110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet

a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 6. pontjában, továbbá az energiafelhasználó termékek öko-tervezési kötelezettségének előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) és g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. §

(1)[1] E rendeletet kell alkalmazni

a)[2] a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Szgr.) szerinti erőműegység minősítés megadását és a származási garancia kiállítását megalapozó nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés megvalósulásának megállapítására, és

b) az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti, a kapcsolt energiatermeléssel kapcsolatos statisztikai jelentések, adatszolgáltatások, értékelések elkészítésére.

(2) Az e rendelet szerinti számítási módot a következő villamos energia-termelési eljárásokra kell alkalmazni:

a) gáz- és gőzturbinával kombinált ciklusú körfolyamatban,

b) ellennyomású gőzturbinával,

c) kondenzációs megcsapolásos (elvételes) gőzturbinával,

d) gázturbinával (hőhasznosítással),

e) belső égésű motorral,

f) mikroturbinával,

g) Stirling-motorral,

h) üzemanyagcellával,

i) gőzgéppel,

j) organikus "Rankine" körfolyamatban, vagy

k) bármely egyéb technológiával vagy ezek kombinációjával történő hasznos hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre.

Értelmező rendelkezések

2. §[3]

(1) E rendelet alkalmazásában:

1.[4] energiatermelés: a kapcsolt erőműben egy éves termelési időszak alatt (kapcsoltan és nem kapcsoltan) megtermelt összes villamos energia és a hasznos hő összes mennyisége,

2.[5]

3. kapcsolt energiatermelő erőműegység: olyan erőműegység, amely kapcsolt energiatermelés megvalósítására képes,

4.[6] kapcsolt energiatermelési folyamat hatékonyságának küszöbértéke: az összes mért villamosenergia-termelés és az összes mért hasznos hőtermelés figyelembevételével - a villamos energiát kapcsoltan termelő háztartási méretű kiserőmű kivételével - a kapcsolt energiatermelő erőműegység összhatásfoka legalább az 1. számú melléklet 1.2. pontjában meghatározott érték,

5. kapcsolt energiatermelésből származó energia: a kapcsolt energiatermeléssel előállított villamos-, mozgási és hasznos hőenergia összege,

5a.[7] kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia: olyan villamos energia, amely hasznos hő termeléséhez kapcsolt folyamat során kerül előállításra, és amelynek mennyiségét az 1. számú mellékletben megállapított módszer szerint kell kiszámítani,

6. kapcsolt tüzelőanyag-energia: a kapcsolt energiatermelési folyamatban a kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hőenergia kapcsolt termelésben történő előállításához az éves termelési időszak alatt szükséges alsó fűtőértékkel számított tüzelőanyag-energia (1. számú melléklet 1. ábra),

7.[8] kis kapcsolt energiatermelő egység: olyan kapcsolt energiatermelő egység, amelynek névleges villamos teljesítménye kisebb 1 MWe-nél,

7a.[9] kapcsolt energiatermelő mikroegység: olyan kapcsolt energiatermelő egység, amelynek maximális teljesítménye kevesebb, mint 50 kWe,

8. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: az e rendeletben foglalt feltételeket kielégítő kapcsolt energiatermelés,

9.[10] összhatásfok: a kapcsolt erőmű éves termelési időszakra eső energiatermelésének (villamos energia, mechanikus energia és hasznos hő) és a kapcsolt energiatermelő erőműegység azonos időszakra eső tüzelőanyag-felhasználása alapján számított betáplált energia hányadosa,

10. referencia-hatásfok: a külön-külön történő hő- és villamosenergia-termelés hatásfoka,

11. teljes kapcsolt energiatermelési üzemmód: a kapcsolt energiatermelő erőműegység azon üzemmódja, amelynek során a műszakilag lehetséges maximális mennyiségű hőt nyeri vissza magából a kapcsolt energiatermelő erőműegységből.

12.[11] villamos energia/hő arány: a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia és a hasznos hő aránya teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódban, az adott egység üzemeltetési adatainak felhasználásával számítva.

(2)[12] Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmakat e rendelet alkalmazásában a villamos energiáról szóló törvény (a továbbiakban: VET) és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján kell értelmezni.

Általános rendelkezések

3. §

(1)[13] A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét az 1. számú melléklet szerint kell meghatározni.

(2)[14] Az Szgr. szerinti primerenergia-megtakarítást a 2. számú melléklet szerint kell kiszámítani.

(3)[15] Az (1)-(2) bekezdés szerinti számítások elvégzése során a VET 5. §-ának megfelelően az átviteli rendszerirányító által a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához igényelt villamosenergia-termelést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) figyelmen kívül hagyja.

(4)[16] Kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiának minősül a hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia, beleértve az éves termelési időszak alatt megtermelt villamosenergia-mennyiséghez a más helyszínen történő áramfejlesztéshez kiadott hővel termelt villamos energiát is (1. számú melléklet 4. ábra).

(5)[17] Nem minősül kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiának az a villamos energia, amelyet az éves termelési időszak alatt kapcsolt energiatermelő erőműegység állít elő úgy, hogy a kapcsolt energiatermelési folyamat nem termel hasznos hőt, vagy a keletkező hő egy része nem tekinthető hasznos hőnek.

(6)[18] Nem kapcsolt villamosenergia-termelés olyan folyamat során fordulhat elő:

a) amely nem igényel hasznos hőt,

b) amelynek során nem keletkezik hasznos hőenergia, vagy

c) amelyben hőleadó berendezés vesz részt.

(7)[19] A (6) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottak következtében nem minősül kapcsolt villamosenergiatermelésnek a gázturbinák, a belsőégésű motorok és az üzemanyagcellák által történő villamosenergia-termelés, amennyiben nincs vagy nem jelentős a hőhasznosítás.

(8)[20] A gőzturbinás erőművek kondenzációs része és a kombinált ciklusú erőművek megcsapolásos-kondenzációs gőzturbinája a (6) bekezdés c) pontja szerinti hőleadó berendezésnek minősül.

(9)[21] Nem minősül hasznos hőnek:

a) a hasznos felhasználás nélkül környezetbe kibocsátott hő;

b) a kémények és kipufogók hővesztesége;

c) a kondenzátorok, hűtőradiátorok vagy hasonló berendezések felé továbbított hő;

d) a légtelenítésre, kondenzációs fűtésre, pótvíz és kazántápvíz melegítésére belsőleg felhasznált hő, amelyet a kazán működése során használ fel a kapcsolt energiatermelő erőműegység, például hővisszanyerő kazánok esetében;

e) a kapcsolt energiatermelő erőműbe visszavezetett kondenzátum hőtartalma (a távfűtésben vagy ipari eljárásokban történő felhasználás után); és

f) a más helyszínen történő áramfejlesztéshez kiadott hő (1. számú melléklet 4. ábra).

3/A. §[22]

(1) Teljes kapcsolt energiatermelési üzemmód esetében a teljes villamosenergia-mennyiséget hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésből származó villamos energiának kell tekinteni.

(2) Nem teljes kapcsolt energiatermelési üzemmód esetében meg kell határozni a nem kapcsolt energiatermelési üzemmódban termelt villamos energia és hő mennyiségét, és meg kell különböztetni a kapcsolt termelésből származó mennyiségtől.

(3) A kizárólag hőtermelésre szolgáló kazánok (pót- és tartalékkazánok) energiafelvételét és energialeadását figyelmen kívül kell hagyni a teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódból és a nem teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódból származó kapcsolt villamos energia számítása során (1. számú melléklet 1. ábra).

3/B. §[23]

(1) Az összhatásfok kiszámításának alapját a kapcsolt energiatermelő erőműegység tényleges működési adatai képezik, amelyeket az éves termelési időszakban mért valós, illetve regisztrált értékek alkotnak. A gyártó által adattáblán közölt értékek (a konkrét technológiától függően) nem használhatók fel.

(2)[24] Kapcsolt energiatermelési üzemmódban működő villamos energiát kapcsoltan termelő háztartási méretű kiserőmű esetében a kiszámított összhatásfok összehasonlítható a gyártó által közölt hiteles értékekkel, amennyiben a kapcsolt energiatermelő kis- és mikroegység primerenergia-megtakarítása nagyobb, mint nulla.

(3) Tüzelőanyag-felhasználásnak minősül az alsó fűtőértékkel számított teljes kapcsolt és nem kapcsolt összes tüzelőanyag-energia, amely szükséges a (kapcsolt és nem kapcsolt) villamos energia termeléséhez, valamint a kapcsolt energiatermelési folyamatban megtermelt hő előállításához az éves termelési időszak alatt (például: bármilyen éghető anyag, gőz és más hőbevitel, valamint a kapcsolt energiatermelő erőműegységben villamos energia termelésére felhasznált hulladékhő).

(4) Nem minősül tüzelőanyag-felhasználásnak a kapcsolt energiatermelési folyamatból visszavezetett kondenzátum (gőztermelés esetében).

(5) Nem minősül kapcsolt tüzelőanyag-energiának a kapcsolt erőműegységben hasznos hőnek nem minősülő hő termeléséhez, illetve nem kapcsoltan termelt villamos energia termeléséhez szükséges alsó fűtőértékkel számított tüzelőanyag-energia.

3/C. §[25]

(1) A villamos energiát kapcsoltan termelő háztartási méretű kiserőművektől eltérő kapcsolt energiatermelő erőműegységek villamos energia termelésére vonatkozó számítási eljárásokat a (2)-(5) bekezdés tartalmazza.

(2) Nem kapcsolt villamosenergia-termelésre akkor kerülhet sor, ha a kapcsolt energiatermelő erőműegység összhatásfoka a küszöbértékek alatt van, és ekkor az erőműegység két virtuális részre, a kapcsolt részre és a nem kapcsolt részre bontható.

(3) A kapcsolt rész esetében az erőmű üzemeltetője ellenőrzi a terhelési diagramot (hasznos hőigény), és időközönként értékeli, hogy az erőműegység teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódban működik-e.

(4)[26] Ha az erőműegység a (3) bekezdés szerinti teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódban működik, akkor az erőmű üzemeltetője méri meg a kapcsolt energiatermelő erőműegység által a (3) bekezdésben foglalt időszakok alatt ténylegesen termelt hő- és villamos energiát. Az erőmű üzemeltetője határozza meg tényleges villamos energia/hő arányt az 1. számú melléklet 1. pontja szerint.

(5)[27] A (4) bekezdés alapján az erőmű üzemeltetője számítja ki az 1. számú melléklet 1.3. pontja szerinti képlet alapján, hogy az egy éves termelési időszak során mért villamos energiának mekkora részét kell kapcsoltan termelt villamos energiának tekinteni.

(6) A villamos energiát kapcsoltan termelő háztartási méretű kiserőműre vonatkozó hiteles értékeket a Hivatal határozza meg és azokat honlapján közzéteszi.

3/D. §[28]

(1) A fejlesztés alatt álló vagy működésük első évében lévő kapcsolt energiatermelő erőműegységek esetében, ha a mért adatok nem állapíthatók meg, akkor a villamos energia/hő aránya a teljes kapcsolt energiatermelő üzemmódra tervezett érték alapján határozható meg. A kapcsoltan termelt villamos energiát az 1. számú melléklet 1.3.1. pontjában foglalt képlet alapján kell meghatározni.

(2)[29] Ha a kapcsolt energiatermelő erőműegységben tényleges villamos energia/hő arány nem ismert, a ténylegesen termelt villamos energiát a (3) bekezdés szerint kell meghatározni.

(3) Az erőmű üzemeltetője a kapcsoltan termelt villamos energia kiszámításához használhatja az 1. számú melléklet 1.5. pontjában megállapított alapértelmezett villamos energia/hő arány értékeket. A kapcsoltan termelt villamos energiát az 1. számú melléklet 1.3.1. pontja szerinti képlet alapján kell meghatározni.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az üzemeltetőnek értesítenie kell a Hivatalt arról, hogy

a) miért nem ismert a tényleges villamos energia/hő arány,

b) melyik az az időszak, amelyre nézve hiányoznak az adatok és

c) milyen intézkedéseket tettek a hiányzó adatok beszerzése érdekében.

3/E. §[30]

(1)[31] A kapcsolt energiatermelési folyamat hatékonyságának megállapítására a 3/C-3/D. §-okban meghatározottak szerint kiszámított villamos energiát figyelembe kell venni, beleértve a kapcsolt energiatermelési folyamat primerenergia-megtakarításának kiszámítását is.

(2) A primerenergia-megtakarítás kiszámításához szükséges nem kapcsolt célú tüzelőanyag-felhasználást a nem kapcsolt villamosenergia-termelés mennyiségének és az adott erőműre jellemző villamosenergia-termelési hatékonyság értékének a hányadosa határozza meg.

(3)[32] A külön történő villamosenergia-termelés energiaigényének meghatározásához alkalmazandó hatásfokreferenciaértékeket az építési év függvényében a 2015/2402 bizottsági rendelet I. melléklete tartalmazza.

(4)[33] A külön történő hőenergia-termelés energiaigényének meghatározásához alkalmazandó hatásfokreferenciaértékeket az építési év függvényében a 2015/2402 bizottsági rendelet II. melléklete tartalmazza.

(5)[34] A 2015/2402 bizottsági rendeletben meghatározott gáznemű tüzelőanyagok esetében a külön történő villamosenergia-termelés energiaigényének meghatározásánál a 2015/2402 bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott hatásfok-referenciaértékeket 0,5% értékkel növelni kell (éghajlati korrekció).

(6)[35] A 2015/2402 bizottsági rendelet

a) IV. melléklete szerint kell meghatározni a külön történő villamosenergia-termelés hatásfok-referenciaértékeknek az elkerült hálózati veszteségekre vonatkozó korrekcióját,

b) 5. cikke szerint kell meghatározni a kapcsolt energiatermelő egység építési évét annak felújítása esetén, valamint

c) 6. cikke szerint kell meghatározni a több különböző típusú tüzelőanyaggal üzemelő kapcsolt energiatermelő egység hatásfok-referenciaértékeit.

3/F. §[36]

A Hivatal - e rendelet rendelkezéseivel összhangban - az erőműegység Szgr. szerinti minősítése és a származási garancia kiállítása iránti eljárásáról, az 1. § (2) bekezdésében meghatározott eljárások szerint differenciált, részletes számítási eljárásra vonatkozó módszertani útmutatót dolgozhat ki. A módszertani útmutatót a Hivatal honlapján közzéteszi.

Záró rendelkezések

4. §

(1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2)[37]

(3)[38]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

5. §

(1)[39] Ez a rendelet az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 33-39. pontjának, valamint I. és II. mellékletének való megfelelést szolgálja.

(2)[40] Ez a rendelet

a)[41] a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozóan megállapított egységes hatásfok-referenciaértékek felülvizsgálatáról, valamint a 2011/877/EU bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. október 12-i 2015/2402 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

b) a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete végrehajtására és mellékletének alkalmazására vonatkozó részletes iránymutatás létrehozásáról szóló, 2008. november 19-i 2008/952/EK bizottsági határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Kákosy Csaba s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelethez[42]

1. A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia kiszámításának szabályai[43]

1.1. A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia kiszámításához felhasznált értékek meghatározása az adott egység várható vagy tényleges rendeltetésszerű használata során tapasztaltak alapján történik. A mikroegységek esetében a számítást hiteles értékekre lehet alapozni.

1.2. A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét a következő esetekben az adott egységnek a főgenerátorok generátorkapcsán mért teljes évi villamosenergia-termelésével azonosnak kell tekinteni:

1.2.1. az 1. § (2) bekezdés b), és d)-h) pontja szerinti típusú, kapcsolt energiatermelő egységek esetében, amelyeknek a megállapított éves összhatásfoka legalább 75 %; és

1.2.2. az 1. § (2) bekezdés a) és c) pont szerinti típusú kapcsolt energiatermelő egységek esetében, amelyeknek a megállapított éves összhatásfoka legalább 80 %.

1.3. Az 1.2. pontban megállapított éves összhatásfokot el nem érő energiatermelő egységek

1.3.1. Azok a kapcsolt energiatermelő egységek esetében, amelyek nem érik el az 1.2. pontban megállapított éves összhatásfokot, a kapcsolt energiatermelést a következő képlet szerint kell kiszámítani:

Echp =Hchp * C

1.3.2. Az 1.3.1. pontban szereplő képlet alkalmazásában:

1.3.2.1. Echp: a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyisége;

1.3.2.2. C: a villamos energia/hő arány;

1.3.2.3. Hchp: a kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hő mennyisége: a teljes hőtermelésből ki kell vonni a külön kazánokban termelt hőmennyiséget vagy azt a frissgőzelvételt, amelyet a gőztermelés során vesznek le a turbina előtt.

1.4. A villamos energia/hő arány (C) értéknek méréssel történő meghatározása

1.4.1. A villamos energia/hő arány (C) értéknek méréssel történő meghatározására a következő képletet kell alkalmazni:

1.4.2. Az 1.4.1. pontban szereplő képlet alkalmazásában:

1.4.2.1. Eo: a kapcsolt energiatermelő erőműegységnek a teljes kapcsolt üzemmódban mért villamosenergia-termelése (MWh);

1.4.2.2. Qo: a kapcsolt energiatermelő erőműegységnek a teljes kapcsolt üzemmódban mért hasznoshőtermelése (MWh).

1.5. A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia kiszámításához a tényleges villamos energia/hő arányt kell felhasználni. Amennyiben valamely, kapcsolt energiatermelő egység tényleges villamos energia/hő aránya nem ismert, az e pontban meghatározott alapértékekkel kell számolni, különösen statisztikai számítások céljából, az 1. § (2) bekezdés a)-e) pont szerinti, kapcsolt energiatermelő egységek esetében, feltéve, hogy a számított kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia értéke kisebb az egység tényleges összvillamosenergia termelésénél, vagy megegyezik azzal:

1.6. Amennyiben a kapcsolt energiatermeléshez felhasznált tüzelőanyag energiatartalmának egy részét vegyi anyagok formájában visszanyerik és azokat újra felhasználják, ezt a részt le kell vonni a felhasznált tüzelőanyag mennyiségéből, mielőtt a 1.2-1.4. pontban említett összhatásfok kiszámítását elvégeznék.

1. ábra: Kapcsolt rész, nem kapcsolt rész és kizárólag hőtermelésre szolgáló kazánok ugyanazon erőművön belül

2. A kapcsolt energiatermelési rendszer határai:

2.1. A kapcsolt energiatermelő rendszer határait a kapcsolt energiatermelési folyamat körül kell kijelölni. Rendelkezésre kell állniuk a felvétel és leadás mérésére szolgáló mérőeszközöknek, amelyeket ezeken a határokon kell elhelyezni.

2.2. A kapcsolt energiatermelő erőműegység egy felhasználói terület számára biztosít energiatermékeket. A felhasználói terület nem tartozik a kapcsolt energiatermelő erőműegységhez, de felhasználja a kapcsolt energiatermelő erőműegység által megtermelt energiát. A két terület a 2. ábrán szemléltetett módon - földrajzilag nem feltétlenül elkülönülten - helyezkedik el. A felhasználói terület lehet

a) valamely ipari folyamat,

b) egy egyedi, hőt és a villamos energiát felhasználó fogyasztó,

c) egy távfűtési vagy távhűtési rendszer és

d) a villamosenergia-hálózat.

A felhasználói terület minden esetben felhasználja a kapcsolt energiatermelő erőműegység által megtermelt energiát (lásd a 2. ábrát).

2. ábra

2.3. A megtermelt kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiát a generátorkapcsoknál kell mérni. A kapcsolt energiatermelő erőműegység működéséhez szükséges önfogyasztás nem vonható le. A megtermelt villamos energia mennyisége nem csökkenthető az egységen belül felhasznált villamos energiával.

2.4. A kapcsolt energiatermelő erőműegységnek más hő- vagy villamosenergia-termelő berendezés, mint például a kizárólag hőtermelésre szolgáló kazán és a kizárólag villamos energiát termelő erőműegység, amely nem járul hozzá a kapcsolt energiatermelési folyamathoz, nem része (lásd a 3. ábrát).

3. ábra

A megfelelő rendszerhatárok kiválasztása kiegészítő és készenléti kazánok esetében

Jelmagyarázat:

GT: Gázturbina;

G: Generátor;

FB: Tüzelőkazán;

HRB: Hővisszanyerő kazán

2.5. A külön tengelyen lévő gőzturbinákat (lásd a 4. ábrát) a kapcsolt energiatermelő erőműegység részének kell tekinteni. A külön tengelyen lévő gőzturbina által megtermelt villamos energia a kapcsolt energiatermelő erőműegység által megtermelt energia részét alkotja. Az ezen további villamosenergia-mennyiség megtermeléséhez szükséges hőenergiát ki kell vonni a kapcsolt energiatermelő erőműegység által megtermelt hasznos hő összmennyiségéből.

4. ábra

A megfelelő rendszerhatárok kiválasztása a külön tengelyen lévő gőzturbinák esetében

Jelmagyarázat:

ST: Gőzturbina

2.6. Ha az erőgépeket (vagyis motort vagy turbinát) sorba kapcsolják (amikor az egyik erőgépből származó hőt gőzzé alakítják a gőzturbina meghajtásához), az erőgépek nem vehetők külön-külön figyelembe, még akkor sem, ha a gőzturbina más helyszínen van felállítva (lásd az 5. ábrát).

5. ábra

2.7. Ha az első erőgép nem termel villamos vagy mechanikus energiát, akkor a kapcsolt energiatermelő erőműegység határai a másodikerőgép körül húzódnak. A második erőgép üzemanyagát az első erőgép által megtermelt hő adja.

2. számú melléklet a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelethez[44]

A nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés primerenergia-megtakarítási feltétele

1. A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) a kapcsolt energiatermelő egységekből származó kapcsolt energiatermelésnek a 2. pont szerint számítva legalább 10 %-os primerenergia-megtakarítást kell elérnie az e rendelet, valamint a 2015/2402 bizottsági rendelet alapján meghatározott, külön hőtermelésre, illetve külön villamosenergia-termelésre vonatkozó referenciaértékekhez képest,[45]

b) a primerenergia-megtakarítást biztosító, kapcsolt energiatermelő kis- és mikroegységek termelése nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek minősíthető.

2. A kapcsolt energiatermelésből származó primerenergia-megtakarítás kiszámítását a következő képlet alapján kell elvégezni:

3. A 2. pontban szereplő képlet alkalmazásában:

3.1. PES: a primerenergia-megtakarítás,

3.2. CHP Hr|: a kapcsolt energiatermelés hőtermelési hatásfoka, amelyet az éves hasznos hőtermelésnek a kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hő és villamos energia előállítására felhasznált tüzelőanyag mennyiségével történő elosztásával lehet meghatározni,

3.3. Ref Hn: a külön hőtermelés hatásfokának referenciaértéke,

3.4. CHP En: a kapcsolt energiatermelésből származó villamosenergia-termelés hatásfoka, amelyet a kapcsolt energiatermelésből származó éves villamos energiának a kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hő és villamos energia előállítására felhasznált tüzelőanyag mennyiségével történő elosztásával lehet meghatározni. Ha a kapcsolt energiatermelő egység mozgási energiát is előállít, a kapcsolt energiatermelésből származó éves villamos energia mennyiségét meg kell növelni egy olyan kiegészítő értékkel, amely a mozgási energia mennyiségével egyenértékű villamos energiának felel meg, ha a mozgási energia felhasználása hiteles mérésekkel bizonyított. Ez a kiegészítő elem azonban nem jogosít fel arra, hogy a származási garanciáról szóló kormányrendeletnek megfelelően származási garanciát állítsanak ki.

3.5. Ref En: a külön villamosenergia-termelés hatásfokának referenciaértéke.

3. számú melléklet a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelethez[46]

4. számú melléklet a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelethez[47]

5. számú melléklet a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelethez[48]