179/2007. (VII. 2.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

1. §

A Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet 6. §-a.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 179/2007. (VII. 2.) Korm. rendelethez

[Melléklet a 117/1992. (VII 29.) Korm. rendelethez]

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Alapító Okirata[1]

(A változások vastagon, dőlt betűkkel szedve.)

Jelen okirattal a Magyar Köztársaság Kormánya a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelettel alapított - a Ptk. módosításáról rendelkező 1993. évi XCII. törvény 40. §-ának (6) bekezdése alapján 1994. január 1-jétől közalapítványnak minősülő - Magyar Alkotóművészeti Alapítvány 1992. július 29-én kelt Alapító Okirata helyébe a Ptk. 74/G. §-ának megfelelően az alábbiak lépnek:

A Magyar Alkotóművészeti Alapítvány jogi személyiséggel rendelkező, állami közfeladat folyamatos biztosítása céljából létrehozott közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) .

A Közalapítvány a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának megfelelő közhasznú tevékenységként, valamint a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendeletben és a 15/1995. (XII. 29.) MKM rendeletben meghatározottak alapján szociális és kulturális tevékenységet folytat.

A Közalapítvány létesítésekor az alapítót a következő indokok vezették: hosszú távra biztosítani kívánta az állam támogatását a magyar irodalom, képzőművészet, iparművészet, fotóművészet és zenei alkotóművészet, illetve művészek részére, s ezúton is el kívánja ismerni, hogy a jelen Közalapítvány céljára rendelt vagyon jórészt a művészeti ágakat élethivatásszerűen művelő művészek négy évtizedes munkája révén gyarapodott.

1. A Közalapítvány neve:

Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány

2. A Közalapítvány székhelye:

Budapest V., Báthori u. 10.

3. A Közalapítvány célja:

A Közalapítvány az állami közfeladat biztosításaként a következő célokra jött létre:

Támogatást nyújtani színvonalas alkotások létrehozásához a magyar irodalom, képzőművészet, iparművészet, ipari tervezőművészet, fotóművészet és zenei alkotóművészet területén, ideértve az ezen műfajokhoz kapcsolódó elméleti és kritikai alkotótevékenységet is, segíteni az alkotások belföldi és nemzetközi megismertetését, terjesztését és értékesítését az alapító vagyon működtetésével.

E célok elérése érdekében az irodalommal, képzőművészettel, iparművészettel, ipari tervezőművészettel, fotóművészettel és zenei alkotóművészettel foglalkozó, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (a továbbiakban: MAOE) tagjai és más alkotóművészek részére biztosítani törekszik alkotómunkájuk és szociális biztonságuk anyagi feltételeit, így különösen:

3. 1. A szociális biztonság érdekében támogatások nyújtása.

3. 2. A rendelkezésre álló forrásokból elsősorban a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjával 1992. október 1-jéig tagsági viszonyban álló tagjai nyugdíjáról kell - állami szerepvállalás mellett - gondoskodnia a nyugdíjszabályzatban foglaltak alapján, melyet a jelen Alapító Okirat 4. számú melléklete tartalmaz.

3. 3. A művészeti alkotómunka jobb körülményeinek elősegítése érdekében alkotóházak működtetése, szükség esetén újak létrehozása, kollektív műtermek üzemeltetése, műtermek és műteremlakások építéséhez támogatás nyújtása, műteremlakásokkal kapcsolatos bérlőkijelölési jog gyakorlása.

3. 4. A szakmai érdekvédelemhez, a jogi képviselethez, a rendszeres tájékoztatáshoz és az egyéb kapcsolódó szolgáltatásokhoz szükséges anyagi fedezet megteremtése.

3. 5. A létrejött műalkotások megismertetése érdekében kiállítási, értékesítési lehetőségek megteremtése, művészeti kezdeményezések támogatása, fiatal művészek szervezett segítése.

3. 6. A művészeti alkotómunka lehetővé tétele érdekében ösztöndíjak, jutalmak, művészeti pályázatok, díjak kitűzése, egyéb pénzbeli juttatások nyújtása.

4. A Közalapítvány vagyona:

4. 1. A Magyar Alkotóművészeti Alapítványnak átadott - a mellékletben felsorolt - teljes vagyon.

4. 2. A Közalapítvány törzsvagyona - melynek felsorolását az Alapító Okirat melléklete tartalmazza - nem idegeníthető el.

4. 3. A Közalapítványhoz bárki csatlakozhat. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt.

4. 4. A Közalapítvány politikai tevékenységet nem végez, pártoktól független, pártokat, képviselőjelöltet nem támogat, és politikai pártoktól támogatást nem fogad el.

5. A Közalapítvány gazdálkodása:

5. 1. A vagyon felhasználásáról a Kuratórium - a jelen Alapító Okirat 3. számú mellékletét képező vagyonkezelési és befektetési szabályzatnak megfelelően - dönt.

5. 2. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az alapító a Kuratóriumot felhatalmazza, hogy a Közalapítvány vagyonával - a vagyonkezelési és befektetési szabályzat keretei között - vállalkozzék, az abból származó jövedelem a Közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja. A Közalapítvány átmenetileg szabad készpénzvagyona csak állampapírba helyezhető el.

5. 3. A Közalapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében évente dönt a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, mely a 3. pontban felsorolt fontossági sorrend figyelembevételével történik.

A döntések végrehajtásáról az Igazgatóság gondoskodik.

5. 4. A Közalapítvány - amennyiben a vagyon hozama nem elegendő - a vagyont felhasználhatja azon kedvezményezettek javára, akiknek szociális biztonságáról a Közalapítványnak kell gondoskodnia.

5. 5. A Közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az Alapító Okiratban foglalt célokra. A MAOE részére nyújtott cél szerinti juttatás esetén meghívásos pályázatot kell kiírni, mely pályázati kiírás tartalmazza a célt, a feltételeket és az elszámolás részletes rendjét.

5. 6. A Közalapítvány a támogatásban részesítettekkel a támogatás célját, az elszámolás tartalmát, határidejét és bizonylatait, az ellenőrzés módját és a szerződésszegés következményeit tartalmazó szerződést köteles kötni.

5. 7. A Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

5. 8. A Közalapítvány támogatási pénzeszköz juttatásáról dönteni jogosult tisztségviselői a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek, melynek elmulasztása esetén megbízatásuk az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/A. §-ának (4) bekezdése alapján visszavonásra kerül.

5. 9. A Közalapítvány éves működési költségei nem haladhatják meg az éves kiadások 8%-át.

6. A Közalapítvány kezelő szervezete, képviselete:

6. 1. A Közalapítvány vagyonának kezelője és legfőbb döntést hozó szerve a 7 tagú Kuratórium.

6. 2. A Kuratórium tagjait az alapító - kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: Miniszter) javaslatára -írásban kéri fel.

6. 2. 1. Nem lehet a Kuratórium tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

6. 3. A Kuratórium tagjainak megbízatása 5 évre szól, a tagok ismételten megbízhatók.

6. 4. A Kuratórium elnökét és alelnökét az alapító a Miniszter javaslata alapján kéri fel.

6. 5. A Közalapítványt a Kuratórium elnöke, továbbá alelnöke önállóan, teljes körben jogosult képviselni. A Közalapítvány bankszámlája feletti rendelkezéshez két képviselettel bíró személy együttes aláírása szükséges. A Kuratórium a Közalapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét.

6. 6. A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal ülésezik. A Kuratórium üléseit a napirend írásbeli megküldésével az elnök hívja össze. A Kuratórium ülései nyilvánosak, a kuratóriumi ülést vezető elnök azonban üzleti titok, valamint a személyes adatok védelme céljából zárt ülést rendelhet el.

A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) képviseletében a Miniszter által kijelölt személy tanácskozási joggal részt vesz a Kuratórium ülésein.

6. 7. A Kuratórium határozatképes, ha négy tagja jelen van. A Kuratórium határozatait a tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közalapítvány éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését a Kuratórium hagyja jóvá.

A Kuratórium határozatainak meghozatalában nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben érdekelt.

6. 8. A Kuratórium döntései előkészítésére - pályázat útján - gazdasági tanácsadókat kérhet fel.

6. 9. A Kuratórium művészeti és szociális támogatásokkal kapcsolatos döntéseinek előkészítésére a Miniszter - a MAOE javaslata alapján - 9 főből álló művészeti-szakmai tanácsadó testületet kér fel, és kinevezi annak elnökét. Amennyiben a MAOE 3 0 napon belül nem él j avaslattételi jogával, a művészeti szakmai tanácsadó testület tagjait a Miniszter saját hatáskörében nevezi ki.

A művészeti és szociális támogatásokkal kapcsolatos döntések előkészítése során a Kuratórium köteles a döntések tervezetét és a kapcsolódó dokumentációt a művészeti-szakmai tanácsadó testület részére 15 nappal a döntés meghozatala előtt megküldeni.

A művészeti-szakmai tanácsadó testület véleményét az előkészítő anyag átvételét követő 8 napon belül írásban közli a Kuratóriummal, a Közalapítvány igazgatója útján.

A második és harmadik bekezdésben meghatározott határidőktől kivételesen sürgős esetekben el lehet térni.

6. 10. A Közalapítvány gazdálkodásának, működésének, szervezetének és képviseletének, a Kuratórium döntéseinek részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

6. 10. 1. A Közalapítvány belső szabályzatának rendelkeznie kell:

a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a Kuratórium döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,

b) a Kuratórium döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

c) a Közalapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

d) a Közalapítvány működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

6. 11. A Kuratórium tagjait - a Kuratórium által megállapított összegű - havi tiszteletdíj, valamint számlával igazolt, munkájukkal összefüggő költségeik megtérítése illeti meg. A Kuratórium tagjai számára megállapítható havi tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér másfélszeresét.

6. 12. A Közalapítvány működtetésére a Kuratórium Igazgatóságot hozhat létre, meghatározza annak szervezetét, működését, és ellenőrzi tevékenységét. Az Igazgatóságot a Kuratórium által kinevezett igazgató vezeti.

7. Felügyelő Bizottság:

7. 1. A Közalapítvány kezelő szervezetének ellenőrzésére az alapító 4 tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre, amelynek tagjai a MAOE, a pénzügyminiszter és a Miniszter által jelölt két személy.

7. 2. A Felügyelő Bizottság tagjait az alapító 5 évre kéri fel, a tagok ismételten is megbízhatók.

7. 2. 2. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, illetve az akivel szemben a közhasznú szervezetekről 1997. évi CLVI. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében foglalt kizáró ok fennáll.

7. 3. A Felügyelő Bizottság a Közalapítvány működéséről készült éves könyvvizsgálói jelentésre támaszkodva vizsgálja a Közalapítvány működését.

A Kuratórium elé terjesztett - a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzatában meghatározott - fonto-sabb jelentéseket, előterjesztéseket a Felügyelő Bizottságnak véleményezésre meg kell küldeni.

Célvizsgálatot akkor folytat, ha a Közalapítvány céljait veszélyeztetve látja.

Vizsgálatainál külső szakértőket is igénybe vehet.

7. 4. A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Kuratórium ülésein.

7. 5. A Felügyelő Bizottság tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol az alapítónak.

7. 6. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább három tag, de a Felügyelő Bizottság elnöke jelen van. A Felügyelő Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, működésére egyébként a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 11. §-ában foglaltak az irányadóak.

7. 7. A Felügyelő Bizottság tagjait tiszteletdíj, valamint számlával igazolt, munkájukkal összefüggő költségeik megtérítése illeti meg. A Felügyelő Bizottság tagjai számára megállapítható havi tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér másfélszeresét.

8. A Közalapítvány - pályázat útján kiválasztott -könyvvizsgálót alkalmaz. A könyvvizsgáló összeférhetetlenségére a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 8. §-ának (2) bekezdése vonatkozik.

9. Záró rendelkezések:

9. 1. A Közalapítvány céljainak elérése érdekében együttműködik az irodalom, a képző-, ipar- és fotóművészet, valamint zeneművészet területén már működő vagy a jövőben létrejövő állami, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal.

9. 2. A Közalapítvány működéséről - különös tekintettel a Kuratórium és szervei által végzett befektetésekről -a szakmai nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni kell.

9. 3. A Közalapítvány a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint számol be az alapítónak. A Közalapítvány részére nyújtott céltámogatás beszámolási rendjére a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendeletben foglalt szabályok az irányadóak. A Közalapítvány gazdálkodásának és tevékenységének legfontosabb adatait közzéteszi a Minisztérium hivatalos lapjában (Kulturális Közlöny), valamint a Közalapítvány internetes honlapján, és az ezt tartalmazó tájékoztatót évente megküldi az alapító képviselőjének, a hírügynökségeknek, a napilapoknak és a szakmai érdekképviseleti szerveknek.

9. 4. A Közalapítvány megszűnése esetén az alapítványi vagyont a magyar írók, képző-, ipar- és fotóművészek, valamint zenei alkotóművészek művészeti és szociális támogatására kell fordítani.

9. 5. A Közalapítvánnyal kapcsolatos ügyekben az alapító képviselőjeként a Miniszter jogosult eljárni.

1. számú melléklet az Alapító Okirathoz

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagyona

(Nyilvántartás szerinti bruttó érték az 1992. október 1-jei állapotnak megfelelően.)

I. Kezelésében lévő ingatlanok:426 010 000, 00 Ft
II. Vagyonértékű jogok:1 000 000, 00 Ft
III. Leányvállalatok és kft. -be kihelyezett vagyon:814 588 547, 95 Ft
IV. Álló- és fogyóeszközeinek értéke:51 157 857, 17 Ft
Összesen:1 292 156 405, 12 Ft

A Magyar Alkotóművészeti Alapítvány törzsvagyona

(Elidegenítési tilalom alá rendelt, tovább működtetendő ingatlanok.)

Megnevezés

Alkotóházak:
HelységUtcaHázszám
1.SzigligetSzigligetKossuth Lajos u.17.
2.ZsennyeZsennyeSzabadság tér3.
3.GalyatetőGalyatetőMező Imre u.11.
4.KecskemétKecskemétMűkert u.12.

2. számú melléklet az Alapító Okirathoz

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Kuratóriumának névsora:

elnök:

Sári Csaba

alelnök:

Moravetz Levente

tagok:

Koncz Erika

Petrák Béla Tamás

Bródy János

Fábri Péter

Dr. Szenczi Géza

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Felügyelő Bizottságának névsora:

elnök:

Dr. Sámuel Balázs (a kultúráért felelős miniszter által jelölt személy),

tagok:

Bauer István (a MAOE képviseletében),

Rézmovits Ádám (a Pénzügyminisztérium képviseletében),

Pál Zoltán (a kultúráért felelős miniszter által jelölt személy)

3. számú melléklet az Alapító Okirathoz

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagyonkezelési és befektetési szabályzata

A Magyar Köztársaság Kormánya a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendeletben a Magyar Alkotóművészeti Alapítványnak, melynek jogutódja 1994. január 1-jétől a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) induló vagyonként átadta a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának teljes vagyonát.

Jelen szabályzat a Közalapítvány tulajdonába került, és a működtetés során változó vagyon működtetésének kereteit szabályozza.

1. A szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya a Közalapítvány tulajdonában lévő vagyonra (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett eszközök, valamint forgóeszközök - kötelezettségekkel csökkentett - részére) terjed ki.

2. A Közalapítvány vagyona

A vagyon alapvető rendeltetése a Közalapítvány Alapító Okiratban meghatározott céljainak tartós, folyamatos és hatékony szolgálata. Ennek érdekében az alapítványi vagyonon belül el kell különíteni a törzsvagyont és a vállalkozási célú vagyont.

Törzsvagyon: a Közalapítvány érdekeit szolgáló, folyamatos működést biztosító tartós elidegenítési tilalom alatt álló vagyoni kör, melyet az Alapító Okirat melléklete tételesen rögzít.

Vállalkozási célú vagyon: a Közalapítvány törzsvagyon nélkül számolt, szabad rendelkezésű vagyona, amellyel a Közalapítvány - az ide tartozó vagyon értékéig - piaci típusú vállalkozásokban vehet részt.

Vagyonértékű jog: a Közalapítvány jogszerű használatában lévő helyiségek bérleti joga és egyéb jogosultsága.

3. A közalapítványi vagyon működtetésének célja

A közalapítványi vagyon kezelésének célja a közalapítványi vagyonnal olyan gazdálkodás, amely az alapítói vagyon működtetése mellett anyagi fedezetet biztosít a közalapítványi célok elérésére.

4. A vagyon feletti döntési jogkörök

A Közalapítványt - a vonatkozó jogszabályok és e szabályzat keretei között - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

A Magyar Köztársaság Kormánya mint alapító (a továbbiakban: Alapító) a Közalapítvány Kuratóriumát felhatalmazta, hogy a Közalapítvány vagyonával vállalkozzék, az abból származó jövedelem a Közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja.

Szükség esetén a Kuratórium döntése alapján a vagyon egy része felhasználható közalapítványi célokra.

A Kuratórium gazdálkodása a térítésmentes vagyonátruházás lehetőségét kizárja, kivéve a művészek nyugdíjpénztárának történő vagyonátadást.

A Kuratórium dönt a Közalapítvány vagyonának szerkezeti összetételéről, és meghatározza a befektetési stratégia irányát.

A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében évente dönt - a Művészeti Tanács véleményének meghallgatásával - a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felhasználásuk módjáról.

5. A közalapítványi befektetések biztonsági szabályai

Általános szabályok

A Közalapítvány csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

A közalapítványi befektetéseknek összhangban kell lenniük a Közalapítvány rövid és hosszú távú kötelezettségeivel, fenntartva a folyamatos fizetőképességet.

A Közalapítvány vállalkozása a feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

A megvásárolni kívánt érdekeltség tulajdonosa, vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója nem lehet a Közalapítvány alkalmazottja vagy tisztségviselője, valamint felügyelő bizottsági tagja és könyvvizsgálója, illetve ezek hozzátartozója.

A Közalapítvány rendelkezésére bocsátott állami támogatások - kivéve, ha az adományozó másként nem rendelkezik - csak állam által garantált értékpapírban helyezhetők el.

A Közalapítvány a rendelkezésre álló szabad eszközeivel a jelen szabályzatban meghatározott keretek között szabadon vállalkozhat.

Bármely közalapítványi vagyonelem értékesítésére, vállalkozásba vitelére kizárólag úgy kerülhet sor, ha azt megelőzi az adott vagyonelem szakértővel történő értékbecslése. Védett vagyontárgyak hasznosítására, értékesítésére vonatkozó szerződés megkötése előtt az illetékes szervek (pl. szakhatóságok) egyetértését meg kell szerezni.

A vállalkozásba fektetett vagyonnal a rendelkezésére álló információk alapján a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni.

4. számú melléklet az Alapító Okirathoz

SZABÁLYZAT

A MEGSZÜNTETETT MŰVÉSZETI ALAP TAGJAINAK SZERZETT JOGON MEGÁLLAPÍTANDÓ NYUGELLÁTÁSÁRÓL

A.

Az 1992. október 1. napjáig 40. életévüket betöltött Művészeti Alap-tagok nyugellátásáról

1. A nyugdíj-megállapítás feltételei:

a) a jogosult által előterjesztett kérelem;

A jogosultnak az általa előterjesztett kérelemben nyilatkozni kell, hogy részesül-e társadalombiztosítási nyugellátásban, vagy folyamatban van-e annak megállapítása. Amennyiben részesül ilyen ellátásban, csatolnia kell a megállapítást tartalmazó határozatot. A kérelmezőnek egyidejűleg fel kell hatalmaznia a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt (a továbbiakban: MAK) arra, hogy e tárgyban a nyugdíjfolyósító szervtől adatot kérjen.

b) a betöltött öregségi nyugdíjkorhatár, amely 62 év, rokkantsági nyugdíj igénylése esetén 1992. október 1. napjáig betöltött 40 év;

Ettől eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, ha

- 1940. január 1. előtt született, az 55.,

- 1940-ben született, az 56.,

- 1941-ben született, az 57.,

- 1942-ben született, az 57.,

- 1943-ban született, az 58.,

- 1944-ben született, az 59.,

- 1945-ben született, a 60.,

- 1946-ban született, a 61. betöltött életév.

A férfi öregségi nyugdíjkorhatára, ha

- 1938. január 1. előtt született, a 60.,

- 1938-ban született, a 61. betöltött életév.

c) az 1992. október 1. napjáig 40. évüket betöltötteknél 10 év Művészeti Alap-tagság;

d) legalább 20 000 Ft befizetett járulék (1994. évben valorizált értéken, mely összegről az érintetteket a MAK a jelzett évben kiértesítette);

e) rokkantsági ellátást igénylők esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló hatályos törvényben foglalt feltételek megléte.

2. A nyugdíj-megállapítás az alábbi táblázat alapján történik 2006. évben:

Befizetés Ft-banHavi nyugdíj összege Ft-ban
62 911 Ft havi tb nyugellátás*tb nyugellátás nélkül
felett**alatt
a)b)c)
20 000-50 00019 00023 00035 700
50 001-100 00019 00023 00037 600
100 001-300 00023 00030 80041 100
300 001-500 00026 60035 70045 700
500 001-750 00030 80037 60049 400
750 000-1 000 00035 70044 10055 900
1 000 001-1 500 00037 60045 70057 000
1 500 001-2 000 00045 70055 90068 600
2 000 001-3 000 00055 90060 80075 900
3 000 001 felett57 00075 90091 200

* A társadalombiztosítási nyugellátás - mint határösszeg - évente módosítandó az előző évi társadalombiztosítási átlagnyugdíj összegének megfelelően. ** Amennyiben a kérelmező társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot szerzett, de annak összege még nem ismert az" a) " oszlopba tartozónak kell tekinteni, mindaddig, amíg az összeg ismertté nem válik.

Az újonnan megállapítandó nyugdíjak esetében a táblázatban szereplő nyugdíjösszegek évente módosításra kerülnek: az előző évi társadalombiztosítási nyugellátások emelésének megegyező %-kal nőnek.

A TB nyugellátás nélkül megállapításra kerülő havi nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél.

3. A nyugdíj-megállapításnak méltányossági alapon történő kiegészítésére vagy megállapítására egyéni elbírálás alapján van mód. Feltétele a nyugdíjkorhatár betöltése, vagy rokkant egészségi állapot és legalább 10 év Művészeti Alap tagság, vagy az 1. d) pont szerinti befizetés, valamint a tag ez irányú kérelme együttesen.

A méltányossági alapon kiegészített nyugdíj összege a 2. pont alapján megállapított nyugdíjjal együtt sem haladhatja meg. a 2. c) oszlopban foglalt mindenkori összegeket.

A méltányosságból megállapítható nyugellátás összege, amennyiben az érintett a 2. pont alapján nem jogosult nyugdíjra, nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegét.

4. a) Amennyiben a megszüntetett Művészeti Alap tagja társadalombiztosítási nyugellátással nem rendelkezik, úgy az egyéb feltételek megléte esetén az 1. c) pontban foglalt tagsági idő hiányában is - méltányossági jogcímen -jogosult az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegével egyező összegű nyugellátásra.

b) Rokkantsági nyugdíj segélyre az alkotóművész jogosult, aki

- egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét meghatározott százalékban elvesztette és ez alapján L, II., III. rokkantsági fokozatot megállapító orvosi bizottság által kiadott szakvéleménnyel rendelkezik (a továbbiakban: rokkant), és

- társadalombiztosítási rokkantsági, illetve öregségi nyugellátásban nem részesül.

Amennyiben a rokkantsági nyugdíjsegélyben részesülő művész öregségi nyugdíjkorhatár elérése esetén MAK öregségi nyugdíjsegélyre szerez jogosultságot, rokkantsági nyugdíjsegélyre való jogosultsága megszűnik.

5. Özvegyi, szülői, árvasági ellátás a nyugdíjas, vagy legalább 10 év, továbbá a 4. pontban foglalt feltételek szerint Művészeti Alap tagsággal rendelkező tag halála esetén állapítható meg.

Ha az özvegy, még aktív kereső, akkor részére megítélhető, hogy egy éven át megkapja elhunyt házastársa nyugellátásának 50%-át (figyelembe véve mind a szerzett jogon járó, mind a méltányossági keretből juttatott összeget) . Egy év leteltével özvegyi ellátás megállapítása iránt az érintett akkor adhat be új kérelmet, ha elérte a nyugdíjkorhatárt.

Ha a tag halálakor özvegye már nyugdíjas korú és saját nyugdíja eléri, vagy meghaladja a társadalombiztosítási nyugdíj aktuális országos átlagértékét, akkor ellátásának összege házastársa nyugellátásának 25%-a.

Ha az özvegynek nincs saját nyugdíja, vagy a saját jogú nyugdíja a társadalombiztosítási nyugdíj aktuális országos átlagértéke alatt van, házastársa nyugellátásának 50%-ára jogosult.

Szülői nyugellátásra vonatkozóan az eljárás az özvegyi ellátás odaítélésével azonos azzal, hogy az ellátás összege az elhunyt tag nyugellátásának 25%-a.

Árvasági ellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Az ellátás összege az elhunyt tag nyugellátásának 30%-a.

6. A méltányosság alapján történő nyugellátások odaítélésére és a 3. pontban leírt mértéken belüli összeg meghatározására a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete nyugdíj- és segélyezési bizottságai tesznek javaslatot és a MAK Kuratóriuma állapítja meg.

Az elbírálás főbb szempontjai: a kérvényező tag alkotói munkássága, a 2. pontban szereplő táblázat alapján megállapítható nyugdíj nagysága, a társadalombiztosítási nyugdíjának összege, a Művészeti Alap tagságának időtartama, szociális helyzete (összjövedelem, vagyoni helyzet, eltartottak száma stb.), egészségi állapota. Ezeket a szempontokat kell - értelemszerűen - alkalmazni az özvegyi, szülői és árvassági ellátások megállapításánál is.

7. A méltányossági alapon megállapítandó ellátás fedezetét a MAK úgy számítja ki, hogy az adott évben nyugdíjba vonulók járandó sági keretének 18%-át veszi, és ez az összeg osztható fel méltányossági szempontok szerint.

A 18%-os méltányossági keret nyugdíj-kiegészítésre fel nem használt összege terhére, kérelem alapján, ki lehet egészíteni az 1992. október 1. napja előtt megállapított nyugdíjakat is.

8. A táblázat aktualizálását minden év január 31. napjáig kell elvégezni.

9. A nyugellátások folyósításáról a MAK gondoskodik a kérelem beérkeztének hónapjától, vagy ha az igényjogosultság időpontja később következik be, attól a naptól.

10. A nyugellátásokat évente a társadalombiztosítási nyugdíjak emelésének megfelelő százalékban kell emelni.

B.

Az 1992. október 1. napjáig 40. életévüket be nem töltött Művészeti Alap-tagok, továbbá az A. fejezet 1/c) pontja szerinti tagsági idővel nem rendelkezők szerzett jogainak érvényesítéséről

1. Az 1992. október 1. napjáig 40. életévüket be nem töltött, volt Művészeti Alap-tag alkotóművészek által az 1992. október 1. napjáig - 2003. évi reálértéken számított 20 000 Ft felett - befizetett, illetve levont járulékot a MAK közvetlenül a művészeknek visszafizeti.

2. A MAK a kifizetést az 1992. október 1. napjáig 40. életévüket be nem töltött Művészeti Alap-tagoknak 2005-ben megkezdi, és 2007-ben befejezi.

3. Az A. fejezet 1/c) pontja szerinti tagsági idővel nem rendelkezők részére, amennyiben az A/4, pont alapján nem részesülnek nyugellátásban, úgy a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltésekor kell a levont járulékot a B/l. pont szabályainak megfelelő alkalmazásával a tárgyévi reálértéken visszafizetni.

4. Az a művész, aki a járulékot az 1-3. pontokban részletezettek szerint visszakapta, nyugellátásra a MAK-tól méltányossági alapon sem jogosult.

5. A jelen fejezetben foglalt kifizetések módjáról és idejéről a MAK Kuratóriuma dönt, a kifizetési lista-tervezetet a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium előzetesen jóváhagyja.

Záró rendelkezés:

A jelen Szabályzat 2005. június 1. napján lép hatályba, s a volt Művészeti Alap-tagok részére a MAK által megállapítandó nyugellátások jelen szabályzattal nem szabályozott kérdéseiben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

Lábjegyzetek:

[1] A Legfelsőbb Bíróság a 13.Pk.69/364/1992/48. számú végzése elrendelte a Közalapítvány nyilvántartási adataira vonatkozó változások bejegyzését.

Tartalomjegyzék