27/2006. (V. 5.) GKM rendelet

az autógáz töltőállomások építési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 62. § (2) bekezdésének e) és i) pontjaiban meghatározott szabályozási feladatokra figyelemmel - a területfejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet hatálya kiterjed a belső égésű motorok gázüzemanyag tartályának töltésére szolgáló autógáz kimérő szerkezet, gázüzemanyagtároló, a töltőhely, a gázüzemanyagot szállító tartályautó lefejtőhely, a töltésre érkezett járművek fel- és elvonulására szolgáló közlekedési út, ideiglenes parkolásra szolgáló hely és a működtetéshez szükséges egyéb épület, műtárgy (a továbbiakban: töltőállomás) építésére és építésügyi hatósági eljárásaira.

2. §

(1)[1] A töltőállomás tekintetében az építésügyi hatósági jogkört első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai (a továbbiakban: Hatóság) gyakorolják.

(2)[2] A Hatóság határozata ellen benyújtott fellebbezések tekintetében másodfokú hatóságként a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve jár el.

3. §

A tervezésnél, építésnél a töltőállomásra mint sajátos építményre vonatkozó műszaki-biztonsági szabályzat, valamint az építményekre vonatkozó országos szakmai követelmények, a helyi településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok előírásai szerint kell eljárni.

Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások

4. §

(1)[3] A Hatóság a következő építésügyi hatósági engedélyeket adja ki:

a) építési engedély,

b) használatbavételi engedély,

c) bontási engedély,

d) fennmaradási engedély.

(2)[4] E rendeletben meghatározott hatósági eljárásokért a Hatóság külön jogszabályban* meghatározott díjat számít fel.[5]

5. §

A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:

a) töltőállomás építése, bővítése,

b) a töltőállomás felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét megváltoztatja, illetőleg a töltőállomás önálló rendeltetési egységei számának a megváltoztatásával jár.

6. §

Az építési engedély alapján megvalósult töltőállomás csak jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján vehető használatba.

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem

7. §

(1) Az engedély iránti kérelmet az építési jogosultsággal rendelkező (a továbbiakban: építtető) írásban, e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon terjesztheti elő.

(2) Az egyes építésügyi hatósági engedélyekre előírtakon túl, az engedélykérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető nevét, címét és aláírását,

b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) a kérelem tárgyát, annak rövid leírásával,

d) a mellékletek felsorolását,

e) az adott kérelemmel összefüggő megelőző építésügyi hatósági eljárásokra való hivatkozást,

f) építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezettsége esetén a készítésében közreműködő tervező nevét, címét, tervezői jogosultságuk megjelölését.

(3) Az építtető az építési jogosultságát a következő okiratokkal igazolhatja:

a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység esetében

aa) az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával,

ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel,

ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy államigazgatási határozattal,

ad) a tulajdonjogának megszerzéséről szóló (ügyvéd által ellenjegyzett) szerződéssel,

ae) a haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával, vagy az azt pótló bírósági ítélettel;

b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően

ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával, vagy az azt pótló bírósági ítélettel,

bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását, vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal;

c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében - az a) pontban meghatározottakon túlmenően - a tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával, vagy az azt pótló bírósági ítélettel.

(4) Az engedélykérelemhez mellékelt dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.

(5)[6] A Hatóság vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a (2) bekezdésben foglaltaknak. Ennek hiányában az építtetőt 8 napon belül - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel.

(6)[7] A Hatóság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállás tisztázásának keretében az engedély megadásához szükséges feltételek fennállását a helyszínen ellenőrizni.

Az építésügyi hatósági engedélyek közlése

8. §

(1) Az építésügyi hatósági engedélyek megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező döntést közölni kell

a) az építtetővel,

b) a közvetlen szomszédos ingatlan tulajdonosával és az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használójával,

c)[8]

d) a települési önkormányzattal, illetve a fővárosban - a fővárosi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben - a fővárosi önkormányzattal.

(2) Amennyiben a települési önkormányzatnak a részére megküldött határozattal szemben jogszabályon alapuló véleményeltérése van, úgy véleményét - a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - az eljárt építésügyi hatóság útján, annak felettes szervének küldheti meg felügyeleti intézkedés céljából.

Szakhatóságok közreműködése az építésügyi engedélyezési eljárásokban

9. §

(1)[9] Az 1. §-ban meghatározott töltőállomással kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a szakhatóságokhoz intézett megkereséshez csatolni kell az állásfoglalás megadásához szükséges mellékleteket.

(2)[10]

(3) A szakhatóságok állásfoglalásuk megadása során a véleményezett építészeti-műszaki tervdokumentációt keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látják el.

(4)[11]

(5)[12]

Az építési engedélyezési eljárás

10. §

(1) Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot,

b) a tervezett építési munka építészeti-műszaki tervdo-kumentációját,

c) a tervező nyilatkozatát arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érintett szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés során egyeztette, és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,

d) az érintett közművek nyilatkozatát.

(2)[13] Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság köteles meggyőződni arról, hogy

a) a kérelem (1) bekezdés szerinti mellékletei rendelkezésre állnak,

b) a tervezett építési munka és az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek,

c) az építési munkával érintett telek kialakítása a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént,

d)[14]

(3)[15] A Hatóság az engedélyt megtagadja, ha a tervezett építési munka a helyi településrendezési tervvel és szabályokkal ellentétes, nem felel meg a műszaki előírásoknak.

(4) Az építési engedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell:

a) az építtető nevét, címét,

b) az érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) az engedély megadásának feltételeit,

d)[16]

e) az engedély érvényességének időtartamát,

f) a töltőállomásra vonatkozó használatbavételi engedély kérésének kötelezettségére való utalást.

11. §

Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott műszaki tervdokumentáció alapján építkezhet.

12. §

Az építési engedélytől csak újabb jogerős és végrehajtható építési engedély alapján lehet eltérni.

13. §

Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 2 év elteltével érvényét veszti.

A bontási engedélyezési eljárás

14. §

(1) A bontási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az építtető bontási jogosultságát igazoló okiratot,

b) a tervezett bontási munka tervdokumentációját,

c) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a műszaki terveket az érintett szakhatóságokkal és közművekkel a tervezés során egyeztette, és a tervezett megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá rendelkezik tervezési jogosultsággal.

(2)[17]

(3) A bontási engedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell:

a) az építtető nevét, címét,

b) az érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) az engedély megadásának feltételeit,

d)[18]

e) az engedély érvényességének időtartamát.

15. §

A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 2 év elteltével érvényét veszti.

A használatbavételi engedélyezési eljárás

16. §

(1)[19] A használatbavételi engedélyt az építtetőnek a Hatóságtól a töltőállomás rendeltetésszerű használatára alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt - kell kérnie.

(2) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak megfelelően, a szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, és a töltőállomás rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,

b) az érintett közművek nyilatkozatát.

17. §[20]

A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság a helyszínen köteles az érintett szakhatóságok közreműködésével meggyőződni arról, hogy

a) az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációnak megfelelően végezték,

b) a töltőállomás az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas.

18. §

A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha

a) a töltőállomás a 17. §-ban említett követelményeknek megfelel,

b)[21] az engedély megadásához az érintett közművek hozzájárultak,

c) a nyomástartó berendezés és a beépítésre kerülő részegységek jogszabályban előírt megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkeznek,

d) a töltőállomás üzemeltetési és karbantartási utasítása rendelkezésre áll.

19. §

A használatbavételi engedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell:

a) az építtető nevét, címét,

b) az érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) az építési engedély számát, keltét,

d) a töltőállomás rendeltetését,

e)[22]

f) a megállapított esetleges hibák megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére - határidő kitűzése mellett - vonatkozó kötelezést.

20. §

A használatbavételi engedély annak visszavonásáig érvényes. Érvényességének feltétele a külön jogszabályban* meghatározott időszakos hatósági ellenőrzés elvégzése.[23]

Fennmaradási engedélyezési eljárás

21. §

(1) Ha csak építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végezték el, az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie.

(2) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési engedély iránti kérelemhez szükségesek. Amennyiben az építkezésnek volt felelős műszaki vezetője vagy építésügyi műszaki szakértője, csatolni kell a szakvéleményét is arra vonatkozóan, hogy a töltőállomást a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg, és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

(3) Építési jogosultság igazolásának hiányában a fennmaradási engedély kérelmet el kell utasítani és a töltőállomás bontását el kell rendelni.

Építésügyi hatósági ellenőrzés

22. §[24]

A Hatóság ellenőrzi, hogy

a) az építtető a jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély és a hozzá tartozó, záradékkal ellátott engedélyezési tervdokumentáció birtokában, valamint az azokban foglaltak betartásával építkezik, illetve bont,

b) a töltőállomás az engedélyezett tervdokumentációnak megfelelően, a műszaki-biztonsági előírások megtartásával valósul meg,

c) a felelős műszaki vezető, illetőleg a kivitelező rendelkezik az előírt képesítési és más szakmai feltételekkel.

23. §

(1)[25] Az építtető köteles az építménnyel kapcsolatos okmányokat a Hatóság rendelkezésére bocsátani a feladatai ellátásához.

(2)[26] Az építtető kérésére végzett ellenőrzésért a Hatóságot külön jogszabályban* meghatározott díj illeti meg.[27]

24. §

(1) Az ellenőrzés megállapításairól, az ellenőrzött nyilatkozatáról a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak példányát az építési naplóhoz kell csatolni.

(2)[28] A Hatóság a megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére a jegyzőkönyvben határidőt szabhat, vagy az építtetőt határozatban kötelezheti.

(3)[29] A Hatóság az építési, illetve bontási munka folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra - megtiltja, ha az az engedélytől eltérően vagy az állékonyságot, az élet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik. Ez idő alatt a Hatóságnaki döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról.

Záró rendelkezés

25. §

Ez a rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

26. §

A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. melléklet a 27/2006. (V. 5.) GKM rendelethez

2. melléklet a 27/2006. (V. 5.) GKM rendelethez

Az eljárásban közreműködő közművek[30]