9/2007. (II. 27.) OKM rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a), b) és f) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a közoktatásról szóló törvény 8/A. §-ának, 45. §-ának (2) bekezdésében, 131. §-ának (6) bekezdésében, továbbá a közoktatásról szóló törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXI. törvény 90. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak végrehajtására, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 2/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A közoktatási típusú sportiskolái kerettanterv

2/A.§ (1) A közoktatásról szóló törvény 20. §-a (1) bekezdésének b)-d) és f) pontjában felsorolt iskolák - meghatározott sportág, sportágak tekintetében - akkor láthatják el a sportiskola feladatait, ha a pedagógiai programjuk elkészítésénél figyelembe veszik az adott sportág utánpótlás-nevelésével összefüggő feladatokat, ennek érdekében helyi tantervüket a közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv alapján készítik el, továbbá biztosítják a testnevelés tantárgy emelt szintű oktatását (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban: sportiskola), valamint megfelelnek az e §-ban meghatározott követelményeknek.

(2) A sportiskola olyan sportág tekintetében láthatja el az utánpótlás nevelésével összefüggő feladatokat, amely tekintetében - az utánpótlás-nevelés valamennyi kérdésére kiterjedő - megállapodást kötött egy vagy több sportegyesülettel, valamint azzal az országos sportági szakszövetséggel vagy országos sportági szövetséggel (a továbbiakban együtt: szakszövetség), amelynek a sportegyesület tagja. Az utánpótlás nevelésével összefüggő feladatokat a sportiskola az utánpótlás-nevelést végző sportegyesület és az azt szakmailag koordináló szakszövetség közreműködésével határozza meg. "

2. §

Az R. 2. számú melléklete

a) "Az oktatási miniszter által - a benyújtó hozzájárulásával - kihirdetett kerettantervek" felsorolása a következő 13. ponttal egészül ki:

"13. A kerettanterv neve: Közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv

A kerettanterv benyújtója: Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány és a Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium (Budapest) ";

b) az e rendelet mellékleteként kiadott "KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI KERETTANTERV"-vel egészül ki.

3. §

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a következő 39/J. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A sportiskolai nevelés és oktatás

"39/J. § (1) A közoktatási törvény 20. §-a (1) bekezdés b)-d) és f pontjában felsorolt iskolák akkor láthatják el a sportiskola feladatait, ha a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervben meghatározottak alapján elkészített helyi tantervük végrehajtásához szükséges feltételekkel - a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő sportegyesülettel, valamint az adott sportág országos sportági szakszövetségével vagy országos sportági szövetségével (a továbbiakban együtt: szakszövetség) kötött megállapodásban foglaltakat is figyelembe véve - rendelkeznek, illetve a feltételek fokozatosan megteremthetők, továbbá az iskola a központi sportigazgatásért felelős szerv szakmai háttérintézményével az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos szakmai munka segítésére megállapodást kötött.

(2) A sportiskolai feladatot ellátó iskola (a továbbiakban: sportiskola) nem láthat el kötelező felvételi feladatokat, továbbá biztosítania kell a tanulmányok folytatását azok részére is, akik a sportiskolai kerettanterv tekintetében nem megfelelő sporttevékenység, illetve sportbéli fejlődés miatt a sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásban nem vehetnek részt.

(3) A sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek.

(4) A sportiskola működéséhez szükséges - a sportegyesülettel, valamint az adott sportág szakszövetségével kötött megállapodás alapján nem fedezett - többletköltségeket a fenntartónak kell biztosítania. "

4. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 5. §-ának (2) bekezdésében a "foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter" szöveg helyébe a "szociális és munkaügyi miniszter" és az "oktatási miniszter" szöveg helyébe az "oktatási és kulturális miniszter", az 5. § (8) bekezdésében az "oktatási miniszterhez" szöveg helyébe az "oktatási és kulturális miniszterhez" szöveg, továbbá az R. 1. és 2. számú mellékletének címében az "oktatási miniszter" szöveg helyébe a "miniszter" szöveg lép.

Dr. Hiller István s. k.,

oktatási és kulturális miniszter

Melléklet a 9/2007. (II 27.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez]

KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLÁI KERETTANTERV

SPORTÁGI BLOKK SPORTÁGI TANTERVEK

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK

ÉS

4-5. ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMOK

SZÁMÁRA

Készítették:

A SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK ÁLTAL FELKÉRT UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉSI SZAKEMBEREK

2006

BUDAPEST

BEVEZETŐ

A KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI KERETTANTERV SPORTÁGI BLOKKJÁHOZ

A sportiskolai kerettanterv elkészítésének sportszakmai indokoltsága

A Nemzeti Fejlesztési Terv által célul kitűzött, a személyes életvitel szempontjából nélkülözhetetlen kompetenciák kialakítását - így az egészségnevelést is - már gyermekkorban el kell kezdeni. Ennek elmulasztása terhet ró az egészségügyre, károsítja a gazdaságot, mert generációk munkaképességének csökkenését eredményezi, és vesztességet okoz a sportnak is. A gyermekek sportjába, a diák- és versenysportba fektetett anyagi eszközök több csatornán mérhetőek, hosszú távú megtérülésük már bizonyított.

A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) 2002. januári létrehozásának stratégiai célja az egységes és átfogó utánpótlás-nevelés rendszerének kidolgozása, működtetése és folyamatos fejlesztése volt. Az utánpótlás-nevelés szerves részét képezi a sportiskolai rendszer is. Világossá vált, hogy a sportiskolát, sportiskolai rendszerként - az utánpótlás-nevelés szempontjából - önálló célterületként kell értelmezni.

A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet munkatársai elemezték a jelenlegi sportiskolai rendszert és hagyományait. Arra a megállapításra jutottak, hogy a sportiskola fogalmát - a múltban és a jelenben egyaránt - mindenki úgy értelmezte, ahogy akarta. Sportiskolának nevezték azokat a közoktatási intézményeket (általános és középiskolákat), ahol testnevelés tagozat, később emelt szintű testnevelés oktatása folyt. Sportiskolaként definiálták az ún. élsportolói osztályokat indító iskolákat. Sportiskolaként működött a nagy hagyományú KSI (Központi Sportiskola) is. De sportiskolai megjelölést kaptak azok a sportegyesületek is, ahol szervezett formában foglalkoztak az utánpótláskorú sportoló gyerekekkel és fiatalokkal.

A sportiskoláknak két típusa alakult ki, az egyik az ún. közoktatási típusú sportiskola, a másik az ún. egyesületi (vagy nem közoktatási) típusú sportiskola:

- A közoktatási típusú sportiskolában az utánpótlás-nevelést, - ami korcsoportos formában történik - az alap- és/vagy középfokú közoktatási intézmény végzi szoros együttműködésben a sportegyesületekkel. Ebben az intézménytípusban az alapvető feladat a közoktatási (alap) szolgáltatás és a sportutánpótlás-nevelés összehangolása, függetlenül attól, hogy milyen iskolafokról és -típusról van szó.

- Az egyesületi (vagy nem közoktatási) típusú sportiskolában az utánpótlás-nevelést szintén korcsoportos formában végzik, de közismereti jellegű nevelést-oktatást nem folytatnak. Ebben az intézménytípusban a tankötelezettség nem teljesíthető, továbbá alapműveltségi és érettségi vizsga sem tehető le.

Az előzőekből világosan kiderül, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozók nem elégségesek ahhoz, hogy az sportiskolák ügye megoldódjon. A közoktatási típusú sportiskolák fogalmának és működésének pontosításához elengedhetetlen egy tartalmi szabályozó, egy sportiskolai kerettanterv.

A NUPI megbízást és forrást kapott a sportkormányzattól a közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv kidolgoztatására. Ennek oka a sportutánpótlás-nevelés közoktatási keretek között történő magvalósíthatóságának jelenlegi ad-hoc állapota.

A közoktatási típusú sportiskolák - annak ellenére, hogy a közoktatási és egyéb jogi szabályozók hivatalosan nem minősítették önálló intézménytípusnak - nagy hagyományokra tekintenek vissza Magyarországon. Kiérdemelt tradíciókkal, továbbá komoly tanulmányi és sporteredményekkel büszkélkedhetnek azok az iskolák és a hozzájuk kapcsolódó sportegyesületek, akik részesei voltak ennek a korábbi rendszernek. Említésre méltó például a budapesti Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium, a Csik Ferenc Altalános Iskola és Gimnázium, a Központi Sport- és Ifjúsági Sportegyesület (KSI SE), a békéscsabai "női torna iskola", a győri Bercsényi Miklós Középiskola, a pécsi "TASI" stb.

A rendszerváltozást követő társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, sport stb. változások hatására kártyavárként omlott össze a sportiskolák korábbi "hálózata". Az iskolák jelentős része profilt váltott, elsősorban idegen nyelvekkel és informatikával váltották fel a korábbi sportirányultságukat. Az egyesületek száma folyamatosan csökkent, a megmaradtak legtöbbje pedig, szűkítette feladatkörét. E szűkítés áldozata leginkább az utánpótlás-nevelés volt.

Az emelt szintű testnevelés ügye - a közoktatás szempontjából - jogilag és tartalmilag tisztázott. Igaz, hogy ez a formáció intenzitásában némileg elmarad a klasszikus testnevelés tagozatos iskolák korábbi gyakorlatától. Jelenleg az országban már csak kb. 200 olyan iskola van, ahol emelt szinten tanítják a testnevelést, legalább egy osztályban évfolyamonként. Ez csak 4 %-a az összes közoktatási intézménynek, és az érintett diákok aránya a 2 %-át sem éri el a teljes tanulói populációnak.

Az ún. "élsportolói programok" alapján működő iskolák működése sok tisztázatlan kérdést vet fel. Annak ellenére, hogy a közoktatási törvény nem is ismeri ezt az kategóriát, kb. 40 ilyen intézmény működik jelenleg az országban. Ezeknek és az emelt szintű testnevelési programjukat intenzívebb formában megvalósítani kívánó iskoláknak nyújtana hivatalosan elismert működési formát - a jogi és a tartalmi szabályozás szempontjából - a közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv.

A sportági blokk elemeinek formai és tartalmi felépítettsége

A kerettanterv két nagy blokkból áll, az egyik az ún. közismereti, a másik az ún. sportblokk. A közismereti blokk minden műveltségterületet magába foglal, amit a Nemzeti alaptanterv felsorol. Ennek a blokknak a kidolgozását a Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium alkotó közössége közbeszerzési pályázat keretében dolgozta ki. A sportblokk az egyes sportágak tanterveit tartalmazza. A sportági tanterveket a NUPI felkérésére a sportági szakszövetségek utánpótlás-neveléssel foglalkozó szakemberei dolgozták ki.

A továbbiakban a sportblokk tantárgyait (sportágait) és azok felépítését mutatjuk be. A következő 15 sportág tanterve készült el:

- asztalitenisz,

- atlétika,

- birkózás,

- jégkorong,

- judo,

- kajak-kenu,

- kerékpár,

- kézilabda,

- kosárlabda,

- labdarúgás,

- öttusa

- rögbi,

- röplabda,

- torna (férfi),

- torna (női),

Még további 8 sportág tanterve van kidolgozás alatt: evezés, ökölvívás, súlyemelés, tenisz, triatlon, úszás, vívás, vízilabda. A sportblokk egyes sportágainak tartalmi felépítése nagyjából megegyezik a közismereti blokk tantárgyaival. A különbség annyi, hogy az egyes sportágak tananyagelemeihez közvetlenül hozzárendelték a sportági fejlesztők a követelményeket. Ennek oka és egyben célja is a sportági fejlesztés gyakorlatorientáltsága, mozgástanulás-centrikussága.

A sportági tantervek egy kínálatot jelentenek a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervet alkalmazó iskolák számára. Azt, hogy hány és milyen sportágat választ egy-egy iskola a hozzá kapcsolódó sportegyesületekkel, azt korábbi sporttradícióik, infrastruktúrájuk, személyi és tárgyi feltételrendszerük, továbbá partneri körük határozza meg. Egy adott iskola tanulói, az adott intézmény által választott sportágak közül választhatnak egyet.

A sportági tantervek megvalósítása két formában történik. A sportági tananyag egy részét a kötelező tanórai foglalkozások, míg a másik részét az edzések keretében végzik el a tanárok/edzők és a tanulók/sportolók. A konkrét óraszámokat az alábbi táblázat mutatja be:

Az egyes sportágak specialitásai miatt - főleg az általános iskola alsó tagozatán - rugalmasan kezeli a tanterv a kötelező testnevelés órák és a sportági órák időarányait. Vannak olyan sportágak, ahol korai életkorban megjelenik a sportágspecifikus fejlesztés (pl.: torna, úszás stb.), és vannak olyan sportágak, a többség ilyen, ahol csak később. Abban az esetben, ha az adott sportágban a specifikus fejlesztés csak később kezdődik el, addig a gyerekek emelt óraszámban tanulják a testnevelést. Van olyan megoldás is, ahol ún. sportági előképzés folyik csak a kisiskolás korban (pl.: judo, kajak-kenu stb.) . Ezt megvalósíthatják az emelt óraszámú testnevelés, de a sportági órák keretében is.

A közoktatási típusú

sportiskolai kerettanterv

sportági tanteveinek készítői

ASZTALITENISZ