39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet
a víziközlekedés rendjéről
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. §
A víziközlekedés rendjét az e rendelet mellékleteként közzétett Hajózási szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg.
2. §
A Szabályzat alkalmazási köre a belföldön, valamint a Duna teljes szakaszán és - amennyiben erről nemzetközi szerződés rendelkezik - a Duna és a Tisza mellékfolyóinak külföldi szakaszain magyar lobogó alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszólétesítményekre, továbbá a Magyar Köztársaság területén idegen lobogó alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszólétesítményekre terjed ki. *[1]
3. §
(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2003. október 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
a) a víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet,
b) az egyes hajózási jogszabályok módosításáról szóló 30/1999. (X. 6.) KHVM rendelet,
c) a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. §-ának (2) és (4) bekezdése,
d) az egyes hajózási jogszabályok módosításáról szóló 25/2002 (V. 18.) KöViM rendelet.
(2) A Szabályzat I. része 4.04 cikkének 3. bekezdése és 8.01 cikke, továbbá II. része 2.05 cikke 3. bekezdésének első mondata 2004. január 1-jén lép hatályba.
4. §[2]
5. §[3]
6. §[4]
7. §[5]
Dr. Csillag István s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
Melléklet a 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelethez
HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT
l. RÉSZ
ÁLTALÁNOS BELVÍZI HAJÓZÁSI SZABÁLYOK1
1. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.01 cikk
Fogalommeghatározások
E Szabályzat alkalmazásában:
a) hajó - belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszómunkagépet és a tengeri hajót;
b) géphajó - saját gépi berendezéssel hajtott hajó;
c) vitorlás hajó - vitorlával haladó hajó (a vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtóberendezését is használó hajót géphajónak kell tekinteni);
cc)[6] gyorsjáratú hajó - az a géphajó - a kishajók kivételével -, amely képes 40 km/h-t meghaladó holtvízi sebességgel közlekedni, ha ezt a hajó bizonyítványába bejegyezték;
d) kishajó-az a hajó, amelynek hajótesten mért hossza 20 m-t nem éri el, kivéve
- a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban továbbítására épített vagy felszereit hajót,
- azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték, továbbá
- a kompot;
e) úszómunkagép - gépi berendezéssel ellátott, víziúton és egyéb vízen, illetve kikötőben való munkavégzésre szolgáló úszólétesítmény (pl. szívókotró, vedersoros kotró, elevátor, cölöpverő, úszódaru);
f) úszómű - helyváltoztatásra általában nem szolgáló úszólétesítmény (pl. fürdőhajó, úszódokk, kikötőponton, csónakház);
g) úszóanyagok köteléke - tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, illetve úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, kötelék vagy eszköz;
h) komp - víziúton való átkelésre szolgáló olyan hajó, amelyet az illetékes hatóság kompnak minősített;
i) tolt bárka - tolva történő továbbításra tervezett vagy erre külön felszerelt hajó;
j) hajón szállítható bárka - a tengeri hajó fedélzetén való szállításra és belvízi hajózásra szolgáló tolt bárka;
k) kötelék - a vontatott vagy tolt kötelék, továbbá mellévett alakzat;
l) vontatott kötelék - az egy vagy több hajóból, úszóműből vagy úszóanyagok kötelékéből összeállított, egy vagy több géphajó által vontatott kötelék. Az utóbbiak a kötelék részét képezik;
m) tolt kötelék - olyan merev kötelék, amelyben található hajók közül legalább egy a köteléket továbbító géphajó (tolóhajó) előtt helyezkedik el;
n) mellévett alakzat - olyan egymáshoz oldalukkal csatolt hajókból álló merev kötelék, amelyek közül egyik sem helyezkedik el az alakzatot továbbító géphajó előtt;
o) veszteglő - az a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómű, amely közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve áll;
p) menetben levő - az a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómű, amely nem áll közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva.
A menetben levő hajó, úszóanyagok köteléke vagy az úszómű tekintetében a "megáll" kifejezés, a parthoz viszonyított megállást jelenti;
q) halászattal foglalkozó hajó - bármely műveletképességét korlátozó - kerítőhálóval, horogsorral, vonóhálóval vagy egyéb - halászeszközzel halászó hajó; kivéve az olyan hajót, amelyet a vontatott horogsor vagy egyéb halászeszköz műveletképességében nem akadályoz;
r) fehér fény,
vörös fény,
zöld fény,
sárga fény,
kék fény
olyan fény, amelynek színe megfelel az e Szabályzat I-4. mellékletében
foglalt előírásoknak;
s) erős fény,
közepesen erős fény,
szokásos fény -
az olyan fény, amelynek fényerőssége megfelel a Szabályzat I-5. mellékletében foglalt előírásoknak;
t)[7] villogó fény és nagyon gyors villogó fény - percenként 50-60-szor, illetve 100-120-szor ritmikusan felvillanó fény;
u) rövid hang- kb. 1 másodperc időtartamú hang, hosszú hang - kb. 4 másodperc időtartamú hang, a két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc;
v) nagyon rövid hangok sorozata - a legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, kb. 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozat;
v-bis) harangkongatás - egy kettős harangütés;
w) háromtónusú hangjelzés - három, egymást követő, különböző magasságú, összesen kb. 2 másodperc időtartamú, háromszor ismétlődő jelzés.
A hangok frekvenciájának 165-297 Hz tartományban kell lennie, a legmagasabb és a legalacsonyabb hang közötti különbségnek pedig legalább két egész hangközt kell kitennie. Minden három hangból álló sorozatnak a legmélyebb hangon kell kezdődnie és a legmagasabb hangon kell befejeződnie;
x) éjszaka - a napnyugta és a napkelte közötti időszak;
y) nappal - a napkelte és a napnyugta közötti időszak;
z) biztonságos sebesség - olyan sebesség, amelynél a hajó vagy a kötelék biztonságosan közlekedhet, művele-tezhet, továbbá az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül megállhat;[8]
z-bis1 korlátozott látási viszonyok - a köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok által korlátozott láthatóság;
z-bis2 hajóút - a víziútnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része;
z-bis3 kimerült állapot - nem kielégítő pihenés vagy betegség miatt fellépő, a magatartási normától való eltérésben és a reakcióidő növekedésében megnyilvánuló állapot;
z-bis4 bódult állapot - alkohol, kábítószer, illetve gyógyszer vagy más hasonló anyag fogyasztásának következtében fellépő és laboratóriumi vizsgálatokkal vagy a klinikai tünetek alapján külön jogszabályban2 meghatározottak szerint megállapítandó állapot;
z-bis5 Motoros vízi sporteszköz - olyan, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő kedvtelési rendeltetésű vízijármű, amely saját gépi hajtással rendelkezik, alkalmas egy vagy több személlyel közlekedni és vízen siklás-ra, sportolásra szolgál (pl. waterbob, waterscooter, jetbike, jetski stb.).[9]
1.02 cikk
A hajó vezetője
1. A hajót, illetve úszóanyagok kötelékét, kivéve
- a tolt kötelékben továbbított hajókat, továbbá
- az 1,08 cikkben3 említett egyéb hajókat,
de beleértve a tolt köteléket továbbító tolóhajót, ehhez szükséges4 képesítéssel rendelkező személynek kell vezetnie. Ez a személy a továbbiakban: a hajó vezetője.
2. A köteléket az ehhez szükséges3 képesítéssel rendelkező vezetőnek kell vezetnie. A Vezető személyének meghatározása az alábbiak szerint történik:
a) ha a kötelékben csak egy géphajó van, a kötelék vezetője a géphajó vezetője;
b) ha a vontatott kötelék élén két vagy több géphajó nyomdokvonalban halad, a kötelék vezetője az elől haladó géphajó vezetője;
c) ha a vontatott kötelék élén két vagy több géphajó nem nyomdokvonalban halad és közülük az egyik biztosítja az egész kötelék kormányzását, a kötelék vezetője az egész kötelék kormányzását biztosító géphajónak a vezetője;
d) egyéb esetekben a kötelék vagy a mellévett alakzat vezetőjét kellő időben kell meghatározni.
3. A hajó vezetőjének a hajózás ideje alatt a hajón, továbbá az úszómunkagép vezetőjének a munkavégzés ideje alatt is az úszómunkagépen kell tartózkodnia.
4. A hajón, a kötelékben vagy az úszóanyagok kötelékén az e Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartásáért a vezető felel. A kötelékben levő vontatott hajók vezetői kötelesek a kötelék vezetőjének utasításait végrehajtani, azonban ilyen utasítások nélkül is meg kell tenniük hajóik biztonságos vezetése érdekében a körülmények által megkívánt valamennyi szükséges intézkedést. Ugyanezek az előírások vonatkoznak a mellévett alakzat hajóinak azokra a vezetőire, akik a mellévett alakzatnak nem vezetői.
5. Minden úszóművet erre kiképzett személy felügyelete alatt kell tartani. Ez a személy felel a Szabályzat rendelkezéseinek az adott úszóművön történő megtartásáért.
6. A hajó vezetése közben a vezető kimerült vagy bódult állapotban nem lehet.
1.03 cikk
A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelezettségei
1. A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének - hatáskörében adott - utasításait, elő kell segíteniük a Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések megtartását.
2. A hajón tartózkodó minden más személy is köteles végrehajtani a hajó vezetőjenek a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait.
3. A személyzet tagjai és a hajón tartózkodó más olyan személyek, akik ideiglenesen maguk határozzák meg a hajó menetirányát és sebességét, az e Szabályzat előírásainak megtartásáért ugyancsak felelősséget viselnek.
4. A személyzet szolgálatban lévő tagjai, továbbá a hajón tartózkodó más, a hajó vezetésében ideiglenesen résztvevő személyek, kimerült vagy bódult állapotban nem lehetnek.
1.04 cikk
Kötelező gondosság
1.[10] A hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia.
2.[11] A hajó vezetőjének a Szabályzat külön rendelkezése hiányában is meg kell tennie a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvintézkedést, hogy elkerülje különösen:[12]
- az emberéletet fenyegető veszélyt,
- a hajókban vagy úszóanyagok kötelékeiben, partban és a hajóútban vagy annak közvetlen közelében levő bármilyen műtárgyban, illetve berendezésben okozott kárt,
- a hajózási akadályok előidézését,
- lehetőség szerint a környezet szennyezését.
3.[13] A fenti rendelkezések arra a személyre is vonatkoznak, akire az úszómű felügyeletét bízták.
1.05 cikk
A hajó vezetése rendkívüli körülmények között
A hajó vezetője a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében köteles minden - a körülmények által megkövetelt - intézkedést megtenni még akkor is, ha emiatt az e Szabályzatban foglaltaktól el kell térnie.
1.06 cikk
A víziút használata
A hajó, kötelék és úszóanyagok köteléke hosszának, szélességének, tetőpont (fixpont) magasságának, merülésének és sebességének meg kell felelnie a víziút és a műtárgyak műszaki jellemzőinek.
1.07 cikk
Legnagyobb terhelés, megengedett utaslétszám
1. A hajót nem szabad úgy terhelni, hogy a merülésvonal a merülési jel alsó éle felett legyen.
2.[14] A rakomány elhelyezése nem veszélyeztetheti a hajó stabilitását és nem zavarhatja a kilátást a kormányállásból.
A menetben lévő hajó, illetve kötelék rakománya a hajó, illetve kötelék előtt a közvetlen vagy közvetett kilátást nem korlátozhatja úgy, hogy a holttér 350 méternél nagyobb legyen.[15]
3.[16] Személyhajón az utasok száma az illetékes hatóság által engedélyezett létszámot nem haladhatja meg.
Gyorsjáratú hajón az ülőhelyek számánál több személy nem tartózkodhat.
4. Ezen túlmenően a konténereket szállító hajó stabilitását indulás előtt ellenőrizni kell, ha:
a) a hajó szélessége 9,5 m-t nem éri el és a konténereket egynél több szintben rakták;
b) a hajó szélessége 9,5 m vagy azt meghaladja, és a konténereket kettőnél több szintben rakták;
c) a hajó szélessége 11 m vagy azt meghaladja, és a konténereket háromnál több szintben vagy keresztirányban több mint hármasával rakták;
d) a hajó szélessége 15 m vagy azt meghaladja és a konténereket háromnál több szintben rakták
1.08 cikk
A hajó szerkezete, felszerelése és személyzete
1. A hajó és az úszóanyagok köteléke szerkezetének és felszerelésének biztosítania kell a rajtuk tartózkodó személyek és a hajózás biztonságát, továbbá a Szabályzatban foglalt követelmények megtartását.
2. A hajónak és az úszóanyagok kötelékének - kivéve a tolt kötelékben levő hajót, de beleértve a tolt köteléket továbbító tolóhajót - a hajón tartózkodó személyek, valamint a hajózás biztonságához elegendő számú és képesített személyzettel kell rendelkeznie. A gép nélküli, egymás mellé csatolt hajókon és á merev csatolásban vontatott hajókon a személyzettől el lehet tekinteni, ha az egymás mellé csatolt vagy mereven csatolt kötelék elegendő számú és képesített személyzettel rendelkezik a hajón tartózkodó személyek, továbbá a hajózás biztonságához.
1.09 cikk
A hajó vezetése
1. Menetben lévő hajón a kormányrudat, illetve kormánykereket legalább egy 16 éves kort betöltött képesített személynek kell kezelnie.
2. A hajó vezetéséhez a kormányos részére biztosítani kell, hogy a kormányállásba érkező vagy onnan kiinduló minden információt és parancsot megkaphasson, illetve továbbadhasson. Ehhez elegendően széles sávban közvetlen kilátással kell rendelkeznie valamennyi irányba, és számára a hangjelzéseknek hallhatóaknak kell lenniük. Ha a megfelelő közvetlen kilátás nem valósítható meg, a kormányos számára biztosítani kell éles és torzításmentes, kellő látómezejü optikai berendezés használatának lehetőségét.
3. Rendkívüli körülmények esetén a hajó vezetőjének tájékoztatására a hajón külön figyelőállást vagy hangjelzés vételére szolgáló állást kell létesíteni.
4.[17] Minden menetben lévő gyorsjáratú hajón a kormányállásban a kormányvezérlő karnál, illetve a kormánykeréknél egy olyan, legalább 21 éves, személynek kell lennie, aki rendelkezik az 1. 02 cikk 1. bekezdésében, valamint a 4. 05 cikk 1. bekezdés c) pontjában előírt képesítéssel. A kormányállásban ugyanilyen képesítéssel rendelkező második személynek is tartózkodnia kell, kivéve a kikötés, az indulás, valamint a zsilipekben és azok várakozóhelyein való tartózkodás idejét.
1.10 cikk
Hajóokmányok
1.[18] A víziközlekedésben részt vevő hajónak - a tengeri hajó kivételével - a következő okmányokkal kell rendelkezni:
a) hajóbizonyítvány,
b) köbözési bizonyítvány (csak az áruszállításra szolgáló hajó részére),
c) személyzeti jegyzék (kivéve azt a hajót, amelyiken nincs személyzet),
d) hajónapló (csak a géphajók részére), továbbá a nemzetközi szerződések, illetve megállapodások alapján megkövetelt, hajózásra vonatkozó egyéb okmányok,
e) a személyzetes hajókon - veszélyes áru szállítása esetén a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzat (a továbbiakban: ADN Szabályzat) 8. 1. 2. 1, 8. 1. 2. 2 és 8. 1. 2. 3 pontjában megkövetelt okmányok is - a hajó vezetőjének (vezetőinek) hajóvezető bizonyítványa, illetve bizonyítványai, a személyzet többi tagjának a szabályszerűen vezetett szolgálati könyve.
2. A kishajónak a fenti bekezdéstől eltérően nem kötelező a b) és d) pontokban foglalt okmányokkal rendelkeznie, továbbá nem szükséges a kedvtelési célú kishajón a c) pontban foglalt okmány, az a) pont szerinti okmányt pedig a hajózásra jogosító nemzeti okmány6 helyettesítheti.
3. Az úszóanyagok kötelékének hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal kell rendelkeznie.
4. A Szabályzat, illetve más vonatkozó előírások alapján a hajón tartandó okmányokat az illetékes hatóságok képviselőinek felszólítására be kell mutatni.
5. Azon a tolt bárkán, amelyet az alábbi adatokat tartalmazó fémtáblával láttak el, nem kötelező a hajón tartani a hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt:
Lajstromozási szám: ..................................................................
Hajóbizonyítvány száma:............................................................
Illetékes hatóság:......................................................................
Érvényes:..............................................................................-ig
Ezeket az adatokat jól olvashatóan kell begravírozni vagy beütni a táblába úgy, hogy a betűk és a számok magassága legalább 6 mm legyen. A fémtábla szélessége legalább 60 mm, hosszúsága legalább 120 mm legyen, azt a bárka jobb oldalán a far közelében, jól látható helyen, szilárdan kell rögzíteni. A fémtáblán feltüntetett és a bárka hajóbizonyítványában levő adatok azonosságát az illetékes hatóság a táblába beütött bélyegével igazolja. A hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt a bárka tulajdonosánál kell őrizni.
1.11 cikk
Hajózási szabályzatok
A Szabályzat, továbbá a víziút adott szakaszán hatályos helyi szabályzat7 és az 1.22 cikk szerinti átmeneti rendelkezések egy-egy példányának - a kishajó és a személyzet nélküli hajó kivételével - valamennyi hajón rendelkezésre kell állnia.
1.12 cikk
Veszélyt jelentő tárgy a hajón, tárgy elvesztése, akadály
1. Tilos a hajó és az úszóanyagok köteléke oldalán túlnyúló olyan tárgy elhelyezése, amely más hajó, úszóanyagok köteléke, úszómű és a víziúton vagy annak közvetlen közelében lévő létesítmény számára veszélyt jelenthet.
2. A horgony felhúzott állapotban nem nyúlhat a hajó fenéksíkja, gerincvonala vagy az úszóanyagok kötelékének alsó síkja alá.
3. Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke olyan tárgyat veszít el, amely a hajózás számára akadályt vagy veszélyt jelenthet, a hajó vezetőjének haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehető legpontosabban megjelölve a tárgy elvesztésének helyét, köteles továbbá lehetőség szerint ezt a helyet megjelölni.
4. Ha a hajó a víziutat elzáró ismeretlen akadályt észlel, vezetőjének ezt haladéktalanul be kell jelentenie a legközelebbi illetékes hatóságnál, a lehető legpontosabban megjelölve az akadály észlelésének helyét.
1.13 cikk
A víziút jeleinek védelme
1. Tilos a víziút jeleit (pl. táblát, úszótalpat, úszót, bóját) hajó vagy úszóanyagok köteléke kikötésére, illetve műveletezésre igénybe venni, e jeleket megrongálni, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná tenni.
2. Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke a víziút jelzőrendszerének részét képező tárgyat, illetve berendezést elmozdított vagy megrongált, a hajó vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.
3. A hajó vezetője köteles haladéktalanul bejelenteni a legközelebbi illetékes hatóságnál a jelzőberendezéseket érintő minden eseményt vagy rendellenességet (pl. nem világító fényjelzés, úszójel elmozdulása, jel sérülése).
1.14 cikk
Műtárgy megrongálása
Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke műtárgyat (pl. zsilip, híd) rongál meg, vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.
1.15 cikk
A víziútba dobás tilalma
1. Tilos a víziútba dobni, ejteni, önteni vagy folyatni olyan tárgyat, illetve anyagot, amely a hajózás, illetőleg a víziút egyéb használói számára akadályt vagy veszélyt jelenthet.
2. Különösen tilos bármely formában a víziútba dobni, önteni vagy folyatni olajat és olajhulladékot, illetve ezek vízzel képzett elegyet.
3. Az 1. vagy a 2. pontban említett anyag véletlen kidobásakor vagy kidobásának veszélye esetén a hajó vezetője köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot és a lehető legpontosabban megjelölni a kidobás jellegét és helyét.
1.16 cikk
Mentés és segítségnyújtás
1. A hajón tartózkodó személyek biztonságát fenyegető balesetnél a hajó vezetőjének minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében.
2. Az emberéletet veszélyeztető vagy a hajóút elzárásának veszélyével fenyegető balesetet szenvedett hajó vagy úszóanyagok köteléke közelében tartózkodó minden hajó vezetője köteles a saját hajójának biztonsága által megengedett mértékben haladéktalanul segítséget nyújtani.
1.17 cikk
Fennakadt vagy elsüllyedt hajó
1. A fennakadt vagy elsüllyedt hajó, illetve a fennakadt vagy szétszakadt úszóanyagok köteléke vezetőjének az eseményről a legrövidebb időn belül értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot. A fennakadt vagy elsüllyedt hajó vezetője vagy a személyzetének egy tágja köteles mindaddig a hajón vagy a káreset helyének közelében maradni, amíg az illetékes hatóságok engedélyt nem adnak a helyszín elhagyására.
2. Ha a hajó, illetve az úszóanyagok köteléke a hajóútban vagy annak közelében akadt fenn zátonyon vagy süllyedt el, a fennakadt hajó vagy úszóanyagok kötelékének vezetője köteles - kivéve, ha erre nyilvánvalóan nincs szükség - a legrövidebb időn belül a 3.27 és 3.41 cikkben foglalt jelzések elhelyezésének kötelezettsége mellett, a legmegfelelőbb helyeken és a baleset helyétől kellő távolságban figyelmeztetni a közeledő hajókat és az úszóanyagok kötelékeit, hogy azok a szükséges intézkedéseket kellő időben megtehessék.
3. Ha a baleset zsilipen való áthaladáskor történt, a hajó vezetője köteles a történteket a zsilip kezelőszemélyzetének haladéktalanul bejelenteni.
4. Ha az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett hajó, kötelék vagy mellévett alakzat része, a fenti pontokban foglalt kötelezettségek a kötelék, illetve a mellévett alakzat vezetőjét terhelik.
1.18 cikk
A hajóút felszabadítására vonatkozó kötelezettség
1. Ha a fennakadt vagy elsüllyedt hajó, a fennakadt úszóanyagok köteléke, illetve a hajó vagy úszóanyagok köteléke által elvesztett tárgy a hajóút teljes vagy részleges elzárását idézi elő, illetve ilyen veszély fennáll, a hajó vagy úszóanyagok kötelékének vezetője köteles minden intézkedést megtenni, hogy a hajóutat a legrövidebb időn belül felszabadítsa.
2. Ugyanez a kötelezettség terheli a süllyedéssel fenyegetett vagy műveletképtelenné vált hajó vezetőjét is.
3. Ha az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett hajó, kötelék vagy mellévett alakzat része, a fenti pontokban foglalt kötelezettségek a kötelék, illetve a mellévett alakzat vezetőjét terhelik.
1.19 cikk
Különleges rendelkezések
1. A hajó vezetője, továbbá az úszómű felügyeletével megbízott személy köteles végrehajtani az illetékes hatóságoknak a hajózás biztonsága vagy a hajózás rendje érdekében kiadott rendelkezéseit.
2. Az illetékes hatóságok külön rendelkezéssel megtilthatják a hajó indulását, amennyiben
a) a hajó nem rendelkezik hajóbizonyítvánnyal, illetve hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal, vagy ha ezek az okmányok érvénytelenek;
b) a hajó nem felel meg az 1.07 cikkben foglalt rendelkezéseknek;
c) a hajó személyzete vagy felszerelése nem felel meg az 1.08 cikkben foglalt rendelkezéseknek.
1.20 cikk
Ellenőrzés
A hajó vezetőjének, továbbá az úszóművek felügyeletével megbízott személynek biztosítania kell az illetékes hatóságok képviselői számára azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy meggyőződhessenek a Szabályzat és az egyéb vonatkozó rendelkezések megtartásáról, továbbá elő kell segítenie, hogy az illetékes hatóságok képviselői haladéktalanul a fedélzetre léphessenek.
1.21 cikk
Különleges szállítások
1. Különleges szállításnak minősül a víziúton való bármely helyváltoztatás
a) az 1.06 és az 1.08 cikkben foglalt előírásoknak meg nem felelő hajóval, illetve kötelékkel;
b) úszóművel, illetve az úszóanyagok kötelékével, amennyiben azok helyváltoztatása a hajózásra veszélyt vagy akadályt nem jelent, illetve a műtárgyakat nem veszélyezteti.
2. Különleges szállítás csak az ilyen szállításokkal érintett vízi útszakaszon illetékes hatóság által kiállított külön engedély alapján végezhető.
3. A különleges szállítás során be kell tartani az illetékes hatóság által esetenként megállapított feltételeket.
4. Minden különleges szállításra az 1.02 cikk rendelkezéseinek figyelembevételével vezetőt kell kijelölni.
1.22 cikk
Különleges átmeneti rendelkezések
A hajó vezetőjének meg kell tartania az illetékes hatóságok által rendkívüli esetekben a hajózás biztonsága, valamint rendje érdekében hozott és közzétett átmeneti rendelkezéseit8 is.
1.23 cikk
Sport- és egyéb rendezvények
Az a sportrendezvény, vízi ünnepély és egyéb rendezvény, amely a hajózás biztonságát és rendjét befolyásolhatja, az illetékes hatóságok engedélyével történhet.
1.24 cikk
Veszélyes anyagok szállítására vonatkozó rendelkezések
A veszélyes árut szállító hajó vezetője köteles a személyzet és a hajózás biztonságát szolgáló különleges óvórendszabályokat megtartani.
1.25 cikk
Menedékhely és telelés
Ha az időjárási viszonyok nem teszik lehetővé a további hajózást, az illetékes hatóság által az adott kikötőre vagy menedékhelyre előírt külön rendelkezések, továbbá a be- és kirakodási műveletekre vonatkozó helyi feltételek megtartásával a hajó vezetője kikötőt, illetve menedékhelyet vehet igénybe.
1.26 cikk
A Szabályzat alkalmazási területe
1. E Szabályzatot a Duna hajózható szakaszán9, továbbá a kikötők, illetve menedékhelyek és rakodóhelyek vízterületén kell alkalmazni, megtartva az illetékes hatóságoknak az ezekre a kikötőkre, menedékhelyekre, rakodóhelyekre vonatkozó különleges rendelkezéseit, továbbá a be- és kirakodási műveletekre megállapított feltételeket.
2. A Dunán közlekedő hajók vezetői, továbbá az e Szabályzatban említett egyéb személyek kötelesek a dunamenti államok, illetve a különleges folyami igazgatóságok által az adott folyamszakaszra előírt helyi szabályokat is megtartani.
2. Fejezet
MERÜLÉSI JELEK ÉS MÉRCÉK, A HAJÓK KÖBÖZÉSE
2.01 cikk
A hajók azonosító jelei a kishajók kivételével
1. A hajónak - a kishajók kivételével - a hajótesten vagy szilárdan rögzített táblákon, illetve lemezeken a következő azonosító jeleket kell viselnie:
a) Név, szám-, illetve betűjel.
A hajó nevét (szám-, illetve betűjelét, a továbbiakban: a hajó neve) a hajó mindkét oldalán és hátulról is láthatóan kell feltüntetni. Amennyiben mellévett alakzatban vagy tolt kötelékben a géphajó nevét feltüntető feliratok közül egy vagy több takarásba kerül, a nevet meg kell ismételni oly módon elhelyezett táblán, hogy a név - a más hajó által takart irányból is - látható legyen. A táblán fel kell tüntetni a hajó tulajdonosának nevét (vagy szokásos rövidítését) is. Ha a hajónak nincs neve, a hajón fel kell tüntetni számát vagy a lajstromozási számot és az anyakikötő vagy a lajstromozás helye szerinti ország betűjelét vagy betűjeleit az l-1. mellékletben foglaltak szerint.
b) Anyakikötő, illetve a lajstromozás helye.
Az anyakikötő nevét, illetve a lajstromozás helyét és az anyakikötő vagy lajstromozás helye szerinti ország részére rendszeresített betűjelet vagy betűjeleket a hajó mindkét oldalán vagy a farán kell feltüntetni.
2. Fel kell tüntetni továbbá - a kishajók kivételével -:
a) az áruszállításra szolgáló hajón a hajó tonnában kifejezett hordképességét a hajó mindkét oldalán a hajótesten vagy szilárdan rögzített táblán;
b) a személyszállításra szolgáló hajón az engedélyezett legnagyobb utaslétszámot. Ezt a hajón jól látható helyen kell feltüntetni.
3. Az azonosító jeleket latin betűkkel, jól olvashatóan és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Letörölhetetlennek tekinthető az olajfestékkel készített felirat. A hajó nevét feltüntető felirat betűmagassága legalább 20 cm, az egyéb feliratoké legalább 15 cm, a betűk szélessége és vonalvastagsága pedig magasságukkal arányos legyen. A betűket sötét alapon világos színnel, világos alapon sötét színnel kell felvinni.
4. A fenti azonosító jelek a nemzeti ABC írásjegyeivel megismételhetők.
5. A fenti pontokban foglaltaktól eltérően a tengeri hajó megőrizheti saját azonosító jeleit.
6.[19] A személyzettel rendelkező menetben levő hajó nappal köteles a hajó farrészén nemzeti lobogóját viselni. A gyorsjáratú hajó a nemzeti lobogó helyett a nemzeti lobogóval azonos formájú és színű táblát viselhet.
2.02 cikk
A kishajók azonosító jelei
1. A kishajó hivatalos nyilvántartási jelét köteles viselni. Ha ilyen jel nincs előírva, a következő jellel kell ellátni:
a) név vagy szám-, illetve betűjel; b) a hajó tulajdonosának neve és lakhelye.
2. Az 1. a) pontban megadott nyilvántartási és azonosító jeleket a hajó külső részén, jól olvasható, letörölhetetlen, legalább 10 cm magasságú latin betűkkel kell feltüntetni, amikor letörölhetetlennek tekinthető az olajfestékkel készített felirat. Ha a hajónak nincs neve, szám-, illetve betűjele, a hajón fel kell tüntetni tulajdonosának nevét (vagy szokásos rövidítését) és ezt szükség szerint a számjel követi.
3. A hajó tulajdonosának nevét és lakhelyét jól látható helyen, a hajó belső vagy külső részén kell feltüntetni.
4. A hajó csónakjának belső vagy külső oldalán csak a hajó nevét kell feltüntetni, kiegészítve szükség szerint a tulajdonos azonosítását lehetővé tevő egyéb adatokkal.
2.03 cikk
A hajó köbözése
Minden áruszállításra szolgáló belvízi hajót, a kishajók kivételével, kobozni kell.
2.04 cikk
Merülési jelek és mércék
1. Minden hajót, a kishajók kivételével, el kell látni a legnagyobb merülés síkját feltüntető jelekkel. A belvízi hajók legnagyobb merülésének meghatározására vonatkozó eljárást és a merülési jelek elhelyezésének feltételeit e Szabályzat I-2. melléklete tartalmazza. Tengeri hajónál a merülési jeleket a nyári édesvízi merülésvonal helyettesíti.
2. Minden olyan hajót, amelynek merülése elérheti az 1 m-t, merülési mércékkel kell ellátni. A belvízi hajók merülési mércéinek felvitelének feltételeit az I-2. melléklet tartalmazza.
2.05 cikk
A horgony azonosító jelei
1. A hajók horgonyait letörölhetetlen azonosító jelekkel kell ellátni. Ha a horgonyt ugyanaz a hajótulajdonos másik hajóján használja, az eredeti jelzések megtarthatók.
2. Az 1. bekezdésben foglalt követelmény a tengeri hajók és a kishajók horgonyaira nem vonatkozik.
3. Fejezet
A HAJÓ LÁTHATÓ JELZÉSEI
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3.01 cikk
Alkalmazás és fogalommeghatározások
1. Az éjszakai menetre a 3.08-3.19 cikk, a veszteglésre a 3.20-3.28 cikk vonatkozik.
A nappali menetre a 3.29-3.36 cikk, a veszteglésre a 3.36-bis-3.42 cikk vonatkozik.
A 3.21, 3.25, 3.28, 3.37 és a 3.42 cikk vonatkozik továbbá a fennakadt hajókra, úszóanyagok kötelékeire és úszóművekre is.
2. Ha a látási viszonyok ezt megkövetelik, az éjszakára előírt jelzéseket nappal is viselni kell.
3. E fejezet alkalmazásában azt a tolt köteléket, amelyeknek legnagyobb hossza nem haladja meg a 110 m-t, illetve legnagyobb szélessége a 12 m-t, továbbá azt a mellévett alakzatot, amelynek legnagyobb hossza nem haladja meg a 110 m-t, illetve legnagyobb szélessége a 23 m-t, azonos méretű magányos géphajónak kell tekinteni. '
4. Az e fejezetben előírt jelzések ábráit az I-3. melléklet tartalmazza.
5. E fejezet alkalmazásában:
a) árbocfény - olyan 225° látószögű, folyamatosan világító erős fehér fény, amely a hajó orra felől nézve a középsíkra merőleges síktól hátrafelé legfeljebb 22°30' szögben látható;
b) oldalfények - a jobb oldalon egy olyan közepesen erős zöld fény és a bal oldalon egy olyan közepesen erős vörös fény, amelyek folyamatosan világítanak és 112°30' látószögűek, a hajó orrá felől nézve a középsíkra merőleges síktól hátrafelé legfeljebb 22°30' szögben láthatók;
c) farfény - olyan 135° látószögű, folyamatosan világító közepesen erős vagy szokásos fehér vagy sárga színű fény, amely a hajó fara felől nézve mindkét oldal felé 67°30' szögben látható;
d) minden oldalról látható fény - 360° látószögben megszakítás nélkül kibocsátott fény;
e) magasság - a merülési jelek síkja feletti magasság, illetve merülési jelekkel nem rendelkező hajóknál a legnagyobb merülésnek megfelelő vízvonal feletti magasság.
3.02 cikk
Jelzőfény
Eltérő rendelkezés hiányában a Szabályzatban előírt jelzőfényeknek folyamatos és egyenletes fényt kell kibocsátaniuk.
3.03 cikk
Táblák, lobogók és lengők
1. Eltérő rendelkezés hiányában a Szabályzatban előírt tábla és lobogó téglalap alakú.
2. A tábla, lobogó és a lengő színezése nem lehet sem fakult, sem szennyezett.
3. A tábla, lobogó és lengő méreteinek elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a jó láthatóságot. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha
a) a tábla és lobogó hossza, illetve szélessége legalább 1 m, kishajóknál pedig 0,6 m;
b) a lengő hossza legalább 1 m és szélessége az alapnál legalább 0,50 m.
3.04 cikk
Henger, gömb, kúp és kettőskúp
t. A Szabályzatban előírt henger, gömb, kúp és kettőskúp távolról azonos alakot mutató szerkezettel helyettesíthető.
2. A jel színezése nem lehet fakult sem szennyezett.
3. A jel méreteinek elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a jó láthatóságot. Ez a feltétel minden esetben teljesítettnek tekinthető, ha
a) a henger magassága legalább 0,8 m és átmérője legalább 0,5 m;
b) a gömb átmérője legalább 0,6 m;
c) a kúp magassága legalább 0,6 m és alapátmérője legalább 0,6 m;
d) a kettőskúp magassága legalább 0,8 m és alapátmérője legalább 0,5 m.
3.05 cikk
Tiltott jelzőfény és jelzés
1. Tilos a Szabályzatban előírt jelzőfényen és jelzésen kívül más fényt és jelzést használni, vagy azokat a Szabályzatban előírt vagy engedélyezett feltételektől eltérően alkalmazni.
2. A hajók vagy a hajó és a part közötti összeköttetésre más jelzőfény és jelzés is használható azzal a feltétellel, hogy azok nem téveszthetők össze a Szabályzatban meghatározott jelzőfényekkel vagy jelzésekkel.
3.06 cikk
Tartalék jelzőfény
Ha a Szabályzatban előírt jelzőfény nem működik, azt haladéktalanul tartalék jelzőfénnyel kell helyettesíteni. Amennyiben az előírt jelzőfény erős, akkor a tartalék jelzőfény közepesen erős lehet, amikor pedig az előírt jelzőfény közepesen erős, akkor a tartalék jelzőfény szokásos lehet. A meghibásodott jelzőfény kijavítását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
3.07 cikk
Világító berendezés, fényszóró, tábla, lobogó stb. használatának tilalma
1. Tilos világító berendezést, fényszórót, továbbá táblát, lobogót vagy más tárgyat használni, ha az tévesen a Szabályzatban előírt jelzőfényként, jelzésként értelmezhető, vagy csökkentheti az ilyen jelzőfények láthatóságát, illetve nehezíti helyes felismerését.
2. Tilos világító berendezést vagy fényszórót használni, ha azok a hajózást vagy a szárazföldi közlekedést veszélyeztető vagy zavaró vakítást okozhatnak.
II. ÉJSZAKAI JELZÉSEK
II.A. ÉJSZAKAI JELZÉSEK MENETBEN
3.08 cikk
Menetben levő magányos géphajó éjszakai jelzései
1. A magányos géphajóknak viselniük kell:
a) egy árbocfényt a hajó mellső részén, a hajó hossztengelyében, legalább 6 m magasságban. Ez a magasság 4 m-re csökkenthető, ha a hajó hossza nem haladja meg a 40 m-t;
b) oldalfényeket azonos magasságban, a hajó hossztengelyére merőleges azonos síkban, az árbocfény mögött és az alatt legalább 1 m-rel. Ezeket a jelzőfényeket a hajó belső oldala felől úgy kell takarni, hogy a zöld fény bal oldalról, a vörös fény jobb oldalról ne legyen látható;
c) egy farfényt a hajó hátsó részén, a hajó hossztengelyében, olyan magasságban, hogy az a mögötte haladó hajóról jól látható legyen.
2. A magányos géphajó viselhet11 továbbá egy második árbocfényt is, amely a hajó hossztengelyében a mellső árbocfény mögött és legalább 3 m-rel felette oly módon helyezkedik el, hogy a két fény között vízszintesen mért távolság legalább háromszorosa legyen a függőleges távolságnak.
3. Az ideiglenesen kisegítő géphajó (előfogat) után haladó magányos géphajónak meg kell tartania az 1. és 2. bekezdésben előírt jelzőfényeket.
4.[20] A Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzéseken kívül a gyorsjáratú hajónak, menetben, nappal és éjszaka a következőket kell viselnie:
két nagyon gyors (percenként 100-120-szor felvillanó) sárga villogó fényt.
Ezeket a villogó fényeket alkalmas helyen kell elhelyezni, olyan magasságban, hogy minden oldalról jól láthatók legyenek, egymástól függőlegesen kb. 1 m távolságra.
5.[21] Az állandó híd, illetve a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a hajó az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. és 2. bekezdésben előírt árbocfényeket kisebb magasságban viselheti.
6.[22] E cikkben foglalt rendelkezések a kishajóra és a kompra nem vonatkoznak. 11 Például hosszúsága jelzésére.
3.09 cikk
Menetben levő vontatott kötelék éjszakai jelzései
1. A vontatott kötelék élén haladó géphajónak, továbbá a másik géphajó, a tolt kötelék vagy a mellévett alakzat előtt előfogatként haladó géphajónak viselnie kell:
a) két árbocfényt egymás felett egymástól kb. 1 m távolságban a hajó mellső részén, a hajó hossztengelyében; a felső jelzőfényt a 3.08 cikk 1. a) pontja szerint, az alsó fényt pedig az oldalfények felett lehetőleg 1 m-rel magasan kell elhelyezni;
b) a 3.08 cikk 1. b) pontja szerinti oldalfényeket;
c) a fehér farfény helyett a hajó hossztengelyében és ahhoz elegendő magasságban levő sárga farfényt, hogy az jól látható legyen a hajót követő vontatott kötelékről, illetve arról a géphajóról, tolt kötelékről vagy mellévett alakzatról, amely előtt, az előfogatot adó hajó halad.
2. Ha a kötelék élén több géphajó halad, vagy ha a géphajó, tolt kötelék vagy mellévett alakzat előtt egymás mellett több előfogatot adó hajó halad egymással összecsatolva vagy egymástól függetlenül, akkor e hajók mindegyikének viselnie kell:
Az 1. a) pontban előírt árbocfények helyett három, egymás felett kb. 1 m távolságban, a hajó mellső részén, a hajó hossztengelyében elhelyezett árbocfényt; a felső és alsó jelzőfényeket az 1. a) pontban előírt jelzőfényekkel azonos magasságban kell elhelyezni.
Abban az esetben, amikor a hajó, az úszóanyagok köteléke vagy az úszómű mozgatása több géphajóval történik, ezt az előírást azok mindegyikére alkalmazni kell.
3. A vontatott kötelék végén elhelyezkedő hajónak, illetve hajóknak viselniük kell a 3.08 cikk 1. c) pontja szerinti farfényt.
Ha a kötelék utolsó sorában kettőnél több hajó van egymáshoz csatolva, csak az e sorban haladó két szélső hajónak keli ezt a jelzőfényt viselnie. Ha a kötelék végén kishajók haladnak, azokat e pont követelményei tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.
4. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a vontatott kötelék hajói az 1. a) és 2. pontban előírt jelzőfényeket az akadálytalan áthaladás érdekében kisebb magasságban viselhetik.
5. Az e cikkben foglalt rendelkezések a kizárólag kishajót vontató kishajóra, továbbá a vontatott kishajóra nem vonatkoznak.
3.10 cikk
Menetben levő tolt kötelék éjszakai jelzései
1. A tolt köteléknek viselnie kell:
a) három árbocfényt a kötelék élén levő hajó mellső részén. Ezeket a jelzőfényeket
- a kötelék hossztengelyére merőleges síkban levő vízszintes alapú, egyenlő oldalú háromszög alakban,
- a kötelék hossztengelyéhez közel levő hajón a kötelék hossztengelyére merőlegesen,
- a felső jelzőfény esetében legalább 6 m magasságban; a két alsó jelzőfényt kb. 1,10 m-rel a felső jelzőfény alatt, egymástól kb. 1,25 m távolságra kell elhelyezni.
Az ezeket a jelzőfényeket hordozó árbocoknak annak a hajónak a hossztengelyében kell lennie, amelyen azokat elhelyezik;
b) a 3.08 cikk 1. b) pontja szerinti oldalfényeket, amelyeket a kötelék legszélesebb helyén, a tolóhajóhoz a lehető legközelebb kell elhelyezni, a kötelék széleitől legfeljebb 1 m távolságra és legalább 2 m magasságban;
c) a tolóhajón a 3.08 cikk 1. c) pontja szerinti három farfényt a hossztengelyre merőleges vízszintes vonalon, egymástól kb. 1,25 m távolságra, olyan magasságban, hogy azokat a kötelék egyik hajója se takarhassa.
2. A fenti 1. bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a tolt kötelékre akkor is, ha az egy vagy több előfogatot adó géphajó mögött halad.
3. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a tolt kötelék az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. a) pontban előírt árbocfényeket kisebb magasságban viselheti.
3.11 cikk
Menetben levő mellévett alakzat éjszakai jelzései
1. A mellévett alakzatnak viselnie kell:
a) a 3.08 cikk 1. a) pontjában előírt árbocfényt minden géphajón;
b) a 3.08 cikk 1. b) pontjában előírt oldalfényeket. Ezeket az alakzat külső oldalán, lehetőleg azonos magasságban és a legalacsonyabban levő árbocfény alatt legalább 1 m-rel kell elhelyezni;
c) a 3.08 cikk 1. c) pontjában előírt farfényt, minden hajón.
2. A fenti 1. bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azokra a mellévett alakzatokra is, amelyek egy vagy több előfogatot adó géphajó után haladnak.
3. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a hajó az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. a) pontban előírt jelzőfényeket kisebb magasságban viselheti.
4. Az e cikkben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak sem a csak kishajót mellévett alakzatban továbbító kishajóra, sem pedig a mellévett alakzatban haladó kishajókra.
3.12 cikk
Menetben levő vitorlás hajó éjszakai jelzései
1. A vitorlás hajónak viselnie kell:
a) a 3.08 cikk 1. b) pontjában előírt oldalfényeket, azonban ezek a jelzőfények közepesen erős fények helyett szokásos fények lehetnek;
b) a 3.08 cikk 1. c) pontjában előírt farfényt.
2. Az 1. bekezdésben említett jelzőfényeken kívül a vitorlás hajó viselhet: két egymás felett elhelyezkedő, minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős fényt. A felső jelzőfény vörös, az alsó zöld. Ezeket a jelzőfényeket megfelelő helyen, az árboccsúcson vagy az árboc felső részén, egymástól legalább 1 m távolságban kell elhelyezni.
3. Az e cikkben foglalt rendelkezések a kishajóra nem vonatkoznak.
3.13 cikk
Menetben levő kishajó éjszakai jelzései
1. A magányosan haladó kisgéphajónak viselnie kell
a) egy árbocfényt a hajó hossztengelyében, legalább: 1 m-rel az oldalfények felett. Szükség esetén megengedett az árbocfénynek az oldalfényekkel azonos magasságban való elhelyezése is. Az árbocfény ne erős, hanem közepesen erős legyen;
b) oldalfényeket, amelyek közepesen erős helyett szokásosak lehetnek. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy:
(i) feleljenek meg a 3.08 cikk 1. b) pontjában foglalt előírásoknak, vagy (H) egymás mellett vagy közös lámpatestben, a hajó hossztengelyében, a hajó orrán vagy annak közelében legyenek;
c) a 3.08 cikk 1. c) pontjában előírt farfényt. Ez a jelzőfény elhagyható, azonban ebben az esetben az a) pontban említett árbocfényt minden oldalról látható, közepesen erős fehér fénnyel kell helyettesíteni.
2. A 7 m-nél rövidebb kisgéphajók az 1. bekezdésben előírt jelzőfények helyett a megfelelő helyen és magasságban elhelyezett mindén oldalról látható szokásos fehér fényt viselhetnek.
3. Ha a kishajó kizárólag kishajót vontat vagy mellévett alakzatban továbbít, az 1. bekezdésben előírt jelzőfényeket kell viselnie.
4. A vontatott vagy mellévett alakzatban továbbított kishajónak egy minden oldalról látható, szokásos fehér fényt kell viselnie. Ez a követelmény a hajók csónakjára nem vonatkozik.
5. A vitorlás kishajónak viselnie kell:
- oldalfényeket és farfényt; ilyen esetben az oldalfényeket egymás mellett vagy egy közös lámpatestben kell a hajó hossztengelyében a hajó orrán vagy annak közelében, a farfényt pedig a hajó hátsó részén kell elhelyezni; ezek a fények szokásos fények lehetnek, vagy
- egy közös lámpatestben elhelyezett oldalfényeket és farfényt az árboccsúcson vagy az árboc felső részén megfelelő helyen; ezek a fények szokásos fények lehetnek, vagy
- ha a hajó hossza a 7 m-t nem éri el, egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt; más hajó közeledtekor az ilyen hajónak egy második szokásos fehér fényt is kell mutatnia.
6. Annak a magányosan haladó kishajónak, amely nem tekinthető kisgéphajónak vagy vitorlás kishajónak, viselnie kell egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt.
A hajó csónakjának ugyanezen körülmények között ezt a fényt csak más hajó közeledtekor kell mutatnia.
7. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor az akadálytalan áthaladás érdekében az e cikkben előírt árbocfények kisebb magasságban is elhelyezhetők.
3.14 cikk
Menetben levő, egyes veszélyes árukat szállító hajó kiegészítő éjszakai jelzései
1.[23] Az ADN Szabályzat 7. 1. 5. 0 és 7. 2. 5. 0 pontjának megfelelően veszélyes árukat szállító hajó a Szabályzat más rendelkezései által előírt fényeken kívül az ADN Szabályzatban előírt számú kék fényt köteles viselni.
2. Ezt a fényt, illetve ezeket a fényeket, alkalmas helyen és olyan magasságban kell elhelyezni, hogy minden oldalról látható legyen.
3. Amennyiben a tolt kötelék vagy a mellévett alakzat egy vagy több, az 1. bekezdésben feltüntetett hajóból áll, a fenti 1. bekezdésben előírt fényt, illetve fényeket a köteléket vagy mellévett alakzatot továbbító hajónak kell viselnie.
4. A többféle, 1. bekezdésben feltüntetett veszélyes árut szállító hajónak, tolt köteléknek vagy mellévett alakzatnak, annak a veszélyes árunak megfelelő jelzést kell viselnie, amelyikhez a fenti 1. pont szerint a legtöbb kék fény szükséges.
5. Az e cikkben előírt fények fényerőssége legalább a szokásos kék fények fényerőssége legyen.
3.15 cikk
(tárgytalan)
3.16 cikk
Menetben levő komp éjszakai jelzései
1. A nem szabadon közlekedő kompnak viselnie kell:
a) egy közepesen erős, minden oldalról látható és legalább ő m magasságban elhelyezett fehér fényt. Ez a magasság csökkenthető, ha a komp hossza a 20 m-t nem haladja meg;
b) egy közepesen erős, minden oldalról látható és az a) pontban előírt fény fölött kb. 1 m-re elhelyezett zöld fényt.
2. A szabadon közlekedő kompnak viselnie kell:
a) egy minden oldalról látható közepesen erős fehér fényt, az 1. a) pontban előírt módon;
b) egy minden oldalról látható közepesen erős zöld fényt, az 1. b) pontban előírt módon;
c) a 3.08 cikk 1. b) és c) pontjában előírt oldalfényeket és farfényt.
3. A szabadon közlekedő, áthaladási elsőbbséget élvező kompnak viselnie kell:
a) egy minden oldalról látható közepesen erős fehér fényt, az 1. a) pontban előírt módon;
b) egy minden oldalról látható közepesen erős zöld fényt, az 1. b) pontban előírt módon;
c) egy második, minden oldalról látható és a b) pontban előírt zöld fény felett kb. 1 m-rel elhelyezett közepesen erős zöld fényt;
d) a 3.08 cikk 1. b) és c) pont előírásainak megfelelő oldalfényeket és farfényt.
3.17 cikk
(tárgytalan)
3.18 cikk
Műveletképtelen hajó kiegészítő éjszakai jelzései
1. A műveletképtelen hajónak szükség esetén az e Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt fényeken kívül mutatnia kell egy lengetett vörös fényt, amely kishajón vörös helyett fehér is lehet.
2. Szükség esetén a műveletképtelen hajónak ezen kívül a meghatározott hangjelzéseket is adnia kell.
3.19 cikk
Menetben levő úszóanyagok köteléke és az úszómű éjszakai jelzései
Az 1.21 cikkben foglalt különleges előírásokat nem érintve, az úszóanyagokból álló köteléknek és az úszóműnek viselnie kell a körvonala felismeréséhez elegendő számú, minden oldalról látható, szokásos fehér fényt.
II.B ÉJSZAKAI JELZÉSEK VESZTEGLÉSKOR
3.20 cikk
Veszteglő hajó éjszakai jelzései
1. A veszteglő magányos hajónak vagy egymás mellett veszteglő, illetve egymáshoz csatolt hajóknak a hajóút felőli oldalon, legalább 3 m magasságban elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt kell viselniük.
2. A nyílt helyen (a parttal közvetlen vagy közvetett összeköttetés nélkül) veszteglő tolt köteléknek, a hajóút felőli oldalán, a tolóhajón és a kötelék elején legalább 3 m magasan elhelyezett, két minden oldalról látható szokásos fehér fényt kell viselnie.
3. Veszteglő kishajó - a hajó szolgálati csónakjának kivételével - az 1. bekezdésben előírt fények helyett viselhet egy szokásos fehér fényt a megfelelő helyen és olyan magasságban elhelyezve, hogy az minden oldalról látható legyen.
4. Az e cikkben előírt jelzések viselése nem kötelező,
a) ha a hajó vagy a kötelék olyan víziúton vesztegel, amelyen a hajózás ideiglenesen nem lehetséges vagy tilos;
b) ha a hajó vagy a kötelék a part mellett vesztegel és kellően meg van világítva;
c) ha a hajó vagy a kötelék nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben, a hajó-útón kívül vesztegel;
d) ha a kishajó a parthoz van kikötve.
5. E cikk rendelkezései a 3.23 és 3.27 cikkben említett hajókra nem vonatkoznak. .
3.21 cikk
Egyes veszélyes árukat szállító, veszteglő hajó kiegészítő éjszakai jelzései
A 3.14 cikkben foglalt előírásokat az e cikkben említett hajókra akkor is alkalmazni kell, amikor azok vesztegelnek.
3.22 cikk
(tárgytalan)
3.23 cikk
Kikötőhelyen veszteglő komp éjszakai jelzései
1. A kikötőhelyén veszteglő, nem szabadon közlekedő kompnak viselnie kell a 3.16 cikk 1. bekezdésében előírt jelzőfényeket.
2. Az üzemelés alatt kikötőhelyén veszteglő, szabadon közlekedő kompnak viselnie kell a 3.16 cikk 1. bekezdésében előírt fényeket. A rövid idejű veszteglés közben a komp viselheti a 3.08 cikk 1. b) és c) pontjában előírt jelzőfényeket. A 3.16 cikk 1. b) pontjában előírt zöld fényt az üzemelés befejeztével ki keli kapcsolni.
3.24 cikk
(tárgytalan)
3.25 cikk
Veszteglő úszóanyagok köteléke és úszómű éjszakai jelzései
A veszteglő úszóanyagok köteléke és az úszómű, az 1.21 cikk alapján esetenként megállapított különleges rendelkezések megtartásával, körvonalának a hajóút felőli felismeréséhez elegendő számú, minden oldalról látható szokásos fehér fényt kell viselnie.
A 3.20 cikk 4. bekezdésében foglalt rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell.
3.26 cikk
Halászhajó hálóinak vagy egyéb halászeszközeinek éjszakai jelzései
Ha a halászhajó hálói vagy egyéb halászeszközei a hajóút közvetlen közelében vagy a víziút más részén vannak kihelyezve és azok a hajózást zavarhatják, ezeket a hálókat vagy más egyéb halászeszközöket helyük felismeréséhez elegendő számú, minden oldalról látható szokásos fehér fénnyel kell megjelölni.
3.27 cikk
Munkát végző úszómunkagép és fennakadt vagy elsüllyedt hajó éjszakai jelzései
1. Munkát végző úszómunkagépnek és más, szondázást vagy mérést végző veszteglő hajónak viselniük kell:
a) két szokásos, vagy közepesen erős, egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezett zöld fényt azon az oldal(ak)on, amely felől a hajóút szabad, és
b) megfelelő esetekben azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, egy szokásos vagy közepesen erős vörös fényt, az a) pontban előírt két zöld fény közül a felsővel azonos magasságban elhelyezve és azzal azonos fényerővel,
illetve abban az esetben, amikor ezek a hajók hullámzás elleni védelemre szorulnak
c) szokásos vagy közepesen erős vörös és fehér fényt egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezve úgy, hogy a vörös fény felül legyen azon az oldal(ak)on, amely felől a hajóút szabad;
d) egy vörös fényt azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, amely a c) pontban előírt vörös fénnyel azonos magasságban van elhelyezve és azzal azonos fényerejű.
Ezeket a fényeket olyan magasságban kell elhelyezni, hogy azok minden oldalról láthatók legyenek.
2. A fennakadt vagy elsüllyedt hajónak az 1. pont c) és d) pontjaiban előírt fényeket kell viselnie. Ha az elsüllyedt hajó helyzete akadályozza a jelzések elhelyezését a hajón, akkor azokat csónakokon, bójákon vagy más alkalmas eszközön kell elhelyezni.
3. Az illetékes hatóságok az 1. pont a) és b) pontjában foglalt fényekre vonatkozó előírások megtartásának kötelezettsége alól felmentést adhatnak.
3.28 cikk
Hajózást veszélyeztető horgony éjszakai jelzései
1. Ha a 3.20 és a 3.25 cikkben meghatározott esetekben a hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű horgonyai úgy vannak kihelyezve, hogy azok a hajózást veszélyeztethetik, az ilyen horgonyokhoz legközelebb levő vesz-teglést jelző fényt két minden oldalról látható, egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezett szokásos fehér fénnyel kell helyettesíteni.
2.[24] A hajónak, az úszóanyagok kötelékének és az úszóműnek minden olyan horgonyát, amely a hajózást veszélyeztetheti, minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselő, radarreflektorral felszerelt úszóval kell megjelölni.
III. NAPPALI JELZÉSEK
III.A. NAPPALI JELZÉSEK MENETBEN
3.29 cikk
Menetben levő vontatott kötelék nappali jelzése
1. A vontatott kötelék élén haladó géphajónak és a géphajó, tolt kötelék vagy mellévett alakzat előtt haladó előfogatot adó géphajónak viselnie kell egy sárga hengert, két-két (fekete és fehér) sávval a felső és az alsó részén, ahol a fehér sávoknak a hengerpalást szélein kell lenniük.
Ezt a hengert a hajó elején függőlegesen kell elhelyezni, olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen.
2. Ha a kötelék élén több géphajó halad, vagy ha a géphajó, tolt kötelék, mellévett alakzat előtt több előfogatot adó géphajó halad összecsatolva vagy egymástól függetlenül, minden géphajónak viselnie kell az 1. bekezdésben előírt hengert.
Ha a hajó, az úszóanyagok köteléke vagy az úszómű továbbítása több géphajóval történik, ezt az előírást azok mindegyikére alkalmazni kell.
3. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. és 2. bekezdésben előírt henger kisebb magasságban is elhelyezhető.
4. Az e cikkben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni sem a kishajóra, sem pedig csak a kishajóval vontatott kishajóra.
3.30. cikk
Menetben levő vitorlával haladó és egyidejűleg saját géperőt is használó hajó nappali jelzései
A vitorlával haladó és egyidejűleg saját géperőt is használó hajónak viselnie kell egy csúcsával lefelé álló fekete kúpot. Ezt a kúpot a lehető legmagasabban, a legjobban látható helyen kell elhelyezni.
3.31 cikk
A 12 főnél nagyobb engedélyezett utaslétszámú és 20 m-nél kisebb testhosszúságú hajó nappali jelzése
A 12 főnél nagyobb engedélyezett utaslétszámú és 20 m-nél kisebb testhosszúságú hajónak viselnie kell egy sárga kettőskúpot, alkalmas helyen és olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen.
3.32 cikk
Menetben levő, egyes veszélyes árut szállító hajó kiegészítő nappali jelzései
1.[25] Az ADN Szabályzat 7. 1. 5. 0 és 7. 2. 5. 0 pontjának megfelelően veszélyes árukat szállító hajó a Szabályzat más rendelkezései által előírt jelzéseken kívül az ADN Szabályzatban előírt számú, csúcsával lefelé fordított kék kúpot köteles viselni.
2. Ezt a kúpot, illetve kúpokat, alkalmas helyen és olyan magasságban kell elhelyezni, hogy minden oldalról látható legyen
3. Amennyiben a tolt kötelék vagy a mellévett alakzat egy vagy több, az 1. bekezdésben feltüntetett hajóból áll, a fenti 1. bekezdésben előírt jelzéseket a köteléket vagy mellévett alakzatot továbbító hajónak kell viselnie.
4. A többféle, az 1. bekezdésben feltüntetett, veszélyes árut szállító hajónak, tolt köteléknek vagy mellévett alakzatnak, annak a veszélyes árunak megfelelő jelzést kell viselnie, amelyikhez a fenti 1. pont szerint a legtöbb kék kúp szükséges.
3.33 cikk
(tárgytalan)
3.34 cikk
Menetben levő komp nappali jelzései
A kompnak viselnie kell egy legalább 6 m magasságban elhelyezett zöld gömböt. Ez a magasság csökkenthető, ha a komp hossza nem haladja meg a 20 m-t.
3.35 cikk
Műveletképtelen hajó kiegészítő nappali jelzései
1. A műveletképtelen hajónak szükség esetén a Szabályzat egyéb rendelkezései által előírt jelzéseken kívül egy lengetett vörös zászlót kell mutatnia.
2. Szükség esetén a műveletképtelen hajónak a meghatározott hangjelzéseket is kell adnia.
3.36 cikk
Áthaladási elsőbbséget élvező hajó kiegészítő nappali jelzései
Annak a hajónak, amelynek az illetékes hatóság áthaladási elsőbbséget biztosított, a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzéseken kívül a hajó elején - olyan magasságban, hogy az jól látható legyen - egy legalább 1 m hosszú vörös lengőt kell viselnie.
III.B NAPPALI JELZÉSEK VESZTEGLÉS KÖZBEN
3.36-bis cikk
A veszteglő hajó nappali jelzései
1. A nyílt helyen (a parttal közvetlen vagy közvetett összeköttetés nélkül) magányosan vagy kötelékben veszteglő (horgonyzó) géphajónak - a kishajó kivételével - viselnie kell a hajó elején alkalmas helyen egy, olyan magasságban elhelyezett fekete gömböt, hogy az minden oldalról látható legyen.
2. Az e cikkben előírt jelzés viselése nem kötelező, ha
a) a hajó olyan víziúton vesztegel, amelyen a hajózás ideiglenesen nem lehetséges vagy tilos;
b) a hajó a hajóúton kívül, nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben vesztegel.
3. Az e cikkben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 3.41 cikkben meghatározott hajókra.
3.37 cikk
Egyes veszélyes árukat szállító, veszteglő hajó nappali jelzései
A 3.32 cikkben foglalt előírásokat az e cikkben meghatározott hajókra akkor is alkalmazni kell, amikor azok vesztegelnek.
3.38 cikk
(tárgytalan)
3.39 cikk
(tárgytalan)
3.40 cikk
Halászhajó hálóinak vagy egyéb halászeszközeinek nappali jelzései
Ha a halászhajó hálói vagy egyéb halászeszközei a hajóútban vagy annak közvetlen közelében vannak kihelyezve és azok a hajózást zavarják, a hálókat vagy más egyéb halászeszközöket a helyük felismeréséhez elegendő számú sárga úszóval vagy sárga zászlóval kell megjelölni.
3.41 cikk
Munkát végző úszómunkagép, fennakadt vagy elsüllyedt hajó nappali jelzései
1. A munkát végző úszó munkagépnek és a szondázást vagy méréseket végző, veszteglő hajónak viselnie kell:
a) két zöld kettőskúpot egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezve azon az oldal(ak)on, amely felől a hajóút szabad,
b) megfelelő esetekben azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, egy vörös gömböt az a) pontban előírt két zöld kettőskúp közül a felsővel azonos magasságban elhelyezve, vagy
abban az esetben, amikor ezek a hajók hullámzás elleni védelemre szorulnak:
c) azon az oldal(ak)on, amely felől a hajóút szabad, egy olyan lobogót, amelynek felső fele vörös, alsó fele fehér, vagy két egymás felett elhelyezett lobogót, illetve gömböt, amelyek közül a felső vörös, az alsó fehér;
d) azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, egy vörös lobogót vagy gömböt az ellentétes oldalon elhelyezett vörös-fehér vagy vörös lobogóval azonos magasságban.
2. Az 1. pont a)-b) pontjában előírt jelzések az alábbi jelekkel helyettesíthetők:
a) azo(ko)n az oldal(ak)on, amely(ek) felől a hajóút szabad, áthaladást engedélyező E.1. jelzőtáblával (I-7. melléklet);
b) azon az oldalon, amely felöl a hajóút nem szabad, áthaladást tiltó A.1. jelzőtáblával (I-7. melléklet), olyan magasságban, mint az a) pont szerinti jelzés.
3. A jelzőtáblát, kettőskúpot, gömböt és lobogót olyan magasságban kell elhelyezni, hogy az minden oldalról látható legyen. A lobogó azonos színű jelzőtáblával helyettesíthető.
4. A fennakadt vagy elsüllyedt hajónak nappal az 1. pont c)-d) pontjában előírt jelzéseket kell viselnie. Ha az elsüllyedt hajó helyzete akadályozza a jelzések elhelyezését a hajón, azokat csónakokon, bójákon vagy más alkalmas eszközön kell elhelyezni.
5. Az illetékes hatóságok az 1. és 2. pont a)-b) pontjában foglalt jelzések használatának kötelezettsége alól felmentést adhatnak.
3.42 cikk
Hajózást veszélyeztető horgony nappali jelzése
Az a hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű, amely úgy állt horgonyra, hogy horgonyai a hajózást veszélyeztethetik, mindegyik horgonyukat kötelesek radarreflektorral felszerelt sárga úszóval megjelölni.
IV. KÜLÖNLEGES JELZÉSEK
3.43 cikk
A hajóra lépést tiltó jelzés
1. Ha a hajóra lépést a személyzethez nem tartozó személynek rendelkezés tiltja, ezt a tilalmat fehér színű, kör alakú, vörössel szegélyezett, vörös vonallal átlósan áthúzott és fekete színű gyalogos alakját ábrázoló táblával kell jelezni.
Ezt a táblát szükség szerint a hajón vagy a járókon kell elhelyezni. A 3.03 cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően az átmérő kb. 0,6 m legyen.
2. A táblát szükség szerint meg kell világítani úgy, hogy az éjszaka jól látható legyen.
3.44 cikk
Dohányzást vagy nyílt láng használatát tiltó jelzés
1. Ha a hajón tilos a dohányzás vagy a nyílt láng használata, a tilalmat fehér színű, kör alakú, vörössel szegélyezett, vörös vonallal átlósan áthúzott és a közepén fekete színű füstölgő cigarettát ábrázoló táblával kell jelezni.
Ezt a táblát szükség szerint a hajón vagy a járó(ko)n kell elhelyezni. A 3.03 cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően az átmérő kb. 0,6 m legyen.
2. A táblát szükség szerint meg kell világítani úgy, hogy az éjszaka jól látható legyen.
3.45 cikk
A folyamfelügyelet hajójának jelzései
A folyamfelügyeleti szolgálatot ellátó hajót mindkét oldalán az orr-részen, kékkel keretezett fehér, rombusz alakú megkülönböztető jelzéssel kell ellátni, továbbá viselnie kell:
a) nappal - az állami lobogót, valamint a megkülönböztető jelzést ábrázoló fehér lengőt;
b) nappal és éjszaka - ha a feladataik ellátásához szükséges - villogó kék fényt.
3.46 cikk
Vészjelzés
1. A segítséget kérő, veszélyben levő hajó a következő jelzéseket alkalmazhatja:
a) körkörösen mozgatott zászlót/lobogót vagy más alkalmas tárgyat;
b) lobogót,alatta vagy felette elhelyezett gömbbel vagy hasonló tárggyal;
c) körkörösen mozgatott fényt;
d) rövid időközönként vörös csillagrakétákat, illetve rakétákat vagy lövedékeket;
e) a morze ábécé szerinti • • •-------• • • (SOS) jelek együtteséből álló fényjelzést;
f) kátrány, olaj stb. égetésével keletkező lángot;
g) vörös színű ejtőernyős rakétát vagy kézilámpát;
h) kinyújtott karok felülről mindkét oldalról lefelé történő lassú mozgatását.
2. Ezek a jelzések a 4.01 cikk 4. bekezdésében foglalt hangjelzéseket helyettesíthetik, illetve kiegészíthetik.
3.47 cikk
Melléállást tiltó jelzés
1. Ha az illetékes hatóságok különleges rendelkezései, illetve előírásai (pl. rakományának jellege miatt), tiltják a hajó mellé állást, a hajónak a hossztengelyében, a fedélzeten egy fehér, négyzet alakú, alul háromszög alakú kiegészítő táblával ellátott táblát kell viselnie.
Ez a minden oldalán fehér, vörössel szegélyezett, a bal felső sarkától a jobb alsó sarkáig egy vörös átlós vonallal áthúzott, négyzet alakú tábla a közepén egy fekete "P" betűt ábrázol.
A háromszög alakú tábla mindkét oldalán fehér és a rajta levő fekete számok azt a távolságot jelzik, amelyen belül a veszteglés is tilos.
2. Éjszaka ezt a táblát meg kell világítani úgy, hogy az a hajó mindkét oldala felől látható legyen.
3. Ez a cikk a 3.21 és 3.37 cikkben meghatározott hajóra, tolt kötelékre és mellévett alakzatra nem vonatkozik.
3.48 cikk
Hullámzás elleni védelem kiegészítő jelzése
1. Az a menetben lévő vagy veszteglő hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű (a 3.27 és 3.41 cikkben meghatározottak kivételével), amely más hajó vagy úszóanyagok köteléke elhaladása által keltett hullámzás elleni védelemre szorul, az e fejezetben foglalt egyéb jelzésekre vonatkozó rendelkezések megtartásával felmutathat
éjszaka: egy szokásos vagy közepesen erős vörös és fehér fényt, egymás felett kb. 1 m távolságra elhelyezve, amikor á vörös fényt a fehér felett úgy kell elhelyezni, hogy ezek a fények minden oldalról láthatók, és más fényekkel összetéveszthetetlenek legyenek;
nappal: egy felül vörös, alul fehér lobogót, olyan magasságban elhelyezve, hogy minden oldalról látható legyen. Ez a lobogó két egymás felett elhelyezett lobogóval helyettesíthető, a felső vörös az alsó fehér. Ezek a lobogók azonos színű táblákkal is helyettesíthetők.
2. A 3.27 és 3.41 cikk rendelkezéseinek megtartásával az 1. bekezdésben említett jelzést kizárólag
a) súlyosan sérült vagy mentési munkában részt vevő hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű, továbbá a műveletképtelen hajó,
b) az illetékes hatóság írásbeli engedélyével rendelkező hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű
viselheti.
3.49 cikk
Víziúton munkát végző, menetben levő hajó kiegészítő jelzései
A víziúton menetben levő szondázást vagy mérést végző hajó a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzésekre vonatkozó követelmények megtartásával felmutathat éjszaka és nappal közepesen erős vagy szokásos, minden oldalról látható, villogó sárga fényt.
Ezt a jelzést kizárólag az illetékes hatóság írásbeli engedélyével rendelkező hajó viselheti.
4. Fejezet
A HAJÓ HANGJELZÉSEI, RÁDIÓTELEFON, RADAR
4.01 cikk
Általános rendelkezések
1. Ha a Szabályzat vagy más vonatkozó rendelkezés a harangütéstől eltérő hangjelzést ír elő, ezeket a hangjelzéseket a következő módon kell adni:
a) géphajón - a b) pontban említett kishajó kivételével - kellő magasságban elhelyezett, mechanikus hangjelző készülékkel, amely előtt - és lehetőség szerint mögött - semmilyen akadály nem helyezkedhet el. Az ezzel a hangjelző készülékkel leadott hangjelzésnek meg kell felelnie a Szabályzat I-6. mellékletének l. fejezetében foglaltaknak;
b) gépnélküli hajón és olyan kisgéphajón, amely nem rendelkezik hangjelzés adására alkalmas eszközzel - dudával vagy kürttel - e hangjelzésnek meg kell felelnie a Szabályzat I-6. melléklete l. fejezetének 1. b) és 2. b) pontjában foglaltaknak.
2. A géphajó - kivéve a kisgéphajót - hangjelzését szinkronizált, minden oldalról látható közepesen erős sárga fényjellel kell kísérni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kishajóra, továbbá a radarral völgymenetben haladó hajó 6.32 cikk 4. a) pontjában foglalt jelzéseire és a harangütésre, illetve kongatásra.
3. Eltérő rendelkezés hiányában kötelékben a hangjelzéseket csak arról a hajóról kell adni, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.
4. Ha veszélyben levő hajó segítséget kér, ezt harangkongatással vagy ismételt hosszú hangjelekkel jelezheti. Ezek a hangjelek helyettesíthetik vagy kiegészíthetik a 3.46 cikkben előírt jelzéseket.
5. A hangjelek hallhatósága érdekében a súlyozott közepes hangnyomás a kormányállásban, a kormányos fejmagasságában, a hajó szokásos közlekedési viszonyai között nem haladhatja meg a 70 dB (A) értéket.
6. A harangkongatás időtartama legalább 4 másodperc. Ez helyettesíthető valamely fémtárgy fémtárgyhoz való azonos időtartamú sorozatos ütésével.
4.02 cikk
A hangjelzés használata
1. A Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával a hajónak - az e cikk 2. bekezdésében említett kishajó kivételével - szükség esetén használnia kell a Szabályzat I-6. melléklete III. fejezetében foglalt jelzéseket.
2. A magányosan haladó kishajó és a csak kishajót vontató vagy mellévett alakzatban továbbító kishajó szükség esetén használhatja a Szabályzat 1-6. melléklete III.A. fejezetében előírt jelzéseket.
4.03 cikk
Tiltott hangjelzés
1. Tilos a Szabályzattól eltérő hangjelzést használni, illetve a jelzést a Szabályzatban előírt vagy megengedett feltételektől eltérően alkalmazni.
2. A hajók vagy a hajó és a part közötti összeköttetésre más hangjelzés is alkalmazható azzal a feltétellel, hogy az a Szabályzatban meghatározott jelzéssel nem téveszthető össze.
4.04 cikk
Rádiótelefon-összeköttetés13
1. A hajón vagy úszóművön lévő valamennyi rádiótelefon-berendezésnek meg kell felelnie a hajózható belvízi utakon lévő rádiótelefon-szolgálatról szóló regionális megállapodás (Bázel, 2000.) és a Rádiószabályzat (a 2000. évi isztambuli módosításokkal) vonatkozó rendelkezéseinek.
2. Nemzetközi forgalomban a hajót el kell látni "A hajózható belvízi utak rádiótelefon-szolgálati útmutatója - Általános RÉSZ és Regionális (dunai) rész" című kiadvánnyal.
3. Géphajó - a kishajók, kompok és úszómunkagépek kivételével - csak abban az esetben közlekedhet, ha azt két üzembiztos rádiótelefonberendezéssel szerelték fel. Menetben a rádiótelefon-berendezésnek állandóan képesnek kell lennie a "hajó-hajó" és a hajózási közlemények csatornáin a rádióközlemények adására és vételére. A hajózási közlemények csatornáját csak ideiglenesen, a más csatornákon való vétel, illetve adás idejére szabad kikapcsolni.
4. Komp és önjáró úszómunkagép csak abban az esetben közlekedhet, ha azt kifogástalan üzemi állapotban lévő rádiótelefon-berendezéssel szerelték fel. Menetben a "hajó-hajó" rádióforgalmazásra szolgáló csatornán működő rádiótelefon-berendezésnek információvétel és adás céljából állandóan készenléti üzemmódban kell lennie. Ezt a csatornát rövid időre csak a más csatornákon történő adás, illetve vétel céljából szabad kikapcsolni. Az e bekezdés első és második mondatában foglalt rendelkezéseket az üzemelés idejére is alkalmazni kell.
5. Minden rádiótelefon-berendezéssel felszerelt hajó a be nem látható szakaszokra, gázlókba, szabályozott forgalmú szakaszokra és a szűkületekbe való behajózás előtt köteles ott-tartózkodását a "hajó-hajó" rádióforgalmazásra kijelölt csatornán jelezni.
6. A B. 11 jelzés (I-7. melléklet) arra utal, hogy az illetékes hatóságok megkövetelik a rádiótelefon használatát.
4.05 cikk
Radar
1. A hajó korlátozott látási viszonyok között abban az esetben tekinthető radarral közlekedőnek, ha
a) azt a belvízi utakon való hajózásra radarberendezéssel és fordulási szögsebességet jelző készülékkel szerelték fel. A készüléknek üzembiztos állapotban kell lennie és meg kell felelnie a sorozatgyártású berendezésnek az illetékes hatóság által a hajózásbiztonsági szempontok figyelembevételével jóváhagyott mintadarabjának.
A nem szabadon közlekedő kompot fordulási szögsebességet jelző készülékkel nem kell felszerelni;
b) azt az 1.01 cikk w) pontjában foglalt háromtónusú hangjelzés leadására alkalmas hangjelző készülékkel szerelték fel. Ez a rendelkezés a kishajókra és a nem szabadon közlekedő kompokra nem vonatkozik;
c) a hajón radarhajózásra feljogosító, a Duna Bizottság ajánlásainak megfelelő bizonyítvánnyal14 vagy más egyenértékű okmánnyal rendelkező személy tartózkodik.
Kishajót járulékosan üzembiztos "hajó-hajó" csatornán működő rádiótelefon-berendezéssel kell felszerelni.
2. Kötelék és mellévett alakzat esetében az 1. bekezdésben foglaltakat csak arra a hajóra kell alkalmazni, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.
5. Fejezet
A VÍZIÚT JELEI ÉS KITŰZÉSE
5.01 cikk
Jelek
1. A víziút tiltó, utasító, korlátozó, tájékoztató, továbbá ajánlott kiegészítő jeleit, azok jelentését a Szabályzat 1-7. melléklete határozza meg.[26]
2. A Szabályzat előírásait és más vonatkozó rendelkezést nem érintve, a hajó vezetőjének meg kell tartania a víziúton vagy annak partján elhelyezett jelekkel - beleértve az 1.19. cikkben foglalt különleges rendelkezéseket - közölt utasítást, illetve figyelembe kell venniük a fenti 1. pont szerinti és a víziúton elhelyezett jelekkel tudomásukra hozott ajánlást.
5.02 cikk
Kitűzés
1. A víziúton a hajózás biztonsága érdekében elhelyezhető kitűző jeleket a Szabályzat I-8. melléklete állapítja meg, továbbá különösen pontosítja azt, hogy milyen feltételekkel lehet használni az egyes jeleket.
2. A hajózható folyószakaszokon a hajóút kitűzése a menetben levő hajó oldalaira vonatkoztatott laterális rendszerben történik. A Szabályzat a hajóút jobb és bal oldala, illetve a jobb és bal part fogalmát a völgymeneti hajó helyzetéből nézve alkalmazza.
6. Fejezet
HAJÓZÁSI SZABÁLYOK
A. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
6.01 cikk
Fogalommeghatározások
1. Ebben a fejezetben a "hegymenet" a folyó forrásának irányába való haladást jelenti.
2. E fejezet alkalmazásában:
a) találkozás - amikor két hajó egymáshoz viszonyított ellentétes vagy közel ellentétes irányban halad,
b)[27] előzés - amikor a hajó (előző hajó) más hajót (előzendő hajót) hátulról, annak hajóközép (HK) síkjához viszonyított 22°30' értéket meghaladó szögben megközelít és megelőz,
c) keresztezés - amikor két hajó az a) és b) pontban foglaltaktól eltérően közelíti meg egymást.
6.01-bis cikk
Gyorsjáratú hajó
A gyorsjáratú hajónak valamennyi más hajó számára biztosítania kell annak menetiránya megtartásához és műveletei végzéséhez szükséges teret, továbbá nem követelheti, hogy az neki kitérjen.[28]
6.02 cikk
Kishajó
1. E fejezetben a "kishajó" kifejezés a kizárólag kishajókból álló kötelékre is vonatkozik.
2. Ha az e fejezetben foglalt rendelkezések előírják, hogy az adott hajózási szabály nem alkalmazható más hajókkal szemben a kishajóra, akkor ennek a kishajónak más hajók részére - beleértve a gyorsjáratú hajókat - biztosítania kell a menetirányuk megtartásához és műveleteik végzéséhez szükséges teret, továbbá nem követelhetik, hogy azok neki kitérjenek.[29]
B. TALÁLKOZÁS, KERESZTEZÉS ÉS ELŐZÉS
6.03 cikk
Általános szabályok
1. A találkozás vagy az előzés csak akkor engedhető meg, ha a hajóút szélessége - valamennyi helyi körülményt és más hajók mozgását is figyelembe véve - kétséget kizáróan elegendő az egyidejű áthaladáshoz.
2. Az alábbi 6.04, 6.05 és 6.29 cikkben előírt jelzéseket a kötelékben annak a hajónak kell leadnia, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.
3. Találkozásnál vagy előzésnél az összeütközés minden veszélyét kizáró irányban haladó hajók nem változtathatják meg menetirányukat úgy, hogy ezzel az összeütközés veszélyét idézzék elő.
4. A keresztezés csak akkor megengedett, ha a hajó vezetője meggyőződött arról, hogy a keresztezés más hajók számára is biztonságos módon hajtható végre.
6.03-bis cikk
Keresztezés
1. Ha két egymást keresztező hajó olyan irányban halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre, az a hajó, amelyik a másik hajót a saját jobb oldala felől látja, köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó előtt.
A hajóút menetirány szerinti jobb szélén haladó hajó nem változtathatja meg a menetirányát.
Ez a rendelkezés nem alkalmazható a kishajóra más hajók vonatkozásában.
2. Az e cikk 1. bekezdésében említett előírásokat a 6.13, 6.14 és 6.16 cikkben foglaltak esetében nem kell alkalmazni.
3. Az e cikk 1. bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha két különböző fajtájú kishajó oly módon halad egymást keresztező útvonalon, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre,
- a kisgéphajóknak ki kell térnie más olyan kishajó útjából, amely nem kisgéphajó,
- az olyan kishajónak, amely nem kisgéphajó és nem vitorlával haladó kishajó, ki kell térnie a vitorlás kishajók útjából.
Ugyanakkor az a hajó, amelyik a hajóút menetirány szerinti jobb szélén halad menetirányát nem változtathatja meg.
4. Az e cikk 1. bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha két vitorlás hajó olyan , egymást keresztező útvonalon halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre, az egyiknek ki kell térnie az alábbiak szerint:
a) ha a hajók különböző oldalszéllel haladnak, a baloldali széllel haladó köteles a másik útjából kitérni,[30]
b) ha a hajók azonos oldalszéllel haladnak, a szél felőli oldalon lévő köteles a szél alatt haladó útjából kitérni,
c) ha a szelet balról kapó hajó a másik hajót a szél felőli oldalon látja és nem tudja meghatározni, hogy az milyen széllel halad, köteles annak útjából kitérni.
Az a hajó, amelyik a hajóút menetirány szerinti jobb szélén halad, menetirányát nem változtathatja meg.
Az e bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajóra más olyan hajó vonatkozásában, amelyek nem kishajó, nem alkalmazhatók.[31]
6.04 cikk
A találkozás általános szabályai
1. Találkozáskor a hegymenetben haladó - a helyi viszonyokat és a többi hajó mozgását figyelembe véve - köteles szabaddá tenni az utat a völgymenetben haladó számára.
2. A hegymenetben haladó nem ad jelzést, ha a völgymenetbén haladónak bal oldala felől enged utat.
3. Ha a hegymenetben haladó jobb oldala felől enged utat á völgymenetben haladónak, a jobb oldalán kellő időben köteles:
a) nappal:
- erős villogó fehér fényt mutatni, illetve világoskék zászlóval vagy táblával jelezni, vagy
- világoskék táblát egy közepesen erős villogó fehér fénnyel egyidejűleg mutatni;
b) éjjel: közepesen erős villogó fehér fényt mutatni; ezzel egyidejűleg egy világoskék táblával is jelezhetnek.
Ezeket a jelzéseket elölről és hátulról is láthatóan az elhaladás befejezéséig keli mutatni. Tilos ezeket a jelzéseket a szükséges időn túl mutatni, kivéve, ha a hajó azt jelzi, hogy kész a völgymenetben haladó hajókat jobb oldalon elengedni. A világoskék táblát legalább 0,05 m széles fehér kerettel kell ellátni; a keret karos szerkezete és a villogó fényt adó lámpatest sötét színű legyen.
4. Ha feltételezhető, hogy a hegymenetben haladó hajó szándékát a völgymenetben haladó hajó nem értette meg, a hegymenetben haladó hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:
- egy rövid hangjelzést, ha az elhaladást a hajók bal, vagy
- két rövid hangjelzést, ha az elhaladást a hajók jobb oldala felöl kívánja végrehajtani.
5. A 6.05 cikkben foglalt rendelkezések megtartásával a völgymenetben haladó hajó köteles a fenti rendelkezéseknek megfelelően a hegymenetben haladó hajó által javasolt oldal felől elhaladni és a hegymenetben haladó hajó által adott, a 3. és 4. bekezdésben foglalt jelzéseket megismételni.
6. Az 1-5. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajónak nem kishajókkal történő találkozásakor, illetve kishajók találkozásakor nem alkalmazhatók.
6.05 cikk
Eltérés a találkozás általános szabályaitól
1. Eltérően a 6.04 cikkben foglalt rendelkezésektől
a) a völgymenetben haladó menetrend szerint közlekedő személyhajó, ha annak megengedett legnagyobb utaslétszáma eléri az illetékes hatóság által megállapított értéket és azon a partoldalon akar kikötni, amely mentén hegymenetben levő hajó közlekedik;
b) völgymenetben haladó vontatott kötelék, ha a hegymenetbe forduláshoz meghatározott part mentén akar haladni megkövetelheti, hogy a hegymenetben lévő hajó megváltoztassa a részére a 6.04 cikk rendelkezései szerint biztosított útirányt, ha ez az útirány neki nem alkalmas.
Ezt csak akkor követelheti meg, ha meggyőződött arról, hogy követelése kockázat nélkül teljesíthető.
2. Az 1. bekezdésben foglalt esetben a völgymenetben haladó kellő időben köteles a következő jelzéseket adni:
- ha a találkozást bal oldala felől tervezi, egy rövid hangjelet,
- ha a találkozást jobb oldala felől tervezi, két rövid hangjelet, továbbá a 6.04 cikk 3. bekezdésében előírt látható jelzést.
3. A hegymenetben haladó ebben az esetben köteles a völgymenetben haladó követelését teljesíteni és azt a következők szerint visszaigazolni:
- ha a találkozást bal oldala felől hajtja végre, egy rövid hangjelzéssel,
- ha a találkozást jobb oldala felől hajtja végre, két rövid hangjelzéssel és a 6.04 cikk 3. bekezdésében előírt látható jelzéssel.
4. Ha kétség merül fel annak tekintetében, hogy a völgymenetben haladó szándékát a hegymenetben haladó megértette-e, a völgymenetben haladó köteles az e cikk 3. bekezdésében előírt hangjelzést megismételni.
5. Ha a hegymenetben haladó a völgymenetben haladó által követelt találkozási módot nem tartja alkalmasnak, és fennáll az összeütközés veszélye, köteles egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot adni. Ebben az esetben a hajók vezetői kötelesek minden lehetséges intézkedést megtenni a veszélyhelyzet elhárítására.
6. Az 1-5. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajónak olyan hajóval történő találkozásakor, amely nem kishajó, illetve kishajók találkozásakor nem alkalmazhatók.
6.06 cikk
Találkozás partról vontatott hajóval
Partról vontatott hajó és más módon haladó hajó találkozásakor, az utóbbinak -a 6.04 és 6.05 cikkben foglaltaktól eltérően - mindenkor át kell engednie azt az oldalt, amely felől a vontatást végzik.
6. 07 cikk[32]
Találkozás hajóútszűkületekben
1. Az olyan szakaszon vagy helyen való találkozás lehetőségének elkerülésére, ahol a hajóút szélessége kétséget kizáróan nem elegendő az egymás melletti elhaladáshoz (hajóútszűkület), a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) minden hajó köteles a lehető legrövidebb idő alatt áthaladni a hajóútszűkületen,
b) ha a látótávolság korlátozott, a hajóknak a hajóútszűkületbe való behajózás előtt egy hosszú hangjelzést kell leadniuk; szükség esetén - különösen a hosszú hajóútszűkületekben - a jelzést az áthaladás folyamán ismételni kell,
c) azokon a víziutakon, amelyeken a völgy-, illetve a hegymenet meghatározott:
(i) ha a hegymenetben haladó hajó vagy kötelék azt észleli, hogy völgymenetben haladó hajó vagy kötelék a hajóútszűkületbe hajózik be, a hajóútszűkület előtt meg kell állnia és mindaddig várakoznia kell, amíg a völgymenetben haladó hajó vagy kötelék a hajóútszűkületen áthalad;
(ii) ha a hegymenetben haladó hajó vagy kötelék már behajózott a hajóútszűkületbe, a völgymenetben haladó hajó vagy kötelék köteles - amennyiben ez lehetséges - a hajóútszűkület felett megállni és mindaddig várakozni, amíg a hegymenetben haladó hajó vagy kötelék a hajóútszűkületen áthalad.
2. Ha a hajóútszűkületben a találkozás elkerülhetetlen, a hajók kötelesek minden lehetséges intézkedést megtenni, hogy az a legkevésbé veszélyes helyen és feltételekkel történjen. Ha a hajó vezetője összeütközés veszélyét észleli, egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot kell adnia.
3. Kishajóra csak az e cikk 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
6.08 cikk
Találkozás tiltása a vízi út jelzéseivel
1. Az A. 4. tiltó jelzéssel (1-7. melléklet) megjelölt szakaszhoz közeledve a hegymenetben levő hajó, illetve kötelék a völgymenetben levő hajó, illetve kötelék közeledtekor köteles a szakasz előtt megállni és várakozni, amíg a völgymenetben levő hajó, illetve kötelék ezen át nem halad.[33]
2. Ha az illetékes hatóság a találkozás elkerülésére váltakozó irányú áthaladást ír elő,
- az áthaladási tilalmat az A.1. általános tiltó jelzéssel (I-7. melléklet),
- az áthaladás engedélyezését az E.1. általános figyelmeztető jelzéssel (I-7. melléklet)
jelzi.
A helyi viszonyoktól függően az áthaladási tilalmat jelző tábla előtt a B.8. jelzőtábla (I-7. melléklet) is elhelyezhető.
3. Ha a jelzőállomás valamilyen okból nem mutatja a 2. bekezdésben előírt jelzéseket, a hajónak meg kell állnia, és meg kell várnia az illetékes hatóság rádiótelefonon vagy jelzésekkel adott engedélyét.
6.09 cikk
Az előzés általános szabályai
1. Az előzés akkor kezdhető meg, ha az előző meggyőződött az előzés veszélytelenségéről.
2. Az előzendő köteles szükség és lehetőség szerint az előzést megkönnyíteni. Köteles sebességét csökkenteni, ha ez szükséges ahhoz, hogy az előzés biztonságos körülmények között és elegendően gyorsan menjen végbe ahhoz, hogy más hajó haladását ne zavarja.
Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a kishajó nem kishajót előz.
6.10 cikk
Előzés
1. Ha az előzés nyilvánvalóan veszélytelen, az előzést végző az előzött hajó bármelyik oldala felől elhaladhat.
2. Ha vitorlás hajó más vitorlás hajót előz, az előző hajónak általában az előzött hajó szélirány felőli oldalán keli elhaladnia. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vitorlás kishajót más fajtájú vitorlás hajó előzi.
Ha valamely hajót vitorlás hajó előz, az előzött hajó köteles megkönnyíteni az előző hajónak a szélirány felőli oldalon történő elhaladását. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a kishajó olyan hajót előz, amely nem kishajó.
3. Ha az előzés az előzött sebességének és menetirányának megváltoztatása nélkül megvalósítható, az előző hajónak nem kell hangjelzést adnia.
4. Ha az előzésnek csak azzal a feltétellel lehet helye, hogy az előzendő hajónak meg kell változtatnia menetirányát, vagy kétség merül fel annak tekintetében, hogy az megértette-e az előző hajó szándékát és ez az összeütközés veszélyéhez vezethet, az előző hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:
a) két hosszú és két rövid hangjelet, ha az előzendő hajót balról,
b) két hosszú és egy rövid hangjelet, ha az előzendő hajót jobbról szándékozza előzni.
5. Ha az előzendő teljesítheti az előzni szándékozó kérését - szükség esetén ellenkező irányba kitérve - elegendő helyet kell adnia a kért oldalon és köteles a következő hangjelzéseket adni:
a) égy rövid hangjelet, ha az előzést balról,
b) két rövid hangjelet, ha az előzést jobbról lehet végrehajtani.
6. Ha az előzés nem végezhető el a kért oldalon, az előzendő hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:
a) egy rövid hangjelet, ha az előzést balról,
b) két rövid hangjelet, ha az előzést jobbról lehet végrehajtani.
Ha az előzni szándékozó előzési szándékát fenntartja, az a) pont szerinti esetben két rövid, a b) pont szerinti esetben egy rövid hangjelet kell adnia. Ebben az esetben az előzendő - szükség esetén ellenkező irányba kitérve - a kért oldalon köteles a szükséges helyet biztosítani.
7. Ha az összeütközés veszélye miatt az előzés lehetetlen, az előzendő hajó köteles öt rövid hangjelet adni.
8. A 4-7. bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók sem a kishajóra más fajtájú hajó vonatkozásában, sem a kishajó kishajó általi előzésére.
6.11 cikk
Előzés tiltása a vízi úton elhelyezett jelekkel
A 6.08 cikk 1. pontja rendelkezéseinek megtartásával tilos az előzés:
a) általában az A.2., jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszon;
b) kötelékek között az A.3. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt körzetben; ezt a tilalmat nem keli figyelembe venni, ha a kötelékek közül az egyik tolt kötelék és annak legnagyobb méretei nem haladják meg a 110 x 12 m-t.
C. EGYÉB HAJÓZÁSI SZABÁLYOK
6.12 cikk
Hajózás előírt útirányú szakaszon
1. Azon a szakaszon, amelyen előírt a menetirány, ezt a menetirányt az I-7. melléklet szerinti B.1., B.2., B.3. vagy B.4. utasító jelzéssel kell jelölni. A szakasz végét az E. 11. figyelmeztető jelzéssel lehet jelölni.
2. Az ilyen szakászon a hegymenetben haladó semmi esetre sem akadályozhatja a völgymenetben haladót; szükség esetén a B.4. jelhez közeledve köteles sebességét csökkenteni vagy megállni, hogy lehetőséget adjon a völgymenetben lévő hajónak műveletei végrehajtására.
6.13 cikk
Fordulás
1. A hajó csak akkor fordulhat meg, ha meggyőződött arról, hogy más hajók mozgása ezt veszély nélkül lehetővé teszi és más hajó nem kényszerül menetiránya és sebessége hirtelen megváltoztatására.
2. Ha a tervezett művelet más hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására kényszerít, a fordulni szándékozó hajónak figyelmeztetésül kellő időben a következő hangjeleket kell adnia:
a) egy hosszú és egy rövid hangjelet, ha jobbra szándékozik fordulni, illetve
b) egy hosszú és két rövid hangjelet, ha balra szándékozik fordulni.
3. A kockázat nélküli fordulás elősegítésére a többi hajónak - ha ez szükséges és lehetséges - meg kell változtatnia a sebességét és/vagy útirányát. A hajónak különösen a hegymenetbe forduló (ráfordító) hajót kell segítenie abban, hogy ezt a műveletet kellő időben végrehajthassa.
4. A fenti 1-3. bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a kishajóra olyan hajóval kapcsolatban, amely nem kishajó. A kishajók egymás között alkalmazott magatartására csak az 1. és a 3. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. Az A.8. tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszon megfordulni tilos, azonban, ha a víziúton E.8. figyelmeztető jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakasz van, ajánlott, hogy a hajó vezetője ott hajtsa végre a fordulást, amelyre továbbra is az ebben a cikkben foglalt előírások vonatkoznak.
6.14 cikk
A hajó vezetése elinduláskor
A kikötési vagy a horgonyzási helyét megfordulás nélkül elhagyó hajóra is - a kompok kivételével - a 6.13 cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azonban az említett cikk 2. bekezdésében előírt jelzéseket az alábbiakkal kell helyettesíteni:
- egy rövid hangjel, ha a hajó jobbra tart, és
- két rövid hangjel, ha a hajó balra tart.
6.15 cikk
A vontatott kötelék hajói közé behatolás tilalma
A vontatott kötelék hajói közé behatolni tilos.
6.16 cikk
Be-és ki hajózás a kikötő, mellékág bejáratánál a vízi út keresztezésével
1. A hajó akkor hajózhat be kikötőbe, mellékágba vagy hajózhat ki azokból és térhet rá a fő víziútra, illetve keresztezheti azt, ha meggyőződött arról, hogy ez a művelet biztonságosan elvégezhető, és más hajó nem kényszerül menetiránya vagy sebessége hirtelen megváltoztatására. Ha a völgymenetben haladó hajónak ahhoz, hogy a kikötőbe vagy a mellékágba behajózhasson, meg kell fordulnia, és hegymenetben kell haladnia, elsőbbséget kell adnia bármely, a kikötőbe vagy a mellékágba behajózni szándékozó, hegymenetben haladó hajónak.
A mellékágnak tekintett víziutakat az E.9., illetve az E.10. jelzéssel (I-7. melléklet) lehet megjelölni.
2. Az e cikk 1. bekezdésében említett valamely műveletet végrehajtó hajónak, ha az általa tervezett művelet más hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására kényszerít, kellő időben köteles azt jelezni
- három hosszú és egy rövid hangjel adásával, ha a behajózáshoz vagy a kihajózást követően jobbra kívánnak haladni;
- három hosszú és két rövid hangjel adásával, ha a behajózáshoz vagy a kihajózást követően balra kívánnak haladni;
- három hosszú hangjel adásával, ha a víziutat keresztezni kívánják.
A keresztezés befejezésig - szükség esetén - a hajó köteles[34]
- egy hosszú és egy rövid hangjelet adni, ha jobbra kíván haladni,
- egy hosszú és két rövid hangjelet adni, ha balra kíván haladni.
3. A többi hajó - ha az szükséges - köteles menetirányát vagy sebességét megváltoztatni.
Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a fő víziúton a kikötő vagy a mellékág kijáratánál B. 10. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek el.
4. Ha a kikötő vagy mellékág kijáratának közelében B.9. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek el, a kikötőből vagy a mellékágból kihajózó hajó csak abban az esetben térhet rá a fő víziútra vagy keresztezheti azt, ha ez a művelet nem kényszeríti az ott haladó hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására.
5. A hajó nem hajózhat be a kikötőbe vagy a mellékágba, ha a fő víziúton az I-7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el.
A hajó nem hajózhat ki a kikötőből vagy a mellékágból, ha a kijáratnál az I-7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el.
6. A hajó akkor is behajózhat a kikötőbe vagy a mellékágba, ha a fő víziúton haladó hajót menetirányuk vagy sebessége megváltoztatására kényszeríti, amennyiben a fő víziúton az I-7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott E.1. jelzést helyeztek el. Kihajózhat a kikötőből vagy a mellékágból, ha a kijáratnál az I-7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott E.1. jelzést helyeztek el. Ebben az esetben a fő víziúton a B.10. jelzést (I-7. melléklet) helyezik el.
7. Az 1-3. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajó és olyan hajó viszonylatában, amely nem kishajó, a 4. pont rendelkezései a kishajónak nem tekinthető hajó és a kishajó viszonylatában, a 2. pontban foglalt rendelkezések a kishajók közötti viszonylatban nem alkalmazhatók.
6.17 cikk
Hajók párhuzamos haladása
1. Hajók csak akkor haladhatnak párhuzamosan, ha ezt a rendelkezésre álló szabad tér lehetővé teszi, és amikor ez a hajózást nem akadályozza vagy veszélyezteti.
2. Előzés, illetve találkozás kivételével tilos a 3. 14 és a 3. 32 cikkben előírt két vagy három kék fényt, illetve két vagy három kék kúpot viselő hajótól vagy köteléktől 50 m távolságon belül haladni.[35]
3. Az 1.20 cikkben foglalt rendelkezések megtartásával a hajónak tilos menetben levő hajó vagy úszóanyagok köteléke mellé állni, vagy azok sodrában haladni, annak vezetőjének kifejezett hozzájárulása nélkül.
4. Vízisíelőnek és hajó használata nélküli vízisportot folytató személynek kellő távolságot kell tartania menetben levő hajótól, úszóanyagok kötelékétől, továbbá munkát végző úszómunkagéptől.
6.18 cikk
Horgony, kötél és lánc vonszolásának tilalma
1. Horgony, kötél és lánc vonszolása tilos.
2. Az 1. bekezdésben foglalt tilalom a veszteglőhelyen végzett kisebb helyváltoztatásokra és egyéb műveletezésre nem vonatkozik, de vonatkozik a 7.03 cikk 1. b) pontjában foglalt rendelkezések szerint az A.6. tiltó jelzéssel (a Szabályzat I-7. melléklete) jelölt szakaszon történő helyváltoztatásra és egyéb műveletezésre is.
3. Az 1. bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik továbbá a 7.03 cikk 2. bekezdésében foglalt rendelkezések szerint E.6. tájékoztató táblával (I-7. melléklet) jelölt szakaszra sem.
6.19 cikk
Ereszkedő hajózás
1. Az ereszkedő hajózás tilos. A tilalom a veszteglő- és rakodóhelyeken történő kisebb helyváltoztatásra nem vonatkozik.
2. A völgymenetben orral folyásiránnyal szemben elő-remenetben működő géppel haladó hajót nem ereszkedőnek, hanem hegymenetben haladónak kell tekinteni.[36]
6.20 cikk
Hullámkeltés
1. A hajónak úgy kell szabályozni sebességét, hogy ne keltsen olyan hullámot vagy szívóhatást, amely menetben lévő vagy veszteglő hajóban vagy a műtárgyban kárt okozhat. A hajó sebességét kellő időben csökkenteni kell, különösen
a) kikötő bejárata előtt,
b) a part mellé vagy kikötőhelyen kikötött, illetve ott rakodó hajó közelében,
c) a veszteglőhelyen tartózkodó hajó közelében,
d) a nem szabadon közlekedő komp közelében,
e) a víziútnak az illetékes hatóság által az A.9. jelzéssel (1-7. melléklet) jelölt szakaszán, azonban sebessége a biztonságos műveletezéshez szükségesnél kisebb nem lehet.
2. Az 1.04 cikkben foglalt rendelkezések megtartásával az 1. pont b) és c) pontjának rendelkezései a kishajóra nem vonatkoznak.
3. A 3.27 cikk 1. c) pontjában előírt fényeket, a 3.41 cikk 1. c) pontjában előírt lobogókat viselő hajó, továbbá a 3.48 cikk 1. bekezdésében előírt fényeket, lobogókat viselő hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű közelében a többi hajó az 1. pont előírásai szerint köteles csökkenteni sebességét, valamint a lehető legnagyobb oldaltávolságot tartani.
6.21 cikk
Kötelék
1. A köteléket továbbító géphajónak elegendő gépteljesítménnyel kell rendelkeznie a kötelék megfelelő műveletképességének biztosítására.
2. A tolóhajónak völgymenetben biztosítania kell a haladó tolt kötelék kellő időben történő, elfordulás nélküli megállítását úgy, hogy a kötelék műveletképessége megmaradjon.
3. A vontatott, tolt vagy mellévett köteléket továbbító géphajónak tilos a kötelék hajóit kikötéskor vagy horgonyzáskor mindaddig magukra hagyni, ameddig a hajóutat nem szabadították fel és a kötelék vezetője meg nem győződött a hajók biztonságos helyzetéről.
4. Hajón szállítható bárka csak akkor helyezhető a tolt kötelék elejére, ha a kötelék elején horgonyok vannak.
5.[37] Személyhajót, ha azon utasok tartózkodnak, mellévett alakzatban vagy vontatott kötelékben továbbítani tilos. Személyhajó mellévett alakzatban vagy vontatott kötelékben való továbbítása csak havaria esetén engedhető meg.
6.22 cikk
Ideiglenes hajózási zárlat
Ha az illetékes hatóságok az A.1. tiltó jelzéssel (az I-7. melléklete) ideiglenes hajózási zárlatot rendeltek el, minden hajó köteles e tiltó jelzés előtt megállni.
6.22-bis cikk
Hajózás munkát végző úszómunkagép, fennakadt, illetve elsüllyedt hajó közelében
Tilos a 3.27 és 3.41 cikkben említett hajó közelében elhaladni azon az oldalon, amelyen
- az a 3.27 cikk 1. b) és d) pontjában előírt fényt, vagy
- a 3.41 cikk 1. b) és d), illetve 2. b) pontjában előírt vörös gömböt, vörös lobogót vagy A.1. táblát
viseli.
D. KOMP
6.23 cikk
Kompra vonatkozó szabályok
1. A komp akkor keresztezheti a hajóutat, ha meggyőződött arról, hogy a többi hajó mozgása ezt veszélytelenül lehetővé teszi, és más hajó nem kényszerül menetiránya vagy sebessége hirtelen megváltoztatására.
2. Ezen túlmenően a nem szabadon közlekedő kompra az alábbi szabályok vonatkoznak:
a) Ha a komp nem közlekedik, köteles azon a helyen vesztegelni, amelyet az illetékes hatóság számára kijelölt; ha nem jelöltek ki részére veszteglőhelyet, úgy kell vesztegelnie, hogy a hajóút szabad maradjon.
b) Hosszköteles komp közlekedése tilos.
c) A komp nem tartózkodhat a hajóútban az üzemeléséhez szükséges időn túl.
E. ÁTHALADÁS HÍD ALATT, DUZZASZTÓMŰVÖN ES ZSILIPEN
6.24 cikk
A híd alatti és duzzasztóművön való áthaladás általános szabályai
1. Ha a hajóút nem kellő szélességű a hídnyíláson és duzzasztóművön hajók egymás melletti egyidejű áthaladására, akkor a 6.07 cikk szabályait kell alkalmazni.
2. Ha a hídnyíláson és duzzasztóművön keresztül megengedett az áthaladás és azon
a) A.10. jelet (I-7. melléklet) helyeztek ki, akkor tilos a két jelzőtábla közötti téren kívül hajózni,
b) D.2. jelet (I-7. melléklet) helyeztek ki, akkor ajánlott a hajóval két jelzőtábla vagy fény között maradni.
6.25 cikk
Áthaladás állandó híd alatt
1. Ha az állandó híd egyes nyílásait egy vagy több vörös fénnyel vagy vörösfehér-vörös jelzőtáblával (A.1. jelzés az I-7. melléklet szerint) jelölték meg, ezekben a híd nyílásokban hajózni tilos.
2. Ha az állandó híd nyílását a felette elhelyezett
a) D.1. a) (I-7. melléklet), vagy
b) D.1. b) (I-7. melléklet)
jelzéssel (I-7. melléklet) jelölték meg, ajánlatos elsősorban ezt a hídnyílást használni.
Ha a hídnyílást az a) pontban említett jelzéssel jelölték, az mindkét irányú áthaladásra nyitott.
Ha a hídnyílást a b) pontban említett jelekkel jelölték, az az ellenkező irányú áthaladás számára zárt. Ebben az esetben a hídnyílást az ellenkező oldalon az A.1. tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) jelölik.
3. Ha az állandó híd egyes nyílásait a 2. pont szerint jelölték, a jelzés nélküli nyílásokon a hajó csak a saját kockázatára és felelősségére haladhat át.
6.26 cikk
Áthaladás nyitható híd alatt
1. A Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések előírásainak megtartásával a hajó vezetője nyitható hídhoz közeledve vagy az alatti áthaladáskor köteles követni a híd kezelőszemélyzetének megfelelő esetekben a hajózás biztonságára és rendjére vonatkozóan adott utasításait.
2. Nyitható hídhoz közelítve a hajó sebességét csökkenteni kell.
Ha a hajó nem tud vagy nem szándékozik a híd alatt áthaladni, továbbá, ha a parton a B.5. tábla (I-7. melléklet) van elhelyezve, köteles a tábla előtt megállni.
3. Nyitható híd megközelítésekor tilos az előzés, kivéve, ha a híd kezelőszemélyzete erre külön utasítást ad.
4. A nyitható híd alatti áthaladást a következő jelzésekkel lehet szabályozni:
a) egy vagy több vörös fény: az áthaladás tilos;
b) azonos magasságban elhelyezett egy vörös és egy zöld fény, vagy a zöld fény felett elhelyezett egy vörös fény: az áthaladás egyelőre tilos, de a híd nyitás alatt áll, a hajóknak indulásra fel kell készülniük;
c) egy vagy több zöld fény: az áthaladás szabad;
d) egymás felett elhelyezett két vörös fény: a híd nyitása a hajózás számára szünetel;
e) a hídon elhelyezett sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt: az áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajókat, azok áthaladása mindkét irányban megengedett;
f) a hídon elhelyezett két sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt: az áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajókat, azok áthaladása a jelzett oldalról szabad, ellenkező oldalról tilos.
5. A 4. bekezdésben említett vörös fényjelek vörös-fehér-vörös táblákkal (A.1. jelzés, I-7. melléklet), a zöld fényjelek zöld-fehér-zöld táblákkal (E.1. jelzés, I-7. melléklet), a sárga fények pedig sárga táblákkal (D.1. jelzés, I-7. melléklet) helyettesíthetők.
6.27 cikk
Áthaladás duzzasztóművön
1. Duzzasztóművön való áthaladáskor, illetve annak közelében horgonyt, kötelet, láncot vonszolni tilos.
2. A duzzasztómű átjárónyílásán az áthaladás csak akkor szabad, ha azt jobbról, illetve balról az E.1. jellel (I-7. melléklet) jelölték.
3. A duzzasztómű átjárónyílásán az áthaladás tilalmát egy vagy több vörös fénnyel vagy vörös-fehér-vörös táblával (A.1. jelzés, I-7. melléklet) lehet jelölni.
4. A 2. bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően, ha a duzzasztóművön híd van, a duzzasztómű átjárónyílásán az áthaladás engedélyezhető az áthaladás helye feletti hídon elhelyezett D. i. jelzéssel (I-7. melléklet) is.
6.28 cikk
Áthaladás zsilipen
1. A hajó a zsilip várakozóhelyéhez közeledésekor köteles csökkenteni sebességét. Ha nem tud, vagy nem szándékozik azonnal behajózni a zsilipbe és a parton B.5. táblát (I-7. melléklet) helyeztek el, a tábla előtt köteles megállni.
2. A zsilip várakozóhelyén és a zsilipben a - hajózási tájékoztató szolgálattal való kapcsolattartásra alkalmas - rádiótelefonnal felszerelt hajó köteles a zsilipre kijelölt hullámhosszon vételkészen állni.
3. A zsilipen való áthaladás a várakozóhelyre érkezés sorrendjében történik. A kishajó külön zsilipelésre nem tarthat igényt, az a zsilipszemélyzet értesítése után hajózhat be a zsilipkamrába. Ezen túlmenően, ha kishajó más fajtájú hajóval együtt zsilipéi, csak az után hajózhat be a zsilipkamrába.
4. A zsiliphez közeledve, különösen a várakozóhelyen, az előzés tilos.
5. A zsilipben a horgonyt teljesen fel kell emelni. Ez a rendelkezés a várakozóhelyre is vonatkozik, amennyiben horgony használatára nincs szükség.
6. A zsilipbe behajózásnál a hajónak - a zsilipkapuval, védőberendezéssel, más hajóval, úszóanyagok kötelékével vagy úszóművel való ütközés elkerülésére - sebességét csökkentenie kell.
7. A zsilipben
a) ha a zsilipkamra falain határokat jelöltek meg, a hajónak ezek között kell maradnia;
b) a zsilipkamra feltöltése és ürítése alatt a hajót - ameddig nem kap engedélyt a kihajózásra - ki kell kötni, hogy ne ütközzön a zsilipkamra falához, a zsilipkapuhoz, védőberendezéshez, továbbá más hajóhoz vagy úszóanyagok kötelékéhez;
c) az ütköző használata kötelező, amelynek, ha nincs a hajóhoz rögzítve úszóképesnek kell lennie;
d) a hajónak és úszóanyagok kötelékének tilos vizet kifolyatni vagy kibocsátani a zsilip járó és munkafelületére, más hajóra vagy úszóanyagok kötelékére;
e) a kikötéstől a kihajózás megkezdéséig a propulziós művet csak a zsilipelés biztonsága érdekében szabad használni;
f) a kishajónak más hajótól kellő távolságot kell tartania.
8.[38] A zsilipben és a zsilip előkikötőjében a hajónak legalább 10 m oldaltávolságot kell tartania a 3. 14 cikk szerinti kék fényt vagy a 3. 32 cikkben előírt kék kúpot viselő más hajótól vagy köteléktől. Ez a rendelkezés az ugyanilyen jelzéseket viselő hajóra és kötelékre nem vonatkozik.
9.[39] A 3. 14 cikk 2. vagy 3. bekezdése szerinti két, illetve három kék fényt, továbbá a 3. 32 cikk 2. vagy 3. bekezdésében előírt két, illetve három kék kúpot viselő hajót és köteléket külön kell zsilipelni.
10.[40] A 3. 14 cikk 1. bekezdése szerinti kék fényt vagy a 3. 32 cikk 1. bekezdésében előírt kék kúpot viselő hajó személyhajóval együtt nem zsilipelhető.
11.[41] A zsilip előtti várakozóhelyhez közeledve, továbbá a zsilipbe behajózva, illetve onnan kihajózva a gyorsjáratú hajó olyan sebességgel köteles haladni, amely nem okoz kárt a zsilipben, a hajókban vagy az úszó anyagokban és a hajón tartózkodó személyekre nézve semmilyen veszélyt nem jelent.
12.[42] A hajózás biztonságának és rendjének fenntartása, az áthaladás gyorsítása és a kihasználtság érdekében a zsilip személyzete e cikk rendelkezéseitől eltérő, illetve kiegészítő utasításokat adhat. A zsilipben és a zsilip várakozóhelyén tartózkodó hajó köteles ezeket az utasításokat követni.
6.28-bis cikk
Behajózás a zsilipbe és kihajózás abból
1. A zsilipbe való behajózás szabályozása - nappal és éjszaka - a zsilip egyik vagy mindkét végén elhelyezett következő jelzésekkel történik:
a) két egymás felett elhelyezett vörös fény: a behajózás tilos, a zsilip nem üzemel;
b) egy vörös fény vagy két vízszintesen elhelyezett vörös fény: a behajózás tilos, a zsilip zárva;
c) a b) pont szerinti vörös fények egyike nem világít, illetve egy vörös fény, vagy egy vörös és felette egy zöld fény: a behajózás tilos, a zsilip nyitásra előkészítés alatt áll;
d) egy vagy két vízszintesen elhelyezett zöld fény: a behajózás szabad.
2. A zsilipből való kihajózás szabályozása - nappal és éjszaka - a következő jelzésekkel történik:
a) egy vagy két vörös fény: a kihajózás tilos;
b) egy vagy két zöld fény: a kihajózás szabad.
3. Az 1. és 2. bekezdésben előírt egy vagy két vörös fényt egy A.1., az egy vagy két zöld fényt egy E.1. tábla (I-7. melléktet) helyettesítheti.
4. Fény- vagy táblajelzés hiányában tilos be-, illetve kihajózni a zsilipszemélyzet külön engedélye nélkül.
6.29 cikk
A zsilipen való áthaladás sorrendje
A 6.28 cikk 3. pontjától eltérően a zsilipen áthaladáskor elsőbbség illeti meg:
a) az illetékes hatóságok, a tűzoltóság, rendőrség, vámőrség, illetve a mentő és egészségügyi feladatokat ellátó szolgálatok halaszthatatlan okok miatt közlekedő hajóját;
b) az illetékes hatóság által erre feljogosított és a 3.36 cikkben említett vörös lengőt viselő hajót.
Amennyiben ilyen hajó közeledik a zsilip várakozóhelyéhez vagy ott tartózkodik, más hajó köteles a lehető legnagyobb mértékben megkönnyíteni az ilyen hajó áthaladását.
F. KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONYOK; RADARHAJÓZÁS
6.30 cikk
A korlátozott látási viszonyok közötti hajózás általános szabályai
1. 1. Korlátozott látási viszonyok között
- a hajó köteles a látási viszonyoknak megfelelő biztonságos sebességgel közlekedni;
- a hajót a hajók, valamint a hajó és a part közötti összeköttetést biztosító, működőképes és az illetékes hatóságok előírásainak megfelelő rádiótelefon-berendezéssel kell felszerelni;
- a hajó orrán - kötelékben az első hajón - figyelőhelyet kell felállítani; a figyelőhely jelzéseinek láthatónak, illetve hallhatónak kell lenniük a hajó vagy a kötelék vezetője számára, ennek hiányában a vezetővel beszédkapcsolatot kell létesíteni;
- a hajónak adnia kell a 6.32 és 6.33 cikkben előírt hangjelzéseket, valamint viselnie kell a menetben levő hajó éjszakai jelzéseként előírt fényeket.
2. A hajónak haladéktalanul meg kell állnia, ha a láthatóság csökkenésé, más hajók jelenléte és mozgása, valamint a helyi viszonyok a hajózás biztonságát fenyegetik. Ezen túlmenően, ha a vontatott Hajó és a kötelék élén haladó géphajó közötti látási kapcsolat megszűnik, a köteléknek a legközelebbi alkalmas helyen meg kell állnia.
3. Annak eldöntéséhez, hogy a hajónak meg kell-e állnia vagy továbbhaladhat-e, továbbá a radart használó hajó sebességének meghatározásához a radarjelek is felhasználhatók. A hajónak figyelembe kell vennie a láthatóság többi hajó számára bekövetkezett csökkenését is.
4. Megálláskor a hajónak a lehetőségekhez mérten fel kell szabadítania a hajóutat.
5. A korlátozott látási viszonyok között közlekedő hajók kötelesek a 16. csatornán, illetve a német, osztrák, szlovák és magyar Duna-szakaszon a 10. csatornán rádiótelefon-kapcsolatot fenntartani. A hajók egymás közötti rádió forgalmazására a 10. csatornát kell használni. Találkozáskor a hajó köteles közölni a többi hajóval a hajózás biztonságának fenntartásához szükséges információkat.[43]
6. A korlátozott látási viszonyok között haladó hajók találkozáskor kötelesek olyan mértékben jobbra tartani, hogy a találkozás a hajók bal oldala felől történjen. A 6.04 cikk 3., 4. és 5. pontját, valamint a 6.05 cikk előírásait - az 5. bekezdésben foglalt nagyon rövid hangokból álló hangsorozat leadása kivételével - korlátozott látási viszonyok között nem kell alkalmazni.
6.31 cikk
Hangjelzés veszteglés közben
1. Korlátozott látási viszonyok között a kikötőn és az illetékes hatóság által veszteglésre kijelölt helyen kívül a hajóútban vagy annak közelében veszteglő hajó és úszóanyagok köteléke, amint meghallja a közeledő hajónak a 6.32 cikk 4. a) és 5. a) pontjában vagy a 6.33 cikk 2. bekezdésében előírt jelzéseit, ha
a) a hajóút bal oldalán vesztegelnek, akkor egy
b) a hajóút jobb oldalán vesztegelnek, akkor két
c) meghatározhatatlan helyzetben van, akkor három harangkongatást köteles leadni.
2. Az 1. pont szerinti jelzéseket legfeljebb egyperces időközönként kell ismételni.
3. Az 1. és 2. pont rendelkezéseit tolt kötelékben csak a tolóhajóra, mellévett alakzatban az alakzat egy hajójára, vontatott kötelékben a vontatóhajóra és a kötelék utolsó hajójára kell alkalmazni.
4. E cikket alkalmazni kell a más hajó számára veszélyt jelentő, hajóúton vagy annak közelében fennakadt hajóra is.
6.32 cikk
Radarhajózás
1. A hajók korlátozott látási viszonyok között radarral csak abban az esetben közlekedhetnek, ha a kormányállásban egy, az adott hajótípusra és az adott szakaszra érvényes dunai belvízi hajóvezetői képesítésen (oklevélen) kívül a 4.05 cikk 1. pontjának c) pontjában előírt bizonyítvánnyal rendelkező személy, továbbá egy második radarhajózásban jártas személy folyamatosan tartózkodik.
Amennyiben a hajóbizonyítvány igazolja, hogy a hajót egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, a második személynek nem kell folyamatosan a kormányállásban tartózkodnia.
2. Radarral közlekedő hajókon, vontatott és tolt kötelékeken, továbbá mellévett alakzatokon nem kötelező a 6.30 cikk 1. bekezdésében előírt figyelőhelyet felállítani, ha a vezető képes meghallani az előírt hangjelzéseket.
3. A radarral völgymenetben haladó hajó, amint a radarernyőn olyan hajóknak a radarjeleit észleli, amelyek helyzete vagy tartott menetiránya veszélyhelyzetet idézhet elő, illetve, ha olyan helyhez közeledik, ahol a radarernyőn még nem látható hajók tartózkodhatnak, köteles
a) a 4.05 cikk 1. bekezdésének b) pontjában előírt háromtónusú hangjelzést adni, amelyet a szükséges gyakorisággal meg kell ismételni. Ez a rendelkezés a kishajókra nem vonatkozik;
b) csökkenteni sebességét, a hajóút szélére húzódni, szükség esetén orral völgymenetben megállni vagy megfordulni.
4. A radarral hegymenetben haladó hajó, amint a 3. bekezdés a) pontja szerinti háromtónusú hangjelzést hallja, vagy a radarernyőn olyan hajót észlel, amelynek helyzete vagy tartott menetiránya veszélyhelyzetet idézhet elő, illetve olyan szakaszhoz közeledik, ahol a radarernyőn még nem látható hajók tartózkodhatnak, köteles a 6.33 cikk 2. bekezdésében előírt, szükség szerinti alkalommal megismételt jelzéseket adni, és a völgymenetben haladó hajóval rádiótelefonon közölni hajójának fajtáját, nevét, haladási irányát, helyzetét (fkm), továbbá azt, hogy mutat-e a hajója a 6.04 cikkben előírt kék táblát vagy fehér fényt, vagy nem. A kishajóknak elegendő közölniük fajtájukat, haladási irányukat és helyzetüket (fkm), továbbá azt az oldalt, amerre kihúzódnak.
A völgymenetben radarral haladó hajók kötelesek a hegymenetben haladó hajónak rádiótelefonon válaszolni és közölni hajójuk fajtáját, nevét, haladási irányát és helyzetét, továbbá a javasolt találkozási mód elfogadását vagy megjelölni azt az oldalt, amerre kihúzódnak.
5. Radarral közlekedő hajóknak az előzés csak akkor megengedett, ha a hajók az előzés oldaláról rádiótelefonon előzetesen megállapodtak és a hajóút elegendően széles.
6. Az 1. és 3-5. bekezdésben foglalt rendelkezések kötelékek esetében csak azokra a hajókra vonatkoznak, amelyeken a kötelék vezetője tartózkodik.
6.33 cikk
Nem radarral közlekedő hajóra vonatkozó rendelkezések
1. A korlátozott látási viszonyok között nem radarral közlekedő hajónak a 6.30 cikkben előírt figyelőhellyel és rádiótelefonnal kell rendelkeznie.
2. A korlátozott látási viszonyok között közlekedő magányos hajó köteles egy hosszú hangjelzést adni, az a kötelékben hajózó hajó pedig, amelyén a kötelék vezetője tartózkodik, köteles két hosszú hangjelzést adni. A jelzéseket legfeljebb egyperces időközönként kell megismételni.
3. A nem radarral közlekedő kishajó a 2. bekezdésben előírt jelzést adhatják le, amely megismételhető.
4. A korlátozott látási viszonyok között a nem radarral közlekedő hajó, amint az a 6.32 cikk 3. bekezdésének a) pontjában említett háromtónusú hangjelzést hallja, köteles
a) ha a parthoz közel tartózkodik, ehhez a parthoz - amennyire lehetséges - közel húzódni, továbbá szükség esetén ott maradni a másik hajó elhaladásáig;
b) ha a hajóútban tartózkodik - különösen, ha az egyik parttól a másik felé tart -, a lehető leggyorsabban a hajóutat felszabadítani.
5. A nem radarral közlekedő hajó, amint - megítélése szerint elölről - a 2. bekezdésben említett ködjelzést hallja, köteles haladéktalanul sebességét az iránytartáshoz elegendő legkisebbre csökkenteni és a hajózást a legnagyobb óvatossággal folytatni, illetve szükség esetén kitérni vagy megállni.
G. KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK
6.34 cikk
Különleges elsőbbségek
Találkozásnál vagy keresztezésnél a hajók a 3.18 vagy a 3.35 cikkben előírt jelzéseket viselő hajónak kötelesek utat engedni.
6.35 cikk
Vízisízés és hasonló tevékenység
1. Vízisízés és hasonló tevékenység csak nappal és jó látási viszonyok között megengedett.
2. Azt a vízterületet, amelyeken vízisízés és hasonló tevékenység megengedett, illetőleg tiltott, az illetékes hatóság jelöli ki.
3. A vontató hajón a vezetőt egy olyan személynek kell kísérnie, akit a vontatókötél kezelésével és a vízisíelő figyelemmel kísérésével bíztak meg, és aki ennek a feladatnak az ellátására képes.
4. Ha a vontató hajó és a vízisíelő nem vízisíelésre külön kijelölt vízterületen tartózkodik, köteles kellő távolságot tartani minden más hajótól, a parttól és a fürdőzőktől.
5. A vontatókötelet vonszolni tilos.
6.36 cikk
Halászhajók tevékenysége
Tilos több, egymás mellett haladó hajóról vontatott kerítőhálóval halászni, valamint a hajóúton vagy veszteglésére kijelölt helyen halászeszközt elhelyezni.
6.37 cikk
Könnyűbúvár-tevékenység
Tilos engedély nélkül könnyűbúvár-tevékenységet folytatni olyan helyeken, ahol az a hajózást akadályozhatja, így különösen
a) a 3.16 és 3.34 cikk szerinti jelzéseket viselő hajók szokásos útvonalán,
b) a kikötők bejárata előtt,
c) B veszteglőhelyek közelében,
d) a vízisízésre és hasonló tevékenységre kijelölt vízterületeken.
7. Fejezet
A VESZTEGLÉS SZABÁLYAI
7.01 cikk
A veszteglés általános szabályai
1. A Szabályzat más rendelkezéseinek megtartásával a hajónak és az úszóanyagok kötelékének a parthoz olyan közel kell kiválasztania a veszteglőhelyet, amennyire azt a merülése, illetőleg a helyi viszonyok lehetővé teszik és a hajózást nem akadályozza.
2. Az illetékes hatóság által előírt külön feltételek megtartásával az úszóművet úgy kell elhelyezni, hogy a hajóút szabadon maradjon.
3. A hajót, a köteléket és az úszóanyagok kötelékét vesztegléskor, valamint az úszóművet az áramlás, a szél, a hullámkeltés és a más hajó által kiváltott szívóhatás figyelembevételével megfelelően kell lehorgonyozni vagy kikötni, úgy, hogy a vízállás változását követni tudja és más hajót ne veszélyeztessen, illetve ne zavarjon.
7.02 cikk
Veszteglés
1. A hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű nem vesztegelhet:
a) azon a víziút-szakaszon, ahol általában tilos a veszteglés,
b) az illetékes hatóság által megjelölt szakaszon,
c) az A.5. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszon, ahol a tilalom a vízi útnak arra az oldalára vonatkozik, amelyen ezt a jelzést elhelyezték,
d) híd és nagyfeszültségű villamos vezeték alatt,
e) a 6.07 cikkben foglalt rendelkezések szerinti hajóútszűkületben, valamint azon a szakaszon, amely a veszteglés következtében szűkületté válna, illetve e szakasz bevezető részén,
f) mellékág be- és kijáratánál,
g) komp útvonalán,
h) kikötőhelyhez vezető útvonalon,
i) E.8. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt fordítóhelyen,
j) a 3.47 cikkben előírt jelzést viselő hajó mellett, a jelzés fehér háromszögében méterben feltüntetett távolságon belül,
k) a vízfelületnek az A.5.1. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt részén, amelynek a jelzéstől mért szélességét a tábla tartalmazza.
2. Azon a víziút-szakaszon, amelyen a veszteglés az 1. a)-d) pont rendelkezései alapján tilos, a hajó és az úszóanyagok köteléke, valamint az úszómű csak az E.5.-E.7. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt vízterületen vesztegelhet, a 7.03-7.06 cikkben meghatározott feltételekkel.
7.03 cikk
Horgonyzás
1. A hajó és az úszóanyagok köteléke, valamint az úszómű nem horgonyozhat:
a) olyan víziút-szakaszon, amelyen a horgonyzás tilos;
b) az A.6. jelzéssel (1-7. melléklet) megjelölt víziút-szakaszon; a tilalom a vízútnak csak arra az oldalára vonatkozik, amelyre ezt a jelzést kihelyezték.
2. Ahol a horgonyzás a fenti a) és b) pontban foglalt rendelkezések alapján tilos, a hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű csak az E.6. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt víziút-szakaszon és oldalon horgonyozhat.
7.04 cikk
Kikötés
1. A hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű nem köthet ki a parthoz
a) azon a víziút-szakaszokon, amelyen a kikötés általában tilos,
b) az A.7. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt víziút-szakaszon , azonban a tilalom a vízútnak csak arra az oldalára vonatkozik, amelyre ezt a jelzést kihelyezték.
2. Azon a szakaszon, ahol a parthoz kikötés az 1. aj pont rendelkezései alapján tilos, a hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű csak az E.7. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt víziút-szakaszon és oldalon köthet ki.
3. Kikötéshez vagy zátonyról leszabadításra tilos fát, mellvédet, oszlopot, kerékvetőt, fémlépcsőt vagy korlátot stb. használni.
7.05 cikk
Veszteglőhely
1. Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszóanyagok köteléke csak a víziút jelzett oldalán vesztegelhet.
2. Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5.1. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszóanyagok köteléke a vízterületnek azon a szakaszán vesztegelhet, amelynek a jelzéstől mért szélességét - méterben - a tábla feltünteti.
3. Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5.2. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszóanyagok köteléke a vízterületnek csak azon a szakaszán vesztegelhetnek, amely a jelzésen méterben feltüntetett két távolság között található.
4. Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5.3. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a víziút jelzett oldalán az egymás mellett veszteglő hajók és úszóanyagok kötelékeinek száma nem haladhatja meg a jelzésen római számmal feltüntetett értéket.
5. A veszteglőhelyen egyéb rendelkezés hiányában a hajóknak a víziút jelzett oldalán, a parttól kezdődően kell egymás mellé állniuk.
6. A veszteglőhely vízterülete a parti jelek kiegészítéseként úszó jelekkel is . határolható
- a hajóút jobb oldala felől A.5. világító bójával (I-8. melléklet);
- a hajóút bal oldala felől A.6. világító bójával (I-8. melléklet).
Ebben az esetben a hajóutat a veszteglőhely vízterületétől az úszó jelek választják el.
7.06 cikk
Veszteglés engedélyezése egyes hajókategóriák számára
Az E.5.4.-E.5.15. jelzéssel (I-7. melléklet) jelölt veszteglőhelyen, a víziút megjelölt oldalán csak olyan hajókategóriáknak szabad vesztegelni, amelyekre a jel hatálya kiterjed, és csak azon az oldalon, ahol ezt a jelzést kihelyezték.
7.07 cikk
Egyes veszélyes árukat szállító hajók, tolt kötelékek és mellévett alakzatok veszteglése egymás közelében
1.[44] A hajók, a tolt kötelékek és a mellévett alakzatok között vesztegléskor legalább a következő távolságot kell tartani:
- 10 m-t, ha az egyik hajó a 3.14 cikk szerinti egy kék fényt vagy a 3.32 cikkben előírt egy kék kúpot visel,
- 50 m-t, ha az egyik hajó két, a 3.14 cikk szerinti kék fényt vagy két, a 3.32 cikk szerinti kék kúpot visel,
- 100 m-t, ha az egyik hajó három, a 3.14 cikk szerinti kék fényt vagy három, a 3.32 cikkben előírt kék kúpot visel.
Ha a hajók, tolt kötelékek vagy mellévett alakzatok eltérő számú kék fényt, illetve kék kúpot viselnek, a közöttük lévő távolságot a legnagyobb számú kék fény, illetve kék kúp szerint kell megállapítani. Ha a hajók, tolt kötelékek vagy mellévett alakzatok azonos jelzéseket viselnek, a közöttük levő legkisebb távolságot nem kell megállapítani.
2. Kivételes esetekben az illetékes hatóság a veszteglést a fenti rendelkezésektől eltérően is engedélyezheti.
7.08 cikk
Az őrszolgálat ellátása
1. A hajóútban veszteglő hajón elegendő létszámú őrszemélyzetnek kell tartózkodnia.
2. Az összes többi veszteglő hajót, úszóanyagok kötelékét és úszóművet olyan személy felügyelete alatt kell tartani, aki szükség esetén - ha azt a helyi viszonyok vagy az illetékes hatóságok rendelkezései megkövetelik - gyors intézkedésre képes.
3. A 3.14 vagy a 3.32 cikkben előírt jelzéseket viselő veszteglő hajón, továbbá a tartályhajón, mindenkor elegendő őrszemélyzetnek kell lennie. A 3.14 vagy a 3.32 cikkben előírt jelzést viselő személyzetnélküli hajó a kikötőnek vagy veszteglőhelynek azon a vízterületén vesztegelhet, amelyen felügyeletük biztosított.
8. Fejezet
VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA
8. 01 cikk[45]
"Tartsa magát távol tőlem" jelzés
1. Olyan esemény vagy káreset alkalmával, amelynek következtében a szállított veszélyes anyagok elfolyhatnak, "Tartsa magát távol tőlem" jelzést kell leadni
a) azon a tartályhajón, amelynek a 3. 14 cikk szerinti egy vagy két kék fényt, illetve a 3. 32 cikk szerinti egy vagy két kék kúpot kell viselnie, ha a személyzete nem képes elhárítani az emberi életet vagy a hajózást a veszélyes anyagok elfolyása következményeként fenyegető veszélyt,
b) azon a hajón, amelynek a 3. 14 cikk szerinti három kék fényt, illetve a 3. 32 cikk szerinti három kék kúpot kell viselnie, ha a személyzete nem képes elhárítani az emberi életet vagy a hajózást a veszélyes anyagok elfolyása következményeként fenyegető veszélyt.
Ez a rendelkezés a tolt bárkára és a hasonló nem önjáró hajóra nem vonatkozik. Ha azok kötelék részei, a "Tartsa magát távol tőlem" jelzést annak a hajónak kell leadnia, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.
2. A "Tartsa magát távol tőlem" jelzés hang- és fényjelzésből áll. A hangjelzés legalább 15 perc időtartammal folyamatosan ismétlődő egy rövid és egy hosszú hangból áll.
A hangjelzéssel egyidejűleg a 4. 01 cikk 2. bekezdése szerinti fényjelzést is le kell adni.
A bekapcsolást követően a "Tartsa magát távol tőlem" jelzést automatikusan kell leadni; a kapcsolónak olyannak kell lennie, hogy azt véletlenül ne lehessen működésbe hozni.
3. Azoknak a hajóknak, amelyek észlelték a "Tartsa magát távol tőlem" jelzést, a fenyegető veszély elhárítására minden lehetséges intézkedést meg kell tenniük. Különösen kötelesek:
a) ha a veszélyes körzet felé haladnak, attól a lehető legnagyobb távolságot tartani, szükség esetén visszafordulni,
b) ha csak éppen akkor haladtak át a veszélyes körzeten, a lehető leggyorsabban folytatniuk útjukat.
4. A 3. bekezdésben említett hajók kötelesek haladéktalanul
a) bezárni minden ablakot és nyílást,
b) eloltani minden védelem nélküli fényt,
c) abbahagyni a hajón a dohányzást,
d) leállítani minden olyan segédgépet, amely a hajó üzemeltetéséhez nem szükséges,
e) elkerülni a szikraképződést.
5. A 4. bekezdésben foglaltak a veszélyes körzet közelében veszteglő hajóra is vonatkoznak. Ha az "Tartsa magát távol tőlem" jelzést észlel, szükség esetén a személyzetnek a hajót el kell hagynia.
6. A 3-5. bekezdésben említett intézkedéseknél a folyó áramlását és a szél irányát figyelembe kell venni.
7. A hajóknak a 3-6. bekezdésben említett intézkedéseket akkor is meg kell tenniük, amikor a "Tartsa magát távol tőlem" jelzést partról adják le.
8. A "Tartsa magát távol tőlem" jelzést észlelt hajó vezetője erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni köteles.
8. 02 cikk[46]
Adatszolgáltatási kötelezettség
1. A veszélyes árut szállító hajó és kötelék vezetője az ADN Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően az illetékes hatóság által szükség esetén Bl 1 jelzéssel (1-7. melléklet) megjelölt szakaszokba való behajózás, illetve az ellenőrzési pontok, forgalomirányítási központok és zsilipek előtt köteles az előírt csatornán rádiótelefonon közölni az alábbi adatokat:
a) a hajó fajtája,
b) a hajó neve,
c) helyzete, haladási iránya (megfelelő esetben),
d) a hajó lajstromozási száma, tengeri hajóknál -IMO-száma,
e) hordképesség,
f) a hajó hossza és szélessége,
g) a kötelék fajtája, hossza és szélessége,
h) a hajó útja,
i) berakó kikötő,
j) kirakó kikötő,
k) a szállított veszélyes áruk fuvarokmány szerinti leírása (UN szám vagy azonosítási szám, osztály, szükség esetén csomagolási csoport és/vagy osztályozási kód, továbbá mindegyik küldemény mennyisége) . Az 1. osztályba sorolt rakománynál be kell jelenteni az ilyen anyagot tartalmazó küldemények bruttó tömegét, továbbá a tárgyakban lévő robbanóanyagok nettó tömegét,
l) a veszélyes áru szállításakor szükséges jelzés,
m) a hajón tartózkodó személyek száma.
Az első mondatban felsorolt ellenőrzési pontok külön kérésére a hajó vezetője köteles közölni az általa vezetett hajó, illetve kötelék merülési adatait.
2. Az 1. bekezdésben felsorolt adatokat - a c) és h) pont kivételével - az illetékes hatóságnak bármely más szolgálat és személy írásban, távbeszélőn vagy - ha ez lehetséges - elektronikus úton is bejelentheti. A hajó vezetője minden esetben köteles az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszra való behajózás, illetve az onnan való ki-hajózás időpontját közölni.
3. Ha a hajó az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszon két órát meghaladó időtartamra megszakítja útját, a hajó vezetője köteles az útmegszakítás kezdetének és befejezésének időpontját bejelenteni.
4. Ha az 1. bekezdésben meghatározott adatokban az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszon való áthaladás alatt változás következik be, ezt az illetékes hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.
5. A fenti adatok bizalmasak és az illetékes hatóság azokat harmadik személy tudomására nem hozhatja.
Az illetékes hatóság víziközlekedési baleset esetében a mentési műveletek végzéséhez szükséges megfelelő adatokat a mentést végző szolgálatok tudomására hozhatja.
9. Fejezet
A VÍZI KÖRNYEZET VÉDELME ES A HAJÓN KELETKEZETT HULLADÉK ELTÁVOLÍTÁSA
9.01 cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában az alábbi kifejezések a következőket jelentik:
I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK
a) Hulladék-szennyvíz - meg kell különböztetni a hajó üzemeltetése során keletkező hulladékot és a rakománnyal összefüggő hulladékot.
b) Hajóüzemi hulladék - a hajó üzemeltetése és kezelése során keletkező hulladék.
c) Rakománnyal összefüggő hulladék - a rakomány szállítása következtében a hajón keletkezett hulladék és szennyvíz.
d) Szakosított hulladékgyűjtő pont - az 1.01 cikk a) pontja szerinti hajó, illetve a hajóüzemi, valamint a rakománnyal összefüggő hulladék gyűjtésére az illetékes hatóságok engedélyével rendelkező parti berendezés.
e) Kizárólagos igénybevétel - olyan szállítás, amely során állandóan hasonló rakományt vagy más olyan rakományt továbbítanak, amely nem igényli a rakterek vagy a rakománytartály tisztítását.
II. A HAJÓ ÜZEMELTETÉSE
a) Fáradt kenőanyag - az olajozókannából, csapágyból és olajozó berendezésből elfolyó és egyéb másodlagosan nem felhasznált kenőanyag.
b) Fáradt olaj - motor, fogaskerékhajtás, hidraulikus szerkezet fáradt olaja és egyéb másodlagosan nem felhasznált kenőanyaga.
c) Egyéb olaj-, illetve kenőanyagtartalmú hulladék - használt szűrő (használt olaj- és levegőszűrő), használt tőrlőgyapot (használt törlőgyapot és kóc), edény (üres, nem védőfonatos edény), csomagolóanyag.
d) Fenékvíz- raktérből, géptérből, orr-térből, vízgátból, illetve a kettős oldal teréből származó olajos fenékvíz.
e) Kommunális szennyvíz- a konyhából, étkezőből, mosdóból (mosdóból és zuhanyozóból) és a mosodából származó szennyvíz, továbbá a fekália.
f) Háztartási szemét - hajóüzemi hulladékot vagy annak összetevőit nem tartalmazó szerves és szervetlen háztartási hulladék (például: élelmiszer-maradék, papír, üveg és hasonló konyhai hulladék).
g) Tisztítási hulladék - a hajón a tisztítóberendezés üzemeltetése során keletkezett hulladék.
h) Szeparált szennyvíz- a fenékvízről a hajó eszközeivel leválasztott víz.
i) Szennyvíz - a rakomány maradványának elegye, például a kiszívatható vagy nem kiszívatható mosóvízzel, rozsdával vagy sárral.
j) Egyéb különleges hulladék- a hajó üzemeltetése során keletkező hulladék a fenti a)-g) és i) pontban felsoroltak kivételével.
III. RAKOMÁNY
a) Visszamaradó rakomány - a tartályban vagy a csővezetékben az ADN szerinti kiegészítő ürítő rendszerek alkalmazása nélkül végzett kirakodás után visszamaradó bármely folyékony rakomány, továbbá a raktérből kézi és gépi seprővel vagy elszívó eszközökkel el nem távolítható bármely szárazáru. A rakomány csomagolására és rögzítésére használt anyagot a rakomány részének kell tekinteni.
b) Rakománymaradék- a tartályban vagy a csővezetékben az ADN szerinti kiegészítő ürítő rendszerek alkalmazásával el nem távolítható bármely folyékony rakomány, továbbá a raktérből kézi vagy gépi seprővel el nem távolítható bármely szárazáru.
c) Rakodás utáni rakománymaradék - olyan száraz és a megfelelő esetekben folyékony rakomány, amely a rakodási műveletek alatt a hajónak a raktereken kívüli részeire hullik (pl. a habvéd szegélyére).
d) Nem tisztított raktér/tartály - visszamaradó rakományt tartalmazó raktér, illetve tartály.
e) Kisepert raktér- a visszamaradó rakománytól teljesen (pl. kézi vagy gépi seprővel) megtisztított olyan raktér, amelyben csak rakománymaradék van.
f) Kiürített tartály- a visszamaradó rakománytól teljesen (pl. az ADN17 szerinti kiegészítő ürítő rendszerek alkalmazásával) kiürített olyan tartály, amelyben csak rakománymaradék van.
g) Elszívással tisztított raktér - a visszamaradó rakománytól szívással megtisztított olyan raktér, amelyben lényegesen kevesebb rakománymaradék van, mint a kisepert raktérben.
h) Kitisztítás - a visszamaradó rakománynak a raktérből, illetve a tartályból olyan megfelelő eszközökkel (pl. gépi és kézi seprővel, elszívó eszközökkel, kiegészítő ürítő rendszerekkel) való eltávolítása, amely lehetővé teszi az alábbi fogalmaknak megfelelő tisztasági fokot:
- kisepert vagy
- elszívással tisztított a raktérnél, illetve
- kiürített a rakománytartálynál,
- továbbá a rakománymaradéknak a rakodási műveletek befejeztével máshová - raktér kivételével - való átrakását.
i) Mosás - a rakománymaradéknak a kisepert vagy elszívással tisztított raktárból, illetve a vízgőzzel vagy vízzel kimosott tartályból való eltávolítása.
j) Kimosott raktér/tartály - a mosás után bármely rakomány fogadására kész raktér, illetve tartály.
k) Mosási szennyvíz - a kisepert vagy elszívással tisztított raktér, illetve a kiürített tartály tisztításából származó víz. Ide tartozik továbbá a ballasztvíz és a raktérből vagy tartályból származó esővíz.
9.02 cikk
Általános elővigyázatossági kötelezettség
A hajó vezetője, a személyzet többi tagja és a hajón tartózkodó egyéb személy köteles a körülményeknek megfelelő elővigyázatosságot tanúsítani annak érdekében, hogy
- elkerülje a víziút szennyezését, és
- a legnagyobb mértékben csökkentse a hajón keletkező hulladék és szennyvíz mennyiségét.
9.03 cikk
A vízbefolyatás és dobás tilalma
1. Tilos a víziútba dobni, illetve folyatni fáradt olajat, fenékvizet, fáradt kenőanyagot vagy más olajat, kenőanyagot tartalmazó hulladékot, kommunális szennyvizet, háztartási hulladékot és egyéb különleges hulladékot. A rakománymaradék vízbe dobása, illetve folyatása a Duna menti országok előírásainak megfelelően engedhető meg.[47]
2. A fenti 1. bekezdésben említett hulladékok véletlen vízbedobása, illetve ilyen vízbedobás veszélye esetén, a hajó vezetője köteles haladéktalanul értesíteni erről a legközelebbi illetékes hatóságot és a legnagyobb pontossággal közölni a vízbedobás jellegét és helyét.
9.04 cikk
A hulladékok gyűjtése és feldolgozása a hajón
1. A hajó vezetője köteles biztosítani a 9. 03 cikk 1. bekezdésében meghatározott, a hajó üzemeltetése során keletkezett olajat vagy kenőanyagokat tartalmazó hulladékoknak külön erre szolgáló edényekben való elkülönített összegyűjtését, továbbá a géptéri fenékvíz összegyűjtését. Az edényeket a hajón úgy kell elhelyezni, hogy azok bármely folyását időben és könnyen észlelni és kiküszöbölni lehessen.[48]
2. Tilos:
a) a fáradt olaj gyűjtésére fedélzeten tárolt mobil tartályokat használni;
b) a hulladékokat a hajón elégetni, kivéve azokat az eseteket, amikor az égetés az illetékes hatóság által jóváhagyott berendezésben történik.
9.05 cikk[49]
Környezetvédelmi napló
1. Az ENSZ EGB 61. számú határozata1 szerinti géptérrel rendelkező hajónak - a kishajó kivételével - "A Duna vízének hajózásból eredő szennyezésének megelőzésére vonatkozó ajánlások" 1. mellékletében foglalt minta szerinti érvényes környezetvédelmi naplóval (olajnaplóval) kell rendelkeznie.
2. A környezetvédelmi naplót (olajnaplót) az illetékes hatóság adja ki és ellenőrzi.
3. A 9. 04 cikk 1. bekezdésében meghatározott hulladékot a hajó állapotától és üzemétől függő rendszeres időközökben, megfelelő igazolás ellenében, le kell adni az illetékes hatóságok engedélyével rendelkező hulladékgyűjtő helyre. Az igazolás a hulladékgyűjtő hely munkatársa által a környezetvédelmi naplóba (olajnaplóba) tett megfelelő bejegyzésből áll.
4. Az illetékes hatóság megkövetelheti egyéb adatoknak is a környezetvédelmi naplóba (olajnaplóba) való bejegyzését, így
- a kirakásra vonatkozó adatokat (kirakási bizonylat),
- a mosóvíz fedélzet alatti térből való eltávolítására vonatkozó adatokat,
- a háztartási szennyvíz eltávolítására vonatkozó adatokat,
- a szennyvizek, tisztítási maradékok és egyéb különleges hulladékok eltávolítására vonatkozó adatokat.
5. A hajón keletkezett hulladék eltávolítására vonatkozóan a Dunai Hajózás Alapvető Rendszabályai (DHAR) és az Európai Belvízi Hajózási Szabályzat (CEVNI) alkalmazási körén kívüli víziutakon hatályos előírások szerint kiállított egyéb okmányokkal rendelkező hajónak készen kell állni arra, hogy igazolja a hulladékoknak fenti víziutakon kívüli eltávolítását. Ilyen igazolásként szolgálhat többek között a hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény (MARPOL'73) által előírt olajnapló.
9.06 cikk
Hulladékfeldolgozási előírások
1. A hajókról származó kezelt víz nem tekinthető kőolajtartalmú hulladéknak, illetve annak vízzel képződött elegyének, amennyiben abban a kőolajmaradék nem haladja meg a 15 mg/l értéket.
2. A hajóról származó kezelt szennyvíz és háztartási víz a víziút vízének védelme szempontjából nem tekinthető szennyezettnek, ha mutatói nem haladják meg az alábbi értékeket:
- coli-index-1000;
- lebegő anyagok - 50'mg/l;
- BOI5-50mg/l;
- CCO-CR- 150 mg/l.
Az ilyen mutatókat a víz különleges kezelésével kell elérni, amelynek során a vízzel való hígítás nem megengedett.
9.07 cikk
Kezelt folyadék kidobása
A 9.03 cikk 1. bekezdésében foglalt tilalom nem vonatkozik a hajó által kezelt folyadék kidobására, amennyiben abban a maradékok legnagyobb koncentrációja kilépéskor állandóan és hígítás nélkül megfelel a 9.06 cikkben foglalt előírásoknak.
9.08 cikk
Festés és a hajó külső tisztítása
Tilos a hajók külhéját olajjal törölni vagy olyan anyagokkal tisztítani, amelyek vízbedobása tiltott. Tilos továbbá az alábbi anyagokat vagy azok preparátumait tartalmazó antivegetatív festékek használata:
a) higanyvegyületek;
b) arzénvegyületek,
c) szerves ónvegyületek,
d) szextoklorid hexán.
I-1. melléklet
HAJÓK LAJSTROMOZÁSI HELYE SZERINTI ORSZÁGOK BETŰJELEI
| Ausztria | A |
| Belgium | B |
| Bulgária | BG |
| Cseh Köztársaság | CZ |
| Fehéroroszország | BY |
| Finnország | FI |
| Franciaország | F |
| Hollandia | N |
| Horvátország | HR |
| Lengyelország | PL |
| Litvánia | LT |
| Luxemburg | L |
| Magyarország | HU |
| Málta | MLT |
| Moldova | MD |
| Németország | D |
| Norvégia | NO |
| Olaszország | l |
| Oroszországi Föderáció | RUS |
| Portugália | P |
| Románia | R |
| Svájc | CH |
| Svédország | SE |
| Szerbia és Montenegró | YU |
| Szlovákia | SK |
| Ukrajna | UA |
I-2. melléklet
BELVÍZI HAJÓ MERÜLÉSI JELEI ES MÉRCÉI
1. Fogalommeghatározások
a) a "legnagyobb merülés síkja"- a legnagyobb megengedett merüléshez tartozó vízvonalsík;
b) a "szabadoldal"- a legnagyobb merülés síkja és a fedélzet felsőélének legalacsonyabb pontja, vagy - fedélzet hiányában - a folytonos oldallemezelés felsőélének legalacsonyabb pontja között függőlegesen mért távolság;
c) a "biztonsági távolság" - a legnagyobb merülés síkja és - a kidobó-, illetve szívónyílásokat figyelmen kívül hagyva - azon legalacsonyabb pont között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni;
d) a "hajózási zónák"- a víziútnak a belvízi hajók szerkezete és felszerelése tekintetében, vagyis a szabadoldal és biztonsági távolsága meghatározása tekintetében az 5%-os valószínűségű legnagyobb mértékadó hullámmagasság alapján felosztott zónái, nevezetesen:
- 1. zóna - max. 2,0 m hullámmagasság;
- 2. zóna - max. 1,2 m hullámmagasság;
- 3. zóna - max. 0,6 m hullámmagasság.
Ebben a fogalommeghatározásban a mértékadó hullámmagasság a hullámhegy és hullámvölgy között mért azon legnagyobb magasságok számtani középértéke, amelyek száma rövid idejű megfigyelés esetén a teljes hullámszám legalább 10%-át teszi ki.
2. A legkisebb szabadoldal, a biztonsági távolság és a legnagyobb merülés síkja
2.1 A hajó legkisebb szabadoldal-magasságát és biztonsági távolságát az illetékes hatóság a hajózási zóna és a hajó típusának függvényében állapítja meg.
2.2 A legnagyobb merülés síkját a legkisebb szabadoldalra és a biztonsági távolságra vonatkozó követelmények figyelembevételével kell megállapítani. Biztonsági okokból, a hajótest szilárdságából és a hajó stabilitásából kiindulva, az illetékes hatóság a legnagyobb merülés síkját olyan alacsonyabb határértékben is megállapíthatja, amelyet ezeknek a hatóságoknak kell meghatározni.
3. A legnagyobb merülés jelölése
3.1 A hajón - a kishajó kivételével - jól láthatóan és letörölhetetlenül jelölni kell a legnagyobb merülést. Ezek a jelek a merülési jelek, amelyeket az illetékes hatóság felügyelete alatt mindkét oldalra fel kell vinni a főbordasíkban.
3.2 A merülési jel középen vízszintes merülésvonallal metszett körgyűrű-és szükség szerint, ha a hajó rendeltetésszerűen különböző hajózási zónákban közlekedik - kiegészítő merülésvonalakból áll.
A körgyűrű középpontjának a főbordasíkban kell lennie. A merülésvonal annak a körgyűrűt metsző vízszintes vonalnak az alsóéle, amely a körgyűrű középpontján halad át.
A kiegészítő merülésvonal alsóéle a megfelelő hajózási zónára meghatározott szabadoldalnak felel meg.
A kiegészítő merülésvonalakat a fő merülésvonallal függőleges vonallal összekötve a körgyűrű közepétől nézve az orr felé kell felvinni. A 2. és 3., vagy csak a 3. hajózási zónában közlekedő hajóra a körgyűrű felvitele nem kötelező.
3.3 A merülési jelnél a körgyűrűés a vonalak szélessége 30 mm, a körgyűrű külsőátmérője 200 mm, a körgyűrűt metsző vízszintes vonal hossza 30 mm, a kiegészítő merülésvonal hossza 150 mm.
A zónát jelölő számok mérete 60 x 40 mm (1. ábra). A szabadoldal kijelölésére illetékes hatóságok jelüket a hajótesten feltüntethetik.
A merülési jel és a köbözési jel összevonható. Ebben az esetben a körgyűrűt metsző merülésvonal (illetve körgyűrű nélküli több merülésvonalnál a legfelső vonal) szélessége 40 mm.
4. Merülési mérce
4.1 Ha a hajó merülése elérheti az 1 m-t, akkor mindkét oldalán hátul legalább egy merülési mércével kell ellátni. A hajó kiegészítő merülési mércékkel is ellátható.
A mércék helyét, számát és kialakítását az illetékes hatóság a hajózási zónának, a hajó típusának, hosszának, merülésének és trimmjének megfelelően állapítja meg.
4.2 A merülési mércéket az üres hajó merülésvonala alatt 0-300 mm magasságban és a legnagyobb merülés felett 100-300 mm magasságban, legalább deciméterenkénti beosztással kell ellátni.
Ezeket a mércéket beosztásukat feltüntető jól látható színű vonalakkal vagy számokkal (vonalak nélkül) lehet jelölni. A nullapontjuk a mérce feletti fenékszint, illetve rúdgerinces hajónál a gerincnek a mérce melletti legalacsonyabb pontja.
A merülési mérce beosztását az illetékes hatóság felügyelete alatt be kell pontozni vagy vésni.
4.3 Az előírásoknak megfelelő köbözési mércével ellátott hajón, a köbözési mérce helyettesítheti a merülési mércét.
1. ábra
I-3. melléklet
A HAJÓ LÁTHATÓ JELZÉSEI
1. Általános rendelkezések
1.1 A következőábrák a Szabályzat l. része 3. fejezetének cikkeiben foglalt jelzésekre vonatkoznak; azonban az illetékes hatóságok által meghatározott esetekben előírt vagy engedélyezett jelzésekre nem vonatkoznak.
1.2 Az ábrák tájékoztató jellegűek, csak a Szabályzat szövege az egyedüli hiteles.
Az esetleg előírt kiegészítő jelzésekre vonatkozóan az ábrák
- csak a kiegészítő jelzést; vagy
- ha ez szükséges, egyidejűleg az alapjelzést és a kiegészítő jelzést tüntetik fel.
Az ábrák alatti magyarázatok csak a kiegészítő jelzésekre vonatkoznak.
1.3 Azt a tolt köteléket, amelynek legnagyobb méretei nem haladják meg a 110 x 12 m-t, valamint azt a mellévett alakzatot, amelynek legnagyobb méretei nem haladják meg a 110 x 23 m-t, magányos géphajónak kell tekinteni (3.01 cikk, 3. bekezdés).
1.4 Eltérő rendelkezések hiányában a következő fogalmak jelentése azonos a 3.01 cikk 5. bekezdésében foglaltakkal:
1.4.1 Az "árbocfény" kifejezés oly módon elhelyezett 225° látószögű, folyamatosan világító erős fehér fényt jelent, amely a hajó orra felől nézve, a középsíkra merőleges síktól hátrafelé 22° 30'-ig látható;
1.4.2 Az "oldalfények" kifejezés a jobb oldalon egy közepesen erős zöld fényt és bal oldalon egy közepesen erős vörös fényt jelent, amelyek folyamatosan világítók és 112° 30'-es látószögűek, a hajó orra felől nézve a középsíkra merőleges síktól hátrafelé 22° 30'-ig láthatók;
1.4.3 A "farfény" kifejezés olyan 135° látószögű, folyamatosan világító közepesen erős vagy szokásos fehér fényt jelent, amely a hajó fara felől nézve mindkét oldal felé 67° 30'-ig látható;
1.4.4 A "minden oldalról látható fény" kifejezés 360° látószögben megszakítás nélkül kibocsátott fényt jelent.
1.5 Magyarázatok az ábrákhoz:
A szemlélő számára nem látható fények, középen ponttal jelölve
a
Minden oldalról látható folyamatos fény
b
A látóhatár korlátozott ívén látható folyamatos fény
c
Villogó fény
d
Szükség szerint vagy nem kötelezően alkalmazott fény
e
Lobogó vagy tábla
f
Lengő
g
Gömb
h
Henger
i
Kúp
j
Kettős kúp
k
Radarreflektor
l
2. Jelzések menetben
2.1 Magányos hajó
2.1.1 (3.08 cikk, 1. bekezdés):
Éjszakai jelzések: Árbocfény, oldalfények, farfény.
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
2.1.2 (3.08 cikk, 2. bekezdés):
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Szükség esetén az árbocfény mögött elhelyezett második árbocfény.
2.1.3 Ideiglenesen előfogatot adó géphajó után haladó magányos géphajó (3.08 cikk, 3. bekezdés):
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Árbocfény, oldalfények, farfény és szükség esetén az árbocfény mögött elhelyezett második árbocfény.
2. 1. 4 Magányosan haladó gyorsjáratú hajó (3. 08 cikk, 4. bekezdés):[50]
2. 1. 4 Magányosan haladó gyorsjáratú hajó
A menetben lévő gyorsjáratú hajó a 3. 08 cikk 1. bekezdésében előírtakon kívül nappal és éjszaka két, minden oldalról látható, nagyon gyors (percenként 100-120 villanás) villogó fényt köteles viselni.
2.2 Vontatott kötelék
2.2.1 Csak a vontatott kötelék élén haladó géphajó (3.09 cikk, 1. bekezdés):
Éjszakai jelzések: Két, egymás felett elhelyezett árbocfény, oldalfények, sárga farfény a fehér helyett.
2.2.2 Csak a vontatott kötelék élén haladó géphajó (3.29 cikk, 1. bekezdés):
Nappali jelzések: Sárga henger, két-két (fekete és fehér) sávval a felsőés alsó részén úgy, hogy a fehér sáv legyen a hengerpalást szélén.
2.2.3 Ha kötelék élén több géphajó halad, azok mindegyike (3.09 cikk, 2. bekezdés):
Éjszakai jelzések: Három, egymás felett elhelyezett árbocfény, oldalfények, sárga farfény a fehér helyett.
2.2.4 Ha kötelék élén több géphajó halad, azok mindegyike (3.29 cikk, 2. bekezdés):
Nappali jelzések: Sárga henger, két-két (fekete és fehér) sávval a felsőés alsó részén úgy, hogy a fehér sáv legyen a hengerpalást szélén.
2.2.5 A kötelék végén haladó vontatott hajó vagy hajók (3.09 cikk, 3. bekezdés):
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Fehér farfény.
Éjszakai jelzések: Fehér farfények a kötelék szélső hajóin.
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
2.3 Tolt kötelék
2.3.1 (3.10 cikk, 1. bekezdés):
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Egyenlő oldalú háromszög alakban elhelyezett három árbocfény, oldalfények, három farfény a tolóhajón.
2.4 Mellévett alakzat
2.4.1 (3.11 cikk, 1. bekezdés):
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Árbocfény és farfény mindegyik géphajón és az alakzat külső oldalain oldalfények.
2.4.2 Egy vagy több előfogatot adó géphajó után haladó mellévett alakzat (3.11 cikk, 2. bekezdés):
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Árbocfény és farfény mindegyik géphajón és az alakzat külső oldalain oldalfények.
2.5 Vitorlás hajó
2.5.1 (3.12 cikk, 1. és 2. bekezdés):
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Oldalfények, amelyek közepesen erős fények helyett szokásos fények lehetnek, farfény, és szükség esetén két, egymás felett elhelyezett szokásos vagy közepesen erős, minden oldalról látható fény, melyek közül a felső vörös, az alsó zöld fény.
2.6 Kishajó
2.6.1 Kisgéphajó (3.13 cikk, 1. bekezdés):
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Árbocfény, amely erős helyett közepesen erős fény; oldalfények, amelyek közepesen erős fények helyett szokásos fények; farfény
vagy:
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: árbocfény, amely erős fény helyett közepesen erős; oldalfények, amelyek közepesen erős fények helyett szokásosak, amelyeket egymás mellett vagy közös lámpatestben a hajó orrán vagy annak közelében kell elhelyezni,
vagy:
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: minden oldalról látható közepesen erős fehér fény, a fenti egyik módon elhelyezett oldalfények,
vagy:
ha a kisgéphajó hosszúsága kevesebb 7 m-nél (3.13 cikk, 2. bekezdés):
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Minden oldalról látható szokásos fehér fény.
2.6.2 Vontatott vagy mellévett alakzatban haladó kishajó
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Minden oldalról látható szokásos fehér fény.
2.6.3 Vitorlás kishajó (3.13 cikk, 5. bekezdés):
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Oldalfények, amelyek közepesen erős helyett szokásos fények lehetnek a hajó orrán vagy annak közelében ' egymás mellett, vagy közös lámpatestben elhelyezve; farfény,
vagy:
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: oldalfények, amelyek közepesen erős helyett szokásos fények lehetnek és farfény egyetlen lámpatestben egyesítve, az árboccsúcson vagy az árboc felső részén elhelyezve,
vagy: ha a kishajó hosszúsága 7 m-nél kevesebb:
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Minden oldalról látható szokásos fehér fény és más hajók közeledésekor -második szokásos fehér fény.
2.6.4 Magányosan haladó kishajók, amelyek nem tekinthetők kisgéphajóknak vagy vitorlás kishajóknak (3.13 cikk, 6. bekezdés):
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Minden oldalról látható szokásos fehér fény.
2.6.5 Vitorlával haladó saját gépi hajtóberendezését is használó kishajó
(3.13 cikk, 1. bekezdés): A 2.6.1 pontban foglalt jelzések egyike, például:
2.6.6 Vitorlával haladó saját gépi hajtóberendezését is használó kishajó (3.30 cikk):
Éjszakai jelzések: Erős helyett közepesen erős árbocfény; oldalfények, amelyek közepesen erős helyett szokásos fények lehetnek a hajó orrán vagy annak közelében egymás mellet vagy közös lámpatestben elhelyezve; farfény.
Nappali jelzések: Csúcsával lefelé fordított fekete kúp.
Éjszakai jelzések
2.7 A 12 főnél több utas szállítására engedélyezett olyan hajó, amely méreteinél fogva kishajó
2.7.2 (3.31 cikk):
Nappali jelzések: Nincs kiegészítő jelzés.
Éjszakai jelzések: Sárga kettős kúp.
2. 8 Veszélyes áruk szállítását végző hajó[51]
2. 8. 1 Meghatározott veszélyes árukat szállító hajó (3. 14 cikk, 1. bekezdés)
Kiegészítő jelzés:
2. 8. 2 Meghatározott veszélyes árukat szállító hajó (3. 32 cikk, 1. bekezdés)
Kiegészítő jelzés:
Az áru veszélyességi fokától függően: egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény.
Az áru veszélyességi fokától függően: egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.
2. 8. 3 Meghatározott veszélyes árukat szállító tolt kötelék
(3. 14 cikk, 4. bekezdés) Kiegészítő jelzés:
2. 8. 4 Meghatározott veszélyes árukat szállító tolt kötelék
(3. 32 cikk, 4. bekezdés) Kiegészítő jelzés:
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható
szokásos kék fény.
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított
kék kúp.
2. 8. 5 Meghatározott veszélyes árukat szállító mellévett alakzat
(3. 14 cikk, 3. bekezdés) Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra:
2. 8. 6 Meghatározott veszélyes árukat szállító mellévett alakzat
(3. 32 cikk, 3. bekezdés) Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra:
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható
szokásos kék fény.
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított
kék kúp.
2.9 Kompok
2.9.1 Nem szabadon közlekedő kompok (3.16 cikk, 1. bekezdés):
2.9.2 Nem szabadon közlekedő kompok (3.34 cikk):
Közepesen erős zöld fény közepesen erős fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók.
Zöld gömb.
2.9.3 Szabadon közlekedő kompok
(3.16 cikk, 2. bekezdés):[52]
2.9.4 Szabadon közlekedő kompok (3.34 cikk):
Közepesen erős zöld fény közepesen erős fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók, oldalfények, farfény.
Zöld gömb.
2.9.5 Szabadon közlekedőés elsőbbséget élvező kompok (3.16 cikk 3. bekezdés):
Nincs kiegészítő jelzés.
Közepesen erős fehér fény felett és egymás felett elhelyezett két minden oldalról látható közepesen erős zöld fény, oldalfények, farfény.
2.10 Műveletképességüket vesztett hajók
2.10.1 (3.18. cikk, 1. bekezdés):
Kiegészítő jelzés:
2.10.2 (3.35 cikk, 1. bekezdés)
Kiegészítő jelzés:
Lengetett vörös fény; kishajókon ez a fény fehér lehet.
Lengetett vörös zászló.
2.11 Úszóanyagok kötelékei és úszóművek
2.11.1 (3.19 cikk):
Nincs kiegészítő jelzés.
Elegendő számú minden oldalról látható közepesen erős fehér fény.
2.12 Áthaladási elsőbbséget élvező hajók
2.12.1 (3.36 cikk):
Kiegészítő jelzés:
Nincs kiegészítő jelzés.
Vörös lengő.
3. Veszteglési jelzések
3.1 Általános rendelkezések
3.1.1 Nyílt helyen horgonyon veszteglő magányos vagy kötelékben lévő géphajó
(3.20 cikk, 1. bekezdés):
3.1.2 Nyílt helyen horgonyon veszteglő magányos vagy kötelékben lévő géphajó
(3.36-bis cikk, 1. bekezdés):
Minden oldalról látható szokásos fehér fény az orr-részen.
Fekete gömb a hajó mellső részén.
3.1.3 Nyílt helyen veszteglő tolt kötelék
(3.20 cikk, 2. bekezdés):
3.1.4 Nyílt helyen veszteglő tolt kötelék
(3.36-bis cikk, 1. bekezdés):
Két szokásos fehér fény, az egyik a tolóhajón, a másik a kötelék elején.
Fekete gömb a tolóhajón.
3.1.5 Nyílt helyen veszteglő kishajó
(3.20 cikk, 3. bekezdés):
3.1.6 Nyílt helyen veszteglő kishajó
(3.36-bis cikk, 1. bekezdés):
Minden oldalról látható fehér fény.
Nincs kiegészítő jelzés.
3. 2 Veszélyes áruk szállítását végző hajók[53]
3. 2. 1 Meghatározott veszélyes árukat szállító hajó (3. 21 cikk) Kiegészítő jelzés:
3. 2. 2 Meghatározott veszélyes árukat szállító hajó (3. 37 cikk) Kiegészítő jelzés:
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható
szokásos kék fény.
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított
kék kúp.
3. 2. 3 Meghatározott veszélyes árukat szállító tolt kötelék (3. 21 cikk) Kiegészítő jelzés:
3. 2. 4 Meghatározott veszélyes árukat szállító tolt kötelék (3. 37 cikk) Kiegészítő jelzés:
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható
szokásos kék fény.
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított
kék kúp.
3. 2. 5 Veszélyes árukat szállító mellévett alakzat (3. 21 cikk)
Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra:
3. 2. 6 Meghatározott veszélyes árukat szállító mellévett alakzat (3. 37 cikk)
Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra:
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható
szokásos kék fény.
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított
kék kúp.
3.3 Kompok
3.3.1 Kikötőhelyen veszteglő nem szabadon közlekedő kompok.
(3.23 cikk, 1. bekezdés):
Nincs kiegészítő jelzés.
Közepesen erős zöld fény közepesen erős fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók.
3.3.2 Üzemben lévőés kikötőhelyen veszteglő kompok
(3.23 cikk, 2. bekezdés):
Nincs kiegészítő jelzés.
Közepesen erős zöld fény közepesen erős fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók; rövid időtartamú veszteglés alatt az oldalfények és a farfény.
3.4 Úszóanyagok kötelékei és úszóművek
3.4.1 (3.25 cikk):
Nincs kiegészítő jelzés.
Elegendő számú minden oldalról látható szokásos fehér fény.
3.5 Halászhajó hálói és hajózást zavaró egyéb halászeszközei
3.5.1 (3.26 cikk):
Elegendő számú minden oldalról látható szokásos fehér fény.
3.5.2 (3.40 cikk):
Elegendő számú sárga úszó vagy sárga zászló.
3.6 Munkát végzőúszómunkagépekés fennakadt vagy elsüllyedt hajók
3.6.1 Munkát végzőúszómunkagépek és szondázási vagy mérési műveleteket végző veszteglő hajók
(3.27 cikk, 1. bekezdés):
Amelyik oldalon a hajóút szabad minden oldalról látható két szokásos vagy két közepesen erős zöld fény és a megfelelő esetekben azon az oldalon, amelyen a hajóút nem szabad, minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős vörös fény.
3.6.2 Munkát végzőúszómunkagépek és szondázási vagy mérési műveleteket végző veszteglő hajók
(3.41 cikk, 1. és 2. bekezdés):
Amelyik oldalon a hajóút szabad két zöld kettőskúp és a megfelelő esetekben azon az oldalon, amelyen a hajóút nem szabad, vörös gömb;
vagy:
Amelyik oldalon a hajóút szabad "Az áthaladás engedélyezése" E.1 jelzőtábla (7. számú melléklet) és a megfelelő esetekben azon az oldalon, amelyen a hajóút nem szabad, "Áthaladni tilos" A.1 jelzőtábla.
3.6.3 Hullámzás elleni védelemre szoruló munkát végző hajók és úszómunkagépek
(3.27 cikk, 1. bekezdés) és fennakadt vagy elsüllyedt hajók (3.27 cikk, 2. bekezdés):
Amelyik oldalon a hajóút szabad minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős fehér fény felett szokásos vagy közepesen erős vörös fény és a megfelelő esetekben azon az oldalon, amelyen a hajóút nem szabad, minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős vörös fény.
3.6.4 Hullámzás elleni védelemre szoruló munkát végző hajók és úszómunkagépek
(3.41 cikk, 1. bekezdés) és fennakadt vagy elsüllyedt hajók (3.41 cikk, 2. bekezdés):
Amelyik oldalon a hajóút szabad vörös-fehér lobogó vagy jelzőtábla és a megfelelő esetekben azon az oldalon, amelyen a hajóút nem szabad, vörös lobogó vagy jelzőtábla. -
3.7 Hajózást veszélyeztető horgonyok jelzése
3.7.1 Horgonyon álló hajók, úszóanyagok kötelékei és úszóművek
(3.28 cikk, 1. és 2. bekezdés):
3.7.2 Horgonyon álló hajók, úszóanyagok kötelékei és úszómű vek
(3.42 cikk):
Két minden oldalról látható szokásos fehér fény, minden oldalról látható szokásos fehér fényt hordozó radarreflektoros úszó.
Radarreflektoros sárga úszó.
3.7.3 Úszóművek, munkát végző úszómunkagépek
(3.27 cikk, 1. bekezdés; 3.28 cikk, 2. bekezdés):
Például:
3.7.4 Úszóművek, munkát végző úszómunkagépek
(3.41 cikk, 1. bekezdés; 3.42 cikk):
Például:
4. Különleges jelzések
4.1 Hajóra lépést tiltó jelzés
(3.43 cikk)
4.2 Dohányzást és nyílt láng használatát tiltó jelzés
(3.44 cikk):
4.3 A folyamfelügyelet hajóinak kiegészítő jelzése
(3.45 cikk):
Minden oldalról látható villogó kék fény, amennyiben ezt a Szolgálati kötelezettségek teljesítése megköveteli.
Fehér színű lengő, középen kékkel keretezett fehér színű rombusszal.
4.4 Vészjelzések
(3.46 cikk):
Vagy:
körkörösen mozgatott fény, lobogó vagy más megfelelő tárgy;
vagy:
lobogó, felette vagy alatta lévő gömbbel vagy más megfelelő tárggyal;
vagy:
vörös csillagrakéták, illetve lövedékek;
vagy:
morze ábécé szerinti ... - ... (SOS) jelek együtteséből álló fényjelzés;
vagy:
kátrány, olaj stb. égetésével keletkező láng;
vagy:
vörös színű ejtőernyős rakéta vagy vörös színű kézilámpa;
vagy:
kinyújtott karok lassan ismételt felülről lefelé irányuló mozgatása mindegyik oldalról.
4.5 Melléállást tiltó jelzés
(3.47 cikk):
4.6 Hullámzás elleni védelem kiegészítő jelzése
(3.48 cikk, 1. bekezdés):
Szokásos vörös fény szokásos fehér fény felett vagy közepesen erős vörös fény közepesen erős fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók.
Vörös-fehér lobogó vagy jelzőtábla vagy két lobogó vagy jelzőtábla, amelyek közül a felső vörös, az alsó pedig fehér.
4.7 A víziúton munkát végző hajók kiegészítő jelzése
(3.49 cikk):
Közepesen erős vagy szokásos minden oldalról látható sárga villogó fény.
I-4. melléklet
HAJÓZÁSI JELZŐFÉNYEK SZÍNE
| HAJÓZÁSI JELZŐFÉNYEK SZÍNE |
| 1. A hajózási jelzőfények színe |
| kék, |
| zöld, |
| fehér, |
| sárga, |
| vörös |
| lehet. |
| Ezek a fények ötszínű rendszert képeznek. A rendszerben a megengedett kromatikai határokat az egyes színekre vonatkozóan a Nemzetközi Fénytechnikai Bizottság 1975. évi ”Fényjelzések színei" című (ILC, IL 2.2/TC-1.6. sz.) kiadványában közzétett hivatalos ajánlásokban foglaltak határozzák meg. |
| 2. A Szabályzatban alkalmazott hajózási jelzőfények kromatikus tartományai az ILC által meghatározott határok között vannak, de egyes színeknél szűkítettek. A tartományokat az 1. Táblázatban a színhatárokat jelölő vonalak metszéspontjainak x, y koordinátáit kifejező számértékét tüntetik fel. Az 1. ábra a tartományokat grafikusan ábrázolja. |
| 3. Az 1. táblázatban meghatározott kromatikus tartományok a fényforrás által kibocsátott fény színére vonatkoznak. |
| 4. Az itt alkalmazott ILC-ajánlások (1975) tekintetében, a választott színhatárok kompromisszumot jelentenek a fényjelzés különböző viszonyok közötti felismerhetősége, láthatósága, a berendezések, különösen a fényforrás és a fénykibocsátó anyag tényleges gyártási tűrése és a fényjelzés, illetve egyéb, a jelzési rendszerhez tartozó vagy nem tartozó színes fények egymáshoz való viszonya között. |
| 5. A Szabályzatban foglalt színhatárok kiválasztása: |
| Kék |
| Az ILC a kék színű fényjelzés vonatkozásában csak az általános tartományt jelöli meg. Mivel a szűkített tartomány a szín felismerhetőségét nagyobb valószínűséggel biztosítja, ez a tartomány részesül előnyben. |
| Zöld |
| A zöld és kék, a zöld és fehér, valamint a zöld és sárga fényjel nagyobb valószínűségű felismerhetőségének érdekében az ILC-ajánlások szerinti korlátozott határok alapján kell választani. |
| Fehér |
| A villamos fény vonatkozásában a fehér színt sárga szín irányában, |
| általában az x = 0,500 értékben kell korlátozni. A nem villamos fény, pl. a |
| petróleumlámpa esetében megengedhető határ x = 0,525-ig való eltolása, . |
| amint ezt az 1. ábrán az ILC színdiagramján a szaggatott vonalak |
| feltüntetik. |
| A fehér szín kék felőli határának a kék irányába való eltolására nincs szükség, amint ez az érvényes ILC-ajánlásokban szerepel, mivel hajózási jelzőfényként ez idő szerint xenonlámpát nem alkalmaznak. |
| Sárga |
| A sárga és a fehér fény jelzésre való alkalmazása különleges figyelmet igényel. A fehér és sárga fényjel felismerhetősége érdekében biztosítani kell az x = 0,050 nagyságrendű megfelelő kromatikus elhatárolást. Fehér színű fényjelként petróleumlámpa alkalmazásakor a sárga szín határait a fehér szín felé x = 0,575 értékben kell korlátozni. |
| Vörös |
| A vörös színű fény választott tartománya kompromisszumot jelent a nagy valószínűségű felismerhetőség korlátozott szektora és a vörös és zöld tekintetében színtévesztő személyekre vonatkozó korlátozott tartomány között, amint ez az érvényben lévő ILC-ajánlásokban szerepel. |
| 1. Táblázat |
| Színhatárokat jelző vonalak metszéspontjainak x, y koordinátái |
| A fény színe | Kromatikus koordináták | ||||||||||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | ||||||||
| x | y | x | y | x | y | x | y | x | y | x | y | ||
| Kék | 0,102 | 0,105 | 0,185 | 0,175 | 0,218 | 0,142 | 0,136 | 0,040 | |||||
| Zöld | 0,009 | 0,720 | 0,284 | 0,520 | 0,207 | 0,397 | 0,013 | 0,494 | |||||
| Fehér | villamos fény | 0,310 | 0,348 | 0,453 | 0,440 | 0,500 | 0,440 | 0,500 | 0,382 | 0,443 | 0,382 | 0,310 | 3,283 |
| nem villamos fény | 0,525 | 0,525 | |||||||||||
| Sárga | 0,618 | 0,382 | 0,612 | 0,382 | 0,575 | 0,406 | 0,575 | 0,425 | |||||
| Vörös | 0,710 | 0,290 | 0,690 | 0,290 | 0,660 | 0,320 | 0,680 | 0,320 | |||||
1. ábra
ILC színdiagram a színes jelzőfényekhez tartozó határvonalakkal
I-5. melléklet
HAJÓZÁSI JELZŐFÉNYEK FÉNYERŐSSÉGE ÉS LÁTHATÓSÁGA
| 1. A hajózási jelzőfények fényerejük szerint három csoportba sorolhatók: |
| szokásos fények, |
| közepesen erős fények, |
| erős fények. |
| 2. A színes fény általában fehér fényforrás és színes színszűrő segítségével jön létre. A fények megszabott kromatikus tartományait a 4. számú melléklet tünteti fel. |
| A színes szűrő szelektív szűrő, ezért a színes szűrő fényátbocsátási tényezője a ráeső fénysugár, azaz a fényforrás spektrális összetételétől függ. A gyakorlatban a színszűrőknél a következő teljes fényátbocsátási tényezőket kell alkalmazni: |
| vörös vagy zöld: | t = 0,10–0,20 |
| sárga: | t = 0,40–0,60 |
| kék: | t ≥ 0,02 |
| 3. A hajózási jelzőfények fényerősségének határértékeit az 1. táblázat tartalmazza. Valamennyi megadott érték az ,,Io” fotometrikus fényerő 75%-ának megfelelő, üzemi körülmények között alkalmazott ,,IB” fényerő értéke: |
| IB = 0,75 ´ IO |
| A 0,75 együttható a fényforrás tartós használata eredményeként beálló fényerősség csökkenését és a fényforrás, valamint az optikai rendszer bizonyos fokú elszennyeződésének hatását veszi figyelembe. |
| Az 1. táblázatban megadott értékek érvényesek valamennyi irányban, vízszintes fokális síkban, a fényjelzés hasznos látószögének tartományában. A vízszintes fokális síkhoz viszonyított 7,5o függőleges dőlés mellett a fényerő nem lehet kevesebb a vízszintes fokális síkban nyert fényerő 5%-ánál. |
| 4. Az üzemi körülmények között használatos, candelában kifejezett ”IB” fényerősség és a kilométerben megadott ,,t” láthatósági távolság összefüggését éjszakai viszonyok között a következő egyenlet fejezi ki: |
| IB = 0,2 ´ t2 ´q-t , |
| ahol: a 0,2 tényező az éjszakai viszonyok között a 0,2 mikrolux értékben nemzetközileg egyeztetett érzékelési határnak és a ,,t” érték méterről kilométerbe való átszámításának felel meg, a ,,q” pedig a légkörben egy kilométerre vonatkoztatott fényterjedési tényező. |
| A hajózási jelzőfények láthatósági távolsága meghatározásához q = 0,76 értéket kell felvenni, amely 14,3 kilométeres látótávolság meteorológiai viszonyainak felel meg. A fenti egyenlet értelmében és az 1. táblázatban megadott fényerősség függvényében a láthatósági távolságot a következőképpen kell meghatározni: |
| 1. táblázat |
| Az üzemi körülmények között használatos "IB" fényerősség és a hajózási jelzőfények "t" láthatósági távolsága |
| Általános jogcím | 1 |
| HM jogcímen | 2 |
| Közgyógyellátási jogcím | 3 |
| Üzemi baleset | 4 |
| Eü rend. jogcím | 5 |
| Eü tér. köt. jogcím | 6 |
| Teljes ár | 7 |
| Eü rend. és közgyógyellátási jogcím együtt | 8 |
| Eü tér. köt. és közgyógyellátási jogcím együtt | 9 |
| * Az illetékes hatóság egyes szakaszokon engedélyezheti az üzemi körülmények között alkalmazott |
| Ib=0, 9 cd fényerőt, amely t=l, 7 km láthatóságnak felel meg. |
| ** Egyes hajók esetében az illetékes hatóság engedélyezheti az üzemi körülmények között alkalmazott |
| Ib=0, 3-0, 5 cd fényerőt, amely t=l, 0-1, 3 km láthatóságnak felel meg. |
| A gyakori sárga villogó fények nappali használatánál 900 cd IB fényerőt kell alkalmazni. |
I-6. melléklet
HANGJELZÉSEK
I. A JELZÉSEK HANGZÁSA
A belvízi hajón alkalmazott gépi működtetésű hangjelző készüléknek az alábbi jellemzőkkel rendelkező hangjeleket kell adnia:
1. Frekvencia
a) A géphajó által leadott hangjel alapfrekvenciája - a b) pontban megjelölt kishajók kivételével - ± 20% tűréssel 200 Hz.
b) A gépnélküli hajóknál és az olyan kishajóknál, amely nincsenek felszerelve nagyhajók vontatására, a hangjelzés alapfrekvenciájának meg kell haladnia a 350 Hz-et.
c) A korlátozott látási viszonyok között radarral közlekedő hajók által adott háromtónusú hangjelzésnél az alapfrekvenciának 165-297 Hz között kell lennie, a legmagasabb és legalacsonyabb hang között legalább 2 teljes hangköz távolsággal.
2. Hangnyomásszint
Az alább megadott hangnyomásszinteket a hangtölcsér nyílásának középpontja előtt 1 m távolságban kell mérni vagy meghatározni, és a méréseket lehetőleg nyílt környezetben kell végezni.
a) A géphajók esetében - a b) pontban megjelölt kishajó kivételével -a súlyozott hangnyomásszint 120-140 dB (A) legyen.
b) Az olyan gépnélküli hajó és kishajó esetében, amely nincs felszerelve nagyhajó vontatására, a súlyozott hangnyomásszint 100-125 dB (A) legyen.
c) A korlátozott látási viszonyok között radarral közlekedő hajó által adott háromtónusú hangjel esetében az egyes hangok súlyozott hangnyomásszintje 120-140 dB (A) legyen.
II. A HANGNYOMÁSSZINT ELLENŐRZÉSE
A hangnyomásszintet az illetékes hatóság a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság szabványának (IEC. 179) megfelelő hangnyomásmérő vagy az IEC által szabványosított szokásos hangnyomásmérő (IEC 123) segítségével ellenőrzi.
III. HAJÓK HANGJELZÉSEI[55]
A harangütéstől és a háromtónusú hangjelektől eltérő hangjelzéseknek a következő jellemzőkkel rendelkező egy vagy több, egymást követő hang leadásából kell állniuk:
- rövid hang: kb. 1 másodpercig tartó hang,
- hosszú hang: kb. 4 másodpercig tartó hang.
A két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc legyen, kivéve a nagyon rövid hangok sorozatát, amely legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozatból kell állnia.
A. ÁLTALÁNOS JELZÉSEK
B. TALÁLKOZÁS JELZÉSEI
Első eset
Második eset
C. ELŐZÉS JELZÉSEI
Első eset
Második eset
Az előzés nem lehetséges
D. A FORDULÁS JELZÉSEI
E. KIKÖTŐK ÉS MELLÉKÁGAK, BE-ÉS KIHAJÓZÁS A HAJÓÚT KERESZTEZÉSÉVEL
Ei. A kikötőbe és mellékágakba való behajózás előtti és kihajózás alatti jelzések
E2. A kikötőkbe és mellékágakba való behajózás előtti és kihajózás alatti jelzések a hajóút keresztezésekor
F. KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONYOK KÖZÖTT ADOTT JELZÉSEK
a) Radarral közlekedő hajók
b) Radar nélkül közlekedő hajók
c) Veszteglő hajók
G. VESZTEGLŐHELY ELHAGYÁSÁT JELZŐ HANGJELZÉSEK
I-7. melléklet
HAJÓZÁST SZABÁLYOZÓ JELZÉSEK A VÍZIÚTON
1. Az alábbi 1. részben foglalt alapjelzések a II. részben foglalt kiegészítő jelzésekkel kiegészíthetek vagy pontosíthatók.
2. A táblákat külső éleik mentén keskeny fehér szegéllyel lehet ellátni.
I. RÉSZ - ALAPJELZÉSEK
A. - Tiltó jelzések
A.1 -
Áthaladni tilos (általános jelzés) (lásd a 6.08, 6.16, 6.22, 6.22-bis, 6.25, 6.26, 6.27 és 6.28-bis, cikket)
táblák
vagy vörös fények
vagy vörös lobogók
Két tábla, két fény vagy két lobogó egymás felett elhelyezve tartós áthaladási tilalmat jelez.
A.2 -
Mindenféle előzés tilos (lásd a 6.11 cikket)
A.3 -
Csak a kötelékekre vonatkozó előzési tilalom (lásd a 6.11 cikket)
A.4 -
Találkozás és előzés tilos (lásd a 6.08 cikket)
A 4. 1 -[56]
Csak a kötelékekre vonatkozó találkozási és előzési tilalom (lásd a 6. 08 cikk 1. bekezdését)
A.5 -
Veszteglés tilos (horgonyon vagy parthoz kikötve) (lásd a 7.02 cikket)
A.5.1 -
Tilos a veszteglés a méterben megadott szélességben (a jelzéstől számítva) (lásd a 7.02 cikket)
A.6 -
Tilos horgonyozni, horgonyt, kötelet, láncot vonszolni (lásd a 6.18 és 7.03 cikket)
A.7 -
Tilos a parthoz kikötni (lásd a 7.04 cikket)
A.8 -
Megfordulni tilos (lásd a 6.13 cikket)
A.9 -
Hullámzást kelteni tilos (lásd a 6.20 cikket)
A.10 -
A jelzett területen kívül áthaladni tilos (hídnyílások alatt és duzzasztómű veken való áthaladásnál) (lásd a 6.24 cikket)
A.11 -
Az áthaladás tilos, de az induláshoz készüljön fel (lásd a 6.26 és a 6.28-bis cikket)
A.12 -
Géphajók közlekedése tilos
A.13 -
Kedvtelés! célú hajók közlekedésének általános tilalma
A.14 -
Vízisízés tilos
A.15 -
Vitorláshajók közlekedése tilos
A.16 -
Géphajónak és vitorláshajónak nem minősülő hajók közlekedése tilos
A.17 -
Vitorlás deszkával közlekedni tilos
A.18 -
Kedvtelési célú hajókkal nagy sebességgel közlekedni tilos[57]
A.19 -
Hajók vízre bocsátása és partra húzása tilos
A.20 -
Motoros vízi sporteszközzel közlekedni tilos
B. - Kötelező jelzések
B.1
A nyíllal jelölt irányban köteles haladni (lásd a 6.12 cikket)
B.2
a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles hajózni (lásd a 6.12 cikket)
b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles hajózni (lásd a 6.12 cikket)
B.3
a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalán köteles haladni (lásd a 6.12 cikket)
b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalán köteles haladni (lásd a 6.12 cikket)
B.4 a)
A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni (lásd a 6.12 cikket)
b)
A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni (lásd a 6.12 cikket)
B.5 -
A Szabályzatban megállapított esetben köteles megállni (lásd a 6.26 és 6.28 cikket)
B.6 -
A km/h-ban megadott sebességet túllépni tilos
B.7 -
Köteles hangjelet adni
B.8 -
Fokozott elővigyázatosság (lásd a 6.08 cikket)
B.9
a)
A főágba kihajózni vagy azt keresztezni csak abban az esetben szabad, ha a főágban haladó hajókat nem kényszeríti sebességük vagy útirányuk megváltoztatására (lásd a 6.16 cikket)
b)
B.10 -
A főágban haladó hajóknak szükség esetén meg kell változtatniuk sebességüket vagy útirányukat, hogy utat engedjenek a kikötőből vagy a mellékágból kihajózó hajónak (lásd a 6.16 cikket)
B.11 a)
Kötelező rádiótelefon-kapcsolatba lépni (lásd a 4.04 cikk 4. pontját)
b) Kötelező rádiótelefon-kapcsolatba lépni a jelzésen feltüntetett csatornán (lásd a 4.04 cikk 4. pontját)
C. - Korlátozási jelzések
C.1 -
Korlátozott vízmélység (méterben)
C.2 -
Korlátozott vízszínt feletti szabad magasság (méterben)
C.3 -
Korlátozott átjáró- vagy hajóútszélesség (méterben)
Megjegyzés: A C.1, C.2 és C.3 jelzéseken számok is feltüntethetők. Azok méterben megadják a vízmélységet, a vízszínt feletti szabad magasságot és az átjáró, illetve a hajóút szélességét.
C.4 -
Hajózási korlátozások, tudakozódjék
C.5 -
A hajóút eltávolodik a jobb (bal) parttól; a jelzésen feltüntetett szám mutatja méterben azt a jelzéstől mért távolságot, amelyet a hajóknak tartaniuk kell
D. - Ajánlott jelzések
D.1 -
Ajánlott átjáró
a) mindkét irányban (lásd a 6.25, 6.26 és 6.27 cikket)
vagy
b) csak a megadott irányban (az ellenkező irányban az áthaladás tilos) (lásd a 6.25, 6.26 és 6.27 cikket)
D.2 -
Ajánlatos a jelzett területen maradni (hídnyílások alatt és duzzasztómű veken való áthaladásnál) (lásd a 6.24 cikket)
D.3 -
Ajánlatos a nyíllal jelzett irányban haladni
az állandó fénytől a villogó fény felé
<
E. - Figyelmeztető jelzések
E.1
- Az áthaladás engedélyezése (általános jelzés) (lásd a 6.08, 6.16, 6.26, 6.27 és 6.28-bis cikket) vagy tábla
vagy zöld fények vagy zöld lobogók
E.2
- Légvezeték átfeszítés
E.3
- Duzzasztómű
E.4
a) Nem szabadon közlekedő komp
b) Szabadon közlekedő komp
E.5
- Vesztegelni szabad (horgonyon vagy parthoz kikötve) (lásd a 7.02 és 7.05 cikket)
E.5.1
- Vesztegelni szabad a vízterületnek azon a részén, amelynek a jelzéstől mért ' szélességét méterben a tábla feltünteti (lásd a 7.05 cikket)
E.5.2 -
Vesztegelni szabad a vízterületnek azon a részén, amelynek a jelzéstől a méterben feltüntetett két távolság között található (lásd a 7.05 cikket)
E.5.3 -
Az egymás mellé állítható hajók legnagyobb száma (lásd a 7.05 cikket)
E.5.4 -
A személyzetnélküli hajók - kivéve a 3.14, illetve 3.32 cikkben előírt kék fényeket vagy kék kúpokat viselő hajókat - számára kijelölt veszteglőhely
E.5.5 -
A 3.14 cikk 1. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 1 . bekezdésében előírt egy kék fényt vagy egy kék kúpot viselő személyzetnélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely
E.5.6 -
A 3.14 cikk 2. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 2. bekezdésében előírt két kék fényt vagy két kék kúpot viselő személyzetnélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely
E.5.7 -
A 3.14 cikk 3. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 3. bekezdésében előírt három kék fényt vagy három kék kúpot viselő . személyzetnélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely
E.5.8 -
A személyzettel rendelkező hajók - kivéve a 3.14, illetve 3.32 cikkben előírt kék fényeket vagy kék kúpokat viselő hajókat - számára kijelölt veszteglőhely
E.5.9 -
A 3.14 cikk 1. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 1. bekezdésében előírt egy kék fényt vagy egy kék kúpot viselő személyzettel rendelkező hajók számára kijelölt veszteglőhely
E.5.10 -
A 3.14 cikk 2. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 2. bekezdésében előírt két kék fényt vagy két kék kúpot viselő személyzettel rendelkező hajók számára kijelölt veszteglőhely
E.5.11
A 3.14 cikk 3. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 3. bekezdésében előírt három kék fényt vagy három kék kúpot viselő személyzettel rendelkező hajók számára kijelölt veszteglőhely
E.5.12 -
A személyzetnélküli és a személyzettel rendelkező hajók - kivéve a 3.14, illetve 3.32 cikkben előírt kék fényeket vagy kék kúpokat viselő hajókat - számára kijelölt veszteglőhely
E.5.13 -
A 3.14 cikk 1. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 1. bekezdésében előírt egy kék fényt vagy egy kék kúpot viselő személyzettel rendelkező és személyzetnélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely
E.5.14 -
A 3.14 cikk 2. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 2. bekezdésében előírt két kék fényt vagy két kék kúpot viselő személyzettel rendelkező és személyzetnélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely
E.5.15 -
A 3.14 cikk 3. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 3. bekezdésében előírt három kék fényt vagy három kék kúpot viselő személyzettel rendelkező és személyzetnélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely
E.6
Horgonyzás (lásd a 7.03 cikket), illetve horgony, kötél vagy lánc vonszolása (lásd a 6.18 cikket) megengedett
E.7
Parthoz való kikötés megengedett (lásd a 7.04 cikket)
E.7.1 -
Járművek be- és kirakodására kijelölt rakpartszakasz (a legnagyobb megengedett várakozási időre vonatkozó információt a jelzés alatt elhelyezett tájékoztató táblán lehet feltüntetni)
E.8
Fordítóhely (lásd a 6.13 és 7.02 cikket)
E.9
Az elért út azon víziút mellékágának tekintendő, amelyen a hajó halad (lásd a 6.16 cikket) a)
b)
E.10 -
Az út, amelyen a hajó halad, az elért víziút mellékágának tekintendő, (lásd a 6.16 cikket) a)
b)
E.11 -
A tilalom vagy az egyirányú közlekedés feloldása, illetve a korlátozás vége
E.12 -
Figyelemfelhívó jelzések: egy vagy két fehér fény a) állandó fény (fények): elől akadály -megállni kötelező, ha a Szabályzat úgy rendelkezik b) villogó fény (fények): az áthaladás engedélyezett
E.13 -
Ivóvízvételező hely
E.14 -
Távbeszélő állomás
E.15 -
Géphajók közlekedése engedélyezett
E. 16 -
Kedvtelési célú hajók közlekedése engedélyezett
E.17 -
Vízisízés engedélyezett
E.18 -
Vitorláshajók közlekedése engedélyezett
E.19 -
Géphajónak és vitorláshajónak nem minősülő hajók közlekedése engedélyezett
E.20 -
Vitorlás deszkák közlekedése engedélyezett
E.21 -
Kedvtelési célú hajók nagy sebességű közlekedése engedélyezett
E.22 -
Hajók vízre bocsátása és partra húzása engedélyezett
E.23 -
A hajózási viszonyokra vonatkozó információ - a jelzésen feltüntetett csatornán kapható
E.24 -
Motoros vízi sporteszközök közlekedése engedélyezett
II. RÉSZ - KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEK
Az alapjelzések (lásd az 1. részt) a Következő jelzésekkel egészíthetők ki:
1. Távolságot jelző tábla, amelytől kezdve érvényes az alapjelzéssel közölt előírás vagy körülmény
Megjegyzés: Ezek a táblák az alapjelzés felett helyezkednek el.
Példák:
2. Kiegészítő fényjelzés
Fehér világító nyíl, amelynek más fényekkel együtt van jelentése:
a) Például:
zöld fénnyel az öbölbe való behajózás a nyíl irányában megengedett
b) Például:
vörös fénnyel az öbölbe való behajózás a nyíl irányában tilos
3. Annak a szakasznak az irányátjelző nyilak, amelyre az alapjelzés vonatkozik
Megjegyzés: A nyilaknak nem kell feltétlenül fehér színűeknek lenni, és azok az alapjelzés mellett vagy alatt helyezkedhetnek el.
Példák:
4. Magyarázatot vagy kiegészítő tájékoztatást közlő táblák
Példák:
I-8. melléklet[58]
A HAJÓÚT KITŰZÉSE
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Fogalommeghatározások
Jobb oldalai oldal: a víziút, illetve a hajóút "Jobb oldala" és "bal oldala" az arccal folyásirányba forduló szemlélőhöz viszonyítva határozható meg, a csatornák, tavak és nagyszélességű víziutak "Jobb és bal oldalát" az illetékes hatóság állapítja meg.
Fény: a kitűzés jelzésére használatos különleges fény.
Állandó fény: folytonos fényt kibocsátó, állandó fényerejű és színű fény.
Villogó fény: jellegzetes és időszakosan ismétlődő felvillanás-sorozatokból álló, állandó fényerejű és színű fény.
II. A HAJÓÚT SZÉLEIT JELZŐ, A VÍZIÚTON ELHELYEZETT JELEK
1. A hajóút jobb oldala
Szín: vörös.
Alak: lehetőleg henger alakú vörös bóják, illetve vörös úszók és karók.
Csúcsjelzés: ha a bóják nem henger alakúak, a henger alakú csúcsjelzés kötelező.
Általában radarreflektorral felszerelve.
Az 1. jelek a hajóút szélének jelzésére, továbbá irányának jelölésére szolgálnak, elhatárolják a hajóút jobb oldalát és a víziút jobb part felé eső veszélyes helyeit.
2. A hajóút bal oldala
Szín: zöld.
Alak: lehetőleg kúp alakú zöld bóják, illetve zöld úszók és karók.[59]
Csúcsjelzés: ha a bóják nem kúp alakúak, a kúp alakú csúcsjelzés kötelező.
Általában radarreflektorral felszerelve.
A 2. jelek a hajóút szélének jelzésére, továbbá irányának jelölésére szolgálnak, elhatárolják a hajóút bal oldalát és a vízi út bal part felé eső veszélyes helyeit.
3. A hajóút szétágazása
Szín: vízszintesen vörös és zöld csíkozás.
Alak: lehetőleg gömb alakú bóják, illetve úszók és karók.
Csúcsjelzés: vízszintesen vörös és zöld csíkozású gömb alakú csúcsjelzés az úszóknál és bójáknál kötelező, ha azok nem gömb alakúak.
Fény (amennyiben van): fehér villogó fény.
Általában radarreflektorral felszerelve.
A 3. jelzések a hajóút szétágazásának vagy összefolyásának jelzésére szolgálnak, továbbá határolják a hajóúton belül az egyes hajózási akadályokat. Úgy a hegymenetben, mint a völgymenetben közlekedő hajók a jelek mellett bármelyik oldalukkal elhaladhatnak.
4. Az első és második pontban meghatározott bójákon a fehér "P" betű azt jelenti, hogy a hajóút veszteglőhely mentén halad.
A veszteglőhelyet a hajóút jobb oldala felől határoló világító bóják (7. 05 cikk).
A veszteglőhelyet a hajóút bal oldala felől határoló világító bóják (7. 05 cikk).
III. A HAJÓÚT HELYZETÉT JELZŐ, PARTON ELHELYEZETT JELEK
A. A hajóút parthoz viszonyított helyzetét jelző jelek
Ezek a jelek a hajóút parthoz viszonyított helyzetét jelzik és a hajóúton elhelyezett jelekkel együtt megjelölik a hajóutat azokon a helyeken, ahol az a parthoz közelít; ezek a jelek egyúttal iránytartó jelekként is szolgálnak.
1. Hajóút a jobb part mellett
Szín: vörös/fehér.
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: négyzet alakú vörös színű (vízszintesen és függőlegesen elhelyezett élekkel) tábla, alul és felül fehér szegéllyel.
2. Hajóút a bal part mellett
Szín: zöld/fehér.
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: négyzet alakú (a vízszintes és függőleges irányhoz viszonyítva elhelyezett élekkel) tábla, felső felén zöld és alsó felén fehér színben.
Fény (amennyiben van): zöld villogó fény.
B. Az átmenet jelei
Ha a fenti jelzést javítani kívánatos, külön jelekkel jelezni lehet a hajóútnak az egyik part felől a másik part felé tartó irányát (átmenetét).
1. A jobb parton
Szín: sárga/fekete.
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: négyzet alakú sárga tábla (vízszintesen és függőlegesen elhelyezett élekkel) középen függőleges fekete csíkkal.
Fény (amennyiben van): kettős felvillanáscsoportokból álló sárga fény (megengedhetők korlátozott íven látható fények is).
2. A bal parton
Szín: sárga/fekete.
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: négyzet alakú sárga tábla (a vízszintes és függőleges irányhoz viszonyítva elhelyezett élekkel) középen függőleges fekete csíkkal.
Fény (amennyiben van): sárga villogó fény (megengedhető korlátozott íven látható fény is) .
A 2. jel (baloldali átmeneti jel) (9. ábra) a hajóútnak a bal partjától a jobb part felé való átmenete kezdetének és végének jelzésére szolgál.
3. A jelek használata:
3. 1. Az átmenet egyszerű jelzése
3. 2. A hosszabb átmenet tengelyvonalának jelzése
Ha a víziút hosszabb átmenetének tengelyvonalát kell kijelölni, feltakaró jeleket, vagyis két egymás mögött elhelyezett egyforma 1. jelet (8. ábra), illetve 2. jelet (9. ábra) is lehet használni, amikor az első jelet alacsonyabban kell elhelyezni, mint a hátsó jelet; az átmenet tengelyvonalát a jeleket összekötő vonal jelzi.
Jobboldali vonalas feltakaró jelek
két sárga tábla, mint például a 8. ábrán (első és hátsó tábla).
Fény (amennyiben van): sárga fények. Az első fény állandó fázisú villogó fény, a hátsó fény állandó.
Baloldali vonalas feltakaró jelek
két sárga tábla, mint például a 9. ábrán (első és hátsó tábla).
Fény (amennyiben van): sárga fények. Az első fény állandó fázisú villogó fény, a hátsó fény állandó.
IV. VESZÉLYES HELYEKET ÉS HAJÓZÁSI AKADÁLYOKAT HATÁROLÓ JELEK
A. Rögzített jelek
1. Veszélyes pontokat határoló jobbparti jel
Szín: vörös.
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: csúcsával lefelé álló, vörös sávval keretezett háromszögletű fehér tábla.
2. Veszélyes pontokat határoló balparti jel
Szín: zöld.
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: csúcsával felfelé álló, zöld sávval keretezett háromszögletű fehér tábla.
3. Veszélyes pontokat határoló jel a hajóút szétágazásánál (az áthaladás mindkét oldalról lehetséges)
Szín: vörös/zöld.
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: két, egymással csúcsával szembefordított háromszögletű fehér tábla, amelyek
közül a felsőt vörös, az alsót zöld sáv keretezi
Fény (amennyiben van): állandó fázisú fehér fény.
A jelet a szigetek csúcsain olyan ponton kell kihelyezni, ahol a sziget a medret két ágra osztja, továbbá a csatornatorkolatok és a hajózható mellékfolyók partján.
V. A RADARHAJÓZÁS KIEGÉSZÍTŐ JELEI
A. Hídlábakat jelölő jelek
1. Ezekre a célokra az 1. és 2. ábra szerinti radarreflektoros jelek használhatók (a hídlábtól a folyásirányhoz viszonyítva felül és alul elhelyezve).
2. A hídlábakon elhelyezett radarreflektoros konzolok.
B. Villamos távvezetékek átfeszítésének jelölése
1. A villamos vezeték átfeszítésén szükség esetén elhelyezett radarreflektorok (a villamos távvezeték átfeszítése a radarernyőn pontsorként jelenik meg).
* A zárójelben szereplő ábraszám az Európai Belvízi Hajózási Szabályzat (CEVNI) szerinti ábraszámot jelenti.
2. A mindkét part mellett szükség esetén párosával kihelyezett sárga bójákra szerelt radarreflektorok (a kettős bóják a radarernyőn a villamos távvezetéket jelölő pontként jelennek meg).
II. RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN LEVŐ BELVIZEKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK
A. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.01 cikk[60]
Fogalommeghatározások
E rész alkalmazásában:
a) folyamkilométer (fkm) - a víziút adott pontjának a folyó vagy csatorna torkolatától mért távolsága,
b) hajóút közelében - a víziút hajóúton kívül elhelyezkedő és ahhoz közvetlenül csatlakozó vízterülete,
c) hajó vagy kötelék fajtája - a hajó, illetve kötelék építési, alkalmazási és egyéb (pl. méret, összetétel) jellemzője,
d) hajóhíd - a parthoz és a mederhez rögzített úszó létesítményekből összeállított, nyitható ideiglenes híd,
e) hajó-meder távolság - a hajótest legalacsonyabb és a meder legmagasabb pontja közötti távolság,
f) hajósoknak szóló hirdetmény - a hajózási hatóság által a Szabályzat I. rész 1. 22 cikke alapján kiadott rendelkezés (biztonsági intézkedés) közzétételére, közlésére szolgáló közlemény,
g) hajósoknak szóló tájékoztató - a hajózási hatóság által a Szabályzat I. rész 1. 06 cikkének betarthatósága és a hajózásban érdekeltek tájékoztatására kiadott közlemény,
h) kísérő kisgéphajó - oktatás, edzés, verseny és vízi rendezvény ideje alatt a vitorlás és evezős csónak(ok), illetve vitorlás kishajó(k) kísérését, szükség esetén mentést szolgáló vízijármű,
i) vitorlás vízi sporteszköz: a legalább 3 m2 névleges vitorlafelületű vízi sporteszköz,[61]
j) korlátozott látási viszonyok - 1000 m-nél kisebb látótávolság,
k) köteles komp - nem szabadon közlekedő kötélpályás komp, amely lehet
ka) mélyvezetésű köteles komp - a vízfelszín alatt a mederfenéken átvezetett kötelű komp,
kb) felsővezetésű köteles komp - a vízfelszín felett átvezetett kötelű komp, amely lehet
kba) alacsonyvezetésű köteles komp - a vízfelszín felett kis magasságban átvezetett kötelű komp,
kbb) magasvezetésű köteles komp - a vízfelszín felett legalább a külön jogszabályban előírt magasságban átvezetett kötelű komp,
l) közforgalmú úszó létesítmény - gazdasági célú, a meghirdetett feltételekkel bárki által igénybe vehető úszó létesítmény,
m) mentőmotoros - a hajózási hatóság által rendeltetésszerű mentésre alkalmasnak nyilvánított, a II-11. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő kisgéphajó,
n) őrszolgálat - úszó létesítményen vagy parti őrhelyen tartott - az úszó létesítmény biztonságának megőrzésére szolgáló - állandó figyelőszolgálat,
o) folyamfelügyeleti hajó - a hajózási hatóság, a vízi rendészet rendőri szervének, valamint a súlyos víziközlekedési balesetek és rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatát végző szervezet hajója,
p) ügyeleti szolgálat - úszó létesítményen vagy olyan helyen tartott készenléti szolgálat, ahonnan szükség esetén azonnali intézkedés foganatosítható,
q)[62]
r)[63]
s) vízi légijármü (a továbbiakban: légijármű)- vízen fel- és leszállás rendeltetésszerű végrehajtására alkalmas - más jogszabályban meghatározott - légi jármű,
t) vízi repülőtér - légi jármű fel- és leszállására, vízen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására, vesz-teglésére kijelölt és biztosított, az üzemeltető rendelkezésére bocsátott vízterület,
u)[64]
v) völgymenet - a folyó torkolata irányába haladás.
1.02 cikk
A vízijármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy
1. Csónakot, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt és gépi, illetve vitorlahajtás nélküli kishajót, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel - az vezethet, aki
a) a 14. - gépi hajtású vízijármű esetén 17. - életévét betöltötte
b) úszni tud,
c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik,
d) ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait.
2. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt 16. életévét - gépi hajtású vízijármű esetén 17. életévét - betöltött, valamint az 1. Bekezdés b)-d) pontjában foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni.
3. Sportegyesület 14. életévét be nem töltött, úszni tudó és a Szabályzat rendelkezéseit ismerő sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzőjének irányítása és felügyelete, továbbá mentőeszköz használatával és mentőmotoros vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett vezethet. Az edző felügyelete akkor tekinthető teljesítettnek, ha
- minden sportolóra folyamatos rálátása van,
- a segítségnyújtáshoz, illetve beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges.
4. A nyilvántartásba vételre kötelezett úszómű felügyeletéről az üzemben tartó köteles gondoskodni. A Szabályzat I. része 1.02 cikkének 5. bekezdése szerinti felügyeletet ellátó személynek a hajózási hatóság eltérő rendelkezésének hiányában legalább matróz24 képesítéssel kell rendelkeznie.
5. A kötelék vagy mellévett alakzat l. RÉSZ 1.02 cikk 2. d) pontja szerint meghatározott vezetőjének nevét az általa vezetett hajó hajónaplójába be kell jegyezni.
6. Az l. RÉSZ 1.08 cikkének értelmében és feltételeinek teljesítése mellett, legfeljebb 14 órás útnál
- az egymás mellé csatolva egy sorban vontatott hajókon hajónként, a merev csatolásban vontatott hajókon három hajónként egy fő, de
- vontatott kötelék vontatott hajóin legalább két fő hajós képesítéssel rendelkező személynek kell szolgálatot teljesítenie.
7. Az 1. RÉSZ 1.09 cikkének 1. bekezdésében meghatározott életkort a magyar lobogójú úszólétesítményen külön jogszabály2 szerint kell alkalmazni.
8. Az 1. RÉSZ 1.09 cikkének 2. bekezdésében meghatározott optikai berendezés alkalmazásához a hajózási hatóság jóváhagyása szükséges.
1.03 cikk
Az úszólétesítmények vezetésére való alkalmasság
1. Úszólétesítményt - az l. RÉSZ 1.02 cikkének 6. bekezdése alapján - olyan személy vezethet és a vezetés olyan személynek engedhető át, aki a) nem áll a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol, illetve más hasonlóan ható szer (pl. kábítószer, gyógyszer, ezek kombinációja),
b) nem fáradt olyan mértékben, hogy az a hajózás biztonságát befolyásolná,
c) az illetékes hatóság által az úszólétesítményre előirt üzemmód26 szerinti pihenőidőt igénybe vette,
d) nem mutatja látható jeleit a fáradtságának.
A munkával és pihenéssel töltött idő dokumentálása idegen lobogó alatt közlekedő hajón a Magyar Köztársaság területére érkezést megelőző 24 órás időszaktól kezdve kötelező.
2. Ha a biztonságos üzemeltetés csak több személy közös munkájával lehetséges, az 1. pontban foglaltakat mindazokra alkalmazni kell, akik az úszólétesítmény vezetésében és működtetésében egyidejűleg részt vesznek.
3. A veszteglő úszólétesítményen őrszolgálatot ellátó személyre az 1-2. bekezdés előírásait alkalmazni kell.
4. A vízijármű kölcsönzésére vonatkozóan be kell tartani a 11-10. mellékletben (Kedvtelési célú vízijármű bérbeadására vonatkozó biztonsági szabályok) foglalt előírásokat.
1.04 cikk
A víziút használata
1. Úszólétesítményt az időjárási, a forgalmi és a hajóútviszonyoknak, valamint a hajózás biztonságát befolyásoló egyéb körülményeknek megfelelően kell vezetni.
2. A mederfenék úszólétesítménnyel történő érintése - a kikötés, a mentési munkálatok során szükségessé váló kárelhárító tevékenység, valamint a víziút fenntartásával, szabályozásával kapcsolatos munkák, továbbá az ilyen jellegű tevékenységre engedéllyel rendelkezők kivételével - tilos.
Az úszólétesítmény merülését
- a víziút fenntartója vagy az illetékes hatóság tájékoztatása (pl. hajósoknak szóló tájékoztató, hirdetmény, rádió- vagy elektronikus közlemény, vízállás és/vagy gázlójelző tábla) alapján,
- a menetsebesség, az úszólétesítmény kialakítása, műveletképessége, a szállított áru fajtája és a gázló hajózási viszonyainak figyelembevételével,
- kellő hajó-meder távolság tartásával kell megállapítani.
A hajózás biztonsága érdekében a hajózási hatóság átmeneti rendelkezésben egyes vízterületeken legkisebb kötelező hajó-meder távolságot állapíthat meg.
1.05 cikk
Legnagyobb terhelés - megengedett utaslétszám
1. Kis fajlagos tömegű, terjedelmes áru szállításakor az l. RÉSZ 1.07 cikkének 2. bekezdésében foglaltak teljesítésétől - a stabilitásra vonatkozó rendelkezés megtartásával - el lehet tekinteni, ha
a) a továbbító géphajó és az ilyen árut szállító hajó közötti beszédkapcsolat - az illetékes hatóságok előírásainak megfelelő rádió berendezéssel - fenntartható, és
b) a terjedelmes rakományt szállító hajó eleje és hátsó része között az átjárás biztosított.
2. A rakományt úgy kell elhelyezni, hogy a fenékvíz ellenőrizhető, a mentőszivattyú-csővezeték nyílása megközelíthető legyen. A hajón a kikötéshez és horgonyzáshoz szükséges helyet szabadon kell hagyni.
3. A hajó vezetője köteles gondoskodni a hajó egyenletes terheléséről. Ha ettől eltérés szükséges, akkor azt csak akkor engedélyezheti, ha meggyőződött arról, hogy az egyenlőtlen terhelés a hajózás biztonságát nem fenyegeti.
4. A vízijármű megengedett legnagyobb - a személyzetet és az utasokat magában foglaló - befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés - ha a Szabályzat eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 25%-ára alkalmazható. A 10 vagy 10-nél több fő legnagyobb befogadóképességgel rendelkező vízijárműveknél a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.[65]
5. Kishajóra a 4. pontban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha minden utasnak van ülőhelye.
6. Az l. RÉSZ 1.07 cikkének 4. bekezdésében előírt ellenőrzés tényét a hajónaplóba be kell jegyezni.
7. A 4. pont alkalmazása esetén a növelt befogadóképességnek megfelelő számú és nagyságú mentőmellényt kell biztosítani.[66]
1.06 cikk
Okmányok
Az l. RÉSZ 1.10 cikkében foglalt okmányokon túlmenően a honvédelmi célú hajó kivételével
a) gőzkazánnal felszerelt hajót - kazánhasználati engedéllyel,
b) légtartállyal felszerelt hajót - légtartály nyomáspróba-bizonylattal (ha a levegőrendszer üzemi nyomása a 0,1 MPa-t meghaladja),
c) géptérrel rendelkező hajót - kivéve kishajót - környezetvédelmi naplóval kell ellátni, amelyeket - az üzemeltetés során - a hajón tartani, továbbá vezetni kell.
1.07 cikk
Veszélyt jelentő akadály
Az 1. RÉSZ 1.12 cikkének 3-4. bekezdésében, valamint 1.13 cikkének 2-3. bekezdésében, 1.14 cikkében, 1.15 cikkének 3. bekezdésében és 1.17 cikkének 1. bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettség teljesíthető a - hajózási hatóság által hajósoknak szóló hirdetményben meghirdetett - hajózási információs és segélykérést fogadó rádióállomáson keresztül is.
1.08 cikk
Fennakadt vagy elsüllyedt úszólétesítmény
1. Az l. RÉSZ 1.17 cikkének 2. bekezdésében a "nyilvánvalóan nincs szükség" kifejezés a hajók tájékoztatására vonatkozóan azt jelenti, hogy az előírt jelzéseket nem kell kihelyezni, ha
- a fennakadt vagy elsüllyedt hajó közvetlen közelében - a hajóút és az között - hajózásra alkalmas hajó tartózkodik (vesztegel vagy gépen áll), és
- a korlátozásról - a hajók közti forgalmazásra kijelölt 10. rádiócsatornán -folyamatosan tájékoztatja a közeledő hajót vagy köteléket.
2. A fennakadt vagy elsüllyedt úszólétesítmény leszabadításának megkezdését a hajózási hatóság a bejelentést követően megtilthatja és arra időpontot, határidőt és módszert határozhat meg27.
1.09 cikk
Különleges rendelkezések
1. Az illetékes hatóság az l. RÉSZ 1.19 cikkének 2. bekezdésében foglaltakon túlmenően megtilthatja a hajó elindulását, ha
a) a hajó hajózásra alkalmatlan, vagy
b) a hajó vezetője ellen a víziközlekedés biztonsága elleni bűncselekmény28 alapos gyanúja miatt eljárás indult, vagy
c) a hajó balesetet okozott és vezetője bejelentési kötelezettségének29 nem tett eleget.
2. Az l. RÉSZ 9.05 cikkének 1. bekezdése szerinti környezetvédelmi (olaj-) napló vezetésére kötelezett hajó vezetője köteles
- az olajjal szennyezett vizekkel kapcsolatos eseményeket,
- az olajszennyeződések körülményeit,
- a szennyvíz és a hulladék üzemszerű és rendkívüli eltávolítását
a környezetvédelmi (olaj-) naplóban rögzíteni és az l. RÉSZ 9.05 cikkének 2. bekezdésében említett leadást az átvevővel igazoltatni.
3. Az I. rész 1.26 cikkének megfelelően a hajó és az úszóanyagok kötelékének vezetője és személyzete köteles megtartani[67]
- a kikötő, illetve menedékhely igénybevételét szabályozó kikötőrend,
- a hajózási hatóság által kibocsátott közlekedési rend,
- a hajózási létesítmények üzemeltetési rendjének,
- az ADN Szabályzat rendelkezéseit.
1.10 cikk
Különleges szállítás
1. A szokványostól eltérő (eredetileg más célra szolgáló elemekből kialakított) úszólétesítmény a víziközlekedésben önállóan akkor vehet részt, ha az hajózásra alkalmas és közlekedését a hajózási hatóság engedélyezi.
2. Az l. RÉSZ 1.21 cikkének alkalmazásában az üzemképes úszómű helyváltoztatása akkor minősül különleges szállításnak, ha a továbbított úszómű, illetve úszóművek
a) együttes vízkiszorítása meghaladja a továbbító géphajó vízkiszorításának kétszeresét, vagy
b) együttes méretei meghaladják a jogszabályban vagy átmeneti rendelkezésben a vízterületre meghatározott kötelékméreteket, vagy
c) együttes mérete (hossza és vagy szélessége) a hajóokmány szerint az úszóművet, illetve úszóműveket továbbító hajóval továbbítható kötelékméretet túllépi,
d) nem szerepelnek a magyar hajólajstromban,
e) szállítása külföldi víziutat is érint.
3. Utasokat vagy utasokat is szállító hajóval kötelékben közlekedni - a havaria kivételével - csak a hajózási hatóság eseti engedélyével szabad.[68]
4. Az l. RÉSZ 1.21 cikkének 4. bekezdése szerinti vezetőnek a hajózási hatóság által megállapított képesítéssel kell rendelkeznie.
1.11 cikk
Átmeneti rendelkezések
1. Az l. RÉSZ 1.22 cikke szerinti átmeneti rendelkezés azonnali végrehajtását a hajózási hatóság a hajózás, a vízi út vagy a víziközlekedésben résztvevők biztonsága érdekében, közvetlen veszélyhelyzet fennállása hiányában is elrendelheti (hajósoknak szóló hirdetmény).
2. Vízen végzett, a hajózást nem zavaró tevékenység meghirdetésétől a hajózási hatóság határozatában vagy szakhatósági állásfoglalásában eltekinthet.
3. Hajózást érintő kísérlethez31 az illetékes hajózási hatóság eltérést engedélyezhet a Szabályzat rendelkezéseitől, amennyiben ezzel a személyek és a hajózás biztonságát, a forgalom folyamatosságát, a víz minőségét és a környezetet nem veszélyeztetik.
4. A víziút korlátozott jellemzői következtében szükséges időszakra az átmeneti közlekedési rendet, továbbá az egyes vízterületek közlekedési rendjének a Szabályzatban nem érintett részletes helyi szabályait hajósoknak szóló hirdetményben a hajózási hatóság állapítja meg.
5. Hajósoknak szóló hirdetmény, illetve tájékoztató iránti kérelmet - a szükséges mellékletekkel együtt - legalább 5 munkanappal a meghirdetés tervezett időpontja előtt kell a hajózási hatósághoz benyújtani.[69]
1.12 cikk
Sport- és egyéb vízi rendezvény
1. Vízi rendezvény a rendezvény helye szerint illetékes vízirendészeti rendőrkapitányság, a vízirendészeti szervek illetékességi területén kívül eső folyókon, tavakon és egyéb szabad vizeken a rendezvény helye szerint külön jogszabály alapján illetékes rendőrkapitányság engedélyével tartható.[70]
2. A Duna főágában tartandó, továbbá a hajózás korlátozását33 igénylő rendezvény tartásához a hajózási hatóság engedélye is szükséges.
3. Víziúton a rendezvény - a hajózási hatóság eltérő rendelkezése hiányában - hajósoknak szóló hirdetménnyel vagy tájékoztatóval való meghirdetése nélkül nem tartható meg.
1.13 cikk
Veszélyes anyag szállítása
1. A hajózási hatóság által kijelölt veszteglő helyeken kívül a veszélyes árut szállító veszteglő hajó által tartandó távolság nem lehet kisebb, mint[71]
- 100 m a lakott területektől, műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, ha a hajó egy kék kúpot, illetve egy kék fényt köteles viselni,
- 100 m a műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, valamint 300 m a lakott területektől, ha a hajó két kék kúpot, illetve két kék fényt köteles viselni,
- 500 m a lakott területektől, műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, ha a hajó három kék kúpot, illetve három kék fényt köteles viselni.
A zsilipek vagy hidak előtti áthajózásra való várakozás alatt a veszélyes árut szállító veszteglő hajó az előzőektől eltérhet, de legalább 100 m távolságot kell tartania.
2. Veszélyes anyag34 (erre engedéllyel rendelkező kikötőhelyen kívüli) átrakása a hajózási hatóság által megállapított feltételek (engedély) szerint végezhető.
3. Veszélyes anyag be- és kirakásánál, valamint azt követően - ahol a megelőző rakomány tulajdonságai következtében gáz jelenlétét kell feltételezni addig, amíg a rakománytereket nem gáztalanították - a hajón el kell helyezni az l. RÉSZ 3.43 cikkében, továbbá 3.47 cikkének 1-2. bekezdésében meghatározott jelzést.
4. A gyúlékony folyadék be- és kirakása kezdetétől annak befejezéséig az úszólétesítmény és a parti földelő között jól vezető fémes kapcsolatot kell létesíteni. Gumitömlő csak fémspirállal ellátva használható.
5. A robbanóanyagot és az ilyen anyagokkal töltött tárgyakat, sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázt, gyúlékony folyadékot, gyúlékony gáz fejlesztésére képes anyagot és szerves peroxidot szállító, rakodó vagy ilyen rakomány kirakása után még nem gáztalanított hajón tilos:
a) szikraképződést okozó vagy elektromossággal statikusan feltöltődő eszköz, ruházat használata,
b) szikraképződéssel járó munka végzése,
c) raktár- és légzőnyílás fölé lámpa helyezése,
d) menetben és zártrendszerű rakodás alatt a tágulási akna fedelének szellőzés céljából történő felnyitása,
e) dohányzás, nyílt láng használata (kivéve a személyzet zárt lakhelyét).
6. Veszélyes anyag be- és kirakásának megkezdése előtt a tűzoltó berendezések és eszközök használhatóságát ellenőrizni kell.
7. Tűzveszélyes rakomány szállításakor (pl. kender, szalma) a hajó füstcsöveit szikrafogóval kell ellátni és a hajón jól látható helyen az I. RÉSZ 3.44 cikkében meghatározott (dohányzást tiltó) táblát kell elhelyezni.
8. Az I. RÉSZ 8.02 cikkének 1. bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség a kijelölt kikötőhelyei között átkelést végző kompra nem vonatkozik.
9. A három kék kúpot, illetve a három kék fényt viselő, menetben lévő hajó - amennyiben lehetséges - legalább 50 m távolságot köteles tartani bármely más hajótól.[72]
1.14 cikk
Hajózási szabályok
1. Az l. RÉSZ 1.11 cikkében foglaltakat a nagyhajót továbbító kishajókra is alkalmazni kell.
2. Az l. RÉSZ 1.11 cikkében foglaltakat, belföldön a gépnélküli hajókra nem kell alkalmazni.
3. Az l. RÉSZ 1.11 cikke szerint a hajón tartandó Szabályzat, továbbá a víziút adott szakaszán hatályos helyi szabályzat és az 1.22 cikk szerinti átmeneti rendelkezések esetében hajón tartásnak minősül a bármely időpontban történő elektronikus elérhetőség (pl. Internet, hajlékony lemez, CD-ROM).
2. Fejezet
AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY JELEI, LÁTHATÓ JELZÉSEK, HANGJELZÉSEK, RÁDIÓTELEFON, A VÍZIÚT JELEI
2.01 cikk
Úszólétesítmények azonosító jelei
1. A nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszólétesítményen fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, lakcímét, továbbá a nyilvántartásba vett úszóműnél a bizonyítványban meghatározott nyilvántartási számot. A nyilvántartási számok feltüntetésére az l. RÉSZ 2.01 cikkének 3. bekezdésében foglaltak az irányadók.
2. A légijármű azonosító jeleit külön jogszabály35 határozza meg.
2.02 cikk
Kitűzőhajó, vám rendészeti hajó és veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó jelzése
1. A kitűzőhajó elején egy háromszög alakú, középen zöld színű körrel ellátott vörös színű lobogót kell elhelyezni.
2. A vám- és pénzügyőrség hajóin az l. RÉSZ 3.45 cikkének megfelelő, de zölddel keretezett, fehér színű rombusz alakú jelzést kell alkalmazni és a hajó mindkét oldalán VÁM-ZOLL feliratot kell elhelyezni.
3. A veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó folyamfelügyeleti hajók által alkalmazott minden oldalról látható kék villogó fényt viselhet.
2.03 cikk
Fény- és hangjelző berendezések
1. A víziúton és a partéi közelében a Szabályzatban nem említett fényt (fényforrást) tilos úgy elhelyezni és üzemeltetni, hogy az a Szabályzatban meghatározott fényjelzés észlelését zavarja, illetőleg a közlekedés biztonságát egyéb módon (pl. elvakítással) veszélyeztesse.
2. Ha a folyamfelügyeleti, illetve veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó álló helyzetben is viseli a megkülönböztető kék villogó fényt, a hajók kötelesek az elhaladás során menetsebességüket csökkenteni és attól a lehető legnagyobb távolságot tartani.
3. A gyorsjáratú hajó az I. rész 3.08 cikk 4. bekezdésében megállapított jelzést az utazósebesség elérésétől köteles viselni akkor is, ha az nem éri el a 40 km/h sebességet.[73]
2.04 cikk
Áthaladási elsőbbség
1.. Az l. RÉSZ 3.45, illetve e RÉSZ 2.02 cikkében megállapított jelzéseket viselő
- folyamfelügyeleti, illetve veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó a megkülönböztető fény és hangjelzés alkalmazásakor, illetve
- a kitűzőhajó a megkülönböztető lobogójelzés és egy figyelmeztető hangjelzés együttes alkalmazása esetén áthaladási elsőbbséget élvez más úszó létesítményekkel szemben. A fényes hangjelzés rádiótelefonon történő felszólítással helyettesíthető.
2. Az 1. bekezdésben említett esetben minden úszólétesítmény köteles szabad utat biztosítani a megkülönböztető jelzést viselő vízijármű részére, illetve annak vezetőjének utasítására sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni.
2.05 cikk
Rádiótelefon
1. A hajók - illetve hajó és part - közötti, továbbá a hajón, illetve köteléken belüli rádiókapcsolathoz a külön jogszabályban36 meghatározott csatornák használhatók.
2. Ha a hajók közötti rádiókapcsolat felvétele sikertelen, a Szabályzat szerinti hang- és fényjelzéseket kell alkalmazni.
3. Az l. RÉSZ 4.04 cikk 3-5. pontjaiban foglalt kötelezettségeket a Duna fő ágán kívül azokon a víziutakon kell alkalmazni, amelyekre e RÉSZ rádióhasználati kötelezettséget ír elő. A géphajók a Dunán kívüli víziutakon a második rádiótelefon berendezés felszerelése hiányában is közlekedhetnek.
4. Ha az egyes víziutakra e RÉSZ kötelező rádióhasználatot ír elő, - az l. RÉSZ 4.04 cikk 3-4. pontjában meghatározott úszólétesítményeken kívül a kompot továbbító géphajót, a személyhajót, továbbá a munkát végző úszómunkagépet fel kell szerelni az l. RÉSZ 4.04 cikkének 1. bekezdése szerinti rádiótelefonnal, amelynek 16. csatornáján (156,8 MHz) - menetben vagy munkavégzés közben - folyamatos figyelőszolgálatot kell tartani (kivéve a kötelékben továbbított úszómunkagépet);
- más csatornára átkapcsolni csak a Szabályzat vagy a hajózási hatóság által előírt esetben, rövid időre, illetőleg a második rádiókészüléken szabad.
2.06 cikk
Komp- és révátkelés jelzése
1. A komp- és révátkelőhelyet az I-7. melléklet szerinti E.4.a. vagy E.4.b. táblákkal kell megjelölni.
2. Az 1. pont szerinti táblákat ki kell egészíteni a komp és a tábla közötti távolságot feltüntető kiegészítő jelzéssel.
2.07 cikk
Lobogók és lengők kishajón és csónakon
Kishajón és csónakon az l. RÉSZ 3.03 cikk 3. bekezdésétől eltérően a Szabályzatban előírt lobogók és lengők méretei arányosan, de legfeljebb 50 %-kal csökkenthetők.
3. Fejezet
HAJÓZÁSI SZABÁLYOK
3.01- cikk
Hajózás korlátozott látási viszonyok között radarral
1. Az I. rész 6.32 cikke 1. bekezdésének alkalmazása tekintetében az minősül radarhajózásban jártasnak, aki radarhajós képesítéssel, illetve olyan képesítéssel rendelkezik, amelynek részeként eredményes hajóradar ismeretek vizsgát tett. Ha a hajót a hajóokmány szerint egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, akkor a radarhajózásban jártas második személy esetében biztosítani kell, hogy haladéktalanul a kormányállásba hívható legyen.[74]
2. Az l. RÉSZ 6.32 cikke 1. bekezdésének alkalmazása tekintetében a Duna fő ágán kívüli víziúton a "dunai" szót figyelmen kívül kell hagyni.
3. Az l. RÉSZ 4.05 cikkének tekintetében azokon a víziutakon, amelyekre a Szabályzat nem ír elő kötelező rádióhasználatot, korlátozott látási viszonyok között a hajó abban az esetben tekinthető radarral közlekedőnek, ha azon üzemképes rádiótelefon készülék üzemel, amely alkalmas a "hajó-hajó" és a "hajózási közlemények", valamint a "segélyhívó" (16.) rádiócsatornán adásra és vételre.
4. Az I. Rész 6.32 cikk 1. bekezdésében a második radarhajózásban jártas személyre vonatkozó előírást a kompra (e szabály alkalmazásában beleértve az átkelő járatban üzemeltetett hajót) nem kell alkalmazni.[75]
3.02 cikk
A hajó vezetése elinduláskor
1. A hajó vezetője elindulás előtt köteles különös figyelmet fordítani a hajó melletti vízterületekre (látási holttér).
2. A gépi hajtású nagyhajónak az indulási művelet megkezdése előtt - eltérő rendelkezés hiányában - egy hosszú hangjelet kell adnia, kivéve, ha ez nyilvánvalóan szükségtelen (pl. a közelben nincs olyan úszólétesítmény vagy személy, amelyet az elindulás veszélyeztetne).
3.03 cikk
Csónak, vízi sporteszköz és kishajó közlekedése[76]
1. Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
2. A csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozásakor, keresztezésekor és előzésekor, annak a kishajóra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.[77]
3. Ha azonos hajtású kishajók, csónakok és vízi sporteszközök egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.
4. A gépi erővel vagy evezővel hajtott csónak és kishajó találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó kishajó, csónak és vízi sporteszköz útjából kitérni.
5. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles kitérni az evezővel hajtott csónak útjából és - feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé teszi - legalább 30 m távolságot tartani attól.
6. A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és bal oldaluk felől kell egymást kerülniük.
7. A vitorlával haladó csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül. Ezekre az I. rész 6. 03-bis cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
8. Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját), továbbá vízi sporteszközzel[78]
a) a menetben levő nagyhajó útvonalát 500 m-en belül keresztezni,
b) a menetben levő gyorsjáratú hajó útvonalát keresztezni, és
c) az a) és b) pontban meghatározott, menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról - feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik - 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni
tilos.
9. Kikötött úszó létesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, az alacsonyvezetésű köteles komp kifeszített kötele alatt és közelében tartózkodni, illetve közlekedni tilos.[79]
10. Vízben tartózkodó személyt - a mentés esetét kivéve -
a) vitorlás és evezős csónakkal, valamint vízi sporteszközzel legalább 10 m,
b) motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel és kisgéphajóval legkevesebb 30 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízijármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízijármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízijármű közeledésére - szükség esetén - kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízijármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.
11. Ha a 10. pontban előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.
12. Vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá korlátozott látási viszonyok között tilos közlekedni.
3.04 cikk[80]
Találkozás gyorsjáratú hajóval
Gyorsjáratú hajóval az I. rész 6.01-bis cikkében meghatározott találkozás során a gyorsjáratú hajó elhaladásáig más hajó - a kishajó, csónak és vízi sporteszköz kivételével - köteles megtartani eredeti (a gyorsjáratú hajó megjelenésekor tartott) irányát.
4. Fejezet
KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK
4.01 cikk
Utas- és járműszállítás kompon
A komp vezetője nem tagadhatja meg a megkülönböztető jelzését használó mentő, tűzoltó és rendőrségi gépjármű - szükség esetén soron kívüli - átszállítását. Ilyen esetben más jármű vagy személy nem követelheti az ezekkel együttes átszállítást.
4.02 cikk
Hajóhíd
1. Hajóhídat a II-9. melléklet 2. ábráján közölt jel37 jelöli.
2. Hajóhíd megközelítésekor a rádióhasználatra kötelezett vízijárművek kötelesek a híd üzemi rádiócsatornáján jelezni érkezésüket és - ha arra az üzemeltetési rend lehetőséget ad - a nyitást kezdeményezni érkezés előtt legalább 1 órával.
3. A hajóhíd nyitását - rádióhasználatra nem kötelezett vízijármű - a híd telefonszámán vagy a helyszínen két hosszú hangjel adásával vagy szóban kezdeményezheti.
4. A híd nyitására vonatkozó - jóváhagyott - szabályokat az üzemeltető hajósoknak szóló hirdetményben teszi Közzé.
5. Hajóhidat 100 méternél kisebb távolságra csak annak nyitott állapotában és azok a vízijárművek közelíthetik meg, amelyek az áthajózást megkezdték, kivéve azokat a vízijárműveket, amelyek a 6. pont szerint a zárt híd kijelölt nyílásán kívánnak áthaladni vagy a híd kiszolgálását vagy ellenőrzését végzik.
6. A zárt híd alatti áthajózás lehetőségéről a 4. pontban foglalt hirdetményben kell tájékoztatást adni.
4.03 cikk
Áthaladás zsilipen
1. A zsilipelést, kikötést és az áthajózást a hajózási hatóság által jóváhagyott és az üzemeltető által közzétett zsilipelési szabályzat szerint kell végezni.
2. A hajó zsilipelés előtt, illetve után akkor tartózkodhat a zsilip területén, ha ez hajózásbiztonsági okból szükséges és/vagy erre a zsilipszemélyzet engedélyt adott.
3. Az l. RÉSZ 6.28 cikkének 10. bekezdésében a személyhajóra vonatkozó szabályok a kedvtelési célú kishajóra, csónakra és vízi sporteszközre is érvényesek.
4. A veszélyes anyagot szállító hajó vezetője zsilipelés előtt a zsilip személyzetét a rakomány jellegéről tájékoztatni köteles.
5. Ha a zsilip személyzete eltérően nem rendelkezik, az I. rész 6. 28 cikk 3. bekezdésében a kishajóra vonatkozó szabályok érvényesek a csónakra is.[81]
4.04 cikk
Riadóterv
1. Ha a gazdasági célú vízijármű és úszőmunkagép személyzeti létszáma meghaladja az 5 főt, akkor az üzemben tartó köteles a személyzet feladatait tűz, lékesedés és vízből mentés esetére riadótervben szabályozni.
2. A riadótervet
- a személyzettel ismertetni kell,
- az úszólétesítményen jól látható helyen ki kell függeszteni,
- a személyzet változásakor, de havonta legalább egyszer riadógyakorlatot kell tartani.
A hajónapló vezetésére kötelezett úszólétesítmény vezetője a riadótervben foglaltak gyakorlásának tényét köteles a hajónaplóba bejegyezni.
4.05 cikk
Csónak és kishajó biztonsági követelményei
1. Kishajó és csónak felszerelésére, biztonsági előírásaira vonatkozó rendelkezéseket a 11-1. és II-2. melléklet tartalmazza. A kishajó és a csónak a víziközlekedésben ezek megtartásával vehet részt.
2. A kishajó és csónak felszerelését a hajózási hatóság - a használati célnak megfelelően- az 1. pontban foglaltaktól eltérően is meghatározhatja. Ezt a nyilvántartásra kötelezett vízijármű esetében a hajóokmányba bejegyzi, a nyilvántartásra nem kötelezett vízijármű esetében hajósoknak szóló tájékoztatóban teszi közzé.[82]
3. Ha a csónak használatakor a megengedett legkisebb biztonsági távolság38 - ideiglenesen - nem tartható meg, a csónakban tartózkodó személyek mentőmellényt viselni kötelesek.
4.. A csónakból indulás előtt - és szükség esetén menetben is - el kell távolítani a stabilitását és úszóképességét befolyásoló mennyiségű vizet.
4.06 cikk
Kijelölt fürdőhelyen kívül vízijárműről történő fürdés szabályai
1. Fürdés céljából a vízijárművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni.
2. A vízijárművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell - mentésre készenlétben -, amíg az nincs teljes biztonságban.
4.07 cikk
A csónak és a vízi sporteszköz használata
1. A menetben levő csónakban tartózkodóknak - a csóváló evezést (védlizés), illetve csáklyázást végző személy kivételével - tilos állni.
2. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata, továbbá a Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.
3. Vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 16 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.[83]
4. A sportegyesület edzője, illetve az ifjúsági társadalmi szervezet csapatvezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető és képesítéssel nem rendelkező kiskorú sportoló közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá a Szabályzatban előírtak megtartásáért.
5. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését a Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközeiben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízisportpályán szabad oktatni és gyakorolni.
4.08 cikk
Vízisportpálya39
1. Vízi sportpálya határait folyókon és csatornákon az 1-7. melléklet E. 16-E. 21 és E. 24 jelzésekkel - szükség szerint kiegészítő jelzésekkel - kell megjelölni. A vízi sportpálya határait tavakon a II-5. melléklet III. fejezet 1-3. pontjában foglaltaknak megfelelő sárga bójákkal, valamint a parton az 1-7. melléklet E. 16-E. 21 és E. 24 jelzésekkel - szükség szerint kiegészítő jelzésekkel - kell megjelölni.[84]
2. Motor nélküli légijármű vízről vontatása vízirepülőtéren41 vagy a hajózási hatóság által arra kijelölt vízisportpályán végezhető.
4.09 cikk
A vontatás és a vízi- és légijárművön tartózkodás szabályai
1. Kishajóval, motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel kishajót, csónakot, vízi sporteszközt, vízisíelőt, személyt, légijárművet vontatni abban az esetben szabad, ha
a) a motor teljesítménye a vontatáshoz elegendő,
b) a vontatókötél a vízi- és légijárművek műveletképességét nem gátolja,
c) a vontatókötél a vontatott vízi- és légijárműről is könnyen kioldható.
2. A vízisít vagy más hasonló (úszó eszköznek nem minősülő) eszközt vontató vízijármű közlekedésére - a Szabályzat vagy a hajózási hatóság eltérő átmeneti rendelkezése hiányában - a kisgéphajó közlekedésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
3. A vízen vontatott személy mentőmellényt köteles viselni.
4. Az l. RÉSZ 6.35 cikk 3. bekezdésében meghatározott kísérő csak a hajóvezető által kijelölt, 14. életévét betöltött személy lehet, aki köteles a vontatott személyt folyamatosan figyelni, a felmerülő veszélyekre figyelmeztetni és számára a hajóvezető utasításait továbbítani.
4.10 cikk
Közlekedés fürdésre kijelölt vízterületen, illetve búvármunkák térségében
1. Fürdésre kijelölt vízterületen vízijárművel közlekedni a 2. pontban foglaltak kivételével tilos.
2. Fürdésre kijelölt vízterületen vízijármű akkor közlekedhet, ha a telephelye (engedélyezett kikötőhelye) erre a vízterületre esik vagy ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez. Ilyen esetben a hajó a legkisebb biztonságos sebességgel, a legrövidebb idő alatt köteles a vízterületen áthaladni.
3. Ha a vízben búvár végez munkát, akkor azt egyéb jogszabályi előírások megtartása mellett egy minden oldalról látható "A" jelű kódlobogó (II-3. melléklet) kihelyezésével kell jelezni. A búvármunkák közelében - ellenkező értelmű hatósági rendelkezés hiányában - minden vízijármű köteles sebességét a lehető legkisebbre csökkenteni és a jelzéstől legalább 50 méter távolságot tartani.
4.11 cikk
A légijárműre és vízi repülőtérre vonatkozó szabályok a vízen
1. Légijármű gépi hajtású vízijárműként a vízi repülőtér területén közlekedhet.
2. Ha a motoros légijármű - kényszerhelyzetben - a vízi repülőtéren kívüli vízterületen közlekedik, a kitérési szabályok alkalmazása szempontjából kisgéphajónak minősül.
3. A légijármű a vízi repülőtéren kívül - a kényszerhelyzet kivételével - géphajó vontatmányában közlekedhet.
4.12 cikk
A személyszállítás szabályai
1. Utasok be- és kiszállítását (ide nem értve a hajóról történő engedélyezett fürdést) a hajó vezetője a hajózási hatóság által arra engedélyezett helyen végezheti.
2. A be- és kiszállás tilos, amíg arra a hajó vezetője vagy megbízottja engedélyt nem ad.
3. A hajó vezetője a hajózás biztonságát, az utasok nyugalmát vagy testi épségét veszélyeztető személyt az utazásból kizárhatja.
4. Veszélyes árut utasokkal együtt szállítani tilos.
4.13 cikk
A vízi sporteszköz használatára vonatkozó korlátozások
1. A Szabályzat és más jogszabály rendelkezésein túlmenően tilos a vízi sporteszköz közlekedése
a) ott, ahol ezt az I-7. mellékletben meghatározott A. 17 és/vagy A. 18 és/vagy a A.20 jelzés jelzi,
b) a kijelölt veszteglőhelyen, ha ott úszólétesítmény tartózkodik (kivéve az elindulást és kikötést legfeljebb 5 km/h sebességgel),
c) a fürdésre kijelölt vízterületen (kivéve a nem gépi meghajtású vízi sporteszköz elindulását és kikötését legfeljebb 5 km/h sebességgel),
d) személyhajó- és kompkikötő 100 m-es körzetében (ha a víziút méretei ezt nem teszik lehetővé, akkor a lehető legnagyobb távolságot kell ezektől tartania úgy, hogy a személyhajó és komp kikötését vagy közlekedését nem zavarhatja).
e) tavakon a partéltől számított 1000 m széles vízterületen kívül,[85]
f) azokon a vízterületeken, ahol a meteorológiai viszonyokat a II-5. melléklet II. fejezet C. pontja szerint jelzik:[86]
- "Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására" jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a partéltől számított 500 m széles vízterületen kívül,
- "Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre" jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) a vízterület egészén.
2. Vízi sporteszköz az alábbi vízterületeken más úszólétesítmény zavarása nélkül, biztonságos sebességgel a legrövidebb idő alatt köteles áthaladni:
a) hajóútszűkületben,
b) hídnyílásban és zsilipben, továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,
c) kikötőben (kivéve a vízi sporteszközök kikötőit), továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,
d) víziutak keresztezésében vagy találkozásánál.
3. A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata:
a) ott, ahol ezt az I-7. mellékletben meghatározott A.17. jelű tábla jelzi,
b) hajóútszűkületben,
c) zsilipben, továbbá annak 200 m-es körzetében.
4.14 cikk
A vízi mentőszolgálat jelzése
A vízi mentőszolgálat mentőmotorosa megkülönböztető jelzésként köteles viselni:
a) egy 0,4x0,4 m méretű fehér lobogót, amelyben a középen elhelyezett vörös kereszt szárai 0,3-0,3 m hosszúak, illetőleg 0,4 m szélesek, továbbá
b) a riasztás ideje alatt - elsőbbségi jogának jelzésére - az 1. RÉSZ 3.36 cikkében előírt jelzés helyett az l. RÉSZ 3.49 cikke szerinti villogó sárga fényt.
4.15 cikk
Vízi munkavégzés
Kikötőn kívüli rakodási tevékenység vízi munkavégzésnek minősül.
5. Fejezet
A VESZTEGLÉS SZABÁLYAI
5.01 cikk
Az úszólétesítmény felügyelete
1. A nyilvántartásba vételre kötelezett üzemképtelen vagy érvényes hajóokmánnyal nem rendelkező úszólétesítmény a hajóútban nem tartózkodhat, nem vesztegelhet, ott nem tárolható.
2. A hajóúton kívül az 1. pontban meghatározott úszólétesítményekén ügyeleti szolgálatot kell tartani, amelyet az úszólétesítményen kell teljesíteni, de azt ott összevontan is el lehet látni.
3. Gépi hajtású hajót felügyelet nélkül hagyni csak úgy szabad, hogy azt illetéktelen személy üzembe ne helyezhesse.
5.02 cikk
Veszteglés a hajóúton kívül
Azt a hajót, amely az arra kijelölt helyen van kikötve, illetőleg lekötve, hajóúton kívül veszteglőnek kell tekinteni.
5.03 cikk
Őr- és ügyeleti szolgálat
1. Az őrszolgálat alatt az úszólétesítményen legalább a - jogszabályban az A.142 üzemmódra meghatározott, ennek hiányában a hajóbizonyítványban meghatározott - minimális létszámú személyzetnek kell tartózkodni.
2. Az őrszolgálatot ellátó személynek
- a szolgálatot ébren és olyan helyen kell ellátni, ahonnan az úszólétesítmény megfigyelhető,
- veszély esetén értesítenie kell az úszólétesítmény vezetőjét.
3. A hajóúton kívül veszteglő
- utasokat szállító,
- robbanó- vagy radioaktív anyagot szállító
hajón, valamint ha a helyi körülmények ezt indokolják (pl. jégzajlás, árvíz, lékesedés, tűzveszély, erős szél) őrszolgálatot kell tartani.
4. Hajóúton kívül veszteglő géphajón és úszómunkagépen - a 3. bekezdésben meghatározott eseteken kívül - ügyeleti szolgálatot kell tartani.
5. A hajóúton kívül, egymás mellett veszteglő hajók őr- vagy ügyeleti szolgálata összevontan is ellátható.
6. Kikötőben és vízijárműről felügyelt -'kikötőhöz tartozó - veszteglőhelyen, a hajó a kikötőőrség felügyelete alá helyezhető.
7. Ha a veszteglő hajón nem kell őr- vagy ügyeleti szolgálatot tartani, azt olyan személynek kell felügyelnie, aki képes az l. RÉSZ 7.01 cikkének 3. bekezdésében foglaltak megtartását ellenőrizni, a hiányosságokat, veszélyhelyzetet megszüntetni és a Szabályzatban előírt jelzéseket kihelyezni.
B. FOLYÓKRA ÉS CSATORNÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
6. Fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
6.01 cikk
Kivétel a fényjelzések alkalmazása alól
Az l. RÉSZ 3.23 cikkétől eltérően - a Duna fő ágának kivételével - a kikötőhelyen veszteglő kompnak az l. RÉSZ 3.16 cikke 1. bekezdésének a) pontjában meghatározott fényt kell viselnie.
6.02 cikk
Vízi sportpálya határait folyókon és csatornákon az 1-7. melléklet E. 16-E. 21 és E. 24 jelzésekkel - szükség szerint kiegészítő jelzésekkel - kell megjelölni. A vízi sportpálya határait tavakon a II-5. melléklet III. fejezet 1-3. pontjában foglaltaknak megfelelő sárga bójákkal, valamint a parton az 1-7. melléklet E. 16-E. 21 és E. 24 jelzésekkel - szükség szerint kiegészítő jelzésekkel - kell megjelölni.[87]
6.03 cikk
Köteles komp közlekedésének biztonsági szabályai
1. Ha géphajó köteles komp átkelőhelyéhez érkezik, rádiótelefonon (ha a rádióhasználat a víziúton közlekedő kompra kötelező), ismételt hosszú hangjellel, egyéb hajó és tutaj pedig hangos kiáltással kellő időben köteles figyelmeztetni a komp személyzetét a hajóút felszabadítására (pl. alacsonyvezetésű kompkötél leeresztésére). E jelzésre
- a komp vezetőjének az alacsony vezetésű kötelet azonnal le kell eresztenie, és
- ha a komp úton van, a hajó útjából haladéktalanul ki kell térnie.
2. Éjjel és korlátozott látási viszonyok között, illetve ha a komp a ki- és beszállítás idejénél hosszabb ideig vesztegel, tilos az alacsonyvezetésű köteles komp kötelét kifeszítve tartani.
3. Az alacsonyvezetésű köteles komp kötelének kifeszített állapotát, a komp hajóút felöli oldalán (az l. RÉSZ 3.49 cikkének megfelelő) erős villogó sárga fénnyel kell jelezni.
4. Az alacsonyvezetésű köteles komp kötelének leeresztett állapotát a kompon a közeledő hajókról jól látható
a) nappal 45 fokos szögben megdöntött rúdon (az I-7. melléklet E.1 jelének megfelelő) zöld zászló vagy tábla,
b) éjjel szokásos zöld fényű lámpa kihelyezésével kell jelezni.
6.04 cikk
Ereszkedő hajózás
1. Az ereszkedő hajózás az 1. RÉSZ 6.19 cikkétől eltérően a Szabályzatban meghatározott vízterületen megengedett.
2. Ereszkedni csak a vízfolyással párhuzamos helyzetben és legfeljebb két egymás mellé kötött hajóval szabad.
3. Az ereszkedést végző nagyhajón el kell helyezni:
a) nappal, a vízszínt felett legalább 6 m magasságban egy 0,6 m átmérőjű fekete, gömb alakú tárgyat és ez alatt - kb. 1 m-rel - egy fehér, 0,6x0,6 m méretű lobogót,
b) éjjel, a vízszint felett legalább 6 m magasságban egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. Ha az ereszkedő hajóhoz más hajó közeledik, annak a közelítő hajóhoz közelebb eső végén egy szokásos fehér fényt kell lengetni.
4. Víziútnak minősített folyón és csatornán43 a faúsztatás tilos.
5. A tutajozás - azon folyók és csatornák kivételével, ahol ezt jogszabály tiltja - megengedett az alábbi feltételekkel:
a) a tutajon megfelelő méretű táblán fel kell tüntetni a tulajdonos vagy a feladó nevét, címét és azt úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét partról olvasható legyen,
b) az ereszkedő tutajok között legalább 300 m távolságot kell tartani,
c) tutajon - különleges szállítási engedély hiányában - személyeket szállítani tilos.
6.05 cikk
Úszómű veszteglése
1. Az l. RÉSZ 7.01 cikkének 2. bekezdésében foglalt rendelkezések megtartásával a 7.02 cikkben megállapítottakon kívül
- azon a vízterületen, amelyre a hajózási hatóság közlekedési rendet állapított meg és azt a II-9. melléklet 1. ábrája szerinti jelzéssel jelöltek meg, vagy
- azon a veszteglőhelyen, amely esetében annak jelzése megjelöli azokat a hajófajtákat, amelyek a veszteglőhelyet használhatják
úszómű csak a hajózási hatóság engedélyével vesztegelhet.
2. A kikötői célokat nem szolgáló úszómű - a hajózási hatóság ellenkező értelmű rendelkezése hiányában - a Szabályzat egyéb rendelkezéseit nem érintve csónak és vízi sporteszköz kikötésére (az üzemeltető engedélyével) igénybe vehető.
3. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszómű közforgalmú célra a hajózási hatóság üzembiztonsági szemle alapján kiállított engedélyével használható. Az üzembiztonság feltételeit a II-1. melléklet tartalmazza. Az ilyen úszóművön az azt és tulajdonosát (megnevezés, telepvagy lakhely) azonosító adatokat letörölhetetlen módon fel kell tüntetni. Az engedély (jegyzőkönyv) azonosító adatait az úszóművön kell tartani. Engedély hiányában a HSZ I-7. melléklet A.5 jelet kell elhelyezni az úszóművön (legalább 0,6 × 0,6 m méretben) a hajóút felől látható módon.[88]
6.06 cikk
Hegy- és völgymenet csatornán
Csatornán a Szabályzat - vagy átmeneti rendelkezésben a hajózási hatóság -állapítja meg a hegy-, illetve a völgymenet irányát.
6.07 cikk
Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése
1. A veszélyes anyagot szállító hajók részére az l. RÉSZ 8.02 cikkének 1. bekezdésében előírt bejelentési kötelezettséget - azon a folyón vagy csatornán, ahol a rádióhasználat kötelező és a bejelentésre a hajózási hatóság (hajósoknak szóló hirdetményben) rádiócsatornát jelölt ki - az ellenőrzési pontokon történő áthaladásnál kell teljesíteni.
2. A bejelentési kötelezettséget elmulasztó hajó felszólítható a bejelentkezésre, amit teljesíteni köteles.
3. A bejelentés elmulasztása a hajózás biztonságának veszélyeztetésének minősül és a hajózási hatóság a hajó további útjának folytatását megtilthatja vagy feltételhez kötheti.
7. Fejezet
EGYES VÍZIUTAKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
7.1 Duna
7.11 cikk
Rádióhasználat és radarhajózás
1. A Duna fő ágán a rádióhasználat az l. RÉSZ 4.04 cikk 3-4. bekezdése és az e RÉSZ 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.
2. Az I. rész 6.32 cikke 1. bekezdésének alkalmazása szempontjából az minősül radarhajózásban jártasnak, aki radarhajós képesítéssel vagy nem magyar lobogójú hajó esetében ennek - a Duna Bizottság ajánlása szerint - megfelelő képesítéssel rendelkezik, illetve rendelkezik olyan képesítéssel, amelynek részeként eredményes hajóradar ismeretek vizsgát tett. Ha a hajót a hajóokmány szerint egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, akkor a radarhajózásban jártas második személy esetében biztosítani kell, hogy haladéktalanul a kormányállásba hívható legyen.[89]
3. A Duna fő ágán
- hajó korlátozott látási viszonyok között és
- kötelék völgymenetben éjszaka
radar alkalmazása nélkül nem közlekedhet.
7.12 cikk
A hajó vezetése elinduláskor
Az e RÉSZ 3.02 cikkének 2. bekezdésétől eltérően az 1652-1642. fkm44 közötti Duna-szakaszon elinduláskor csak szükséghelyzetben adható hangjelzés.
7.13 cikk
A tutaj közlekedése
A tutajközlekedés tilos.
7.14 cikk
Fényjelzés alkalmazása úszóművön
Az l. RÉSZ 3.25 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól legfeljebb 5 m-re nyúlik be.
7.15 cikk
Közlekedési rend
A Duna egyes forgalmas szakaszain - a kedvtelési célú hajó és csónak kivételével - a következő kiegészítő közlekedési szabályokat kell betartani:
1. A közlekedési rend hatálya alá tartozó területen, amelyet a II-9. mellékletben az 1. ábrával jelöltek, úszó létesítménnyel vesztegelni csak a hajózási hatóság által kijelölt, valamint az egyes kikötők kikötő-rendjében megállapított helyeken szabad.
2. A hajót a veszteglőhely területén a parthoz a lehető legközelebb kell lehorgonyozni, hogy a később érkezők számára is megfelelő hely álljon rendelkezésre úgy, hogy azok a hajóúton közlekedők biztonságát ne veszélyeztessék.
3. Üzemképtelen horgonyberendezéssel érkezett hajó a veszteglőhelyen (nyílt vízen) nem köthető le kivéve, ha ez géphajó folyamatos felügyelete mellett Ideiglenesen (pl. kötelékátrendezés) történik.
4. A veszteglőhelyen lekötött személyzet nélküli tolt hajót orral hegymeneti irányba kell lehorgonyozni, kivéve ha a hajó egy kötelék része és a kötelékben géphajó is vesztegel, illetve a kötelékrendezés tartamát (géphajó jelenlétében vagy személyzetes gépnélküli hajó vezetőjének felügyelete mellett).
5. A veszteglőhelyen várakozó több vontatott sorból álló vontatott kötelék minden sorát soronként külön (is) biztonságosan le kell horgonyozni.
6. A veszteglőhelyen várakozó személyzet nélküli hajó őrzéséről a hajó üzemeltetője köteles gondoskodni. Az őrzés hiányáért a személyzet nélküli hajót lekötő hajó vezetője felel.
7. Az egyes vízterületekre meghatározottat meghaladó vízállásnál kettőnél több, egymás mellett soronként veszteglő hajó esetén azokat együttesen legalább egy parti kötéllel is ki kell kötni, vagy más azonos biztonságot nyújtó megoldást alkalmazni.
8. Veszteglés a téli időszakban
a) a hajó vezetője és üzemeltetője köteles figyelemmel kísérni az időjárásra, jégviszonyokra vonatkozó adatokat, jelentéseket és köteles gondoskodni arról, hogy a hajóra, úszóműre veszélyt jelentő jégzajlásnál - a jégtörő hajó kivételével - nyílt vízen ne maradjon hajó/úszómű;
b) a jégzajlás kezdetéig kikötőbe kell állítani azt az úszólétesítményt, amelyet a jégzajlás veszélyeztet, illetve a forgalom számára nélkülözhető, pl. csónakház, kikötőponton, javításra váró hajó;
c) az úszólétesítmények üzembentartói - a kikötők üzembentartóival egyetértésben - kötelesek a jégzajlás megindulásától a folyó teljes befagyásáig, illetőleg a megszűntéig a közlekedési rend hatálya alá tartozó vízterületen üzemképes géphajót biztosítani a saját gépnélküli úszólétesítményeik telelőbe állításához és a telelés közben szükségessé váló munkálatok, hajóműveletek elvégzéséhez, vagy annak elvégzésére más hajózási társasággal, vállalkozóval szerződést kötni;
d) a telelés megkezdésekor a telelő hajók vezetőinek azt haladéktalanul be kell jelenteni a területileg illetékes területi hajózási hatóságnak (Nemzeti Közlekedési Hatóság külön jogszabályban kijelölt regionális igazgatósága), illetve kikötő területén történő telelés esetén a kikötő üzemeltetőjének, majd a telelő úszólétesítmények vezetői közül a kikötő üzemeltetője (nem kikötő területén telelő úszólétesítmények esetében a hajózási hatóság) - az arra alkalmas képesítésű személyek közül - kijelöli a telelő parancsnokát, aki köteles "Telelési tervet" készíteni és azt a helyszínen (magánál) tartani;[90]
e) annak az úszólétesítménynek az üzembetartójával szemben, aki a jegesedés kezdete előtt nem gondoskodik létesítménye biztonságos elhelyezéséről és ezzel a vízi közlekedésben részt vevők vagy a hajózás vagy a hajóút biztonságát, szabadon tartását veszélyeztetik, az illetékes hatóság a jogszabályban biztosított szankciók kiszabását kezdeményezi. A szükségessé váló kényszerintézkedések során keletkezett költségeket a hajó tulajdonosa viselni köteles, annak kiegyenlítéséig az úszólétesítmény bizonyítványa/hajólevele ideiglenesen bevonható.
9. Az úszóműves kikötőhely, veszteglőhely térségében az áthaladó hajó és kötelék ezektől a lehető legnagyobb távolságra és olyan sebességgel haladhat - a Szabályzat erre vonatkozó rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett- amellyel a veszteglő hajót és az úszóművet nem veszélyezteti.
7.16 cikk
Komárom térségének közlekedési rendje
1. A Duna komáromi 1770-1758. fkm közötti szakaszának vízterületén (az országhatár vonaláig) az e RÉSZ 7.15 cikkében megállapított kiegészítő szabályokat kell alkalmazni.
2. Ha a vízállás meghaladja a hajózási nagyvízszintet, akkor az e RÉSZ 7.15 cikkének 7. bekezdése szerint kell eljárni.
3. A Duna 1769-1766. fkm közötti területén tolt kötelékkel vagy hajókkal leforgatást végezni tilos. A beléptetett kötelék rendezését a kijelölt veszteglőhelyeken kell elvégezni.
4. Az 1768,9-1764,45 fkm közötti vízterületen csak határátlépés céljából és a hajózási hatóság által (hajósoknak szóló hirdetményben) megállapított ideig szabad vesztegelni.
5. A határvizsgálatra várakozó veszteglő hajó, kötelék nem akadályozhatja a szakaszon áthaladó és a határvizsgálat előtt a parthoz közelítő vagy az után a parttól eltávolodó hajó, kötelék szabad közlekedését.
6. A robbanóanyagot szállító hajó határ- és vámvizsgálata a számukra kijelölt veszteglőhelyen történik.
7.17 cikk
Budapest térségének közlekedési rendje
1. A Duna Budapest területére eső - 1660-1629. fkm közti - szakaszán az e RÉSZ 7.15 cikkében megállapított kiegészítő szabályokat kell alkalmazni.
2. Ha a vízállás meghaladja-a hajózási nagyvízszintet/akkor az e RÉSZ 7.15 cikkének 7. bekezdése szerint kell eljárni.
3. A jegesedés miatt kialakult szükséghelyzetben a Hárosi-Duna-ágba, valamint az Újpesti öbölbe nem magyar lobogó alatt közlekedő hajó is behajózhat, amelyet a hajók biztonságba helyezése után haladéktalanul be kell jelentenie a vízirendészet rendőri szervének.
4. A budapesti szakaszon található medencés kikötők bejárati csatornáinak teljes hosszában, valamint a Hárosi-, Ráckevei- és Óbudai-Duna-ág bejárataiban és a főmedertől számított 200 m hosszú szakaszon a főmeder felé haladó hajót/köteléket áthaladási elsőbbség illeti meg a főmeder felől érkező hajóval/kötelékkel szemben.
7.18 cikk[91]
Mohács térségének közlekedési rendje
1. A Duna Mohács térségéhez tartozó - a 1466-1433 fkm közöttti - szakaszán az e rész 7. 15 cikkében megállapított kiegészítő szabályokat kell alkalmazni.
2. Ha a vízállás meghaladja a hajózási nagyvízszintet, akkor az e rész 7. 15 cikk 7. bekezdése szerint kell eljárni.
3. Az illetékes hatóságok által határátlépés céljára kijelölt vízterületen lévő veszteglőhelyeken csak határátlépés céljából és legfeljebb 4 óra hosszan szabad vesztegelni, azonban a határvizsgálat befejezése után azt haladéktalanul el kell hagyni.
4. A határvizsgálatra várakozó veszteglő hajó, kötelék nem akadályozhatja a szakaszon áthaladó, a határvizsgálat előtt a parthoz közelítő vagy az után a parttól eltávolodó hajó, kötelék szabad közlekedését.
5. Ha a határátlépésre kijelölt veszteglőhelyen ideiglenesen nincs hely további hajó, kötelék fogadására, akkor a hajózási hatóság vagy a vízirendészet rendőri szerve megállásra szólítja fel az érkező hajókat a szükséges veszteglőhely megjelölésével.
6. Az 5. bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében minden völgymenetben haladó nagyhajó, kötelék és rádióadóval rendelkező egyéb vízijármű az 1466. és az 1460. fkm-nél, minden hegymenetben haladó nagyhajó, kötelék és rádióadóval rendelkező egyéb vízijármű az 1433 és az 1443 fkm-nél történő áthaladáskor köteles a 22. rádiócsatornán helyzetét és úti célját közölni.
7. Az ideiglenesen megállított hajó, kötelék továbbhaladására a hajózási hatóság vagy a vízirendészet rendőri szerve ad engedélyt a 22. rádiócsatornán.
7.19 cikk
Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése
A veszélyes anyagot szállító hajók részére az l. RÉSZ 8.02 cikkének 1. bekezdésében és e RÉSZ 6.07 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget az l. RÉSZ 4.04 cikk 6. pontjának megfelelően a Dunán
- az ország területére lépéskor;
- a kikötőből, veszteglőhelyről történő elinduláskor és oda érkezéskor; továbbá az alábbi ellenőrző pontokon történő áthaladásnál kell teljesíteni:
= 1790. fkm
= 1736. fkm
= 1708. fkm
= 1687. fkm
= 1657. fkm
= 1620. fkm
= 1596. fkm
= 1565. fkm
= 1485. fkm
= 1460. fkm
7.2 Mosoni-Duna-ág
7.21 cikk
Rádióhasználat
A Duna-ág 2,5 és 0. fkm közötti szakaszán a rádióhasználat az e RÉSZ 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.
7.3 Szentendrei-Duna-ág
7.31 cikk
Rádióhasználat
A Duna-ágban a rádióhasználat az e RÉSZ 2.05 cikk 4. bekezdése szerint kötelező.
7.32 cikk
Vízi sporteszközök használata
A Duna-ágban a vízisízés - a vízisízest tiltó jelekkel jelzett szakasz kivételével - szabad.
7.33 cikk
Közlekedés és veszteglés a jegesedés időszakában az 1,5-0. fkm között
1. A Duna-ágban az 1,5-0,5 fkm között, bal part mellett kijelölt veszteglőhely jegesedés okozta szükséghelyzetben igénybe vehető a veszélyes anyagot szállító hajók ideiglenes veszteglésére.
2. A jegesedés miatt kialakult szükséghelyzetben a Duna-ág 0-1,5 fkm-e között olyan, nem magyar lobogó alatt közlekedő hajó is behajózhat, amelynek számára ezt nemzetközi szerződés egyébként nem teszi lehetővé.
3. Az 1. és 2. bekezdés szerinti behajózás megkezdése előtt a hajózási hatóságot és a vízirendészet rendőri szervét értesíteni kell.
7.34 cikk
Közlekedési korlátozás magas vízállásnál
A Szentendrei-Duna-ág vízterületén
a) A budapesti vízmércén mért 600 cm vagy azt meghaladó vízállás esetén a hajók - a kikötés, veszteglőhely megközelítése, találkozás lebonyolítása kivételével - kötelesek mederközépen haladni és sebességüket oly mértékben csökkenteni, hogy a partot károsító hullámzást és szívóhatást ne keltsenek (kíméletes hajózás).
b) A budapesti vízmércén mért 640 cm-t elérő vagy meghaladó vízállás esetén a hajózás tilos.
c) A b) pontban foglalt hajózási tilalom alól mentesülnek az árvízvédekezésben és a mentésben részt vevő és a hatósági hajók.,
7.4 Ráckevei-Duna-ág
7.41 cikk
Rádióhasználat
A Duna-ágban a rádióhasználat az e RÉSZ 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.
7.42 cikk
Vízijárművek közlekedése
A vízijármű vezetője a Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a védett vízterületeken való közlekedés külön jogszabályban45 foglalt szabályait is.
7.5 Sió
7.51 cikk
Rádióhasználat
A Sión a rádióhasználat az e RÉSZ 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.
7.52 cikk
A hajózás általános feltételei
1. A csatorna Szekszárd (25,4 fkm) feletti időszakosan hajózható szakaszára nagyhajóval behajózni csak vízeresztés időszakában szabad.
2. A hajózási lehetőséget biztosító balatoni vízeresztések várható kezdetéről és időtartamáról a várható vízállásokról (Siófok, Simontornya, Szekszárd), valamint az igénybejelentés határidejéről a tervezett vízeresztés előtt legalább 15 nappal hajósoknak szóló hirdetményben ad tájékoztatást a víziút kezelője (tervezett hajózási program).
3. A csatornán nagyhajóval történő hajózásra az igényt írásban kell bejelenteni a csatorna kezelőjénél a vízeresztés megkezdése előtt (vagy a már tervezett és kihirdetett hajózási program indulása előtt) legalább három munkanappal.
4. A hajózási program lebonyolításához szükséges időn túli vízeresztés esetén a hajók a csatorna használatára az igényüket a helyszínen jelenthetik be. Az áthajózásra az engedélyt (a különleges szállításnak minősülő eseteket kivéve) a kezelő a helyszínen adja ki.
5. A Sión történő biztonságos hajózás és a megfelelő tájékoztatás érdekében, minden olyan űszólétesítmény, illetve kötelék (kivéve kedvtelési célú kishajót és csónakot) vezetője részére, amely az e RÉSZ 2.5 cikkének 1. bekezdése szerinti rádiótelefonnal nem rendelkezik, biztosítani kell a telefon használatának lehetőségét. A telefon hívószámát a hajózási igény bejelentésekor, de legkésőbb az indulás előtt be kell jelenteni a víziút kezelőjének.
6. Az 1-5. bekezdésben foglalt feltételek betartásával az ereszkedő hajózás megengedett.
7.53 cikk
A hajózás feltételei az egyes szakaszokon
1. A 0-25,4 fkm között
a) a szakaszon a vízijárművek előzetes bejelentés nélkül közlekedhetnek, de nem zavarhatják a Sióra - az e RÉSZ 7.52 cikkének 2. bekezdésében meghatározott - esetenként megállapított és meghirdetett "Hajózási Programot";
b) a torkolati zsilip feletti szakaszon az úszólétesítmény a hajózási nagyvízszint feletti vízállás esetén a kijelölt veszteglő helyen köteles vesztegelni. A veszteglő úszó létesítmény a horgonyt csak úgy helyezheti el, hogy azzal a közlekedést ne zavarja.
2. A 25,4-120,8 fkm között
a) a szakaszon a hajó és úszómű az l. RÉSZ 1.06 cikkében foglaltak szerint közlekedhetnek és vesztegelhetnek, előzetes igénybejelentés alapján, a hajózási programba történő besorolás szerint;
b) a 119,0-120,8 fkm közötti szakaszon völgymenetben, haladó, saját meghajtó berendezéssel nem rendelkező (ereszkedő) hajó, amelynek hajótesten mért hossza a 40 métert meghaladja, csak parti kötél igénybevételével eresztve közlekedhet;
c) vesztegelni - baleset vagy műszaki hiba kivételével -csak az I-7. melléklet szerint megjelölt oldalon és szakaszon szabad. Az úszólétesítmények egymás mellett nem vesztegelhetnek. A veszteglő úszólétesítmény a horgonyát csak úgy helyezheti el, hogy azzal a közlekedést nem zavarhatja;
d) baleset vagy műszaki hiba miatt szükségessé váló veszteglésről és várható időtartamáról a hajó (kötelék) vezetője köteles haladéktalanul értesíteni a csatorna kezelőjét. Köteles továbbá kellő távolságban figyelmeztetni a közeledő hajókat, hogy azok a szükséges intézkedést megtehessék.
7.54 cikk
Úszómű veszteglése
Az e RÉSZ 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően a Sión úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.
7.6 Dráva
7.61 cikk
Rádióhasználat
A Dráva, 155-68. fkm közötti szakaszán a rádióhasználat az e RÉSZ 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.
7.62 cikk
Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése
A veszélyes anyagot szállító hajók részére az l. RÉSZ 8.02 cikkének 1. bekezdésében és e RÉSZ 6.07 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget, a 4.04 cikk 6. bekezdésének megfelelően legalább
- az ország területére érkezéskor (az első határátlépéskor),
- Barcs és Drávaszabolcs vízterületére érkezés előtt,
- a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt kell teljesíteni.
7.63 cikk
Fényjelzés alkalmazása úszóművön
Az l. RÉSZ 3.25 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól legfeljebb 5 m-re nyúlik be.
7.7 Tisza
7.71 cikk
Rádióhasználat
1. A 630-160. fkm közötti szakaszon a rádióhasználat az e RÉSZ 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.
2. Az 1 .bekezdésben foglalt kötelezettség a hajóhídra is kiterjed.
7.72 cikk
Vízi sporteszközök használata
A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata, kivéve:
- a mellékágakat,
- a kijelölt pályák területét,
- az 585-545., az 540-520., a 440-405., és a 230-190. fkm közötti szakaszt.
7.73 cikk
Közlekedés a Tisza-tó területén
A Szabályzat és külön jogszabály46 rendelkezéseit nem érintve a vízijármű a Tisza-tónak a Tisza eredeti medrén kívüli területén
- a tó partjától mért 200 méternél kisebb távolságban, valamint
- a csatornákban
legfeljebb 10 km/h sebességgel közlekedhet, kivéve a kijelölt sportpályák vagy repülőterek vízterületét.
7.74 cikk
Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése
A veszélyes anyagot szállító hajók részére az l. RÉSZ 8.02 cikkének 1. bekezdésében és e RÉSZ 6.07 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget, az l. RÉSZ 4.04 cikk 6. bekezdésének megfelelően legalább
- az ország területére érkezéskor,
- a hajózsilipek megközelítésekor azoktól 10 km távolságban,
- Záhony, Tokaj, Tiszaújváros, Szolnok, Csongrád és Szeged vízterületére érkezés előtt,
- a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt 500 m távolságra
kell teljesíteni.
7.75 cikk
Fényjelzés alkalmazása úszóművön
Az l. RÉSZ 3.25 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól (a mindenkori partéltől) legfeljebb 5 m-re nyúlik be.
7.8 Bodrog
7.81 cikk
Rádióhasználat
A Bodrogon a rádióhasználat az e RÉSZ 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.
7.82 cikk
Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése
A veszélyes anyagot szállító hajók részére az l. RÉSZ 8.02 cikkének 1. bekezdésében és e RÉSZ 6.07 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget, az l. RÉSZ 4.04 cikke 6. bekezdésének megfelelően legalább
- az ország területére érkezéskor,
- Sárospatak és Tokaj vízterületére érkezés előtt,
- a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt kell teljesíteni.
7.83 cikk
Vízi sporteszközök használata
A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata kivéve:
- a mellékágakat,
- a hajózási hatóság által engedélyezett pályák területét, és
- a 3-20. fkm közötti szakaszt.
7.84 cikk
Úszómű veszteglése
Az e RÉSZ 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.
7.9 Keleti-főcsatorna
7.91 cikk
A hegy- és völgymeneti irány
A csatornában a Szabályzat alkalmazása szempontjából völgymeneti iránynak a Tiszalöktől Balmazújváros irányában történő haladás minősül.
7.92 cikk
Vízijárművek közlekedése és úszómű veszteglése
1. A csatornában a vízijármű legfeljebb a parthoz viszonyított 10 km/h sebességgel közlekedhet.
2. Az e RÉSZ 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően a csatornában az úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.
7.10 Kettős-és Hármas-Körös
7.10.1 cikk
Rádióhasználat
A Kettős- és Hármas-Körös 115. és 0. folyamkilométere közötti szakaszán a rádióhasználat az e RÉSZ 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.
7.10.2 cikk
Vízi sporteszközök használata
A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata kivéve:
- a kijelölt pályák területét, és
- a 60-48. és 13-7. fkm közötti szakaszt.
7.10.3 cikk- Úszómű veszteglése
A Szabályzat e része 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.
C. TAVAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
8. Fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
8.01 cikk
A vízijármű jelzései
1. Tavon halászattal foglalkozó hajónak az I. részben meghatározott jelzéseken kívül[92]
- nappal: két, csúcsával érintkező, minden oldalról látható fekete kúpot,
- éjszaka: egymás felett, egymástól 1 m távolságban, egy-egy szokásos minden oldalról látható, felső zöld és alsó fehér fényt
kell viselnie.
2. Tavon a menetrend szerinti forgalomban közlekedő személyhajó és komp, ha a kikötő térségében más hajótól közlekedése elősegítését kéri[93]
- nappal: minden oldalról látható zöld lobogót,
- éjszaka: a menetrend szerinti forgalomban közlekedő személyhajó esetében az I. rész 3.08 cikk 1. bekezdés a) pontja, illetve 3.16 cikk 1. bekezdés b) pontja szerinti fény fölött legalább 1 m távolságban minden irányból látható közepesen erős zöld fényt
alkalmazhat.
3. A vízijármű által jelzőeszközként használt lobogó, tábla, gömb, kúp és kettőskúp legkisebb megengedett mérete:
a) a lobogó, valamint a tábla hossza és szélessége 0,6-0,6 m,
b) a gömb átmérője 0,6 m,
c) a kúp magassága 0,6 m, alapátmérője 0,6 m,
d) a kettőskúp magassága 0,8 m, alapátmérője 0,5 m.
Kishajónál az a)-c) pontban foglalt méretek 0,4 rn-re csökkenthetők, kivéve a személyhajót.
8.02 cikk
Kivétel a fényjelzések alkalmazása alól
1. Az l. RÉSZ 3.25 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól legfeljebb 10 m-re nyúlik be vagy kijelölt fürdőhely, illetve kikötő területén vesztegel, továbbá ha a hajózási hatóság erre - kérelemre - engedélyt ad.
2. Az I. RÉSZ 3.23 cikkétől eltérően a kikötőhelyén veszteglő kompnak az ott előírt fényt nem kell viselnie, kivéve akkor, ha ezt a hajózási hatóság az üzemeltetési engedélyben előírja.
8.03 cikk
A hajóút jelei
A tavak nagyhajók közlekedésére kijelölt vízterületét a II-5. melléklet szerinti jelekkel kell megjelölni. Az ettől eltérő jelek, jelzések alkalmazását a hajózási hatóság engedélyezheti.[94]
8.04 cikk
A kikötő és átkelés jelölése
1. A tavi kikötőket és átkeléseket a II-6. melléklet szerinti jelekkel jelölik meg.
2. A kikötő fényjelzései - eltérő rendelkezés hiányában - csak jégmentes időszakban üzemelnek.
8.05 cikk
Találkozás, útvonalak keresztezése és előzés
1. Az l. RÉSZ 6.04 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően, ha két géphajó találkozásakor az összeütközés veszélye áll fenn, mindkét hajónak jobbra kell tartania úgy, hogy az elhaladás a bal oldaluk felől történjen.
2. Az l. RÉSZ 6.04 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően, ha géphajó és vitorlás hajó találkozásakor az összeütközés veszélye áll fenn, a következő szabályok szerint kötelesek kitérni:
a) a kikötő vízterületén, illetve a bejáratban vagy annak 200 m-es körzetében az 1. pont szerint kell eljárni,
b) más vízterületen a géphajó köteles kitérni.
Nagyhajó ,és kishajó találkozásakor az l. RÉSZ 6.02 cikkének előírásai szerint kell eljárni.
3. Azonos fajtájú kishajók találkozásakor - a vitorlás kishajók kivételével - az 1. bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
4. Ha különböző fajtájú kishajók találkoznak, illetve egymást keresztező útvonalon haladnak, az l. RÉSZ 6.03-bis cikkének 3. bekezdését - annak utolsó mondata kivételével - kell alkalmazni.
5. Ha vitorlás kishajók találkoznak, illetve egymást keresztező útvonalon haladnak, az I. RÉSZ 6.03-bis cikkének 4. bekezdését - annak utolsó előtti mondata kivételével - kell alkalmazni.
6. Találkozáskor - az 1. bekezdésben foglaltaktól eltérően - az a géphajó, mellévett alakzat és kötelék, amelynek a bal oldala felé eső kikötőhelyen kell kikötni, illetve jobboldali szél miatt nem tud a szembejövő hajó bal oldala felől elhaladni, kérheti a jobb oldal felőli találkozást, ha ezzel nem áll elő az összeütközés veszélye. Ilyen esetben a hajóknak kellő időben két rövid hangjelet kell adniuk. Ha a szemből közeledő hajó a jobb oldal felőli találkozást elfogadja, két rövid hangjelet köteles adni és elegendő helyet kell biztosítania a találkozáshoz.
Az e pontban foglalt találkozás esetén a hajóknak az l. RÉSZ 6.04 cikke -3. bekezdésének a) pontjában meghatározott fény, illetve lobogó/tábla jelzést nem kell alkalmazniuk.
7. Hajók jobb oldal felőli találkozása esetén - ha az összeütközés veszélye áll fenn - kötelesek egy, nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot adni, továbbá a hajók vezetőinek minden szükséges és lehetséges intézkedést meg kell tenniük a veszély elhárítása érdekében.
8. A 6. és 7. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajók találkozásakor nem alkalmazhatók.
9. Ha két hajó útvonala keresztezi egymást - és az összeütközés veszélye áll fenn - az a hajó, amelyik a másikat a jobb oldala felől látja, köteles annak útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó előtt. Ez a szabály nem alkalmazható a kishajó (beleértve a csónakot és vízi sporteszközt) más hajóval történő találkozásakor.
10. Előzésnél az l. RÉSZ 6.09 cikke 1. bekezdésében és a 6.10 cikkének 1-2. bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a következő kiegészítésekkel:
a) géphajó akkor előzhet, ha az utolért hajót sebességének és/vagy útirányának megváltoztatására nem kényszeríti,
b) az utolért hajó az előzést nem akadályozhatja.
11. Ha géphajó vitorlával haladó hajót ér utol, az előzést a szél alatti oldalon kell végrehajtania, legalább 20 m oldaltávolság megtartásával és eközben nem okozhat az előzendő hajót veszélyeztető mértékű hullámzást.
8.06 cikk
Különleges közlekedési szabályok
1. Ha a menetrend szerinti személyhajó vagy önjáró komp a kikötőben és annak 200 m-es körzetében - egy hosszú figyelmeztető hangjellel, továbbá az e RÉSZ 8.01 cikkének 2. bekezdésében foglalt jelzéssel vagy rádiótelefonon - műveletezésének elősegítését kéri, azt más hajónak szükség esetén a sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatásával is teljesítenie kell.
2. A halászattal foglalkozó hajó, a menetrend szerint közlekedő személyhajó, valamint az önjáró komp közlekedését nem zavarhatja.
3. Géphajóval - az I. RÉSZ 6.36 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően -megengedett a vonó- és kerítőhálóval történő halászat, ez azonban
- a kikötő 200 m-es körzetében más hajót, illetőleg
- kompot útvonalán
a közlekedésben nem zavarhat.
4. Az e RÉSZ 8.01 cikkének 1. bekezdésében előirt jelzést viselő, kerítő- vagy vonóhálóval halászó hajót más hajó 150 m-nél kisebb távolságra nem közelítheti meg.
8.07 cikk
Közlekedés és veszteglés korlátozott látási viszonyok között
1. Ha radarral közlekedő vízijármű a radarképérnyőn olyan hajót észlel, amelynek helyzete vagy mozgása veszélyt idézhet elő, illetve ha olyan vízterülethez közeledik, amelyen radarral még nem észlelhető hajó tartózkodhat,
- a magányos hajó - egy hosszú hangot,
- a kötelék, illetve mellévett alakzat - két hosszú hangot,
- a komp - egy hosszú és négy rövid hangot
köteles adni, amelyet olyan gyakran kell megismételnie, ahogy az - a hajózás biztonságának megőrzéséhez - szükséges. Köteles továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni.
2. A komp az 1. bekezdésében meghatározott hangjelzést észlelve köteles egy hosszú és négy rövid hangot adni, majd rádiótelefonján közölni haladása és kitérése irányát.
3. Ha az l. RÉSZ 6.33 cikkének 1-3. bekezdésében foglaltaknak megfelelően a radar nélkül közlekedő hajó az 1. bekezdésben előírt hangjelzést észleli, köteles az l. RÉSZ 6.33 cikkének 5. bekezdésében foglaltakat megtartani.
4. A radar nélkül közlekedő komp
a) menetben legfeljebb 2 perces időközönként, valamint
b) az 1. pontban meghatározott hangjelzéseket észlelve köteles két hosszú és négy rövid hangot adni.
A b) pont szerinti esetben rádiótelefonján közölnie kell haladása irányát.
5. A hajó vezetője köteles a rádiótelefonján vett közleményt visszaigazolni, megadva saját adatait, valamint az elhaladásra javasolt oldalt.
6. Kötelék és mellévett alakzat esetében az 1. és az 5. bekezdésben foglaltak arra a hajóra vonatkoznak, amelyen azok vezetője tartózkodik.
7. A kikötő és - az illetékes hatóság által kijelölt - veszteglőhely területén kívül veszteglő hajó, ha más hajó vagy komp hangjelzését észleli, percenként egy harangkongatást köteles adni. Ha a jelzés leadására nem áll rendelkezésre harang (pl. a kishajón), a Szabályzatban foglalt jelzésekkel össze nem téveszthető módon, más alkalmas eszközzel kell a harangkongatást pótló jelzést adni.
8.08 cikk
Radarhajózás és rádióhasználat kiegészítő előírásai
1. Nagyhajón és személyszállítást végző kishajón az I. rész 4.05 cikke 1. bekezdésének a) pontjában megjelölt berendezés mellett kiegyenlített (kompenzált) és üzemképes hajótájolót vagy ezt helyettesítő - a hajózási hatóság által elfogadott - berendezést is üzemeltetni kell.[95]
2. Ha az egyes tavakra e RÉSZ kötelező rádióhasználatot ír elő, akkor
- a gépi hajtású nagyhajót, a kompot (illetve az azt továbbító géphajót), a személyhajót fel kell szerelni az l. RÉSZ 4.04 cikkének 1. bekezdése szerinti rádiótelefonnal, amelynek 16. csatornáján (156,8 MHz) menetben folyamatos figyelőszolgálatot kell tartani;
- más csatornára átkapcsolni csak a Szabályzat vagy a hajózási hatóság által előírt esetben, rövid időre, illetőleg a második rádiókészüléken szabad.
8.09 cikk
A medencés kikötőből kihajózás jelzése
Az e RÉSZ 3.02 cikkében foglaltaktól eltérően, ha nagygéphajó medencés kikötőből kihajózáskor irányváltoztatás nélkül kíván továbbhaladni, ezt a szándékát - az l. RÉSZ 6.16 cikkének 2. bekezdésében előírt hangjelzések helyett - szükség esetén egy hosszú hang adásával jelezheti.
8.10 cikk
Úszómű veszteglése
Az l. RÉSZ 7-01 cikkének 2. bekezdésében foglalt rendelkezések megtartásával úszómű a hajózási hatóság engedélyében megállapított feltételekkel vesztegelhet a kikötő területén kívül.
8.11 cikk
A Szabályzatban külön nem szabályozott tóra vonatkozó különleges rendelkezések
1. A tavon (pl. bányató, szabadidő tó) a közlekedés rendjét - a Szabályzat egyéb rendelkezéseit nem érintve - kérelemre a hajózási hatóság állapítja meg.
2. A tavon a közlekedés feltételeit a tulajdonosnak (kezelőnek) kell biztosítania.
3. A közlekedés számára megnyitott tó partján a tulajdonos (kezelő) az 1-7. melléklet szerinti jelzésekkel ad tájékoztatást arról, hogy hol és milyen úszólétesítmény közlekedése engedélyezett.
4. Az 1. bekezdésben említett közlekedési rend vagy a 3. bekezdésben említett jelzések hiányában a közlekedés - a nagyhajó és csónakja, illetve kishajója kivételével - a 10 kW-t meghaladó teljesítményű gépi meghajtású yízijárművek részére tilos.
8.12 cikk
Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése
1. A veszélyes anyagot szállító hajók részére az l. RÉSZ 8.02 cikkének 1. bekezdésében előírt bejelentési kötelezettséget - azon a tavon, ahol a rádióhasználat kötelező és a bejelentésre a hajózási hatóság (hajósoknak szóló hirdetményben) rádiócsatornát jelölt ki - az ellenőrző pontokon történő áthaladásnál kell teljesíteni.
2. A bejelentési kötelezettséget elmulasztó hajó felszólítható a bejelentkezésre, amit teljesíteni köteles.
3. A bejelentés elmulasztása a hajózás biztonságának veszélyeztetésének minősül és a hajózási hatóság a hajó további útjának folytatását megtilthatja vagy feltételhez kötheti.
9. Fejezet
EGYES TAVAKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
9.1 Balaton
9.11 cikk
Legnagyobb terhelés - megengedett utaslétszám
1. A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 10%-ára alkalmazható. A 10 fő feletti befogadóképességgel rendelkező hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.[96]
2. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-1. melléklet előírásait kell alkalmazni.
3. Az 1. bekezdés alkalmazása esetén a növelt befogadóképességnek megfelelő számú és nagyságú mentőmellényt kell biztosítani.[97]
9.12 cikk
Vízijárművek közlekedése
1. Csónak - a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével - a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet.
Ez a tilalom nagyhajó vagy úszómunkagép tartozékát képező munkát végző, illetve nagyhajó vagy úszómunkagép személyzetét és a munkavégző személyeket szállító csónakra nem vonatkozik.
2. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - "Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására" jelzésnél47 (I. fokú viharjelzésnél48) csak a parttól számított
500 m távolságon belül közlekedhet.
3. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - "Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre" jelzésnél49 (II. fokú viharjelzésnél50) nem közlekedhet.
4. Vitorlás vízi sporteszköz
a) a Beaufort-skála51 szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,
b) B Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet.
c) a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében - a szükséghelyzet kivételével -nem közlekedhet.[98]
5. Azt a nyilvántartásba vett vízijárművet, amelyeknek hajóokmánya nem tartalmazza, hogy milyen zónájú belvizeken közlekedhet, vagy hajóokmánnyal nem rendelkezik - e cikk alkalmazása szempontjából - a hajóokmányba történő bejegyzésig - úgy kell tekinteni, hogy 2. zónájú belvizeken történő közlekedésre nem alkalmas.
6. A szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a vízirendészet rendőri szerve által jóváhagyott, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétett biztonsági szabályban, továbbá jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - mentesülnek az 1. és a 4. bekezdésben foglalt korlátozások alól. Az első mondatban meghatározottakon túl a vitorlás csónakkal való szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a vízirendészet rendőri szerve által jóváhagyott, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétett biztonsági szabályban, továbbá jogszabályban előírt egyéb feltétet ek mellett - a 2. és a 3. bekezdésben foglalt korlátozások alól is mentesülnek.[99]
7. A vízijármü vezetője a Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a védett vízterületeken való közlekedés külön jogszabályban53 foglalt szabályait is.
9.13 cikk
Rádióhasználat
1. A Balatonon az e RÉSZ 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint a rádióhasználat kötelező.
2. Az 1. bekezdésben meghatározott kötelezettség a sportversenyek versenyirányítást végző hajójára (zsűri hajó) vagy hajóira is vonatkozik.
9.14 cikk
Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése
A veszélyes anyagot szállító hajó a Balatonon az l. RÉSZ 8.02 cikkének 3. bekezdésében, valamint az e RÉSZ 8.12 cikkében előírt bejelentési kötelezettségét
- a Balatonon üzemelő kompok útvonalának keresztezése előtt 500 m távolságra, valamint
- a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt 500 m távolságra
kell teljesíteni.
9.2 Velencei-tó
9.21 cikk[100]
Úszólétesítmények közlekedése és veszteglése a tavon
1. Csónak - a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével - a tó teljes területén közlekedhet.
2. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - "Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására" jelzésnél54 (l. fokú viharjelzésnél55) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.
3. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - "Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre" jelzésnél56 (II. fokú viharjelzésnél57) nem közlekedhet.
4. Vitorlás vízi sporteszköz[101]
a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,
b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8. fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét -közlekedhet.
A vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében - a szükséghelyzet kivételével - nem közlekedhet.
5. Szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott biztonsági és külön jogszabályban59 előírt egyéb feltételek mellett - mentesek az 1. bekezdésben foglalt korlátozások alól.
6. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-2. melléklet előírásait kell alkalmazni.
7. A vízijármű vezetője a Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a védett vízterületeken való közlekedés külön jogszabályban60 foglalt szabályait is.
9.3 Fertő tó
9.31 cikk
Úszólétesítmények közlekedése és veszteglése a tavon
1. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - a Beaufort-skála (II-7. melléklet) szerinti 6. fokozatot meghaladó szél61 esetén nem közlekedhet.
2. Vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet.
3. Szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott biztonsági és külön jogszabályban62 előírt egyéb feltételek mellett - mentesek a 1. bekezdésben foglalt korlátozások alól.
4. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-2. melléklet előírásait kell alkalmazni.
5. A vízijármű vezetője a Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a védett vízterületeken való közlekedés külön jogszabályban63 foglalt szabályait is.
9.32 cikk
Rádióhasználat
1. A Fertő tavon az e RÉSZ 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint a rádióhasználat kötelező.
2. Az 1. bekezdésben meghatározott kötelezettség a sportversenyek versenyirányítást végző hajójára (zsűri hajó) vagy hajóira is vonatkozik.
II-1. melléklet[102]
BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK
I. Kishajókra és csónakokra vonatkozó előírások
1. A kishajó és a 2, 5 m-nél hosszabb csónak szerkezetének és építésének meg kell felelnie a külön jogszabályban megállapított biztonsági követelményeknek. A kishajónak, illetve a csónaknak elárasztás esetén is az engedélyezett személyi befogadóképesség alapján számított 7, 5 kg/fő maradó felhajtóerővel úszóképesnek kell maradnia.[103]
2. A kishajót a külön jogszabályban megállapított felszerelésekkel, továbbá üzemeltetési körülményeinek és kialakításának figyelembevételével legalább 1 db megfelelő evezővel kell ellátni.
3. A gépi hajtásra alkalmas segédmotorral rendelkező vitorlás hajó felszerelését ki kell egészíteni a gépi hajtás jelzésére szolgáló, a Szabályzat I. részének 3.30 cikke szerinti fekete kúppal.
4. A kishajó és a csónak legkisebb biztonsági távolsága:
a) a Balatonon 0,3 m,
b) más vízterületen 0,25 m.
Biztonsági távolság: a kishajó vagy a csónak vízmentes oldala, illetve fartükre felső szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság.
5. Ha versenycsónakot nem versenyzés céljából vesznek igénybe, a biztonsági távolság és az alapfelszerelés (II 2. melléklet) tekintetében az egyéb csónakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
II. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszóműre vonatkozó előírások
1. Alapvető stabilitási és szilárdsági követelmény: az úszótestek (úszótest) maximális terhelésnél térfogatuk feléig merülhetnek. Az úszótestek a fedélzeti kerethez hegesztett, illetve biztosított csavarkötéssel (kengyellel) szilárdan csatlakozzanak, a csatlakozási helyek (hordóból kialakított úszótest rendszer esetén 2 db/hordó) maximum 1 m osztásúak legyenek, a fedélzeti keret maximum 500 mm-es hosszanti és keresztmerevítőkkel rendelkezzen;
2. fedélzeti kialakítás: fa padozat esetén a minimális anyagvastagság 25 mm, illetve egyéb anyagok felhasználása esetén is a fedélzettel szembeni követelmény: középen a maximális terheléssel terhelve maradandó alakváltozást nem szenvedhet;
3. kikötés: az úszóművek a sarkaiknál, illetve azok közelében rendelkezzenek kikötőbakkal vagy kikötőkarikával, melyek a kerethez merev kötéssel csatlakozzanak;
4. korrózióvédelem, anyagvédelem, esztétika: acél szerkezet esetén minimális követelmény két réteg korrózióvédő bevonat, egy réteg fedőfestés; fa szerkezetek konzerválása; fedélzet csúszásmentesítése; kerti bútorok (szék, asztal) a fedélzethez rögzítettek legyenek;
5. felhasznált anyagok: úszótestek: minimum lemezhordók vízmentesen lezárt (tömített) nyílásokkal, illetve ezzel egyenértékű egyéb anyagból kialakított testek maximum 2 méterenként válaszfalakkal vízmentes rekeszekre osztva;
6. fedélzeti keret: minimum 60×60×3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;
7. fedélzeti hossz-, és keresztmerevítők: minimum 40×40×3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;
8. téli tárolást a vízből kiemelt állapotban oldják meg.
II-2. melléklet
CSÓNAK KÖTELEZŐ FELSZERELÉSE
1. Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:
a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,
b) evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
c) horgony - 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),
d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm,
e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz - 1 db,
f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék élemmel - 1 db,
g) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó - a csónaktesten tartósan rögzített - tábla,
h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltókészülék - 1 db.
2. Az 1. pontban foglalt rendelkezéseket a kajakok, kenuk, kilbótok, szkiffek, dublók, triplettek, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:
a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,
b) evező - a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs - 1 db,
d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc- 5 fm,
e) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzített tábla,
f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel - 1 db.
3. A versenycsónak kötelező felszerelését az országos szakági szövetség verseny- és edzésszabályai szerint kell biztosítani. Ezzel a felszereléssel a meghirdetett edzés és a verseny - beleértve versenyre vagy edzésre előírt biztosítással a versenyre, edzésre megtett oda- és visszautat - ideje alatt közlekedhet versenycsónak.
4. Nagyhajó tartozékát képező csónakot az 1. pontban foglaltakon kívül a következőkkel kell felszerelni:
a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek szánnának megfelelően,
b) mentőgyűrű vagy mentőpatkó, legalább 27,5 m hosszú felúszó kötéllel -1 db,
c) legalább 1,5 m nyélhosszúságú csáklya - 1 db.
5.[104]
II-3. melléklet
NEMZETKÖZI JELZŐ (KÓD-) LOBOGÓK ÉS LENGŐK
Betű- és számjelek
II-4. melléklet[105]
VESZÉLYES ÁRUT TENGERI KIKÖTŐBE VAGY KIKÖTŐBŐI SZÁLLÍTÓ HAJÓ KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEI
A veszélyes árut tengeri kikötőbe vagy kikötőből szállító hajó által viselni köteles jelzések, azokban az esetekben, amikor a fuvarokmányokat az IMDG Szabályzat előírásai szerint állították ki, a konténereken vagy közúti járműveken levő veszélyességi nagybárcák alapján az alábbi táblázat szerint is megválaszthatok.
A jelzésnek nappal a feltüntetett számú kék kúpból, éjszaka, illetve rossz látási viszonyoknál a feltüntetett számú kék fényből kell állnia.
A nagybárcákon lévő egyes jelek:
* összeférhetőségi csoport az S csoport kivételével,
** alosztály,
xxxx UN szám.
Ha egy hajónál több jelzés alkalmazható, csak azt a jelzést kell viselni, amelyben a legtöbb kék kúp, illetve kék fény van, az alábbi sorrendben:
- három kék kúp, illetve három kék fény,
- két kék kúp, illetve két kék fény,
- egy kék kúp, illetve egy kék fény.
II-5. melléklet
A HAJÓÚT JELEI TAVON
A tavak hajóútjának jelzésére a következő jelek és jelzések alkalmazhatók:
I. Fejezet[106]
FÉNYJELZÉSEK
| Pozíció | Karakter tartalma | Hossz | Példa | Kódolt érték |
| 1-1 | vonalkód azonosító, mindig "3" | 1 | 3 | 3 |
| 2-4 | a vény felírás dátuma | 3 | 2007. 12. 31 | 4CF |
| 5-12 | a TAJ | 8 | 23833803 | 016BACCB |
| 13-17 | a BNO kód | 5 | I10H0 | I10H0 |
| 18-18 | a vény felírás jogcíme | 1 | Általános | 1 |
II. Fejezet
KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEK
A. Veszélyes helyeket, hajózási akadályokat és rendkívüli jellegű akadályokat határoló jelek
1. Kardinális jelek
a) A körnegyedek és jelek meghatározása
A négy körnegyedet (Észak, Kelet, Dél, Nyugat) a megjelölendő pontból kiinduló valódi tájolóirányok ÉNY-ÉK, ÉK-DK, DK-DNY, DNY-ÉNY határolják. A kardinális jel annak a körnegyednek a nevét viseli, amelyben el van helyezve. A kardinális jel neve arra utal, hogy a jelhez képest a körnegyedben a jel nevét viselő irány felől kell elhaladni (lásd az 1. ábrát).
1. ábra
b) A jelek kialakítása[107]
| Pozíció | Karakter tartalma | Hossz | Példa | Kódolt érték |
| 19-19 | a helyettesíthetőség | 1 | Helyettesíthető | 1 |
| 20-27 | a felírt gyógyszer TTT kódja | 8 | 210002737 | 0C846331 |
| 28-30 | a felírt gyógyszer mennyisége | 3 | 999 | 999 |
| 31-31 | ellenőrző összeg | 1 | 9 |
2. Különálló veszélyes helyeket jelző jelek[108]
A különálló veszélyes helyeket jelző jel a hajózható vizek által határolt különálló veszélyes helyen van elhelyezve vagy az ilyen veszélyes hely felett van lehorgonyozva.
B. A hajóút tengelyvonalának, a hajóút középvonalának és a kikötőhelyek jelölése[109]
Jelek biztonságos vizek jelzésére:
C. Meteorológiai viszonyok jelzése tavakon
Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására
Az elővigyázatosságra figyelmeztető jelzést percenként 45 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. Az elővigyázatosság betartására intő figyelmeztetés veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi a keletkezés idejére való utalás nélkül.
Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre
A fenyegető veszélyt jelző figyelmeztetést percenként 90 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. A veszély jele a veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére figyelmeztet.
III. Fejezet[110]
TILTOTT VAGY KORLÁTOZOTT ZÓNÁK JELZÉSE
1. Kiegészítő jelek:
Szín: 4a ábra: sárga 4b ábra: sárga vörös sávokkal
Alak: bármilyen, a II-5. melléklet II. fejezetében meghatározott jelektől eltérő alakú (pl. fekvőhenger).
Csúcsjel (amennyiben van): sárga X alakú jel.
Fény (amennyiben van): szín: sárga.
ritmus: bármilyen, a II-5. melléklet II. fejezetében említett fényjelzések kivételével.
2. A tilalom vagy korlátozás jellege, lehetőség szerint, megadható írott formában is (például térképeken), továbbá tájékoztatás segítségével is a helyszínen. A tájékoztatás a helyszínen a sárga bójákon is megadható. A tájékoztatás jelölhető a bójákon elhelyezett csúcsjelekkel, a fentiekben leírt alakjelek helyett. Például azok a bóják, amelyek a hajózás számára teljesen tiltott zónát határolják, viselhetnek egy rúdon elhelyezett merev, vörös színű háromszög alakú zászlót (5. ábra).
A tájékoztatás megadható a parton elhelyezett táblákkal, amelyek az 1-7. melléklet I. rész A. - Tiltó jelzések vagy E. - Figyelmeztető jelek egyike. Ezek a táblák szükség szerint kiegészíthetők az 1-7. melléklet II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő jelekkel, amelyek megmutatják a jel hatálya alá eső szakasz irányát.
3. Ha az egy vagy több hajótípus vagy munkák számára tiltott vagy korlátozottan használható part menti zónán keresztül egy olyan csatorna jelölhető ki, amelyben az említett hajótípus korlátozottan használható (kivéve a II-6. melléklet szerinti kikötőbejáratokat), abban az esetben ezen csatorna határai, ismételten, sárga bójákkal jelölhetők meg. A csatorna bejáratát jelző bóják felső része, amennyiben szükséges - a tó felől közelítő hajó helyzetéből nézve - a baloldali vörös színű, a jobboldali pedig zöld színű (6. ábra).
A parton az 1-7. melléklet I. rész E. fejezetében megadott táblákkal meghatározhatják az engedélyezett hajótípust, illetve tevékenységet (pl. a "vízisízés"-t engedélyező jelzéssel, amely meghatározza a vízisí csatornát egy olyan területen, ahol maga a hajózás, vagy csak a vízisízés tilos). Ezek a táblák szükség szerint kiegészíthetők az 1-7. melléklet II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő jelzésekkel. Ahol egy zónában egynél több tevékenység végezhető, kijelölhető egy olyan csatorna, amelyben csak egyféle tevékenység végezhető; a csatorna széleit az e pontban leírtaknak megfelelően lehet megjelölni, az ott engedélyezett tevékenységet a parton elhelyezett megfelelő táblával lehet meghatározni.
IV. Fejezet
EGYÉB BÓJÁK
A fentiektől eltérő célokhoz szükséges bóják fehér színűek. Ezeken a bójákon tájékoztató ábrák is feltüntethetők.
Az I-1V. Fejezetben feltüntetett jelek, jelzések elhelyezésének lehetőségeiről a következő ábra ad tájékoztatást:
Fényvisszaverő sávok[112]
A jeleken külön jogszabály szerint elhelyezett fényvisszaverő sávok - a fekete kivételével - a jelre felfestett sávokkal azonos színűek. A felfestett fekete sávoknál a fényvisszaverő sáv kék színű.
II-6. melléklet
TAVI KIKÖTŐK MEGJELÖLÉSE
1. A tavi kikötő a mólók végén, a tó felől nézve, kellő magasságú oszlopon
a) kétmólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, kikötő bejáratát (1. ábra)
- éjszaka: minden oldalról látható, jobbról villanó zöld, balról villanó vörös fénnyel,
- nappal: a fénnyel egyező színű és fehér 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,
b) kétmólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, kikötő bejáratát (1.ábra)
- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható jobbról zöld kúppal, balról vörös hengerrel,
- nappal: az alakzatok színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,
c) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, balról megközelíthető kikötő mólóját (2. ábra)
- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus vörös fénnyel,
- nappal: a lámpával egyező színű és fehér, 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,
d) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, balról megközelíthető kikötő mólóját (2. ábra)
- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható vörös hengerrel,
- nappal: az alakzat színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,
e) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, jobbról megközelíthető kikötő mólóját (3. ábra)
- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus zöld fénnyel,
- nappal: a lámpával egyező színű és fehér, 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,
f) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, jobbról megközelíthető kikötő mólóját (3. ábra)
- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható zöld kúppal,
- nappal: az alakzat színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,
g) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, bármilyen irányból megközelíthető kikötő bejáratát (4. ábra)
- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus fehér fénnyel,
- nappal: zöld és vörös, 1,5 méter széles vízszintes csíkokat,
h) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, bármilyen irányból megközelíthető kikötő bejáratát (4. ábra)
- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható zöld és vörös vízszintes csíkozású gömbbel,
- nappal: zöld és vörös, 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal
kell megjelölni.
2. A jeleket, jelzéseket az 1-4. ábra szerint kell elhelyezni.
1. ábra
Tavi kétmólós kikötők jelölése.
2. ábra
Tavi egymólós kikötők jelölése.
3. ábra
Tavi egymólós kikötők jelölése.
4. ábra
Tavi egymólós kikötők jelölése.
3. Kikötőhöz vezető csatorna széle - a tó felől közelítő hajó helyzetéből tekintve - ismételten, balról vörös bójákkal vagy úszókkal (5. ábra) jobbról zöld bójákkal vagy úszókkal (6. ábra) jelölhető ki. A csatorna tó felőli bejáratát jelző bójákat fényjelzéssel kell felszerelni.[113]
* Lásd a II-5. mellékletet; tájékoztató ábra az I-IV. fejezetben meghatározott jelek, jelzések elhelyezésének lehetőségeiről (kúp alakú zöld bója esetleg ritmikus zöld fénnyel, henger alakú vörös bója esetleg ritmikus vörös fénnyel).
II-7. melléklet
TAVAK METEOROLÓGIAI VISZONYAI
A tavak vízfelszíni jelenségei és a szélsebesség közötti tapasztalati összefüggéseket az alábbi Beaufort-skála tünteti fel:
| Fokozat | Meghatározás | Szél- Sebesség Km/h | Tapasztalt jellegzetesség |
| 0 | szélcsend | 0–1 | tükörsima vízfelület |
| 1 | gyenge szellő | 2–6 | lépcsőzetes, pikkelyszerű fodrozódás habos taraj nélkül |
| 2 | enyhe szél | 7–11 | még rövid, de már határozottabb alakú kis hullámok, üvegszerű hullámtarajjal, amely még nem törik meg |
| 3 | gyenge szél | 12–19 | már megtörő tarajú hullámok, üvegszerű habbal, esetenként fehér tarajos hullámokkal |
| 4 | mérsékelt szél | 20–29 | hosszabbá váló hullámok, gyakoribbak a fehér tarajos hullámok |
| 5 | élénk szél | 30–38 | közepes hullámok, határozottabb hosszú alakkal, sok fehér tarajos hullámmal, hullámpermet is megjelenik |
| 6 | erős szél | 40–49 | magas hullámok, fehér habos tarajjal |
| 7 | viharos szél | 50–61 | tornyosuló hullámok, a megtörő hullámok tetejéről a fehér habot a szél csíkokat alkotva viszi tovább a víz felszínén |
| 8 | élénk viharos szél | 62–72 | magas és hosszú hullámok, a hullámtaraj pereme tajtékosan törik meg, a hab feltűnő csíkokat alkotva sodródik a szél irányába |
| 9 | heves vihar | 73–85 | magas hullámok, sűrű habcsíkok sodródnak a szél irányában; a hullámok taraja kezd előre bukni és átgördülni; a hullámpermet csökkenti a láthatóságot; |
| 10 | heves (dühöngő) vihar | 86–100 | magas hullámok átbukó hullámtarajjal; a keletkező hab nagy foltokban, sűrű csíkokban sodródik a szél irányában; a vízfelszín fehérré válik, a hullámok átbukása rengésszerűvé erősödik, a láthatóság csökken; |
| 11 | szélvész | 101–115 | igen magas hullámok, a vízfelületet elborítják a szél irányában fekvő, hosszú, fehér habfoltok; a hullámok teteje mindenütt tajtékzik; korlátozott a láthatóság; |
| 12 | orkán | 115 felett | a levegő megtelik habbal és hullámpermettel; a víz fehér a szél által elragadott hullámpermettől; a láthatóság erősen csökken; |
II-8. melléklet
A LOBOGÓVISELÉS SZABÁLYAI
1. A hajón a következő helyeken helyezhetők el lobogók:
a) a farrészen levő lobogórúdon (főhely),
b) az orr-részen levő lobogórúdon (vezérpálca),
c) a jelzőeszközök elhelyezésére szolgáló árbocon (jelzőárboc).
2. A hajón alkalmazható lobogók és azok felvonásának sorrendje:
a) nemzeti lobogó,
b) idegen állam nemzeti lobogója,
c) Duna Bizottság lobogója,
d) hatósági lobogók,
e) jelzőlobogók,
f) vállalati, egyesületi lobogók,
g) lobogódísz.
A lobogók levonása fordított sorrendben történik.
3. A lobogók elhelyezési rendje:
a) a nemzeti lobogót a főhelyen, a farrészen levő lobogórúdra (vontatóhajón a kormányház mögötti lobogórúdra) kell felvonni. A főhelyre más lobogót elhelyezni tilos. Ünnepélyes alkalmakkor a nemzeti lobogó egyidejűleg a jelzőárbocra is felvonható;
b) az adott idegen állam nemzeti lobogóját kell felvonni
- a vezérpálcára, ha a hajó annak vízterületén közlekedik. Nem kell viselni ezt a lobogót, ha a hajó közös határt képező folyószakaszon (vízterületen) közlekedik, kivéve amikor a hajó idegen állam kikötőjébe érkezik,
- a jelzőárbocra, ha a hajón az idegen állam állam- vagy kormányfője utazik,
c) a Duna Bizottság lobogóját a jelzőárbocra kell felvonni, ha a hajón a Duna Bizottság tagja utazik,
d) a hatósági lobogót (Szabályzat l. részének 3.45 cikke) a vezérpálcára vagy a jelzőárbocra kell felvonni,
e) a jelzőlobogókat a jelzőárbocra kell felvonni vagy - mint jelzőzászlót -zászlónyélre erősítve, a hajónak a Szabályzat által megjelölt pontján kell mutatni vagy lengetni,
f) vállalati, egyesületi (pl. sportklub) lobogót a jelzőárbocra lehet felvonni,
g) lobogódíszként a II-3. melléklet szerinti jelzőlobogók használhatók. A lobogódísz lobogósora közé nemzeti vagy hatósági lobogót beiktatni tilos.
4. A keresztrudas jelzőárbocnál az árboc csúcsán kívül a keresztrúd két végére is lehet lobogót felvonni. Ha keresztrudas jelzőárbocra többféle lobogót vonnak fel, azokat a 2. pontban meghatározott sorrend szerint - balról kiindulva - kell felvonni. A jelzőeszközt (pl. jelzőlobogó, henger, gömb) a keresztrúd jobb oldalán - két jelzőeszköz esetében a keresztrúd két oldalán - kell elhelyezni.
5. A vitorlás hajón vezérpálca hiányában az orrmerevítő kötél felső harmadában, keresztrúd hiányában az oldalmerevítő kötelek felső harmadában lehet a lobogókat - a 3. pontban foglaltak szerint - elhelyezni.
6. Nemzeti lobogót viselhet a hajólajstromba bejegyzett úszómű és úszó munkagép is.
7. A parancsnoki szalagot viselő hadihajót más hajó részéről tiszteletadás illeti meg. A tiszteletadás a nemzeti lobogónak egyszeri lassú le- és felvonásával történik.
8. Nemzeti gyász elrendelése esetében vagy az üzemben tartó rendelkezése alapján a gyász jeléül a nemzeti lobogót félárbocra kell engedni.
II-9. melléklet
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ALKALMAZOTT KÜLÖNLEGES JELEK
1. Azt a vízterületet, amelynek közlekedési szabályait külön közlekedési rend állapítja meg, és ahol a veszteglés az abban meghatározott vízterületen engedélyezett, a szakasz kezdő és végpontján az 1. ábra szerinti jelet kell elhelyezni. A jel kiegészíthető a külön közlekedési rend által szabályozott vízterületet megjelölő kiegészítő jelzéssel (az I-7. melléklet II. részének 3. pontja szerint).
| R | ||||||
| 1. ábra | ||||||
2. A folyókra, csatornákra telepített hajóhidat a hajózási hatóság által meghatározott helyen a 2. ábra szerinti jellel kell megjelölni mindkét irányból. A jel kiegészíthető a hajóhíd és a jel közti távolságról tájékoztató kiegészítő jelzéssel (az I-7. melléklet II. részének 3. pontja szerint). A jelet ki lehet egészíteni a szabaddá tehető nyílás szélességét megjelölő kiegészítő jelzéssel is (az I-7. melléklet I. része szerinti C.3. jellel).
II-10. melléklet
KEDVTELÉSI CÉLÚ VÍZIJÁRMŰ BÉRBE- VAGY HASZNÁLATBA ADÁSÁRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI SZABÁLYOK
A kedvtelési célú vízijármű bérbe- vagy használatba adására (a továbbiakban: személyzet nélkül való kölcsönzés) a következő szabályokat kell alkalmazni:
1. A kedvtelési célú vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző felel a kölcsönzött vízijármü üzemképes állapotáért.
2. A vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző vagy nem gazdasági célból használatba adó szervezet, illetve az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybe vevő) írásbeli nyilatkozatát beszerezni arról, hogy tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízijárművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.[114]
3.[115]
4.[116]
II-11. melléklet
MENTŐMOTOROSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK
1. Kisgéphajó akkor használható vízből mentésre mentőmotorosként, ha
a) befogadóképessége a vezetőn kívül legalább 3 fő,
b) biztonsági távolsága legalább 0,4 m,
c) oldala vagy annak borítása rugalmas anyagú és lehetővé teszi a vízből mentett személy sérülését kizáró, tetszőleges testhelyzetű beemelését,
d) lékesedés esetén is úszóképes,
e) viharos vízen is megfelelő stabilitással rendelkezik, kormányképes és hullámálló,
f) holtvízi sebessége teljes terhelésnél legalább 30 km/h,
g) az ülések rögzített kivitelűek,
h) gépi hajtóberendezése biztosítja a vízből mentendő személy sérülést kizáró megközelítését,
i) oldalanként legalább 4-4 db felerősített kapaszkodó füllel rendelkezik,
j) rendelkezik a 2. pontban felsorolt kiegészítő felszereléssel.
2. A kisgéphajó alapfelszerelésén kívül az alábbi felszerelést kell a hajón tartani:
a) 20 fm hosszú, legalább 12 mm átmérőjű felúszó műanyag kötél,
b) 1 db sárga színű szokásos erősségű villogó fény,
c) 1 db adó-vevő rádiókészülék,
d) 1 db kézi vagy beépített reflektor,
e) 1 db 0,4 x 0,4 m méretű vöröskeresztes lobogó,
f) 1 db szócső,
g) 1 db vödör.
1 A Duna Bizottság LX. ülésszakán a DC/SES-60/47 határozattal elfogadott "A dunai hajózás alapvető rendszabályai"-nak megfelelően.
2 2/1988. (V. 19.) IM rendelet az igazságügyi szakértőkről, 51. §.
3 Itt és e részben a továbbiakban a cikkre utalás a Szabályzat l. részének cikkére vonatkozik.
4 Magyar lobogójú hajók esetében a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet szerint.
5 Magyar lobogó alatti hajóknál csak az országhatáron kívül közlekedő hajóknál.
6 Magyar lobogójú kishajónál hajólevél.
7 Lásd például a Szabályzat II. részét.
8 2000. évi XLII. törvény a vízi közlekedésről, 56. §.
9 Lásd még a rendelet 2. §-ában foglaltakat.
10 A gyorsjáratú hajók a nemzeti lobogó helyett a nemzeti lobogóval alakjával és színével megegyező jelzést (táblát) viselhetnek.
12 Lásd az ADR szerinti osztályozási kód és csomagolási csoport függvényében a II-4. melléklet 1. táblázatát.
13 Lásd a frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló 2/2001. (l. 31.) MeHVM rendeletet.
14 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről, 2. számú melléklet.
15 2/1982. (II. 22.) KPM rendelet a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról.
16 Annál a hajónál, amely lobogó szerinti államában nincs lajstromozási szám, azt a hivatalos hajószám helyettesíti.
17 2/1982. (II. 22.) KPM rendelet a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról.
18 Magyar lobogójú hajókon Környezetvédelmi napló.
19 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről, 87. § 3. pont.
20 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról.
21 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről, 87. § 6. pont.
22 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről, 87. § 37. pont.
23 2000. évi XLII. törvény a vízi közlekedésről, 87. § 3. pont.
24 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról, melléklet 23.02 cikk, 2.2 pont.
25 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról, melléklet és 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajós képesítésekről.
26 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgalatáról és tanúsításáról, melléklet 23.05 és 23.06 cikk.
27 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről, 78. §.
28 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 184. §.
29 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről, 62. §.
30 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról.
31 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről.
32 13/1996. (VI. 28.) BM rendelet a víziközlekedés rendőrhatósági igazgatásáról, 2. § i) pont.
33 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről, 56. §.
34 Lásd a II-4. mellékletet.
35 32/2001. (IX. 28.) KöViM rendelet a légijárművek lajstromozásának szabályairól.
36 284/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának megállapításáról.
37 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről, 1. számú melléklet, E.4.c tábla.
38 II-1. melléklet.
39 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről, 46. §, x) pont.
40 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről.
41 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről, 46. §, w) pont.
42 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról.
4317/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról.
44 Folyamkilométer - a torkolattól (a Dunán Szulinától) mért távolság.
45 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről.
46 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről.
47 Lásd a II-5. melléklet II. fejezetének C. pontját.
48 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól, 4. § (2) bekezdés.
49 Lásd a II-5. melléklet II. fejezetének C. pontját.
50 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól, 4. § (3) bekezdés.
51 Lásd a II-7. mellékletet.
52 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról.
53 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről.
54 Lásd a II-5. melléklet II. fejezetének C. pontját.
55 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól, 4. § (2) bekezdés.
56 Lásd a II-5. melléklet II. fejezetének C. pontját.
57 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól, 4. § (3) bekezdés.
58 Lásd a II-5. melléklet C. részének "Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre" című pontját.
59 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról.
60 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről.
61 Lásd a II-7. mellékletet.
62 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról.
63 30/2003. (III.18.) Korm. rendelet a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területéken kiadható üzemeltetési engedélyről.
101 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről, 54. §.
1022000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről, 55. § (1) bekezdés.
103 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről, 55. § (2) bekezdés.
104 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről, 74. § (3) bekezdés.
105 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről, 1. számú melléklet.
106 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről, 2. § c) pont.
* 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet a kedvtelés! célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról, 1. számú melléklet.
Lábjegyzetek:
[1] * 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet a kedvtelés! célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról, 1. számú melléklet.
[2] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. § 221. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[3] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. § 221. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[4] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. § 221. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[5] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. § 221. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[6] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[7] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[8] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[9] Megállapította a 11/2009. (III. 18.) KHEM rendelet 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.03.26.
[10] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[11] Számozását módosította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[12] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[13] Számozását módosította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[14] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[15] Megállapította a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.06.11.
[16] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[17] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 4. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[18] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 5. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[19] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 6. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[20] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 7. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[21] Számozását módosította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 7. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[22] Számozását módosította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 7. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[23] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 8. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[24] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 9. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[25] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 10. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[26] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 11. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[27] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 12. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[28] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 13. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[29] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 14. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[30] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[31] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[32] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 16. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[33] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 17. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[34] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 18. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[35] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 19. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[36] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 20. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[37] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 21. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[38] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 22. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[39] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 22. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[40] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 22. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[41] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[42] Számozását módosította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[43] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 23. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[44] Megállapította a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.06.11.
[45] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 25. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[46] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 26. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[47] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 27. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[48] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 28. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[49] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 29. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[50] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 30. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[51] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 30. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[52] Módosította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 30. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[53] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 30. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[54] Módosította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 31. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[55] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 32. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[56] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 33. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[57] Módosította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 33. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[58] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 34. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[59] Megállapította a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.06.11.
[60] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 35. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[61] Megállapította a 15/2008. (VII. 31.) KHEM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.08.01.
[62] Hatályon kívül helyezte a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 13. § (5) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2008.06.11.
[63] Hatályon kívül helyezte a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 13. § (5) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2008.06.11.
[64] Hatályon kívül helyezte a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 13. § (5) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2008.06.11.
[65] Megállapította a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.06.11.
[66] Beiktatta a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos 2006.05.06.
[67] Megállapította a 32/2005. (VI. 2.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 2005.12.01.
[68] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 36. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[69] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 37. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[70] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 38. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[71] Megállapította a 32/2005. (VI. 2.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdés d) pontja. Hatályos 2005.12.01.
[72] Beiktatta a 32/2005. (VI. 2.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdés e) pontja. Hatályos 2005.12.01.
[73] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 39. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[74] Megállapította a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos 2006.05.06.
[75] Beiktatta a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos 2006.05.06.
[76] A cím szövegét megállapította a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (5) bekezdése. Hatályos 2008.06.11.
[77] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[78] Megállapította a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (6) bekezdése. Hatályos 2008.06.11.
[79] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 40. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[80] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 41. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[81] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 42. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[82] Módosította a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos 2006.05.06.
[83] Megállapította a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (7) bekezdése. Hatályos 2008.06.11.
[84] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 44. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[85] Beiktatta a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (8) bekezdése. Hatályos 2008.06.11.
[86] Beiktatta a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (8) bekezdése. Hatályos 2008.06.11.
[87] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 45. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[88] Beiktatta a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos 2006.05.06.
[89] Megállapította a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos 2006.05.06.
[90] Módosította a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 49. § a) és b) pontja. Hatályos 2007.01.01.
[91] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 46. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[92] Megállapította a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (9) bekezdése. Hatályos 2008.06.11.
[93] Megállapította a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (9) bekezdése. Hatályos 2008.06.11.
[94] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 48. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[95] Megállapította a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos 2006.05.06.
[96] Megállapította a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos 2006.05.06.
[97] Beiktatta a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos 2006.05.06.
[98] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 49. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[99] Megállapította a 15/2008. (VII. 31.) KHEM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.08.01.
[100] Módosította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 50. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[101] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 50. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[102] Megállapította a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos 2006.05.06.
[103] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 51. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[104] Hatályon kívül helyezte a 16/2006. (IV. 6.) OM rendelet 9. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2006.05.06.
[105] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 52. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[106] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 53. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[107] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 53. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[108] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 53. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[109] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 53. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[110] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 53. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[111] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 53. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[112] Beiktatta a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (10) bekezdése. Hatályos 2008.06.11.
[113] Beiktatta a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 54. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[114] Megállapította a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 55. § -a. Hatályos 2008.01.01.
[115] Hatályon kívül helyezte a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 13. § (5) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2008.06.11.
[116] Hatályon kívül helyezte a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 13. § (5) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2008.06.11.