43/2007. (XII. 29.) PM rendelet

a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló 5/2006. (II. 7.) PM rendelet módosításáról

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 235. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

(1) A biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló 5/2006. (II. 7.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A biztosító az éves belső jelentést elektronikus úton a Bit. 147. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint az éves beszámolóval egyidejűleg, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva megküldi."

(2) Az R. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A biztosító az I III. negyedévről szóló negyedéves belső jelentést elektronikus úton a tárgynegyedévet követő hónap tizenötödik munkanapjáig a Felügyelet részére, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül megküldi. A IV . negyedévről szóló negyedéves belső jelentést elektronikus úton a tárgyévet követő év január 31-éig, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva megküldi."

2. §

Az R. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyesületi formában működő biztosító az éves belső jelentést elektronikus úton a Bit. 147. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint - az éves beszámolóval egyidejűleg - a Felügyelet részére, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva megküldi."

3. §

Az R. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adatszolgáltatást - az egyes jelentéseket azok kezdő lapjával együtt (a továbbiakban: nyilatkozat)- minden esetben a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás akkor tekinthető határidőre teljesítettnek, ha az elektronikusan küldött jelentés az adatfogadó rendszerben "elfogadott" státuszt kap."

4. §

(1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

5. §

(1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az R.

a) 4. § (1) bekezdésében az "azzal, hogy rendelkezéseit először a 2006. I. negyedévre vonatkozó negyedéves jelentésre, az éves adatszolgáltatás tekintetében 2006. december 31-i állapotra vonatkozóan kell alkalmazni" szövegrész,

b) 4. § (2) bekezdése,

c) 3-6. számú melléklete.

(3) E rendelet rendelkezéseit először a 2008. év I. negyedévére vonatkozó jelentés esetében kell alkalmazni.

(4) E rendelet 2008. július 1-jén hatályát veszti.

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 43/2007. (XII. 29.) PM rendelethez

"1. számú melléklet az 5/2006. (II. 7.) PM rendelethez

I. FEJEZET

BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK ÉVES BELSŐ JELENTÉSÉNEK TÁBLÁZATAI ÉS KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA

Az adatszolgáltatás formai és technikai követelményei

Az adatszolgáltatást elektronikus úton a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül kell teljesíteni.

Az adatot nem tartalmazó valamint nemleges táblát is meg kell küldeni a Felügyelet részére elektronikus formában oly módon, hogy ezen táblák összesítő sorait ki kell tölteni 0 értékkel.

A módosított táblákban a javítás miatt módosuló minden sort (beleértve az összegző sorokat is) a Mód oszlopban -"M"-mel kell megjelölni. Elektronikus úton a Felügyelet jelentésfogadó rendszerébe küldött módosításnál a teljes jelentést kell megküldeni.

A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

Éves jelentés táblázatai

Az éves jelentés kitöltése

Általános szabályok

A táblázatoknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

Az adatszolgáltatásban életbiztosítási ágazatként a Bit 2. sz. mellékletében római számokkal szereplő "termékcsoportok" tekintendőek.

A 42A1B, 42A1D és 42A1F táblázatokban, valamint a 42A2A, 42A3A1, 42A3A2, 42A3A3, 42A3B, 42A14A és 42A14B táblázatok életbiztosítási részeiben az életághoz kapcsolódó összes (nemcsak a Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos!) baleset és betegség kiegészítő biztosítással kapcsolatos adatok külön soron, a "Hagyományos életbiztosítások" alatt, a Baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kerülnek bemutatásra.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit, valamint biztosítási összegét a főbiztosítástól leválasztva kell kimutatni. Ez azt jelenti, hogy a 42A1D és 42A1F táblázatokban, a 42A2A, 42A3A1, 42A3A3 és 42A3B táblázatok életbiztosítási részeiben a baleset és betegség kiegészítő biztosítások ezen adatai külön soron (megfelelve a Bit. 2. számú mellékletében szereplő struktúrának, és alátámasztva az életbiztosítási szavatoló tőke számítás (L2 része) követelményeivel) kerülnek kimutatásra. A I. Hagyományos életbiztosítások ágazat adatainak meghatározása során a fent említett sort az összesítésnél figyelembe kell venni (azaz ebben az esetben nem részletező sorként szerepel) .

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások darabszámként megjelenő adatait mindig részletező sorként kell kimutatni, azaz a sorkód alapján magasabb szinten lévő sor adatában nem veendők figyelembe. A baleset és betegség kiegészítő biztosításhoz tartozó darabszámnak mindig meg kell jelennie a főbiztosítás ágazati során is. Darabszámot tartalmazó táblák a 42A1B, 42A1F megfelelő része, 42A3A2, 42A3A3 megfelelő része, 42A3B (járadékosok száma), 42A14A és 42A14B.

Az életbiztosítási ág vonatkozásában csak a baleset- és betegség kiegészítő biztosításokat kérjük külön bemutatni (más kiegészítő biztosítások esetében nem kell a leválasztást alkalmazni!), tekintettel arra, hogy a szavatoló tőke számítás szempontjából is csak ezek kerülnek külön kezelésre.

42A1A A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

Állományon a továbbiakban a biztosító élő, hatályban lévő szerződéseit értjük.

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként. Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Értelemszerűen idetartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is. Az éven belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

Nyitóállomány: tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

Indexálások: Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-i indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

Törlés érdekmúlás miatt: idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés (is) .

Technikai megszűnések: A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.

A "csomagbiztosítások" egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

A baleset és betegség ágazatokban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.

42A1B A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

Állományon a továbbiakban a biztosító élő, hatályban lévő szerződéseit értjük.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állományi (darabszámra vonatkozó) adatait a táblázatban "csak" részletező információként kell feltüntetni. Ezáltal egyrészt ezen darabszámok nem kerülnek az összesítésnél figyelembevételre, másrészt a biztosítónak nem kell egy szerződést daraboltan több helyen (nem egész számként) kimutatni, végső soron így a halmozódás is elkerülhető.

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként. Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Értelemszerűen ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is.

Az egy szerződővel (pl. egy munkaadó) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

Nyitóállomány: 42A1A tábla szerint.

Indexálások: Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-i indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

Technikai megszűnések: A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.

CSÉB: az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

Részleges visszavásárlásokkal érintett szerződések között kell bemutatni azoknak a szerződéseknek a darabszámát, amelyekre visszavásárlás miatt kifizetést teljesített a biztosító, azonban a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent. A szerződések záró állományát ez a változás nem érinti, darabszámukat nem kell bemutatni sem a visszavásárlások, sem az állományvesztések oszlopokban.

A biztosítottak száma a beszámolási időszak végén elnevezésű oszlopban minden egyes ágazat vonatkozásában a biztosítottak számát kell feltüntetni, csoportos biztosítás esetében a szerződéssel érintett létszám figyelembevételével.

42A1C A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.

Nyitóállomány: tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

Indexálások: Az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.

Technikai megszűnések: A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

42A1D A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, illetőleg változásait kell bemutatni, biztosítási ágazatonként (a díjmentesített szerződések kivételével) .

Nyitóállomány: 42A1C tábla kitöltési útmutatója szerint.

Technikai megszűnések: A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

CSÉB: 42A1B tábla kitöltési útmutatója szerint.

Az életbiztosítási állomány darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 42A1D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő folyamatos díjas szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is.

A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az értéket.

42A1E A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A táblázatban a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevétel és a kárkifizetés bruttó összegét kell bemutatni.

Utasbiztosítás: A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések is beleértendőek, mint csoportos biztosítások mutatandók ki.

Nyugdíjbiztosítás: Ezen a soron azon termékek főbb adatait kell bemutatni, amelyek elérési elemet tartalmaznak (a Bit. szerinti ágazati megbontásban: az elérési életbiztosítás, vegyes életbiztosítás, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, halasztott járadékbiztosítás, valamint az azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás ágazatokba tartoznak) és a biztosított legalább 62 éves életkorában járnak le, illetve ekkor indul meg a járadékbiztosítás.

Az 42A1E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű nem-életbiztosítások, illetve nyugdíjbiztosítások darabszámát, díjbevételét és kárkifizetését szerepeltetni kell.

Tűz, elemi és egyéb vagyoni biztosítások összesen sor: Azokat a vállalkozói vagyoni kockázatokat, amelyek nem a tűz és elemi kockázatok ágazatba tartoznak (pl. szállítmány ágazatba), ebben a táblában nem kell bemutatni.

A termékcsoportok esetében a szerződéseket a szerződő KSH besorolása (a gazdálkodási formát leíró statisztikai számjel 13-15. karaktere) szerint kell besorolni (pl. önkormányzati biztosítások soron az önkormányzatok által kötött biztosításokat kell feltüntetni), a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleményben ill. a 9003/2002. (SK 6.) KSH közleményben foglaltak alapján.

42A1F Az életbiztosítási ág záró állományának részletezett bemutatása a tárgyidőszak végén

A táblázatban a szerződések hátralevő lejárati ideje szerint, naptári évre számítva (pl. 1998. március 8-án induló 10 é-ves futamidejű szerződés esetén 2004. év végi jelentésben 4 év van hátra, így az 1. oszlopban szerepeltetendő) kell bemutatni a hatályban lévő szerződéseket darabszám és biztosítási összeg szerinti megbontásban.

A táblázat 7. oszlopában bemutatott értékeknek soronként meg kell egyezniük a 42A1B táblázat 14. oszlopában bemutatott értékekkel.

Biztosítási összeg az egyes ágazatok szerint:

Díjvisszatérítéses elérési biztosítás esetén: az elérési biztosítás szerint teljesítendő elérési biztosítási összeg

Vegyes életbiztosítás esetén: ha a haláleseti és az elérési biztosítási összeg eltér, akkor az elérési biztosítási összeg

Term fix életbiztosítások esetén: a lejárati összeg

Járadékbiztosítások esetén: az éves járadékszolgáltatás értéke

Kiegészítő balesetbiztosítás esetén: egyösszegű kifizetéskor a 100%-hoz tartozó biztosítási összege, járadékos kifizetéskor az éves járadékszolgáltatás értéke

Kiegészítő betegségbiztosítás esetén: pl. műtéti térítésnél a választható kategóriák közül a legmagasabb biztosítási összegű kategória biztosítási összege, napidíj esetében a térített napok maximumára számított (összesített) szolgáltatás értéke

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén: a haláleset esetén fizetendő szolgáltatás a tárgyidőszak végén (pl. ha a biztosított befektetési egységeinek x%-ban meghatározott a szolgáltatás, akkor a tárgyidőszak végi záró érték x%-át kell venni, ha ez magasabb az egy összegben meghatározott haláleseti kifizetésnél)

42A1G A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A táblázatban a biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, a biztosított hitelösszeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni.

Az egyéni hitelfedezeti biztosítások alatt a természetes személlyel kötött szerződést kell érteni. A kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.

Az "Egyéni hitelfedezeti biztosítások" fősor alatti "egyéb" soron csak a fentiek egyikébe sem sorolható szerződések adatait lehet megjeleníteni.

42A2A A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

Ez a táblázat a biztosító díjbevételét mutatja be biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban. A tábla kitöltésének alapja a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Bszkr.) .

Díjbevétel: a Bszkr. 2. sz. melléklet alapján az eredménykimutatás A) 01. sor a) + B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg.

Beszámolási időszakra megszolgált díj: a Bszkr. 2. sz. melléklet alapján az eredménykimutatás A) 01. sor +B) 01. sora.

Viszontbiztosításba adott díjbevétel: a Bszkr. 2. sz. melléklet alapján az eredménykimutatás A) 01. sor b) + B) 01. sor b) pontjában szereplő összeg.

Befolyt, pénzügyileg realizált díjbevétel alatt be kell mutatni az 1. oszlopban szereplő előírt díjbevételből az adott időszakban befolyt részt. Csak az összesen, valamint az élet üzletág részösszesen és nem élet üzletág részösszesen cellákat kell kitölteni!

Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket. A biztosító díjbevételének ezt a részét az egyszeri díjas díjbevétel oszlopában nem kell bemutatni.

42A2C Jelzáloghitelezés bemutatása a tárgyidőszak végén

A Bit. 5. § (6) bekezdés f) pontjában meghatározott jelzáloghitelezésre vonatkozó néhány adatot, a hitelszerződésekre vonatkozó állományadatokat és a jelzáloghitel szerződések értékét kell bemutatni. A táblázat második felében külön sorokon kell bemutatni az egyszeri díjas termékekhez kapcsolódó jelzáloghitelezési tevékenységet.

Átlagos futamidő: Az adott ágazatban kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódóan nyújtott jelzáloghitelek hátralévő futamidejének számtani átlaga.

Jelzáloghitelezés kitöltése: csak a Felügyelet által jóváhagyott Bit. 68. § (5) bekezdés szerinti módszertani elvek birtokában lehet a tevékenységet művelni. Amennyiben pl. egy hitelintézet jelzáloghitelezési tevékenységéhez kapcsolódik a biztosítás, úgy a tevékenységet a megfelelő biztosítási termékeknél kell szerepeltetni.

42A3A1 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A táblázatban be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes) és az IBNR tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint. Amennyiben az IBNR tartalék kért megbontása nem adódik a számítási módszerből, vagy az torz eredményt ad, az adott ágazat és a biztosító sajátosságainak megfelelően kell a megbontást megbecsülni. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni (például egy 1998. december 3-án bekövetkezett káreset a 2004. évről szóló éves adatszolgáltatás esetében 6 éve bekövetkezettnek számít, így az 1. oszlopban szerepeltetendő) .

Egyezőségek:

Bekövetkezett és bejelentett károkra történt tárgyidőszaki kárkifizetés összesen (5. oszlop) = a Bszkr. 2. sz. melléklet eredménykimutatás A) 04. sor aa) 1. pont + B) 05. sor aa) 1. pont szerinti összeg.

Függőkár tartalék (tételes) összege + IBNR tartalék összesen (10. oszlop + 11. oszlop) = a Bszkr. 1. sz. melléklet mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok bruttó összeg [ aa) +ba) ]

42A3A2 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

A táblázatban be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban, a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint egyrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében megtörtént a kárkifizetés, másrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében a jövőben várható kifizetés.

A tárgyidőszakban részben kifizetett károk esetében az 1-5. oszlopokban, valamint a fennmaradó, várható kárkifizetés miatt a 6-10. oszlopokban is fel kell tüntetni a darabszámot.

42A3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat kell részletezetten bemutatni.

A részletezés érinti azt, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt ágazatonként, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A Halasztott, illetve az azonnal induló vagy már megindult járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

A táblázat 3. oszlopában a kiegészítő termékként megkötött és a kiegészítő termékből fakadó kárkifizetést és szolgáltatást kell feltüntetni.

A "Baleset és betegség kiegészítő biztosítások" sorban a csak kiegészítőként köthető módozatok szerepelnek. Azoknál a csak élet ágat művelő biztosítóknál, akik a baleset és betegség biztosításokra is rendelkeznek engedéllyel, az önállóan megkötött baleset és betegség biztosítások bemutatását is ezen a soron kérjük. E sor 3. oszlopában kell feltüntetni azon kárkifizetéseket és szolgáltatásokat, melyek a baleset és betegség kiegészítő biztosításokból fakadnak.

Ebből: részleges visszavásárlások között azoknak a - megelőző oszlopban is bemutatandó - visszavásárlásoknak a számát, illetve a kifizetéseknek az értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.

42A3B Járadék-kifizetések a tárgyidőszakban

Ebben a táblázatban kell kimutatni a járadékosok számát és az adott évben kifizetett járadék összegét, ági, életbiztosítási ágazati, valamint a kötelező gépjárműfelelősség-biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások megbontásban.

42A4A A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

Ebben a táblázatban a biztosító igazgatási, szerzési, kárrendezési és befektetési költségeit kell bemutatni.

Szerzési költség: a Bszkr. 2. sz. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor a) ± b) pont + B) 10. sor a) ± b) pontjából.

Igazgatási költség: a Bszkr. 2. sz. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor c) pont+B) 10. sor c) pontjából.

Kárrendezési költség: ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetését kell érteni, a Bszkr. 2. sz. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 04. sor ab) pont + B) 05. sor ab) pontjából.

Befektetési költség: A biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten rendelhető költségek.

A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás adatainak a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet alapján számított adatokkal kell megegyezni, a Bit. 105. § (2) bekezdésén alapulva.

42A5AA A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5AB A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

Ezek a táblázatok a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak.

Belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító

EU-n belüli: Magyarországon kívüli, de EU tagországbeli székhellyel rendelkező biztosító

EU-n kívüli: Nem magyarországi és nem más EU tagországbeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító

A viszontbiztosítónak átadott díj:

42A5AA 1. sor 1. oszlop + 42A5AB 1. sor 1. oszlop = a Bszkr. 2. sz. melléklete alapján eredménykimutatás A) 01. sor b) pont + B) 01. sor b) pont

A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:

42A5AA 1. sor 2. oszlop + 42A5AB 1. sor 2. oszlop = a Bszkr. 2. sz. melléklete alapján eredménykimutatás A) 09. sor d) pont + B) 10. sor d) pont

A viszontbiztosító kármegtérítése:

42A5AA 1. sor 3. oszlop + 42A5AB 1. sor 3. oszlop = a Bszkr. 2. sz. melléklete alapján eredménykimutatás A) 04. sor aa) 2. pont + B) 05. sor aa) 2. pont

42A5AC A passzív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A viszontbiztosítókat fontossági sorrendben (a viszontbiztosítási díj nagysága szerint csökkenő sorrendben), honosságuk megjelölésével kell megadni.

Az összes vb partnernek fizetett vb díj 1%-a alatti vb partnerek adatait a nem részletezett sorban kell szerepeltetni.

A 42A5AC tábla mindösszesen sorában bemutatott viszontbiztosítási díjnak meg kell egyeznie a 42A5AA és a 42A5AB táblázatokban bemutatott viszontbiztosítónak átadott díjak összegével.

A viszontbiztosító minősítése: a minősítő cég által adott osztályzat.

A minősítő cég neve: a minősítő cég rövid nevét elegendő feltüntetni (pl. S&P, AmBest, Moodys stb.)

Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész a biztosítástechnikai tartalékból: Az adott viszontbiztosítóra jutó összes tartalékrész, beleértve a követelésként a mérleg eszközoldalán megjelenő díjtartalékot és a mérleg forrásoldalán a bruttó tartalékokból levonandó, viszontbiztosítóra jutó tartalékrészt is.

42A5BA Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5BB Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

Ezek a táblázatok a biztosító aktív viszontbiztosításainak a bemutatására szolgálnak. Belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító

EU-n belüli: Magyarországon kívüli, de EU tagországbeli székhellyel rendelkező biztosító

EU-n kívüli: Nem magyarországi és nem más EU tagországbeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító

42A5BC tábla Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A direktbiztosítókat a viszontbiztosítási díj nagysága szerint, honosságuk megjelölésével, fontossági (díjbevétel nagysága szerintit csökkenő) sorrendben kell megadni.

A 42A5BC tábla összesen sorában bemutatott kapott viszontbiztosítási díjnak meg kell egyeznie a 42A5BA és a 42A5BB táblázatokban bemutatott direkt biztosítótól kapott díjak összegével.

Megképzett tartalék: az adott cedens biztosítóval kötött aktív viszontbiztosítási ügyletek kapcsán megképzett biztosítástechnikai tartalékok összege.

42A8A A tartalékok és fedezeteinek bemutatása a tárgyidőszak végén

A biztosítástechnikai tartalékokat és a tartalékok fedezetét képező (mögötte álló) portfoliók értékeit kell bemutatni ebben a táblában élet-, nem életbiztosítási ági megbontásban, valamint a matematikai tartalékra vonatkozóan a tartalék és fedezetének hátralévő átlagos futamidejét kell feltüntetni.

Hátralévő átlagos futamidő: a Tpt. 5. §. 49. pontja szerinti értelmezésben, két tizedesre kerekítve. A 42A8A1 - 42A8A24 sorokban a tartalékok mérlegértékét kell kimutatni, azaz nem életági tartalékok esetében a nettót, életbiztosítások esetében a kockázati életbiztosítások tartalékain kívül a bruttót.

42A8A tábla 1. sor 1. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás D (41A24) sor 2. oszlop

42A8A tábla 2. sor 1. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C (41A23) sor 2. oszlop

42A8A tábla 2. sor 2. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C (41A23) sor 3. oszlop

42A8A tábla 3. sor 1. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C1 (41A231) sor 2. oszlop

42A8A tábla 3. sor 2. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C1 (41A231) sor 3. oszlop

42A8A tábla 4. sor 1. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C2 (41A232) sor 2. oszlop

42A8A tábla 4. sor 2. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C2 (41A232) sor 3. oszlop

42A8A tábla 5. sor 1. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C3 (41A233) sor 2. oszlop

42A8A tábla 5. sor 2. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C3 (41A233) sor 3. oszlop

42A8A tábla 6. sor 1. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 (41A234+41A235+ 41A236) sor

2.oszlop

42A8A tábla 6. sor 2. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 (41A234+41A235+ 41A236) sor

3.oszlop

42A8B1 Nagy károk tartalékának bemutatása a tárgyidőszak végén

A nagy károk tartalékának képzését és felhasználását kell ebben a táblázatban ismertetni.

Egyéb: Azon nagykockázatokra képzett tartalék, amelyek nem sorolhatók a 8/2001. (II. 22.) PM rendelet 13. § (2) bekezdés a), b), c) d) pontja szerinti kockázatokhoz.

42A8B2 A nagy kockázatok főbb adatainak bemutatása

Ezt a táblázatot a nagy kockázatok és nagy károk határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet előírása szerint, a nagy kockázatokra vonatkozóan kell kitölteni.

Szerződésszám: A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat Szerződésszám oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.

Biztosítási összeg: a megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg, ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.

Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma: A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifizetett károk darabszáma az előző időszakokban, illetve a tárgyidőszakban bekövetkezett károk szerinti bontásban.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

Függő (nyitott) károk darabszáma: A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos, bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

Tárgyidőszaki kárkifizetés: A 3-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok bemutatása" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

Függő (nyitott) károk becsült kárkifizetése: A 6-7. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

42A8B3 Nagy károk főbb adatainak bemutatása a tárgyidőszak végén

Ezt a táblázatot a nagy kockázatok és nagy károk határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet előírása szerint, a nagy károkra vonatkozóan kell kitölteni.

Tárgyidőszakban kifizetett nagy károk darabszáma: A nagy károk fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifizetett károk darabszáma az előző időszakokban, illetve a tárgyidőszakban bekövetkezett károk szerinti bontásban.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

Függő (nyitott) nagy károk darabszáma: A nagy károk fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos, bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

Tárgyidőszaki kárkifizetés: Az 1-3. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk bemutatása" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

Függő (nyitott) nagy károk becsült kárkifizetése: A 4-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

42A8E A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett tartalékok bemutatása. Az eszközalapokon felül be kell mutatni, pl. a kockázati részre képzett matematikai tartalékot, az esetlegesen kiígért hozamra vonatkozóan képzett tartalékrészeket stb.

42A9A Kimutatás a biztosító befektetéseiről

Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetéseit (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközeit, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A táblázatban a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni.

A fedezeti portfolió értékének legalább a fedezett tartalék mértékét el kell érnie, de azt meg is haladhatja, kivéve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának esetében.

A "biztosítékkal nem fedezett és szabályozott értékpapírpiacra be nem vezetett értékpapír", illetve a "nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott eszköz" értelmezésénél a Bit. 137. § (3) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

A Nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott eszközhöz döntően a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott intézmények kapcsolódnak, ideértve az EBRD-t is.

Tőzsdén nem jegyzett diszkont kincstárjegyek szerepeltetése a 9A tábla részletező soraiban: Mind a 38. (Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint elismert értékpapírpiacra be nem vezetett részvény, kötvény), mind a 40. (Elismert értékpapírpiacra be nem vezetett kötvények) sorban szerepeltetni kell az értéküket.

A másodlagos értékpapír a Tpt. 5. § 76. pontjában leírtak szerint definiált.

Az önkormányzati kötvényeket az Egyéb soron kell szerepeltetni.

42A9B2 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól

Ez a táblázat azon befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére.

Az alapok elnevezését az 1. Az alapok nevei oszlopban kell megadni.

Könyv szerinti érték: piaci érték a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján.

A táblázat 2. sor 5. oszlop = Bszkr. 1. sz. melléklet Mérleg Eszközök C. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával.

42A9D Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező, a 42A9A táblában bemutatott befektetésein (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközein elért hozamot, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam, azaz a könyv szerinti hozam értendő alatta. Pl. a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek/veszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. (Ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege) .

Adott kötvény hozamát mindig a kötvény által meghatározott sorban kell együttesen kimutatni. Az időben elhatárolt kamatokat is ugyanazon a soron kell szerepeltetni, nem az elhatárolt kamatok, bérleti díjak részösszesen soron.

42A9F A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

Ez a táblázat a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be a következők szerint:

A matematikai tartalék esetében (1. sor): a fedezetbe vont eszközök portfoliójára kell a számításokat elvégezni.

Az ügyfeleknek garantált hozamot az élet és nem-élet ági matematikai tartalékok azon részére kell számítani, ahol a biztosító hozamot ígér, beleértve a technikai kamatlábat is, mint minimális garantált hozamot és az időszakosan változó hozamígéretet is.

A számított értéket a táblázat pénz- és tőkepiaci eszközök sorában kell feltüntetni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fedezeti eszközök alapján kell számítani, leválasztva a pénz- és tőkepiaci eszközöket, hanem kizárólag a tartalékok szerint.

A matematikai tartalékok azon részét, amelyre nem történik hozamígéret, nem kell bevonni a számításokba, így azokat sem, ahol nincs technikai kamatláb vagy hozamígéret, azaz a befektetések kockázatát az ügyfél viseli.

A matematikai tartalékokra számított átlagos garantált hozam tárgyidőszakon belül változhat. A változások kezelését az időszakon belül ugyancsak átlagolással kell megoldani. Az időben történő átlagoláshoz használt módszer megválasztásánál negyedévről negyedévre következetesen kell eljárni.

A biztosítástechnikai tartalékok (2. sor): A táblázat második sorában a biztosító összes biztosítástechnikai tartaléka (matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli) állományát fedező portfoliót kell itt bemutatni.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében (3. sortól) alaponként is el kell a számítást végezni.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit az 1. Alapok nevei oszlopba kell beírni.

2. oszlop (Nyitó állomány) és 3. oszlop (Záró állomány): az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni.

4. oszlop: A befektetési állomány változása (nettó) = Nettó ÁV = a portfolió bevételei mínusz kiadásai az értékelési időszakban.

5. oszlop: A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó) = Idővel súlyozott

ahol

CF = nettó be-ill. kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig

N' = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma T = az értékelési időszak napjainak a száma

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma

6. oszlop: Számláló = Záró állomány mínusz Nyitó állomány mínusz Nettó ÁV

7. oszlop: Nevező = Nyitó állomány plusz Idővel súlyozott ÁV

8. oszlop: A portfolió tárgyidőszaki hozama (%) = [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó ÁV) /(Nyitó állomány + Idővel súlyozott ÁV) ] * 100

9. oszlop: A portfolió évesített hozama (%) = (A portfolió tárgyidőszaki hozama) * 365/(Tárgyidőszak vége -Tárgyidőszak eleje)

10.oszlop: A tárgyidőszak eleje (t-1) = a tárgyévet megelőző év december 3 1-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében)

11. oszlop: A tárgyidőszak vége (t) = a tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében)

12. oszlop: Referencia hozam (%) = A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó hozamelvárás.

13.oszlop: Ügyfeleknek garantált hozam (%) = A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált hozam a tárgyidőszakra vonatkozóan.

Referencia index fogalma: A portfoliókezelési (vagyonkezelési), vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja éves hozamszámítással.

A piaci hozamszámításnak a hagyományos portfoliók esetében a Tpt. 15. számú mellékletében foglalt elveken kell alapulnia. A biztosítónak belső szabályzatában szükséges rögzítenie, hogy az eszközök piaci árazásakor mely forrásból származó, milyen árakkal számolja az adott portfolió piaci értékét.

42A10A Kimutatás az ingatlanbefektetésekről a tárgyidőszak végén

A biztosító ingatlanainak bemutatására szolgál a táblázat.

Külön soron is (részletező sorként) kell feltüntetni a matematikai tartalék fedezetére bevont, saját használatban lévő ingatlanok állományát, állományváltozását és hozamát.

42A10B Kimutatás az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak részére végzett szolgáltatásokról

Amennyiben a biztosító egy pénztár részére több portfoliót kezel az összes vagyontömegen belül, azokat külön-külön soron lehet bemutatni, megnevezve az egyes portfoliókat. Egy önkéntes- és magánnyugdíjpénztár vagyonának kezelésekor legalább az önkéntes, illetve a magán ág vagyonára vonatkozó információkat külön-külön soron kell bemutatni.

A kezelt vagyon hozama = bruttó, 365 napra számított évesített hozam

Adomány = Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 17. § (1) bekezdése szerint.

42A13A A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

A biztosító személyi állományának bemutatására szolgál ez a táblázat.

Hálózat: minden olyan egységet ide kell érteni, amely a központon kívüli, pl. fiók, kirendeltség stb.

Létszám: Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.

Bérköltség: itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért.

Felső vezetés: idesorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető, vezető orvos és belső ellenőr, és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.

Üzleti dolgozók: idesorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők stb.) .

Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak: idetartoznak a szerződéssel, megbízással (nem a biztosítóval fennálló munkaviszonyban foglalkoztatott) dolgozó munkatársak (Pl.: felügyelő bizottság tagjai, orvosok, szakértők, egyéb választott - külföldi - tisztségviselők stb.) .

A 1.2.1. "megbízással dolgozó, egyéb munkatársak" és a 1.2.2.1., 1.2.3.1. "egyéni vállalkozó" sorokban a számított létszámot kell közölni.

A többes ügynökök és az alkuszok adatait a Hálózat részben kell kimutatni.

42A13D A biztosító szervezeti felépítése

E táblázat helyén a biztosító szervezeti sémáját, annak változásait (központ, hálózat felépítése) bemutató anyagot kell megküldeni, feltüntetve rajta a 13/D tábla jelzését.

Az egyes szervezeti egységek mellett az adott szervezeti egység vezetőjének nevét is fel kell tüntetni!

42A14A A nyilvántartásba vett panaszbejelentések felmérése a tárgyidőszak folyamán

Ebben a táblázatban a biztosítókhoz írásban és elektronikus úton beérkezett, és nyilvántartásba vett, a biztosító tevékenységével kapcsolatos panaszokat kell bemutatni. Egy biztosítási ügyhöz érkezett megkeresések (így a fellebbezés is) nem számít újabb panaszügynek.

Összes szerződés darabszáma: a 42A1A és 42A1B tábla adataival megegyezően.

A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díj felosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

A panaszügy darabszámának megbontásánál az egy levél kapcsán bejelentett több, különböző jellegű panaszt a megfelelő oszlopok mindegyikében fel kell tüntetni.

Az időszak végén még lezáratlan, de a jelentés készítésekor már lezárt panaszügyeket az ismert információk alapján kell besorolni. Azokat a panaszügyeket, amelyeket a jelentés készítésének időpontjáig még nem zártak le, aszerint kell a megfelelő oszlopba sorolni, hogy a bejelentés óta eltelt-e már 30 nap (30 napon túli), illetve még nem telt-e el (30 napon belüli) .

42A14B A perek és az azokra történt kifizetések, megtérülések a tárgyidőszak folyamán

Ez a táblázat a tárgyidőszak peres ügyeit hivatott bemutatni.

A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díj felosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

Pervesztés: a polgári perrendtartásról szóló törvény gyakorlata szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legfeljebb 49% mértékben pervesztes ügyeket.

Pernyerés: a polgári törvénykönyv gyakorlata szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legalább 50% mértékben pernyertes ügyeket.

A táblázatban fel kell tüntetni a tárgyévben indított és a tárgyévben lezárt pereket is.

A 1-3. oszlopa esetében a biztosító által kezdeményezett perek megnyerése, ill. elvesztése a biztosító szemszögéből értelmezendő. A 4-6. oszlopban az ügyfelek által kezdeményezett perek esetében a pervesztést és pernyerést az ügyfél szemszögéből kell megjelölni.

42A15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem élet ág

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete A) részének megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3)-(4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ág 1-2. (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások minimális szavatoló tőke számítását szintén ebben a táblázatban kötelesek bemutatni.

7-8., illetve 28-29. sorok: Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni.

42A15A2 A károk részletezése (az elmúlt üzleti év káradatai a nem élet ágban)

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete A) 32-35. pontjainak megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3)-(4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ág 1-2. (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások káradatainak részletezését szintén ebben a táblázatban kötelesek bemutatni.

Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj): Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint: bj=bj1/3+l,5 bj2+bj3.

42A15B1 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete B) részének megfelelően.

Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (1): Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (L1), az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (L2), illetve a befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet (L3) összegeként adódik.

Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, második eredmény (R2): A 8-11. sorok alapján számítandó a következő képlet szerint:

42A15B2 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázatai

Ebben a táblázatban az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete B) 14., illetve A) 1-44. pontjainak megfelelően; az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

7-8., illetve 28-29. sorok: Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni.

42A15B3 A károk részletezése (az elmúlt üzleti év káradatai az élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázataira)

Ebben a táblázatban az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete A) 32-35. pontjainak megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni, az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj): Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint: bj=bjl/3+l,5 bj2+bj3.

42A15C Összefoglaló táblázat a tőkeszükségletről

Ebben a táblázatban a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni: A minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42A15A1 és 42A15B1 táblák, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 126-128. §, a biztonsági tőkét a Bit. 125. §, a vagyonkezelési tevékenység miatt szükséges többlet szavatoló tőkeszükségletet pedig a Bit. 66. § (5) és (6) bekezdése alapján.

Az élet és a nem-élet ág együttes művelésére engedélyt kapott biztosítók esetében az egyes ágak Bit. 126-128. § szerinti minimális biztonsági tőkéjét az egyes ágaknál kérjük bemutatni, függetlenül a Bit. 64. § (5) bekezdésében foglaltaktól.

42A15D Szavatoló tőke a tárgyidőszak végén

Ebben a táblázatban a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a Bit. 123-124. §-ának, valamint 66. § (6) bekezdésének megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3)-(4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ág 1-2. (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, a Bit. 64. § (5) bekezdése alapján teljes rendelkezésre álló szavatoló tőkéjüket, illetve annak minden elemét az "Életbiztosítási ág" oszlopban kötelesek bemutatni. Ilyen esetben az ebben az oszlopban kimutatott rendelkezésre álló szavatoló tőkének kell fedeznie a biztosító teljes tőkeszükségletét.

Befizetett jegyzett tőke a befizetett osztalékelsőbbségi részvény nélkül: Biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a Bit. 123. § (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt feltételek.

A korrigált alárendelt kölcsöntőke és az osztalékelsőbbségi részvény figyelembe vehető mértéke: A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből és az osztalékelsőbbségi részvényből a Bit. 123. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

Korrigált alárendelt kölcsöntőke: A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a Bit. 123. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

10-12. sor: Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a Bit. 123. § (4) bekezdése a)-h) pontjaiban foglalt feltételeknek.

Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete: A levonandó diszkontálási különbözetet a nem-élet ágra, a Bit. 124. § (2) bekezdése c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

42A17A1 Bevételi adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

Ebben a táblázatban, megfelelve az Európai Unió statisztikai adatgyűjtéséből adódó követelményeknek, a főbb bevételi adatokat földrajzi megbontásban kell bemutatni.

42A17A111 sor: tartalmazza a biztosítási szerződésekből származó összes Közvetlen bruttó biztosítási díjbevételt, melyet a következők szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein), valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A1111 sor: a székhely szerinti tagállam szempontjából, a más országokban működő fiókok bruttó díjbevételét kell bontani a következők szerint: az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A1112 sor: a székhely szerinti tagállam szempontjából, a bruttó díjbevételt a más államokba nyújtott szolgáltatás szabadsága alapján bontani kell a következők szerint: az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A112 sor: a székhely szerinti tagállam szempontjából a bruttó aktív viszontbiztosítási díjbevételt bontani kell a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosításba adó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A12 sor: a székhely szerinti tagállam szempontjából a viszontbiztosítók bruttó díjbevételből való részesedését bontani kell a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A13 sor: a 92/49/EGK és a 92/96/EGK irányelvek szerint meghatározott külföldi fiókok számát tartalmazza a következő bontásban: saját országon kívüli egyes EU, EGT országok, Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A2 Kárkifizetési adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

Ebben a táblázatban, megfelelve az Európai Unió statisztikai adatgyűjtéséből adódó követelményeknek, a főbb kárkifizetési adatokat földrajzi megbontásban kell bemutatni.

42A17A211 sor: tartalmazza a biztosítási szerződések alapján teljesített Közvetlen bruttó kárkifizetést, melyet a következők szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein), valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A2111 sor: a székhely szerinti tagállam szempontjából, a más országokban működő fiókok bruttó kárkifizetését kell bontani a következők szerint: az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A2112 sor: a székhely szerinti tagállam szempontjából, a bruttó kárkifizetést a más államokba nyújtott szolgáltatás szabadsága alapján kell bontani a következők szerint: az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A212 sor: a székhely szerinti tagállam szempontjából az aktív viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos kárkifizetést kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosításba adó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A22 sor: a székhely szerinti tagállam szempontjából a passzív viszontbiztosítási tevékenység következtében befolyt kárbevételt (=bevétel kármegtérülésből) kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A23 sor: a székhely szerinti tagállam szempontjából a nem viszontbiztosítási tevékenység következtében befolyt kárbevételt (=bevétel kármegtérülésből) kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17B Élet ágazatok bemutatása egyéni és csoportos szerződések megbontásban

Ebben a táblázatban, megfelelve az Európai Unió statisztikai adatgyűjtéséből adódó követelményeknek, az életbiztosítási szerződések főbb adatait egyéni és csoportos szerződések, illetve díj-visszatérítéses és nem díj-visszatérítéses szerződések megbontásban kell bemutatni.

Díj-visszatérítéses szerződésnek tekintendők azon szerződések, amelyek esetében a szerződési feltételek alapján a biztosítottat (szerződőt, kedvezményezettet) a biztosító tárgyévi, illetve tárgyévet megelőző évei eredményéből visszajuttatás (visszafizetés, díjjóváírás, többletszolgáltatás) illeti meg.

42A17D Külföldi kockázatvállalások főbb adatai

Ebben a táblázatban, megfelelve az OECD statisztikai adatgyűjtéséből adódó követelményeknek, a külföldi kockázatvállalások főbb adatait kell megadni.

Külföldi kockázatvállalás alatt a belföldön kötött határon kívüli kockázatvállalást ériünk. A kötelezettségvállalás "helyének" meghatározása a Bit. 3. § 36. pontja szerint alkalmazandó.

42A17E Magyarországi biztosító külföldi egységeinek főbb adatai

Ebben a táblázatban, megfelelve az OECD statisztikai adatgyűjtéséből adódó követelményeknek, a magyarországi biztosító külföldi egységeinek főbb adatait kell megadni.

Külföldi kockázatvállalás alatt a belföldön kötött határon kívüli kockázatvállalást ériünk. A kötelezettségvállalás "helyének" meghatározása a Bit. 3. § 36. pontja szerint alkalmazandó.

42A18 Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások kiegészítő adatai

Ebben a táblázatban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatos adatokat kell bemutatni.

A díjkövetelés; a függő, beazonosítatlan tételek állományát és a tartalékok értékeit (tételes, IBNR, járadéktartalék) a tárgyidőszak végi állapotnak megfelelően kell szerepeltetni. A tartalékok értékét és a kárkifizetések összegét bruttó értékként kell kimutatni. A tárgyidőszakban újonnan képzett járadéktartalék a járadéktartalék záró értékének az a része, amelyet a tárgyidőszakban újonnan járadékosokká váltak számára képeztek meg.

A darabszámok esetében az adott érték mögött lévő állomány nagyságát kell feltüntetni. A függő, beazonosítatlan tételek esetében a beérkezett, de még nem beazonosított, szerződésre nem könyvelt díjbefizetések összegét és az ilyen tételek számát kell bemutatni.

42A20 A nemek szerinti eltérő díjak és szolgáltatások alapjául szolgáló arányos statisztikák bemutatása a tárgyidőszak végén (%)

A táblázatban azon hatályban lévő szerződések kockázatértékelésében használt statisztikák nemek szerinti arányát (női/férfi) kell bemutatni kor- és termékcsoportonként, melyeknek díja és/vagy szolgáltatása nemek szerint eltérő.

A táblázat alapvetően termékenkénti adatokat kér, összevontan (termékcsoportra) akkor lehet az arányokat bemutatni, ha a termékcsoport fő kockázatának díjkalkulációjában a nemek szerinti paraméter-arány a csoporton belül azonos.

Az ágazati besorolás alatt a Bit 1. és 2. sz. mellékletében szereplő ágazati besorolásokat kell alkalmazni. Ha egy termék (csoport) több ágazatot is érint, akkor az összes érintett ágazatot fel kell sorolni.

A korcsoportonkénti kockázati paraméterek aránya a díjkalkuláció során használt statisztikai adatok (káradatok, vagy halandóság) korcsoportonkénti átlagának hányadosát jelenti. (A Bit. 96/A. §-a szerint csak abban az esetben alkalmazhat nemek szerint eltérő díjat vagy szolgáltatást a biztosító, ha azt releváns és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal alá tudja támasztani.)

Amennyiben a nemek közt nem az életkori, hanem egyéb sajátosságok döntenek, e paraméter megnevezése és az alkalmazott arány feltüntetése szükséges.

A statisztikák forrása lehet KSH, saját gyűjtés, vagy külső cég által a biztosító számára gyűjtött, készített adatbázis a vonatkozási év megjelölésével.

41A Mérleg

A Bit. 147. § (1) bekezdés szerint az éves beszámoló mérlegét számítógépes feldolgozásra alkalmas módon ezen tábla kitöltésével is teljesíteni kell.

Az éves beszámoló mérlegének formája és tartalma a Bszkr. 1. sz. melléklete szerint értendő és alkalmazandó.

41B Eredménykimutatás

A Bit. 147. § (1) bekezdés szerint az éves beszámoló eredménykimutatását számítógépes feldolgozásra alkalmas módon ezen tábla kitöltésével is teljesíteni kell.

Az éves beszámoló eredménykimutatásának formája és tartalma a Bszkr. 2. sz. melléklete szerint értendő és alkalmazandó.

41VE Vezető életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

E táblában kell bemutatni a biztosító ágazati díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is, az eredménykimutatás bontásának megfelelően. Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének feltüntetésével.

41VN Vezető nem életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

E táblában kell bemutatni a biztosító ágazati díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is, az eredménykimutatás bontásának megfelelően. Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének feltüntetésével.

II. FEJEZET

BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK NEGYEDÉVES BELSŐ JELENTÉSÉNEK TÁBLÁZATAI ÉS KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA

Az adatszolgáltatás formai és technikai követelményei

Az adatszolgáltatást elektronikus úton a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül kell teljesíteni.

Az adatot nem tartalmazó, valamint nemleges táblát is meg kell küldeni a Felügyelet részére elektronikus formában oly módon, hogy ezen táblák összesítő sorait ki kell tölteni 0 értékkel.

A módosított táblákban a javítás miatt módosuló minden sort (beleértve az összegző sorokat is) a Mód oszlopban -"M"-mel kell megjelölni. Elektronikus úton a Felügyelet jelentésfogadó rendszerébe küldött módosításnál a teljes jelentést kell megküldeni.

A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

Negyedéves jelentés táblázatai

A II. negyedéves jelentés kiegészítő táblázatai

A negyedéves jelentés kitöltése

Általános szabályok

A táblázatoknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk. Tárgyidőszakon a tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszak értendő. Az adatszolgáltatásban életbiztosítási ágazatként a Bit 2. sz. mellékletében római számokkal szereplő "termékcsoportok" tekintendőek.

A 42B1B és 42B1D táblázatokban, valamint a 42B2A, 42B3A1, 42B3A2, 42B3A3 és 42B14A táblázatok életbiztosítási részeiben az életághoz kapcsolódó összes (nemcsak a Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos!) baleset és betegség kiegészítő biztosítással kapcsolatos adatok külön soron, a "Hagyományos életbiztosítások" alatt, a Baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kerülnek bemutatásra.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit a főbiztosítástól leválasztva kell kimutatni. Ez azt jelenti, hogy a 42B1D táblázatban, a 42B2A és 42B3A1 és 42B3A3 táblázatok életbiztosítási részeiben a baleset és betegség kiegészítő biztosítások ezen adatai külön soron [megfelelve a Bit. 2. számú mellékletében szereplő struktúrának, és alátámasztva az életbiztosítási szavatoló tőke számítás (L2 része) követelményeivel] kerülnek kimutatásra. A I. Hagyományos életbiztosítások ágazat adatainak meghatározása során a fent említett sort az összesítésnél figyelembe kell venni (azaz ebben az esetben nem részletező sorként szerepel) .

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások darabszámként megjelenő adatait mindig részletező sorként kell kimutatni, azaz a sorkód alapján magasabb szinten lévő sor adatában nem veendők figyelembe. A baleset és betegség kiegészítő biztosításhoz tartozó darabszámnak mindig meg kell jelennie a főbiztosítás ágazati során is. Darabszámot tartalmazó táblák a 42B1B, 42B3A2, 42B3A3 megfelelő része, 42B14A.

Az életbiztosítási ág vonatkozásában csak a baleset- és betegség kiegészítő biztosításokat kérjük külön bemutatni (más kiegészítő biztosítások esetében nem kell a leválasztást alkalmazni!), tekintettel arra, hogy a szavatoló tőke számítás szempontjából is csak ezek kerülnek külön kezelésre.

42B1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

Állományon a továbbiakban a biztosító élő, hatályban lévő szerződéseit értjük.

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként. Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Értelemszerűen ide tartoznak a tárgyidőszakot megelőzően kötött, még kockázatban álló szerződések is. A tárgyidőszakon belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

Nyitóállomány: tartalmazza a tárgyidőszakot megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

Indexálások: Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

Törlés érdekmúlás miatt: idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés (is) .

Technikai megszűnések: A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.

A "csomagbiztosítások" egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

A baleset és betegség ágazatokban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.

42B1B A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

Állományon a továbbiakban a biztosító élő, hatályban lévő szerződéseit értjük.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állományi (darabszámra vonatkozó) adatait a táblázatban "csak" részletező információként kell feltüntetni. Ezáltal egyrészt ezen darabszámok nem kerülnek az összesítésnél figyelembevételre, másrészt a biztosítónak nem kell egy szerződést daraboltan több helyen (nem egész számként) kimutatni, végső soron így a halmozódás is elkerülhető.

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként. Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Értelemszerűen ide tartoznak a tárgyidőszakot megelőzően kötött, még kockázatban álló szerződések is.

Az egy szerződővel (pl. egy munkaadó) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

Nyitóállomány: 42B1A tábla szerint.

Indexálások: Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

Technikai megszűnések: A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.

CSÉB: az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

Részleges visszavásárlásokkal érintett szerződések között kell bemutatni azoknak a szerződéseknek a darabszámát, amelyekre visszavásárlás miatt kifizetést teljesített a biztosító, azonban a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent. A szerződések záró állományát ez a változás nem érinti, darabszámukat nem kell bemutatni sem a visszavásárlások, sem az állományvesztések oszlopokban.

A biztosítottak száma a beszámolási időszak végén elnevezésű oszlopban minden egyes ágazat vonatkozásában a biztosítottak számát kell feltüntetni, csoportos biztosítás esetében a szerződéssel érintett létszám figyelembevételével.

42B1C A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.

Nyitóállomány: tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31 -én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

Indexálások: Az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.

Technikai megszűnések: A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az értéket.

42B1D A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, illetőleg változásait kell bemutatni, biztosítási ágazatonként (a díjmentesített szerződések kivételével) .

Nyitóállomány: 42B1C tábla kitöltési útmutatója szerint.

Technikai megszűnések: A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

CSÉB: 42B1B tábla kitöltési útmutatója szerint.

Az életbiztosítási állomány-darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 42B1D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő folyamatos díjas szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is.

A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az értéket.

42B1E A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A táblázatban a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevétel és a kárkifizetés bruttó összegét kell bemutatni.

Utasbiztosítás: A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések is beleértendőek, mint csoportos biztosítások mutatandók ki.

Nyugdíjbiztosítás: Ezen a soron azon termékek főbb adatait kell bemutatni, amelyek elérési elemet tartalmaznak (a Bit. szerinti ágazati megbontásban: az elérési életbiztosítás, vegyes életbiztosítás, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, halasztott járadékbiztosítás, valamint az azonnal induló vagy már megindult járadékbiztosítás ágazatokba tartoznak) és a biztosított legalább 62 éves életkorában járnak le, illetve ekkor indul meg a járadékbiztosítás.

Tűz, elemi és egyéb vagyoni biztosítások összesen sor: Azokat a vállalkozói vagyoni kockázatokat, amelyek nem a tűz és elemi kockázatok ágazatba tartoznak (pl. szállítmány ágazatba), ebben a táblában nem kell bemutatni.

Az 42B1E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű nem-életbiztosítások, illetve nyugdíjbiztosítások darabszámát, díjbevételét és kárkifizetését szerepeltetni kell.

A termékcsoportok esetében a szerződéseket a szerződő KSH besorolása (a gazdálkodási formát leíró statisztikai számjel 13-15. karaktere) szerint kell besorolni (pl. önkormányzati biztosítások soron az önkormányzatok által kötött biztosításokat kell feltüntetni), a statisztikai számjel elemeiről és nomenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleményben, ill. a többször módosított 9003/2002. (SK 6.) KSH közleményben foglaltak alapján.

42B1G A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A táblázatban a biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, a biztosított hitelösszeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni.

Az egyéni hitelfedezeti biztosítások alatt a természetes személlyel kötött szerződést kell érteni. A kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.

Amennyiben a biztosító az Egyéni hitelfedezeti biztosítások alábontásban kért adatait nem tudja a rendelet hatálybalépésétől kezdve szolgáltatni, úgy az Egyéni hitelfedezeti biztosítások fősor alatti "egyéb" soron összefoglalóan megjelenteti a "régi" (2007. december 3 1-ig kötött) szerződések kért adatait mindaddig, amíg a bontást meg nem tudja oldani, de legfeljebb e rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig. (Azaz 2009. első negyedévéről készített jelentésben már a kért bontásban kell megjeleníteni az egyéni hitelfedezeti biztosításokat.) Ezen "egyéb" soron új, 2008-ban kötött szerződés nem szerepelhet e rendelet hatálybalépésétől kezdve, csakis az alábontott sorok valamelyikében.

42B2A A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

Ez a táblázat a biztosító díjbevételét mutatja be biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban.

Díjbevétel: a Bszkr. 2. sz. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor a) + B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg a tárgyidőszakra vonatkozóan.

Beszámolási időszakra megszolgált díj: a Bszkr. 2. sz. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor + B) 01. sora a tárgyidőszakra vonatkozóan.

Viszontbiztosításba adott díjbevétel: a Bszkr. 2. sz. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor b) + B) 01. sor b) pontjában szereplő összeg a tárgyidőszakra vonatkozóan.

Befolyt, pénzügyileg realizált díjbevétel alatt be kell mutatni az 1. oszlopban szereplő előírt díjbevételből az adott időszakban befolyt részt. Csak az összesen, valamint az élet üzletág részösszesen és nem élet üzletág részösszesen cellákat kell kitölteni!

Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket. A biztosító díjbevételének ezt a részét az egyszeri díjas díjbevétel oszlopában nem kell bemutatni.

42B2C Jelzáloghitelezés bemutatása a tárgyidőszak végén

A Bit. 5. § (6) bekezdés f) pontjában meghatározott jelzáloghitelezésre vonatkozó néhány adatot, a hitelszerződésekre vonatkozó állományadatokat és a jelzáloghitel szerződések értékét kell bemutatni. A táblázat második felében külön sorokon kell bemutatni az egyszeri díjas termékekhez kapcsolódó jelzáloghitelezési tevékenységet.

Átlagos futamidő: az adott ágazatban kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódóan nyújtott jelzáloghitelek hátralévő futamidejének számtani átlaga.

Jelzáloghitelezés kitöltése: csak a Felügyelet által jóváhagyott Bit. 68. § (5) bekezdés szerinti módszertani elvek birtokában lehet a tevékenységet művelni. Amennyiben pl. egy hitelintézet jelzáloghitelezési tevékenységéhez kapcsolódik a biztosítás, úgy a tevékenységet a megfelelő biztosítási termékeknél kell szerepeltetni.

42B3A1 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A táblázatban be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes) és az IBNR tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint. Amennyiben az IBNR tartalék kért megbontása nem adódik a számítási módszerből, vagy az torz eredményt ad, az adott ágazat és a biztosító sajátosságainak megfelelően kell a megbontást megbecsülni. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni (például egy 1998. december 3-án bekövetkezett káreset a 2004. I. negyedévéről szóló negyedéves adatszolgáltatás esetében 6 éve bekövetkezettnek számít, így az 1. oszlopban szerepeltetendő) .

Egyezőségek:

Bekövetkezett és bejelentett károkra történt tárgyidőszaki kárkifizetések összesen (5. oszlop) = a Bszkr. 2. sz. melléklete eredménykimutatás A) 04. sor aa) 1. pont + B) 05. sor aa) 1. pont szerinti összeg a tárgyidőszakra vonatkozóan.

Függőkár tartalék összege + IBNR tartalék összesen (10. oszlop +11. oszlop) = a Bszkr. 1. sz. melléklete mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok bruttó összeg [aa) + ba) ] a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B3A2 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

A táblázatban be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban, a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint egyrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében megtörtént a kárkifizetés, másrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében a jövőben várható kifizetés.

A tárgyidőszakban részben kifizetett károk esetében az 1-5. oszlopokban, valamint a fennmaradó, várható kárkifizetés miatt a 6-10. oszlopokban is fel kell tüntetni a darabszámot.

42B3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat kell részletezetten bemutatni.

A részletezés érinti azt, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt ágazatonként, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A Halasztott, illetve az azonnal induló vagy már megindult járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

A táblázat 3. oszlopában a kiegészítő termékként megkötött és a kiegészítő termékből fakadó kárkifizetést és szolgáltatást kell feltüntetni.

A "Baleset és betegség kiegészítő biztosítások" sorban a csak kiegészítőként köthető módozatok szerepelnek. Azoknál a csak élet ágat művelő biztosítóknál, akik a baleset és betegség biztosításokra is rendelkeznek engedéllyel, az önállóan megkötött baleset és betegség biztosítások bemutatását is ezen a soron kérjük. E sor 3. oszlopában kell feltüntetni azon kárkifizetéseket és szolgáltatásokat, melyek a baleset és betegség kiegészítő biztosításokból fakadnak.

Ebből: részleges visszavásárlások között azoknak a - megelőző oszlopban is bemutatandó - visszavásárlásoknak a számát, illetve a kifizetéseknek az értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.

42B4A A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

Ebben a táblázatban a biztosító igazgatási, szerzési, kárrendezési és befektetési költségeit kell bemutatni. Szerzési költség: Bszkr. 2. sz. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor a) ± b) pont + B) 10. sor a) ± b) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

Igazgatási költség: Bszkr. 2. sz. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor c) pont + B) 10. sor c) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

Kárrendezési költség: ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetést kell érteni, a Bszkr. 2. sz. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 04. sor ab) pont + B) 05. sor ab) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

Befektetési költség: A biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül vagy közvetetten rendelhető költségek.

A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás adatainak a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet alapján számított adatokkal kell megegyezni.

42B5AA A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések) 42B5AB A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

Ezek a táblázatok a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak. A közölt adatokat legalább a viszontbiztosítási elszámolásokkal alátámasztani szükséges.

Belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító

EU-n belüli: Magyarországon kívüli, de EU tagországbeli székhellyel rendelkező biztosító

EU-n kívüli: Nem magyarországi és nem más EU tagországbeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító

A viszontbiztosítónak átadott díj:

42B5AA 1. sor 1. oszlop + 42B5AB 1. sor 1. oszlop = Bszkr. 2. sz. melléklete alapján eredménykimutatás A) 01. sor b) pont + B) 01. sor b) pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:

42B5AA 1. sor 2. oszlop + 42B5AB 1. sor 2. oszlop = Bszkr. 2. sz. melléklete alapján eredménykimutatás A) 09. sor d) pont + B) 10. sor d) pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

A viszontbiztosító kármegtérítése:

42B5AA 1. sor 3. oszlop + 42B5AB 1. sor 3. oszlop = Bszkr. 2. sz. melléklete alapján eredménykimutatás A) 04. sor aa) 2. pont + B) 05. sor aa) 2. pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B5BA Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések) 42B5BB Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

Ezek a táblázatok a biztosító aktív viszontbiztosításainak a bemutatására szolgálnak. A közölt adatokat legalább a viszontbiztosítási elszámolásokkal alátámasztani szükséges.

Belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító

EU-n belüli: Magyarországon kívüli, de EU tagországbeli székhellyel rendelkező biztosító

EU-n kívüli: Nem magyarországi és nem más EU tagországbeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító

42B8A A tartalékok és fedezeteinek bemutatása a tárgyidőszak végén

A biztosítástechnikai tartalékokat és a tartalékok fedezetét képező (mögötte álló) portfoliók értékeit kell bemutatni ebben a táblában, élet-, nem életbiztosítási ági megbontásban, valamint a matematikai tartalékra vonatkozóan a tartalék és fedezetének hátralévő átlagos futamidejét kell feltüntetni.

Hátralévő átlagos futamidő: a Tpt. 5. § 49. pontja szerinti értelmezésben, két tizedesre kerekítve. A 42B8A1-42B8A24 sorokba a tartalékok mérlegértékét kell kimutatni, azaz nem életági tartalékok esetében a nettót, életbiztosítások esetében a kockázati életbiztosítások tartalékain kívül a bruttót.

42B8A tábla 1. sor 1. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás D sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan 42B8A tábla 2. sor 1. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan 42B8A tábla 2. sor 2. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan 42B8A tábla 3. sor 1. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C1 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan 42B8A tábla 3. sor 2. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C1 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan 42B8A tábla 4. sor 1. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C2 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan 42B8A tábla 4. sor 2. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C2 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan 42B8A tábla 5. sor 1. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C3 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan 42B8A tábla 5. sor 2. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C3 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan 42B8A tábla 6. sor 1. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A tábla 6. sor 2. oszlop = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8B2 A nagy kockázatok főbb adatainak bemutatása

Ezt a táblázatot a nagy kockázatok és nagy károk határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet előírása szerint, a nagy kockázatokra vonatkozóan kell kitölteni.

Szerződésszám: A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat Szerződésszám oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.

Biztosítási összeg: A megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg, ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.

Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma: A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifizetett károk darabszáma az előző időszakokban, illetve a tárgyidőszakban bekövetkezett károk szerinti bontásban. (Például 2004. II. negyedévéről szóló adatszolgáltatásban tárgyidőszak alatt 2004. első félévét értjük, előző időszakon 2004. január 1-je előtti időszakokat!)

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

Függő (nyitott) károk darabszáma: A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

Tárgyidőszaki kárkifizetés: A 3-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok bemutatása" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

Függő (nyitott) károk becsült kárkifizetése: A 6-7. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

42B8B3 Nagy károk főbb adatainak bemutatása a tárgyidőszak végén

Ezt a táblázatot a nagy kockázatok és nagy károk határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet előírása szerint, a nagy károkra vonatkozóan kell kitölteni.

Tárgyidőszakban kifizetett nagy károk darabszáma: A nagy károk fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifizetett károk darabszáma az előző időszakokban, illetve a tárgyidőszakban bekövetkezett károk szerinti bontásban. (Például 2004. II. negyedévéről szóló adatszolgáltatásban tárgyidőszak alatt 2004. első félévét értjük, előző időszakon 2004. január 1-je előtti időszakokat!)

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

Függő (nyitott) nagy károk darabszáma: A nagy károk fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

Tárgyidőszaki kárkifizetés: Az 1-3. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk bemutatása" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

Függő (nyitott) nagy károk becsült kárkifizetése: A 4-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

42B8C A matematikai tartalék kimutatása a tárgyidőszak végén

Ebben a táblázatban a matematikai tartalékot kell bemutatni a Bit. 142. § (2) bekezdés szerint. (A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó matematikai tartalékot is itt kell bemutatni az alapok nélkül.)

A 42B8C táblában az 1. és 2. oszlop minden esetben a bruttó matematikai tartalékot mutatja, a 3. és 4. oszlop pedig a viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó biztosítástechnikai tartalék nagyságát.

42B8E A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett tartalékok bemutatása. Az eszközalapokon felül be kell mutatni, pl. a kockázati részre képzett matematikai tartalékot, az esetlegesen kiígért hozamra vonatkozóan képzett tartalékrészeket stb.

42B9A Kimutatás a biztosító befektetéseiről

Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközeit, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A táblázatban a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni.

A fedezeti portfolió értékének legalább a fedezett tartalék mértékét el kell érnie, de azt meg is haladhatja, kivéve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának esetében.

A "biztosítékkal nem fedezett és szabályozott értékpapírpiacra be nem vezetett értékpapír", illetve a "nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott eszköz" értelmezésénél a Bit. 137. § (3) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

A Nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott eszközhöz döntően a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott intézmények kapcsolódnak, ideértve az EBRD-t is.

Tőzsdén nem jegyzett diszkont kincstárjegyek szerepeltetése a 9A tábla részletező soraiban: Mind a 38. (Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint elismert értékpapírpiacra be nem vezetett részvény, kötvény), mind a 40. (Elismert értékpapírpiacra be nem vezetett kötvények) sorban szerepeltetni kell az értéküket.

A másodlagos értékpapír a Tpt. 5. § 76. pontjában leírtak szerint definiált.

Az önkormányzati kötvényeket az Egyéb soron kell szerepeltetni.

42B9B2 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól

Ez a táblázat azon befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére.

Az alapok elnevezését az 1. Az alapok nevei oszlopban kell megadni.

Könyv szerinti érték: piaci érték a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján.

A táblázat 2. sor 5. oszlop = Bszkr. 1. sz. melléklet Mérleg Eszközök C. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B9C1 Kimutatás a származtatott ügyletekről

Ebben a táblázatban a biztosító vagy megbízottja által, a biztosító részére kötött származtatott ügyleteket kell bemutatni a számviteli szabályozás szerinti típusok szerint.

Az 1. oszlopban fel kell tüntetni, nyilvántartásokkal alátámasztott módon, a beszámoláskor nyitott ügyletekből adódó, függő kötelezettségeket, illetve függő követeléseket (nettó módon, azaz követelések-kötelezettségek összesen az adott ügylettípusra vonatkozóan) .

A 2. és 3. oszlopokban be kell mutatni a tárgynegyedévben (nem kumulált, azaz például 2004. II. negyedévében: a 2004. július 1-től 2004. szeptember 30-ig tartó időszakban) elkönyvelt, az adott származtatott ügylet típushoz kapcsolódó eredményeket (nettó módon, azaz hozamok-ráfordítások összesen az adott ügyletre vonatkozóan), realizált és nem realizált bontásban.

42B9C2 Kimutatás a származtatott ügyletekkel kapcsolatos tranzakcióiról

A Bit. 138. § (4) bekezdésének megfelelően napi bontásban be kell mutatni ebben a táblázatban a biztosító összesített hosszú, illetve rövid pozícióit és a mögöttes (a KELER-nél lévő értékpapírszámlán lévő) likvid eszközöket, annak típusonkénti bontásában.

Likvid eszközök (1. oszlop) egyenlő az Állampapír, Állampapírra kötött repo ügyletek, Készpénz, Egyéb likvid eszköz oszlopokban szereplő értékek összegével.

A repo ügyletek oszlop csak akkor vehető figyelembe, ha a biztosító a repopapírt az állampapír oszlopban még nem szerepeltette.

Hosszú/rövid pozíció a Tpt.-ben meghatározottak szerint értendő.

Az utolsó oszlopban az adott tranzakció lebonyolításának dátumát fel kell tüntetni ("éééé.hh.nn" formátumban) .

42B9D Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező, 42B9A táblában bemutatott befektetésein (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközein elért hozamot, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam, azaz a könyv szerinti hozam értendő alatta. Pl. a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek/veszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. (Ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege.)

Adott kötvény hozamát mindig a kötvény által meghatározott sorban kell együttesen kimutatni. Az időben elhatárolt kamatokat is ugyanazon a soron kell szerepeltetni, nem az elhatárolt kamatok, bérleti díjak részösszesen soron.

42B9F A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

Ez a táblázat a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be a következők szerint:

A matematikai tartalék esetében (1. sor): a fedezetbe vont eszközök portfoliójára kell a számításokat elvégezni, azaz a 42B9A táblázat 2. és 3. oszlopának 1. sorában bemutatott könyv szerinti értékeknek megfelelő portfolióra vonatkozóan.

Az ügyfeleknek garantált hozamot az élet és nem-élet ági matematikai tartalékok azon részére kell számítani, ahol a biztosító hozamot ígér, beleértve a technikai kamatlábat is, mint minimális garantált hozamot és az időszakosan változó hozamígéretet is.

A számított értéket a táblázat pénz- és tőkepiaci eszközök sorában kell feltüntetni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fedezeti eszközök alapján kell számítani leválasztva a pénz- és tőkepiaci eszközöket, hanem kizárólag a tartalékok szerint.

A matematikai tartalékok azon részét, amelyre nem történik hozamígéret, nem kell bevonni a számításokba, így azokat sem, ahol nincs technikai kamatláb vagy hozamígéret, azaz a befektetések kockázatát az ügyfél viseli.

A matematikai tartalékokra számított átlagos garantált hozam tárgyidőszakon belül változhat. A változások kezelését az időszakon belül ugyancsak átlagolással kell megoldani. Az időben történő átlagoláshoz használt módszer megválasztásánál negyedévről negyedévre következetesen kell eljárni.

A biztosítástechnikai tartalékok (2. sor): A táblázat második sorában a biztosító összes biztosítástechnikai tartaléka (matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli) állományát fedező portfoliót kell itt bemutatni, azaz a 42B9A táblázat 4. és 5. oszlopának 1. sorában bemutatott könyv szerinti értékeknek megfelelő portfolióra vonatkozóan.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében (3. sortól) alaponként is el kell a számítást végezni.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit az 1. Alapok nevei oszlopba kell beírni.

2. oszlop (Nyitó állomány) és 3. oszlop (Záró állomány): az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni.

4. oszlop: A befektetési állomány változása (nettó) = Nettó ÁV = a portfolió bevételei mínusz kiadásai az értékelési időszakban.

5. oszlop: A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó) = Idővel súlyozott

ahol

CF = nettó be-, ill. kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma

T = az értékelési időszak napjainak a száma

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma

6. oszlop: Számláló = Záró állomány mínusz Nyitó állomány mínusz Nettó ÁV

7. oszlop: Nevező = Nyitó állomány plusz Idővel súlyozott ÁV

8. oszlop: A portfolió tárgyidőszaki hozama (%) = [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó ÁV) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott ÁV) ] * 100

9. oszlop: A portfolió évesített hozama (%) = (A portfolió tárgyidőszaki hozama) * 365 / (Tárgyidőszak vége -Tárgyidőszak eleje)

10. oszlop: A tárgyidőszak eleje (t-1) = a tárgyévet megelőző év december 3 1-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében)

11. oszlop: A tárgyidőszak vége (t) = a tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében)

12. oszlop: Referencia hozam (%) = A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, évesített hozamelvárás.

13. oszlop: Ügyfeleknek garantált hozam (%) = A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált, évesített hozam.

Referencia index fogalma: A portfoliókezelési (vagyonkezelési) vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja éves hozamszámítással.

A piaci hozamszámításnak a hagyományos portfoliók esetében a Tpt. 15. számú mellékletében foglalt elveken kell alapulnia. A biztosítónak belső szabályzatában szükséges rögzítenie, hogy az eszközök piaci árazásakor mely forrásból származó, milyen árakkal számolja az adott portfolió piaci értékét.

42B10B Kimutatás az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak részére végzett szolgáltatásokról

Amennyiben a biztosító egy pénztár részére több portfoliót kezel az összes vagyontömegen belül, azokat külön-külön soron lehet bemutatni, megnevezve az egyes portfoliókat. Egy önkéntes- és magánnyugdíjpénztár vagyonának kezelésekor legalább az önkéntes, illetve a magán ág vagyonára vonatkozó információkat külön-külön soron kell bemutatni.

A kezelt vagyon hozama = bruttó, 365 napra számított évesített hozam

Adomány = Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 17. § (1) bekezdése szerint.

42B11A A tulajdonosi részesedések megoszlása a tárgyidőszak végén

A biztosító tulajdonosainak részesedési megoszlását kell itt bemutatni. Egyesületekre nem vonatkozik!

42B11B A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedésének kimutatása a tárgyidőszak végén

A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedéseit kell itt bemutatni.

42B13A A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

A biztosító személyi állományának bemutatására szolgál ez a táblázat.

Hálózat: minden olyan egységet ide kell érteni, amely a központon kívüli, pl. fiók, kirendeltség stb.

Létszám: Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.

Bérköltség: itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért.

Felső vezetés: idesorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető, vezető orvos és belső ellenőr, és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.

Üzleti dolgozók: idesorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők stb.) .

Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak: idetartoznak a szerződéssel, megbízással (nem a biztosítóval fennálló munkaviszonyban foglalkoztatott) dolgozó munkatársak (pl. felügyelő bizottság tagjai, orvosok, szakértők, egyéb választott - külföldi - tisztségviselők stb.) .

A 1.2.1. "megbízással dolgozó, egyéb munkatársak" és a 1.2.2.1., 1.2.3.1. "egyéni vállalkozó" sorokban a számított létszámot kell közölni.

42B14A A nyilvántartásba vett panaszbejelentések felmérése a tárgyidőszak folyamán

Ebben a táblázatban a biztosítókhoz írásban és elektronikus úton beérkezett, és nyilvántartásba vett, a biztosító tevékenységével kapcsolatos panaszokat kell bemutatni. Egy biztosítási ügyhöz érkezett megkeresések (így a fellebbezés is) nem számít újabb panaszügynek.

Összes szerződés darabszáma a 42B1A és 42B1B tábla adataival megegyezően.

A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díj felosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

A panaszügy darabszámának megbontásánál az egy levél kapcsán bejelentett több, különböző jellegű panaszt a megfelelő oszlopok mindegyikében fel kell tüntetni.

Az időszak végén még lezáratlan, de a jelentés készítésekor már lezárt panaszügyeket az ismert információk alapján kell besorolni. Azokat a panaszügyeket, amelyeket a jelentés készítésének időpontjáig még nem zártak le, aszerint kell a megfelelő oszlopba sorolni, hogy a bejelentés óta eltelt-e már 30 nap (30 napon túli), illetve még nem telt-e el (30 napon belüli) .

42B15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem-élet ág

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete C) részének megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3)-(4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ág 1-2. (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások minimális szavatoló tőke számítását szintén ebben a táblázatban kötelesek bemutatni.

7-8., illetve 28-29. sorok: Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni.

42B15A2 A károk részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai a nem-élet ágban)

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete C) 24-27. pontjainak megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3)-(4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ág 1-2. (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások káradatainak részletezését szintén ebben a táblázatban kötelesek bemutatni.

Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj): Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint: bj = bj1/3 + 1,5 bj2 + bj3.

42B15B1 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete D) részének megfelelően.

Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, második eredmény (R2): A 8-11. sorok alapján számítandó a következő képlet szerint:

R2 = (0,003s1 + 0,0015s2 + 0,001s3) • e.

A 15B119 sor "d" oszlopában az utolsó négy negyedév igazgatási költségeit kell szerepeltetni a Bit. 8. számú melléklete "visszamenőleges adatok becslése" bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

42B15B2 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázatai

Ebben a táblázatban az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete D) 3., illetve C) 1-37. pontjainak megfelelően; az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

7-8., illetve 28-29. sorok: Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni.

42B15B3 A károk részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai az élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázataira

Ebben a táblázatban az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete C) 24-27. pontjainak megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni, az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj): Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint: bj = bj1/3 + 1,5 bj2 + bj3.

42B15C Összefoglaló táblázat a tőkeszükségletről

Ebben a táblázatban a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni: A minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42B15A1 és 42B15B1 táblák, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 126-128. §, a biztonsági tőkét a Bit. 125. §, a vagyonkezelési tevékenység miatt szükséges többlet szavatoló tőke szükségletet pedig a Bit. 66. § (5) és (6) bekezdése alapján.

Az élet és a nem-élet ág együttes művelésére engedélyt kapott biztosítók esetében az egyes ágak Bit. 126-128. § szerinti minimális biztonsági tőkéjét az egyes ágaknál kérjük bemutatni, függetlenül a Bit. 64. § (5) bekezdésében foglaltaktól.

42B15D Szavatoló tőke a negyedév végén

Ebben a táblázatban a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a Bit. 123-124. §-ának, valamint 66. § (6) bekezdésének megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3)-(4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ág 1-2. (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, a Bit. 64. § (5) bekezdése alapján teljes rendelkezésre álló szavatoló tőkéjüket, illetve annak minden elemét az "Életbiztosítási ág" oszlopban kötelesek bemutatni. Ilyen esetben az ebben az oszlopban kimutatott rendelkezésre álló szavatoló tőkének kell fedeznie a biztosító teljes tőkeszükségletét.

Befizetett jegyzett tőke a befizetett osztalékelsőbbségi részvény nélkül: Biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a Bit. 123. § (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt feltételek.

A korrigált alárendelt kölcsöntőke és az osztalékelsőbbségi részvény figyelembe vehető mértéke: A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből és az osztalékelsőbbségi részvényből a Bit. 123. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

Korrigált alárendelt kölcsöntőke: A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a Bit. 123. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

10-12. sor: Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a Bit. 123. § (4) bekezdése a) -h) pontjaiban foglalt feltételeknek.

Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete: A levonandó diszkontálási különbözetet a nem-élet ágra, a Bit. 124. § (2) bekezdése c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

42B16 Kimutatás a biztosító saját tőkéjéről a negyedév végén

A biztosító forrás összesenjének (mérlegfőösszegének), saját tőkéjének és alárendelt kölcsöntőkéjének bemutatása. A mérleg szerinti eredmény bemutatása során az adott időszakra vonatkozó adófizetési, illetve osztalékfizetési hatásokat figyelembe kell venni.

42B18 Kötelező gépjárműfelelősség-biztosítások kiegészítő adatai

Ebben a táblázatban a kötelező gépjárműfelelősség-biztosításokkal kapcsolatos adatokat kell bemutatni.

A díjkövetelés; a függő, beazonosítatlan tételek állományát és a tartalékok értékeit (tételes, IBNR, járadéktartalék) a tárgyidőszak végi állapotnak megfelelően kell szerepeltetni. A tartalékok értékét és a kárkifizetések összegét bruttó értékként kell kimutatni. A tárgyidőszakban újonnan képzett járadéktartalék a járadéktartalék záró értékének az a része, amelyet a tárgyidőszakban újonnan járadékosokká váltak számára képeztek meg.

A darabszámok esetében az adott érték mögött lévő állomány nagyságát kell feltüntetni. A függő, beazonosítatlan tételek esetében a beérkezett, de még nem beazonosított, szerződésre nem könyvelt díjbefizetések összegét és az ilyen tételek számát kell bemutatni.

42B19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos adatok

A jelentés a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) végrehajtása hatásainak felmérését célozza. Minden, a Pmt. hatálya alá eső tevékenységet (is) végző biztosítónak a törvény végrehajtására belső szabályzattal kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie a vonatkozó információk kimutatására.

Csak azon biztosítóknak kötelező a kitöltése, akik a Pmt. hatálya alá tartoznak a Pmt. 1. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés b)-d) pontjai értelmében.

A táblázatban a természetes személyekre és egyéb (jogi és jogi személyiség nélküli társaságok, egyéni vállalkozások stb.) személyekre vonatkozó adatokat kell bemutatni.

A szürke színnel besatírozott cellákat nem szabad kitölteni!

Az adatokat az adott tárgynegyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni. Az értékösszegek ezer forintra vonatkoznak.

Devizában felmerülő állományi adatokat a negyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

Deviza ügylet esetén az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

Az adatokat értelemszerűen mind az adott tárgynegyedévi, mind a halmozott (naptári év elejétől kumulált) oszlopokban darabszámra, illetve az értékösszegeket ezer forintban kell megadni.

Az oszlopok:

a) Tárgynegyedév - darabszám,

b) Tárgynegyedév - összeg

c) Halmozott - darabszám,

d) Halmozott - összeg

Az egyes sorok:

42B191 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél

A nem teljes körűen átvilágított ügyfél sorban kell feltüntetni az adott negyedév végén azon ügyfelek számát, amelyeknél a biztosítónak nem áll rendelkezésre ügyfeléről az összes szükséges átvilágítási adat, vagy a Pmt. 8. §-ban előírt és annak megfelelő nyilatkozat a tényleges tulajdonosról.

42B1911 Ebből ügyfélkövetelés

A 42B192 sorból az ügyfélkövetelést kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés: az ügyfél összes követelése a biztosítóval szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható!

42B1912 Ebből: ügyfél-kötelezettség

A 42B192 sorból az ügyfél-kötelezettséget kell feltüntetni. Ügyfél-kötelezettség: az ügyfél összes tartozása a biztosítóval szemben. Az ügyfél-kötelezettség nem nettósítható!

42B192 Összes ügyfél-átvilágítás

Az összes ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni az összes, ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát.

42B1921 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni a Pmt. 12. §-a alapján egyszerűsített ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát.

42B1922 Fokozott ügyfél-átvilágítás

A fokozott ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni a Pmt. 14. §-a alapján fokozott ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát.

42B19221 Ebből kiemelt közszereplő ügyfél (PEP) átvilágítása

A kiemelt közszereplő ügyfelek átvilágítása sorba azon átvilágítások számát kell beírni, amelyeknél a biztosító megállapította, hogy a külföldi ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül a Pmt. 16. §-a alapján. Kiemelt közszereplő a Pmt. 4. §-a alapján az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll.

42B1923 Normál ügyfél-átvilágítás

A normál ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfelek számát, akik ügyfél-átvilágítása nem esik sem a fokozott, sem az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás típusába.

42B1931 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás

Az üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás sorban kell szerepeltetni azon ügyfelek számát, akiket, mint új ügyfelet, átvilágított a biztosító.

42B1932 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás

A hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás sorban azon ügyfelek számát kell szerepeltetni, akiket az adott negyedévben kizárólag amiatt világított át a biztosító, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek és az ügyleti megbízást megelőzően nem voltak szerződött ügyfelek, illetve meghatalmazottak, átvilágításukra korábban nem került sor.

42B1933 Több, egymással összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás

A több, egymással összefüggő, összesen hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfelek számát, akiket az adott negyedévben amiatt világítottak át, mert több egymással összefüggő olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot és átvilágításukra korábban nem került sor.

42B1934 Korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás

A korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfeleket, akiket a biztosító már korábban átvilágított, de kétség miatt új átvilágításra került sor.

42B1935 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A más szolgáltató által végzett átvilágítás sorban a más szolgáltató által végzett és a biztosító által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.

42B1936 Függő ügynök által végzett átvilágítás

A függő ügynök által végzett átvilágítás sorban a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 33. §-ban meghatározott tevékenységet végző függő ügynökök által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.

42B1941 Saját bejelentések

A saját bejelentések: darabszám és összeg oszlopban a biztosító által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentett összeg az adott tranzakcióban szereplő összeg, amelyet az ügyfél a biztosítónak átadott, vagy részére kifizetésre került.

42B1942 Bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek

A bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek sorban azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket a biztosító devizában bonyolított.

42B19431-42B19435 Bejelentésekből: 1-5. legnagyobb összegű bejelentés

A bejelentésekből az öt legnagyobb összegű sorban az 5. sorból az öt legnagyobb összegű ügyletet kell felsorolni csökkenő sorrendben.

42B1944 Bejelentésekből függő ügynök által végzett tranzakciók bejelentése

A bejelentésekből függő ügynök által végzett tranzakciók bejelentése sorba azon bejelentések kerülnek, amelyeknél a biztosító függő ügynöke útján végzett tevékenysége során került sor bejelentésre.

42B195 Bejelentésekből 24/48 órára felfüggesztett tranzakció

A bejelentésekből 24/48 órára felfüggesztett tranzakciók sorban azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során a biztosító 24 vagy 48 órás felfüggesztést alkalmazott.

42B196 Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések

Ebben a sorban a bíróságok által pénzmosás miatt zárolt biztosítások számát és összegét kell feltüntetni.

42B197 Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés

A terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés sorban azokat a bejelentéseket kell feltüntetni, amelyeket a biztosító a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt tett.

42B198 Terrorista lista alapján zárolt követelések

A terrorista lista alapján zárolt követelések sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a biztosító az ügyfél terrorista listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett. (Az aktuális terrorista listák a PSZÁF honlapján Szabályozás/Pénzmosás, terrorizmus menüpont alatt érhetők el, illetőleg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján a következő közösségi jogforrásokon keresztül érhetők el: 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2006/70/EK bizottsági irányelv.

KTABERT6 KISZERVEZÉS ADATOK

Az ügymenet kiszervezésének feltételeiről a Bit. 76. §-a rendelkeznek.

Attól függően, hogy a kiszervezett tevékenységet természetes személy vagy intézmény látja el, a megfelelő sorok értelemszerűen töltendők ki.

A besorolást a TEÁOR és az SZJ azonosító számok alapján kell elvégezni.

A táblázatban a negyedév végi állapotot kell bemutatni olyan módon, hogy a negyedév során megszűnt kiszervezések is még szerepeljenek a kiszervezés negyedévre eső megszűnési időpontjának megjelölése mellett.

A mérleg és eredménykimutatás adatait bemutató táblákat év közben egyszer, a II. negyedéves jelentéssel egyidejűleg kell a Felügyelet részére benyújtani, a következőkben leírt kitöltési szabályok figyelembevételével.

41A Mérleg

A Bit. 147. § (1) bekezdés szerint az éves beszámoló mérlegét számítógépes feldolgozásra alkalmas módon ezen tábla kitöltésével is teljesíteni kell.

Az éves beszámoló mérlegének formája és tartalma a Bszkr. 1. sz. melléklete szerint értendő és alkalmazandó.

41B Eredménykimutatás

A Bit. 147. § (1) bekezdés szerint az éves beszámoló eredménykimutatását számítógépes feldolgozásra alkalmas módon ezen tábla kitöltésével is teljesíteni kell.

Az éves beszámoló eredménykimutatásának formája és tartalma a Bszkr. 2. sz. melléklete szerint értendő és alkalmazandó.

41VE Vezető életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

E táblában kell bemutatni a biztosító ágazati díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is, az eredménykimutatás bontásának megfelelően.

Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének feltüntetésével.

41VN Vezető nem életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

E táblában kell bemutatni a biztosító ágazati díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is, az eredménykimutatás bontásának megfelelően.

Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének feltüntetésével.

III. FEJEZET

BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK BELSŐ TÖRZSADATAINAK TÁBLÁZATAI ÉS KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA

A jelentés táblázatai

KTABERT1 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK

KTABERT2 TISZTSÉGVISELŐ

KTABERT3 TULAJDONOS

KTABERT4 BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉS

KTABERT5 KÖNYVVIZSGÁLÓ ADATAI

A jelentés kitöltése

Az alább tételesen felsorolt adatlapok kitöltése kötelező, abban az esetben is, ha az általuk érintett területen az elmúlt 12 hónap folyamán változás nem történt.

A táblák adatainak minden esetben a június 30-i állapotot kell tükrözni.

Amennyiben az adott adatkörben történt változás több személyt, illetve intézményt érint, és ez egy adatlapon értelemszerűen nem jelölhető, az adatlap többszöri kitöltése szükséges.

Az adatszolgáltatást érintő adaton túl az új adat, illetve a változás érvényességének kezdeti dátuma, valamint az intézmény beazonosítását szolgáló adatok, mint 'név', 'adószám', 'székhely' megadása kötelező!

A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.

A **-gal jelölt mezők közül legalább az egyik kitöltése kötelező.

A ***-gal jelölt mezőket csak a június 30-át megelőző egy évben tevékenységi engedélyt kapott intézménynek kell kitölteni.

A ****-gal jelölt mezők kitöltése a június 30-át megelőző egy évben történt változás esetén kötelező.

Az egyes adatlapok kitöltéséhez az alábbi leírások adnak tájékoztatást.

Az adatok kitöltése értelemszerű.

KTABERT1 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK

Az adatlapon megjelölésre kerültek a beszámolási időszakban történt tevékenységi engedélyszerzés, illetve a tárgyévben történt változás esetén kötelezően kitöltendő mezők.

Az Intézmény jogi státusza sor kitöltéséhez az alábbi felsorolás által megadott lehetőségek választhatóak: aktív, cégbírósági nyilvántartásba vétel alatt, felszámolás alatt, végelszámolás alatt, átalakulás alatt/beolvadás, átalakulás alatt/összeolvadás, átalakulás alatt/különválás, átalakulás alatt/kiválás, átalakult/beolvadt, átalakult/összeolvadt, átalakult/különvált, átalakult/kivált, inaktív.

KTABERT2 TISZTSÉGVISELŐ

Az adatlapot minden, a Bit. 83-90. § által meghatározott vezető állású személy esetén ki kell tölteni.

KTABERT3 TULAJDONOS

Ezen az adatlapon a bejelentő intézményre és tulajdonosára vonatkozó adatokat értelemszerűen kell kitölteni akár eredeti részesedésszerzésről, akár megváltozó (vétel vagy eladás) tulajdonlásról van szó.

Az adatlap kitöltése kötelező, amennyiben az elmúlt 12 hónap folyamán az adott intézményben a Bit. 71. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, engedélykötelesnek nem minősülő részesedésszerzés vagy megszűnés történt.

Az adatlap abban az esetben is kötelezően kitöltendő, ha a biztosító tulajdonosi szerkezetében a beszámolási időszak folyamán változás nem történt!

KTABERT4 BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉS

Ezen az adatlapon a befolyásoló részesedéssel rendelkező és a bejelentő intézményre vonatkozó adatokat értelemszerűen kell kitölteni akár eredeti részesedésszerzésről, akár megváltozó (vétel vagy eladás) tulajdonlásról van szó.

Az adatlap kitöltése kötelező, amennyiben a Bit. 111. § (1) bekezdése szerint engedélykötelesnek minősülő részesedésszerzés vagy megszűnés történt.

A befolyásoló részesedés fogalma a Bit. 3. § (1) bekezdés 5. a)-c) pontjában definiált.

Külön kell jelezni a közvetlen, illetve a közvetett tulajdonlást.

Közvetett tulajdonlás esetén a köztes vállalkozásra vonatkozó azonosító adatokat is ki kell tölteni.

KTABERT5 KÖNYVVIZSGÁLÓ ADATAI

Az adatlap kitöltése kötelező.

A biztosító könyvvizsgálójáról a Bit. 149-152. §-ai rendelkeznek.

A könyvvizsgáló személyére vonatkozó adatok könyvvizsgáló társaság és természetes személy megbízása esetén is kötelezően kitöltendőek.

A táblázat lehetőséget ad a helyettes könyvvizsgálóra vonatkozó adatok kitöltésére is.

IV. FEJEZET

EGYESÜLETI FORMÁBAN MŰKÖDŐ BIZTOSÍTÓK ÉVES BELSŐ JELENTÉSÉNEK TÁBLÁZATAI ÉS KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA

E jelentést azon biztosítóknak kell elkészíteni, melyek megfelelnek a Bit. 126. § (4) b) pontjában és a Bszkr. 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak. Azon egyesületi formában működő biztosítók, amelyek megfelelnek Bit. 126. § (4) bekezdés b) pontjában és a Bszkr. 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak, de a Bit. 3. § (1) bekezdés 24. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatást végeznek, teljes körű adatszolgáltatásra kötelezettek, hasonlóan a biztosító részvénytársaságokhoz.

Az adatszolgáltatás formai és technikai követelményei

Az adatszolgáltatást elektronikus úton a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül kell teljesíteni.

Az adatot nem tartalmazó, valamint nemleges táblát is meg kell küldeni a Felügyelet részére elektronikus formában oly módon, hogy ezen táblák összesítő sorait ki kell tölteni 0 értékkel.

A módosított táblákban a javítás miatt módosuló minden sort (beleértve az összegző sorokat is) a Mód oszlopban -"M"-mel kell megjelölni. Elektronikus úton a Felügyelet jelentésfogadó rendszerébe küldött módosításnál a teljes jelentést kell megküldeni.

A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

A jelentés táblázatai

A jelentés kitöltése

A táblázatoknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

42C1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

Az adatoknak tartalmazniuk kell mind a folyamatos, az egyszeri díjas szerződéseket, valamint a díjmentesített állományt. Értelemszerűen ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is. Az éven belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

Nyitóállomány: tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

Törlés érdekmúlás miatt: idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés (is) .

Amennyiben a biztosító a megadott szempontok szerint az állományvesztést nem tudja megbontani, azt is a 4. oszlopban, egy összegben kell szerepeltetni. A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

42C2A Díjbevétel, kárkifizetés, viszontbiztosításba adott díjbevétel és viszontbiztosítói kármegtérítés biztosítási ágazatonként

Ebben a táblázatban a biztosító tárgyidőszaki díjbevételét, kárkifizetését, viszontbiztosításba adott díjbevételét és viszontbiztosítói kárkifizetését kell bemutatni kockázati csoportonként.

Díjbevétel: a Bszkr. 3. számú melléklete alapján Eredménykimutatás 01. a) sora.

Viszontbiztosításba adott díjbevétel: a Bszkr. 3. számú melléklete alapján Eredménykimutatás 01. b) sora. Tárgyidőszaki kárkifizetések összesen: a Bszkr. 3. sz. melléklete alapján Eredménykimutatás 04. sor aa) 1. pont szerinti összeg.

A viszontbiztosító kármegtérítése: 1. sor 3. oszlop = Bszkr. 3. sz. melléklete alapján Eredménykimutatás 04. sor aa) 2. pont szerinti összeg.

42C9A Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseiről

Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetéseit és saját eszközeit kell bemutatni.

1. oszlop: A biztosító befektetéseinek összege = 2. oszlop: Biztosítástechnikai tartalékok fedezete + 3. oszlop: A biztosító saját eszközei

A táblázatban a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni, azaz az eszközök könyv szerinti értékét kell feltüntetni.

42C9D Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseinek hozamáról

Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetésein és a saját eszközein elért hozamot kell bemutatni.

1. oszlop: A biztosító befektetésein elért hozam összege = 2. oszlop: Biztosítástechnikai tartalékok fedezetén elért hozam + 3. oszlop: A biztosító saját eszközein elért hozam.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam értendő alatta. Pl. a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek/veszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. (Ingatlanok esetében idetartozik a bérleti díj összege) .

42C15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem-élet ág

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni. A számítás a Bit. 8. számú mellékletében előírtak szerint történik, azzal az egyszerűsítéssel, hogy a díjbevételre vonatkozó felső határ miatt az első eredmény számításánál nem kell a Bit. 8. számú melléklete A) részének 9. pontja szerinti összeget felbontani a1 és a2 összetevőkre; továbbá a Bit. 8. számú melléklete A) részének 12-14., 15-17., 33-35., 38-40., illetve 41-43. pontjai szerinti felbontást nem kell elvégezni.

1-5. sor: A Bit. 8. számú melléklete A) része 1-5. sorának megfelelően kell kitölteni.

6. sor: Az első számú eredmény képlete: E1 = 0,18-a-c, ahol "a" a 7. sor szerinti érték, "c" pedig a 10. sorban kiszámolt saját megtartási arányszám.

8. sor: A tárgyévi teljes bruttó díjelőírás, levonva viszont a törölt díjakat.

9. sor: A tárgyévre eső teljes bruttó megszolgált díj, levonva viszont a törölt díjakat.

10-23. sor: A Bit. 8. számú melléklete A) része 18-31. sorának megfelelően kell kitölteni. A második eredmény számolásánál szereplő c tényező megegyezik a 10. sorban kiszámolt saját megtartási arányszámmal.

20-21. sor: Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1 -től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni.

42C15A2 A károk részletezése (az elmúlt k üzleti év káradatai a nem-élet ágban)

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni. Az átlagolási időszak minden évére a bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értékét kell megadni. A 18. ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni.

42C15C Összefoglaló táblázat a tőkeszükségletről

Ebben a táblázatban a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni: A minimális szavatoló tőkeszükségletet a 15A1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 126-128. §, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 125. § alapján.

42C15D Szavatoló tőke a tárgyév végén

Ebben a táblázatban a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a Bit. 123-124. §-ának megfelelően.

Tényleges alaptőke: Ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a Bit. 123. § (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt feltételek.

A korrigált alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető mértéke: A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből (11. sor) a Bit. 123. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

Korrigált alárendelt kölcsöntőke: A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a Bit. 123. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

10-12. sor: Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a Bit. 123. § (4) bekezdése a)-h) pontjaiban foglalt feltételeknek.

Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete: A levonandó diszkontálási különbözetet a nem-élet ágra, a Bit. 124. § (2) bekezdése c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

42C19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos adatok

A jelentés a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) végrehajtása hatásainak felmérését célozza. Minden, a Pmt. hatálya alá eső tevékenységet (is) végző biztosító egyesületnek a törvény végrehajtására belső szabályzattal kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie a vonatkozó információk kimutatására.

Csak azon biztosító egyesületeknek kötelező a kitöltése, akik a Pmt. hatálya alá tartoznak a Pmt. 1. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a (4) b)-d) pontjai értelmében.

A táblázatban a természetes személyekre és egyéb (jogi és jogi személyiség nélküli társaságok, egyéni vállalkozások stb.) személyekre vonatkozó adatokat kell bemutatni.

A szürke színnel besatírozott cellákat nem szabad kitölteni!

Az adatokat az adott tárgyévre kell feltüntetni. Az értékösszegek ezer forintra vonatkoznak.

Devizában felmerülő állományi adatokat az év végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

Deviza ügylet esetén az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

Az adatokat értelemszerűen az adott tárgyévi oszlopban darabszámra, illetve az értékösszegeket ezer forintban kell megadni.

Az oszlopok:

a) Tárgyév - darabszám,

b) Tárgyév - összeg

Az egyes sorok:

42C191 Nem teljeskörűen átvilágított ügyfél

A nem teljeskörűen átvilágított ügyfél sorban kell feltüntetni az adott év végén azon ügyfelek számát, amelyeknél a biztosító egyesületnek nem áll rendelkezésre ügyfeléről az összes szükséges átvilágítási adat, vagy a Pmt. 8. §-ban előírt és annak megfelelő nyilatkozat a tényleges tulajdonosról.

42C1911 Ebből ügyfélkövetelés

A 42C192 sorból az ügyfélkövetelést kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés: az ügyfél összes követelése a biztosító egyesülettel szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható!

42C1912 Ebből: ügyfél-kötelezettség

A 42C192 sorból az ügyfél-kötelezettséget kell feltüntetni. Ügyfél-kötelezettség: az ügyfél összes tartozása a biztosító egyesülettel szemben. Az ügyfél-kötelezettség nem nettósítható!

42C192 Összes ügyfél-átvilágítás

Az összes ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni az összes, ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát.

42C1921 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni a Pmt. 12. §-a alapján egyszerűsített ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát.

42C1922 Fokozott ügyfél-átvilágítás

A fokozott ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni a Pmt. 14. §-a alapján fokozott ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát.

42C19221 Ebből kiemelt közszereplő ügyfél (PEP) átvilágítása

A kiemelt közszereplő ügyfelek átvilágítása sorba azon átvilágítások számát kell beírni, amelyeknél a szolgáltató megállapította, hogy a külföldi ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül a Pmt. 16. §-a alapján. Kiemelt közszereplő a Pmt. 4. §-a alapján az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll.

42C1923 Normál ügyfél-átvilágítás

A normál ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfelek számát, akik ügyfél-átvilágítása nem esik sem a fokozott, sem az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás típusába.

42C1931 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás

Az üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás sorban kell szerepeltetni azon ügyfelek számát, akiket, mint új ügyfelet (tagot), átvilágított a biztosító egyesület.

42C1932 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás

A hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás sorban azon ügyfelek számát kell szerepeltetni, akiket az adott évben kizárólag amiatt világított át a biztosító egyesület, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek és az ügyleti megbízást megelőzően nem voltak szerződött ügyfelek, illetve meghatalmazottak, átvilágításukra korábban nem került sor.

42C1933 Több, egymással összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás

A több, egymással összefüggő, összesen hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfelek számát, akiket az adott évben amiatt világítottak át, mert több egymással összefüggő olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot és átvilágításukra korábban nem került sor.

42C1934 Korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás

A korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfeleket, akiket a biztosító egyesület már korábban átvilágított, de kétség miatt új átvilágításra került sor.

42C1935 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A más szolgáltató által végzett átvilágítás sorban a más szolgáltató által végzett és a szolgáltató által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.

42C1936 Függő ügynök által végzett átvilágítás

A függő ügynök által végzett átvilágítás sorban a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 33. §-ban meghatározott tevékenységet végző függő ügynökök által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.

42C1941 Saját bejelentések

A saját bejelentések: darabszám és összeg oszlopban a biztosító egyesület által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott évben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentett összeg az adott tranzakcióban szereplő összeg, amelyet az ügyfél a biztosító egyesületnek átadott, vagy részére kifizetésre került.

42C1942 Bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek

A bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek sorban azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket a biztosító egyesület devizában bonyolított.

42C19431-42C19435 Bejelentésekből: 1-5. legnagyobb összegű bejelentés

A bejelentésekből az öt legnagyobb összegű sorban az 5. sorból az öt legnagyobb összegű ügyletet kell felsorolni csökkenő sorrendben.

42C1944 Bejelentésekből függő ügynök által végzett tranzakciók bejelentése

A bejelentésekből függő ügynök által végzett tranzakciók bejelentése sorba azon bejelentések kerülnek, amelyeknél a biztosító egyesület függő ügynöke útján végzett tevékenysége során került sor bejelentésre.

42C195 Bejelentésekből 24/48 órára felfüggesztett tranzakció

A bejelentésekből 24/48 órára felfüggesztett tranzakciók sorban azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során a biztosító egyesület 24, vagy 48 órás felfüggesztést alkalmazott.

42C196 Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések

Ebben a sorban a bíróságok által pénzmosás miatt zárolt biztosítások számát és összegét kell feltüntetni.

42C197 Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés

A terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés sorban azokat a bejelentéseket kell feltüntetni, amelyeket a biztosító egyesület a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt tett.

42C198 Terrorista lista alapján zárolt követelések

A terrorista lista alapján zárolt követelések sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a biztosító egyesület az ügyfél terrorista listán való szereplése miatt az adott évben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett. (Az aktuális terrorista listák a PSZÁF honlapján Szabályozás/Pénzmosás, terrorizmus menüpont alatt érhetők el, illetőleg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján a következő közösségi jogforrásokon keresztül érhetők el: 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2006/70/EK bizottsági irányelv.)

41C Egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása (biztosító egyesületek)

A Bit. 147. § (1) bekezdés szerint az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatását számítógépes feldolgozásra alkalmas módon ezen tábla kitöltésével is teljesíteni kell.

Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának formája és tartalma a Bszkr. 3. sz. melléklete szerint értendő és alkalmazandó.

41D Egyszerűsített mérleg (biztosító egyesületek)

A Bit. 147. § (1) bekezdés szerint az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét számítógépes feldolgozásra alkalmas módon ezen tábla kitöltésével is teljesíteni kell.

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének formája és tartalma a Bszkr. 1. sz. melléklete, valamint ugyanezen rendelet 3. § (2) bekezdése szerint értendő és alkalmazandó.

V. FEJEZET

BIZTOSÍTÓ EGYESÜLETEK BELSŐ TÖRZSADATAINAK TÁBLÁZATAI ÉS KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA

A jelentés táblázatai

KTABEE1 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK

KTABEE2 TISZTSÉGVISELŐ

KTABEE3 KÖNYVVIZSGÁLÓ ADATAI

KTABEE4 KISZERVEZÉS ADATOK

A jelentés kitöltése

Az alább tételesen felsorolt adatlapok kitöltése kötelező, abban az esetben is, ha az általuk érintett területen az elmúlt 12 hónap folyamán változás nem történt.

A táblák adatainak minden esetben az előző naptári évről készült mérleget és éves beszámolót elfogadó közgyűlés/taggyűlés időpontjában fennálló állapotot kell tükrözni.

Amennyiben az adott adatkörben történt változás több személyt, illetve intézményt érint, és ez egy adatlapon értelemszerűen nem jelölhető, az adatlap többszöri kitöltése szükséges.

Az adatszolgáltatást érintő adaton túl az új adat, illetve a változás érvényességének kezdeti dátuma, valamint az intézmény beazonosítását szolgáló adatok, mint 'név', 'adószám', 'székhely' megadása kötelező!

A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.

A **-gal jelölt mezők közül legalább az egyik kitöltése kötelező.

A ***-gal jelölt mezőket csak a beszámolási időszakot megelőző egy évben tevékenységi engedélyt kapott intézménynek kell kitölteni.

A ****-gal jelölt mezők kitöltése a beszámolási időszakot megelőző egy évben történt változás esetén kötelező.

Az egyes adatlapok kitöltéséhez az alábbi leírások adnak tájékoztatást.

A táblák kitöltése értelemszerű.

KTABEE1 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK

Az adatlapon megjelölésre kerültek a beszámolási időszakban történt tevékenységi engedélyszerzés, illetve a tárgyévben történt változás esetén kötelezően kitöltendő mezők.

Az Intézmény jogi státusza sor kitöltéséhez az alábbi felsorolás által megadott lehetőségek választhatóak: aktív, cégbírósági nyilvántartásba vétel alatt, felszámolás alatt, végelszámolás alatt, átalakulás alatt/beolvadás, átalakulás alatt/összeolvadás, átalakulás alatt/különválás, átalakulás alatt/kiválás, átalakult/beolvadt, átalakult/összeolvadt, átalakult/különvált, átalakult/kivált, inaktív.

KTABEE2 TISZTSÉGVISELŐ

Az adatlapot a Bit. 83-90. § által meghatározott vezető állású személyekre vonatkozóan kell kitölteni. Ezen túlmenően a táblázatot az egyesület titkárára vonatkozóan is ki kell tölteni.

KTABEE3 KÖNYVVIZSGÁLÓ ADATAI

Az adatlap kitöltése kötelező.

A biztosító könyvvizsgálójáról a Bit. 149-152. §-ai rendelkeznek.

A könyvvizsgáló személyére vonatkozó adatok könyvvizsgáló társaság és természetes személy megbízása esetén is kötelezően kitöltendőek.

A táblázat lehetőséget ad a helyettes könyvvizsgálóra vonatkozó adatok kitöltésére is.

KTABEE4 KISZERVEZÉS ADATOK

Az ügymenet kiszervezésének feltételeiről a Bit. 76. §-a rendelkeznek.

Attól függően, hogy a megbízást, illetve a kiszervezett tevékenységet természetes személy vagy intézmény látja el, a megfelelő sorok értelemszerűen töltendők ki.

A besorolást a TEÁOR és az SZJ azonosító számok alapján kell elvégezni."

2. számú melléklet a 43/2007. (XII. 29.) PM rendelethez

" 2. számú melléklet az 5/2006. (II. 7.) PM rendelethez