295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet

a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól

A Kormány a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 68. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai 2. cím, 11. alcím Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása, a 21. alcím Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása, a 7. cím A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása, a 8. cím vis maior tartalék és a 10. cím A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása forrásokra.

(2) A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok (a továbbiakban: decentralizált támogatási programok) előirányzatainak rendeltetése az önkormányzati szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó tárgyi eszközök fejlesztése, immateriális javak beszerzése, a meglévő egyenlőtlenségek mérséklése, a vis maior helyzetek kezelése.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó források tekintetében

a) pályázati rendszer keretében a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatására, valamint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására rendelkezésre álló keret felhasználásáról a megyei területfejlesztési tanács,

b) pályázati rendszer keretében a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatására, valamint a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatására rendelkezésre álló keret felhasználásáról a regionális fejlesztési tanács;

c) kérelemre a (központi) vis maior tartalék felhasználásáról a belügyminiszter

dönt.

(4) Az e rendeletben meghatározott pénzügyi lebonyolítással (különösen az utalványozással, az előirányzat átadásával, a nyilvántartással, a féléves és az éves beszámolással) kapcsolatos feladatokat a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott keretek vonatkozásában az Országos Területfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: OTH), a (3) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott keretek vonatkozásában a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) végzi.

(5) A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása előirányzat, valamint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása előirányzat megyei területfejlesztési tanácsok közötti felosztásáról külön jogszabály* rendelkezik.[1]

(6) A decentralizált támogatási programok előirányzatai felhasználása vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel alkalmazni kell.

2. §

Értelmező rendelkezések:

1. termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos és távhőszolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízi létesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladékkezelő létesítmények, szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési létesítmények létrehozása, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés;

2. önkormányzati tulajdonú, kötelező feladatokat ellátó intézmények beruházásai: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben, valamint egyéb törvényekben előírt, kötelezően ellátandó feladatok megvalósítását szolgáló, az önkormányzat tulajdonában lévő intézmények beruházásai;

3. humán infrastruktúra-fejlesztés: az oktatás (alap- és középfokú oktatás), a művelődés, az egészségügy, valamint a szociális ellátás (szociális és családügy) területén megvalósuló beruházás;

4. telepszerű lakókörzet: a legalább négy lakásból álló lakókörzet, amelynek lakásai alacsonyabb komfortfokozattal, alacsonyabb minőséggel, magasabb laksűrűséggel, egészségtelen elhelyezkedéssel, hátrányosan különböznek a település jellegzetes lakókörnyezetétől;

5. a helyben történő szelektív gyűjtéshez szükséges edényzet, hulladékgyűjtő zsák: a lakóingatlanon keletkező hulladék elkülönített gyűjtésére, elszállításáig történő tárolására alkalmas és a helyi szelektív gyűjtőrendszerhez illeszkedő, a közszolgáltatóval egyeztetett jelzéssel ellátott gyűjtőzsák vagy szabályos hulladékgyűjtő edényzet;

6. házi komposztálást segítő speciális eszköz: speciális komposztláda, kizárólag házi komposztálásra kialakított kivitelben;

7. szennyvíztisztító telepen folyékony hulladékot befogadó műtárgy: olyan műtárgy, melynek kialakítása kizárólag a települési folyékony hulladék szennyvíztelepi kezelését megelőző befogadására alkalmas;

8. szelektív hulladékgyűjtő, -szállítójármű: a szelektív hulladékkezeléshez szükséges gyűjtő, -szállító jármű, mely szállítóeszköz korszerű (tömörítős, félpormentes), szabványos felépítményű és a gyűjtőedényzethez illeszkedő ürítést tesz lehetővé;

9. speciális szelektív hulladékgyűjtő, -szállítójármű: kizárólag a szelektív hulladékkezelés létesítményein (gyűjtőszigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon) telepített gyűjtőedényzetek kiszolgálására alkalmas, amely a meglevő rendszerhez illeszkedik;

10. korszerű települési folyékonyhulladék-szippantó, -szállító céljármű: olyan gépjármű, amely az ún. undort keltő anyagok (korábban ADR 6.2. osztály) vagy egyéb, ADR hatálya alá nem eső, nem aktívan korrozív, alacsony (max. 15%) szárazanyag-tartalmú települési folyékony hulladék környezet-egészségügyi szempontból megfelelő felszívására, biztonságos közúti szállítására, gravitációs vagy túlnyomás alatti ürítésére alkalmas eszköz;

11. hulladéklerakó: sajátos építményfajta, amely a hulladék lerakására szolgáló terület, valamint az azon lévő építmények összességét jelenti;

12. rekultiváció: a külön jogszabályban meghatározott műszaki védelemnek nem megfelelően épített, bezárt hulladéklerakó vagy hulladék elhelyezésére használt terület környezeti veszélyességének csökkentése műszaki védelem utólagos kiépítésével, tájba illesztésével, továbbá utógondozásával;

13. hulladéklerakó felszámolása: hulladéklerakóban vagy hulladéklerakás céljára használt területen korábban ártalmatlanítási céllal lerakott hulladék teljes felszedése és kezelése a terület hasznosítása érdekében;

14. hulladéklerakó rekultivációs kiviteli terve: a korszerű hulladéklerakási követelményeket ki nem elégítő hulladéklerakó rekultivációjának vagy felszámolásának módját, lépéseit leíró műszaki dokumentáció, terv;

15. hulladéklerakó felülvizsgálati dokumentáció: a hulladéklerakónak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata, melynek keretében a hulladéklerakó üzemeltetője elkészíti és az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségének jóváhagyására benyújtja a hulladéklerakó további működésére, illetőleg fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervet;

16. szilárd burkolatú út: az aszfalt, az aszfaltmakadám, az itatott makadám, a beton, betonkő és a kockakő burkolat;

17. pályázat benyújtásának időpontja: postai kézbesítés esetén a postára adás napja, személyes kézbesítés esetén az pályázat átvételének napja, 3. § (3) bekezdéssel összhangban;

18. pályázat befogadásának időpontja: a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat benyújtásának időpontja, a 3. § (3) bekezdéssel összhangban;

19. igazolt számla: az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak mind formailag, mind taralmilag megfelelő, az önkormányzat képviselőjének műszaki teljesítést igazoló nyilatkozatával ellátott számla;

20. leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása: több fejlesztési folyamat együttese, amelyben az egyes fejlesztési folyamatok önmagukban, de összehangolva, egymást felerősítve segítik elő a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását, azon koncepcionális cél érdekében, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és a nem leghátrányosabb helyzetű kistérségek között meglévő fejlettségbeli különbségek csökkenjenek;

21. helyi gazdasági diverzifikáció: a vidék hagyományain és adottságain alapuló, a mai kor eredményeit felhasználó, a térség egyedi arculatú különleges termékeinek, gazdálkodási tevékenységeinek környezetbarát, a piaci feltételekhez alkalmazkodó felélesztése, fejlesztése;

22. innovációs központ: olyan szervezet, amelynek adottságai és kapcsolatrendszere lehetővé teszi a korszerű fejlesztési technológiai eljárások telepítését, és amely ezáltal a műszaki fejlődésre általános "húzó" hatást fejt ki;

23. ipari terület: településrendezési tervben ipari célra kijelölt, 25 hektárnál nem nagyobb terület;

24. önkormányzati társulás: a kistérségi területfejlesztési tanács, az intézményfenntartói társulás és az önkormányzatok egy fejlesztési feladatra összefogott társulása;

25. többcélú kistérségi társulás: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján létrejött önkormányzati társulás;

26. fejlesztés: a beruházás, a felújítás és a korszerűsítés;

27. beruházás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (4) bekezdés 7. pontjában meghatározott tevékenység;

28. felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításaiból a jövőben gazdasági előnyök származnak;

29. korszerűsítés: a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növelő tevékenység;

30. projektcsomag: több összehangolt, összefüggő, egymás hatását felerősítő projektek összessége;

31. közösségi tér: olyan a kistérségre vagy azon belüli mikrotérségre kiterjedően egyes településeken működő "intézmény", amelyben a környező lakosság, illetve a vállalkozói és civil szervezetek koncentráltan vehetik igénybe a közösségi alapszolgáltatásokat és az azokat kiegészítő funkcionális lakossági szolgáltatásokat, tájékozódhatnak az ezek igénybevételéhez szükséges információkról (pl. e-magyarország pont; e-közigazgatás; térségi információs pont, művelődési funkció, kiegészítő szociális és egészségügyi szolgáltatások);

32. kedvezményezett: a támogatásban részesített helyi önkormányzat, önkormányzati társulás és többcélú kistérségi társulás.

A DECENTRALIZÁLT PROGRAMOK PÁLYÁZATI RENDSZERE

Közös szabályok

3. §

(1)[2] A regionális fejlesztési tanács és a megyei területfejlesztési tanács (a továbbiakban együtt: Tanács) a támogatásra vonatkozó pályázati felhívását a pályázatokat elbíráló értékelő rendszerrel együtt, évente január 15-ig az OTH honlapján közzéteszi. A közzététel térítésmentes. A pályázatokat folyó év február 15-ig lehet benyújtani.

(2) A pályázati felhívásokat, a külön jogszabályban* meghatározott eljárásrendnek megfelelően az OTH nyilvántartásba veszi, azzal az eltéréssel, hogy a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása előirányzat esetében, a pályázati felhívást a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása előirányzat esetében a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal is egyeztetni kell.[3]

(3) A helyi önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) és ha e rendelet lehetővé teszi az önkormányzati társulás, és a többcélú kistérségi társulás - a Magyar Államkincstár önkormányzat székhelye szerinti területileg illetékes Igazgatóságán (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül - egy eredeti és a pályázati felhívásban meghatározott másolati példányszámban pályázatot nyújt be a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a Tanácshoz. A másolati példányszámot úgy kell meghatározni, hogy abból egy-egy példány a pályázati rendszer lebonyolításában közreműködő szervezeteké. Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázatot és - hiányosság észlelése esetén - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (3) bekezdése alapján az önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel a pályázat benyújtását követő 10 napon belül. Az önkormányzat a hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül gondoskodik. Hiánypótlásra csak egyszer van lehetőség.

(4) Az Igazgatóság rögzíti az Ámr. 8/b. számú melléklet igénylő által kitöltött I. adatlap adatait az Országos Támogatási Monitoring Rendszerbe (a továbbiakban: OTMR) . Az Igazgatóság a pályázatokat szabályszerűségi véleményével ellátva a benyújtást, vagy a hiánypótlást követő 10 napon belül megküldi a Tanácsnak.

(5) A pályázat befogadásáról a Tanács dönt. A Tanács döntéséről a pályázót írásban kell tájékoztatni. A pályázat befogadása nem kötelezi a Tanácsot a pályázat támogatására. A Tanács a 3. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig benyújtott és befogadott pályázatokról folyó év március 31-ig dönt. Amennyiben, a Tanács a befogadott pályázatok elbírálása során nem utasít el forrás hiányában pályázatot és nem használja fel előirányzat keretét, új pályázatot írhat ki. Az új pályázat benyújtásának határideje 2006. május 31-e, a Tanács e határidőig benyújtott és befogadott pályázatokról 2006. június 30-áig dönt. Az új pályázat során e rendelet szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.

(6) Pályázati díjként a támogatási igény 1%-át, de minimum 10 000 Ft-ot, maximum 250 000 Ft-ot kell befizetni. A pályázati díj a költségvetési törvény "Területfejlesztés" XVII. fejezet 5. cím, "Területfejlesztési intézményrendszeri feladatok" 4. alcím, "Regionális Fejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai" 1. jogcímcsoport, és a "Megyei Területfejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai" 2. jogcímcsoport előirányzat bevételét képezi. A pályázati díjat annak a Tanácsnak a számlájára kell érkeztetni, ahová a pályázó pályázatát benyújtja. A Tanács a Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámát a pályázati felhívásban közzéteszi. A díjakról elkülönített nyilvántartást kell vezetni. A díjak a pályázati rendszer működtetésével összefüggő kiadások fedezésére használhatók, és a költségvetési támogatással együtt a felhasználásukról az Áht. 13/A. §-ának (2) bekezdése szerint el kell számolni. Mentesülnek a pályázati díj befizetése alól a vis maior keretre, valamint a külön jogszabályban* meghatározott leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségből pályázó önkormányzatok, és a leghátrányosabb helyzetű települési önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségi társulások.[4]

(7) Vezetékes gázellátás létesítésének támogatására benyújtott pályázatokhoz, az Ámr. 84. §-ában meghatározottak mellett mellékelni kell a Magyar Energia Hivatal nyilatkozatát a gázellátó rendszer megvalósításának feltételeiről.

(8) A pályázathoz csatolni kell az Ámr. 83. §-a (4) bekezdésének e) pontjában előírt mellékletben meghatározott, értelemszerűen kitöltött, aláírt, bélyegzővel ellátott adatlapot, valamint a pályázati díj befizetését igazoló hitelintézeti terhelési értesítő hiteles másolatát.

4. §

(1) A támogatási igény benyújtása előtt megkezdett fejlesztéshez támogatás nem adható, kivéve a címzett, illetve céltámogatással megvalósuló fejlesztéseket, ahol a benyújtást követően még hátralévő fejlesztési tartalomhoz igényelhető támogatás.

(2) Az 1. § (3) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott előirányzatokból nem adható támogatás azokhoz a fejlesztésekhez, amelyek az Európai Unió által társfinanszírozott támogatások pályázati rendszerében, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzatból kaptak támogatást, kivéve a címzett, illetve céltámogatással megvalósuló fejlesztéseket.

(3) A pályázatok elbírálásakor az Ámr. 85-86. §-aiban előírtak szerint kell eljárni azzal, hogy az igényeltnél kisebb összegű támogatás is megítélhető, azonban ilyen esetben a kedvezményezett jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának csökkentését kezdeményezni. Az átdolgozott pályázatot a Tanács köteles megvizsgálni, és támogatásáról dönteni különös tekintettel annak megvalósíthatóságára és üzembe helyezhetőségére. A Tanács az átdolgozott pályázat esetében csak annak támogatásáról vagy nem támogatásáról dönthet, ebben az esetben az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás már nem ítélhető meg.

(4) A támogatás csak abban az esetben igényelhető az ÁFA-t is tartalmazó fejlesztés összköltsége alapján, ha a kedvezményezettnek - külön jogszabály szerint - a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán ÁFA levonási joga nincs.

5. §

(1) A támogatások elbírálásánál előnyt élveznek a külön jogszabályban* meghatározott eljárás alapján elfogadott a régió, a megye és a kistérség területfejlesztési koncepciójába és programjába, Budapest Főváros esetében a településfejlesztési koncepciókba illeszkedő fejlesztési pályázatok. Egy adott fejlesztéshez csak egyszer adható támogatás. A támogatás vissza nem térítendő.[5]

(2) A fejlesztés megkezdése időpontjának:

a) építéssel járó fejlesztés esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját;

b) építéssel nem járó fejlesztés (pl. önálló gépvásárlás, egészségügyi gépműszer beszerzés) esetén a közbeszerzési eljárást követő szerződéskötés időpontja, ennek hiányában az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot;

c) a fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját;

d) immateriális javak beszerzése esetén a megrendelés elküldésének, alkotása esetén a megvalósításról szóló szerződés aláírásának napját;

e) egyéb esetekben a szerződés vagy megrendelés aláírásának napját

kell tekinteni.

(3) A Tanács a támogatást nyert pályázatok listáját, a döntést követő 10 napon belül az OTH honlapján közzéteszi. A közzététel térítésmentes.

(4) A Tanács a döntéstől számított 10 napon belül az Ámr. 8/b) számú melléklet, döntéshozó által kitöltött II. adatlap, és az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában az 1. számú, az 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában a 2. számú, illetve a 3. számú mellékletében meghatározott adatlap egy példányának megküldésével értesíti az Igazgatóságot.

(5) Az Igazgatóság az OTMR-ben rögzíti az Ámr. 8/b. számú mellékletének döntéshozó által kitöltött II. adatlap adatait. Az Igazgatóság rögzíti az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában az 1. számú, az 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában a 2. számú, illetve a 3. számú mellékletében meghatározott adatlap adatait.

(6) A Tanács támogatásról szóló döntése alapján az Igazgatóság három eredeti sorszámozott példányban készíti elő aláírásra a támogatási szerződést. Az Igazgatóság a támogatási szerződés előkészítéséhez megküldött, vagy bekért összes irat egy másolati példányát köteles a Tanácsnak megküldeni. A támogatási szerződés első példánya a Tanácsot, második példánya a kedvezményezettet, harmadik példánya az Igazgatóságot illeti. A kedvezményezett, és az Igazgatóság példányának - igazolható módon történő - továbbítása a Tanács feladata. A támogatási szerződések módosításának előkészítése, a Tanács támogatás módosításáról szóló döntése alapján az Igazgatóság feladata. A támogatási szerződések és azok módosításának adatait az Igazgatóság nyilvántartja.

(7) A támogatási szerződéseket a támogatási döntésről szóló értesítő átvételét követő 90 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából - a megadott 90 napos határidőtől számított 30 napon belül - nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. A Tanács, a támogatási szerződés megkötésére nyitva álló határidő leteltéről tájékoztató igazgatósági értesítése alapján megvizsgálja a támogatási szerződés meg nem kötésének okát. A Tanács - amennyiben megállapítja, hogy a támogatási szerződés meg nem kötésére kedvezményezett hibájából került sor - megállapítja a támogatási döntés érvényvesztését, és e tényről soron kívül, írásban, igazolható módon tájékoztatja a kedvezményezettet. A tájékozató egy példányát az Igazgatóságnak is meg kell küldeni.

(8) Amennyiben a fejlesztés a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, a szerződésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás lefolytatása, és az eljárás lefolytatását igazoló iratok és létrejött szerződések benyújtását követően kerül folyósításra. Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként a program, projekt összköltsége (kiadása) a tervezetthez képest csökken, az Ámr. 87. § (9) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Amennyiben a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a program, projekt összköltsége (kiadása) a támogatási szerződésben meghatározotthoz képest csökken, a Tanács ennek megfelelően módosítja támogatási döntését. A Igazgatóság a módosított döntés alapján elkészíti a támogatási szerződés módosítását.

(9) A támogatási szerződésben kötelező meghatározni:

a) a fejlesztési célt, a támogatással elérni kívánt eredményt, a fejlesztés helyét;

b) a fejlesztési cél megvalósításának összköltségét, forrásának összetételét, ütemezését, megkezdésének és befejezésének időpontját;

c) a támogatás összegét, folyósításának ütemezését, felhasználásának pénzügyi feltételét, a kedvezményezett támogatás felhasználásának elszámolására vonatkozó kötelezettségét;

d) a kedvezményezett beszámolási kötelezettségét, valamint az ehhez kapcsolódó határidőket;

e) a szerződésszegés vagy a nem szerződésszerű teljesítés jogkövetkezményeit.

(10) A támogatást nyújtó köteles a szerződésben az elállás jogát kikötni arra az esetre, ha

a) az Ámr. 87. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik;

b) a közbeszerzési törvény rendelkezései alapján kötelezően lebonyolítandó közbeszerzési eljárás dokumentumait, a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követő 30 napon belül a kedvezményezett nem nyújtja be.

(11) Az a pályázó, akiről bebizonyosodik, hogy a pályázatában szándékosan valótlan adatot tüntetett fel, három évre kizárható a pályázati rendszerből.

(12) A forráshiány miatt támogatásban nem részesített pályázatok esetében a Tanács a döntést követő legkésőbb 60 napon belül intézkedik a befizetett pályázati díj pályázó részére történő visszafizetéséről.

(13) A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatására rendelkezésre álló előirányzat tárgyévi előirányzata legfeljebb 70%-ig vállalhat kötelezettséget 3 évre előre, de a következő évi kötelezettségvállalás mértéke 50%-nál magasabb nem lehet. A települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatására rendelkezésre álló előirányzat esetében a 2007. évre a régiónkénti 2006. évi eredeti előirányzat 50%-ára vállalható kötelezettség. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása előirányzatra, a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása előirányzatra, valamint a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása előirányzatból a decentralizált vis maior kerete terhére nem vállalható éven túli kötelezettség.

(14) A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatására rendelkezésre álló előirányzat tárgyévi előirányzatát növeli a tárgyévet megelőző évek maradványaiból igénybe vett összeg. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására, a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatására, és a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatására rendelkezésre álló előirányzatok tárgyévi, kötelezettséggel terhelt maradványai a következő év június 30-áig használhatók fel.

6. §

(1) Az Igazgatóság nyilvántartja a Tanácsoknak biztosított támogatási keret, illetve keretmaradvány összegét az éves előirányzat normatív felosztása alapján, és figyelemmel kíséri az előirányzatok ennek megfelelő felhasználását, melyet - a féléves beszámolóhoz és az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan - egyeztet az 1. § (4) bekezdése szerint az OTH-val, illetve a BM-mel. Ezen adatokat a Tanács is nyilvántartja.

(2) A támogatásokat a Magyar Államkincstár Központ az 1. § (4) bekezdése szerint az OTH-val, illetve a BM-mel kötött megállapodás alapján az Ámr. 90-92. §-ában előírtak szerint folyósítja azzal, hogy

a) a kedvezményezett, az általa igazolt eredeti és egy másolati számláját a Tanácshoz nyújtja be, aki az eredeti és másolati számla ellenjegyzését követően együtt továbbítja azokat az Igazgatósághoz;

b) az Igazgatóság a szabályszerűségi szempontból megfelelő számlák esetében, amennyiben a döntési adatlap és a támogatási szerződés adatai megegyeznek kezdeményezi a Magyar Államkincstár Központnál a támogatás folyósítását;

c) az Igazgatóság az eredeti számlát visszajuttatja a Kedvezményezettnek, a számla elfogadása esetén feltüntetve rajta, hogy az mely támogatáshoz került felhasználásra;

d) az Igazgatóságok által kezdeményezett lehívások adatainak ellenőrzését követően a Magyar Államkincstár Központ az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok esetében az OTH-nál, az 1. § (3) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott előirányzatok esetében a BM-nél kezdeményezi a támogatások utalványozását;

e) a Magyar Államkincstár Központ az OTH, illetve a BM utalványozása alapján intézkedik a támogatás kedvezményezett számlájára történő utalására;

f) folyósításra csak a fejlesztés befejezésének időpontjáig kiállított számlák esetében, a befejezést követő 60 napig van lehetőség;

g) amennyiben a folyósításra kedvezményezett hibájából az f) pontban meghatározott határidőig nem kerül sor, a fennmaradó támogatást vissza kell vonni. A Tanács, a folyósításra nyitva álló határidő leteltéről tájékoztató igazgatósági értesítés alapján megvizsgálja a folyósítás elmaradásának okát. A Tanács - amennyiben megállapítja, hogy a folyósításra kedvezményezett hibájából nem került sor -megállapítja a folyósítási határidő leteltét, és a fennmaradó támogatás visszavonásáról soron kívül írásban, igazolható módon tájékoztatja a kedvezményezettet. A tájékozató egy példányát az Igazgatóságnak is meg kell küldeni.

(3)[6] Az Igazgatóság az Áht.-ban, valamint az Ámr.-ban meghatározott ellenőrzési feladatokat jogosult és köteles ellátni. A támogatási szerződések végrehajtásának és a vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére az érintett Tanács jogosult és köteles. A Tanács és az Igazgatóság ellenőrzéseit összehangolja. A Tanács és az Igazgatóság ellenőrzéseket közösen is végezhet.

(4) A támogatásból megvalósuló fejlesztések hatásait értékelő jelentéseket, a folyamatban lévők nyomon követését és pénzügyi ellenőrzését tartalmazó elemzéseket a Tanácsok az 1. § (4) bekezdése szerint az OTH, illetve a BM által meghatározott formában és tartalommal évente elkészítik, és a tárgyévet követő február 15-éig megküldik az OTH, illetve a BM részére.

(5) A támogatás saját és más forrásokkal arányosan a teljesítést igazoló számla, vagy a fejlesztési célú pénzeszköz átadásáról szóló megállapodás alapján a Tanács döntéséről szóló adatlapnak megfelelő támogatási szerződésben rögzített éves ütemezés szerint vehető igénybe.

(6) A Magyar Államkincstár Központ féléves költségvetés beszámolási és év végi zárszámadási követelményeinek és határidejének megfelelően - a tárgyhót követő 15-ig - tájékoztatja az 1. § (4) bekezdése szerint az OTH-t, valamint a BM-et, a Tanácsokat a támogatás előirányzatának és maradványának felhasználásáról, a támogatásban részesülő kedvezményezett támogatásának összegéről az Áht.-ban, valamint az Ámr.-ben foglaltak figyelembevételével.

(7) A Tanács az éves támogatási keretösszeg felhasználásáról a költségvetés beszámolási és zárszámadási követelményeinek és határidejének megfelelően elkészített beszámolóját megküldi az 1. § (4) bekezdése szerint az OTH-nak, illetve a BM-nek.

7. §

(1) Ha a kedvezményezett a támogatást nem a szerződésben megjelölt feladatra használja fel, akkor az Áht. 64/B. § (2) bekezdésében meghatározott kamatokkal növelt összeget a visszavonásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül a támogatási szerződésben meghatározott számlára vissza kell fizetni. A nem szerződésszerű teljesítést, valamint a visszavonásra kerülő tőke és kamat tartozás összegét a Tanács állapítja meg, és döntéséről soron kívül írásban, igazolható módon tájékoztatja a kedvezményezettet.

(2) A támogatott fejlesztéssel létrehozott vagyontárgy, illetve vagyoni értékű jog a támogatási szerződésben rögzített vállalt kötelezettség lejáratának időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek más által történő átvállalásával, teljes jogutódlás mellett idegeníthető el.

(3) Az elidegenítés bevételéből a támogatás arányának megfelelő, de legalább az igénybe vett támogatás teljes, az Áht. 64/B. § (2) bekezdésében meghatározott kamatokkal növelt összegének visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával jár, ha az elidegenítésre a döntést hozó előzetes jóváhagyása nélkül kerül sor.

(4) A kamatot a támogatás igénybevételétől a visszavonásról szóló döntés időpontjáig kell felszámítani.

(5) A visszavont támogatást és kamatait az értesítéstől számított 5 napon belül a támogatási szerződésben meghatározott számlaszámra kell befizetni, a támogatási szerződés számának, a támogatási cél, valamint a támogatási döntésazonosító feltüntetésével.

(6) Abban az esetben, ha a támogatás és kamata befizetésére az (5) bekezdésben meghatározott időponthoz képest később kerül sor, az eltelt időszakra késedelmi kamatot kell fizetni.

8. §

(1) A támogatást igénybe vevő kedvezményezett a költségvetési beszámolóval egyidejűleg, illetve a támogatási szerződés szerint tervezett befejezési határidőt követő 90 napon belül az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában a 4. számú melléklet, az 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában az 5. számú, illetve a 6. számú mellékletben meghatározott adatlapon - elszámol az előirányzat felhasználásáról a Tanácsnak. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról - amennyiben az tárgyévi előirányzatot érint - le kell mondani. Az előző évek előirányzat-maradványa esetén az elszámolással egyidejűleg a Tanács módosítja a döntési adatlapot. A kedvezményezett elszámolását követően a Tanács a támogatási cél megvalósítását a helyszínen ellenőrzi, és erről jegyzőkönyvet állít ki. A Tanács az ellenőrzött elszámolási adatlap és az ellenőrzési jegyzőkönyv megküldésével az Igazgatóságot tájékoztatja.

(2) Ha a kedvezményezett a támogatott feladat megvalósításától eláll, illetve a támogatást csak részben használta fel, vagy a támogatási szerződés szerinti határidőig a támogatást nem használta fel, akkor a fel nem használt támogatásról az Áht. 64/B. § (1) bekezdésével összhangban le kell mondania. A lemondásról 8 napon belül az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában a 7. számú melléklet, az 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában a 8. számú melléklet szerinti nyilatkozatban értesíti a Tanácsot. A Tanács a lemondásról a nyilatkozat egy másolati példányának megküldésével tájékoztatja az Igazgatóságot.

(3) A fejlesztési célú támogatásnak az adott megye részére biztosított tárgyévi keretéből, illetve az előző év előirányzat-maradványából, valamint a lemondásból, a visszavonásból eredő összegek az Igazgatóság által előkészített támogatási szerződés Igazgatóság által előkészített módosítását követően a Tanácsok számára ismételten felhasználhatók a tárgyévben ki nem elégített, de a feltételeknek megfelelő önkormányzati pályázatokra.

9. §

(1) A Magyar Államkincstár Központnak a (2) bekezdésben meghatározott adattartalom vonatkozásában adatszolgáltatási kötelezettsége van az OTH, a BM, és a Tanács felé.

(2) A Magyar Államkincstár Központ havi, féléves, valamint éves rendszerességgel megyei és regionális bontásban adatot szolgáltat a folyósítások vonatkozásában.

MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCSOK DÖNTÉSI HATÁSKÖRÉBE UTALT ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

Közös szabályok

10. §

(1) A költségvetési törvény 15. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a IX. fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, 7. cím A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior támogatásaira előirányzott keret

63%-a

a) a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló jogszabályban* meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekbe és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló jogszabályban** meghatározott társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatására, 37 %-ának[7]

b) 80%-a az önkormányzati fejlesztések támogatására területi kötöttség nélkül,

c) 20%-a az önkormányzatok vis maior feladatainak támogatásra területi kötöttség nélkül

használható fel.

(2) A támogatás szempontjából elismerhető költségek:

a) a számviteli törvény 47. §-ában, 48. §-ában és 51. §-ában foglaltak szerint, az immateriális javak, a tárgyi eszközök beszerzési ára, a meglévő tárgyi eszközök bővítésének, rendeltetése megváltoztatásának, átalakításának előállítási költségeinek mértékéig. Azonban a tárgyi eszközök bekerülési értékén belül az immateriális javak (például engedélyesi terv) bekerülési költsége nem haladhatja meg a 25%-ot. A bekerülési értéknél a 12 hónapon belül keletkezett tervezéshez kapcsolódó számlák vehetők figyelembe;

b) fejlesztési célú pénzeszközök átadása,

ba) szolgáltató (vezetékes gáz, áram, hírközlés) társaságok és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerinti víziközmű üzemeltetők,

bb) önkormányzatok által alapított és azok többségi tulajdonában lévő beruházó vagy szolgáltató gazdasági társaságok,

bc) a Magyar Közút Kht., illetve 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok részére az a) pontban meghatározott arányok és az önkormányzatokkal kötött szerződés szerint.

(3) A támogatás mértéke alapesetben nem haladhatja meg az elismerhető költség 60%-át. Az alapesetben adható támogatáson felül kedvezményezetti szempontból, területi besorolás, valamint fejlesztési cél alapján, az alábbi többlettámogatás adható:

a) kedvezményezetti szempontból:

aa) az a települési önkormányzat amelyik az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő működési forráshiányos önkormányzatok kiegészítő keretéből a 2004. és a 2005. évben is kapott támogatást 10%-kal magasabb támogatást kaphat,

ab) azon önkormányzatok amelyek társulási formában kívánják fejlesztéseiket megvalósítani 10%-kal magasabb támogatást kaphatnak,

ac) a többcélú kistérségi társulások, illetve az általuk benyújtott projektcsomagok 15%-kal magasabb támogatást kaphatnak;

b) területi besorolás alapján:

ba) a külön jogszabályban meghatározott hátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló fejlesztés, a külön jogszabályban* meghatározott 10%-kal magasabb támogatást kaphat;[8]

bb) a külön jogszabályban meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló fejlesztés, a külön jogszabályban* meghatározott 20%-kal magasabb támogatást kaphat;[9]

c) támogatási cél alapján:

ca) a felszíni vízelvezető rendszerek kiépítése, amennyiben társulási összefogással valósul meg, a beruházás 10%-kal magasabb támogatást kaphat akkor, ha a társult önkormányzatokra eső összes beruházási hányad meghaladja a beruházás teljes összegének 10%-át,

cb) kedvezőtlen telepszerű lakókörzetek termelőinfrastruktúra kiépítése 10%-kal magasabb támogatást kaphat,

cc) a belvíz elleni védekezés, amennyiben az önkormányzat a pályázat benyújtását megelőző mindkét évben a vis maior keretből vagy más állami forrásból támogatásban részesült, a felszíni vízelvezető rendszer kiépítéséhez 100%-os támogatásban részesülhet.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott többlettámogatások összevonhatók. Az alapesetben nyújtott támogatás és a (3) bekezdés a), b), valamint c) pont ca)-cb) alpont alapján nyújtott együttes többlettámogatás mértéke azonban nem haladhatja meg az elismerhető költség 95%-át, kivéve, ha a fejlesztést a külön jogszabályban meghatározott leghátrányosabb hátrányosabb helyzetű kistérségekben lévő, önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő működési forráshiányos önkormányzatok kiegészítő keretéből a 2004. és a 2005. évben is támogatást kapott önkormányzat valósítja meg, vagy a fejlesztés a (3) bekezdés c) pont cc) alpontban meghatározott feltételeknek megfelel.

(5) A beruházásnak a megkezdéstől számított 3 éven belül meg kell valósulnia, kivéve a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásokat. A fejlesztéssel megvalósított infrastrukturális szolgáltatásról az önkormányzatnak 10 éven keresztül gondoskodnia kell.

A 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott keret programspecifikus szabályai

11. §

(1) Több település összefogásával megvalósuló beruházás abban az esetben támogatható, ha legalább egy település megfelel a 10. § (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott feltételeknek. Ez esetben a támogatás csak a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő önkormányzatot illeti meg, a beruházás költségeiből azt terhelő hányad figyelembevételével.

(2) Az önkormányzatok az alábbi fejlesztési célok megvalósításához igényelhetnek támogatást:

a) a településeken vagy azok egyes területein - kiemelten a kedvezőtlen telepszerű lakókörzetekben - a termelő infrastrukturális beruházásokhoz;

b) a bel- és külterületen meglévő termelő infrastrukturális hálózatok felújításához, korszerűsítéséhez;

c) a felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztéséhez;

d) az ipari területek előkészítésének beruházásaihoz;

e) a címzett és céltámogatásban részesülő fejlesztésekhez;

f) az önkormányzati tulajdonú kötelező feladatot ellátó intézmények fejlesztéseihez;

g) közfürdők korszerűsítéséhez;

h) a turizmushoz, a környezet- és a természetvédelemhez, valamint a szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó önkormányzati fejlesztéseihez;

i) településrendezési tervek elkészítéséhez.

A 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott keret programspecifikus szabályai

12. §

(1) A megyei területfejlesztési tanács és a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együtt: területfejlesztési tanács) dönt a támogatás önkormányzatok részére történő odaítéléséről.

(2) A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok vonatkozásában a támogatás felhasználásával kapcsolatos döntési hatáskört - a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a Fővárosi Közgyűlés gyakorolja.

(3) Az önkormányzatok az alábbi célok megvalósításához igényelhetnek támogatást:

a) a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó, önkormányzati tulajdonra vonatkozó fejlesztésekhez;

b) a címzett és céltámogatással folyamatban lévő fejlesztésekhez.

A 10. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott (decentralizált vis maior) keret programspecifikus szabályai

13. §

(1) Az önkormányzat támogatást igényelhet a területfejlesztési tanácstól az önkormányzati tulajdonban lévő építményt (épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt) sújtó, előre nem látható természeti vagy más károkból adódó - az önkormányzat kötelező feladat ellátását, illetőleg a helyi közlekedés biztonságát veszélyeztető - többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével (decentralizált vis maior keret) .

(2) A támogatás igénylésének feltétele a káreseménynek - az előre nem látható, váratlan esemény miatt bekövetkezett kárt követő 5 napon belül - az önkormányzat írásos (faxon vagy e-mailen történő) bejelentése a területfejlesztési tanács és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelmi igazgatóság) felé. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A bejelentést követően haladéktalanul - de legkésőbb 10 napon belül - a területfejlesztési tanács és a katasztrófavédelmi igazgatóság képviselője a helyszínen együttesen meggyőződik a bejelentés valódiságáról, erről jegyzőkönyvet állít ki, mellyel megteremti a jogalapot arra, hogy a helyi önkormányzat támogatást igényelhessen. A jegyzőkönyvben meghatározzák a helyreállítás várható kezdési és befejezési időpontját.

(4) Nem igényelhető támogatás a vis maior keretből az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, illetve felújítási előirányzatok pótlására. Nem támogathatók azok a kérelmek sem, ahol a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól - az önkormányzat rendelkezésére álló források alapján -elvárható.

(5) Különösen súlyos természeti vagy más, a település nagyobb részét érintő károk (pl. földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kiterjedésű belvíz, tornádó, tűzvész, robbanás, pince- vagy partfalomlás) mérséklésére a támogatás azonnali segítségnyújtásként, előleg formájában is folyósítható a területfejlesztési tanács utólagos engedélyezésével, a területfejlesztési tanács elnökének előzetes döntésével, a kedvezményezettet terhelő elszámolási kötelezettséggel.

(6) A települést ért különösen súlyos természeti vagy más csapás esetében, melynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vált, illetve helyre nem állítható, kivételesen a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben előírt eljárási szabályokkal egyezően az önkormányzati kötelezettségből eredő kiadások (átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. A támogatás előleg formájában is folyósítható az (5) bekezdésben részletezett eljárás szerint.

14. §

(1) Az önkormányzat a 9. számú mellékletben meghatározott támogatási kérelmét - az Igazgatóságon keresztül -a bejelentésről készült jegyzőkönyv kiállítását követő 30 napon belül köteles benyújtani a területileg illetékes területfejlesztési tanácshoz. A kérelemben meg kell határozni a helyreállítás kezdési és befejezési határidejét. Az Igazgatóság megvizsgálja a kérelmet és - hiányosság észlelése esetén - az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése alapján az önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. Az önkormányzat a hiány pótlásáról 8 napon belül gondoskodik.

(2) A támogatási kérelem mellékletei a következők:

a) a káresemények bekövetkeztét igazoló területfejlesztési tanács által kiállított jegyzőkönyv, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító bizonylat: szakértői nyilatkozat, költségvetés a kár helyreállításáról, a biztosító által megállapított kártérítés összegére vonatkozó dokumentum, ha a biztosító még nem állapította meg a kártérítést, akkor legalább a biztosítónak benyújtott kárigény, egyéb dokumentumok;

b) a képviselő-testület határozata arról, hogy

ba) a káreseményhez kapcsolódóan milyen biztosítással rendelkezik,

bb) más - a tulajdonában lévő - épületben ezt a feladatát nem tudja ellátni,

bc) saját erejéből - részben vagy egészében - a vis maior helyzetet nem tudja megoldani;

c) az önkormányzat adott évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet;

d) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviselőjének - a rendkívüli esemény bekövetkezését, a kár tényét, jellegét tartalmazó - nyilatkozata;

e) a pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás tekintetében a belügyminiszter által kinevezett Pince-és Partfalveszély-elhárítási Szakértői Bizottság támogató vagy elutasító javaslatot tartalmazó szakvéleménye;

f) az önkormányzati tulajdon igazolása (tulajdoni lap másolata);

g) a területfejlesztési tanács által meghatározott egyéb bizonylatok.

(3) A területfejlesztési tanács a döntéstől számított 3 napon belül az e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott adatlap megküldésével értesíti az Igazgatóságot. Az Igazgatóság az adatlap adatait rögzíti és az adatlap egy példányát továbbítja az OTH-nak. Az adatlap az utalványozás és előirányzat-engedélyezés alapdokumentuma.

(4) Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról - befejezési határidőt követő 30 napon belül - hiteles bizonylatok becsatolásával, a területfejlesztési tanácsnak köteles elszámolni.

(5) Az elszámolás véglegezése a területfejlesztési tanács utóellenőrzésével történik. Ekkor - helyszíni ellenőrzésként, az elvégzett munka igénybejelentés szerinti műszaki tartalmának igazolására - ellenőrzési jegyzőkönyv kiállítására kerül sor, amelynek záradéka a felhasználás jogszerűségét minősíti, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírásával. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet a területfejlesztési tanács megküldi az Igazgatóságnak.

(6) A (5) bekezdésben előírt visszafizetési kötelezettség megállapítására, befizetésére a 7. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása keret programspecifikus szabályai

15. §

(1) Támogatást igényelhetnek azok a települési önkormányzatok, illetve többcélú kistérségi társulások, amelyek a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló jogszabályban* meghatározott, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek jegyzékén szereplő kistérségeken belül vannak, valamint azok a megyei önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások, amelyek fejlesztéseiket ezen kistérségeken belül akarják megvalósítani, és a fejlesztés a kistérség fejlődését szolgálja.[10]

(2) A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása program operatív céljai:

a) a helyi önkormányzatok alapfeladat ellátása között meglévő színvonalbeli különbségek csökkentése;

b) a kistérségben élők életminőségének javítása;

c) a kistérségben élő emberek esélyegyenlősége között meglévő különbségek csökkentése;

d) a kistérség helyi gazdaság diverzifikálásának elősegítése.

(3) A célok elérése érdekében támogatás nyújtható:

a) a helyi önkormányzatok alapfeladat ellátása között meglévő színvonalbeli különbségek csökkentése érdekében, a bel- és külterületen termelő infrastrukturális fejlesztésekhez;

b) a kistérségben élők életminőségének javítása érdekében, a humán infrastrukturális fejlesztésekhez;

c) a kistérségben élő emberek esélyegyenlősége között meglévő különbségek csökkentése érdekében:

ca) a kedvezőtlen telepszerű lakókörzetekben a termelő infrastrukturális beruházásokhoz,

cb) az önkormányzati tulajdonú középületek akadálymentesítését szolgáló beruházásokhoz,

cc) az automata lélegeztetővel ellátott életmentő készülék beszerzését szolgáló beruházások,

cd) a falugondnoki hálózat fejlesztését szolgáló beruházásokhoz,

ce) a tanyagondnoki hálózat fejlesztését szolgáló beruházásokhoz,

cf) a közösségi terek kialakítását szolgáló fejlesztésekhez;

d) innovációs központ vagy ipari terület kialakítását szolgáló beruházásokhoz.

(4) Támogatás igényelhető egy projekt, vagy egy projektcsomag megvalósítására. Projektcsomagot csak önkormányzati társulás, illetve többcélú kistérségi társulás nyújthat be. A támogatások elbírálásánál előnyt élveznek a projektcsomagban benyújtott pályázatok.

(5) Forrás hiányában projektcsomagot mindaddig nem lehet elutasítani, amíg a megyei területfejlesztési tanács nem használta fel keretének 30%-át projektcsomagban benyújtott igények támogatására.

REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK DÖNTÉSI HATÁSKÖRÉBE UTALT ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása program programspecifikus felhasználási szabályai

16. §

(1) Támogatás

a) a lakossági, illetve önkormányzati költségvetési szerveknél keletkező települési hulladék gyűjtését, szállítását és kezelését szolgáló rendszer fejlesztésére,

b) a településen nem csatornázott (hatósági igazolással alátámasztottan gyűjtővezetékkel el nem látott), lakossági és önkormányzati költségvetési szerveknél keletkező, a kommunálishoz hasonló összetételű folyékony hulladék kezelésének fejlesztésére és e kezelési tevékenység közszolgáltatásba való bevonására,

c) a korszerű hulladéklerakási követelményeket ki nem elégítő hulladéklerakó rekultivációs kiviteli tervének elkészítéséhez, illetve ha a hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata nem történt meg, akkor a rekultivációs terv és az annak alapjául szolgáló felülvizsgálati dokumentáció együttes elkészítéséhez igényelhető.

(2) Támogatásra az a települési önkormányzat, önkormányzati társulás és többcélú kistérségi társulás pályázhat, amennyiben az érintett önkormányzat

a) tekintetében jogszabályokban előírt feltételekkel működik települési szilárd-, illetve folyékonyhulladékkezelési közszolgáltatás;

b) területén hatályos helyi közszolgáltatási önkormányzati rendelet alapján megtörtént a közszolgáltató kiválasztása és vele érvényes közszolgáltatási szerződést kötöttek;

c) nyilatkozatban vállalják, hogy a tevékenység fejlesztésével összefüggésben a hatályos önkormányzati rendeletet, valamint a közszolgáltatási szerződést szükség szerint módosítják;

d) hulladéklerakó rekultivációs kiviteli tervének elkészítéséhez benyújtott pályázat esetében, az önkormányzat területén vagy tulajdonában a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek nem megfelelően üzemelő vagy bezárt hulladéklerakó található és a hulladéklerakó még nem került rekultiválásra.

(3) Támogatott elemek és a támogatás aránya a megadott fajlagos költségek figyelembevételével:

(4) Minden pályázó önállóan egy pályázatot - mely igény szerint több támogatási elemet is tartalmazhat -nyújthat be, és legfeljebb további egy pályázatban társultként vehet részt. A benyújtott pályázatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kijelölt intézmény az Igazgatóság általi megküldést követő 10 napon belül véleményezi, és véleményét megküldi a Tanácsnak.

(5) A támogatással létrehozott vagyon, önkormányzat, vagy önkormányzati társulás esetében az érintett önkormányzat, többcélú kistérségi társulás esetén a többcélú kistérségi társulás tulajdonát képezi, ami építmény, létesítmény és gépjármű esetén 10 évig, illetve gépjármű esetén legfeljebb a selejtezés időpontjáig, egyéb eszköz esetén 5 évig nem idegeníthető el. Az üzemeltetésért a támogatásban részesült önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, illetve önkormányzati társulás esetében a gesztor önkormányzat vagy a társulási megállapodásban megjelölt önkormányzat a felelős.

(6) Amennyiben a pályázó többcélú kistérségi társulás és a feladat ellátásában az adott kistérséghez tartozó önkormányzatok több mint fele részt vesz, úgy a maximális támogatási mértéken felül további 5%-os támogatás adható.

(7) Előnyt jelent az elbírálás során

a) a több önkormányzat összefogásával, társulással megvalósuló fejlesztés;

b) a több támogatható elemre készült (komplex) megoldások alkalmazása;

c) a térségi szemlélet érvényesítése;

d) a megadott fajlagos költségnél alacsonyabb költségű - de az előírásoknak megfelelő - beruházás;

e) a környezetvédelmi szempontból megfelelő, működő regionális agglomerációs létesítményhez (befogadóhoz) való kapcsolódás, amit létesítményi (befogadói) szándéknyilatkozattal kell alátámasztani;

f) ha a (3) bekezdés f)-g) pontok szerint kedvezményezett elemek esetén a rekultiválni tervezett hulladéklerakó a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat alapján magas környezeti kockázattal rendelkezik;

g) ha a (3) bekezdés f)-g) pontok szerint kedvezményezett elemek esetén a rekultiválni tervezett hulladéklerakó a külön jogszabály szerint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen van.

(8) A települési folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatást végző szennyvíztisztító telepen települési folyékony hulladékot befogadó műtárgy és települési folyékonyhulladék-szippantó, -szállító jármű támogatási elemekre benyújtott pályázatok közül előnyben részesülnek azok, amelyek a (7) bekezdésben meghatározott szempontokon túl az alábbi szempontoknak is megfelelnek:

a) amelyeket a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében felsorolt település nyújt be, amennyiben a település nem csatornázott;

b) amelyek térségi vagy térségfejlesztési szemléletet tükröznek: a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program agglomerációival megegyező, és a Programban a felszín alatti érzékenység magasabb érzékenységi fokozatában szerepelnek;

c) amelyek a hulladékot befogadó szennyvíztisztító telepen keletkező iszapot hasznosítják;

d) amelyek környezetileg érzékeny területen zárt (műszaki védelemmel kialakított) tárolókban oldják meg a keletkező hulladék gyűjtését;

e) ahol a hulladék szállítója önellenőrzési tervet készít, betartva a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól szóló 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet és a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet vonatkozó szabályait;

f) amely a beruházás hulladéknak a felszín alatti vízbe történő bevezetéséből származó, igazolt környezeti károk felszámolását, ennek csökkentését szolgálja.

(9) Nem támogatható az a pályázat, amely használt eszköz beszerzésére, illetve a meglévő eszköz felújítására, átalakítására, cseréjére irányul.

(10) A támogatható eszközök, létesítmények fajlagos költségeit a 11. számú melléklet tartalmazza.

(11) Az önkormányzati saját rész a támogatás és a teljes beruházási költség közötti különbözet.

A települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása programspecifikus felhasználási szabályai

17. §

(1) A támogatás célja a települési önkormányzatok törzsvagyonába tartozó belterületi közutak - kapacitást nem növelő - szilárd burkolat felújításának támogatása olyan esetekben, amikor az út vízelvezetése megoldott, vagy azt a tervezett burkolatfelújítással egyidejűleg az önkormányzat - saját forrásból - megoldja.

(2) A települési önkormányzatok elismerhető bruttó felújítási kiadásaik 50%-át, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló, külön jogszabályban meghatározott települések kiadásaik 58%-át, de legfeljebb a felújítás bruttó fajlagos költségei alapján számított összeg 50, illetve 58%-át igényelhetik támogatásként.

(3) Minden igénylés egy (esetleg több utcát magába foglaló, de egybefüggő) hálózati elemre vonatkozhat.

(4) Ha a felújítandó burkolt útszakaszhoz kapcsolódó vízelvezető rendszer nem megfelelő állapotú, csak abban az esetben lehet a felújítási munkákra igénybejelentést benyújtani, ha az önkormányzat vállalja a vízelvezető rendszer felújítását, illetve kiépítését.

(5) A támogatás szempontjából a felújítás bekerülési összege nem tartalmazhatja - a pályázat beadási határidejét megelőző egy évnél régebbi - tervezési, továbbá a terület-igénybevételi és közműlétesítési (pl. közvilágítás, szennyvízcsatorna) költségeket, utóbbinál kivételt képez a gyalogos-átkelőhely előírás szerinti megvilágítását szolgáló eszközök létesítése. A fejlesztés bekerülési összegébe beszámítható a pályázat beadási határnapját megelőző egy éven belül kifizetett tervezési, építési engedélyezési díj, továbbá a lebonyolítás díja, amely az önkormányzati saját forrás részeként elismerhető. Használatbavételi díj abban az esetben számolható el, ha annak számlája a kivitelezői számla benyújtásával egyidejűleg biztosítható.

(6) A burkolatfelújítás támogatás szempontjából elismerhető bruttó fajlagos költségeket a 12. számú melléklet tartalmazza. A támogatás szempontjából elismerhető költségek a számviteli törvény 47. §-ában, 48. §-ában és 51. §-ában foglaltak szerint a tárgyi eszközök, immateriá-lis javak beszerzési árának, valamint a meglévő eszközök bővítésének, rendeltetése megváltoztatásának, átalakításának előállítási költségeinek mértékéig.

(7) Az elbírálás során előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek főútvonalak, illetve tömegközlekedés által igénybe vett egyéb utak burkolatfelújítására igényelnek állami támogatást.

(8) A benyújtott pályázat egy példányát az Igazgatóság megküldi a Magyar Közút Kht. részére. A Magyar Közút Kht. a pályázatot szakmai szempontból az Igazgatóság általi megküldést követő 10 napon belül véleményezi, és véleményét megküldi a Tanácsnak.

A (központi) vis maior tartalék felhasználásának szabályai

18. §

(1) A területfejlesztési tanács a (központi) vis maior tartalékból akkor vehet igénybe támogatást, ha a 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti éves előirányzatát már felhasználta. Az igények teljesítéséről a pénzügyminiszterrel történő egyeztetést követően a belügyminiszter dönt.

(2) A területfejlesztési tanács a vis maior tartalékra vonatkozó kérelmét a belügyminiszterhez, folyamatosan, azonban legkésőbb a tárgyév december 10-éig nyújtja be. A vis maior tartalékra vonatkozó kérelem a területfejlesztési tanács javaslata alapján nyújtható be, amelynek során a 13. és a 14. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel hozza meg javaslatát. A BM-hez beterjesztett javaslatnak tartalmaznia kell:

a) az önkormányzat kérelmében szereplő építményen végzendő műszaki munkák tartalmát, költségvetését, az önkormányzat által igényelt támogatás összegét;

b) építményenként a tanács által támogatásra javasolt műszaki munkákat, és támogatás összegét. A területfejlesztési tanács a BM kérésére pótlólag köteles megküldeni a szükségesnek tartott dokumentumok hiteles másolatát. Vis maior tartalékból történő támogatás kifizetése a következő évre nem vihető át.

(3) A 13. § (5) bekezdése szerinti esetekben a vis maior tartalékból előleg folyósítható a területfejlesztési tanács elnökének javaslatára, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyeztetett döntése alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel.

(4) A vis maior tartalék igénybevételére a 13. és a 14. § (1)-(2) bekezdése rendelkezéseit, a támogatás folyósítására, elszámolására, és ellenőrzésére a 14. § (4)-(6) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az OTH helyett a BM jár el.

(5) A vis maior tartalék utalványozását a BM végzi.

18/A. §[11]

(1) A Kormány által a helyi önkormányzatok 2006. első félévi belvízvédekezéssel kapcsolatos többletköltségeire - a vis maior tartalék előirányzatának növelésével -jóváhagyott 785,6 millió forint összegű támogatásból 196,4 millió forint használható fel az önkormányzatoknál felmerülő védekezési kiadásokra. Ezen előirányzat felhasználása során e rendelet 13-14. §-ait és 18. § (2)-(5) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Kormány által a helyi önkormányzatok 2006. első félévi belvízvédekezéssel kapcsolatos többletköltségeire jóváhagyott 785,6 millió forint összegű támogatásból 589,2 millió forint használható fel a 2006 januárjában súlyos belvízhelyzetben lévő Heves, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád, Sza-bolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyék érintett önkormányzatainál a belvízveszély mérséklésével összefüggő kiadásokra.

(3) A (2) bekezdés szerinti előirányzat megyék közötti felosztásáról a belügyminiszter - a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint a megyei védelmi bizottságok javaslata alapján - dönt.

(4) Az önkormányzatok a (2) bekezdés szerinti támogatási igényüket - a megyei védelmi bizottságok útján - a megyei területfejlesztési tanácsokhoz nyújthatják be. Az önkormányzatok támogatási igénye alapján a vis maior tartalék (2) bekezdés szerinti összegéből - a területfejlesztési tanács elnökének javaslatára - a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyeztetett döntése szerint előleg folyósítható.

(5) A megyei területfejlesztési tanács:

a) a vis maior tartalék (1) és (2) bekezdések szerinti összegéből akkor is igényelhet támogatást, ha a 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti éves előirányzatot még nem használta fel,

b) az önkormányzatoknál a belvízveszély mérséklésével összefüggő kiadásokra a (4) bekezdés szerint felosztott megyei keretösszeg erejéig nyújthat be vis maior tartalékra vonatkozó kérelmet.

(6) Az igények teljesítéséről a pénzügyminiszterrel történő egyeztetést követően a belügyminiszter dönt.

(7)[12] A vis maior tartalék (1)-(6) bekezdés szerinti összegéből jóváhagyott támogatásról az önkormányzatoknak a megyei területfejlesztési tanács részére 2006. október 31-ei fordulónappal, legkésőbb november 10-éig el kell számolniuk. E határidő elmulasztása esetén a támogatást az Áht. 64/B. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal növelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésnek.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. §

(1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 27/2005. (II. 14.) Korm. rendelet 2005. december 31-én hatályát veszti, szabályait a folyamatban lévő eljárásokban kell alkalmazni.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez

2. számú melléklet a 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez

4. számú melléklet a 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A fejlesztés forrásösszetétele (adatok Ft-ban)

Befejezett fejlesztés költségeinek tételes kimutatása (adatok Ft-ban)

A mértékegység kódok használata

5. számú melléklet a 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Elszámolás a helyi önkormányzatok települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatásáról

A hulladék közszolgáltatás fejlesztése költségeinek összetétele támogatott elemenként és forrásonként

..........év

adatok Ft-ban

6. számú melléklet a 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Elszámolás a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatásáról

Kelt: ....................................., .......... év...................... hó ......... nap

PH.

Polgármester

Melléklet: 1 db táblázat

Az útburkolat felújítás költségeinek összetétele forrásonként és évenként

adatok Ft-ban

7. számú melléklet a 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez

PÓTLAP[13]

a helyi önkormányzatok fejlesztési támogatás "Lemondó nyilatkozat"-ához

8. számú melléklet a 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez

9. számú melléklet a 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Helyreállítás pénzügyi forrásösszetétele:

10. számú melléklet a 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez

11. számú melléklet a 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Támogatható eszközök, létesítmények fajlagos költségei

1. Helyben történő szelektív gyűjtéshez szükséges edényzet, hulladékgyűjtő zsák támogatása esetén.

A szelektív gyűjtéshez szükséges edényzet, zsák (a közszolgáltatóval egyeztetett jelzéssel ellátva) a települések családi házas övezeteiben található ingatlanokon keletkező hulladék szelektív gyűjtéséhez igényelhető. A 2000 fő alatti településeken havi egyszeri, a 2000 fő feletti településeken havi kétszeri begyűjtést figyelembe véve összesen legfeljebb 1 évre szükséges zsákmennyiség.

2. Házi komposztálást segítő speciális eszköz támogatása esetén.

3. Szennyvíztisztító telepen folyékony hulladékot befogadó műtárgy létesítésének támogatása esetén.

4. Szelektív hulladékgyűjtő, -szállító jármű támogatása esetén.

Az alábbi kategóriákba sorolt járművekre támogatás a szelektíven gyűjtött hulladék gyűjtéséhez, szállításához adható.

5. Speciális szelektív hulladékgyűjtő, -szállító jármű támogatása esetén.*

* Amelynek kialakítása kizárólag a megcélzott eszközrendszer kiszolgálására, a szelektíven gyűjtött hulladék gyűjtésére, szállítására alkalmas.

6. Korszerű települési folyékonyhulladék-szippantó, -szállító jármű beszerzésének támogatása esetén.*

E Ft

* Csak komplett gépjármű támogatható, felépítmény vagy alváz külön-külön nem! 7. Hulladéklerakó rekultivációs kiviteli terv elkészítésének támogatása esetén.

8. Hulladéklerakó rekultivációs kiviteli terve és az annak alapjául szolgáló felülvizsgálati dokumentáció együttes elkészítésének támogatása esetén

12. számú melléklet a 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A burkolatfelújítás támogatás szempontjából elismerhető bruttó fajlagos költségek