213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet

az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 33. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogállása

1. §

(1) Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Intézet) központi hivatal.

(2)[1] Az Intézetet a nemzeti erőforrás miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.

(3)[2] Az Intézet önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az Intézet működési költségvetését a Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként kell meghatározni.

(4) Az Intézetet főigazgató vezeti. A főigazgató felett a munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja.

(5) A főigazgató-helyetteseket és a gazdasági igazgatót a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, felettük az egyéb munkáltatói jogköröket a főigazgató gyakorolja.

(6) Az Intézet székhelye Budapest.

2. §

(1) Az Intézet a közvetlenül a főigazgató vezetése alatt álló főigazgatóságból, valamint regionális igazgatóságokból és azok kirendeltségeiből (a továbbiakban: kirendeltség) áll.

(2) A főigazgatóság, a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek egy költségvetési szervet képeznek.

(3)[3] Az Intézet szakértői és szakhatósági tevékenysége során

a) első fokon a kirendeltség,

b) másodfokon a regionális igazgatóság jár el.

(4)[4] Közigazgatási hatósági eljárásban

a)[5] a mellékletben meghatározott székhelyen működő regionális igazgatóságok az ott meghatározott illetékességi területen,

b)[6] a megyeszékhely városokban működő kirendeltségek az adott megyére kiterjedő illetékességgel

járnak el.

(5)[7] Ha a szakhatósági vagy szakértői eljárásba vont személy (a továbbiakban: érintett személy) nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel,

a) az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban a Fővárosi Kirendeltség,

b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság jár el.

(6)[8] A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás mértékének meghatározásában

a) első fokon a Fővárosi Kirendeltség,

b) másodfokon a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság jár el.

(7)[9] A felsőoktatásban részt vevő hallgatók beszéd- és más fogyatékosságának (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) megállapítására irányuló eljárásban a Fővárosi Kirendeltség jár el.

(8)[10] A közúti járművezetők és a közúti járművezető-jelöltek egészségi alkalmasságának megállapítására irányuló eljárásban, ha a gépjárművezetéshez gyógyászati segédeszköz vagy a szokásostól eltérő kezelő berendezés használata szükséges, másodfokon a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság jár el.

(9)[11] A 3. § (1) bekezdés h) pontja szerinti soron kívüli vizsgálatra irányuló eljárásban az Intézet székhelyén a 8. § (13) és (14) bekezdése szerint létrehozott szakértői bizottság az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el.

2/A. §[12]

Az Intézet feladat- és hatáskörébe tartozó, a szakvéleményt és a szakhatósági állásfoglalást megalapozó vizsgálatokat

a) a kirendeltségeken működő szakértői bizottságok (a továbbiakban: elsőfokú szakértői bizottság),

b) a regionális igazgatóságokon működő szakértői bizottságok (a továbbiakban: másodfokú szakértői bizottság) végzik [az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: szakértői bizottság].

3. §

(1) A főigazgató

a) gyakorolja a munkáltatói jogköröket a főigazgatóság alkalmazottai, valamint a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek vezetői felett,

b) kinevezi és felmenti a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek alkalmazottait,

c)[13] gondoskodik az egységes szakértői, szakhatósági tevékenység kialakításáról, irányítja és ellenőrzi az Intézet szakmai tevékenységét,

d) irányítja a tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok ellátását,

e) meghatározza az Intézet feladatellátása során követendő belső eljárási, ügyviteli rendet,

f) gondoskodik a folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzési rendszer, a belső ellenőrzési rendszer működtetéséről,

g) gondoskodik a kötelezettségszegések Intézeten belüli kivizsgálási rendjének kidolgozásáról,

h) ha a szakértői tevékenységgel kapcsolatban kötelezettségszegésre utaló megalapozott információ jut a tudomására, soron kívüli vizsgálatot rendel el,

i) gondoskodik az Intézet szakértői tevékenységében közreműködő szakértők képzéséről, továbbképzéséről,

j) a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotásának kezdeményezésére javaslatot tesz a miniszternek, közreműködik azok előkészítésében, véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezeteit,

k) az Intézet tevékenységéről évente beszámolót készít a miniszternek.

(2) A regionális igazgatóságot igazgató vezeti. Az igazgató

a) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogköröket a regionális igazgatóság és kirendeltségeinek alkalmazottai felett,

b) szervezi a másodfokú szakértői bizottságok működését, ellenőrzi szakmai tevékenységüket.

c)[14] és a regionális igazgatóság más köztisztviselője a kirendeltség kiadmányozási jogkörrel rendelkező köztisztviselőjét a közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

(3) A kirendeltséget kirendeltségvezető vezeti. A kirendeltségvezető szervezi az elsőfokú szakértői bizottságok működését, valamint ellenőrzi szakmai tevékenységüket.

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet feladat- és hatásköre

4. §[15]

(1) Az Intézet - a szakértői bizottság 11. § (4) bekezdése szerinti döntése alapján - szakhatósági állásfoglalást ad ki

a) a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás,

b) a hozzátartozói nyugellátás,

c) a baleseti járadék,

d) a rehabilitációs járadék,

e) a rokkantsági járadék,

f) a rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék,

g) a fogyatékossági támogatás,

h) a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély,

i) a magasabb összegű családi pótlék,

j) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka,

k) a bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményei,

l) a hadi rokkantsági ellátások

megállapításához.

(2) Az Intézet szakértői tevékenysége körében - a szakértői bizottság 11. § (4) bekezdése szerinti döntése alapján - szakvéleményt ad

a) a keresőképesség vagy keresőképtelenség elbírálásáról,

b) a táppénzes időszak alatt megállapítható egészségkárosodásról,

c) a baleseti táppénz idejének meghosszabbításához,

d)[16]

e) a súlyos fokozatú demens megbetegedésről,

f) a fogyatékos személyek alapvizsgálatához, a rehabilitációs és szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálathoz, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatához,

g) a közúti járművezetők egészségi alkalmasságáról,

h) a súlyos mozgáskorlátozottságról,

i) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás mértékéről,

j) a nemzeti helytállásért pótlék elbírálásához szükséges egészségkárosodási mértékről,

k) a nemzeti gondozási díj elbírálásához szükséges egészségkárosodási mértékről,

l) az 1945-1963 között törvénysértő módon elítéltek juttatásainak megállapításához szükséges egészségkárosodási mértékről,

m) a kárpótlási jegy ellenében járó életjáradék megállapításához szükséges egészségkárosodási mértékről, n) a felsőoktatásban részt vevő hallgatók fogyatékosságáról.

(3) Az Intézet az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül ellátja a jogszabályok által feladat- és hatáskörébe utalt egyéb tevékenységet.

5. §[17]

Az Intézet módszertani feladatai körében - a jogszabályi keretek között - kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja

a) a rehabilitációs és szociális ellátások iránti szükségletek felmérésének és értékelésének a szempontjait,

b) az Intézet feladat- és hatáskörébe tartozó vizsgálatok szakmai szabályait, a 4. § szerinti ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges szakértői véleményezés szakmai rendszerét.

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet eljárása

6. §[18]

Az Intézet a jogszabályban meghatározott esetekben komplex minősítést végez. A komplex minősítés során

a) az egészségkárosodás mértékét, ideértve a foglalkozási eredetű (üzemi baleset, foglalkozási betegség) egészségkárosodás mértékét is, továbbá

b) ha az egészségkárosodás mértéke azt indokolja

ba) a szakmai munkaképességet,

bb) a rehabilitálhatóságot, a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, a rehabilitációhoz szükséges időtartamot

kell vizsgálni.

7. §

(1)[19] Szakhatósági eljárás esetén az Intézet eljárására irányadó ügyintézési határidő - ha a 4. §-ban foglalt feladat- és hatásköröket szabályozó jogszabály másként nem rendelkezik - huszonkét munkanap.

(2) Komplex minősítés elvégzésére irányuló szakhatósági eljárás esetén a megkereső hatóság az Intézet rendelkezésére bocsátja a komplex minősítés elvégzéséhez szükséges iratokat, így különösen[20]

a) az érintett személy egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt,

b)[21] ha az érintett személy foglalkoztatott és a megalapozott szakhatósági állásfoglalás kiadásához szükséges, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy az érintett személy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e,

c)[22] az egészségügyi dokumentációt, ha az érintett személy korábban egészségügyi ellátásban részesült,

d)[23] külön jogszabály vagy az ellátást megállapító közigazgatási hatóság által rendszeresített formanyomtatványt,

8. §

(1)[24] Az elsőfokú szakértői bizottság tagjait a kirendeltségvezető, a másodfokú szakértői bizottság tagjait az igazgató határozza meg.

(2) A szakértői bizottság

a) a komplex minősítés során legalább négy,

b)[25] az a) pont alá nem tartozó esetben

ba) a külön jogszabályban meghatározott létszámú és összetételű vagy

bb) külön jogszabály rendelkezése hiányában legalább két orvossszakértő tagból áll.

(3) A szakértői bizottságban a nem orvosszakértő tagok száma nem haladhatja meg az orvosszakértő tagok számát.

(4)[26]

(5)[27] A szakértői bizottságnak nem lehet tagja az, aki részt vett vagy részt vesz az érintett személy gyógykezelésében, rehabilitációjában, szociális ellátásában.

(6) A szakértői bizottságnak orvosszakértőként egészségbiztosítási szakvizsgával rendelkező személy lehet a tagja.

(7) A komplex minősítés során a szakértői bizottság

a) legalább két tagja orvosszakértő,

b) legalább egy tagja foglalkoztatási szakértő,

c) legalább egy tagja szociális szakértő.

(8)[28] Ha az Intézetnek nincs vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatási szakértője, vagy az a szakértői bizottság tagjának nem jelölhető ki, az Intézet megkeresésére az illetékes regionális munkaügyi központ főigazgatója a foglalkoztatási szakértő személyére

a) a regionális munkaügyi központ (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő foglalkozási rehabilitációs munkatársai vagy

b) a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékében szereplő és az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szakértők

közül tesz javaslatot.

(9)[29] Ha az Intézetnek nincs vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló szociális szakértője, vagy az a szakértői bizottság tagjának nem jelölhető ki, az Intézet megkeresésére a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója a szociális szakértő személyére elsősorban az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő és az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szakértők közül javaslatot tesz.

(10)[30] Ha a (8)-(9) bekezdésben meghatározottak kivételével az Intézetnek a 4. § szerinti vizsgálat elvégzéséhez nincs vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló szakértője, az Intézet a vizsgálat jogcíme szerinti szakértelemmel rendelkező és az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szakértőt vehet igénybe.

(11)[31] Az igazgató, a kirendeltségvezető a szakértői bizottság tagjainak kijelölésével egyidejűleg dönt a szakértői bizottság elnökének személyéről. A szakértői bizottság elnökének az Intézettel közszolgálati jogviszonyban álló orvosszakértő jelölhető ki.

(12)[32] A főigazgató - a 3. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladatkörében - bármely szakértői bizottság tevékenységének ellenőrzését elrendelheti a 3. § (1) bekezdés f)-g) pontja alapján meghatározott rend szerint.

(13)[33] A 3. § (1) bekezdés h) pontja szerinti soron kívüli vizsgálat elrendelése esetén új szakértői bizottságot kell kijelölni.

(14)[34] A soron kívüli eljárásban részt vevő szakértői bizottság tagjait a főigazgató jelöli ki. A szakértői bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan személy, aki a soron kívüli eljárással érintett ügyben korábban közreműködött.

9. §

(1)[35] A szakértői bizottság elnöke a szakértői bizottság tagjai közül előadó szakértőt jelöl ki. Előadó szakértőnek szakhatósági eljárásban orvosszakértő jelölhető ki, szakértői eljárás során pedig a szakértői bizottság bármely - a vizsgálat jogcíme szerinti szakértelemmel rendelkező - tagja. A szakértői bizottság elnöke és az előadó szakértő nem lehet ugyanaz a személy.

(2) Az előadó szakértő a szakértői bizottság elnöke által meghatározott határidőre

a)[36] értékeli a szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény kiadásához szükséges dokumentumokat, ellenőrzi az egészségügyi dokumentációt,

b)[37] megvizsgálja az érintett személyt, illetve - ha szükséges - kiegészítő egészségügyi, képességfelmérő vizsgálatot rendel el,

c)[38] összegzi és indokolja a rendelkezésre álló orvosi dokumentációból, egyéb iratból, valamint a b) pont szerinti vizsgálatokból levonható következtetéseket, és ennek alapján döntéstervezetet készít.

(3) A személyes vizsgálatot el kell végezni, ha

a) jogszabály azt kötelezővé teszi, vagy

b) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan nem ítélhető meg az érintett személy állapota, vagy

c) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátásra való jogosultságnak a szakértői bizottság által vizsgált feltételei nem állnak fenn.

(4)[39] A személyes vizsgálatot [(2) bekezdés b) pont, 11. § (2) bekezdés] - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kirendeltség vagy a regionális igazgatóság székhelyén kell elvégezni.

(5)[40] A személyes vizsgálat az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén is elvégezhető, ha a szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény kiadásához az érintett személy lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási képességének megismerése szükséges.

(6)[41] A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha az érintett személy háziorvos által igazolt egészségi állapota nem teszi lehetővé a kirendeltség vagy a regionális igazgatóság székhelyén való megjelenését.

(7)[42] A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő egészségügyi, illetve képességfelmérő vizsgálat elvégzésére az Intézet együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatóval. A kiegészítő egészségügyi, illetve képességfelmérő vizsgálatot végző személyre is alkalmazni kell a 8. § (5) bekezdésében foglalt kizárási szabályt.

10. §[43]

A szakértői bizottság az egészségkárosodás mértékét, a fogyatékosságot, a szakmai munkaképességet, valamint a rehabilitálhatóságot a jogszabályokban és a szakmai szabályokban foglaltaknak megfelelően véleményezi. A szakmai szabályokat az Intézet a honlapján közzéteszi.

11. §

(1) Az előadó szakértő a 9. § (2) bekezdése szerinti tevékenységéről folyamatosan konzultál a szakértői bizottság tagjaival.

(2)[44] A szakértői bizottság tagjai a bizottság elnökénél kezdeményezhetik kiegészítő egészségügyi, képességfelmérő vizsgálat elvégzését, illetve az érintett személy általuk történő személyes meghallgatását. A vizsgálatra, illetve a személyes meghallgatásra a 9. § (3)-(7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha az előadó szakértő tevékenységével kapcsolatban kötelezettségszegésre utaló megalapozott információ jut a szakértői bizottság tudomására, a szakértői bizottság elnöke másik előadó szakértőt jelöl ki, aki újból elvégzi a 9. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(4)[45] A szakértői bizottság megvitatja az előadó szakértő döntéstervezetét, és ennek alapján dönt a szakhatósági állásfoglalás és a szakvélemény tartalmáról. A döntés meghozatalára a szakértői bizottság tagjainak szavazatával kerül sor. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) A szakértői bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a szakértői bizottság minden tagja aláírja.

(6)[46] A szakvéleményt az előadó szakértő és a szakértői bizottság elnöke írja alá. A szakhatósági állásfoglalást az első fokú szakhatósági eljárásban a kirendeltségvezető, a másodfokú szakhatósági eljárásban a regionális igazgató kiadmányozza.

(7)[47]

(8)[48]

12. §[49]

(1) Az Intézet által kiadott szakvélemény tartalmazza:

a) a véleményezett személy azonosítására szolgáló, a szakértői bizottság által törvény alapján kezelhető azonosító adatokat,

b) a véleményezett személy egészségi állapotára vonatkozó, a szakértői bizottság által törvény alapján kezelhető egészségügyi adatokat,

c) a szakvélemény kiállításának helyét, időpontját, az eljáró szakértői bizottság megnevezését, elnökének és előadó szakértőjének nevét és aláírását,

d) a szakvéleményt kérő szerv megnevezését,

e) a szakértői bizottságtól kért vizsgálat típusát, a szakértői bizottságnak feltett kérdéseket,

f) a szakértői vizsgálat során felhasznált dokumentumok és az elvégzett vizsgálatok megjelölését, személyes vizsgálat és meghallgatás esetén annak időpontját és helyszínét,

g) a felülvizsgálat szükségességét, időpontját, a szakvélemény időbeli hatályát.

(2) Az Intézet által kiadott szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza

a) az ügyfél azonosítására szolgáló, a szakértői bizottság által törvény alapján kezelhető azonosító adatokat,

b) az ügyfél egészségi állapotára vonatkozó, a szakértői bizottság által törvény alapján kezelhető egészségügyi adatokat,

c) a felülvizsgálat szükségességét, időpontját, a szakhatósági állásfoglalás időbeli hatályát.

13. §

Az Intézet szakértői tevékenységéért a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakértői díjat kell fizetni.

14. §[50]

Az orvosszakértői, illetve a rehabilitációs szakértői szerv kijelölése

15. §[51]

(1) A Kormány

a)[52] az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban orvosszakértői, illetve rehabilitációs szakértői szervként az Intézet kirendeltségeit,

b)[53] a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban orvosszakértői, illetve rehabilitációs szakértői szervként az Intézet regionális igazgatóságait jelöli ki.

(2)[54]

Záró rendelkezések

16. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 4. §-ának a)-c) és f) pontja, valamint 6-15. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet 4. §-ának a)-c) és f) pontját, valamint 6-15. §-át a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni.

(4)[55] A szakértői bizottság orvosszakértői tagjainak az egészségbiztosítási szakvizsgát 2013. december 31-ig kell megszerezniük. 2013. december 31-ét követően egészségbiztosítási szakvizsgával nem rendelkező személy a szakértői bizottságnak orvosszakértőként nem lehet a tagja.

(5)[56] Az e rendelkezés hatálybalépését megelőző napon folyamatban lévő, gondozási szükséglet megállapítására irányuló eljárásokat, valamint azok felülvizsgálatát az e rendelkezés hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok alapján kell lefolytatni. Az e rendelkezés hatálybalépését megelőzően a 4. § (2) bekezdés e rendelkezés hatálybalépését megelőző napon hatályos d) pontja szerint kiadott szakvélemények továbbra is felhasználhatók a gondozási szükséglet újabb vizsgálata nélkül.

(6)[57] A 4. § - 2009. október 1-jén hatályos - (1) bekezdése szerinti ellátások megállapításához az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által 2009. október 1-je előtt kiadott szakvéleményt szakhatósági állásfoglalásnak kell tekinteni.

17. §[58]

18. §[59]

A miniszterelnök helyett:

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelethez

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet regionális igazgatóságai, székhelyük és illetékességi területük

Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság

Székhelye: Budapest

Illetékességi területe: Közép-magyarországi régió (Főváros és Pest megye)

Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság

Székhelye: Székesfehérvár

Illetékességi területe: Közép-dunántúli régió (Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye)

Észak-alföldi Regionális Igazgatóság

Székhelye: Debrecen

Illetékességi területe: Észak-alföldi régió (Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye)

Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság

Székhelye: Győr

Illetékességi területe: Nyugat-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye)

Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság

Székhelye: Miskolc

Illetékességi területe: Észak magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye)

Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság

Székhelye: Pécs

Illetékességi területe: Dél-dunántúli régió (Baranya megye, Tolna megye, Somogy megye)

Dél-alföldi Regionális Igazgatóság

Székhelye: Szeged

Illetékességi területe: Dél-alföldi régió (Csongrád megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye)