30/2000. (IX. 15.) GM rendelet

a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 8. §-ának (5) bekezdésében, valamint 13/A. §-ának (3)-(4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a foglalkozási rehabilitációt segítő szolgáltatások tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed

a)[2] a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának mint állami foglalkoztatási szervnek (a továbbiakban: járási hivatal) az e rendeletben meghatározott munkaerőpiaci szolgáltatásokkal és azokhoz nyújtott támogatással kapcsolatos tevékenységére,

b)[3] a fővárosi és megyei kormányhivatal mint állami foglalkoztatási szerv (a továbbiakban: kormányhivatal) támogatásával munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó természetes személyeknek és szervezeteknek az e szolgáltatással kapcsolatos tevékenységére, valamint

c)[4] azokra a természetes személyekre és szervezetekre, akik a járási hivatal által nyújtott vagy támogatott szolgáltatást igénybe veszik.

1/A. §[5]

E rendelet alkalmazásában

1. állásbörze: a munkát keresők és az álláskínálók személyes információcseréjét közvetlen formában elősegítő rendezvény,

2. álláskínáló: minden olyan foglalkoztató, aki munkaerőigényét bejelentette, és a közvetítést kéri,

3. EU Kék Kártya: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § r) pontjában meghatározott engedély,

4. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka,

5. foglalkoztató: az a személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek részére természetes személy foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez,

6. közhasznú szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény VII. fejezetében foglaltaknak megfelelő szervezet,

7. munkaerőigény: a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amelyben a munkavégzés foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik.

8.[6] munkaerő-toborzás: nagy létszámú munkaerőigény esetén a munkaerő-kereslet és -kínálat egymásra találását, a - térségi munkaerőpiaci viszonyok figyelembevételével - jelentős létszámot foglalkoztató munkaadók megfelelő munkaerőhöz jutását, valamint a meghirdetett állásra a leendő munkavállalók szervezett keretek közötti, felkészült jelentkezését segítő tevékenység.

1/B. §[7]

Az e rendeletben szabályozott támogatások nyújtásával kapcsolatos mérlegelés során a kormányhivatal figyelembe veszi

a) a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőit,

b) a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit,

c) a kormányhivatallal való korábbi együttműködés tapasztalatait,

d) a nyújtott szolgáltatások színvonalát, eredményességét, valamint

e) a szolgáltatásokhoz kapcsolódó keresetpótló juttatás megállapítása esetén az igénybe vett szolgáltatás formáját, időtartamát.

2. §[8]

MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK

Munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása

3. §

(1) Az információnyújtás célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését.

(2)[9] A munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása szolgáltatás a foglalkozásokra, a térségben elérhető képzésekre, a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerőpiaci helyzetére, a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását, a foglalkoztatást elősegítő támogatások és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetését, továbbá a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást és az azokról szóló ismertetők átadását tartalmazza (a továbbiakban: információnyújtás).

(3)[10] Az információnyújtás történhet önállóan vagy tanácsadás, állásbörze, munkaerő-toborzás, továbbá munkaközvetítés keretében.

Munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

4. §

A munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás szolgáltatás[11]

a) a munkatanácsadást,

b) a pályatanácsadást,

c) az álláskeresési tanácsadást,

d) a rehabilitációs tanácsadást, továbbá

e) az a)-d) pont alatti tanácsadó tevékenységhez, valamint a munkaerőpiaci képzéshez kapcsolódó pszichológiai tanácsadást, továbbá

f) helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást

foglalja magában.

5. §

A munkatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint az azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása.

6. §

(1) A pályatanácsadás célja, az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása.

(2) A pályatanácsadás formái:

a) pályaválasztási tanácsadás,

b) pályamódosítási tanácsadás.

(3) A pályaválasztási tanácsadás elősegíti a pályaválasztási döntés meghozatalát, az e döntésnek, valamint a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő képzési lehetőség kiválasztását.

(4) A pályamódosítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége a személyiségének, képességének, valamint a munkaerőpiaci keresletnek nem felel meg.

7. §

(1) Az álláskeresési tanácsadás célja azok elhelyezkedésének elősegítése, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel.

(2) Az álláskeresési tanácsadás formái:

a) egyéni álláskeresési tanácsadás,

b) álláskeresési technikák oktatása,

c) álláskereső klub.

(3)[12] Az álláskereső klub az (1) bekezdésben meghatározott célból, álláskeresők részvételével rendszeresen tartott csoportos foglalkozás.

8. §

A rehabilitációs tanácsadás célja, hogy a 4. § a)-c) és e) pontjában meghatározott szolgáltatások nyújtásával elősegítse a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározását, olyan - az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének m) pontjában meghatározott - megváltozott munkaképességű személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe nem közvetíthetők.

9. §

(1) A munka-, pálya-, álláskeresési és rehabilitációs tanácsadáshoz, továbbá a munkaerőpiaci képzéshez kapcsolódóan - amennyiben arra a szolgáltatás céljának elérése érdekében szükség van - a szolgáltatást igénybe vevő személy részére pszichológiai tanácsadás is nyújtható.

(2)[13] A pszichológiai tanácsadás segít feltárni az álláskeresők számára az életvezetésből, a személyiségproblémákból eredő, elhelyezkedést akadályozó körülményeket.

9/A. §[14]

A járási hivatal mentori szolgáltatás igénybevételét biztosíthatja az álláskereső vagy a járási hivatal más szolgáltatását igénybevevő, illetőleg a járási hivataltól támogatásban részesülő személy számára, ha a személyes konzultáció alapján megállapítható, hogy az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez, a szolgáltatások, támogatások igénybevételéhez, az állami vagy más szervekkel való kapcsolattartáshoz, az önálló munkába álláshoz, vagy a munkahelyen történő beilleszkedéshez személyes segítségre van szüksége. A mentori szolgáltatást a mentor nyújtja. A rehabilitációs járadékban részesülő személy számára történő rehabilitációs mentor kijelölésének szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

10. §

A 4. §-ban meghatározott tanácsadások egyéni és csoportos formában a következő módon valósíthatók meg:

a) egyéni tanácsadói beszélgetés,

b) csoportos tanácsadás,

c) strukturált csoportfoglalkozás,

d) érdeklődés-, érték-, képesség-, valamint személyiségvizsgálat,

e) pályaismeret bővítése.

Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

11. §

(1) A helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás célja szakmai, módszertani segítségnyújtással hozzájárulni a térségben a foglalkoztatási helyzet javításához, a gazdasági élet résztvevői közötti együttműködés kialakulásához, a foglalkoztatási feszültségek kezeléséhez, a vállalkozási tevékenység élénküléséhez, továbbá új munkahelyek teremtéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás magában foglalja

a) a térségben a munkaadók gazdasági foglalkoztatási helyzetének nyomon követését, a csoportos létszámcsökkentések, a foglalkoztatási feszültségek kialakulásának megelőzése érdekében a részükre történő információnyújtást, tanácsadást,

b) programok kezdeményezését a csoportos létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók újbóli elhelyezkedésének, a térségben tapasztalható foglalkoztatási feszültségek enyhítésének, a térség gazdasági foglalkoztatási szerkezet váltásának elősegítése érdekében, az ilyen programok kidolgozásában és megvalósításában történő közreműködést,

c) kapcsolattartást a térség gazdasági életében részt vevő munkaadókkal, a térség helyi önkormányzataival, a térségben működő más szervezetekkel, közreműködésük elősegítését a gazdasági szerkezet átalakítását, a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programokban, továbbá

d) munkaerőpiaci információk nyújtásával történő közreműködést a térségben működő területfejlesztési tanácsok döntéseinek előkészítésében, az e testületek által indított programokhoz való csatlakozást.

Munkaközvetítés

12. §

(1)[15] A járási hivatal a munkaközvetítő tevékenységét az álláskeresőként nyilvántartott [Flt. 58. § (5) bekezdés d) pont], a közvetítést kérő, valamint a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyekkel (a továbbiakban együtt: munkát kereső) és az álláskínálókkal együttműködve folytatja.

(2) A járási hivatal a munkaközvetítés keretében[16]

a)[17] személyes beszélgetést folytat a munkát keresővel, amelynek során feltárja a foglalkoztatással kapcsolatos, valamint az azt akadályozó körülményeit (iskolai végzettség, szakképzettség, korábban betöltött munkakörök, szakmai gyakorlat, lakóhely, tartózkodási hely, munkaképesség), továbbá tájékoztatja őt a számára megfelelő munkalehetőségek fő jellemzőiről, így különösen a foglalkoztatás helyéről, idejéről, a munkarendről, továbbá a kereseti lehetőségről,

b) a foglalkoztatást akadályozó körülmény megállapítása esetén az (1) bekezdésben meghatározott személynek a megfelelő szolgáltatás igénybevételét tanácsolja,

c) kapcsolatot tart azokkal az álláskínálókkal, akik természetes személyt, foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, vagy foglalkoztatni kívánnak, továbbá

d)[18] elősegíti a munkát keresők és az álláskínálók találkozását annak érdekében, hogy közöttük foglalkoztatásra irányuló jogviszony jöjjön létre.

(3) A munkaközvetítés

a) egyéni közvetítés és

b) csoportos közvetítés

formájában valósulhat meg.

13. §

(1) A munkaközvetítés során tilos

a) olyan személy közvetítése, aki - az erre vonatkozó jogszabály szerint - munkaviszonyban, valamint munkaviszonyon kívüli munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem foglalkoztatható,

b) a közvetítés nem létező állásba, továbbá ha a munkaadónál a közvetítés tárgyát képező tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban,

c) olyan munkaerőigényre közvetíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz, továbbá

d) a közvetítés olyan foglalkoztatóhoz, ahol a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak.

(2)[19] A járási hivatalnak a munkaközvetítés során törekednie kell arra, hogy a munkát kereső számára feltárja a szakképzettségének, szakmai gyakorlatának, s egyéb körülményeinek megfelelő foglalkoztatási lehetőségeket, továbbá arra, hogy az álláskínálók részére a munkaerőigénynek megfelelő munkát kereső személyek kerüljenek kiválasztásra és közvetítésre.

(3)[20] A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a járási hivatal a munkanélküli ellátást, valamint egyes szociális ellátásokat kérő, illetőleg abban részesülő személyek számára a rájuk irányadó jogszabályok szerint megfelelő munkahelyet ajánl fel.

14. §

(1)[21] A járási hivatal a közvetítést kérő személy részére munkaközvetítést akkor végez, ha

a) rendelkezik a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, és

b) a járási hivatallal kapcsolatot tart.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás azt jelenti, hogy a közvetítést kérő személy

a)[22] mérlegeli a számára javasolt foglalkoztatási lehetőség elfogadását, és ennek eredményéről tájékoztatja a járási hivatalt,

b)[23] a járási hivatal által meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik a járási hivatalnál.

Munkaerőigény bejelentése és nyilvántartása

15. §

(1) A munkaadó köteles bejelenteni

a)[24] az Flt. 8. §-a (6) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján az olyan be nem töltött álláshelyet, amelyben a foglalkoztatásra munkaviszony [Flt. 58. § (5) bek. a) pont] keretében kerül sor;

b)[25] a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló jogszabályban meghatározott körben - az a) pontban foglaltakon túlmenően - az olyan álláshelyet, amelyben a foglalkoztatás munkaviszonyon kívüli egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik.

(2)[26] A foglalkoztató munkát kereső közvetítését kérheti olyan foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében ellátandó tevékenység ellátására, amelyre vonatkozóan az (1) bekezdés alapján bejelentési kötelezettsége nem áll fenn.

(3)[27] A munkaadó a munkaerőigény bejelentésével egyidejűleg kérheti az állami foglalkoztatási szervet, hogy a be nem töltött álláshelyre előszűrést végezzen. Az előszűrés keretében a munkaadó igényének megfelelően a járási hivatal összegyűjti az álláskeresőként nyilvántartottak közül a munkaadó elvárásainak megfelelő, közvetíthető álláskeresőket.

16. §[28]

(1) A munkaadónak a 15. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítése során az Flt. 57/A. § (1) bekezdés n)-q) pontjában meghatározott adatait az első alkalommal történő munkaerőigény bejelentésekor kell közölnie a székhelye (telephelye) szerint illetékes járási hivatallal. Ezt követően ezekről az adatokról a munkaadó akkor tájékoztatja a járási hivatalt, ha azokban változás történik.

(2) A munkaerőigény a bejelentés napjától számított legfeljebb 60 napig érvényes. A munkaerőigény érvényessége annak lejárta előtt meghosszabbítható.

17. §

(1)[29] A munkaerőigényt annál a járási hivatalnál kell bejelenteni, amelynek területén a munkaerő foglalkoztatása történik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaerőigényt, ha

a)[30] a munka természetéből adódóan a munkavégzés több járási hivatal területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdése szerinti járási hivatalnál,

b)[31] a munkaerő foglalkoztatása a foglalkoztató több - különböző járási hivatal területén lévő - telephelyén történik, a foglalkoztató székhelye szerinti járási hivatalnál

kell bejelenteni.

(3)[32] Amennyiben a munkaerőigény bejelentéshez harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló kérelem kapcsolódik, úgy a munkaerőigény a munkavállalási engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerinti is benyújtható.

(4)[33] A foglalkoztató a 15. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével a bejelentést elektronikus úton is megteheti az állami foglalkoztatási szerv e célból létrehozott elektronikus felületén (a továbbiakban: Virtuális Munkaerőpiac Portál).

18. §

(1) A járási hivatal a foglalkoztató részére közvetítést akkor végez, ha[34]

a) munkaerőigényét a 16. § (1) bekezdésében meghatározott módon bejelentette, és

b) a közvetítést kéri, továbbá vállalja, hogy

c)[35] fogadja a járási hivatal által kiállított közvetítő lappal megjelenő személyeket, és

d) a közvetítő lapon igazolja a közvetítés eredményét, és

e)[36] fogadja a járási hivatal képviselőjét, valamint tájékoztatja őt a foglalkoztatás körülményeiről.

(2)[37] A járási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott munkaerőigényt benyújtott állást kínálótól a tevékenységére és működésére vonatkozó tájékoztatást - így különösen alapító okiratának, a bejegyzésre vonatkozó okiratnak a becsatolása, adószámának bejelentését - kérhet, továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot kereshet meg.

19. §[38]

20. §

(1)[39] Ha a munkaerőigény által tartalmazott álláshely - a foglalkoztató nyilatkozata alapján - hirdethető, a járási hivatal az azzal kapcsolatos valamennyi adatot nyilvánosságra hozhatja.

(2) Ha a munkaerőigény által tartalmazott álláshely - a foglalkoztató nyilatkozata szerint - nem hirdethető, és arra a foglalkoztató közvetítést sem kér, az álláshely adatai nem hozhatók nyilvánosságra.

(3)[40] Ha a foglalkoztató a munkaerőigény által tartalmazott nem hirdethető álláshelyre közvetítést kér, az álláshellyel kapcsolatos munkakör megnevezése, az ahhoz szükséges szakképzettség, a várható kereset hozható nyilvánosságra. Az előzőekben foglaltakon kívül egyéb adatok a járási hivatal által kiválasztott, a munkaerőigénynek megfelelő személlyel közölhetők.

(4)[41] Ha a foglalkoztató nyilatkozata alapján az álláshely hirdethető, az az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatán megjelenik, és arra a külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy is kiközvetíthető.

Támogatás munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók részére

21. §

(1)[42] A kormányhivatal pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújthat olyan egyéni vállalkozó vagy jogi személy részére, aki (amely) térítésmentesen[43]

a) munkaerőpiaci és foglalkozási információt nyújt elmaradott térségekben, vagy munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek számára,

b)[44] munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs és pszichológiai tanácsadást nyújt azoknak a személyeknek, akiknek a járási hivatal e szolgáltatások igénybevételét felajánlotta, vagy

c)[45] a 9/A. §-ban meghatározott mentori szolgáltatást nyújt azoknak a személyeknek, akiknek a járási hivatal e szolgáltatást igénybevételét felajánlotta,

d) a 11. §-ban meghatározott helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást végez.

(2)[46] Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások nyújtásának további feltétele, hogy a támogatást kérő

a) a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy évig folytassa azt a szolgáltatási tevékenységet, amelynek támogatására a pályázatot benyújtotta,

b) vállalja, hogy a pályázati felhívásban meghatározott dologi feltételeket a támogatott szolgáltatás nyújtásának teljes időtartama alatt biztosítja,

c) vállalja, hogy a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban tudomására jutott adatokat rendeltetésszerűen használja fel,

d)[47] a kormányhivatal által támogatott szolgáltatást nyújtó személyek rendelkeznek az 1. mellékletben meghatározott feltételekkel, továbbá

e) a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személyeket a kormányhivatallal kötött megállapodásban rögzített azonosításra alkalmas módon nyilvántartja,

f) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeinek, és azok fennállását igazolja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás természetes személy részére abban az esetben nyújtható, ha a támogatni kért szolgáltatási tevékenységre jogosító vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik.

(4)[48]

(5)[49]

(6)[50]

(7)[51]

22. §[52]

A 21. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás nyújtása esetén a támogatásban részesülő szervezet vagy egyéni vállalkozó által nyújtott szolgáltatás szakmai és módszertani ellenőrzését a kormányhivatal látja el.

23. §

A 21. § (1) bekezdésében meghatározott támogatásokra meghirdetett pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

a) a pályázat kiírásának célját,

b) a pályázaton történő részvétel feltételeit,

c) a támogatott szolgáltatás nyújtásának dologi feltételeit,

d) a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, mértékét,

e) a pályázat tartalmára vonatkozó előírásokat és az esetleges szükséges mellékleteket, továbbá

f)[53] a támogatásra vonatkozóan a más jogszabályokban, valamint az Európai Unió jogszabályaiban meghatározott feltételeket,

g)[54] a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, valamint a pályázat elbírálásának határidejét.

24. §

(1) A támogatás vissza nem térítendő formában legfeljebb 3 évre adható.

(2)[55] A támogatásról szóló hatósági szerződésben az Flt. 21. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon kívül meg kell határozni azt a szolgáltatást, amelynek nyújtásához a járási hivatal támogatást nyújt, a támogatás mértékét, a folyósítás időtartamát, az elszámolás módját, valamint a támogatás visszakövetelésének részletes feltételeit.

(3)[56] A kormányhivatal a támogatást kérő számára nem adhat át általa nyilvántartott személyes adatot, valamint nem hirdethető álláshelyre vonatkozó munkaerőigényt.

25. §

(1)[57] A 21. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás összegének kiszámításánál a szellemi foglalkozásúak tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal által a támogatás megállapításának évét mint tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan meghatározott havi bruttó átlagkereset és a tanácsadás típusának szorzóját kell alapul venni. Ennek megfelelően a költségnorma

a) egyéni tanácsadás esetén a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan megállapított nemzetgazdasági átlagkereset x 0,026-0,035 Ft/fő/óra,

b) csoportos tanácsadás esetén a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan megállapított nemzetgazdasági átlagkereset x 0,02-0,03 Ft/óra,

c) mentori szolgáltatás esetén (ideértve a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs mentor tevékenységét is) a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan megállapított nemzetgazdasági átlagkereset x 0,01-0,015 Ft/óra.

(2)[58] Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások esetében a támogatott a támogatás 20 százalékára a kormányhivatallal kötött megállapodásban meghatározott eredmény teljesítésekor jogosult.

(3)[59] A támogatásban részesülő az általa végzett szolgáltatási tevékenységről tájékoztatja a kormányhivatalt az általuk kötött megállapodásban meghatározott módon.

A munkaerőpiaci szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatás

26. §[60]

Az álláskereső kérelmére keresetpótló juttatás állapítható meg a járási hivatal által a részére felajánlott,

a) a 7. § (3) bekezdésében meghatározott csoportos foglalkozáson (álláskereső klub) történő részvétel időtartamára vagy

b) több munkaerőpiaci szolgáltatást tartalmazó, személyre szabott szolgáltatás vagy szolgáltatások igénybevételének időtartamára,

ha a szolgáltatás vagy szolgáltatások folyamatos igénybevételének időtartama legalább az 5 napot eléri, és a szolgáltatást a járási hivatal nyújtja, vagy a kormányhivatal a szolgáltatás nyújtásához támogatást állapított meg.

27. §

(1)[61] Az álláskereső részére keresetpótló juttatás a 26. § alapján egy naptári évben legfeljebb 90 napra állapítható meg.

(2)[62] A 26. §-ban meghatározott keresetpótló juttatás összege megegyezik a kormányhivatal által támogatott képzésben részt vevők részére nyújtható keresetpótló juttatás összegével.

(3)[63] A keresetpótló juttatás az álláskereső részére a szolgáltatás igénybevételének igazolását követően folyósítható.

28. §[64]

A keresetpótló juttatás megállapításáról a járási hivatal a 26. §-ban megállapított szolgáltatást igénybe vevő álláskeresővel hatósági szerződést köt.

Gyermek felügyeletével, hozzátartozó ápolásával kapcsolatos kiadás megtérítése[65]

28/A. §[66]

(1) A hozzátartozó gondozásával, ápolásával, továbbá a gyermek (ideértve az örökbefogadott, a családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermeket és a nevelt gyermeket) felügyeletével kapcsolatban felmerült, indokolt kiadáshoz támogatás abban az esetben folyósítható, ha a gyermek felügyeletével, hozzátartozó ápolásával kapcsolatos indokolt kiadást a támogatásban részesülő számlával igazolja. A támogatás napi összege nem haladhatja meg az 5000 forintot.

(2) Nem nyújtható az (1) bekezdésben meghatározott támogatás abban az esetben, ha

a)[67] a szolgáltatást igénybe vevő személy érintett hozzátartozója a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban vagy ápolást, gondozást nyújtó szociális intézményben történő határozott vagy határozatlan idejű ellátásban részesül, valamint

b) a szolgáltatást igénybe vevő személlyel egy háztartásban élő gyermeke a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában bölcsődei, mini bölcsődei, családi bölcsődei, munkahelyi bölcsődei, óvodai, napközi otthonos elhelyezésben részesül.

29. §[68]

29/A. §[69]

Záró rendelkezések[70]

30. §

(1)[71] Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)[72]

(3)[73]

(4) A 21. § (1) bekezdésének a pályázati eljárásra vonatkozó rendelkezését, valamint a 23. §-t nem kell alkalmazni a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 26/C. §-a szerint, e rendelet hatálybalépését megelőzően indított munkaerőpiaci program esetében.

Dr. Matolcsy György s. k.,

gazdasági miniszter

1. melléklet a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelethez[74]

A szolgáltatás nyújtásának személyi feltételei

A kormányhivatal által támogatott szolgáltatást - az e) pont 3. alpontjában foglaltak kivételével - egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel, illetve az új, többciklusú képzési rendszernek megfelelően alapfokozattal vagy mesterfokozattal rendelkezők nyújthatnak, ha a következőkben meghatározott szakképzettség valamelyikével rendelkeznek:

a) munkaerőpiaci és foglalkozási információk nyújtása, valamint helyi (térségi, EURES) foglalkoztatási tanácsadás esetén bármely felsőfokú végzettség, továbbá munkaerőpiaci információnyújtás esetében ezen a területen szerzett egy év szakmai gyakorlat;

b) munka-, pálya-, rehabilitációs tanácsadás nyújtása esetén

1. munkavállalási tanácsadó végzettség,

2. szociálpedagógiai végzettség, szociálpedagógus végzettség,

3. szociális munkás végzettség,

4. munka- és pályatanácsadó végzettség,

5. felsőoktatási diáktanácsadó posztgraduális végzettség,

6. tanulási és pályatanácsadó pedagógus végzettség,

7. felsőfokú mentálhigiénés végzettség,

8. pályaorientációs tanár,

9. pszichológus vagy viselkedéselemző végzettség,

10. tanácsadó szakpszichológus végzettség, munka- és pályatanácsadó specializációval, vagy okleveles pszichológus végzettség (munka- és szervezetpszichológia vagy tanácsadás- és iskolapszichológia specializáción),

11. szociális menedzser,

12. szociológus, szociológia alapszakos szakelőadó vagy okleveles szociológus,

13. szociális szervező,

14. jogász, okleveles jogász,

15. andragógus vagy okleveles andragógus,

16. személyügyi szervező,

17. szociálpolitikus vagy okleveles szociálpolitikus,

18. gyógypedagógus, gyógypedagógus bármely szakirányon vagy okleveles gyógypedagógus,

19. bármilyen szakos tanár, tanító, óvodapedagógus,

20. igazgatásszervező, humánszervező, emberi erőforrás tanácsadó, emberi erőforrás menedzser vagy

21. romológus;

c) pszichológiai tanácsadás esetén

1. pszichológus vagy viselkedéselemző végzettség,

2. tanácsadó szakpszichológus végzettség, munka- és pályatanácsadó specializációval, vagy

3. munka- és szervezetpszichológiai szakpszichológus végzettség, okleveles pszichológus végzettség (munka- és szervezetpszichológia vagy tanácsadás- és iskolapszichológia specializáción);

d) álláskeresési tanácsadás esetén felsőfokú humán (pedagógia, pszichológia, szociológia, kommunikáció) végzettség;

e) munkaerőpiaci segítő (mentor) tevékenység esetében

1. munkavállalási tanácsadó, munkaügyi kapcsolatok vagy személyügyi szervező szakképzettség, okleveles munkaügyi és társadalombiztosítási szakember (munkaügyi kapcsolatok specializáción),

2. szociálpedagógiai végzettség, szociálpedagógus végzettség,

3. szociális munkás, szociálpolitikus vagy okleveles szociálpolitikus szakképzettség,

4. felsőfokú mentálhigiénés végzettség,

5. gyógypedagógus, gyógypedagógus bármilyen szakirányon vagy okleveles gyógypedagógus végzettség,

6. egészségügyi végzettségek: orvos, okleveles orvosdoktor, egészségügyi szociális munka, komplex rehabilitáció, rekreációs végzettség,

7. pszichológus, viselkedéselemző, okleveles pszichológus végzettség (munka- és szervezetpszichológia vagy tanácsadás- és iskolapszichológia specializáción),

8. szociális menedzser vagy szociális szervező,

9. igazgatásszervező, humánszervező, emberi erőforrás tanácsadó, emberi erőforrás menedzser,

10. szociológus szakképzettség, szociológia alapszakos szakelőadó, okleveles szociológus,

11. interkulturális pszichológia és pedagógiai vagy neveléstudományi végzettség,

12. romológus végzettség,

13. egyetemen vagy főiskolán szerzett tanári, tanítói végzettség,

14. egyetemi szintű jogász, okleveles jogász végzettség,

15. bölcsészettudományi vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség,

16. az 1. pontban fel nem sorolt egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és munkaügyi, társadalombiztosítási, személyügyi, személyzeti szakképesítés vagy szakirányú továbbképzésben szerzett személyügyi szakigazgatás-szervező szakképzettség vagy

17. középiskolai végzettség és államilag elismert felsőfokú munkaügyi, felsőfokú személyzeti, felsőfokú személyügyi, felsőfokú társadalombiztosítási, középfokú munkaügyi, középfokú személyügyi, középfokú társadalombiztosítási, szociális ügyintéző vagy szociális asszisztens szakképesítés.

2. számú melléklet a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelethez[75]

3. számú melléklet a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelethez[76]

4. számú melléklet a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelethez[77]

5. számú melléklet a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelethez[78]

6. számú melléklet a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelethez[79]