2007. évi CLXII. törvény

az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról[1]

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 47/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztására az (1), (2), (4) és (5) bekezdés szerinti határozott tartamú szabadságvesztés miatt kerül sor, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztésbe beszámított előzetes fogva tartás, valamint házi őrizet idejének figyelembevételével kell megállapítani. "

2. § A Btk. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottságának tagja vagy egyéni vállalkozó. "

3. § A Btk. 137. §-a 10. pontjának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi a) és b) pont jelölése c) és d) pontra módosul:

[137. § 10. háború: ]

"a) a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezmények közös 2. Cikkében, valamint ezen egyezmények I. Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. Cikkének 4. bekezdésében meghatározott helyzetek,

b) az a) pontban említett egyezmények II. Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. Cikkében meghatározott helyzetek, "

4. § A Btk. a következő 176/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Zaklatás

176/A. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást

a) volt házastársa vagy volt élettársa,

b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy

sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

5. § A Btk. 214/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam területén való jogellenes tartózkodáshoz, amelynek állampolgára az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, vagyoni haszonszerzés végett olyan külföldinek nyújt segítséget, aki nem rendelkezik ezen államok valamelyikének állampolgárságával, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. "

6. § A Btk. 283/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Visszaélés kábítószer-prekurzorral

283/A. § (1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott engedély nélkül vagy engedély kereteit túllépve kábítószer-prekurzort tart, forgalomba hoz, az Európai Közösség vámterületére behoz, onnan kivisz, vagy kábítószer-prekurzorral közvetítő tevékenységet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető, aki - mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna - a cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő kábítószer-prekurzort a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását. "

7. § A Btk. 286/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 283/A. § alkalmazásában

a) az Európai Unió jogi aktusán a kábítószer-prekurzo-rokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet, illetve a kábítószer-prekur-zoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-i 111/2005/EK tanácsi rendeletet,

b) azEurópai Közösség vámterületén a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott területet,

c) kábítószer-prekurzoron

1. a tartás, a forgalomba hozatal, az Európai Közösség vámterületére behozatal és a közvetítő tevékenység vonatkozásában a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletének 1. kategóriájában, illetve a 111/2005/EK tanácsi rendelet Mellékletének 1. kategóriájában meghatározott anyagokat,

2. az Európai Közösség vámterületéről kivitel vonatkozásában a 111/2005/EK tanácsi rendelet Mellékletében meghatározott valamennyi anyagot,

d) forgalomba hozatalon a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott fogalmat,

e) az Európai Közösség vámterületére behozatalon a 111/2005/EK tanácsi rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott fogalmat,

f) az Európai Közösség vámterületéről kivitelen a 111/2005/EK tanácsi rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott fogalmat,

g) közvetítői tevékenységen a 111/2005/EK tanácsi rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott fogalmat kell érteni. "

8. § A Btk. 289. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (4) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény körében követik el. "

9. § A Btk. 298/D. §-ának b)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Aki törvényben előírt engedély nélkül]

"b) befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél,

c) biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési,

d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatási"

[tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ]

10. § (1) A Btk. 300. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíj titoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

(2) A Btk. 300. §-a (2) bekezdésének b) pontjahelyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem büntethető gazdasági titok megsértése miatt, aki]

"b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt, "

11. § A Btk. 300/F. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 298/A. §, a 299/A. § és a 299/B. § alkalmazásában pénzügyi eszközön

a) a pénzügyi eszközt, az egyéb tőzsdei terméket és bármilyen más eszközt, amelynek a forgalmazását az Európai Unió valamely tagállama szabályozott piacán engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazásra engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be,

b) azt a pénzügyi eszközt, amely nincs jelen szabályozott piacon, de értéke valamely, az a) pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétől, illetve árfolyamától függ,

c) a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt

is érteni kell. "

12. § A Btk. 303. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást]

"c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, " [követik el]

13. § A Btk. 303/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt]

"b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, "

[követik el]

14. § A Btk. 303/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"303/B. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

15. § A Btk. 303/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni. "

16. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A büntetőeljárás során rögzített személyes adatok - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai célra felhasználhatók. "

17. § A Be. a következő 226/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

"A bűnügyi költség viselése

226/A. § Ha az ügyész az eljárást megszünteti, a bűnügyi költséget az állam viseli. A terheltet kötelezni kell annak a költségnek a viselésére, amely a mulasztása folytán merült fel. "

18. § A Be. 258. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező része tartalmazza]

"d) a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely - ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is - feltüntetésével, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölését, ha a bűncselekmény többrendbeli vagy folytatólagos, ennek megjelölését, ha a bűncselekménynek szándékos és gondatlan alakzata is van, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését, "

19. § A Be. 416. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nincs helye felülvizsgálatnak]

"b) a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség érdekében bejelentettjogorvoslat alapján hozott határozata ellen, "

20. § A Be. 597. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"597. § (1) Kegyelem iránti előterjesztést - hivatalból vagy kérelemre - a büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyért felelős miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt kegyelmi kérelem nem nyújtható be.

(3) Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be.

(4) A büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál az ügyésznél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás folyik. A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.

(5) Az ügyész, illetőleg a bíróság a kegyelmi eljárás során a terheltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait beszerzi és kezeli. "

21. § (1) A Be. 598. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem, illetőleg előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés, illetőleg az 597. § (1) bekezdése szerinti intézkedés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását. Az igazságügyért felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során - a büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal - elrendelheti az elítéltnek a büntetés-végrehajtás központi kórházában történő szakorvosi vizsgálatát. "

(2) A Be. 598. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének az a bíróság, illetőleg ügyész kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. Ha a kegyelmi kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követően terjesztették elő, a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek, és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének. Ha az elítélt a szabadságvesztését, illetve a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a javítóintézet útján kézbesíti, egyben értesíti az első fokon eljárt bíróságot. "

22. § (1) A Be. 599. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az első fokú bíróság az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének elengedésére irányuló kérelmet a szükséges adatok, így különösen a környezettanulmány, az intézeti munkáltatói vélemény beszerzése után az addigi befizetés adatairól szóló igazolással és a büntetőügy irataival (részirattal), az esetlegesen rendelkezésre álló bírósági foglalási jegyzőkönyvvel felterjeszti az igazságügyért felelős miniszterhez. "

(2) A Be. 599. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bíróság a felterjesztés előtt a bűnügyi költség megfizetésére kötelezettnek, illetve a rendbírsággal sújtottnak a döntéshez szükséges személyes adatait is beszerzi, ideértve a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokat is, és erről a bűnügyi költség megfizetésére kötelezettet, illetve a rendbírsággal sújtottat értesíti. "

23. § A Be. 604. §-ának (2) bekezdése a következő q) és r) pontokkal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]

"q) az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer szabályait, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályait a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

r) az ügyészség és a Rendőrség szerveinek az ügyészségi nyomozásban való együttműködése, és az ennek kapcsán felmerült költségek viselése részletes szabályait a legfőbb ügyésszel egyetértésben"

[rendeletben szabályozza.]

24. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 6/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a közérdekű munka, a pénzbüntetés és a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, valamint a bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során is alkalmazni kell. "

25. § A Bv. tvr. 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A javítóintézet, a végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fiatalkorú kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó) . A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó

a) családi és utónevére,

b) lakcímére (székhelyére),

c) telefonszámára, és

d) kapcsolattartói minőségére. "

26. § A Bv. tvr. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"127. § (1) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) a büntetések és az intézkedések végrehajtásának,

b) a pártfogó felügyelői szolgálat tevékenységének, valamint

c) a katonák pártfogó felügyeletének

részletes szabályait a legfőbb ügyésszel, valamint a katonák szabadságvesztése és előzetes letartóztatása, illetve a katonák pártfogó felügyelete tekintetében a honvédelemért felelős miniszterrel is egyetértésben, rendeletben szabályozza. "

27. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. §-a (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

"f) a bv. szervezet munkaügyi ellenőrzésére vonatkozó eltérő rendelkezéseket. "

28. § A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § (1) Ha a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv vagy a SIS-t alkalmazó külföldi állam hatósága a SIS-ben történt lekérdezés eredményeként megállapítja, hogy az érintett személy személyazonosságával visszaéltek, bármely megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság - az érintett személy erre vonatkozó kifejezett kérelmére - a kérelmező személyről elektronikus tárolásra, illetve azonosításra alkalmas módon fényképfelvételt készít és ujjnyomatot vesz.

(2) A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság a fényképfelvételt és az ujjnyomatot elektronikus úton, haladéktalanul továbbítja a SIRENE Irodának, amely azokat elektronikus módon, kiegészítő információként tárolja. Az adatok csak az érintett személy azonosítására használhatók fel, és azokat a figyelmeztető jelzés törlését követően törölni kell.

(3) Ha a SIRENE Iroda tudomására jut, hogy az a személy, akire vonatkozóan figyelmeztető jelzést kíván elhelyezni vagy helyezett el a SIS-ben, más személyazonosságával visszaél, erről haladéktalanul értesíti a többi SIS-t alkalmazó állam SIRENE Irodáját.

(4) A SIRENE Iroda az (1) bekezdés szerinti esetben az adattovábbításra kötelezett szervnél kezdeményezi, hogy vizsgálja meg, miszerint a figyelmeztető jelzés fenntartása indokolt-e. Az adattovábbításra kötelezett szerv a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a SIRENE Irodát. A SIRENE Iroda a vizsgálat eredményétől függően törli vagy fenntartja a figyelmeztető jelzést. "

29. § (1) Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Be. 221/A. §-ának (6) bekezdésében a "közvetítői eljárást a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő folytatja le; a" szövegrész, valamint a Be. 226. §-ának (3) bekezdése,

b) a Bv. tvr. 127. §-ának (2) bekezdése,

c) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 151. §-a (1) bekezdésének a) pontja,

d) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28/A. §-ában az ", a javítóintézet, " szövegrész, valamint 35. §-a (2) bekezdésének e) pontja hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Btk. 160/A. §-a (3) bekezdése c) pontjának felvezető szövegében a "mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló, Genfben, az 1985. " szövegrész helyébe a " "Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról" szóló, Genfben, az 1980. " szövegrész, 160/A. §-a (3) bekezdése c) pontja 4. alpontjában a "Kiegészítő Jegyzőkönyv" szövegrész helyébe a "jegyzőkönyv" szöveg,

b) a Btk. 272. §-ában a "szexuális áruk" szövegrész helyébe a "szexuális termékek" szöveg, a 295. §-ának (1) bekezdésben a "termék" szövegrész helyébe az "áru" szöveg, 313/B. §-ának (2) bekezdésében és 313/C. §-ának (8) bekezdésében az "áruja vagy szolgáltatása ellenértékének" szövegrész helyébe az "áruja árának" szöveg,

c) a Be. 16. §-a (1) bekezdésének h) pontjában "különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás [Btk. 310. § (3) és (4) bek. ]" szövegrész helyébe az "a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás [Btk. 310. § (4) bek. ]" szöveg,

d) a Be. 16. §-a (1) bekezdésének h) pontjában az "a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős mértékű vámbevétel-csökkenést okozó csempészet [Btk. 312. § (3) bek. a) pont és Btk. 312. § (4) bek. ]" szövegrész helyébe az "a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű vámbevétel-csökkenést okozó csempészet [Btk. 312. § (4) bek. a) pont]" szöveg

lép.

30. § E törvény 6. és 7. §-a a kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének, valamint a kábító-szer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-i 111/2005/EK tanácsi rendelet 31. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke