,[6]

i) ha a tervezett létesítmény termőföld időleges vagy végleges igénybevételével jár, az engedélyezési kérelemhez mellékelni kell a földhivatal más célú hasznosítást engedélyező határozatát,

j) a külön jogszabályban meghatározott mértékű eljárási díj befizetésének igazolását.

(3) A bányafelügyelet a tényállás tisztázásának keretében az engedély megadásához szükséges feltételek fennállását indokolt esetben - ha a csatolt dokumentumok alapján a tényállás egyértelműen nem tisztázható - köteles a helyszínen ellenőrizni.

Az építési tevékenység jogosultságának igazolása és az értesítendők adatainak beszerzése

6. §

(1) Az építtető építési, bontási, fennmaradási, rendeltetés-megváltoztatási jogosultságát a következő okiratokkal igazolhatja:

a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében

aa) tulajdonjogát igazoló ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával,

ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel,

ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy közigazgatási határozattal, árverési jegyzőkönyvvel, illetőleg

ad) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel,

b) más tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében

ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult (jogosultak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős és végrehajtható bírósági ítélettel vagy közigazgatási határozattal,

bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan esetén a jogerős és végrehajtható kisajátítási határozattal,

c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében - az a) pontban meghatározottakon túlmenően - a tulajdonostárs (tulajdonostársak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel,

d) társasházi tulajdon esetében az erről szóló a társasház közgyűlésének határozatával.

(2) Az elvi építési, az építési, a bontási, a fennmaradási, a használatbavételi és a rendeltetés-megváltoztatási engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján közölni kell az ügyfelekkel, és az ügyben egyéb módon érintettekkel, így különösen:

a) az építtetővel, valamint - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlannal rendelkezni jogosultakkal,

b) a létesítménnyel, illetve a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlan tulajdonosával,

c) a létesítmény helye szerinti építésügyi hatósággal (a bányabeli földalatti létesítmények kivételével), valamint

d)[7] közmüvek kezelőivel, üzemeltetőivel (a továbbiakban együtt: közművek üzemeltetői) .

Közmű üzemeltetők közreműködése az engedélyezési eljárásokban[8]

7. §[9]

A rendelet hatálya alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokban csatolni kell a 4. számú mellékletben felsorolt dokumentációkat.

8. §[10]

Az engedélyezési eljárásokban a 3. számú mellékletben felsorolt az adott engedélyezési eljárás tárgya alapján érintett közmű üzemeltetője működik közre. A közművek üzemeltetőinek nyilatkozatát az építtető, illetve a tervező köteles beszerezni.

II. Fejezet

EGYES ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

Az elvi építési engedélyezési eljárás

9. §

(1) A létesítményre vonatkozó építési, illetőleg a rendeltetés megváltoztatása iránti kérelem benyújtása előtt, annak elhelyezésére, kialakítására, a műszaki, geometriai jellemzőire, a településrendezési előírások teljesíthetőségének, illetőleg új rendeltetése megvalósíthatóságának, továbbá az azzal kapcsolatos jogszabályi követelményektől eltérő műszaki megoldásának előzetes tisztázására az Étv. 35. § alapján elvi építési engedély kérhető.

(2) Az építtető köteles elvi építési engedélyt kérni, ha a tervezett létesítmény felszíni építményeit védett természeti területen vagy épített környezetben, illetve kulturális örökségi elemet érintően kívánják elhelyezni.

10. §

Az elvi építési engedély iránti kérelemhez - annak tartalmától függően - mellékelni kell:

a) a tervezett építési munka 21. §-ban meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációját 2 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően a 4. számú mellékletben rögzített tartalmú dokumentációt 1-1 példányban,

b) az érdekelt közmű üzemeltetőjének nyilatkozatát 1-1 példányban,

c) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét, hogy a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,

d)[11] a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet értelmében egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély köteles tevékenység folytatására szolgáló létesítmény esetében az egységes környezethasználati engedélyt vagy a környezetvédelmi engedélyt.

11. §

Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet vizsgálja, hogy

a) a kérelem és annak mellékletei megfelelnek-e az 5. § (2) bekezdésében és a 10. §-ban foglaltaknak, illetőleg

b) a tervezett létesítmény megfelel-e a jogszabályokban előírt követelményeknek, és az azoktól eltérően tervezett műszaki megoldás engedélyezhető-e,

c) a tervezett létesítmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelelő-e, illetve alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra,

d) a megvalósítandó műszaki megoldás összhangban van-e az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel.

12. §

Az elvi építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak a közigazgatási hatósági eljárásra irányadó törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell:

a) a létesítmény rövid leírását,

b) a létesítménnyel, illetve biztonsági övezetével érintett ingatlan (ingatlanok) címét és helyrajzi számát,

c) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan hatósági előírást, amelyet az elvi építési engedéllyel kapcsolatban alkalmazni kell,

d) az engedély érvényességének időtartamát (egy év).

Az építési engedélyezési eljárás

13. §

(1) Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni.

(2) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő létesítményekre, illetőleg a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas létesítményrészekre, az elvi építési engedélyben szereplő létesítményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.

(3) A létesítményekkel kapcsolatos műszaki biztonsági szabályzatban előírt (jogszabályi) követelményektől eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedély iránti kérelemmel együtt is benyújtható, és arról az érdemi határozatban dönteni kell.

14. §

Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban,

b)[12] a tervezett építési munka 21. §-ban meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációját (mélyfúrás esetén a geoműszaki tervet is) 2 példányban, illetőleg a szakhatóságok számának megfelelően a 4. számú mellékletben rögzített tartalmú dokumentációt 1-l példányban,

c) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban van-e az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel, hogy a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,

d) az érdekelt közmű üzemeltetők nyilatkozatát 1-1 példányban,

e)[13] a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemnek minősülő létesítmény esetében a katasztrófavédelmi engedélyt.

15. §

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet köteles meggyőződni arról, hogy

a) a 14. §-ban foglalt mellékletek rendelkezésre állnak-e,

b) a tervezett építési munka és a műszaki tervdokumentáció megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek,

c)[14]

16. §

(1)[15] A bányafelügyelet az engedélyt kiadja, ha az megfelel a jogszabályi követelményeknek

és köteles a kérelmet elutasítani, ha a tervezett építési munka a vonatkozó szabályokkal ellenkezik vagy egyébként a 14. §-ban meghatározott követelményeknek nem felel meg.

(2) Ha az építési munka felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki ve- zetőjének a nevét, címét és képesítését, valamint - a külön jogszabályban kötelezően előírt - kivitelezési (megvalósítási) tervek meglétét - az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal - be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a felelős műszaki vezető személyében változás történik. A bejelentés elmulasztása esetén - annak pótlásáig - a bányafelügyelet az építési munkák végzését leállítja.

17. §

(1) Az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak a közigazgatási hatósági eljárásra irányadó törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell:

a) az építtető nevét, címét,

b) a létesítmény helyét, megnevezését és célját (rendeltetését), állandó vagy ideiglenes jellegét,

c) a létesítmény biztonsági övezetét és védőtávolságát,

d)[16] az engedély megadásának esetleges feltételeit,

e) az építési munka megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,

f) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket,

g) az engedély érvényességének időtartamát,

h) más jogszabályokban előírt engedélyek beszerzésének kötelezettségére történő felhívást,

i) a létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély kérésének kötelezettségére történő felhívást.

(2) Az építési engedély megadása során az előzetes hatósági (pl. az elvi építési engedélyezési) eljárásokban már közölt előírások vonatkozásában eltérő újabb feltételek és kikötések csak akkor írhatók elő, ha a jogszabályok vagy a helyi településrendezési tervek és szabályok időközben megváltoztak.

18. §

(1) Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két évig érvényes. A két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték. :

(2) Amennyiben az építést két éven belül nem kezdték meg a bányafelügyelet az építési engedély érvényét az engedély érvényességi idejének lejárta előtt az építtető kérelmére egy évvel meghosszabbíthatja.

(3) Amennyiben az építtető elmulasztotta az építési engedély érvényét - annak lejárta előtt - a (2) bekezdés alapján meghosszabbíttatni, és a létesítmény a 23. § (1) bekezdése szerint használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas, úgy az ügyet a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályai szerint kell elbírálni.

19. §

(1) Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély érvényességének időtartama alatt építkezhet.

(2) Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő igazolása mellett - a bányafelügyeletnek - az építkezés megkezdésének, vagy folytatásának megkezdése előtt -írásban előzetesen bejelenteni. Ennek alapján a névátírásról a bányafelügyelet határozatban rendelkezik.

20. §

(1) A bányafelügyelet az építési engedély megadása esetén, ha a határozat jogerős és végrehajtható az engedélyezésre benyújtott műszaki tervdokumentáció egy példányát az irattárában helyezi el, 1 példányát pedig engedélyezési záradékkal az építtetőnek kiadja.

(2) A bányafelügyelet az építési engedély kérelem elutasítása, illetőleg a bíróságnak a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított keresetet elutasító jogerős ítélete esetén a műszaki tervdokumentáció egy példányát visszatartja, a további példányait az építtetőnek kiadja.

A műszaki tervdokumentáció

21. §

(1) A műszaki tervdokumentáció részei:

a) a létesítmény általános műszaki leírása;

b) a terület-előkészítési munkák műszaki tervei;

c) a létesítményt, illetve biztonsági övezetével érintett ingatlanokat tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép, illetve föld alatti bányászati létesítmény esetén a külön jogszabály* szerinti bányaművelési térkép;[17]

d) az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináta hálóval ellátott helyszínrajz;

e) a technológiai berendezések tervei és tervrajzai;

f) a közlekedés, a közművek, az energiaátvitel, az adatátviteli és kommunikációs rendszer hálózata, valamint ezek kapcsolatainak tervei;

g) a műszaki- és munkabiztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi és a környezetvédelmi előírások érvényesítésének ismertetése, a létesítmény környezetbe illesztésének módja.

(2) Az általános műszaki leírásnak tartalmaznia kell a létesítmény főbb adatait, a rendeltetését, a technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat leírását, a termelésirányítás rendszerét, műszerezettségét, az irányítástechnikai berendezéseket, a belső anyagmozgatást, a várható veszélyek ismertetését, valamint a létesítményen belül elhelyezésre kerülő nem technológiai célú berendezések leírását.

(3) A terület előkészítési munkák terveiben kell ismertetni a kivitelezéshez szükséges tereprendezési, bontási és földmunkákat. Ennek keretében kell részletezni a vizek medrét és a vízi létesítményeket érintő, szükségessé váló keresztezések, átalakítások és egyéb beavatkozások munkáit is.

(4) A technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedés, közművek, energiaátvitel, adatátvitel és kommunikációs rendszer hálózata kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és méretarányban kell elkészíteni, illetve annyi magassági adattal kell kiegészíteni, hogy azok alapján elrendezésük, kialakításuk egyértelműen megállapítható legyen.

A helyszínrajz

22. §

(1) Föld alatti bányászati létesítmény helyszínrajzát a célnak megfelelő (1:100-tól 1:1000) méretarányban, égtáj-jelöléssel és a vonatkozó biztonsági szabályzatban meghatározottak (biztosítás, szabad távolságok, szellőztető légáram iránya, biztonsági berendezések, védőpillér stb.) feltüntetésével kell elkészíteni úgy, hogy azok alapján elrendezésük, kialakításuk egyértelműen megállapítható legyen. Akna, lejtősakna, táró esetében a helyszínrajzot a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel kell elkészíteni.

(2) Külszíni bányászati létesítmény, továbbá föld alatti bánya külszíni létesítménye esetében - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezéseire is - a helyszínrajzot a célnak megfelelő (1:100-tól 1:1000) méretarányban, égtájjelöléssel és a vonatkozó biztonsági szabályzatban meghatározottak feltüntetésével, olyan részletességgel kell elkészíteni, hogy azok alapján elrendezésük, kialakításuk egyértelműen megállapítható legyen. Külszíni bányavasút, illetve személyszállításra szolgáló létesítmény esetén a helyszínrajz részét képezi a keresztező létesítményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvény.

(3) A külszíni bányászati létesítmény engedélyezéséhez készített helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni:

a) a tervezett létesítményt és a létesítménnyel érintett földrészleteket, azok helyrajzi számait, belterület esetén megjelölve az utca nevét és a házszámot is (az utóbbiakat külön jegyzékben is lehet közölni), valamint a tulajdonosok nevét és lakcímét,

b) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat és korlátozásokat,

c) a védőtávolságokat és a biztonsági övezetet,

d) az érintett területen meglévő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a létesítendő épületek (épületrészek) és más építmények külső határoló körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit,

e) az érintett közműveket,

f) a létesítménynek a közlekedési, az energia- és a közműhálózathoz, továbbá a felszíni vizek medréhez, felszín alatti vizekhez, a vízi létesítményekhez (ezek tartozékaihoz) való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat,

g) az érintett területen lévő védett természeti és kulturális örökségi elemeket.

(4) A kőolaj- és földgázbányászati létesítmény helyszínrajzát a célnak megfelelő (1:100-tól 1:1000) méretarányban, égtájjelöléssel és a vonatkozó biztonsági szabályzatban meghatározottak feltüntetésével kell elkészíteni. A kőolaj- és a földgázbányászati mezőbeli vezeték, továbbá a kőolaj- és a földgáz-, valamint azok termékei szállítóvezetékének helyszínrajzát a külön jogszabály* szerinti, a közigazgatási határokat és megnevezéseket is tartalmazó (üzemi átnézeti, terv-, illetve távvezetéki) bányatérképen kell megadni. A vezetékek esetében a helyszínrajz részét képezi a keresztező létesítményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvény.[18]

(5) Az 1. számú melléklet szerinti gázipari és egyéb létesítmények helyszínrajzát a vonatkozó biztonsági szabályzatban meghatározottak feltüntetésével a (2), (3) bekezdés előírása szerint kell elkészíteni. Vezetékek esetében a helyszínrajz részét képezi a keresztező létesítményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvény. Külterületi gázelosztó vezeték helyszínrajza a célnak megfelelő méretarányban is elkészíthető.

A használatbavételi engedélyezési eljárás

23. §

(1) Az építési engedélyhez kötött létesítmény- a (2) bekezdésben foglalt, valamint a rendelet 1. számú mellékletének 1.1. és 4.2. pontjában felsorolt kutató létesítmények kivételével - csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető.

(2) Az építési engedély alapján megépített gázszállító vagy gázelosztó vezetéket, földalatti gáztárolót az adott területen a gáz szállítására, elosztására, földalatti tárolására más jogszabály (a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. tv.) alapján működési engedéllyel rendelkező, és a bányafelügyelet által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtető engedélyes a bányafelügyelet használatbavételi engedélye nélkül - a minőségbiztosítási rendszer keretében szabályozott eljárás szerint - használatba veheti, próbaüzemeltetheti vagy a 26. § (3) bekezdés szerint ideiglenesen használatba veheti, ha a használatbavételhez az érdekelt szakhatóságok és közművek üzemeltetői hozzájárultak.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerint folytatott eljárásban a szakhatóság vagy közmű üzemeltető a létesítmény használatbavételéhez a hozzájárulását megtagadja, akkor az engedélyes kérelmére az építési engedélyt kiadó bányafelügyelet használatbavételi eljárást folytat le.

(4) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépített-rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas - létesítményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.

24. §

A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a létesítmény megnevezését, helyét, helyrajzi számát,

b) az építési engedély számát és keltét az engedélyező megnevezésével,

c) az üzemeltető megnevezését és címét,

d) a főbb műszaki-biztonsági jellemzőket; robbanóanyag-raktár esetén a tárolható robbantóanyag mennyiségét, továbbá - szükség szerint -javaslatot az üzemeltetés különös, a hatályos előírásokon túlmenő feltételeire,

e) az építési napló részét képező, a felelős műszaki vezető jogszabályban meghatározott nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát a végrehajtható építési engedélynek, a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervdokumentációnak, valamint a külön jogszabályban előírt kivitelezési (megvalósítási) tervnek megfelelően, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások, valamint az építési engedélyben meghatározott egyéb feltételek megtartásával szakszerűen végezték, és a létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,

f) ha az építési munkát a végrehajtható építési engedélytől, valamint a jóváhagyott tervdokumentációtól eltérően végezték, az építési munka felelős műszaki vezetőjének eltérést ismertető nyilatkozatát, valamint szükség szerint a megvalósult állapotot tükröző állapottervet,

g) az érintett közmű üzemeltetők nyilatkozatát,

h) szükség szerint a létesítmény rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát és biztonságos használhatóságát igazoló szakvéleményeket, vizsgálati és mérési bizonylatokat,

i) jelentést az esetleges próbaüzem tapasztalatairól,

j) vezetékjog és használati jog alapításának kötelezettsége esetén annak gyakorlására jogosító dokumentumot (ingatlantulajdonosokkal kötött megállapodás), illetve bányaszolgalom alapításának kötelezettsége esetén ha a bányaszolgalom bejegyzése megtörtént, az azt bizonyító dokumentumot.

k)[19] a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekelleni védekezésről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemnek minősülő létesítmény esetében a katasztrófavédelmi engedélyt.

25. §

(1) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet köteles meggyőződni arról, hogy

a) az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el,

b) a létesítmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,

c)[20] az engedély megadásához a közművek üzemeltetői a 8. § szerint hozzájárultak-e.

(2) A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt megadja, ha az építmény a (1) bekezdésben említett követelményeknek megfelel.

26. §

(1) A bányafelügyelet a használatbavétel engedélyezése vagy megtagadása ügyében határozatban dönt.

(2) A használatbavételi engedély megadásáról szóló határozatnak a közigazgatási hatósági eljárásra irányadó törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell:

a) az üzemeltető nevét és címét,

b) az építési engedély számát és keltét,

c) a létesítmény helyének, helyrajzi számának és rendeltetésének megjelölését, megállapítva a használat főbb műszaki, biztonsági jellemzőit,

d) a biztonsági övezet és a védőtávolság mértékét és esetlegesen a kapcsolatos idegen ingatlanokra vonatkozó korlátozásokat,

e) a használatbavétel hatósági feltételeit,

f) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében - határidő kitűzésével -a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést;

g) amennyiben a létesítmény megépítésével az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalma nem felel meg a valóságnak, figyelmeztetést arra, hogy a használatbavételi engedély kézhezvétele után az építtető köteles - az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - a megvalósult állapotról változási vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

(3) A még befejezetlen létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére, vagy a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben ideiglenes használatbavételi engedély adható. Ilyen esetben a végleges használatbavételi engedély csak a létesítmény teljes befejezése után adható ki.

A fennmaradási engedélyezési eljárás

27. §

Ha a létesítményt (létesítményrészt) engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon (a továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, a bányafelügyelet arra - az építtető vagy a létesítménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján - építési bírság kiszabása mellett fennmaradási engedélyt adhat, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők, és az építtető építési jogosultságát a 6. § (1) bekezdése szerint igazolta.

28. §

(1) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez az 5. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl csatolni kell - szükség esetén - szakértő szakvéleményét arról, hogy a létesítményt a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg, és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

(2) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolt helyszínrajzon és a műszaki terveken a tényleges - még befejezetlen létesítmény (létesítményrész) esetében pedig a további tervezett - állapotot is ábrázolni kell.

29. §

(1) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet vizsgálja különösen, hogy a megépített létesítmény (létesítményrész)

a) megfelel-e a hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek, illetve

b) milyen átalakítással tehető alkalmassá a használatra.

(2) Építési jogosultság hiányában a fennmaradási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, a létesítmény bontását vagy műszaki felszámolását és az eredeti állapot helyreállítását el kell rendelni. Amennyiben a fennmaradási engedély kiadásának egyéb feltételei fennállnak és a kérelmező igazolja, hogy az ügyben a tulajdonjog rendezése vagy jognyilatkozat pótlása iránt keresetet indított, a bányafelügyelet az engedélyezési eljárást kérelemre a peres eljárás jogerős lezárásáig felfüggesztheti.

(3) A fennmaradási engedély akkor adható meg, ha a bányafelügyelet a szabálytalanul megépített létesítmény (létesítményrész) átalakítását vagy elbontását nem rendeli el. A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárás során egyébként az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás

30. §

(1) A bányafelügyeleti engedélyhez kötött építési munkával járó, rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásra az építési engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A létesítmény - építési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó -rendeltetésének megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásra a használatbavételi eljárásra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.

31. §

A kérelemhez a 14. §-ban foglaltakon túl mellékelni kell a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban akkor, ha a rendeltetés megváltoztatása következtében a létesítmény vagy az abban végzendő tevékenység környezetvédelmi engedélyhez kötött.

32. §

A kérelem elbírálása során a bányafelügyelet a 15. § előírásain túlmenően értelemszerűen vizsgálja, hogy

a) a módosított rendeltetésű létesítmény megfelel-e a biztonsági követelményeknek, valamint

b) a rendeltetés módosításával létrejövő létesítmény az érintett területen engedélyezhető-e.

33. §

Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak a közigazgatási hatósági eljárásra irányadó törvényben meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell

a) a kérelmező, továbbá - ha nem azonos a kérelmezővel - a létesítménnyel rendelkezni jogosultak nevét, címét,

b) a rendeltetés megváltoztatásával érintett építmény, illetve földrészlet azonosításra alkalmas adatait (település, helyrajzi számát), a létesítmény eredeti és új rendeltetésének megjelölését,

c) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet a rendeltetés megváltoztatásával kapcsolatban az általános érvényű előírásokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell.

Bontási (megszüntetési, felszámolási) engedélyezési eljárás

34. §

(1) Létesítmény bontására (megszüntetésére, felszámolására) vonatkozó engedélyezési eljárás a tulajdonos kérelmére indul.

(2) A bontási (megszüntetési, felszámolási) engedély létesítményszakaszonként is kérhető.

(3) A kőolaj- és földgázkutató mélyfúrások (kutak) bontását (felszámolását)- amennyiben nem harántolt szénhidrogén tároló réteget - a bányafelügyeletnek be kell jelente-ni, minden más esetben bontási terv benyújtásával, a bányafelügyelet engedélyével lehet a felszámolást elvégezni.

(4) Ha az elbontandó létesítmény megszüntetésével egyidejűleg új létesítmény megépítésére kerül sor, akkor a bontási és építési eljárás egy eljárás keretében is lefolytatható.

35. §

(1) A létesítmény bontására (megszüntetésére, felszámolására) vonatkozó kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmezőnek a bontandó létesítményre vonatkozó tulajdonjogát igazoló, három hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatot,

b) a bontás (megszüntetés, felszámolás) indokolását,

c) a tervezett bontási munka tervdokumentációját, a bontási technológiát,

d) a megszűnő létesítmény elbontása utáni helyszínrajzot,

e) a megszűnő létesítmény hiányában bekövetkező helyzet biztonsági elemzését,

f) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a tervezett megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét, hogy a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,

g) a területnek a létesítmény létesítése előtti állapotára történő helyreállításának tervét, termőföld esetében az újra-hasznosításra készített tervet, vagy az ettől eltérő megoldás tervét és indokolását.

(2) Mélyműveléses bánya földalatti létesítményei esetében az (1) bekezdés b), c), e), f) pontokban meghatározottakat és a szükséges műszaki intézkedések leírását.

36. §[21]

A kérelem elbírálása során a bányafelügyelet vizsgálja, hogy a létesítmény nem áll-e védettség alatt és az engedélykérelem megfelel-e a 35. §-ban meghatározott követelményeknek, a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó, műszaki, biztonsági követelményeket.

37. §

Ha a bányafelügyelet a bontást (megszüntetést, felszámolást) engedélyezi, a határozatnak tartalmaznia kell:

a) a bontásra (megszüntetésre, felszámolásra) kerülő létesítmény megjelölését, a fennmaradó korlátozásokat,

b) a bontási (megszüntetési, felszámolási) engedély engedélyesének megjelölését,

c)[22] a bontás (megszüntetés, felszámolás) műszaki lebonyolítására vonatkozó részletes rendelkezéseket és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet a bontási munkával kapcsolatban alkalmazni kell,

d) a környezet rehabilitáció során történő kialakításának főbb paramétereit,

e) a bontás (megszüntetés, felszámolás) és rehabilitáció során történő hatósági szemlék időpontjait,

f) a munkálatok végzéséért felelős műszaki vezető nevét, címét, telefon-, telefaxszámát, jogosultságát,

g) a munkálatok elvégzésének - szükség esetén szakaszokra bontott - határidejét, a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,

h) az engedélytől eltérő - vagy elmaradó - végrehajtás szankcionálási lehetőségére való figyelemfelhívást,

i) az engedély érvényességének időtartamát,

j) amennyiben a létesítmény megépítésével az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalma nem felel meg a valóságnak, figyelmeztetést arra, hogy a használatbavételi engedély kézhezvétele után az építtető köteles - az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - a megvalósult állapotról változási vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

III. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Az építésügyi hatósági és az építés felügyeleti ellenőrzés szabályai

38. §

A bányafelügyelet az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárási ügyekben építésügyi hatósági hatáskörében az engedélyhez, valamint a bejelentéshez kötött, építéssel összefüggő munka végzését ellenőrzi, így különösen:

a) a jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervek meglétét, helyszíni rendelkezésre állását és azok alkalmazását,

b) az építmény szerkezeteinek az engedélyezési tervnek megfelelő, továbbá a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történő megvalósulását,

c) a létesítéssel összefüggő munka végzését irányító felelős műszaki vezetőnek az előírt szakirányú képesítési és más szakmai feltételeknek való megfelelőségét,

d) az élet- és vagyonbiztonságra vonatkozó követeimények megtartását.

39. §

A bányafelügyelet építésfelügyeleti hatáskörében ellenőrzi, hogy

a) a létesítmények, beépített anyagok, szerkezetek, berendezések, alkalmazott módszerek és eljárások minőségi követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokban és engedélyekben foglaltakat az építési munka végzése során megtartották-e,

b) a létesítmények állapota megfelel-e a rájuk vonatkozó - az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló - követelményeknek.

Az ellenőrzés lefolytatása

40. §

(1) Az ellenőrzés megállapításairól a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni, és annak egy példányát az építési naplóhoz kell csatolni. A megállapításokra az ellenőrzött észrevételt tehet.

(2) Építési napló hiányában a jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrzött rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A jegyzőkönyvnek a közigazgatási hatósági eljárásra irányadó törvényben meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

a) az ellenőrzésben esetlegesen közreműködő szakértők és szakintézmények, vizsgáló szervek megnevezését;

b) az ellenőrzött megnevezését, valamint építés-kivitelezési jogosultságát;

c) a kiviteli (megvalósulási) tervre, a szükséges engedélyekre, nyilvántartásokra vonatkozó adatokat;

d) az ellenőrzés célját és tárgyát;

e) a megállapítások és a feltárt hiányosságok leírását, valamint az egyéb, az ügyre vonatkozó elhangzott nyilatkozatokat.

Építésügyi hatósági, építésfelügyeleti intézkedések

41. §

(1) A bányafelügyelet az építési munka felfüggesztését és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli

a) az állékonyságot, állagot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető állapot, vagy

b) a kivitelezési tevékenység végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések minőségében azonnali intézkedést igénylő hatás, állapot, vagy

c) súlyos környezetkárosítás megállapítása esetén, illetve

d) ha a kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezető nélkül, vagy

e) jogosultsággal nem rendelkező felelős műszaki vezető részvételével történt, valamint

f) ha jogszabályokban meghatározott feltételeknek nem megfelelő anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználását, beépítését állapítja meg.

(2) A bányafelügyelet elrendelheti:

a) az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését, valamint

b) szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását,

c) a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését.

(3) El kell rendelni az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett.

(4) Ha a létesítmény az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, továbbá a természeti vagy épített környezetet, illetve kulturális örökségi elemet közvetlenül veszélyezteti, és a veszélyhelyzet másként nem szüntethető meg, el kell rendelni a létesítmény bontását.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl hivatalból kell elrendelni a létesítmény bontását, ha a bányafelügyelet a fennmaradási engedélykérelmet jogerősen és végrehajtha-tóan elutasította.

Engedélytől eltérés, az engedély módosítása

42. §

(1) A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyétől és az ahhoz tartozó műszaki tervdokumentációtól - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - csak újabb jogerős és végrehajtható határozata (az engedély módosítása) alapján szabad eltérni.

(2) Az engedély módosítása iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően

a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot,

b) a módosított műszaki tervrészletet,

c) a műszaki leírás változása esetén módosított műszaki leírást kell csatolni annyi példányban, amennyit az építési engedély iránti kérelemhez is csatolni kellett.

(3) A bányafelügyelet újonnan készített - teljes körű -műszaki tervek benyújtására kötelezheti az építtetőt, ha a módosítás az engedélyezett műszaki tervek több részletére terjed ki, vagy egyébként a módosítás miatt az eredetileg engedélyezett műszaki tervek nehezen tekinthetők át.

(4) Nem kell az engedély módosítását kérni abban az esetben, ha a módosítás

a) nem változtatja meg a létesítmény rendeltetési célra való alkalmasságát, biztonsági szintjét kedvezőtlenül nem befolyásolja,

b) nem változtatja meg a létesítmény befogadó vagy teljesítő képességét, geometriai paramétereit,

c) nyomvonalas létesítmény esetében a nyomvonal úgy változik, hogy a változás következtében nem válik szükségessé új ügyfél, szakhatóság, közmű üzemeltető bevonása, valamint nem változtat a biztonsági övezet mértékén.

A létesítmények használata

43. §

(1) A létesítményt, illetőleg annak bármely részét csak az építési (fennmaradási) és használatbavételi engedélyben meghatározott, továbbá a rendeltetésének megfelelő célra és a biztonsági előírások figyelembevételével úgy szabad használni, hogy az egészséget, az élet-, a tulajdonvagy közbiztonságot, a környezeti elemeket ne veszélyeztesse és a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő.

(2) A bányafelügyelet az üzemeltetőt az engedély nélküli vagy az engedélytől tartósan eltérő használat megszüntetésére kötelezheti.

Bírság, intézkedések alanyai és kiszabásának esetei

44. §

(1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát (építtető), aki (amely)

a) a bányafelügyelet építési vagy bontási engedélyéhez kötött munkát engedély nélkül,

b) építési vagy bontási engedélyhez kötött építési munkát az engedélytől eltérő vagy egyéb szabálytalan módon végeztet, illetőleg végez, bírsággal sújtja és eltilthatja a tevékenység folytatásától.

(2) Nem szabható ki a bírság, ha az Étv.-ben meghatározott határidő eltelt, vagy a szabálytalan állapot - e határidőn belül - legalább már egy éve a bányafelügyelet tudomására jutott [Étv. 48. § (8) bek.].

(3) A bírság megfizetésére - a hatósági kötelezés szabályai szerint hozott külön határozatban - az építtetőt kell kötelezni.

(4) Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, a bányafelügyelet a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el.

A bírság mértéke és megállapítása

45. §

(1) A bírság mértéke a szabálytalanul létrehozott e rendelet hatálya alá tartozó létesítmény vagy létesítményrész engedély nélküli építése esetében a létesítmény - a készültségi fok figyelembevételével meghatározott - beruházási értékének 50%-a, engedélytől eltérő építés esetében 40%-a, engedély nélkül végzett bontása esetén 20%-a, de legalább 500 000 Ft (ötszázezer forint), illetve legfeljebb 10 000 000 Ft (tízmillió forint) .

(2) Ha a létesítmény vagy létesítményrész kivitelezését az engedélyt megadó határozat kézhezvételét követően, de annak jogerőre emelkedése előtt kezdték meg, és később az engedély változatlan tartalommal jogerőre emelkedik, akkor az (1) bekezdésben meghatározott mértékek 50%-át kell figyelembe venni. Ebben az esetben a bírság megállapítására vonatkozó államigazgatási eljárást a határozat végrehajthatóvá válásáig fel kell függeszteni.

(3) A bírság mértékét - a kerekítés általános szabályai szerint - ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani.

(4) A bírságszámítás alapjául figyelembe vett létesítmény, létesítményrész értéke független annak tényleges műszaki vagy forgalmi értékétől.

46. §

(1)[23] A bírságot az azt megállapító jogerős és végrehajtható határozatban előírt határidőn belül a bányafelügyelet által rendelkezésre bocsátott csekken kell befizetni, amelyen a bírsághatározat számát is fel kell tüntetni. A számla kezelője - az építésügyért felelős minisztérium - a bírságból befolyt összeget az Étv. 50. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felosztja, és az eljáró hatóságnak az MBFH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179-00000000 számú számlájára, illetve az érintett önkormányzatnak 30 napon belül átutalja.

(2) Az építésügyi bírságot mérsékelni, vagy elengedni az Étv. 49. §-ának (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet. A bírság megfizetésére a bányafelügyelet - kérelemre - legfeljebb egy évig terjedő részletfizetést engedélyezhet.

(3) A bírság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat 1-l példányát a kötelezetten kívül - 8 napon belül - kézbesíteni kell az építésügyért felelős minisztériumnak és a létesítmény, illetőleg az építési vagy bontási munka helye szerint illetékes települési önkormányzatnak, továbbá a fennmaradási engedélyezési eljárásban közremű- ködő szakhatóságoknak.

(4) A jogerős határozatban előírt fizetési határidő lejártát követően az elmaradt befizetésről - a végrehajtás elrendelése érdekében - az építésügyért felelős minisztérium tájékoztatja a bányafelügyeletet.

(5) Az építésügyi bírságot megállapító Bányakapitányság a rendelet 5. számú melléklete szerinti adatlapot a határozat jogerőre emelkedését követően 8 napon belül köteles kitölteni és a határozattal együtt az építésügyért felelős minisztérium részére megküldeni.

(6) A rendelet hatálybalépése előtt megkezdett, de 10 évnél nem régebbi és a hatálybalépés napja után a bányafelügyelet tudomására jutott szabálytalan építkezések esetében az építés időpontjában érvényben volt előírások szerint kell eljárni.

Záró rendelkezések

47. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

(3) E rendelet előírásainak nem kell megfelelniük azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a jelen rendeletben előírttal egyenértékű védelmet nyújtanak, különös tekintettel az egészségvédelemre és a biztonságra.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelethez

A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött létesítmények

1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati létesítmények:

1.1. Kutató létesítmények:

1.1.1. mélyfúrás,

1.1.2. kutatóakna,

1.1.3. kutatóárok, kutatóvágat.

1.2. A külszíni bányászat létesítményei:

1.2.1. a kitermelt ásványi nyersanyag elsődleges feldolgozására szolgáló, helyhez kötött létesítmény (törő, osztályozó-mű),

1.2.2. személyszállításra szolgáló létesítmény (pl. bányavasút, bányászati kötélpálya, hevederes személyszállító berendezés),

1.2.3. külszíni bányavasút (mozdonyvontatásra berendezett bányavasút), bányászati kötélpálya és a 300 t/h-nál vagy 500 m3/h-nál nagyobb névleges teljesítményű külszíni hevederes szállítóberendezés.

1.3. Föld alatti bányászat létesítményei:

1.3.1. külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtősakna, táró, vágat),

1.3.2. főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló létesítmény,

1.3.3. személyszállításra szolgáló létesítmény (pl. bányavasút, függősín-pálya, hevederes személyszállító berendezés),

1.3.4. tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár,

1.3.5. a 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás,

1.3.6. a bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút (mozdonyvontatásra berendezett bányavasút, függőpálya, hevederes szállítóberendezés),

1.3.7. a kitermelt ásvány elsődleges feldolgozására szolgáló helyhez kötött létesítmény (törő, osztályozómű) .

2.Kőolaj- és földgázbányászati létesítmények:

2.1. kőolaj- és földgázkutató-, illetve egyéb termelés-technológiai jellegű mélyfúrás,

2.2. kőolaj- és földgázbányászati kút és kútkörzet (pl. termelő, besajtoló, megfigyelő), a Bt. 45. § (3) bekezdésben meghatározott víz-visszasajtoló kút kivételével,

2.3. kőolaj- és földgázbányászati mezőbeli csővezeték (kút- és gerincvezeték) a hozzá tartozó gáz-, olaj-, vízleválasztó-és előkészítő-, besajtoló-, gyűjtő-, nyomásfokozó állomás, a Bt. 45. § (3) bekezdésben meghatározott víz-visszasajtoló kút kivételével,

2.4. kőolaj- és földgáz előkészítésére, elsődleges feldolgozására szolgáló technológiai létesítmény, a hozzá kapcsolódó tartályparkkal,

2.5. szénhidrogén (kőolaj-, kőolajtermék-, földgáz- és földgáztermék) szállítóvezeték és azok alkotórészei, valamint tartozékai (indító-, nyomásfokozó-, töltő-, lefejtő-, átadó állomás, technológiai tartályok, csomópont, katódvédelmi berendezés, hírközlési létesítmény, térvilágítás),

2.6. föld alatti gáztároló földalatti és külszíni létesítményei,

2.7. kőolaj- és földgázkitermelő portábilis létesítmény.

3. Gázipari létesítmények:

3.1. földgáz-elosztó és -célvezeték, valamint tartozékai, a rendeletben meghatározott kivételekkel,

3.2. propán-bután töltő és tároló telep technológiai egységeivel,

3.3. a propán-bután elosztóvezeték, az elosztóhálózatba történő betáplálását biztosító tartálypark tartozékaival és alkotórészeivel,

3.4. az egyéb gázok és ezek termékvezetékei.

4.Egyéb létesítmények:

4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának létesítményei az épületgépészeti berendezések kivételével,

4.2. földtani szerkezet kutatását szolgáló mélyfúrás, kutatóakna, kutatóvágat,

4.3. polgári felhasználású robbanóanyag föld alatti raktára.

4.4. építményt magában foglaló bányászati hulladékkezelő létesítmény.[24]

2. számú melléklet a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelethez

A rendelet 3. § (2) bekezdés hatálya alá tartozó létesítmények

1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati létesítmények:

1.1. Kutató létesítmények:

1.1.1. mélyfúrás,

1.1.2. kutatóakna,

1.1.3. kutatóárok, kutatóvágat.

1.2. A külszíni bányászat létesítményei:

1.2.1. a kitermelt ásványi nyersanyag elsődleges feldolgozására szolgáló, helyhez kötött létesítmény (törő, osztályozó-mű),

1.2.2. személyszállításra szolgáló létesítmény (pl. bányavasút, bányászati kötélpálya, hevederes személyszállító berendezés),

1.2.3. külszíni bányavasút (mozdonyvontatásra berendezett bányavasút), bányászati kötélpálya és a 300 t/h-nál vagy 500 m3/h-nál nagyobb névleges teljesítményű külszíni hevederes szállítóberendezés.

1.3. Föld alatti bányászat létesítményei:

1.3.1. külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtősakna, táró, vágat),

1.3.2. főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló létesítmény,

1.3.3. személyszállításra szolgáló létesítmény (pl. bányavasút, függősínpálya, hevederes személyszállító berendezés),

1.3.4. tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár,

1.3.5. a 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás,

1.3.6. a bányaüzem területét elhagyó bányaüzemi külszíni bányavasút (mozdonyvontatásra berendezett bányavasút, függőpálya, hevederes szállítóberendezés),

1.3.7. a kitermelt ásvány elsődleges feldolgozására szolgáló helyhez kötött létesítmény (törő, osztályozómű) .

2.Kőolaj- és földgázbányászati létesítmények:

2.1. kőolaj- és földgázkutató-, illetve egyéb termelés-technológiai jellegű mélyfúrás,

2.2. kőolaj- és földgázbányászati kút és kútkörzet (pl. termelő, besajtoló, megfigyelő), a Bt. 45. § (3) bekezdésben meghatározott víz-visszasajtoló kút kivételével,

2.3. kőolaj- és földgázbányászati mezőbeli csővezeték (kút- és gerincvezeték) a hozzá tartozó gáz-, olaj-, vízleválasztó-és előkészítő-, besajtoló-, gyűjtő-, nyomásfokozó állomás, a Bt. 45. § (3) bekezdésben meghatározott víz-visszasajtoló kút kivételével,

2.4. kőolaj- és földgáz előkészítésére, elsődleges feldolgozására szolgáló technológiai létesítmény, a hozzá kapcsolódó tartályparkkal,

2.5. föld alatti gáztároló földalatti és külszíni létesítményei,

2.6. kőolaj- és földgáztermelő portábilis létesítmény.

3. számú melléklet a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelethez

A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építmények hatósági engedélyezési eljárásában közreműködő közmű üzemeltetők[25]

I. SZAKHATÓSÁGOK[26]

II. KÖZMŰ ÜZEMELTETŐK

1. Víz- és csatornázási művek

2. Gázművek

3. Távhőellátó szervek

4. Áramszolgáltató szervek

5. Elektronikus hírközlési szolgáltatók

6. Villamosmű üzemben tartója

4. számú melléklet a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelethez

A csatolandó műszaki dokumentáció tartalmi követelményei[27]

A dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) az építtető megnevezését (nevét), székhelyét (címét), aláírását,

b) a létesítmény helyét, rendeltetését,

c) a létesítmény általános műszaki leírását,

d) a földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép felhasználásával készített helyszínrajzot,

e) az építési tevékenységgel és a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi számát,

f) a közlekedés, a közművek, valamint ezek kapcsolatainak ismertetését (terveit),

g) a közmű üzemeltetők hozzájárulását,

h) a biztonságtechnikai, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi és a környezetvédelmi előírások teljesítését, külterületen, illetve védett természeti területen a létesítmény tájba illesztésének módját.

5. számú melléklet a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelethez

Adatlap építésügyi bírsághoz