16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet

az egyes hajózási tárgyú jogszabályok módosításáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének a), b), e), k),p) és s) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az 1. § és az 1. melléklet tekintetében az oktatási miniszterrel, a 3., 9. § és a 2. melléklet tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1) A hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet (a továbbiakban: Hkr.) 2. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"l) vonalvizsga: a víziút adott szakaszának ismeretéből tett vizsga;"

(2) A Hkr. 2. §-a a következő s) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában]

"s) utas: a vízijárművön a személyzeten kívül szállított bármely személy."

(3) A Hkr. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a rendelet 2-4. számú melléklete eltérően nem rendelkezik, a gazdasági célú úszólétesítmény önálló vezetésére, valamint gépüzemének vezetésére jogosító képesítések megszerzésének előfeltétele az alapfokú iskolai végzettség, továbbá a betöltött 18. életév."

(4) A Hkr. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A képesítés megszerzéséhez vizsgát kell tenni. A vizsga követelményszintjét és a vizsgáztatás módszerét, ideértve a vizsgák alóli mentesítés részletes szabályait és feltételeit is, valamint a vizsgabizottság működési rendjét a Közlekedési Főfelügyelet - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jóváhagyásával - vizsgaszabályzatban állapítja meg és azt a módosítások alkalmával a Közlekedési Értesítőben, valamint a Közlekedési Főfelügyelet honlapján közzéteszi. A tengerész képesítések tekintetében a vizsgaszabályzatnak a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (a továbbiakban: IMO) által elfogadott tematika alapján kell készülnie."

(5) A Hkr. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A hatósági képesítő gyakorlati vizsgára, a vizsgaszabályzatban meghatározott típusú úszólétesítményt a vizsgázó vagy jóváhagyott képzés esetén a képző szerv biztosítja. A hajózási hatóság olyan úszólétesítményt fogad el, amely az adott vízterületen hajózásra alkalmas. A vizsga céljára igénybe vett úszólétesítmény a hajózási hatóság képviselőjének jelenlétében hatósági jelzést visel és az úszólétesítményre a hajózási hatósági hajókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

(6) A Hkr. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hajózási hatóság az általa kiadott képesítő okmányt visszavonja vagy érvényességét korlátozza, ha]

"a) az okmány kiadásának alapjául szolgáló adatok, tények, nyilatkozatok valótlansága bizonyosodik be, az okmány hamis vagy azt meghamisították, vagy"

(7) A Hkr. 12. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet hatálybalépése előtt kiállított belvízi fedélzeti hivatásos hajózási képesítő okmányok helyett a Közlekedési Főfelügyelet kérelemre, különbözeti vizsga nélkül az e rendeletben foglaltaknak megfelelő képesítő okmányt állít ki.

(2) Az 1995. március 1. után kiadott belvízi gépüzemi hivatásos hajózási képesítő okmányok helyett a Közlekedési Főfelügyelet kérelemre különbözeti vizsga nélkül:

a) a belvízi II. osztályú (950 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi II. osztályú géptiszti képesítő okmányt,

b) a belvízi gépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelő képesítő okmányt,

c) a belvízi gépkezelő képesítést szerzett személy részére - úszólétesítményen gépkezelő szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat igazolása után - belvízi gépkezelő képesítő okmányt,

d) a belvízi gőz- vagy villamos géptiszt, gépmester, illetve gépkezelő vagy hajókazán kezelő képesítést szerzett személy részére - megfelelő hivatalos bejegyzéssel -II. osztályú géptiszt, illetve gépkezelő okmányt

ad ki.

(3) Az 1995. március 1. napja előtt kiadott hivatásos hajózási képesítő okmányok helyett a Közlekedési Főfelügyelet kérelemre különbözeti vizsga nélkül

a) belvízi III. osztályú (750 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi II. osztályú géptiszti képesítő okmányt,

b) belvízi II. osztályú (3000 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi I. osztályú géptiszti képesítő okmányt,

c) a belvízi motorgépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelő képesítő okmányt,

d) a belvízi motorgépkezelő képesítést szerzett személy részére - úszólétesítményen gépkezelő szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat igazolása után - belvízi gépkezelő képesítő okmányt,

e) belvízi motorgépészi képesítést szerzett személy részére - a képesítésben meghatározott korlátozásnak megfelelően - belvízi gépkezelői, II. osztályú géptiszti vagy I. osztályú géptiszti képesítő okmányt,

f) belvízi gőz-, illetve villamos üzemű gépek kezelésére képesítést szerzett személy részére, "kizárólag gőzüzemű gépekre", illetve "kizárólag villamos üzemű gépekre" hivatalos bejegyzéssel - a képesítésben meghatározott korlátozásnak megfelelően - belvízi gépkezelő, II. osztályú géptiszt vagy I. osztályú géptiszt képesítő okmányt,

g) belvízi hivatásos vitorláshajó-vezetői képesítést szerzett személy részére - "kizárólag vitorlás hajóra érvényes" bejegyzéssel - hajóvezető B képesítő okmányt

ad ki."

(8) A Hkr. 12. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az e rendelet hatálybalépése előtt 12 főnél nagyobb utas-befogadóképességű kisgéphajón vagy vitorlás kishajón kishajó vezetőként szerzett legalább 6 havi hajós szolgálati könyvben igazolt gyakorlat alapján a hajózási hatóság kérelemre vizsga nélkül a kishajóvezető képesítés fajtájának és a megszerzett gyakorlatnak megfelelően kisgéphajó-vezető "A" vagy vitorlás kishajóvezető "A" képesítést állít ki."

(9) A Hkr. mellékletei e rendelet 1. melléklete szerint módosulnak.

2. §

(1) A hajós és tengerész szolgálati könyvről szóló 26/2002. (XI. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: Htszr.) 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hitelesítésre benyújtott szolgálati könyvben a hajózási hatóság a hajónapló, illetve a hitelesített hajónapló kivonat vagy szolgálati könyvbe bejegyzett ki- és behajózások bemutatása alapján a láttamozással igazolt időszakra hitelesíti az úszólétesítményen eltöltött szolgálati időt, továbbá a megtett utakat. A hajózási hatóság által kiállított szolgálati bizonyítvány láttamozásnak is minősül."

(2) A Htszr. 8. §-ának (3) bekezdése a következő a)-c) alponttal egészül ki:

"a) úszólétesítményen 1994. június 1-je előtt megszerzett gyakorlatot az úszólétesítmény üzemben tartója által kiállított szolgálati igazolás és annak valóságtartalmát igazoló eredeti dokumentum (például: munkanapló, kapitányi jelentés, kirendelő utasítás, szolgálati nyilvántartó, társadalombiztosítási bejelentő) vagy annak hiteles másolata alapján igazolja a hajózási hatóság,

b) a hajónapló vezetésére nem kötelezett úszólétesítményen a megszerzett gyakorlati időt az úszólétesítmény üzemben tartója által kiállított szolgálati igazolás és annak valóságtartalmát igazoló eredeti dokumentum (például: munkanapló, kapitányi jelentés, kirendelő utasítás, szolgálati nyilvántartó, társadalombiztosítási bejelentő) vagy annak hiteles másolata alapján igazolja a hajózási hatóság,

c) a nem magyar lobogójú úszólétesítményen megszerzett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok illetékes hajózási hatósága által a külföldi hajós szolgálati könyvben igazolt gyakorlatot a hajózási hatóság elfogadja."

3. §

A víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet mellékleteként közzétett Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: HSZ) e rendelet 2. melléklete szerint módosul.

4. §

(1) A belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet (a továbbiakban: Szr.) 1. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hajózási hatóság a Magyar Köztársaság belvízi útjain nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmény üzemképességét tanúsító hajóokmányt elfogadja, amennyiben az az adott zónára érvényes, és azt]

"b) a Rajnai Hajók Szemleszabályzata alapján állították ki, illetve"

(2) Az Szr. 1. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A hajózási hatóság a Magyar Köztársaság belvízi útjain nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmény üzemképességét tanúsító hajóokmányt elfogadja, amennyiben az az adott zónára érvényes, és azt]

"c) az Európai Unió valamelyik tagállamában állították ki."

(3) Az Szr. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Az úszólétesítmény építési (átépítési) tervét - az üzemképességi követelményeknek megfelelő kivitelezés biztosítása érdekében - a megrendelő vagy az építő köteles - az építés (átépítés) megkezdése előtt legalább 60 nappal, két példányban - a hajózási hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtani.

(2) Úszólétesítmény, illetve úszólétesítmény elemének tervezésére a Magyar Mérnöki Kamara szakirányú végzettséggel rendelkező tagja jogosult. A tervezői jogosultságot a terv benyújtásával együtt kell igazolni. A jogosulatlan személy által készített tervet a hajózási hatóság tartalmi vizsgálat nélkül elutasítja.

(3) Nem kell benyújtani a

a) hajózási hatóság által jóváhagyott típusterv alapján épülő úszólétesítmény részletes terveit;

b) a kishajó építési (átépítési) tervét, kivéve, ha

ba) a kishajó árufuvarozást vagy közforgalmú személyszállítást végez,

bb) szolgálati célú kishajó épül,

bc) a hajó a rendelet melléklete (Szemleszabályzat) 1.02 cikke 2. bekezdésének a) pontja hatálya alá tartozik.

(4) A jóváhagyásra benyújtott tervnek - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tartalmaznia kell:

a) a műleírást,

b) az általános elrendezési rajzot,

c) az általános szerkezeti rajzot,

d) a vizek szennyezését kizáró berendezések és felszerelések rajzát,

e) géphajóknál és úszómunkagépeknél az általános géptéri elrendezési rajzot,

f) a vonaltervet és a jellemző görbéket,

g) a szilárdsági számítást,

h) a stabilitási számításokat és diagramokat, i) személyhajóknál a vízmentes terek lékesedése esetére készített számítást,

j) a főborda- és bordarajzokat, valamint a válaszfalak rajzait,

k) a főgépek alapozási rajzait,

l) a tengelyvezeték és a hajtóberendezés rajzait,

m) a csavartengelyek torziós-lengés számítását,

n) a fedélzeti gépek rajzait és elrendezését,

o) a csőrendszerek rajzait,

p) a kormányberendezés rajzait,

q) a navigációs berendezések rajzait,

r) a jelzőberendezések rajzait,

s) a villamos hálózatok rajzait,

t) a villamos energia táblázatot,

u) a mentőeszközök elhelyezési rajzát,

v) személyhajóknál az utaselhelyezési rajzot.

(5) Azoknál a gépeknél, berendezéseknél és felszereléseknél, amelyek megfelelőséget vizsgáló és tanúsító szervezet megfelelőséget tanúsító bizonylatával rendelkeznek, elegendő az általános elrendezési rajz benyújtása.

(6) A hajózási hatóság indokolt esetben a (4) bekezdésben felsorolt egyes rajzok vagy számítások benyújtása alól felmentést adhat, illetőleg a felsoroltakon kívül további rajzok vagy számítások benyújtását kérheti.

(7) Átépítés esetében a hajótestnek, a felépítménynek, illetőleg a gépi vagy egyéb berendezéseknek azokról a részeiről kell a (4) bekezdés szerinti rajzokat és számításokat benyújtani, amelyeket átépítenek. Amennyiben az átépítés a stabilitásra vagy a hajótest szilárdságára kihat, az erre vonatkozó számításokat is be kell nyújtani.

(8) Az úszólétesítmény építését, átépítését műszaki vezetőnek kell irányítania és ellenőriznie.

(9) Műszaki vezető az lehet, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel vagy középfokú szakirányú végzettséggel és legalább 5 év hajóépítő, hajójavító üzemben szakirányú vagy a hajózásban fedélzeti tiszti, illetve gépüzemi beosztásban szerzett, gyakorlattal rendelkezik.

(10) A műszaki vezető az ellenőrzés tényét építési naplóban tanúsítja. Az építési naplónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az építés vagy átépítés alatt álló úszólétesítmény meghatározása,

b) az építés kezdete és tervezett befejezése,

c) az építtető, illetve tulajdonos megnevezése, telephelye, illetve lakcíme, telefonszáma,

d) az építés, illetve átépítés munkafázisának megnevezése (rövid leírása) és utalás a tervre (ha tervjóváhagyásra kötelezett), valamint a munkafázis megkezdésének ideje, a munkafázis műszaki vezetőjének neve és személyi azonosítására alkalmas okmányának azonosító száma,

e) hatósági ellenőrzés bejegyzésére alkalmas naplórész,

f) az építtető és a műszaki vezető aláírása az építés, illetve átépítés megkezdésének oldalán, valamint minden oldalon az ott bejegyzett munkafázis vezetője.

(11) Az építési naplót és a műszaki vezető (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelőségét a hajózási hatóság ellenőrizheti, és hiányosság esetén a munkát a hiányosság megszűntetéséig leállíttathatja, illetve visszabontathat."

(4) Az Szr. 6. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (4)-(6) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre változik:

"(4) A kizárólag a Magyar Köztársaság belvizein üzemelő, a (2) bekezdés b) pontja szerinti úszólétesítményekre - azok építési anyagától, szerkezeti kialakításától és az üzemeltetés körülményeitől függően - a hajózási hatóság a (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknál hosszabb határidőt is megállapíthat, amely azonban nem haladhatja meg a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidő 20%-kal növelt mértékét.

(5) Törölheti a hajózási hatóság a parti szemle kötelezettséget abban az esetben, ha az üzemben tartó az úszólétesítmény és a víziközlekedés biztonságát - a Szemleszabályzatban, illetve a Belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásaiban meghatározottaktól eltérő, bizonyítottan azonos biztonságot nyújtó, a tervjóváhagyásban elfogadott módszerrel biztosítja."

(5) Az Szr. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hajózási hatóság az (1) bekezdésben foglalt hajóokmányban tanúsítja az úszólétesítmény üzemképességét, és egyben bejegyzi az úszólétesítmény legközelebbi üzemképességi vizsgálatának az időpontját.

A személyszállításra, nagyhajók továbbítására (tolására, vontatására) szolgáló kishajók üzemképességének tanúsítása az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmányban történik."

(6) Az Szr. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hajózás műszaki felügyeleti tevékenységére vonatkozó rendelkezéseknek, valamint a tengeri és belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásainak kiadásáról szóló 5/1977. (XII. 3.) KPM rendelettel közzétett, a hajózás műszaki felügyeletére vonatkozó rendelkezésekben és a "Belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásai"-ban (a továbbiakban: BHMFE) foglaltakat - a Szemleszabályzat előírásait kiegészítő követelményként - kell alkalmazni az olyan belvízi nagyhajók, személyhajók, úszómunkagépek és úszóművek, valamint a nagyhajók, illetve úszómunkagépek vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására szolgáló kisgéphajók tervezésére, szerkezetére, felszerelésére és üzemképességének megállapítására, amelyek az 1. és 2. hajózási zónában üzemelnek. A BHMFE és a Szemleszabályzat előírásai közti eltérés esetén a magasabb fokú biztonságot eredményező előírást kell alkalmazni."

(7) Az Szr. 13. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az úszólétesítmények építésére és átépítésére vonatkozó felmentések és átmeneti rendelkezések alkalmazásának kezdő időpontjaként az úszólétesítmény magyar lajstromba vételének dátumát kell tekinteni."

(8) Az Szr. melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.

5. §

A hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyedi engedélyt a Központi Közlekedési Felügyelet, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott meghatározott területi közlekedési felügyelet az úszólétesítmény üzemben tartója által benyújtott kérelem alapján határozattal adja ki."

6. §

A víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről szóló 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hajózási hatóság a szabályozási tervet a tárgyév január 15. napjáig, az évközi tervmódosítást a módosítást követő öt munkanapon belül küldi meg a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek."

7. §

(1) A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szóló 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet (a továbbiakban: Küsz.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az üzemben tartó által megállapított és a hajózási hatóság által határozattal jóváhagyott kikötőrend rendelkezéseinek betartása kötelező a kikötőt használó összes úszólétesítményre és személyre."

(2) A Küsz. 5. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A kikötő üzemben tartója jogosult a hajóokmányok érvényességének ellenőrzésére, az érvénytelen okmányok illetékes vízi rendészeti hatóság részére történő átadására, továbbá az okmányok visszatartására a kikötő-használati díj megfizetéséig."

(3) A Küsz. 6. §-ának (8) bekezdése a következő d) alponttal egészül ki:

[A kikötő üzemben tartója megtilthatja a kikötőbe való behajózást, illetőleg a kikötőben való tartózkodást olyan úszólétesítmény részére:]

"d) amely után a korábbi kikötői szolgáltatás díját nem fizették meg;"

(4) A Küsz 11. §-ának (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés eredeti i)-q) pontjának jelölése k)-s) pontra változik:

[A kikötőrendben az üzemben tartónak az e rendeletben foglaltakon túl legalább az alábbi adatokat és feltételeket kell - értelemszerűen - rögzíteni:]

"i) a hajóokmány érvényességének megállapítására a kikötő üzemben tartóját feljogosító rendelkezést, az érvénytelen, illetve visszatartott hajóokmánnyal kapcsolatos szabályokat,

j) a kikötőbe való behajózás, illetve belépés megtiltására vonatkozó részletes szabályokat;"

8. §

(1) A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: Kir.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet hatálya a kikötő, úszóműves kikötőhely, komp- és révátkelőhely, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér, hajókiemelő berendezés (a továbbiakban együtt: hajózási létesítmény) létesítésére, használatbavételére, fennmaradására, üzemben tartására, átalakítására, a rendeltetéstől eltérő használatára, megszüntetésére, valamint építésfelügyeleti ellenőrzésére terjed ki."

(2) A Kir. 1. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Nem terjed ki e rendelet hatálya:] "c) a 20 m-t el nem érő hosszúságú úszólétesítmény kiemelésére szolgáló berendezésre."

(3) A Kir. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában engedélyező hajózási hatóság:]

"a) kikötő - az úszóműves kikötőhely kivételével -, vízi repülőtér, hajóhíd, hajókiemelő berendezés, továbbá a nemzetközi víziutakon vízisportpálya kijelölésével kapcsolatos eljárás esetén a Központi Közlekedési Felügyelet,"

(4) A Kir. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hajózási létesítményekkel kapcsolatosan az e rendelet alapján lefolytatott hatósági eljárásokban (az üzemben tartási engedélyezési eljárás kivételével) a következő hatóságok szakhatóságként járnak el:

a) a kikötő - a csónakok fogadására alkalmas kikötő kivételével -, valamint a komp- és révátkelés esetében az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott hatóság,

b) az úszóműállás, a hajóhíd, a vízisportpálya, a vízi repülőtér esetében a 2. számú melléklet 5. pontjában meghatározott hatóság,

c) a csak csónakok fogadására alkalmas kikötő esetében a 3. számú melléklet 3. pontjában meghatározott hatóság,

d) a hajókiemelő berendezés esetében - a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Honvédség, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kivételével az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott hatóságok."

(5) A Kir. 1. számú melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.

9. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 1., 7. és 8. §-a a rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat II 2. mellékletének 5. pontja.

10. §

Ez a rendelet a Tanács belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 1976. január 20-i 76/135/EGK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. melléklet a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelethez

A hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet mellékleteinek módosításai

1. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének I. fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:

[Belvízi úszólétesítményen képesítéshez kötött fedélzeti szolgálatok]

"12. kishajóvezető (12 főnél több utas szállítására jóváhagyott kishajón) "

2. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének II. fejezete 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4/A. Kisgéphajóvezetői képesítés - a vonalvizsgának megfelelő vízterületen - a legfeljebb 12 fő utasbefogadóképességű, magányosan közlekedő vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító kisgéphajó vezetésére és gépi berendezésének kezelésére jogosít.

4/B. Kisgéphajó-vezető "A" képesítés - a vonalvizsgának megfelelő vízterületen magányosan közlekedő vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító kisgéphajó vezetésére és gépi berendezésének kezelésére jogosít."

3. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének II. fejezete 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. A szolgálati kisgéphajóvezető képesítés a vonalvizsgának megfelelő vízterületen a legfeljebb 12 fő utas befogadóképességű, magányosan vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító szolgálati kisgéphajó vezetésére és gépi berendezésének a kezelésére jogosít. A szolgálati kisgéphajó vezetője katasztrófavédelmi, tűzoltási és műszaki mentési szolgálati céllal - ideiglenesen - a vonalvizsgától eltérő vízterületen is jogosult a szolgálati kisgéphajó vezetésére és gépi berendezésének kezelésére."

4. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének II. fejezete 6.pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/A. Vitorlás kishajóvezetői képesítés - a vonalvizsgának megfelelő vízterületen - a legfeljebb 12 fő utas-befogadóképességű, magányosan közlekedő vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító vitorlás kishajó vezetésére és gépi berendezésének a kezelésére jogosít.

6/B. Vitorlás kishajóvezetői "A" képesítés - a vonalvizsgának megfelelő vízterületen magányosan közlekedő vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító vitorlás kishajó vezetésére és gépi berendezésének a kezelésére jogosít."

5. Az R. 2. számú melléklete A. részének II. fejezete 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. A belvízi hajózási rádiótelefon kezelő bizonyítvány belvízi mozgószolgálat bármely hajó-fedélzeti rádiótelefon berendezésének kezelésére és azon történő forgalmazásra jogosít. A bizonyítvány érvényességét - a vizsga tartalma szerint - belföldre vagy kompra korlátozhatja a hajózási hatóság."

6. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezetében 2.f) pont fd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[f) hajóvezetői "A " vizsga további feltételei:]

"fd) gépnélküli hajóvezetői bizonyítvány és gépi hajtású nagyhajón teljesített 12 havi kormányosi gyakorlat szükséges;"

A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezetében a 2. g) pont gb), gc) és gd) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[g) hajóvezetői "B" vizsga további feltételei:]

"gb) gépnélküli hajóvezetői bizonyítvány és gépi hajtású nagyhajón teljesített 9 havi kormányosi gyakorlat, vagy

gc) kishajó-vezetői (hivatásos) bizonyítvány és gépi hajtású nagyhajón teljesített 12 havi kormányosi gyakorlat, vagy

gd) kormányosi bizonyítvány és gépi hajtású nagyhajón teljesített 16 havi kormányosi gyakorlat szükséges;"

7. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezete 3. pontjának ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. A kishajóvezetői vizsga feltételei:

A hivatásos kishajóvezetői vizsga feltételei:]

"ac) kedvtelési célú kishajó-vezetői bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban kormányosként eltöltött 4 havi hajózási gyakorlat, vagy"

8. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezete 3. pontja a következő c) ponttal egészül ki:

[A kishajóvezetői vizsga feltételei:]

"c) a kisgéphajó- és vitorlás kishajó-vezetői "A" vizsga feltételei:

6 havi igazolt hivatásos kisgéphajó- és vitorlás kishajó-vezetői gyakorlat és ezt követően teljesített 3 havi, legalább kormányos képesítéssel betölthető szolgálat

ca) nagyhajón vagy

cb) 12 főnélnagyobb utas-befogadóképességűkishajón."

9. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezete 7. a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:

[A révész "A " képesítés megszerzéséhez szükséges vizsgafeltétele:]

"ad) német vagy orosz nyelvből a hajózási hatóság által megbízott szakmai bizottság előtt tett szakmai nyelvismeretet tanúsító vizsga, amennyiben a jelölt nemzetközi forgalom számára megnyitott vízi útra kíván képesítést szerezni."

10. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezete 10. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. b) Az a) alpontban megjelölt képesítésnek megfelelő szolgálatban töltött 8 havi hajózási gyakorlat, amely nagyhajó esetében hajóparancsnoki vagy I. fedélzeti tiszti beosztásban végzett szolgálatban, illetve kishajó esetében kishajó-vezetői, komp esetében révész beosztásban végzett szolgálatban, míg szabadon közlekedő komp esetén, a kompon szerzett önálló hajóvezetői szolgálatban megszerzett gyakorlatot jelent."

11. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezete 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép.

"13. A vonalvizsga

a) víziútnak minősített[1] vízterületre tehető,

b) kötelezettség a víziutak főmedren kívüli árterületére nem vonatkozik,

c) a víziútnak nem minősített valamennyi magyarországi vízterületre érvényes,

d) hatályának kiterjesztésére irányuló vizsgára bocsátást arra a vízterületre lehet kérni, amelyen 8 hegy- és 8 völgymeneti út megtételét a jelölt igazolta. Tavakon 1440 óra kormányosi szolgálatot kell igazolni. A gyakorlatok 50%-át a vizsgát megelőző 18 hónapon belül kell teljesíteni. Az időbeli korlátozás alól a hajózási hatóság - indokolt esetben - eltérést engedélyezhet.

[1] A hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet.

12. A Hkr. 2. számú mellékletének 2/IV./1. táblázata helyébe a következő táblázat lép:

Képesítés /vizsgatárgyHajózási SzabályzatHajóvezetéstanHajózási földrajz, vízrajz, meteorológiaVonalismeretHajóelmélet, a hajók szerkezete és építése, hajógéptanKereskedelmi és rakodástechnikai ismeretekJogi ismeretekElsősegélynyújtási, környezetés tűzvédelmi ismeretekAND szabályzatHajóradar ismeretekVitorlázás elméletÁtkelőhely ismereteFedélzeti gépek ismereteHajózási képesítésekől szóló rendeletHajózási szakmai nyelvismeretGyakorlati vizsga
HajóskapitányVVII
HajóvezetőVVIIIIIIIIIIIIII+ (a)
Kishajó-vezető (hivatásos)IVIVIIIIII(b)I+ (c)
Kishajó-vezető "A" (hivatásos)IVIVIIIIIIIII(b)I+ (c)
Kisgéphajó-vezető (szolgálati)IVIVIIII+
Úszó-munkagépvezetőIIIIIIIIIII
Géphajó-kormányosIVIVIII
Gépnélküli haj óvezetőIVIVIIIIII
RévésziiiiIII+
Fedélzeti tisztVVIIIIIIIIIIII+
KormányosIII
Révész "A"IVIVIIIIIII+

13. A Hkr. 3. számú mellékletének II. az egyes tengerész képesítésekre vonatkozó követelmények cím alatti A részében a III. fejezet 8. d) pontjában szereplő rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) angol nyelvből államilag elismert "C" típusú legalább középfokú nyelvvizsga, vagy a hajózási hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga,"

14. A Hkr. 3. számú mellékletének II. az egyes tengerész képesítésekre vonatkozó követelmények cím alatti A részében a III. fejezet 8. e) pontja hatályát veszti.

15. A Hkr. 4. számú melléklete I. fejezete 3. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kedvtelési célú IV. osztályú tengeri kishajó-vezetői képesítés:]

"d) az a), b) és c) alpontban foglaltak teljesítését követően a hajózási hatóság által hitelesített jachtnapló és személyzeti jegyzék, illetve ezek hiteles másolatának, vagy pedig a szolgálati könyvbe bejegyzett ki- és behajózások bemutatása, amely a vitorlás kishajó-vezetői képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 150 tengeri mérföld-nyi - ebből legalább 30 tmf éjszakai - út megtételét, illetve kisgéphajó-vezetői képesítés megszerzéséhez legalább 35 órányi - ebből legalább 10 óra éjszakai - út megtételét igazolja."

16. A Hkr. 4. számú melléklete I. fejezete 4. pontjának ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"ac) az aa) és az ab) alpontban foglaltak teljesítését követően a hajózási hatóság által hitelesített jachtnapló és személyzeti jegyzék, illetve ezek hiteles másolatának, vagy pedig a szolgálati könyvbe bejegyzett ki- és behajózások bemutatása, amely a vitorlás kishajó-vezetői képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 500 tengeri mér-földnyi - ebből legalább 60 tmf éjszakai - út megtételét, illetve kisgéphajó-vezetői képesítés megszerzéséhez legalább 100 órányi - ebből legalább 20 óra éjszakai - út megtételét igazolja;"

17. A Hkr. 4. számú melléklete II. fejezetének. 4. pontja új c) ponttal egészül ki, amely az alábbi rendelkezést tartalmazza:

[4. Kedvtelési célú III. osztályú tengeri kisgéphajó-, illetve vitorlás kishajó-vezetői képesítés]

"c) korlátozott rádiókezelő képesítés (ROC) ."

18. A Hkr. 4. számú melléklete II. fejezetének 5. e) pontjában szereplő rendelkezés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[5. Kedvtelési célú II. osztályú tengeri kishajó-vezetői képesítés]

"e) korlátlan rádiókezelő képesítés."

19. A Hkr. 5. számú mellékletének A. része helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hajózási képesítések helyettesíthetősége fedélzeti szolgálatban]

"A. Belvízi hajózás

1. Belvízi géphajó-vezetői képesítések:

1.1. hajóskapitány,

1.2. haj óvezető "A",

1.3. hajóvezető "B",

1.4. hivatásos kisgéphajó-vezető "A",

1.5. hivatásos kisgéphajó-vezető,

1.6. szolgálati kisgéphajó-vezető,

1.7. kedvtelési célú kisgéphajó-vezető.

Az egyes hajókra előírt, az egyes hajók vezetésére jogosító képesítések az alacsonyabb sorszámú képesítésekkel helyettesíthetők.

2. Az 1.1-1.3. pontban felsorolt képesítésekkel, továbbá az 1.4. képesítéssel - a 2.2. és 2.6. képesítés kivételével -:

2.1. a második fedélzeti tiszt,

2.2. az úszómunkagép-vezető,

2.3. a gépnélküli hajóvezető,

2.4. a révész,

2.5. révész "A", és

2.6. a vonalvizsgának megfelelő vízterületen a gépha-jókormányos

képesítéshez kötött szolgálatok elláthatók.

3. Az 1.1-1.5. pontban meghatározott, továbbá a 2.1-2.6. pontban felsorolt képesítésekkel:

3.1. a kormányos,

3.2. a fedélzetmester,

3.3. matróz-gépkezelő

3.4. matróz

3.5. tanulómatróz

3.5.1. gyakornok II.

3.5.2. gyakornok I.

szolgálatok elláthatók, valamint a 3.1-3.5. sorszámú képesítésekkel ellátható szolgálatok közül az alacsonyabb sorszámú képesítésekkel a magasabb sorszámú szolgálatok elláthatók.

4. A gépkezelő, II. osztályú géptiszt és I. osztályú géptiszt képesítésekkel a 3.3-3.5. sorszámú szolgálatok (egészségi alkalmasság igazolása esetén) elláthatók.

5. Belvízi vitorlás képesítések:

5.1. hajóskapitány,

5.2. hajóvezető "A" (vitorlás hajóra),

5.3. hajóvezető "B" (vitorlás hajóra),

5.4. hivatásos vitorlás kishajó-vezető,

5.5. kedvtelési célú vitorlás kishajó-vezető.

Az egyes hajókra előírt, az egyes hajók vezetésére jogosító képesítések az alacsonyabb sorszámú képesítésekkel helyettesíthetők."

20. A Hkr. 6. számú mellékletének 3. pontja alatt szereplő igazolvány belvízi kedvtelési célú kishajó vezetésére elnevezésű okmányminta 1. oldala helyébe a következő mintaoldal lép:

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
REPUBLIK UNGARN
REPUBLIC OF HUNGARY
IGAZOLVÁNY
BELVÍZI KEDVTELÉSI CÉLÚ
KISHAJÓ VEZETÉSÉRE
FÜHRERSCHEIN FÜR VERGNÜGUNGSSCHIFFE
AUF BINNENWASSERSTRASSEN
CERTIFICATE FOR INLAND WATERWAYS
PLEASURE CRAFT SKIPPER
KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
VERKEHRSAUFSICHT
INSPECTION OF TRANSPORT

Igazolvány (1. oldal) "

2. melléklet a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelethez

A víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat módosításai

1. A HSZ II. része 1.05. cikke 4. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés ha a Szabályzat eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 25%-ára alkalmazható. A 10 vagy 10-nél több fő befogadóképességgel rendelkező hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi."

2. A HSZ II. részének 1.05. cikke a következő 7. bekezdéssel egészül ki:

"7. A 4. pont alkalmazása esetén a növelt befogadóképességnek megfelelő számú és nagyságú mentőmellényt kell biztosítani."

3. A HSZ II. része 3.01 cikkének 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az I. rész 6.32 cikke 1. bekezdésének alkalmazása tekintetében az minősül radarhajózásban jártasnak, aki radarhajós képesítéssel, illetve olyan képesítéssel rendelkezik, amelynek részeként eredményes hajóradar ismeretek vizsgát tett. Ha a hajót a hajóokmány szerint egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, akkor a radarhajózásban jártas második személy esetében biztosítani kell, hogy haladéktalanul a kormányállásba hívható legyen."

4. A HSZ II. része 3.01 cikke a következő 4. bekezdéssel egészül ki:

"4. Az I. Rész 6.32 cikk 1. bekezdésében a második radarhajózásban jártas személyre vonatkozó előírást a kompra (e szabály alkalmazásában beleértve az átkelő járatban üzemeltetett hajót) nem kell alkalmazni."

5. A HSZ II. rész 4.05 cikk 2. bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kishajó és csónak felszerelését a hajózási hatóság - a használati célnak megfelelően- az 1. pontban foglaltaktól eltérően is meghatározhatja."

6. A HSZ II. része 6.05 cikke a következő 3. bekezdéssel egészül ki:

[6.05 cikk - Úszómű veszteglése]

"3. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszómű közforgalmú célra a hajózási hatóság üzembiztonsági szemle alapján kiállított engedélyével használható. Az üzembiztonság feltételeit a II-1. melléklet tartalmazza. Az ilyen úszóművön az azt és tulajdonosát (megnevezés, telepvagy lakhely) azonosító adatokat letörölhetetlen módon fel kell tüntetni. Az engedély (jegyzőkönyv) azonosító adatait az úszóművön kell tartani. Engedély hiányában a HSZ I-7. melléklet A.5 jelet kell elhelyezni az úszóművön (legalább 0,6 × 0,6 m méretben) a hajóút felől látható módon."

7. A HSZ II. része 7.11 cikkének 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Az I. rész 6.32 cikke 1. bekezdésének alkalmazása szempontjából az minősül radarhajózásban jártasnak, aki radarhajós képesítéssel vagy nem magyar lobogójú hajó esetében ennek - a Duna Bizottság ajánlása szerint - megfelelő képesítéssel rendelkezik, illetve rendelkezik olyan képesítéssel, amelynek részeként eredményes hajóradar ismeretek vizsgát tett. Ha a hajót a hajóokmány szerint egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, akkor a radarhajózásban jártas második személy esetében biztosítani kell, hogy haladéktalanul a kormányállásba hívható legyen."

8. A HSZ II. része 8. 08 cikkének 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Nagyhajón és személyszállítást végző kishajón az I. rész 4.05 cikke 1. bekezdésének a) pontjában megjelölt berendezés mellett kiegyenlített (kompenzált) és üzemképes hajótájolót vagy ezt helyettesítő - a hajózási hatóság által elfogadott - berendezést is üzemeltetni kell."

9. A HSZ II. része 9.11 cikkének 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 10%-ára alkalmazható. A 10 fő feletti befogadóképességgel rendelkező hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi."

10. A HSZ II. részének 9.11 cikke a következő 3. bekezdéssel egészül ki:

"3. Az 1. bekezdés alkalmazása esetén a növelt befogadóképességnek megfelelő számú és nagyságú mentőmellényt kell biztosítani."

11. A HSZ II-1. melléklet helyébe a következő rendelkezés lép:

"II-1. melléklet

BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

I. Kishajókra és csónakokra vonatkozó előírások

1. A kishajó és a 2,5 m-nél hosszabb csónak szerkezetének és építésének meg kell felelnie a külön jogszabályban megállapított biztonsági követelményeknek. A kishajónak, illetve a csónaknak teljes terhelés melletti elárasztása esetén is úszóképesnek kell maradnia.

2. A kishajót a külön jogszabályban[2] megállapított felszerelésekkel, továbbá üzemeltetési körülményeinek és kialakításának figyelembevételével legalább 1 db megfelelő evezővel kell ellátni.

3. A gépi hajtásra alkalmas segédmotorral rendelkező vitorlás hajó felszerelését ki kell egészíteni a gépi hajtás jelzésére szolgáló, a Szabályzat I. részének 3.30 cikke szerinti fekete kúppal.

4. A kishajó és a csónak legkisebb biztonsági távolsága:

a) a Balatonon 0,3 m,

b) más vízterületen 0,25 m.

Biztonsági távolság: a kishajó vagy a csónak vízmentes oldala, illetve fartükre felső szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság.

5. Ha versenycsónakot nem versenyzés céljából vesznek igénybe, a biztonsági távolság és az alapfelszerelés (II 2. melléklet) tekintetében az egyéb csónakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszóműre vonatkozó előírások

1. Alapvető stabilitási és szilárdsági követelmény: az úszótestek (úszótest) maximális terhelésnél térfogatuk feléig merülhetnek. Az úszótestek a fedélzeti kerethez hegesztett, illetve biztosított csavarkötéssel (kengyellel) szilárdan csatlakozzanak, a csatlakozási helyek (hordóból kialakított úszótest rendszer esetén 2 db/hordó) maximum 1 m osztásúak legyenek, a fedélzeti keret maximum 500 mm-es hosszanti és keresztmerevítőkkel rendelkezzen;

2. fedélzeti kialakítás: fa padozat esetén a minimális anyagvastagság 25 mm, illetve egyéb anyagok felhasználása esetén is a fedélzettel szembeni követelmény: középen a maximális terheléssel terhelve maradandó alakváltozást nem szenvedhet;

3. kikötés: az úszóművek a sarkaiknál, illetve azok közelében rendelkezzenek kikötőbakkal vagy kikötőkarikával, melyek a kerethez merev kötéssel csatlakozzanak;

4. korrózióvédelem, anyagvédelem, esztétika: acél szerkezet esetén minimális követelmény két réteg korrózióvédő bevonat, egy réteg fedőfestés; fa szerkezetek konzerválása; fedélzet csúszásmentesítése; kerti bútorok (szék, asztal) a fedélzethez rögzítettek legyenek;

5. felhasznált anyagok: úszótestek: minimum lemezhordók vízmentesen lezárt (tömített) nyílásokkal, illetve ezzel egyenértékű egyéb anyagból kialakított testek maximum 2 méterenként válaszfalakkal vízmentes rekeszekre osztva;

6. fedélzeti keret: minimum 60×60×3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;

7. fedélzeti hossz-, és keresztmerevítők: minimum 40×40×3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;

8. téli tárolást a vízből kiemelt állapotban oldják meg."

[2] 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról, 1. számú melléklet.

3. melléklet a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelethez

Az Szr. melléklete szerinti Szemleszabályzat módosításai

1. A 23.11. cikk alatti táblázat 5. számú lábjegyzete helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. Legalább hajóvezető "B" képesítéssel (a vonalvizsga területi hatályától függetlenül) ."

2. A 23.12. cikk alatti táblázat 1. számú lábjegyzete helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Kisgéphajó-vezető "A", vitorlás kishajó-vezető "A", vagy hajóvezető "B", hajóvezető "A" (vitorlásra csak "vitorlás hajó vezetésére" bejegyzéssel) vagy hajóskapitány képesítéssel."

3. A 24.02. cikk 2. pontjának 3. táblázata az alábbiak szerint módosul:

"8.06 cikk 10. pont - záró szerelvények plombálása -3. oszlopában: Hajóbizonyítvány megújítása, de legkésőbb 2006. 12.31."

4. melléklet a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelethez

A Kir. 1. számú mellékletének módosításai

(1) A melléklet címének és első bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kikötőre, valamint a komp- és révátkelőhelyre, továbbá a hajókiemelő berendezésre vonatkozó részletes szabályok

A kikötő, valamint komp- és révátkelőhely, továbbá a hajókiemelő berendezés létesítésére, építésére, használatbavételére, fennmaradására, átalakítására, a rendeltetéstől eltérő használatára és üzemben tartására - az általános szabályokon kívül - a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:"

(2) A melléklet 2.1. pontjának c) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A létesítési engedélyezési tervnek - e rendelet 15. §-ában foglaltakon kívül- tartalmaznia kell:]

"c) a kikötő/átkelőhely és a hajókiemelő berendezés telepítési helyszínrajzát 1:2000-1:5000 méretarányban, amely tartalmazza a tervezett létesítményeket a meglévő és bontásra előirányzott létesítményekkel együtt, valamint 1:200-1:500 méretarányban a jellemző keresztszelvényeket,

d) a kikötő vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 500-500 m (az átkelés esetében annak tengelyétől mért 200-200 m, ha az átkelés jeleit ennél nagyobb távolságban kell elhelyezni, akkor az elhelyezés távolságáig) hosszú (tavon széles) szakaszának, hajókiemelő berendezés partterületét határoló (a kiemelésre szolgáló) vízterület 100 m szélességű (ha a meder ennél kisebb szélességű, akkor a teljes mederszélességre kiterjedő) mélységvonalas helyszínrajzát a hajózási kisvízszint (HKV) és a hajózási nagyvízszint (HNV), a legnagyobb vízszint (LNV) és a legmagasabb jeges vízszint megjelölésével, amelyen a mélységvonalakat a vízterületre előírt kitűzési tervnek megfelelően kell alkalmazni,"

(3) A melléklet 2.2. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.2. A kikötő, illetve az átkelőhely és a hajókiemelő egyes műszaki paramétereire vonatkozó minimális követelmények, előírások:

A kikötőnek, az átkelőhelyeknek és a hajókiemelőnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:"

(4) A melléklet 2.2.2. pontja a következő 10. alponttal egészül ki:

[Terhelhetőség]

"10. A ferdepályás hajókiemelőnek (sólya) a fogadni kívánt leghosszabb szokásos hajótestnek megfelelően kellő számú alátámasztással kell rendelkeznie a szükséges teherelosztás biztosítására, amelyről a tervezőnek a tervben nyilatkoznia kell."

(5) A melléklet a 2.2.3. című pont.3 alpontjában szereplő rendelkezés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Használhatóság]

".3 A kikötő helyét a víziút mentén ott kell kijelölni, ahol a víziúthoz gépjármű közlekedésre alkalmas úti, E jelű kikötő esetén pedig vasúti csatlakozás is biztosítható."

(6) A melléklet 2.2.3. pontja kiegészül a következő 11. alponttal:

[Használhatóság]

"11. A ferdepályás hajókiemelőnek (sólya) a fogadni kívánt leghosszabb hajótest sérülésmentes (kellő mértékű és koordinált működésű alátámasztással való) kiemelését kell biztosítania."

(7) A melléklet 2.2.5. pontja kiegészül a következő 40. alponttal:

[Biztonság]

"40. A ferdepályás hajókiemelő (sólya) gépi és biztonsági berendezéseinek biztosítania kell vészhelyzet (pl. energiaellátási zavar, kötélszakadás, elakadás, megcsú-szás) esetén is a balesetveszély-mentes állapotot, továbbá a kiemelési és leeresztési folyamat bármely fázisban történő veszély nélküli megszakíthatóságát.

41. A ferdepályás hajókiemelő (sólya) veszélyzónáját a munkafolyamatban részt nem vevők számára egyértelmű jelzéssel kell jelölni és az illetéktelenek részéről történő bejárást tiltani.

42. A ferdepályás hajókiemelőt (sólya) az emelőfelületén (sólyakocsik) mozgatott úszólétesítmény elmozdulás elleni védelmét biztosító rögzítő eszközökkel kell ellátni."

(8) A melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságok]

"A létesítési, fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárásban az alábbiakban meghatározott szakhatóságok közül az adott ügyben érintett területileg illetékes szakhatóságok vesznek részt. Hajókiemelő berendezés esetében a rendelet 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint."

Tartalomjegyzék