321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet

a komplex rehabilitációról

A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 33. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A komplex minősítés során alkalmazandó rehabilitációval összefüggő szabályok

1. §[1]

A rehabilitációs szakértői szerv szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) a külön jogszabályban meghatározott komplex minősítés keretében a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitálhatóságról, valamint a rehabilitációhoz szükséges időtartamról szóló szakhatósági állásfoglalásának kialakítása során az e rendeletben foglaltak figyelembevételével jár el.

2. §

(1) Amennyiben a szakértői bizottság megállapítja, hogy az érintett személy az egészségkárosodásától függően alkalmassá tehető a jelenlegi, az egészségkárosodását megelőző, vagy a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra, akkor a rehabilitáció lehetséges irányaként ezt a munkakört, illetve munkaköröket jelöli meg.

(2) A szakértői bizottság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza továbbá azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, illetve foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően - a szakértői bizottság által meghatározott feltételek fennállása esetén - alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.

3. §

(1) A rehabilitáció lehetséges irányától függően a szakértői bizottság megállapítja az érintett személy

a) foglalkoztatási,

b) orvosi, és

c) szociális

rehabilitációs szükségleteit, és nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy melyek azok a szükségletek, amelyeket kielégítő szolgáltatások hiányában az érintett személy rehabilitációja várhatóan nem valósítható meg sikeresen (a továbbiakban: alapvető rehabilitációs szükségletek) .

(2) A foglalkoztatási és a szociális rehabilitációs szükségletek részletes felsorolását, valamint a szükségletekhez kapcsolódó foglalkoztatási és szociális rehabilitációs szolgáltatásokat e rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Az orvosi rehabilitációs szükségleteket az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 100. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak alapján kell meghatározni, figyelembe véve a kötelező egészségbiztosítás ellátásait meghatározó törvény által előírt, az orvosi rehabilitáció keretében nyújtható szolgáltatásokat.

(4) A szakértői bizottság a rehabilitációhoz szükséges időtartamot a rehabilitációs szükségletek alapján állapítja meg.

4. §

(1) A szakértői bizottság a rehabilitálhatóság megállapítása során az érintett személy egészségkárosodásának mértékét, szakmai munkaképességét, személyi adottságait, képzettségét, szakmai gyakorlatát, a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit, közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és munkaerőpiaci lehetőségeit figyelembe véve jár el.

(2) A rehabilitálhatóság akkor állapítható meg, ha az érintett személy részére

a) a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele, illetve a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben (munkakörökben), foglalkozás(ok) ban való munkavégzés az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több erőfeszítést nem jelent, és

b) az alapvető foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségletekhez kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetők, és

c) a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben várhatóan olyan megfelelő munkahely ajánlható fel, amely lehetővé teszi a külön jogszabályban meghatározott, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható folyamatos támogatás nélküli foglalkoztatást.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállásának megállapítása céljából a szakértői bizottság az alapvető rehabilitációs szükséglethez kapcsolódó - a mellékletben, illetve orvosi rehabilitáció keretében nyújtható szolgáltatás esetén külön jogszabályban meghatározott - rehabilitációs szolgáltatás hozzáférhetőségét vizsgálja.

A rehabilitációs megállapodás megkötésére, a rehabilitációs tervre és az együttműködésre vonatkozó rendelkezések

5. §

(1)[2] A rehabilitációs járadékban részesülő személlyel a rehabilitációs megállapodást a munkaügyi központnak a járadékban részesülő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) köti meg.

(2) Az Rjtv. 7. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jelentkezését követően a rehabilitációs járadékban részesülővel a kirendeltség személyes konzultációt folytat a rehabilitációt érintő lényeges kérdésekről. A konzultáció során a rehabilitációs járadékban részesülő személlyel együttműködésben, véleményének figyelembevételével kell meghatározni a rehabilitáció konkrét irányát, a rehabilitációs szolgáltatások körét és elkészíteni a rehabilitációs megállapodás és a mellékletét képező rehabilitációs terv tervezetét.

(3)[3] A (2) bekezdés szerinti konzultáció keretében a kirendeltség a rehabilitációs járadékban részesülőt tájékoztatja az irányadó jogszabályi rendelkezésekről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeiről és a munkaügyi központ által nyújtott szolgáltatásokról is.

(4)[4] Az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez és a rehabilitációs megállapodás megkötéséhez szükséges részletes információkról a kirendeltség megkeresése alapján a munkaügyi központ - a megyei (fővárosi) szervezete, illetve kirendeltség és szolgáltató központja útján - az általa nyújtott vagy támogatott munkaerőpiaci szolgáltatások (munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása, rehabilitációs tanácsadás) keretében tájékoztatást ad a rehabilitációs járadékban részesülőnek.

(5) A rehabilitációs járadékban részesülő a rehabilitációs megállapodás elkészítése során együttműködik a kirendeltséggel, részt vesz a rehabilitáció konkrét irányának meghatározásához szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokban és igénybe veszi a megállapodás megkötését elősegítő rehabilitációs szolgáltatásokat.

6. §

(1)[5] A kirendeltség a rehabilitációs járadékot megállapító határozat, a komplex minősítés során kiadott szakhatósági állásfoglalás, valamint a konzultáció alapján készíti el a rehabilitációs megállapodás tervezetét.

(2) Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő keresőtevékenységet folytat, és a foglalkoztató az Rjtv. 7. §-ának (6) bekezdése szerinti megkeresés alapján a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodás és a rehabilitációs terv kidolgozásába a foglalkoztatót is be kell vonni. A kirendeltség a foglalkoztatót tájékoztatja a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása során igénybe vehető támogatásokról és szolgáltatásokról.

(3)[6] A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs megállapodás és a rehabilitációs terv kidolgozásába más szervet, szakértőt (a munkaügyi központ megyei (fővárosi) szervezete, illetve kirendeltség és szolgáltató központja, műszaki tanácsadó, rehabilitációs tanácsadó, foglalkozásegészségügyi, pszichológiai, szociális szakértő stb.) is bevonhat.

(4) A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs megállapodás és a rehabilitációs terv kidolgozásába a rehabilitációs járadékban részesülő kérésére - annak beleegyezése esetén - hozzátartozóját is bevonhatja.

(5) A rehabilitációs szükségletek szerinti rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtók a kirendeltség megkeresésére a rehabilitációs terv elkészítésében szükség szerint közreműködnek.

7. §

A rehabilitációs terv tartalmazza:

a) a rehabilitáció konkrét irányát,

b) a járadékban részesülő rehabilitációs szükségleteit,

c) a foglalkoztatási, az orvosi és a szociális rehabilitációs szükségletek szerint indokolt rehabilitációs szolgáltatások felsorolását, időbeli sorrendjét, külön megjelölve az alapvető rehabilitációs szükségleteket kielégítő szolgáltatásokat,

d) a rehabilitációval összefüggésben - külön jogszabályban meghatározottak szerint - nyújtott támogatást, annak mértékét és időtartamát,

e) a járadékban részesülőnek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételével összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének határidejét,

f)[7] a munkaügyi központnak a foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások biztosításával összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének határidejét, továbbá

g) az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez való segítségnyújtásnak és azok figyelemmel kísérésének a formáit.

8. §

(1)[8] A rehabilitációs megállapodás előkészítése során a kirendeltség a rehabilitáció - foglalkozást, munkakört (munkaköröket) megjelölő - konkrét irányát a munkaerőpiaci lehetőségeket, a rehabilitációhoz szükséges foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások körét és időtartamát figyelembe véve a szakértői bizottság szakhatósági állásfoglalásában meghatározott lehetséges rehabilitációs irányok közül határozza meg.

(2) Nem állapítható meg a rehabilitáció konkrét irányaként olyan foglalkozás, munkakör, amelyben a rehabilitációs járadékban részesülőnek előre láthatóan nem lehet megfelelő munkahelyet felajánlani.

(3) Ha a rehabilitációs járadékban részesülő keresőtevékenységet folytat és a foglalkoztató a rehabilitációs járadékban részesülő további foglalkoztatását, valamint az ehhez szükséges rehabilitációs intézkedések megtételét vállalja, akkor a rehabilitáció konkrét irányát ennek figyelembevételével kell meghatározni.

9. §

(1) A kirendeltség a rehabilitációs tervben azokat a foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatásokat tünteti fel, amelyek a rehabilitáció konkrét irányaként megjelölt foglalkozás, munkakör betöltéséhez szükségesek. A rehabilitációs tervben nem kell feltüntetni azt a szakértői bizottság által meghatározott rehabilitációs szükséglethez kapcsolódó foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatást, amelynek igénybevétele az adott foglalkozás, munkakör betöltéséhez nem szükséges.

(2)[9] A kirendeltség az orvosi és a szociális rehabilitációs szükségleteket és szolgáltatásokat a szakértői bizottság szakhatósági állásfoglalása szerinti rehabilitációs szükségletek alapul vételével tünteti fel a rehabilitációs tervben. A szakhatósági állásfoglalásban feltüntetett, alapvető rehabilitációs szükségleteteket kielégítő szolgáltatásnak nem minősülő rehabilitációs szolgáltatások közül nem kell felsorolni azokat, amelyek a rehabilitációs járadékban részesülő számára nem hozzáférhetők.

10. §

(1) A rehabilitációs járadékban részesülő az Rjtv. 8. §-ában meghatározott értesítési kötelezettségét a kirendeltség felé teljesíti.

(2) A rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról a kirendeltség és a rehabilitációs járadékban részesülő a rehabilitációs megállapodásban megjelölt időközönként, de legalább félévente értékelő megbeszélést folytat, szükség esetén a kirendeltség a megbeszélés alapján előkészíti a rehabilitációs megállapodás, illetve a rehabilitációs terv módosítását, illetve kezdeményezi a rehabilitációs járadék időtartamának meghosszabbítását.

(3)[10] A rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében a rehabilitációs járadék időtartamának meghosszabbítását a kirendeltség abban az esetben kezdeményezi, ha a sikeres rehabilitáció a járadékban részesülőnek nem felróható okból hiúsult meg, és a rehabilitáció előre láthatóan az Rjtv. 10. § (2) bekezdése, vagy az Rjtv. 31. §-a szerinti időtartamon belül sikeresen befejezhető.

Rehabilitációs szolgáltatások

11. §

A rehabilitációs szolgáltatások az e rendeletben, illetve külön jogszabályokban meghatározott, rehabilitációs célú foglalkoztatási, orvosi és szociális szolgáltatások.

12. §

(1) A kirendeltség a rehabilitációs megállapodásban és az annak mellékletét képező rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtásának érdekében a megállapodás megkötésével egyidejűleg a járadékban részesülőnek rehabilitációs mentort (a továbbiakban: mentor) jelölhet ki.

(2) Kötelező a mentor kijelölése abban az esetben, ha

a) a rehabilitációs járadékban részesülő azt kéri és a rehabilitációs terv alapvető rehabilitációs szükségletet kielégítő orvosi, illetve szociális szolgáltatást is megjelöl, vagy

b) az 5. § (2) bekezdésében meghatározott konzultáció, vagy az 5. § (4) bekezdése szerint nyújtott rehabilitációs tanácsadás során ennek szükségessége megállapításra került.

(3) A mentori szolgáltatás keretében biztosítani kell

a) a rehabilitációs járadékban részesülőnek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele során történő információnyújtást, az önálló munkába álláshoz szükséges személyes tanácsadást, a beilleszkedéshez történő segítségnyújtást, személyes közreműködést és szükség esetén együttműködést a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, szervezetekkel és személyekkel,

b) a rehabilitációs megállapodásban foglaltak szerint rendszeres kapcsolattartást a rehabilitációs járadékban részesülővel, amely során figyelemmel kell kísérni a rehabilitációs járadékban részesülő mentális, fizikai és egészségi állapotát, a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását és közre kell működni az akadályok elhárításában,

c) tájékoztatási kötelezettség teljesítését a kirendeltség felé, ha a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását ellehetetlenítő körülmény merült fel, vagy a rehabilitációs megállapodásban foglaltak módosítása, illetve a rehabilitációs járadék időtartamának meghosszabbítása vált szükségessé,

d) közreműködést a rehabilitációs megállapodás módosításában.

(4) A mentori szolgáltatást nyújtó a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról és a (3) bekezdésben foglalt intézkedésekről rehabilitációs naplót vezet.

(5) A mentori szolgáltatás nyújtásának feltételeit és támogatására vonatkozó rendelkezéseket a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló külön jogszabály* határozza meg.[11]

13. §

A rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatását vállaló foglalkoztató a külön jogszabály szerint vehet igénybe rehabilitációs célú szolgáltatásokat és támogatásokat.

Eljárással kapcsolatos rendelkezések

14. §

(1)[12] Az Rjtv. és az e rendelet által meghatározott feladatok végrehajtásához az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a rehabilitációs szakértői szerv az együttműködés, továbbá az Rjtv. 14-16. §-ában meghatározott keretek között az adatok kölcsönös átadásának rendjét megállapodásban határozza meg, és az együttműködés érdekében közös informatikai eljárási rendet alakít ki.

(2)[13] A Foglalkoztatási Hivatal évente - a december 31-éig lezárt együttműködési megállapodások alapján - a tárgyévet követő év január 31-éig a vonatkozó adatok statisztikai célú felhasználása céljából személyazonosításra alkalmatlan módon adatokat szolgáltat a rehabilitációs szakértői szerv számára a rehabilitációs járadéknak a keresőtevékenységre tekintettel való megszüntetésének arányára, a rehabilitációs járadék időtartamának meghosszabbítására tett javaslatok számára, valamint a rehabilitáció tényleges időtartamára vonatkozóan.

(3)[14] A Foglalkoztatási Hivatal a komplex rehabilitációban részesülő személyek számára, továbbá a lezárt együttműködési megállapodások alapján a rehabilitációs járadék tervezett és tényleges időtartamára, az igénybe vett rehabilitációs szolgáltatásokra vonatkozó adatokat - személyazonosításra alkalmatlan módon - a honlapján rendszeresen közzéteszi.

(4)[15]

(5)[16] A rehabilitációs járadékot megállapító nyugdíj-biztosítási igazgatóság az Rjtv. 7. §-ának (4) bekezdése szerinti, a regionális munkaügyi központ az Rjtv. 7. §-ának (7)-(8) bekezdése szerinti kötelezettséget elektronikus úton teljesíti.

(6)[17] Amennyiben a munkaügyi központ a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az Rjtv. 10. § (2) bekezdése, vagy az Rjtv. 31. §-a szerinti meghosszabbítást indokoltnak tartja, azt a rehabilitációs járadék időtartamának lejártát megelőzően legalább huszonkét munkanappal kezdeményezi a rehabilitációs járadékot megállapító regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál.

(7)[18] Az Rjtv. 10. §-ának (3) bekezdése szerinti feléledés iránti igénybejelentést a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz kell benyújtani. Az Rjtv. 10. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak vizsgálata céljából az igénybejelentéshez csatolni kell a keresőtevékenység megszűnéséről rendelkező dokumentum másolatát is. A feléledésre vonatkozó igénybejelentésről a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság dönt.

(8)[19] Az Rjtv. 10. §-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az érintett személy egészségi állapotában bekövetkezett, a rehabilitációt ismét lehetővé tevő javulás megállapítása érdekében a nyugdíj-biztosítási igazgatóság a komplex minősítés elvégzése céljából megkeresi a rehabilitációs szakértői szervet.

(9)[20] A munkaügyi központ az Rjtv. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti értesítési kötelezettséget elektronikus úton teljesíti

a) az Rjtv. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti feltétel bekövetkezése esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság,

b) az Rjtv. 13. §-a (1) bekezdésének d) és f)-g) pontjai szerinti megszüntetési ok bekövetkezése esetén a rehabilitációs járadékot megállapító nyugdíj-biztosítási igazgatóság

felé.

(10)[21] A rehabilitációs járadék megszüntetéséről az Rjtv. 13. §-a (1) bekezdésének b), d) és f)-g) pontjaiban meghatározott esetekben a nyugdíj-biztosítási igazgatóság dönt.

(11) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a rehabilitációs járadék

a) összegének az Rjtv. 4. §-ának (2) bekezdése szerinti csökkentéséről,

b) Rjtv. 11. §-ának (2) bekezdése szerinti szüneteltetéséről, és

c) Rjtv. 13. §-a (1) bekezdésének e) és h) pontjai szerinti megszüntetéséről

dönt.[22]

15. §

(1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2)[23]

(3)[24]

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelethez

A komplex rehabilitációval összefüggésben felmerülő foglalkoztatási és szociális rehabilitációs szükségletek és a hozzájuk kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások

1. Foglalkoztatási rehabilitációs szükségletek és szolgáltatások

1 A + jel azt mutatja, hogy az adott sorban írt szükséglet kielégítéséhez az adott oszlopban írt szolgáltatás általában szükséges. Az egyéni élethelyzetek mérlegelése alapján a bejelölt szolgáltatások bővíthetőek vagy szűkíthetőek.

2 A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló rendelet alapján nyújtható szolgáltatások. A szolgáltatások a rehabilitációs tanácsadás keretében is nyújthatók, amennyiben a regionális munkaügyi központ a rehabilitációs tanácsadást önálló szolgáltatásként szervezi meg.

3 Pszichológiai tanácsadás foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatásként akkor javasolható, ha a rehabilitációra szoruló személy elhelyezkedését életvezetésből, személyiségproblémákból eredő akadályok is gátolják.

4 A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendelet alapján.

5 A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló rendelet alapján.

2. Szociális rehabilitációs szükségletek és szolgáltatások

1 A + jel azt mutatja, hogy az adott sorban írt szükséglet kielégítéséhez az adott oszlopban írt szolgáltatás általában szükséges. Az egyéni élethelyzetek mérlegelése alapján a bejelölt szolgáltatások bővíthetőek vagy szűkíthetőek.

2 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 63. §-a alapján.

3 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. §-a alapján.

4 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/C. §-a alapján.

5 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/A. §-a alapján.

6 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/F. §-a alapján. 7 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 80. §-a és 84. §-a alapján.