2008. évi CIX. törvény

a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról[1]

1. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás 16. § (1) bekezdése szerinti tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedésétől, valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti."

2. § Az MNB törvény 15. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:

"Az MNB számlavezetési tevékenysége; kapcsolat az államháztartással"

3. § Az MNB törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) Az MNB vezeti

a) a kincstári egységes számlát,

b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját,

c) az Országos Betétbiztosítási Alap pénzforgalmi számláját és

d) a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját.

(2) Az MNB a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a központi költségvetés javára."

4. § Az MNB törvény 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek, az Európai Unió intézményeinek és szerveinek, a tagállamok központi kormányzatainak, a tagállami regionális, helyi vagy más közigazgatási szerveknek, egyéb közjogi testületeknek, vagy a felsoroltak befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére - az Európai Közösséget létrehozó Szerződésnek a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó 101. cikkében, továbbá a Szerződés 104. cikkében és a 104b. cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározásáról szóló 1993. december 13-i, 3603/93/EK tanácsi rendeletben foglaltak figyelembevételével - nem nyújthat folyószámlahitelt, nem biztosíthat részükre semmi egyéb hitellehetőséget, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg (a monetáris finanszírozás tilalma)."

5. § Az MNB törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) Az MNB engedélye szükséges a hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatának, szabályzatainak, illetőleg ezek módosításának hatálybalépéséhez.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerint i engedélyt akkor adja meg, ha az üzletszabályzat, illetve szabályzat megfelel az MNB elnöke által e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak.

(3) A hitelintézeti elszámolóház az MNB által engedélyezett üzletszabályzatát vagy üzletszabályzat módosítását legkésőbb az MNB engedélyének hatálybalépése napján, egységes szerkezetben a honlapján közzéteszi."

6. § (1) Az MNB törvény 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott feladatai ellátásához - ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzügyi stabilitási, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer statisztikák összeállítását - az MNB jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes személyek az MNB által előírt - személyes adatnak nem minősülő - információkat kötelesek szolgáltatni. A jegybanki információs rendszer működtetése során az MNB jogosult a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervtől a rendelkezésre álló, személyes adatnak nem minősülő adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon is átvenni. A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát az MNB - az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetőleg a Felügyelet véleményét kikérve - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki."

(2) Az MNB törvény 28. §-a a következő (4)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az MNB elnöke a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló rendeletében - az MNB alapvető feladatainak ellátásához szükséges kutatási, elemzési, döntés-előkészítési tevékenységek elvégzése érdekében - előírhatja, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetek, az állami adóhatóság, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a Központi Statisztikai Hivatal, a cégbíróság, továbbá a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási ellátásokra és támogatásokra vonatkozóan a kincstár a jegybanki információs rendszerbe történő információszolgáltatáshoz a kezelésükben lévő személyes adatot, adótitkot, banktitkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot és pénztártitkot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsák, hogy az információkat ne lehessen az érintettekkel kapcsolatba hozni, annak érdekében, hogy a szervezetre vonatkozó bizalmas vagy a természetes személyre vonatkozó személyes jellegtől így megfosztott információkat szolgáltassák az MNB részére. Az MNB elnöke rendeletében kijelöli az információkat szolgáltató szervezeteket.

(5) Az MNB elnöke rendeletében úgy is előírhatja a (4) bekezdésben írt információk bizalmas vagy személyes jellegtől való megfosztását, hogy az információkat az MNB által egyedileg a (4) bekezdés alapján kötelezett rendelkezésére bocsátott kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal kell szolgáltatni. Az MNB ezen rendelkezésre bocsátást követően és az információszolgáltatást megelőzően a kódképzési módszert törli.

(6) Az MNB jogosult azonos kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal a (4) bekezdésben írt információkat több szervezettől megkérni, és az így kapott információkat összekapcsolni.

(7) A (4) bekezdés alapján kötelezett köteles megtagadni az információk átadását, ha az adatokat nem lehetséges megfosztani azok bizalmas vagy személyes jellegétől. A megtagadást és annak indokát a (4) bekezdés alapján kötelezett köteles az MNB tudomására hozni az információszolgáltatásra előírt határidőben.

(8) Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját az MNB úgy állapítja meg, hogy

a) a kódképzés alapját nem képezik olyan szervezetet vagy természetes személyt azonosító adatok, amelyek kezelésére az MNB jogosult,

b) a kódképzés konkrét, egyedi módszere tartalmaz egyedi, véletlenszerűen megállapított elemet.

(9) A (4) és (5) bekezdés szerinti információszolgáltatás során az információt szolgáltató szervezet az információszolgáltatás előtt a természetes személy lakcímére vonatkozó adatot úgy módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a kistérségnél pontosabban ne legyen megállapítható.

(10) Az MNB köteles az információk (4) és (5) bekezdés szerinti létrehozásával összefüggésben közvetlenül felmerülő, indokolt költségeket - részletes költségkimutatás alapján - az információt szolgáltató szervezeteknek az információszolgáltatást követően megtéríteni.

(11) A (4) bekezdés alapján kötelezett a kódképzés módszerét nem módosíthatja és azt az anonim kapcsolati kód képzése után haladéktalanul, majd magát az anonim kapcsolati kódot az információszolgáltatást követően haladéktalanul törli.

(12) Az MNB az összekapcsolást követően az anonim kapcsolati kód és az átvett adatok közötti kapcsolatot helyreállíthatatlanul megszünteti és az anonim kapcsolati kódot törli.

(13) A jelen § alkalmazásában anonim kapcsolati kód alatt az ugyanazon természetes személyre vagy szervezetre vonatkozó, természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatokból olyan, véletlenszerű elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor értendő, amellyel ugyanazokból az adatokból mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött karaktersorból a természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatok nem állíthatók helyre."

7. § Az MNB törvény 29. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A jegybanki ellenőrzés e törvény, a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezései, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvénynek (a továbbiakban: Pmt.) az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző szolgáltatókra vonatkozó rendelkezései, továbbá az MNB elnöke rendeleteinek megtartására terjed ki. A jegybanki ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzése, illetve az MNB által lefolytatott ellenőrzési eljárás. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.

(2) Az MNB a jegybanki ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is jogosult.

(3) A jegybanki ellenőrzést végző az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le. A jegybanki ellenőrzés időtartama legfeljebb hat hónap lehet.

(4) Amennyiben a vizsgált okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, úgy a jegybanki ellenőrzést végző jogosult a jegybanki ellenőrzés hatálya alá tartozó szervezeteknél és természetes személyeknél az (1) bekezdésben említett tárgykörökkel összefüggő tényeket vizsgálni."

8. § Az MNB törvény 31. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"31. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal a bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket.

(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni.

(3) Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja át. Az MNB e kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.

(4) Készpénzben (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén 50 darabnál több érmét elfogadni csak a hitelintézet és a posta köteles egy fizetési művelet során.

(5) A hamis vagy meghamisított bankjegy és érme fizetési művelet során nem fogadható el.

(6) A nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét fizetési művelet során elfogadni nem kötelező.

(7) Az MNB a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét törvényes fizetőeszközre költségmentesen váltja át. Az MNB e kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.

(8) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. A nehezen felismerhető, valamint a sérült törvényes fizetőeszköznek minősülő érme - ide nem értve az MNB által kibocsátott emlékérmét -, továbbá az MNB által már bevont érme alapanyagként való értékesítésének, illetve az ezen érmékből nyert alapanyagok értékesítésének kizárólagos joga az MNB-t illeti meg, azzal, hogy az értékesítés piaci feltételek mellett történik.

(9) Az MNB elnöke az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében határozza meg az érme más címletű érmére, illetőleg bankjegyre, továbbá a bankjegy más címletű bankjegyre, illetőleg érmére való átváltásának szabályait, ideértve az átváltásra kötelezettek körét, a díjazás feltételeit is."

9. § Az MNB törvény 31/A. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A feltehetően hamis vagy meghamisított (a továbbiakban: hamisgyanús) magyar és külföldi fizetőeszközöket szakértői vizsgálat céljából az MNB részére meg kell küldeni, vagy a szakértői vizsgálatra történő továbbítás céljából az MNB elnökének rendeletében meghatározott szervezet részére át kell adni.

(3) A hamis és a meghamisított magyar és külföldi fizetőeszközökért nem jár térítés.

(4) Az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a Hpt. szerinti pénzforgalmi, készpénz-átutalási, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postáról szóló 2003. évi CI. törvény szerinti postai készpénz-átutalási, postai pénzforgalmi közvetítői és postautalvány-szolgáltatást nyújtó köteles az általa fellelt hamisgyanús magyar és külföldi fizetőeszközöket az MNB-nek megküldeni, valamint a fellelés körülményeiről az MNB által előírt módon és tartalommal, ideértve az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat is, adatszolgáltatást teljesíteni."

10. § Az MNB törvény 49. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A monetáris tanács tagja a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában kinevezésével hivatalba lép. A monetáris tanács tagja a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz és okmányt ír alá."

11. § (1) Az MNB törvény 57. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"57. § (1) Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott alapvető feladatokat ellátó (a továbbiakban: minősített munkakört betöltő) alkalmazottja - ha törvény eltérően nem rendelkezik -nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, vezetői tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot pénzügyi intézménynél, ide nem értve azon pénzügyi intézményt, amelyben az MNB részesedéssel rendelkezik, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személynél, befektetési vállalkozásnál, az Országos Betétbiztosítási Alapnál és a Befektetővédelmi Alapnál.

(2) Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben és befektetési vállalkozásban - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - befolyással nem rendelkezhet.

(3) Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a meglévő és

b) a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul nyilatkozik a jogviszonyának fennállása alatt öröklés útján szerzett,

pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban lévő befolyásáról és a befolyását az MNB-vel létrejövő jogviszonya keletkezésének az időpontjától számított, illetőleg az öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő három hónapon belül megszünteti.

(4) Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja a Bszt. szerinti pénzügyi eszköz szerzését - az állampapír, a nyilvános, nyíltvégű, befektetési alap által kibocsátott befektetési alapjegy kivételével - a megszerzést követő három munkanapon belül köteles bejelenteni.

(5) Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak az MNB elnökének előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn, kivéve a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet, amelyet köteles bejelenteni.

(6) Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó és nem minősített munkakört betöltő alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban fennálló befolyásáról, és

b) haladéktalanul nyilatkozik, ha jogviszonya fennállása alatt az a) pontban meghatározott befolyást szerzett.

(7) Az MNB alkalmazottja haladéktalanul bejelenti, ha a jogviszonya keletkezésének időpontjában vagy a jogviszonya fennállása alatt a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban befolyással rendelkezik, illetőleg befolyást szerez.

(8) Az MNB alkalmazottja az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogviszonya, befolyása megszüntetéséig, valamint a (4)-(7) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik, amelyben az alkalmazott, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással rendelkezik vagy amellyel más, az (1)-(7) bekezdésben meghatározott jogviszonyban van.

(9) Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésének időpontjában köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról.

(10) Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a szövetkezeti hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(11) Az MNB alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában írásban nyilatkozik arról, hogy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézménynél, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személynél vagy befektetési vállalkozásnál vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelő bizottsági tagsági viszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és

b) haladéktalanul bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának az a) pontban meghatározott jogviszonya keletkezett.

(12) Az MNB alkalmazottja nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a pénzügyi intézményt, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyt vagy befektetési vállalkozást, amelynél a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (11) bekezdésben meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.

(13) Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja az e §-ban foglalt bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának teszi meg.

(14) Az MNB-ben nem létesíthető olyan jogviszony, amelynek eredményeként az MNB alkalmazottja közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(15) Az MNB az e §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, annak ellenőrzése céljából az alkalmazottak által tett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkaviszony megszűnését követő három évig nyilvántartja.

(16) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni."

(2) Az MNB törvény 58. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az MNB monetáris tanácsának tagja az 57. §-ban és az 58. § (4) és (5) bekezdésében foglalt bejelentési, illetőleg nyilatkozattételi kötelezettségének a köztársasági elnöknél tesz eleget."

12. § (1) Az MNB törvény 60. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § (1) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza

a) az alapkamat mértékét,

b) a kötelező tartalékráta mértékét,

c) a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, képzésének és elhelyezésének módját, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedéseket,

d) a bankjegyek és az érmék (ideértve az emlékbankjegyeket és az emlékérméket is) kibocsátását, címletét, külső kiállítását, bevonását,

e) a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos, a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott technikai és egyéb feladatokat,

f) a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről utánzat készítésének vagy készíttetésének engedélyezési feltételeit, valamint az utánzat előállításával, nyilvántartásával, őrzésével és megsemmisítésével kapcsolatos követelményeket,

g) az euro-utánzatokra - ideértve az euro-érmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is - vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével, az euro-érmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével, és

h) a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók körét, a szolgáltatás módját és határidejét."

(2) Az MNB törvény 60. §-a a következő új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a korábbi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(2) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és 26. § (3) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza

a) a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának - ide nem értve a számla megnyitására, a számla feletti rendelkezésre, a rendelkezés korlátozására vonatkozó szabályokat -, az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, továbbá a fizetési módoknak és alkalmazásuknak szabályait,

b) a készpénzforgalmazás feltételeit,

c) a pénzfeldolgozási tevékenység szabályait, és

d) az elszámolásforgalom lebonyolításának szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a 27. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza

a) a Hpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek üzletszabályzatának tartalmi és formai követelményeit és a tevékenység végzéséhez szükséges szabályzatokra vonatkozó követelményeket;

b) a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetében üzletszabályzatának tartalmi és formai követelményeit, továbbá

ba) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,

bb) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,

bc) az elszámolás és a teljesítés rendjét,

bd) a kockázatok kezelésének szabályait,

be) a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának szabályait,

bf) a tőzsdei ügylet elszámolásához kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,

bg) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait,

bh) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit;

c) a központi értéktár esetében

ca) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,

cb) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,

cc) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit,

cd) a kockázatok kezelésének szabályait;

d) a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet esetében

da) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,

db) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,

dc) a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,

dd) a kockázatok kezelésének szabályait,

de) a kötelező biztosítékok képzésének, felhasználásának szabályait,

df) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait, és

dg) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit."

(3) Az MNB törvény 60. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés a), illetve rendkívüli esetben az (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott rendelet rendelkezhet úgy is, hogy a kihirdet és napján, vagy a rendeletben meghatározott, a kihirdetést követő időpontban lép hatályba."

13. § Az MNB törvény 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61. § (1) Az MNB jogosult

a) a hitelintézetek,

b) a posta,

c) a Magyar Államkincstár,

d) a Hpt. és a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek,

e) a központi értéktár,

f) az e törvényben foglalt feladatai ellátásához bármely más belföldi személy vagy szervezet és

g) külföldi személy vagy szervezet

részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.

(2) Az MNB a 4. § (1)-(7) bekezdéseiben foglalt feladatai ellátása során jogosult forintban, külföldi pénznemben és nemesfémekkel a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely egyéb műveletet végezni.

(3) Az MNB a 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladata ellátása során a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végezhet."

14. § Az MNB törvény 62. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az MNB a 7. és a 14. §-ban meghatározott tevékenységéből eredő, a hitelintézetekkel szemben keletkezett követeléseit a hitelintézetek részére vezetett számlák terhére - a téves bejegyzés helyesbítését követő sorrendben - elégítheti ki."

15. § Az MNB törvény 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69. § (1) Az MNB-nek - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - sem belföldi, sem külföldi szervezetben nem lehet részesedése.

(2) Az MNB részesedést szerezhet

a) a tevékenységével összefüggően létrehozott,

b) a hitelintézetek között országos elszámolásforgalom lebonyolítására létrehozott,

c) tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári és központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetben.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladatainak teljesítése során végrehajtott műveletei keretében történő, szabályozott piacra bevezetett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok megszerzésére, azzal, hogy az MNB nem szerezhet minősített befolyást a kibocsátóban. Az MNB a 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladatai keretében nem szerezhet meg közvetlenül a kibocsátótól tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat."

16. § Az MNB törvény 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak - kérésére - sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás 16. § (1) bekezdése szerinti tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet."

17. § (1) Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba, és 2009. május 2-án hatályát veszti.

(2) Az MNB azon alkalmazottja, akinek az MNB-vel fennálló jogviszonya e törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett, az MNB törvény 57. §-a (1), (2), (4), (6), (7) és (11)-(14) bekezdéseiben foglaltaknak e törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül köteles eleget tenni azzal, hogy amíg e kötelezettségének nem tesz eleget, addig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik, amelyben az alkalmazott vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással rendelkezik vagy más, az 57. § (1)-(7) és (11) bekezdésében meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.

18. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az MNB törvény 8. §-a, 18. §-a, 21. §-a, 22. §-a, 30. §-a, 33. §-a, 55. §-a, 58/A. §-ának (4) bekezdése, 60. §-ának (6) és (8) bekezdése, a Tpt. 347. §-ának (2) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/D. §-ának (1) bekezdése, a Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 25. §-ának (5) bekezdése.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az MNB törvény 26. § (3) bekezdésében a "60. § (1) bekezdésének h) pontjában" szövegrész helyébe a "60. § (2) bekezdésében" szövegrész lép.

19. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a program végrehajtásából rendelkezésre álló adatokat a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó másik szervnek - annak feladatai ellátásához - kérésére köteles továbbítani (adatátadás). Az adatigénylés és adatátadás - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyedi adatra nem vonatkozhat."

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 2. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E törvény alkalmazásában]

"a) közszolgálatban álló személy:

1. a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja,

2. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonája,

3. aki közalkalmazotti jogviszonyban áll,

4. aki közszolgálati jogviszonyban áll,

5. aki ügyészségi szolgálati viszonyban áll,

6. az igazságügyi alkalmazott, valamint

7. a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja;"

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § A vagyonnyilatkozat őrzéséért

a) közszolgálatban álló személy kötelezett esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, közjegyző esetében a területi közjegyzői kamara elnöksége,

b) a 3. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti kötelezett esetében a gazdálkodó szervezet tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam nevében gyakorló személy vagy szervezet,

c) a 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettek esetében az állami támogatási előirányzat kezelője - helyi önkormányzat esetében a jegyző, közalapítvány esetében az alapítói jogokat gyakorló szerv, területfejlesztési tanács esetében annak hivatali szervezete -, vagy ha e szerv nem azonos az állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat felhasználásának szakmai lebonyolításáért felelős szervvel, akkor ez utóbbi,

d) a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottai vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank elnöke

felelős (a továbbiakban: őrzésért felelős)."

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/G. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az ÁKK Zrt. a 113/A. §-ban meghatározott feladatok ellátásához az MNB-nél vagy hitelintézetnél devizaszámlát vezethet."

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hpt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 51. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjai, az 51. § (7) bekezdése, az 52. §, valamint az 54. § (1) bekezdésének p) pontja alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja."

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hpt. 54. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[Nem jelenti a banktitok sérelmét]

"p) az MNB részére, írásbeli megkeresés alapján a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott alapvető feladatai teljesítése érdekében végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás."

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke