155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet

Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről

A Kormány Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítése érdekében a következőket rendeli el:

Magántulajdonban lévő lakóingatlanok helyreállításának elősegítése

1. §

(1) A központi költségvetés támogatást nyújt a 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz következtében károsodott magántulajdonban lévő lakóingatlanok helyreállításának, vagy a 2. § (2) bekezdése esetében használt lakóingatlan vásárlásának, vagy új lakóingatlan építésének elősegítése érdekében. A támogatás célja az ár-, illetve belvíz miatt károsodott (2006. június 14-ig felmért) lakóingatlanokban a káresemény időpontjában életvitelszerűen lakó, arra rászoruló károsult tulajdonos vagy haszonélvező lakhatási feltételeinek biztosítása.

(2) A támogatás feltétele, hogy

a) a károsodott ingatlan lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan [kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat];

b) a károsodott ingatlan építési engedéllyel épült vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik, illetve vélelmezhető, hogy építése és használatbavétele megfelelt az akkor hatályos jogszabályoknak;

c) az ingatlan a káresemény idején a tulajdonos vagy haszonélvező által - a települési önkormányzat jegyzője által igazoltan - életvitelszerűen lakott volt, feltéve, hogy a tulajdonos vagy a haszonélvező lakcíme a károsodott ingatlan címére van bejelentve;

d) a kár a Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvízzel, vagy az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvízzel összefüggésben keletkezett és a települési önkormányzat 2006. június 14-ig felmérte;

e) a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az ingatlanra a kár keletkezésének időpontjában volt-e érvényes biztosítása, illetve a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alappal (a továbbiakban: WMA) kötött érvényes szerződése, továbbá arról, hogy ezek révén milyen összegű kártérítésben részesül, és mekkora a biztosítási önrész összege. A károsult köteles az önkormányzat felé a biztosítótól származó igazolást benyújtani.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel alól mentesülhet az a tulajdonos, illetve haszonélvező, aki valamely átmeneti ok miatt nem lakta életvitelszerűen a károsodott ingatlant a káresemény időpontjában (pl. átmenetileg szolgálati lakásban lakik, tartós kórházi kezelés vagy utógondozás alatt áll) .

(4) A támogatás kiterjedhet azokra a nem lakás céljára szolgáló lakóingatlanokra (üdülőre, nyaralóépületekre), amelyek építési engedéllyel épültek, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, illetve vélelmezhető, hogy építésük és használatbavételük megfelelt az akkor hatályos jogszabályoknak, továbbá az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője) az ingatlant a káreseményt megelőzően is kizárólagos jelleggel - igazoltan - életvitelszerűen lakta, lakhatása más módon nem megoldható, bejelentett lakcíme a nem lakás céljára szolgáló ingatlan, és a kár más módon (biztosítás, WMA) nem térül meg.

(5) A támogatás forrásául a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 1. számú mellékletének IX. Helyi önkormányzatok támogatási fejezetén belül a 12. "Támogatás rendkívüli időjárás miatt keletkezett lakossági károk enyhítésére" címen biztosított keretösszeg szolgál.

2. §

(1) A település támogatási keretösszegének megállapítása az e rendelet hatálybalépését megelőzően elvégzett kárfelmérés során jelzett becsült költségek alapján történik az alábbiak szerint:

a) biztosítással vagy WMA szerződéssel nem rendelkező, helyreállítható lakóingatlanok esetén a felmért helyreállítási költség 40%-a;

b) biztosítással vagy WMA szerződéssel nem rendelkező, nem helyreállítható lakóingatlanok esetén a felmért újjáépítési, vásárlási összeg 50%-a;

c) biztosítással vagy WMA szerződéssel rendelkező lakóingatlanok esetén a felmért helyreállítási, újjáépítési, vásárlási összeg 70%-a.

(2) A támogatás a károsodott lakóingatlanok ár- és belvizet megelőző műszaki tartalom és komfortfokozat szerinti helyreállítását szolgálja. Használt lakóingatlan vásárlására, vagy új lakóingatlan építésére kizárólag abban az esetben nyújtható támogatás, ha a károsodott ingatlant igazoltan - statikai okból vagy árvízvédelmi érdek miatt -nem lehet helyreállítani, illetve az ingatlan helyreállítása költségesebb, mint egy hasonló tulajdonságú lakóingatlan helyi forgalmi értéke.

3. §

(1) Az egyes károsultak támogatásával, a települési keretösszeg elosztásával kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el, melynek során figyelembe kell venni:

a) a károsultak egyedi szociális helyzetét és rászorultságát, illetve önerejét, valamint a helyi szociális ellátásokat szabályozó rendelet vonatkozó rendelkezéseit;

b) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szempontokat;

c) azt, hogy a támogatás elsősorban a károsodott ingatlan ár-, illetve belvizet megelőző műszaki tartalom és komfortfokozat szerinti helyreállításához használható fel. Amennyiben a károsodott ingatlant a 2. § (2) bekezdésében megjelölt ok miatt nem lehet helyreállítani, úgy a támogatás új lakás építésére, használt lakás vásárlására is felhasználható;

d) azt, hogy a támogatás kizárólag a helyreállítási, újjáépítési, vásárlási költség biztosítással, WMA kártalanítással nem fedezett (az önrész figyelembevétele után fennmaradó) részére nyújtható.

(2) Amennyiben a tulajdonos nem rendelkezett biztosítással, illetve WMA-val kötött szerződéssel, és a 2. § (2) bekezdésében megjelölt ok miatt nem helyreállítható lakóingatlan esetében 2 000 000 forintot meg nem haladó értékben vásárol használt lakást, úgy 100%-os támogatás is biztosítható.

(3) Az egyes károsultaknak járó támogatási összeg megállapításánál a 2. § (1) bekezdésében foglalt támogatási százalékokat kell irányadónak tekinteni, melytől e § (l)-(2) bekezdésében foglaltak alapján lehet eltérni.

(4) Ha a tulajdonos használt lakást vásárol, vagy a károsodott ingatlantól eltérő helyen új lakást épít, és a neki járó támogatás és a visszamaradó ingatlan értéke együttesen meghaladná a károsodott ingatlannak a káresemény előtti értékét, akkor a tulajdonos választása szerint

a) a visszamaradó ingatlant vagy ingatlanokat (telek és felépítmény) az illetékes települési önkormányzat részére ingyenes tulajdonszerzés céljából köteles felajánlani, vagy

b) a támogatási összeget a visszamaradó ingatlan forgalmi értékére tekintettel arányosan csökkenteni kell.

(5) Amennyiben az önkormányzat az ingatlant a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben nem fogadja el, az ingyenesen állami tulajdonba kerül.

(6) Az értékkövető biztosítással nem rendelkező, illetve a WMA-hoz nem csatlakozott károsult magánszemély akkor részesülhet támogatásban, ha vállalja, hogy a helyreállított, újjáépített vagy vásárolt ingatlanára olyan határozatlan tartamú lakásbiztosítási szerződést köt, amely tartalmazza az ár- és belvízi károk fedezetét, és a magánszemély vállalja a lakásbiztosítás legalább 10 éven keresztüli fenntartását, vagy csatlakozik a WMA-hoz. Amennyiben külön jogszabály szerint a WMA-val nem köthető szerződés, a biztosítási kötelezettség alól a károsult akkor mentesülhet, ha az adott területre nem köthető biztosítás egyik biztosítótársaságnál sem.

(7)[1] A károsultnak a biztosítási, illetve WMA szerződéskötést legkésőbb 2006. december 31-ig igazolnia kell az önkormányzat felé. Ezt követően a károsult köteles valamennyi, a szerződéssel kapcsolatos változásról tájékoztatni az önkormányzatot. Az önkormányzat jogosult a szerződés meglétét ellenőrizni.

(8) Amennyiben nem történik biztosítási szerződéskötés, illetőleg a WMA-hoz való csatlakozás, vagy 10 éven belül az a magánszemély felmondásából, vagy a díj nem fizetéséből eredően megszűnik, akkor a támogatást az önkormányzat útján időarányosan vissza kell fizetni a központi költségvetés javára.

(9)[2]

(10) Nem nyújtható támogatás

a) a lakóingatlanon lévő nem lakás céljára szolgáló építményekre (pl. gazdasági épületekre, garázsra, műhelyre, kerítésre);

b) a nem lakás céljára szolgáló egyéb építményre [pl. üdülőre - ide nem értve az 1. § (4) bekezdésében foglaltakat], illetve a tulajdonos vagy haszonélvező által nem életvitelszerűen lakott ingatlanra (pl. bérlakás céljára hasznosított lakóingatlanra);

c) annak a tulajdonosnak, akinek a lakcíme nem a károsodott ingatlan címére van bejelentve;

d) a lakhatás tényét nem befolyásoló tisztasági, esztétikai jellegű károkra;

e) a károsult szándékos magatartása vagy bizonyítható felelőtlensége miatt keletkezett károkra.

(11) Támogatásra a károsodott lakóingatlan tulajdonosa jogosult, amennyiben - a helyi önkormányzat részére adott nyilatkozata alapján - neki, az ingatlant életvitelszerűen lakó haszonélvezőnek vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának nincs egyéb lakóingatlan a tulajdonában.

(12) A támogatási megállapodás megkötésére a károsulttal - a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 139. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megállapított jogkörében eljárva - a polgármester jogosult.

(13) A támogatás folyósításának részleteit, feltételeit, a részelszámolások teljesítését a támogatási megállapodásban kell rögzíteni.

4. §

(1) A lakosok támogatásához szükséges települési keretösszeget a települési jegyző 2006. augusztus 15-ig igényelheti az illetékes megyei újjáépítési bizottság útján. A megyei újjáépítési bizottság felülvizsgálja az önkormányzatok igényét, és a települési keretösszegekre vonatkozó javaslatát 2006. augusztus 3 l-ig továbbítja az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek.

(2) A települési keretösszegről az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2006. szeptember 15-ig dönt, majd gondoskodik a támogatás utalványozásáról.

(3)[3]

4/A. §[4]

(1) A 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint a 2006. év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítésével összefüggésben keletkezett támogatási többletigények kielégítését biztosító, a 2007. évi központi költségvetés általános tartalékából származó 82 721 ezer forint összegű forrást azon önkormányzatok igényelhetik, amelyek átcsoportosítási igényét a megyei újjáépítési bizottság 2007. január 10-ig megküldte az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek, és amelyek igényének jogszerűségéről - az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megkeresésére - a megyei újjáépítési bizottság nyilatkozott.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő támogatási igényét az e rendelet melléklete szerinti adatlapnak az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz 2007. szeptember 21-ig történő megküldésével tarthatja fenn. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az önkormányzat által az adatlapon feltüntetett igény nem haladhatja meg a megyei újjáépítési bizottság által a település vonatkozásában az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak az (1) bekezdés szerint jelzett igényt.

(3) A támogatási igények felülvizsgálatát követően a támogatásról az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2007. október 5-ig dönt.

(4) A támogatás folyósításáról az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2007. október 15-ig gondoskodik.

(5) A támogatás felhasználására a 6. § (6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a támogatás elszámolására vonatkozó támogatottankénti tételes elszámolás benyújtásának határideje a következő évre áthúzódó helyreállítási munkálatok esetén 2008. november 30-a.

(6) A már elvégzett helyreállítási, újjáépítési munkálatok esetén kizárólag hiteles számla ellenében adható támogatás.

(7) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a tárgyévben december 31-i határnappal a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni.

5. §

(1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti támogatás vissza nem térítendő állami támogatás, amelynek folyósítása az önkormányzat útján történik.

(2) Az önkormányzat a település részére megítélt keretösszeg terhére az e rendelet hatálybalépését megelőzően elvégzett kárfelmérés során az általa megbízott, az önkormányzattal foglalkoztatási jogviszonyban nem álló műszaki szakember megbízásának - a szakember által számlával igazolt - költségeire károsodott ingatlanonként legfeljebb bruttó 5000 forintot fordíthat.

(3) Amennyiben a megyei újjáépítési bizottság a 4. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat során úgy ítéli meg, hogy az e § (2) bekezdése szerinti kárfelmérést felülvizsgálja, úgy e feladat elvégzésére az önkormányzattal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal foglalkoztatási jogviszonyban nem álló műszaki szakembert bízhat meg. A szakember megbízásának - a szakember által számlával igazolt - költségeire az önkormányzat a megyei újjáépítési bizottság igazolása alapján a települési keretösszegen felül károsult ingatlanonként legfeljebb 5000 forintot igényelhet.

6. §

(1) A jegyző a támogatott károsultakról köteles nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a támogatott tulajdonos adatait;

b) a lakcímre és az életvitelszerű ottlakásra vonatkozó igazolásokat;

c) a károsodott ingatlan címét;

d) azt, hogy a támogatás helyreállítást, újjáépítést vagy használt lakás vásárlását szolgálja;

e) a támogatást megállapító határozat számát;

f) a támogatás összegét;

g) a kifizetések időpontját, és az azokról szóló bizonylatokat;

h) a 3. § (6) bekezdése szerinti esetekben a megkötött biztosításra vagy WMA szerződésre vonatkozó adatokat.

(2) Helyreállítás vagy újjáépítés esetén a jegyző a támogatási összeg részleteinek kifizetését megelőzően, vagy azt követően jegyzőkönyvben igazolja a kivitelezési munkálatok elvégzését.

(3) A vissza nem térítendő támogatásban részesült magánszemély a támogatás felhasználásáról a helyreállítási, újjáépítési munkálatok befejezését, illetőleg használt lakás vásárlása esetén a vételár kiegyenlítését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2007. október 31-ig hiteles számlák, vagy használt lakás vásárlása esetén a hiteles adásvételi szerződés alapján számol el a jegyzőnek.

(4) A polgármesteri hivatal ügyintézője a helyszínen ellenőrzi a kivitelezést, és arról jegyzőkönyvet vesz fel.

(5) Amennyiben a károsult a (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem számol el az önkormányzat felé, vagy a polgármesteri hivatal ügyintézője a helyszíni ellenőrzés során jogtalan igénybevételt állapít meg, úgy a károsultnak a támogatást vagy annak jogtalanul igénybe vett részét vissza kell fizetnie az önkormányzati költségvetés javára.

(6) A jegyző - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - a támogatás felhasználásáról 2006. december 15-ig, illetve -a 2007. évre áthúzódó helyreállítási munkálatok stb. esetén - 2007. november 30-ig támogatottanként tételes elszámolást nyújt be a megyei újjáépítési bizottságnak.

(7) A települési keretösszeg felhasználásának jogszerűségét az illetékes megyei újjáépítési bizottság vizsgálja.

(8) A támogatás felhasználására egyebekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok helyreállításának elősegítése

7. §

Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat sújtó - az önkormányzati kötelező feladat ellátását, illetve a helyi tömegközlekedés biztonságát veszélyeztető - károk enyhítése a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján történik.

Az önkormányzatok, magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek által a hitelintézetektől igénybe vehető kedvezményes hitel

8. §

(1) A 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz miatt elemi kárt szenvedett térségekben az önkormányzatok, magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek részére a kár következményeinek felszámolását szolgáló beruházásokhoz a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) kedvezményes hitelt biztosít.

(2) A kedvezményes hitel igénylésének feltételei:

a) a károsodott ingatlan (a közutak kivételével) építési engedéllyel épült, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik, és/vagy az ingatlan-nyilvántartásban szerepel;

b) a kár a Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvízzel összefüggésben keletkezett, melyről az ingatlan helye szerinti jegyző, illetve - nem helyreállítható ingatlanok esetében - az első fokú építésügyi hatóság igazolást ad ki;

c) a hitelkérelmet az ingatlan tulajdonosa/tulajdonosai nyújthatja/ják be, aki/amely nyilatkozik arról, hogy az ingatlanra a kár keletkezésének időpontjában volt-e érvényes biztosítása, a WMA-val kötött érvényes szerződése, illetve a károsodott ingatlan helyreállításához részesült-e központi költségvetési támogatásban;

d) gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok esetén, amennyiben a kedvezményes hitelből a megsemmisült tárgyi eszköz pótlására, helyreállítására kerül sor, akkor a hitelfelvételre az eszköz tulajdonosa jogosult, aki ezt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény) szerinti nyilvántartással igazolja;

e) amennyiben a tulajdonos rendelkezik a c) pont szerinti biztosítással, szerződéssel, illetve a központi költségvetésből a károsodott ingatlan helyreállításához, újjáépítéséhez vagy új lakás vásárlásához központi költségvetési támogatásban részesült, úgy vállalja, hogy a kedvezményes hitelt nyújtó pénzintézetet a hitelkérelem benyújtásával egyidejűleg - amennyiben a kár más forrásból való megtérüléséről később szerez tudomást, úgy annak kézhezvételétől számított öt napon belül - tájékoztatja a biztosítási/kártalanítási szerződés, illetve a központi költségvetési támogatás keretében megtérülő kár összegéről.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl az MFB Rt. a hitel igényléséhez további feltételeket határozhat meg.

(4)[5] Hitelfelvételre nem jogosult az a magánszemély, aki

a) az árvíz miatt elemi kár sújtotta ingatlanra vonatkozó tulajdonosi joggal nem rendelkezik;

b) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a hitelkérelme benyújtásának időpontjában - nem minősül köztartozásmentes adózónak;

c) hitelszerződésből vagy bankgarancia-szerződésből eredő, lejárt tartozással rendelkezik;

d) olyan ingatlant kíván a kedvezményes hitelből helyreállítani, újjáépíteni, vagy vásárolni, amelynek a tulajdoni lapján végrehajtás vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, árverés kitűzése, bármilyen zárlat, kisajátítási eljárás megindítása, tulajdoni jog fenntartással történő eladásának ténye, perfeljegyzés szerepel, visszavásárlási vagy vételi joggal terhelt;

e) olyan ingatlant kíván a kedvezményes hitelből helyreállítani, újjáépíteni, vagy vásárolni, amely ingatlan tekintetében a 11. § (2) bekezdésében rögzített feltétel teljesítése nem biztosítható.

(5)[6] Hitelfelvételre nem jogosult az a gazdálkodó szervezet, amely

a) az árvíz miatt kárt szenvedett ingatlanra vonatkozó tulajdonjoggal nem rendelkezik;

b) cégnyilvántartásban, illetve azzal azonos rendeltetésű hatósági nyilvántartásban nem szerepel;

c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a hitelkérelme benyújtásának időpontjában - nem minősül köztartozásmentes adózónak;

d) hitelszerződésből vagy bankgarancia-szerződésből eredő, lejárt tartozása áll fenn;

e) ellene végrehajtási eljárás van folyamatban;

f) olyan ingatlant kíván a kedvezményes hitelből helyreállítani, újjáépíteni, vagy vásárolni, amelynek a tulajdoni lapján végrehajtás, bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, árverés kitűzése, bármilyen zárlat, kisajátítási eljárás megindítása, tulajdoni jog fenntartással történő eladásának ténye, perfeljegyzés szerepel, visszavásárlási vagy vételi joggal terhelt;

g) olyan ingatlant kíván a kedvezményes hitelből helyreállítani, újjáépíteni, vagy vásárolni, amely ingatlan tekintetében a 11. § (2) bekezdésében rögzített feltétel teljesítése nem biztosítható.

(6)[7] Hitelfelvételre nem jogosult az az önkormányzat, amely

a) az árvíz miatt kárt szenvedett ingatlanra vonatkozó tulajdonjoggal nem rendelkezik;

b) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a hitelkérelme benyújtásának időpontjában - nem minősül köztartozásmentes adózónak;

c) hitelszerződésből vagy bankgarancia-szerződésből eredő, lejárt tartozása áll fenn;

d) olyan ingatlant kíván a kedvezményes hitelből helyreállítani, újjáépíteni, vagy vásárolni, amelynek a tulajdoni lapján végrehajtás, bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, árverés kitűzése, bármilyen zárlat, kisajátítási eljárás megindítása, tulajdoni jog fenntartással történő eladásának ténye, perfeljegyzés szerepel, visszavásárlási vagy vételi joggal terhelt;

e) olyan ingatlant kíván a hitelből helyreállítani, újjáépíteni, vagy vásárolni, amely ingatlan tekintetében a 11. § (2) bekezdésében rögzített feltétel teljesítése - közutak kivételével - nem biztosítható.

(7)[8] A (4) bekezdés b) pontja, az (5) bekezdés c) pontja és a (6) bekezdés b) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a kérelmező

a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(8)[9] A kedvezményes hitelt kizárólag a (2) bekezdés e) pontja szerinti biztosításból, kártalanításból, az e rendelet 1-6. §-ai alapján igénybe vehető támogatásokból - önkormányzati tulajdonban bekövetkezett károk esetén a 7. § szerinti vis maior támogatásokból -, illetve más forrásokból meg nem térülő mértékben, a 9. §-ban részletezett hitelcélokra lehet igénybe venni.

9. §

(1) A kedvezményes hitel - a megjelölt maximális összegek mellett - az alábbi feltételekkel vehető igénybe:

a) magánszemélyek esetében az igényelhető kedvezményes hitel összege a kárfelmérési jegyzőkönyv szerinti helyreállítási érték központi költségvetési támogatással és a biztosításból/kártalanításból kapott térítéssel csökkentett összege, amely lakás vagy lakásnak minősülő lakóépület helyreállítása, újjáépítése vagy vásárlása esetén esetlegesen növelhető a komfortfokozat javításához szükséges összeggel. A kedvezményes hitel összege nem lehet nagyobb:

aa) a megrongálódott lakás és lakásnak minősülő lakóépület helyreállítása esetén 6 millió forintnál,

ab) megsemmisült lakás és lakásnak minősülő lakóépület újjáépítése, vagy helyette másik lakás, lakóépület vásárlása esetén 15 millió forintnál,

ac) üdülő helyreállítása, újjáépítése vagy helyette más üdülő vásárlása esetén 6 millió forintnál,

ad)- a nem lakás célú ingatlan helyreállítása, újjáépítése esetén 3 millió forintnál;

b) gazdálkodó szervezet esetében:

ba) az árvíz miatt elemi kár következtében megrongálódott vagy megsemmisült, a gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő ingatlan helyreállításához, újjáépítéséhez vagy helyette másik ingatlan vásárlásához,

bb) a Számviteli törvény szerinti, a gazdálkodó szervezet nyilvántartásai alapján beazonosítható, megsemmisült gépek, berendezések, felszerelések pótlásához;

c) önkormányzatok esetében:

ca) az árvíz miatt elemi kár következtében megrongálódott vagy megsemmisült, az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan helyreállításához, újjáépítéséhez vagy helyette másik ingatlan vásárlásához, és az önkormányzat tulajdonában lévő megrongálódott közmüvek, utak helyreállításához, újjáépítéséhez,

cb) a Számviteli törvény szerinti, az önkormányzat nyilvántartásai alapján beazonosítható, megsemmisült gépek, berendezések, felszerelések pótlásához.

(2) Önkormányzatok esetén az igényelhető kedvezményes hitel összege a kárfelmérési jegyzőkönyv szerinti helyreállítási érték központi költségvetési támogatással és a biztosításból/kártalanításból kapott térítéssel csökkentett összege. Gazdálkodó szervezetek esetén az igényelhető kedvezményes hitel összege a kárösszeg biztosításból kapott térítéssel csökkentett összege.

(3) A kedvezményes hitel nem használható fel különösen:

a) a kármegelőzésre, árvízi védekezésre fordított kiadásokra;

b) ÁFA finanszírozására, kivéve, ha a hitelfelvevő ÁFA visszaigénylésére nem jogosult;

c) állami támogatás előfinanszírozására;

d) más hitel kiváltására, üzletrész, részvény vásárlására;

e) elmaradt haszon finanszírozására.

10. §

(1) A kedvezményes hitel igénybevételére vonatkozó hitelkérelmeket folyamatosan, de legkésőbb 2006. december 31-ig lehet benyújtani.

(2) A kedvezményes hitel igényléséhez be kell nyújtani az alábbi dokumentumokat:

a) igazolást, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat:

aa) az ingatlan mely folyón és mely időszakban bekövetkezett rendkívüli árvíz miatt károsodott,

ab) a károsodott ingatlan helyreállítására van-e lehetőség,

ac) amennyiben a károsodott ingatlan helyreállítására a 2. § (2) bekezdésében megjelölt ok miatt nincs lehetőség, annak rövid indoklását,

ad) az árvíz következtében keletkezett kár összegét,

ae) önkormányzatok és gazdálkodó szervezetek esetén a károsodott tárgyi eszközök jegyzékét,

af) az újjáépítésre vonatkozó terveket, költségbecslést, ag) építési hatósági engedély számát;

b) a biztosítási kötvény vagy a WMA szerződés számát és nyilatkozatot vagy igazolást az azokból kapott kártérítés összegéről;

c) a helyreállítás, újjáépítés tervezett költségvetését, vásárlás esetén az adásvételi szerződést vagy szándéknyilatkozatot;

d) a hitelképesség vizsgálatához szükséges, az MFB Rt. által meghatározott dokumentumokat.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás kiadására magánszemélyek hitelkérelme esetében az ingatlan helye szerinti jegyző, gazdálkodó szervezetek és önkormányza- tok hitelkérelme esetében az ingatlan helye szerinti első fokú építésügyi hatóság jogosult.

11. §

(1) A kedvezményes hitel nyújtására az MFB Rt. jogosult, de a hitelezési folyamat lebonyolítására pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezetet, illetőleg szervezeteket is igénybe vehet.

(2) A kedvezményes hitelből végrehajtott beruházás tárgyára a kedvezményes hitel futamidejére árvíz okozta károkra is érvényes biztosítási szerződést kell kötni, vagy a WMA-val kötött érvényes szerződéssel kell rendelkezni, és a biztosítás kártérítési összegét a mindenkor fennálló hitel erejéig az MFB Rt.-re kell engedményezni.

12. §

E rendelet alkalmazásában:

a) gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet, valamint a Magyarországon fiókteleppel vagy kereskedelmi képviselettel rendelkező külföldi vállalkozás;

b) természetes személy/magánszemély: a magyar állampolgárok, illetőleg EGT tagállam állampolgárai, külföldiek esetében legalább egy éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó külföldiek;

c) épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része, amely azzal felel meg lakásnak vagy üdülőnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;

d) lakóépület: túlnyomórészt (a hasznos alapterület 50%-át meghaladó mértékben) lakást tartalmazó épület;

e) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, továbbá minden, az ingatlan-nyilvántartásban más megnevezéssel nyilvántartott, de használatbavételi, fennmaradási engedélye szerint lakásnak minősülő ingatlan;

f) üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, vadászház stb.) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró, ennek hiányában hatósági engedély alapján üdülőnek épült épület;

g) lakóépületrész: a lakóépületnek a lakástól végleges falsíkokkal elkülönített, önálló bejárattal ellátott, lakásnak, üdülőnek nem minősülő helyisége vagy helyiségcsoportja;

h) nem lakás céljára szolgáló helyiség: amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.

13. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 155/2006. (VII 26.) Korm. rendelethez[10]

Igénybejelentő adatlap