1/2006. (I. 18.) GKM rendelet

a távhő- és villamosenergia-termelői engedélyekkel rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról

Az árak megállapításáról szóló, 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: ártörvény) 7. §-ának (1)-(2) bekezdésében, valamint az ártörvény Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának "A) Termékek" fejezetében kapott felhatalmazás alapján, továbbá a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 57. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az árak megállapítása tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) szerint villamosenergia-termelői engedéllyel (ideértve a villamosenergia-termelésre is jogosító kiserőművi összevont engedéllyel rendelkező kiserőművet is), valamint a Tszt. szerinti távhőtermelői engedéllyel együtt rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szol-gáltatási célra értékesített melegített víz és gőz legmagasabb hatósági áraira és az ezekhez tartozó áralkalmazási feltételekre, ha az e célra lekötött hőteljesítmény az adott településen az 50 MW-ot meghaladja.

Fogalommeghatározások

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában irányadó fogalmakat a VET 3. §-a, a Tszt. 3. §-a, valamint a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések tartalmazzák.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) árszabályozási év: az adott naptári év január 1. és december 31. napjai közötti időszak;

b) éves árkorrekció: az árszabályozási év kezdetén évente egyszer végrehajtott ármódosítás;

c) évközi rendkívüli árkorrekció: a földgáz hatósági árának esetleges évközi változását - annak mértékét és időpontját - figyelembe vevő hődíjmódosítás;

d) hőteljesítmény: a termelői hőközpontból kiadott hőhordozó közeg folyamatosan mérhető paramétereinek névleges értékei által meghatározható, szerződésbe foglalt hőteljesítmény;

e) hőtermelő telep: az f) pont szerinti közös termelői engedélyes olyan erőmű telepe, ahol az e rendelet hatálya alá tartozó hőenergiát is termelnek;

f) közös termelői engedélyes: távhőtermelői engedéllyel (Tszt. 12-15. §-a) és

- villamosenergia-termelői engedéllyel rendelkező erőmű (VET 51. §-a és 51/A. §-a), vagy

- villamosenergia-termelésre is jogosító kiserőművi összevont engedéllyel rendelkező kiserőmű (VET 52/A. §-a),

amelynél a közvetlenül vagy közvetve lakossági táv-hő-szolgáltatási célra lekötött gőz- és melegített víz hőtel-jesítménye az adott településen az 50 MW-ot meghaladja;

g) közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgál-tatási célra értékesített hőenergia: a Tszt. 3. §-ának ga) pontja szerinti lakossági felhasználónak értékesített melegített víz és/vagy gőz.

Általános rendelkezések

3. §

(1) A közös termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített hőenergiáért:

a) teljesítménylekötési díjat,

b) hődíjat,

c) kiegészítő hődíjat,

d) csapadékvíz- vagy pótvízdíjat,

e) hőenergia-szolgáltatási különdíjat kell fizetni.

(2) A közös termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített hőenergiáért az e rendelet mellékletében szereplő díjakat - mint hatósági legmagasabb díjakat - kell alkalmazni ettől eltérő megállapodás hiányában, azaz ezen díjakat az érvényes szerződések részének kell tekinteni.

(3) Az e rendelet 1. számú mellékletében közzétett árak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

(4) Amennyiben a közös termelői engedélyes közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra gőzt értékesít, akkor ennek nyomásáról, hőmérsékletéről, valamint az ezektől függő hőtartalom figyelembevételi módjáról a feleknek meg kell állapodniuk.

(5) Az 1. számú melléklet szerinti árakat az éves árkorrekciók és az évközi rendkívüli árkorrekció során a 2. számú mellékletben meghatározott árképletek, valamint a szükséges egyedi vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével kell megállapítani.

(6) Az árak megállapításához szükséges adatokat az engedélyesek a Magyar Energia Hivatal által előírt részletezettséggel és formában kötelesek megadni.

Teljesítménylekötési díj

4. §

(1) A teljesítménylekötési díjat a szerződésben a naptári évre lekötött legnagyobb hőteljesítmény(ek) után kell megfizetni.

(2) A teljesítménylekötési díj éves díj, amelyet 12 havi egyenlő részletben előre kell megfizetni.

(3) Ha a szerződést a teljesítőképesség fenntartására olyan módon kötik, hogy a teljesítményigény az éves szerződés szerint folyamatosan növekszik, akkor a teljesítménylekötési díjat az egyes időszakokra (hónapokra) a növekvő igényeknek megfelelően kell megállapítani.

(4) Ha a közös termelői engedélyes a hőenergia-ellátást neki felróható okból szünetelteti, az (1)-(3) bekezdés szerint meghatározott teljesítménylekötési díj - szüneteltetés időtartamával - arányos részét köteles visszatéríteni, valamint ezzel egyidejűleg az arányos visszatérítéssel azonos összegű szüneteltetési pótdíjat megfizetni. Ez a visszafizetés és a szüneteltetési pótdíj megfizetése a közös termelői engedélyest a szerződésszegés egyéb következményei alól nem mentesíti.

(5) Ha a melegített vízre, illetve gőzre lekötött hőtelje-sítmény értékét nem a közös termelői engedélyesnek felróható okból valamely napon egyszer, vagy naponta többször is 30 percet vagy azt meghaladóan megszakítás nélkül túllépik, a vételezett hőteljesítmény-többlet után a túllépés mértékének megfelelő hőteljesítmény-díjat és a (6) és (7) bekezdés szerint megállapított túllépési pótdíjat kell fizetni.

(6) A túllépési pótdíjat annyi napra kell megállapítani, ahány napon a lekötött teljesítményt az (5) bekezdésben meghatározott módon túllépik. A túllépési pótdíj mértékének alapja a díjfizetés alapjául szolgáló legnagyobb lekötött hőteljesítmény feletti, minden megkezdett MW-ra számított éves teljesítménylekötési díj 1/6-od része.

(7) A mérőeszközzel rendelkező fél köteles a túllépés tényéről a másik felet haladéktalanul értesíteni olyan módon, hogy az a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtehesse.

(8) A teljesítménylekötési díjat az e rendelet 2. számú melléklet 1. a) pontjában foglaltak alapján kell megállapítani.

Hődíjak

5. §

(1) A hődíjat és a kiegészítő hődíjat az értékesített hőenergia mennyiségének megfelelően kell megfizetni.

(2) A hőtermelő telepről kiadott hőenergia mennyiségén a termelői hőközpontban mért kiadott melegített víz, illetve gőz, és a visszatérő víz, illetve csapadékvíz hőtartalma közötti különbséget kell érteni.

(3) Ha a hőenergia mennyiségének megállapítása nem hőmennyiségmérővel történik, akkor az értékesített hőenergia mennyiségét a (4)-(7) bekezdések szerint kell megállapítani.

(4) Az értékesített hőenergia mennyiségét, ha a hőenergia-értékesítés

a) gőz hőhordozóval történik, abban az esetben:

aa) a kiadott gőz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának, és

ab) a hőtermelő létesítménybe visszaadott csapadékvíz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának,

b) melegített víz hőhordozóval történik, abban az esetben:

ba) az előre menő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának, és

bb) a visszatérő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának

különbségéből kell megállapítani.

(5) A kiadott hőhordozó

a) mennyiségét a termelői hőközpontban elhelyezett mennyiségmérő alapján,

b) fajlagos hőtartalmát a termelői hőközpontban mért nyomás és hőmérséklet alapján

kell megállapítani.

(6) A visszatérő víz, illetőleg csapadékvíz mennyiségét és hőmérsékletét a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított adatokkal kell figyelembe venni.

(7) A visszatérő melegített víz mennyiségét az előre menő és a rendszerbe vezetett mért pótvíz mennyiségének különbözetéből kell megállapítani.

(8) Ha egy vezetékről több szerződés szerinti hőigényét elégítenek ki, akkor az értékesített hőenergia mennyiségét a termelői hőközpontban, valamint a hőtermelő telep fogadóállomásánál megállapított (mért) adatokon kívül az átvevő állomáso(ko) n (fogyasztói hőközpontokban, hő-fogadó állomásokon) is mérni kell. A termelői hőközpontban, valamint az átvevő állomáso(ko) n megállapított (mért) hőenergia-mennyiségek különbségét a vezeték hossza és/vagy a lekötött hőteljesítmény arányában kell elosztani.

(9)[1] A hődíjakat e rendelet 2. mellékletének 1. b) pontjában foglaltak alapján kell megállapítani.

(10)[2]

(11)[3]

(12)[4]

Csapadék- és pótvízdíj

6. §

(1) E rendelet szerint értékesített gőzmennyiségnek megfelelő vízmennyiség és a szerződésben visszaadásra vállalt (vagy attól eltérő) csapadékvíz-mennyiség közötti különbözet (csapadékvíz) után csapadékvízdíjat kell fizetni.

(2) A melegített víz rendszernél a berendezés üzembe helyezéséhez felhasznált víz cseréje, vagy a víz minőségének a szerződésben foglaltakhoz képesti romlása miatti vízcsere, illetve a részáramban kezelt víz mennyisége után, továbbá az óránként keringetett vízmennyiséghez képest legfeljebb 1,2%-os vízveszteség pótlásához szükséges vízmennyiségért (pótvíz) pótvízdíjat kell fizetni.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb csapadékvíz kerül visszaadásra, és az eltérés

- 25%-nál nem több, akkor 100%-kal,

- 25-50% között van, akkor 200%-kal,

- 50% felett van, akkor 300%-kal kell a csapadékvíz díját növelni.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározottnál több pótvíz kerül igénybevételre, a többlet pótvíz után 100%-kal kell a pótvíz díját növelni.

(5) Az a csapadékvíz-mennyiség, amely nem a szerződésben foglalt minőségben kerül visszaadásra, vissza nem adott csapadékvíznek minősül.

(6) Ha a keringetett víz keménysége a 0,15 nk°-ot meghaladja, abban az esetben a hőtermelő létesítményéhez tartozó vízüzem kapacitásának megfelelően köteles a víz minőségét részáramos tisztítás, illetve vízcsere útján javítani.

Hőenergia-szolgáltatási különdíj

7. §

(1) A közös termelői engedélyes hőenergia-szolgáltatási különdíjként

a) a kezelésében lévő, a területén kívül elhelyezett hőenergia-szolgáltatói berendezések legfeljebb 10% nyereséggel növelt üzemeltetési költségeit,

b) növekvő hőenergia igény későbbi kielégítésére - igény alapján - fenntartott, de ki nem használt teljesítőképességért az arányos amortizációs és fenntartási költségeket jogosult felszámítani.

(2) A hőenergia-szolgáltatási különdíjat több szerződő fél részére történő értékesítés esetén a lekötött hőtel-jesítménnyel és a vezeték hosszával arányosan kell felosztani.

Záró rendelkezések

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szóló 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet,

b) a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szóló 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet módosításáról szóló 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet,

c) a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szóló 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet módosításáról szóló 49/2005. (VI. 29.) GKM rendelet,

d) a villamos energia, melegített víz és gőz hatósági árait és díjait érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 107/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 4. §-a és 2. számú melléklete.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. melléklet az 1/2006. (I. 18.) GKM rendelethez[5]

A távhő- és villamosenergia-termelői engedélyekkel rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz árának megállapítása (áfa nélkül)

A) Gőz

B) Melegített víz

2. számú melléklet az 1/2006. (I. 18.) GKM rendelethez

Az árkorrekciók mechanizmusa

1. E rendelet 1. számú melléklete szerinti legmagasabb hatósági árakat az éves árkorrekciók során a következő szabályok alapján kell megállapítani:

a) Teljesítménylekötési díjak: sh = she * z

2. E rendelet 1. számú melléklete szerinti legmagasabb hatósági hődíjakat az évközi rendkívüli árkorrekciók során a következő szabályok alapján kell megállapítani: