17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet

a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdésének h) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint figyelemmel a nemzetközi jelentőségű víziutakról szóló európai megállapodás kihirdetéséről szóló 151/2000. (IX. 1.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltakra, a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya

a)[1] Magyarország területén található és e rendeletben meghatározott folyókra, csatornákra, tavakra és ezeknek e rendeletben szereplő műtárgyaira, valamint fenntartóira,

b)[2] az egységes közlekedési szervezetre és a vízügyi feladatokat ellátó központi államigazgatási szervezetre

terjed ki.

(2)[3] E rendelet hatálya nem terjed ki a kizárólag kedvtelési célú hajózásra alkalmas természetes, illetve mesterséges vízfolyásokra és tavakra, ahol ezek kezelője köteles gondoskodni a külön jogszabályban előírt jelek és jelzések kihelyezéséről.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) hajózási kisvízszint (a továbbiakban: HKV):

aa)[4] változó vízállású víziutaknál - a nemzetközi jelentőségű európai víziutakról szóló európai megállapodás ajánlása szerint - a HKV az az év legalább 240 napján vagy a hajózási szezon 60%-ban fennálló vízszint, amely mellett a víziút osztálya szerinti, e rendeletben meghatározott követelmények teljesülnek,

ab) duzzasztott folyószakaszokon, csatornákon és szabályozott vízállású tavakon a HKV az üzemrendben előírt üzemi kisvízszint;

b) legkisebb hajózási vízszint (a továbbiakban: LKHV): a Dunára megállapított HKV,

ba) a Dunának az 1811,00 fkm és az 1433,00 fkm közötti változó vízállású szakaszán az LKHV a tárgyidőszakot megelőző 30 év jégmentes időszakának adataiból számított 94% tartósságú vízhozamhoz tartozó vízszint,

bb) amennyiben más víziútnál LKHV szerepel, akkor az a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon számított 94%-os tartósságú vízhozamhoz tartozó vízszintet jelenti;

c) hajózási nagyvízszint (a továbbiakban: HNV): a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítményeknek e rendelet előírásai szerint történő tervezésénél és kivitelezésénél mértékadó vízszint,

ca) amely a tárgyidőszakot megelőző harminc év jeges időszakon kívüli részében 1 százalékos tartóssággal érvényesült magas vízhozam mellett adódik, illetve

cb) duzzasztott folyószakaszon, csatornákon és szabályozott vízállású tavakon az üzemrendben meghatározott üzemi nagyvízszint;

d) hajóúti vízmélység: a víziúton a HKV-nél a hajóútban mért vízmélység;

e) hajózási szezon: a 75%-os vagy azt meghaladó mértékű jégzajlás, a külön jogszabályban meghatározott II. fokú árvízszintet meghaladó árvíz vagy más rendkívüli körülmény által okozott, a hajózási hatóság által kihirdetett hajózási zárlat időtartamát nem tartalmazó időszak.

Víziút osztályba sorolása

3. §

(1) Vízutat az 1. számú mellékletben meghatározott tíz víziútosztály egyikébe kell sorolni

a) a víziúton közlekedtethető úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének mértékadó hosszúsága, szélessége, merülése,

b) a víziúton közlekedtethető úszólétesítmény testének legalsó pontja és a mederfenék között feltüntetett, a mederanyag minőségétől függő biztonsági távolság (2. számú melléklet), valamint

c) a víziútra előírt űrszelvénymagasság (2. számú melléklet)

figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelményt nem kell alkalmazni arra a víziútra, amelyen külön jogszabályban védetté nyilvánított híd alatt az űrszelvénymagasság az e rendeletben előírtnál kisebb.

(3) A víziút mélysége akkor felel meg az adott víziút-osztálynak, ha a mederanyag minőségétől függő biztonsági távolsággal növelt mértékadó merülés - mint HKV-nél mérhető vízmélység - legalább a mértékadó szélesség alapján szükséges hajóútszélességben rendelkezésre áll.

(4)[5] A víziút a víziútosztálya szerint az 1. számú mellékletben meghatározott úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének kétirányú közlekedésére alkalmas, de a víziút egyes szakaszain az időjárási körülmények, víziút-szabályozási munkálatok, építési műveletek, illetve egyéb a mederrel kapcsolatos okok miatt az úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékeinek találkozása időszakosan korlátozható.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint osztályba sorolt víziutakat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(6) A víziutak egyes szakaszaira, illetve a tavak tekintetében az adott tó teljes területére megállapított HKV és LNHV vízszinteket e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(7)[6] A Duna víziútjával kapcsolatos hatósági, illetve szakhatósági eljárása során a hajózási hatóság a Duna Bizottság vonatkozó ajánlásait is érvényesíti.

Víziút időjárás és hullámjellemzők szerinti hajózási zónába sorolása

4. §

(1) A hajózás biztonsága érdekében a víziutakat időjárási és hullámjellemzőik szerint e rendeletben meghatározott négy hajózási zóna egyikébe kell sorolni.

(2) Víziút hajózási zónába sorolása az 5%-os valószínűségű legnagyobb hullámmagasság alapján történik. Az egyes zónákra jellemző legnagyobb hullámmagasságot, illetve a víziutak hullámjellemzők szerinti hajózási zónába sorolását e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

Víziút mentén létesítendő szükségkikötők legkisebb száma

5. §

(1) Víziút mentén létesítendő szükségkikötők számának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a víziút jellemző forgalma szerinti számú hajó szükség esetén biztonságosan elhelyezhető legyen és teljesüljön az a követelmény, amely szerint a legközelebbi szükségkikötőt a hajók legfeljebb tizenhat órányi hajózással elérhessék.

(2)[7] A víziút mentén meglévő szükségkikötők számbavételekor a szükségkikötőkön túl a zárt öbölben vagy medencében elhelyezkedő kikötőt, illetve a vízügyi hatóság és a hajózási hatóság által - továbbá természetvédelmi területen a környezetvédelmi hatóság és a természetvédelmi hatóság véleményének kikérésével - biztonságos átmeneti tartózkodásra alkalmasnak minősített mellékágat, öblözetet is szükségkikötőként lehet figyelembe venni.

(3) A víziutak mentén igénybe vehető szükségkikötőket a 6. számú melléklet tünteti fel.

(4)[8] A különleges állapot bekövetkezéséről a víziúton közlekedő hajókat kellő időben kell értesíteni és tájékoztatást kell adni a szükségkikötőkben rendelkezésre álló helyek számáról. A tájékoztatást a Dunán a Budapest Főváros Kormányhivatala intézkedésére a hajózási információs rádióállomás adja, más víziutakon a hajózási rádiószolgálatban használatos 16-os csatorna igénybevételével a vízügyi igazgatási szerv biztosítja.

Víziutak nyilvántartása

6. §

(1) A víziutakat a hajózási hatóság a víziutak jegyzékében tartja nyilván.

(2) A nyilvántartás kiterjed a víziút:

a) nevére és egyéb azonosítóira,

b) tulajdoni viszonyaira, kezelőjére,

c) helyszínrajzára, mederviszonyaira,

d) a víziúton kitűzött hajóút kitűzési tervére, valamint a víziközlekedés forgalmának irányítására szolgáló jelzések kihelyezési tervére,

e) a hajózási érdekű hidrológiai, hidraulikai adataira,

f) területén található létesítmények, építmények helyszínrajzára és hajózási érdekű adataira,

g) a víziutat a vízfelszín alatt, illetve felett megközelítő vagy keresztező nyomvonalas létesítmények helyszínrajzára és hajózási érdekű adataira,

h) e rendeletben meghatározott jellemzőire,

i) állandó jellegű közlekedési korlátozásokra, valamint a víziút használhatóságát korlátozó gázlók, hajóútszűkületek és egyéb akadályozó tényezők adataira,

j) távközlési és segélyhívó rendszerére.

(3) A nyilvántartáshoz szükséges adatokat és tájékoztatást a (2) bekezdésben szereplő adatok, illetve dokumentációk kezelésére illetékes szervek, gazdálkodó szervezetek és más érintettek térítésmentesen bocsátják rendelkezésre.

(4) A víziutak jegyzéke nyilvános.

Víziúttal és víziúti létesítménnyel, valamint fenntartásukkal és üzemeltetésükkel kapcsolatos egyes követelmények

7. §

(1) A víziközlekedés zavartalansága, hatékonysága és biztonsága érdekében víziúton:

a) a hajóút szélességét, a hajóút kanyarulati ívét, a víziúton található létesítmények megközelítésére szolgáló hajóút, valamint a várakozóhelyek méretezését és kialakítását, továbbá más, a víziközlekedést, valamint azon belül a hajózás biztonságát érintő, további víziúti jellemzőket a víziúton közlekedtethető hajó, bárka, illetve tolt kötelék méreteinek, a Dunát illetően pedig mindezeken túl a Duna Bizottság vonatkozó ajánlásainak figyelembevételével kell meghatározni;

b)[9] ha jogszabály a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítmények tervezésével és kivitelezésével összefüggő követelményeket a legnagyobb hajózási vízszint (LNHV) függvényében állapítja meg, azokat az e rendeletben a HNV-hez kötött követelményekkel együtt kell teljesíteni úgy, hogy a nagyobb magasságot eredményező követelményt kell alkalmazni;

c) víziutat keresztező híd, távvezeték, illetve más, a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítmény tervezése, építése, illetve átépítése során az 5. számú mellékletben a víziút osztálya szerint megadott nagyobb méretnek megfelelően kell kialakítani a hajózási űrszelvény méreteit. Hidat, illetve más keresztező létesítményt úgy kell elhelyezni, hogy az ezek térségén történő áthajózás HKV-nél, középvíznél és LNHV-nél is biztonságos legyen;

d) víziúton e rendelet kihirdetésekor már működő pontonhídon, illetve hajóhídon túl új pontonhíd, illetve hajóhíd működtetésére csak különösen indokolt esetben, átmeneti időszakra kerülhet sor. Pontonhíd, illetve hajóhíd kezelésére és fenntartására, különös tekintettel a hajók áthaladásának biztosítására, külön jogszabály rendelkezése szerint kell eljárni;

e)[10] felsővezetésű komp kötelét a 2. számú mellékletben meghatározott magasságban kell átvezetni a víziút felett, ha a 2002. április 7-ét megelőzően létesített felsővezetésű komp kötele a 2. számú mellékletben meghatározott magasságnál alacsonyabban van átvezetve a víziút felett, a komp kötelét 2018. április 7. napjáig az e rendeletben előírt magasságban kell átvezetni, illetve kötélvezetésű komp kötelének az átkelések szünetében a mederfenékre történő leeresztésével vagy kötélvezetéstől, láncvezetéstől független átkelőhajó üzemeltetésével kell a víziközlekedés zavartalanságát, hatékonyságát és biztonságát biztosítani;

f) víziutat a térszín alatt keresztező nyomvonalas és egyéb létesítményt a víziközlekedés, valamint a természetes és az épített környezet biztonsága érdekében úgy kell megépíteni, illetve e rendelet kihirdetése előtt épített ilyen létesítményt felújítása, átépítése alkalmával úgy kell átalakítani, hogy a létesítmény vonalában és térségében az úszólétesítmények közlekedése akadálymentes legyen, továbbá azok manőverezésük során korlátozás nélkül használhassák horgonyberendezésüket.

(2) A Duna és a Tisza víziútját érintő építés, fejlesztés esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a víziutak a tengerrel való kapcsolatot biztosítják, így a 2. számú mellékletben feltüntetett űrszelvényméretekből a Dunán és a Tiszán e rendelet hatálybalépését követően megvalósuló létesítményeket illetően, a nagyobb érték az iránymutató.

(3)[11] Duzzasztással szabályozott víziúton vízlépcsőnél a víziút osztálya szerinti méretű úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilipet kell létesíteni. IV. vagy annál magasabb osztályú víziúton hajózsilip párosával létesítendő, a zsilip karbantartásával összefüggésben adódó forgalomkorlátozás hatásainak csökkentése érdekében. A hajózsilipet úgy kell a vízlépcsőben elhelyezni, hogy az alatta és a fölötte levő víziúthoz való kapcsolata állandó és zavartalan legyen. A víziút osztálya szerinti hajózsilip főméreteit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) Víziúton a hajózsilip és a duzzasztó működtetésére, kezelésére és fenntartására - különös tekintettel a víziközlekedésre és annak biztonságára, valamint az árhullám és a jég lebocsátására - az üzemben tartó üzemeltetési szabályzatot készít. A hajózsilip és a duzzasztó, ideértve a hajózásra csak időszakosan használható hajózsilipet és duzzasztót is, közlekedési üzemeltetési rendjét a hajózási hatóság hagyja jóvá, és teszi közzé hajósoknak szóló hirdetményben.

(5)[12] A zsilipet üzemben tartója a belvízi mozgószolgálatok rádióállomásai részére külön jogszabályban elrendelt hullámhosszon működő URH-rádió berendezéssel szereli fel, és az üzemrendben meghatározott üzemidő alatt folyamatos figyelő és forgalomirányítói szolgálatot biztosít.

(6) Duzzasztással üzemeltetett víziúton a duzzasztómű üzemrendjében előírt különböző üzemi vízszinteknél alacsonyabb vízszínt, illetve az üzemrendben előírt magas vízszintnél magasabb vízszint csak különleges időjárási viszonyok kényszerítő hatására, katasztrófaelhárítási tevékenység érdekében, illetve a vízlépcső és a víziút karbantartási munkálatainak idejére állítható elő.

(7)[13] A víziút-fenntartási tevékenységet terv alapján kell végezni, amelyet a víziút fenntartója készít el a tárgyév március 31. napjáig, és azt a területileg illetékes vízügyi hatóság hagyja jóvá. A fenntartási tevékenység tervezését - indokolt esetben - tervezett vagy rendkívüli mederfelvétel alapján kell végezni.

(8) A víziúton elhelyezett, illetve azt keresztező, létesítmény építési, műszaki, illetve üzemeltetési előírásaiban szereplő, kötelező felújítási munkálatainak keretén belül, a létesítmény üzemeltetőjének a víziút fenntartójával a (7) bekezdésben nevezett határidő figyelembevételével egyeztetett éves tervében szereplő munka kivitelezéséhez legfeljebb 20 naptári nap időtartamú folyamatos és teljes hajózási zárlatot lehet elrendelni. Ezen időtartamú zárlatot ugyanabban az évben még egyszer el lehet rendelni, de a két hajózási zárlat között, legalább 60 napos időszakra, az áthajózás feltételeit biztosítani kell.

(9) Úszólétesítmény a forgalmi okokból történő várakozás, a műszaki meghibásodás elhárítása, a havaria, illetve a vis maior eseteit kivéve, csak a veszteglésre kijelölt helyeken kikötve, illetve lekötve várakozhat. Hajózásra alkalmatlanná vált állapotú úszólétesítménynek a víziútról, illetve annak környezetéből történő eltávolításáról tulajdonosa a hajózási hatóság által megállapított határidőn belül köteles gondoskodni.

Víziútra fordított beruházási, fenntartási és üzemeltetési kiadások nyilvántartása

8. §

(1)[14] Az állami tulajdonban lévő víziutak közlekedési pályaként való működését szolgáló eszközfelhasználást (a továbbiakban: kiadás) a nyilvántartási rendszer keretében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott formában és tartalommal a vízügyi igazgatási szerv tartja nyilván.

(2)[15]

(3)[16]

(4)[17]

(5)[18] Az osztályozott víziutakkal kapcsolatos kiadásokra vonatkozó adatgyűjtésről, a kiadások adatainak nyilvántartásáról, valamint kezeléséről a vízügyi igazgatási szerv gondoskodik, kivéve a hajózási hatóságnak az általános kiadás kategóriában felmerülő víziutakkal kapcsolatos kiadásait, és a rendőrség vízirendészeti szerveinek kiadásait, amelyekről a Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság közvetlenül a közlekedésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) szolgáltatja az adatokat.

(6)[19] A víziutak használatára vonatkozó adatgyűjtésről és az adatok nyilvántartásáról, a miniszter gondoskodik. A zsilipeken a tárgyévben áthaladt hajók számát a miniszterrel a vízügyi igazgatási szerv közli. Az áruforgalomra és a személyforgalomra vonatkozó adatok gyűjtése külön jogszabályban meghatározott módon történik.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben megjelölt közigazgatási szervek a nyilvántartásukban e rendelet szerinti terjedelemben és formában szereplő adatokat egymásnak és jogszabály szerint illetékes szerveknek hozzáférhetővé teszik.

(8)[20] A víziutakkal kapcsolatos kiadásokra, kölcsönökre és a víziutak használatára vonatkozóan az Európai Bizottságnak történő adatszolgáltatásról a miniszter gondoskodik.

Záró rendelkezések

9. §

(1) Ez a rendelet - a 8. § (8) bekezdésének kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A 8. § (8) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3)[21]

(4)[22]

10. §[23]

Az e rendeletben szereplő, továbbá az egyes víziutak tekintetében hiányzó HKV, HNV és LNHV értékeket 2006. január 1. napjáig a vízügyi feladatokat ellátó központi államigazgatási szervezet határozza meg, amelyet a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a vízügyi igazgatási szerv honlapján közzé kell tenni. Az e rendeletben az egyes víziutakra, illetve azok egyes szakaszára irányadónak tekintett, és e rendeletben szereplő követelményeknek megfelelő HKV és HNV értékeket legalább tízévenként újra meg kell határozni és közzé kell tenni.

11. §[24]

Ez a rendelet a - a víziutak tekintetében - következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 1108/70/EGK rendelete (1970. június 4.) a vasúti, közúti és belvízi közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális kiadásokra vonatkozó elszámolási rend bevezetéséről;

b) a Tanács 1384/79/EGK rendelete (1979. június 25.) a vasúti, közúti és belvízi közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális kiadásokra vonatkozó elszámolási rend bevezetéséről szóló 1108/70/EGK rendeletet módosításáról;

c) a Bizottság 2598/70/EGK rendelete (1970. december 18.) az 1970. június 4-i 1108/70/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról.

Dr. Fónagy János s. k.,

közlekedési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A hajózásra alkalmas természetes, illetve mesterséges felszíni víz osztályba sorolásához alapul szolgáló hajó, bárka, illetve tolt kötelék méretek

Megjegyzés: A táblázatban szereplő merülési értékek a hajózási kisvízszinttel (HKV) megegyező vagy annál magasabb vízszintnél alkalmazhatók.

2. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutak egyes űrszelvényméretei*

Megjegyzés:

* L = a legkisebb hasznos hosszúság, illetve B = a legkisebb hasznos szélesség.

** h = a legkisebb küszöbmélység - hajózási kisvízszintnél, illetve a duzzasztott víziutakon az üzemrendben előírt üzemi kisvízszint mellett.

3. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutak osztályba sorolása

* Kizárólag az olyan balatoni vízeresztések időszakában hajózható, amelyet a Hajósoknak Szóló Hirdetményben közzétesznek.

4. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutakra irányadónak tekintett vízmérce szerinti hajózási kisvízszint és hajózási nagyvízszint

(A megjelölt kivételektől eltekintve a vízmércék "0" jelzésének szintje a Balti tenger szintjéhez viszonyítva szerepel.)

5. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutak hullámjellemzőik szerinti hajózási zónába sorolása

A zónába sorolásnál alapul szolgáló hullámmagasság az egyes zónákban a következő:

1 zóna 2,0 m,

2 zóna 1,2 m,

3 zóna 0,6 m,

4 zóna 0,3 m.

A magyarországi víziutak hajózási zónába sorolása:

6. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutak mentén igénybe vehető szükségkikötők

7. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez[25]

8. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez[26]