13/2008. (XI. 18.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet hatálya kiterjed a jogi személyre és a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, annak gazdasági tevékenységére vonatkozóan (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók).

2. §

(1) Az adatszolgáltatók az e rendelet 1. mellékletében felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

(2) A hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló PM rendeletben 20A, illetve F20A sorkód alatt meghatározott információkat a hitelintézet, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: EGT fióktelep) az ott meghatározott gyakorisággal és határidőben, az MNB elektronikus adatbefogadási rendszerén (a továbbiakban: EBEAD) keresztül szolgáltatja az MNB részére is.

3. §

(1) A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A 2. § (2) bekezdése szerinti információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket az ott hivatkozott jogszabály tartalmazza.

(3) Az információk szolgáltatásához szükséges - e rendelet 3. mellékletében meghatározott - technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.

4. §

(1) E rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a jegybanki információs rendszerhez a fizetésimérleg-statisztikák összeállítása céljából szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 3/2007. (II. 21.) MNB rendelet, továbbá

b) a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 14/2007. (XI. 29.) MNB rendelet azzal, hogy a 2008. évre mint tárgyidőszakra vonatkozó adatszolgáltatásokat az azokban foglaltak szerint kell teljesíteni.

Simor András s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 13/2008. (XI. 18.) MNB rendelethez[1]

A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk

I.

II.[2]

2. melléklet a 13/2008. (XI. 18.) MNB rendelethez

I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (a továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó előírásokban (a továbbiakban: kitöltési előírás) használt kifejezések tartalmára - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában -az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint az EGT fióktelep is köteles, a kitöltési előírások alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson - adatszolgáltatói vonatkozásban - az ugyanezen típusú EGT fióktelepet is érteni kell.

A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési előírásokra érvényesek.

A. Szektor-meghatározások

1. Változások a szektor-meghatározásokban

A szektor-meghatározások módszertana tekintetében 2009. évre vonatkozóan a korábbiakhoz képest változás nem történt.

2. A szektorok

Az adatgyűjtésekben a következő szektorok szerepelnek:

Szektorkód Szektor

Rezidensek:

A) Nem pénzügyi vállalatok

B) Központi bank

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

G) Központi kormányzat

H) Helyi önkormányzatok

I) Társadalombiztosítási alapok

J) Háztartások

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Nem-rezidensek:

L) Külföld

3. Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése

Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország gazdasági területén van. Ennek megfelelően rezidensnek minősül:

1. a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó, illetve ide érkező személyt,

2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja,

3. a Magyar Köztársaság területén - ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is - székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

Nem rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Nem rezidensnek minősülnek az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekre egyidejűleg igaz, hogy adószámuk 51-re végződik, gazdálkodási forma kódjuk 931 (az egységes statisztikai számjel 13.-15. karaktere) és magyar cégbíróságnál nincsenek bejegyezve.

4. A rezidens szektorok leírása

Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul.

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint - a pénzügyi szolgáltatást nyújtók kivételével - ide tartoznak:

- a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve azokat, amelyeket közgazdasági szempontok alapján, az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba kell sorolni,

- a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek kivételével),

- egyéb jogi személyiségű vállalkozások,

- jogi személyiség nélküli vállalkozások,

- a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.

B) Központi bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort.

Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.)

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon.

Ide sorolandók például a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják.

Ide tartoznak például a tőzsde, a központi szerződő fél, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények, és a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-bizományosok.

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj, egészség és önsegélyező pénztárak tartoznak.

G) Központi kormányzat

A központi kormányzat magába foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, és azokat a gazdasági társaságokat, amelyek közgazdasági szempontok alapján, az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett külön listának megfelelően a központi kormányzatba sorolandók. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.

I) Társadalombiztosítási alapok

Ide tartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

J) Háztartások

A háztartások szektora a természetes személyeket és az egyéni vállalkozókat foglalja magába. Az egyéni vállalkozók a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező és egyéb egyéni vállalkozók (mezőgazdasági őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok, magánkereskedők stb.).

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

5. A szektor meghatározásának módja

Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:

5.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e egységes statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében PSZÁF engedély számmal vagy MNB által adott technikai törzsszámmal. Ha igen, akkor a jelen pont 5.2. alpontjában leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4. alpont előírásait.

5.2. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel, illetve PSZÁF engedély számmal vagy MNB technikai törzsszámmal, akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásánál gazdálkodási forma kódjukat, azaz egységes statisztikai számjelük 13-15. számjelét nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor a jelen pont 5.3. alpontja szerint kell eljárni.

Az MNB listát készített azokról a pénzügyi vállalatokról, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak.

Ugyancsak listát készített az MNB azokról a non-profit intézményekről, amelyeket az A) Nem pénzügyi vállalatok, a G) Központi kormányzat vagy H) Helyi önkormányzatok szektorába kell besorolni.

Lista készült továbbá azokról a gazdasági társaságokról is, amelyeket a G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni.

Ha az ügyfél nem szerepel a fenti listák egyikén sem, akkor a jelen pont 5.3. alpontja szerint kell eljárni.

A fentiekben említett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (az egységes statisztikai számjel első nyolc számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB egy fájlba összevonva, a honlapján teszi közzé. A fájlt az MNB havonta, a hónap utolsó előtti munkanapján frissíti, és ezt kell alkalmazni valamennyi, a frissítést követő hónapban beküldendő adatszolgáltatás elkészítéséhez.

5.3. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel és nincs egy listán sem, akkor az egységes statisztikai számjele alapján a jelen melléklet I.A. 6. pontjában leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor a jelen pont 5.4. alpontjában leírtakat kell követni.

5.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs egységes statisztikai számjele, (ami a magánszemélyeknél és a nem rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy az egységes statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a jelen melléklet I.A. 3., 4. pontjaiban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.

6. Az egységes statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában

6.1. Az egységes statisztikai számjel (ESS)

Az egységes statisztikai számjel (ESS) használatát a Központi Statisztikai Hivatal elnökének - a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján kiadott - az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleménye határozza meg.

Az ESS első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. Az ESS 9-12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a négy számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a B)-F) szektorba sorolt pénzügyi vállalatokat az MNB külön listákon határozza meg. Az ESS 13-15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában.

Az ESS 16-17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

6.2. A listákon nem szereplő, egységes statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása az ESS segítségével

6.2.1. Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 11, 12, 13, 21, 22, 54, 61, 71, 72, 73, 92.

b) Az ESS 13-15. számjegye 571, 591, 592.

6.2.2. A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 31, 34, 35.

b) Az ESS 13-15. számjegye 561, 562, 911, 912.

6.2.3. A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Az ESS 13-14. számjegye 32, 36, 95.

6.2.4. Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 33.

b) Az ESS 13-15. számjegye 913, 914.

6.2.5. A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 23.

b) Az ESS 13-15. számjegye 811.

6.2.6. A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket:

Az ESS 13-14. számjegye 51, 52, 53, 55, 69. Az ESS 13-15. számjegye 569, 599.

6.2.7. Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Az ESS 13-15. számjegye 931 (adószámuk 51-re végződik), 941.

B. Számítástechnikai segédlet (általános leírás)

Az általános számítástechnikai leírás célja, hogy az adatszolgáltatások készítőit ellássa azon információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adatszolgáltatásokat elektronikus formában be tudják nyújtani az MNB-be.

1. Általános tartalmi tudnivalók

1.1. Egy adatszolgáltatás egy vagy több táblából áll, a táblák sorokból, a sorok rovatokból állnak.

- Egy fájlban egy adatszolgáltatónak eredeti ("E" jelű) adatszolgáltatás esetén egy adott adatgyűjtési egység egy konkrét vonatkozási idejéhez tartozó összes adatát kell beküldenie.

- Amennyiben módosított ("M" jelű) adatszolgáltatást tartalmaz a fájl, akkor is teljes adatszolgáltatást kell mindig beküldeni, azaz a beküldött módosított adatszolgáltatásnak az adott adatszolgáltatáshoz tartozó összes táblára vonatkozó adatszolgáltatást tartalmaznia kell. Módosításkor az adott adatszolgáltatást teljes egészében a módosított értékekkel együtt kell megküldeni.

- Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása (azaz minden táblája) nemleges, ekkor a "bizonylat jellege" mező értéke "N".

- Az adatszolgáltató egy adatszolgáltatásban jelentendő teljes táblára jelezheti, hogy nem rendelkezik adattal, azaz a táblára "nemleges" jelentést küldhet. Ekkor a rendszer az adott tábla minden celláját "nincs adat" információval veszi.

- A nem beküldött sorok (illetve a beküldött sorok adatot nem tartalmazó celláinak) adatait minden jelentett táblára üresnek veszi a rendszer, ami azt jelenti, hogy numerikus típusú adat esetén nullát, karakteres és dátum típus esetén null adatot tárol le.

- Ha a számértéket tartalmazó rovat értéke nulla, és a tizedesjegy jelentése nincs meghatározva, akkor ezek a rovatok üresen hagyhatók, de tetszés szerint a nulla érték be is írható. Amennyiben a tizedesjegyek jelentése előírás, akkor a nulla értéket a meghatározott számú tizedesjeggyel kell megadni.

- Ha a tizedesjegyek száma meghatározott, akkor kevesebb megadása hibának számít, több esetén a befogadó rendszer kerekít az előírt tizedesjegy számra.

1.2. Az elektronikus állományban a táblák adatrovatait tartalmazó információkon kívül, azonosító információk is szerepelnek. Ezek adnak információt a feldolgozó rendszer számára, hogy az adatok:

- melyik adatgyűjtésből származnak,

- melyik időszakra/időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma),

- melyik adatszolgáltatótól érkeznek,

- az adatszolgáltató mely napon készítette az adatszolgáltatást (kitöltés dátuma),

- a bizonylat eredeti, módosító vagy nemleges jellegű-e,

- melyik tábla melyik sorában szerepelnek.

1.3. A vonatkozási idő jelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:

* Az adatgyűjtés konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni.

2. Az adatszolgáltatások EBEAD-on történő beküldésére vonatkozó alapvető szabályok

2.1. Az EBEAD rendszer használatának feltételei:

- az Internetre közvetlenül, vagy proxy kiszolgálón keresztül kapcsolódó számítógép,

- HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program,

- Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program,

- E-mail postafiók,

- HTTPS alapú kommunikáció,

- sikeres felhasználói teszt,

- a bejelentkezés módjától függően a 2.2.1. vagy a 2.2.2. alpontokban felsorolt többletkövetelmények teljesítése.

2.2. Az EBEAD rendszerbe történő bejelentkezés tanúsítvány vagy felhasználónév és jelszó használata útján történik.

2.2.1. A tanúsítvány alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

- a tanúsítvány alapú azonosítást biztosító eszközök,

az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány.

2.2.2. A felhasználónév és jelszó alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

- postai úton történő regisztráció az MNB-nél,

- a regisztráció elektronikus úton, felhasználónév és jelszó megadásával történő érvényesítése.

2.3. Az EBEAD rendszeren beküldött adatszolgáltatások tekintetében a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerinti aláírásra kötelezett személynek az MNB felé kapcsolattartással megbízott vezető, ennek hiányában a szervezet ügyvezetését/vezetését ellátó személy minősül.

2.4. Az EBEAD használatához szükséges további információkat, így különösen a rendszerhez történő csatlakozás lépéseit, a támogatott fájltípusokat, a fájltípusok megnevezésére és szerkezetére vonatkozó szabályokat, valamint a rendszer funkcióinak részletes leírását e rendelet 3. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

C. Eljárás bankszünnap esetén

A Hpt. 215. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a hitelintézeteknek a PSZÁF-nál, illetve az MNB-nél tett bejelentésében pontosan fel kell tüntetniük, hogy a bankszünnap könyvelési szünnapot a), pénztári szünnapot b), vagy könyvelési és pénztári szünnapot c) együttesen jelent-e.

A b) eset előfordulása esetén, azaz csak pénztári bankszünnapon valamennyi aznapra, mint tárgynapra vonatkozó, és az aznapi határidős adatszolgáltatást is teljesíteni kell.

Amennyi ben az a) vagy a c) esetről van szó, azaz a bankszünnap egyben könyvelési szünnapot is jelent, a napi gyakorisággal elrendelt adatszolgáltatásokra az alábbiak érvényesek:

- Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

- Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

- Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatások a megelőző nap 22 óráig beérkezzenek az MNB-hez.

Havi, negyedéves, féléves vagy éves adatszolgáltatásnál, amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az e rendelet 1. mellékletében rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

D. Az adatszolgáltatások kísérőlevele

A fizetési mérleg (R jelű) adatszolgáltatások esetén - a nemleges adatszolgáltatásokat kivéve - az adatszolgáltatások részeként, azok első táblájaként az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell megküldeni:

ELOLAP tábla

E. Nemleges adatszolgáltatás, eljárás az adatszolgáltatások módosítása esetén

Amennyiben az adott tárgyidőszakra valamely adatszolgáltatás egyetlen táblájában sincs jelentendő adat, akkor az adatszolgáltatónak adatszolgáltatási kötelezettségét - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - nemleges jelentés beküldésével kell teljesítenie. Az adatszolgáltató a nemleges jelentést az adott adatszolgáltatásra irányadó, e rendelet 1. mellékletében meghatározott gyakorisággal és határidőre, a jelen melléklet I.B. 1.1., továbbá az e rendelet 3. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltaknak megfelelően köteles beküldeni.

Amennyiben az adatszolgáltató bármely okból kifolyólag módosító adatszolgáltatást küld, a módosítás beküldéséről az adatszolgáltató - a fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokat kivéve - köteles írásban (postai úton, faxon vagy elektronikus levélben), az adatszolgáltatás megküldésével egyidejűleg tájékoztatni az e rendelet 3. mellékletének 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben az adott adatszolgáltatás bankszakmai felelőseként megjelölt személyt. Az Mnbtv. 29. §-a szerinti jegybanki ellenőrzés a módosító adatszolgáltatásokra is kiterjed. Az MNB által ennek keretében jelzett, az adott adatváltozás okára irányuló megkeresésére az adatszolgáltató köteles írásban - a módosító adatszolgáltatás beküldéséről szóló tájékoztatás megküldésével egyező módon - érdemben nyilatkozni.

F. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:

- teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. azon adatszolgáltatásoknál, amelyekben teljes mérleg adatait kell jelenteni, a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);

- egy adatszolgáltató azonos tartalmú, de különböző gyakoriságú adatainak egymással konzisztensnek kell lenniük;

- a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük.

G. A fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatások teljesítésének közös szabályai

1. Becslés alkalmazása

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál nem állnak időben rendelkezésére, akkor becslés alapján ideiglenes adatokat kell közölnie. Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezésének hiányában az adatok véglegessé válása esetén az adatszolgáltatónak módosító jelentést kell beküldenie az MNB részére.

2. Az adatszolgáltatás beküldési határidejének módosítására irányuló kérelem

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál becslés alkalmazásával sem állnak időben rendelkezésre, az adatszolgáltatónak írásbeli kérelmet kell benyújtania határidő-hosszabbítás érdekében az MNB Statisztika részére, legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal.

3. Az adatszolgáltatási kötelezettség időbeli hatálya

A kijelöléses adatszolgáltatás (R02, R03, R04, R05, R06, R07, R08, R09, R10, R11 adatszolgáltatás) tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

A küszöbértékes adatszolgáltatás (R12, R13, R14, R15, R16, R17, R18, R27, R29 adatszolgáltatás) azon tárgyidőszaktól kezdődően teljesítendő, amelyre vonatkozóan első ízben teljesülnek az e rendelet 1. mellékletében az adott adatszolgáltatás adatszolgáltatói körénél meghatározott feltételek, ezt megelőzően nemleges adatszolgáltatást beküldeni nem kell. Az adatszolgáltatási kötelezettség ezen tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely további tárgyidőszak vonatkozásában már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek.

4. Tárgyidőszak meghatározása

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezésének hiányában a tárgyidőszak havi adatszolgáltatásoknál a naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatásoknál a naptári negyedév, éves adatszolgáltatásoknál a naptári év.

Amennyiben az adatszolgáltató könyvvezetés szerinti pénzügyi hónapja nem egyezik meg a naptári hónappal, ebben az esetben azon pénzügyi hónap szerint kell jelenteni, amelynek a vége a legközelebb van az adott naptári hónap végéhez. Az előírt jelentési gyakoriságot és határidőt ebben az esetben is be kell tartani.

5. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatszolgáltatást minden adatszolgáltatónak a saját ügyleteire vonatkozóan, a magyar számviteli jogszabályoknak megfelelően vezetett számviteli nyilvántartásai és beszámolói, továbbá az üzleti okmányai alapján kell kitöltenie. Az adatszolgáltatásban szereplő adatok más adatszolgáltató adataival nem vonhatóak össze, az adatok kizárólag az adatszolgáltató törzsszáma alatt megjelenő önálló gazdasági egység működésére vonatkozhatnak.

Ez alól kivételt a befektetési alapkezelők képeznek, akiknek saját ügyleteikkel együtt az általuk kezelt alapok nem rezidensekkel szemben fennálló követeléseit és tartozásait is jelenteniük kell.

6. Országonkénti bontás

Az országonkénti bontás azt jelenti, hogy az adatszolgáltató követelése vagy tartozása mely országgal vagy nemzetközi szervezettel szemben áll fenn. Ezen adatok megadásakor az e rendelet 3. mellékletének 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott országkódokat kell alkalmazni.

Amennyiben a nem rezidens fél nemzetközi szervezet vagy nemzetközi intézmény (pl. Világbank, EIB, EBRD, IMF, ECB), úgy azt nem a székhelynek megfelelő országkódon, hanem a szervezetnek vagy intézménynek megfelelő kódon kell jelenteni, melyet szintén az előző bekezdésben hivatkozott technikai segédlet tartalmaz.

H. Fogalmak

1. Az "Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról" (D01) adatszolgáltatás tábláiban és kitöltési előírásában khasznált fogalmak

1. Azonnali pozíció: az adatszolgáltatók spot konverziói által generált pozíciók, beleértve a swap ügyletek spot, illetve termin lábai által generált pozíciót is, amennyiben ezek nem képezik részét a nettó határidős pozíciónak

2. Eladási deviza: az eladott deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb eladási oldalának devizaneme

3. Eladott összeg: az eladott deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb eladott összege

4. Értéknap: az üzlet értéknapja, swap üzlet esetén az üzlet induló lábának értéknapja

5. Kötésnap: az üzletkötés napja

6. Opciós díj: az adatszolgáltatók által kötött opciók (vett és eladott egyaránt) díja

7. Összesített hosszú pozíció: a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet] 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott pozíció.

8. Összesített rövid pozíció: a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 41. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pozíció

9. Összesített nyitott pozíció: a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 41. §-ának (3) bekezdésében meghatározott pozíció

10. Szavatoló tőke: a Hpt. 5. sz. melléklete szerinti tőke

11. Törlés/módosítás: amennyiben a tranzakció egy korábbi ügylet törlése vagy módosítása

12. Vételi deviza: a vásárolt deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb vételi oldalának devizaneme

13. Vételi összeg: a vásárolt deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb megvásárolt összege

2. Az értékpapír statisztikai (E jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

1. ISIN-kód: az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

2. Tárgynap: az üzlet elszámolási műveletének lebonyolítási napja.

- KELER Zrt.-nél nyilvántartott értékpapírok esetében: a KELER Zrt. szabályzata szerinti "Elszámoló nap".

- KELER Zrt.-nél nem nyilvántartott értékpapírok esetében: a számviteli elszámolás időpontja.

3. Jelentő letétkezelő: a jelentő letétkezelők körébe tartozik valamennyi rezidens befektetési vállalkozás, bank, szakosított hitelintézet, valamint a Magyar Államkincstár. A jelentő letétkezelők körének listáját az e rendelet 3. sz. mellékletének 12. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza, és az megtalálható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján is.

4. Letétkezelt értékpapír: az adatszolgáltatónál értékpapír-számlán, valamint értékpapír-letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében elhelyezett értékpapírok, abban az esetben is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, letéti őrzésbe vagy értékpapír számlára.

5. Kibocsátó törzsszáma: az adott kibocsátó szervezet KSH törzsszáma, amely az adószám első 8 számjegye.

6. Értékpapír-sorozat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.

7. Pénzügyi teljesítés időpontja: a kibocsátott állományok elszámolási értéknapja.

8. Állomány névértéken: a tárgyhónap végén forgalomban lévő állomány névértéken.

9. Névérték és kibocsátási érték különbsége: a tárgyhó végén forgalomban lévő állampapírok névértéke csökkentve azok kibocsátási értékével, figyelembe véve valamennyi kibocsátás (aukció, jegyzés, hálózati értékesítés) tényleges eladási árát.

10. Felhalmozott kamat állománya: a tárgyhó végén forgalomban lévő állományon a névértéktől eltérő kibocsátási ár, illetve a névleges kamatozás miatt felhalmozódott kamat összege.

11. Elszámolt nettó pénzforgalmi kamatkiadás: a tárgyhónap során elszámolt kamatkiadás és bevétel egyenlege, figyelembe véve a kibocsátás, visszaváltás, kamatfizetés kapcsán könyvelt költségvetési pénzforgalmat, függetlenül attól, hogy az a névleges kamat halmozódásából, vagy árfolyamváltozásból adódott-e.

12. Eredményszemléletű kamatkiadás: a tárgyhónap során az egyes állampapírokra fizetett/fizetendő kamat összege.

13. ISMA konvenció: a nemzetközi értékpapír-piaci szövetség (ISMA) ajánlása alapján számított belső megtérülési ráta.

14. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír: a nemzetközi terminológia szerint "equity"-típusú értékpapíroknak minősülnek a részvények, a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek, a certifikátok, valamint a warrantok.

15. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom. A nemzetközi terminológia szerint "debt"-típusú értékpapíroknak minősülnek a kötvények, kincstárjegyek, takarékjegyek, jelzáloglevelek, és a letéti

jegyek.

3. A kamatstatisztikai (K jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

1. Aktuális kamatláb: az állományokra a tárgyhónap utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatlábbal egyenlő. Sávos kamatozású betétek esetében a hó végi állományokra vonatkozó táblánál mindig azon sávhoz tartozó kamatlábat kell figyelembe venni, amilyen sávba az állomány tartozik.

2. Amortizálódó kamatcsere ügylet: olyan kamatcsere ügylet, amelynél a névérték (ténylegesen vagy névlegesen elcserélt tőke) csökken a futamidő során.

3. Évesített kamatláb: a kamatláb éves szintre való kivetítése, éves százalékos mértékben való kifejezése. Az évesített kamatláb számítására két képletet lehet alkalmazni.

Az évesített kamatláb számítására a következő jelenérték számítási képletet lehet alkalmazni, amely képlet minden betét- és hitelkonstrukcióra alkalmazható. A képlet az ügylet kezdő időpontjában keletkező pénzmozgást teszi egyenlővé a későbbi időpontok cash-flow-inak jelenértékével. Az évesített kamatláb az a belső megtérülési ráta, ahol a cash-flow-k jelenértéke megegyezik.

a) A képletek szempontjából a kamattőkésítés rendszeressége a meghatározó. (A kamattőkésítés csak a betéti konstrukcióknál értelmezhető. A továbbiakban a kamattőkésítés a kamatmegállapítást, illetve a kamatfizetést is jelenti.)

Amennyiben a kamattőkésítés és a tőketörlesztés is szabályos időközönként történik, a kamattőkésítés és a tőketörlesztés viszonyára három fő eset különböztethető meg.

- A kamattőkésítés és a tőketörlesztés is azonos időközönként történik, rendszerességük megegyezik.

- A kamattőkésítés gyakoribb, mint a tőketörlesztés. (Ide tartozik az az eset is, amikor a tőketörlesztés csak a futamidő végén egy összegben történik.)

- A tőketörlesztés gyakoribb, mint a kamattőkésítés.

b) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés nem szabályos időközönként történik.

Az a) esetben, amikor a kamattőkésítés legalább olyan gyakori, mint a tőketörlesztés (a/1, a/2. eset), a két képlet azonos eredményt ad, ekkor a 2. képlet is alkalmazható.

Az a/3. esetben, valamint a b) esetben csak az 1. képletet lehet alkalmazni. (Például ide tartoznak azok a kamattámogatásos konstrukciók is, amikor a kamattámogatás és a kamatfizetés periódusa nem esik egybe.

Az állományokra vonatkozó évesített kamatláb számításánál kezdő időpontnak az állomány megfigyelésének időpontját kell tekinteni, és nem a hitel-, illetve a betétszerződés megkötésének időpontját kell figyelembe venni.

Az évesített kamatláb számítására az alábbi képlet csak azoknál a betét-, illetve hitelkonstrukcióknál alkalmazható, ahol betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatfizetés és a tőkeösszeg törlesztése is szabályos időközönként történik, és a kamattőkésítés (kamatfizetés) legalább olyan gyakori, mint a tőkeösszeg törlesztése. Ez magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a tőkeösszeget az ügylet végén egyösszegben törlesztik.

Ez a képlet alkalmazható a látra szóló és folyószámlabetétekre, a folyószámlahitelekre is, amennyiben a betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatok megállapítása szabályos időközönként történik.

A szerződésben meghatározott kamatláb, illetve az évesített kamatláb sem tartalmazza az utólag felszámított büntetőkamatot, késedelmi kamatot, valamint mellékköltségeket (pl. felszámított egyszeri költségeket, rendelkezésre tartási jutalékot). Kivétel: a folyószámlahitelek esetében az adatszolgáltató meghatározhat egy limitet, és ha az ügyfél folyószámlájának negatív egyenlege ezt meghaladja, büntetést számol fel. Amennyiben a büntetés külön fizetendő költségekben jelenik meg, az évesített kamat számításánál nem kell figyelembe venni. Ha azonban a büntetőkamat a kamatláb része, a limitet meghaladó részre a magasabb, büntetőkamatot is tartalmazó kamatlábat kell alkalmazni a számítás során.

A változó kamatozású konstrukciók esetében a képletben az utolsó ismert kamatlábbal kell számolni a teljes kamatozási periódusra.

Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) az évesített kamatláb számításánál a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamatlábat kell a számítás alapját képező szerződéses kamatlábnak tekinteni.

Az évesített kamatláb számításánál a törtévet négy tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni. A kamatperiódusok számának meghatározása során 365 napos évvel kell számolni.

4. Határidős kamatláb megállapodás (FRA, forward rate agreement): az üzletkötési szerződésben a felek rögzítik egy meghatározott összeg után fizetendő vagy kapott kamat mértékét, mely pénzáramlás egy adott, jövőbeni időpontban kezdődő időszakra szól.

5. Kamatcsere ügyletek: egydevizás kamatcsere ügyletek (interest rate swap) és többdevizás kamatcsere ügyletek (devizacsere-ügylet, currency swap).

- Egydevizás kamatcsere ügylet (interest rate swap): a két fél egy adott devizára vonatkozó rendszeres kamatáramlást cserél el. Ez a csere vonatkozhat egy fix és egy változó kamatozással meghatározott pénzáram cseréjére, illetve két változó kamatozású kötelezettség kicserélésére.

- Devizacsere ügylet (currency swap): két, különböző devizához kapcsolódó kamatáramlás cseréje egy adott időperiódusban, illetve lejáratkori tőkecsere, egy előre meghatározott árfolyamon. Az FX swapokhoz képest az jelenti a fő különbséget, hogy a FX swapok esetében csak a névleges tőkeérték kétszeri cseréjére kerül sor, a két időpontban általában más árfolyamot alkalmazva, míg a devizacsere ügyletnél a kamatáramlásokat is kicserélik. Az FX swapokat ebben a jelentésben nem kell szerepeltetni. Devizacsere ügyletnek kell tekinteni azon ügyleteket is, ahol nincs tőkecsere, hanem egy névleges összeg alapján cserélnek el a felek eltérő devizában denominált, vagy eltérő devizákra vonatkozó referenciakamatokhoz indexált kamatáramlást.

6. Kamatfixálás: a kamatláb előre rögzítése bizonyos időtartamra.

7. Lezárt (likvidált) ügylet: olyan ügylet, amelyet a lejárat előtt egy ellenkező irányú ügylettel, vagy nettósítással zárnak le.

8. Referenciakamat: olyan széles körben használt kamatláb, amelyhez a szerződések változó kamatát indexálják.

9. Rossznak minősített hitel: a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet szerint meghatározott fogalom.

10. Rövid lejárat: az instrumentum eredeti lejárata kisebb vagy egyenlő, mint 1 év.

11. Szerződéses kamatláb: az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott kamatláb.

Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, a szerződéses kamatláb megegyezik az első hitelfolyósítás kamatlábával.

Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) a szerződéses kamatláb megegyezik a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamattal.

A lekötési idő függvényében sávosan kamatozó betétek esetében, ha már a szerződéskötéskor is egyértelmű a lekötés futamideje, akkor a szerződéses kamatláb megegyezik az egyes sávokhoz tartozó kamatlábak súlyozott átlagával. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem egyértelmű, hogy az ügyfél mennyi időre foga lekötni a betétet, a szerződéses kamatláb megegyezik a legrövidebb futamidőhöz tartozó kamatlábbal.

A lekötött összeg függvényében sávos kamatozású betétek esetében a szerződéses kamatláb megegyezik a súlyozott átlagkamatlábbal, mivel a szerződéskötéskor minden esetben ismert a lekötött összeg, és az összeghatárokhoz tartozó kamatlábak is.

12. Új szerződés: minden olyan új pénzügyi jellegű megállapodás az adatszolgáltató és az ügyfelek között, mely

- elsőként határozza meg a betétek, illetve a hitelek kamatlábát,

- a meglévő hitelekre és betétekre vonatkozó új megállapodások.

Az adatszolgáltatás szempontjából újnak tekintendők a prolongált és az átárazott szerződések is, kivéve az a prolongáció, illetve átárazás, mely

- automatikusan - az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül - történik, és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem. (Például a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg.)

- vagy fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá, vagy fordítva, amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.

Új szerződésnek tekintendők a tárgyhónapban kötött új betétszerződések akkor is, ha azok a tárgyhónapban lejárnak, illetve az ügyfél a tárgyhónapban felmondja a betétet.

Új szerződésnek tekintendő, ha az adatszolgáltató az ügyfél folyószámlájáról rendszeresen - az ügyféllel kötött egyszeri szerződés alapján - növeli a már meglévő lekötött betétet.

Amennyiben egy lekötött betéthez az ügyfél tetszőleges gyakorisággal fizethet be újabb összegeket, minden befizetés új szerződésnek minősül.

Új szerződésnek minősül a meglévő hitelkeret növelése is.

A hitelek esetében új szerződésnek minősül az eredeti szerződésben rögzített teljes összeg (hitelkeret) akkor is, ha a hitelt részletekben veszik igénybe.

A meglévő hitelkeret növelése esetén csak a hitelkeret-növekményt kell jelenteni.

Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, az új szerződés összege megegyezik a teljes hitelkerettel az első folyósítás időpontjában.

13. Változó kamatozás: a szerződésben a hitelintézet fenntartja magának a jogot, hogy a futamidő alatt a kamatlábat egyoldalúan, előre nem ismert módon megváltoztassa.

4. A pénzforgalmi (P jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

Bankkártya adatszolgáltatások (P07, P27, P34) Bankkártyákkal kapcsolatos általános fogalmak:

1. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított hazai forgalom: az adatszolgáltató hitelintézet kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarország.

2. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított külföldi forgalom: az adatszolgáltató hitelintézet kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa bármely más hazánkon kívüli ország.

3. Készpénz funkcióval rendelkező kártya: a kártya birtokosát készpénz felvételére és befizetésére feljogosító kártya, amelyet ATM, valamint bankfióki-, postai- és kereskedői POS, berendezéseknél lehet használni.

- Fizetési funkcióval rendelkező kártya: áru, illetve szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére alkalmas kártya, amely minimum a következő funkciók valamelyikével rendelkezik: debit (betéti) funkció, delayed debit (terhelési) funkció, credit (hitel) funkció, előrefizetett funkció. Ugyanaz a kártya rendelkezhet a felsoroltak közül több funkcióval is. Ennek alapján a következő kategóriák különböztethetők meg a fizetési funkcióval rendelkező kártyákon belül:

- Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya; ezen belül hitelkerethez kapcsolódó debit funkcióval rendelkező kártya

- Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya

- Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya

- Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya

- Debit és/vagy delayed debit (betéti és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya

- Credit és/vagy delayed debit (hitel és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya

- Egyéb, a két utóbbi kategóriába nem sorolható, több funkcióval rendelkező kártya

A három utóbbi alkategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani aszerint, hogy mikor használjuk a kártyát debit, credit, delayed debit vagy előrefizetett funkcióval rendelkező kártyaként.

Bizonyos esetekben külön lehet a forgalmi adatokat választani aszerint, hogy mikor használják például a debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyát debit, és mikor delayed debit kártyaként. Ilyenkor a fizikailag egyetlen kártyát nem a kombinált, vagyis a debit és/vagy delayed debit, alkategóriában kell jelenteni, hanem mind a debit funkcióval rendelkező kártyáknál, mind pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyáknál, de azoktól elkülönítve, azaz külön sorban.

4. Készpénz és fizetési funkcióval rendelkező kártya: fizikailag ugyanaz a kártya a fent definiált készpénz funkcióval és fizetési funkcióval egyaránt rendelkezik.

5. Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos bankszámlájához kapcsolódó kártya, amely feljogosítja őt arra, hogy a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglalt feltételekkel, számlaegyenlege erejéig készpénzt vegyen fel, illetve vásároljon. Minden egyes művelet összegével automatikusan megterhelik a kártyabirtokos bankszámláját. A betéti funkcióval rendelkező kártya mögött állhat olyan bankszámla is, amelyhez folyószámlahitel kapcsolódik. Minden kártyát, amely debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a debit és/vagy delayed debit funkcióval ellátott kártyák között kell jelenteni.

6. Hitelkerethez kapcsolódó debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a debit funkcióval rendelkező kártyákon belül egy alkategória; egy olyan debit kártya, amely nem bankszámlához, hanem hitelszámlához kapcsolódik, az ezen jegyzett keret erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat a kártya birtokosa. Minden művelet összegével automatikusan megterhelik a hitelkeretet, nincs kamatmentes hitelperiódus.

7. Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a bank közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya, amellyel az ügyfél kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. A számlázási periódus (általában egy hónap) végén, a kártya birtokosa dönti el, hogy a bankértesítőben meghatározott határidőig teljes egészében kifizeti tartozását, vagy csak annak szerződésben meghatározott mértékét. A költések abban az esetben kamatmentesek, ha a teljes tartozás visszafizetésre kerül a fizetési határidő végéig. Amennyiben nem a teljes tartozás kerül visszafizetésre, akkor vagy a teljes tartozásra, vagy annak fennmaradó részére számítják fel a kamatot. A fennmaradó tranzakciókra azok értéknapjától kerül felszámításra a kamat. Általában nem vonatkozik a kamatmentesség a készpénzfelvételi műveletekre, ezek ugyanis a tranzakció keltétől kamatoznak. Minden

kártyát, amely credit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni.

8. Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya. A kártya készpénz felvételére és vásárlásra alkalmas. A számlázási periódus végén a kártyabirtokos tartozása teljes összegét köteles kiegyenlíteni. Minden kártyát, amely delayed debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya credit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint szétválasztani, a credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor a kártya debit funkcióval is rendelkezik, és a forgalmi adatok az egyes funkciók szerint nem szétválaszthatók. Ilyen esetekben a kártyát a debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák alkategóriában kell jelenteni.

9. Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya: egy előre kifizetett összeghez kapcsolódó kártya, amelyet a kibocsátó egy bankszámlán tart nyilván. A kártya birtokosa a bankszámlán lévő összeg erejéig használhatja a kártyáját készpénz felvételére és/vagy áru, szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére. Ide tartoznak azok a konstrukciók is, amelyeknél a kártya mögött álló számla újra feltölthető, és azok is, amelyek esetében ez nem lehetséges (azaz csak addig érvényes a kártya, amíg a kártya igénylésekor előre kifizetett összeget fel nem használja a kártyabirtokos). Nem tartoznak ide azok a kártyák, amelyeknél az előre fizetett összeget maga a kártya tárolja, ezeket az elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyáknál kell jelenteni.

10. Debit és/vagy delayed debit (betéti és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani debit funkcióval rendelkező kártyákra és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a debit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.

Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyát a hitelintézet által vezetett számla megterhelésére használja a kártyabirtokos, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és kibocsátó közötti szerződésből, hogy:

- a megterhelt számla a kártyabirtokos folyószámlája, amelyhez esetenként folyószámlahitel is kapcsolódhat (vagyis debit funkcióval ellátott kártyáról van szó), vagy

- a megterhelt számla a kártyabirtokos részére nyújtott hitelkeret, amelyre terhelt összeget a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles csak kiegyenlíteni (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó).

11. Credit és/vagy delayed debit (hitel és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a credit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.

Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyához egy hitelkeret kapcsolódik, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésből, hogy:

- a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles kiegyenlíteni a teljes tartozását (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó), vagy

- csak annak egy, a szerződésben előre meghatározott hányadát köteles kiegyenlíteni (ebben az esetben credit funkcióval rendelkező kártyáról van szó); a kártyabirtokos azonban ebben az esetben is dönthet úgy, hogy tartozása teljes összegét kiegyenlíti.

12. Egyéb funkcióval rendelkező kártya: egy olyan több funkciós kártya, amely sem a debit és/vagy delayed debit, sem pedig a credit és/vagy delayed debit kombinált kategóriákba nem illeszthető funkciókkal rendelkezik. Például: credit, debit és delayed debit funkcióval egyaránt rendelkező kártya; vagy credit és debit funkcióval rendelkező kártya. Az Egyéb kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra, és debit funkcióval rendelkező kártyákra.

13. Elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amelyen ténylegesen tárolható elektronikus pénz, függetlenül attól, hogy a kártyabirtokos feltöltötte-e már legalább egyszer a kártyáját vagy sem, illetve, hogy a tárgyidőszak utolsó munkanapján tárol-e a kártya elektronikus értékeket vagy sem. Azok a kártyák, amelyek csak technikailag alkalmasak e-pénz tárolására, de gyakorlatilag nincs hozzájuk kapcsolható e-pénz kibocsátás, nem tartoznak ide. Azok a kártyák sem tartoznak ide, amelyek nem maguk tárolják az elektronikus értékeket, hanem csupán hozzáférést biztosítanak egy máshol (pl. bankszámlán) tárolt előre kifizetett pénzösszeghez.

14. Business, illetve corporate kártya: a vállalatok és egyéb szervezetek alkalmazottai részére kibocsátott kártya.

15. Lakossági kártya: privát ügyfelek részére kibocsátott kártya.

16. Co-branded kártya: A kártya arculatán a kibocsátó bank védjegye mellett szerepel a partner védjegye is, és akibocsátás mögött gazdasági érdekközösség húzódik meg. Nemzetközi védjeggyel ellátott kártyák esetében az is feltétel, hogy a nemzetközi kártyatársaság co-branded termékként engedélyezze a konstrukciót.

17. GBC logoval ellátott kártya: A kártya arculatán a kibocsátó bank védjegye, vagy bármely nemzetközi védjegy mellett a GBC védjegy is szerepel.

Bankkártya visszaélésekkel kapcsolatos fogalmak:

1. Felmerült kár: a beszámolási időszakban az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában az adatszolgáltató tudomására jutott visszaélés, amely vagy még ugyanabban a beszámolási időszakban leírt veszteségként megjelenik a kártyaüzletág valamely szereplőjénél, vagy végleges rendezése áthúzódik egy következő beszámolási időszakra.

2. A kártyaüzletág valamely szereplőjénél jelentkező veszteség: a jelen, vagy egy korábbi beszámolási időszakban, az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában felmerült kár veszteségként történő leírásának jelentése, kárviselőként bontva.

3. On-us forgalomban felmerült kár: az adatszolgáltató saját hálózatában a saját kártyái használatához kapcsolódó kár.

4. Belföldi bankközi forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáihoz kapcsolódóan más hazai bankok hálózatában felmerült kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó bank hálózatában más hazai bank által kibocsátott kártyák használatához tapadó kár.

A következő meghatározásokban, zárójelben szerepelnek a kártyatársaságok által használt fogalmak is:

5. Határon átnyúló (Cross-border) forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáinak külföldi használatához kapcsolódó kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó bank hálózatában a külföldi kibocsátású kártyák használatához tapadó kár.

6. Elveszett/ellopott kártyákkal okozott kár (Lost/Stolen): azokat a káreseményeket és leírt veszteséget kell jelenteni, amelyeket a kártya jogos birtokosa által elvesztett, vagy a tőle ellopott kártyákkal követtek el.

7. Meg nem kapott kártyákkal okozott kár (Card not received): azokkal a kártyákkal elkövetett visszaélést és a belőle származó veszteséget kell feltüntetni, amelyeket a kibocsátó bank postai úton továbbít a kártyabirtokos részére, de a kártya nem érkezik meg jogos birtokosához, illetéktelen személy bonyolít le vele jogtalan tranzakciókat.

8. Hamis adatokkal igényelt kártyával okozott kár (Fraudulent application): azokat az eseteket kell itt jelenteni, amikor a kártyabirtokos hamis adatokkal kér és kap kártyát a banktól és ezzel jogtalan műveleteket bonyolít le.

9. Hamisított kártyákkal okozott kár (Counterfeit): mindenféle kártyahamisítás ide értendő, például: duplikált (skimming) kártyákkal elkövetett visszaélések, valódi kártyák megszemélyesítési adatainak megváltoztatása.

10. Mail/telefon/internet útján okozott kár (Card not present): azok a visszaélések tartoznak ide, amikor a kártya adatainak felhasználásával (függetlenül attól, hogy ezek az adatok esetleg lopott, elvesztett vagy hamisított kártyához tartoznak), annak nem jogos birtokosa bonyolít le műveleteket telefonon, postán vagy interneten keresztül történő vásárlás esetén, vagyis amikor a kártya fizikailag nincs jelen a tranzakciónál.

11. Egyéb visszaélésekkel okozott kár (Other): mindazon visszaélések ide tartoznak, amelyek a fenti hat csoport egyikébe sem sorolhatók. Nem tartozik azonban ide a kártyabirtokos ügyfél számlaegyenleg túllépéséből eredő kár, valamint azok a visszaélések, amikor a kártyabirtokos saját maga él vissza a saját kártyájával. Ez utóbbi esetben, abban a kár kategóriában kell szerepeltetni az összeget, amelybe az ügyfél bejelentése alapján besorolható. A veszteségek között azonban egyik esetben sem kell szerepeltetni a tételt (függetlenül attól, hogy kár értéke behajtható vagy sem az ügyféltől), ugyanis az ilyen esetek a hitelezési veszteség kategóriájába és nem a bankkártyás veszteségek közé tartoznak.

12. Kártya adatszerzés (Card Skimming): a bankkártya használatához szükséges bármely adat (pl. mágnescsík vagy chip adatai, PIN) jogosulatlan megszerzése ATM és POS berendezéseknél abból a célból, hogy az adatok birtokában hamisított kártyát gyártsanak és azzal jogosulatlan műveleteket hajtsanak végre.

13. Kártya plasztik megszerzése (Card Trapping): az ATM tranzakció végrehajtása során fizikailag megszerzik a kártyát és a hozzá tartozó PIN kódot. Később a kártyát jogosulatlanul használják készpénz felvételére.

14. Tranzakció reverzálás (Transaction reversal fraud): a kártyabirtokos sikeres készpénzfelvétel kapcsán az ATM működését úgy befolyásolja, hogy az a tranzakciót sikertelennek minősítse és törölje, miközben a készpénz egy része vagy az egésze kiadásra kerül.

15. Készpénz illetéktelen megszerzése (Cash Trapping): az ATM művelet során a kártyabirtokos nem jut hozzá a készpénzhez, annak ellenére, hogy a bizonylat szerint a gép kiadta azt. Miután a kártyabirtokos a berendezés meghibásodását feltételezve távozik, a csalók megszerzik az általuk "manipulált" gépbe ragadt pénzt.

Az elektronikus pénz (P42) adatszolgáltatás

1. Elektronikus pénz fogalma: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom.

2. Elektronikus pénzeszköz fogalma: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom.

3. Kártya alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt tároló eszköz egy kártya, általában chip kártya. Elektronikus pénztárca néven is ismert.

4. Hálózat alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt tároló eszköz egy személyi számítógépre telepített speciális software. Digitális pénz néven is ismert

5. A fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokban használt fogalmak

1. A könyv szerinti értéket korrigáló tételek (ingatlan): a terv szerinti értékcsökkenés tárgyévi összege, továbbá a terven felüli értékcsökkenésként, terven felüli értékcsökkenés visszaírásaként, illetve az értékhelyesbítésként a tárgyévben elszámolt összegek (előjelhelyesen), és az értéknövelő beruházás (felújítás).

2. A szerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan értéke: az adatszolgáltató által megszerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan szerződés szerinti értéke, amely összeget az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében kell megadni.

3. Adósság elengedés: a hitelező és az adós közti megállapodás, amely alapján az adós fizetésképtelenné válása miatt a hitelező eltekint a fennálló adósság egy részének vagy egészének törlesztésétől

4. Államilag garantált hitel: államilag garantált hitel akkor keletkezik, ha az állam (Pénzügyminisztérium) az adós által nem rezidenstől felvett hitel adósságszolgálatára (tőketörlesztés és/vagy kamatfizetés) kezességet vállal.

5. Állományváltozást eredményező tranzakciók (ingatlan): a tárgyév tranzakciói (adásvétel, csere, apportba vétel, apportba való átadás, térítés nélküli átvétel, átadás stb.) által előidézett állományváltozások ingatlanonként összesített összege.

6. Az érintett rezidens vállalkozás megnevezése és törzsszáma: annak a rezidens vállalkozásnak a neve és törzsszáma, amelyben lévő részesedést az adatszolgáltató nem rezidens féltől megszerzett, vagy nem rezidens fél részére átruházott.

7. Egyéb nem rezidens vállalatcsoporttag: az adatszolgáltatóval azonos vállalatcsoporthoz tartozó, de az adatszolgáltatóval közvetlen részesedési viszonyban nem álló gazdasági szereplő. (Azaz a vállalatcsoport mindazon tagjai, akik nem minősülnek közvetlen tőkebefektetőnek vagy tőkebefektetésnek). A vállalatcsoport azon vállalatok összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon (végső) befektető tulajdonában, illetve ellenőrzése alatt állnak.

8. Egyéb változások (a derivatíva adatszolgáltatásokat kivéve): minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, követelés elengedés, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés, ár- és árfolyam miatti átértékelődés.

9. Egyéb változások - kamatok: minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás (pl. kamatkövetelések leírása, kamattartozások elengedése). A kamattőkésítés nem tartozik ide.

10. Egyedileg azonosított hitel: egyéb befektetések esetén a konzorciális-, államilag garantált, a Világbanktól felvett, valamint a többségi állami tulajdonba tartozó adatszolgáltatók azon hiteltartozásai, amelyek esetében az adott táblában előírt egyedi azonosító adatok is kötelezően kitöltendők.

11. Eredeti devizanem: azon devizanem, amelyben a követelés, illetve tartozás fennáll, illetve visszafizetendő (ez eltérhet a szerződés szerinti devizanemtől).

12. Eszmei, szellemi javak: a vagyonértékű jogok (szabadalom, találmány, szerzői jog, franchise, védjegy, bányászati jog stb.).

13. Hitelazonosító vagy adósságazonosító: többségi állami tulajdonú, államilag garantált, illetve Világbankkal szemben fennálló hiteltartozással rendelkező adósok éven túli hiteleinek saját nyilvántartásában szereplő azonosító adat.

14. Hosszú lejáratú (éven túli) követelések és tartozások: az egy évnél hosszabb eredeti lejárattal rendelkező követelések és tartozások.

15. Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: a tárgyidőszakra vonatkozóan számított, állományt növelő kamatösszegek függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét).

16. Kamathátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett kamat összege.

17. Kereskedelmi hitel: áru- és szolgáltatás export vagy import miatti, nem rezidensekkel szemben fennálló vevőkövetelés vagy szállítói tartozás, valamint ezen ügyletekkel kapcsolatos előleg- (előre) fizetések.

18. Készenléti (stand-by) hitel: beruházási hitelek esetében gyakori, hogy a beruházás pénzügyi ellenőrzését és a hitelcél megvalósulását a bank úgy végzi, hogy csak a teljesítés függvényében folyósítja a hitelt. A készenléti hitel tehát csak egy ígérvény, amit meghatározott feltételek megvalósulása esetében folyósít a bank.

19. Konzorciális (szindikált) hitel: rezidensek és nem rezidensek együttes részvételével nyújtott hitel.

20. Követelés leírás: a behajthatatlannak minősített követelések számviteli szabályok alapján történő kivezetése a hitelező könyveiből.

21. Közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés: olyan nem rezidens vállalat, amely az adatszolgáltató valamely többségi tulajdonú külföldi közvetlen tőkebefektetésének (amelyben az adatszolgáltató 50%-ot meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik) többségi tulajdonú leányvállalata, illetve annak többségi tulajdonú leányvállalata, mindaddig figyelembe véve a tulajdonosi láncban következő cégeket, amíg többségi tulajdoni hányad áll fenn. Minden közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés egyidejűleg egyéb cégcsoporttag.

22. Külföldi ingatlan országa: a külföldi ingatlan fekvése szerinti ország.

23. Külföldi közvetlen tőkebefektetés: olyan nem rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik.

24. Külföldi közvetlen tőkebefektető: az adatszolgáltató társaságban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező nem rezidens befektető (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).

25. Lehívatlan állomány: a tárgyidőszak végén a szerződésben szereplő összeg azon része, amely még nem került lehívásra. Az R28-as adatszolgáltatásban már korábbi évben jelentett hitelek esetén a jelenleg lehívatlan állomány = előző éves adatszolgáltatásban szereplő lehívatlan állomány + szerződés szerinti új összeg - lehívások - törlések.

26. Nettó tranzakció: a pénzügyi eszköz állomány növekedésének és csökkenésének egyéb változások nélkül számított különbsége.

27. Osztalékkövetelés növekedése: külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból az adatszolgáltatóra jutó rész; külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén az adatszolgáltató által a tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg.

28. Osztalékkövetelés csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés a külföldi vállalat által az adatszolgáltató részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén a tőkebefektető által az adatszolgáltatónak visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó követelésnek a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

29. Osztaléktartozás növekedése: külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg; külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból a külföldi tőkebefektetőre jutó rész.

30. Osztaléktartozás csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a külföldi tőkebefektető részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó tartozásnak a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

31. Partner, kibocsátó, letétkezelő törzsszáma: a rezidens vállalkozás, szervezet KSH-törzsszáma (adószámának első nyolc karaktere). Befektetési alap esetén az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszám. Új, induló befektetési alapnál az MNB törzsszámot képzéséig az 'FB000000' - szám helyettesíti. Nem-rezidens esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma, vagy az MNB és a KELER Rt. által közösen rögzített "fiktív" törzsszáma) a "00000001" nyolc karakteres kód. Rezidens magánszemély esetében a "00000004" nyolc karakteres kód.

32. Pénzügyi derivatíva pozíció: a tárgyidőszak kezdetén vagy végén nyitott pénzügyi derivatíva ügyletek szerződésenként kiértékelt, piaci értéken számított állománya:. Ha a nyitott pénzügyi derivatív ügylet értéke negatív, akkor az adatszolgáltatónak nettó tartozása, ha pozitív, akkor nettó követelése van a nem rezidens partnerrel szemben.

33. Pénzügyi derivatíva tranzakció: minden olyan fizetés, illetve elszámolás, amely az ügyletek kötésével, zárásával, valamint az ügyletek élettartama alatt az ügyletekből eredő kötelezettségek és követelések teljesítésével kapcsolatos, ide nem értve a különböző költségek és jutalékok összegét.

34. Roll-over hitel: egy adott pozíció (hitelügylet) lejáratkori lezárása és egyidejű megújítása további időszakokra.

35. Rövid lejáratú követelések és tartozások: egy évnél nem hosszabb eredeti lejáratú követelések és tartozások.

36. Rulírozó (revolving) hitel: a rulírozó hitelkeret terhére felvett kölcsön csökkenti a hitelkeretet, de a visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret nyitvatartási idején belül a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti.

37. Szerződés szerinti devizanem: a hitelszerződésben rögzített devizanem, amelyben a hitelkeret megállapítása történt.

38. Szerződés szerinti összeg: a hitelszerződésben (commitment) rögzített hitelkeret nagysága.

39. Tárgyév során a külföldi ingatlanokból nem rezidenstől származó nettó jövedelem: a külföldi ingatlan nem rezidens fél, vagy felek részére történő bérbeadásából származó tárgyévi jövedelem és tárgyévi működési költség (pl. ingatlan fenntartási költségek, helyi ingatlan adó) egyenlege.

40. Többdevizás (multicurreny) hitel: a multicurrency hitel esetén a szerződés szerinti összeg megállapítása egy devizanemben történik, ugyanakkor az adós a szerződésben rögzített (akár egyszerre) több devizában veheti igénybe a hitelt és annak devizanemét pedig menet közben részben vagy egészben váltogathatja.

41. Tőkehátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett tőke összege.

42. Törlés: a felek megállapodása alapján a szerződés szerinti összeg lehívatlan részét csökkentő tétel.

43. Tranzakció piaci értéke: a tranzakció szerződés szerinti értéke.

44. Tranzakciók: a nem rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, ami az ügyletből eredő követelések és tartozások növekedését és csökkenését eredményezi, - függetlenül attól, hogy kapcsolódott-e hozzá pénzmozgás vagy sem - de nem tartozik az egyéb változások közé.

45. Úton lévő tételek: egy pénzügyi eszközben történő növekedés és csökkenés és annak pénzügyi teljesítése közti eltérésből származó tételek.

46. Végső befektető: a vállalatcsoport tulajdonosi láncai csúcsán lévő befektető, amely fölött más befektető nem gyakorol tulajdonosi ellenőrzést. Végső befektető csak az lehet, aki egyébként külföldi közvetlen tőkebefektető vagy egyéb cégcsoporttag.

II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

MNB azonosító: D01

Kitöltési előírások

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatásnak a benyújtását megelőző napra, mint értéknapra vonatkozó deviza állományi adatokat és alapesetben az e napra, mint kötésnapra vonatkozó forgalmi adatokat kell tartalmaznia. A külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelep adatszolgáltatónak azokat a tranzakciókat kell megjeleníteni, amelyeket ténylegesen ő köt (még ha helyzetéből adódóan jogilag a külföldi központ nevében teszi is). A ténylegesen a külföldi központ által kötött tranzakciókat nem kell jelenteni

2. Az adatok számbavétele

Az adatszolgáltatás elkészítésekor e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben felsorolt devizákat külön-külön kell megjeleníteni, míg az ott nem szereplő devizákra illetve az aranyra vonatkozó állományi és forgalmi adatokat forintra átszámítva, EGY ISO kóddal (egyéb deviza) kell jelenteni.

A forintra történő átszámításhoz valamennyi esetben a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet] 8. §-ában meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Állományi és nyitott pozíciós adatok esetén az értéknapra, tranzakciós adatok esetén a kötésnapra vonatkozó árfolyamot kell használni.

Az adatokat a 01 és 02. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve ezerben kell megadni, a 03 és 04. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió forintban. A 05. forgalmi tábla tranzakciós értékeit (ideértve az opciós díjat is) ezres nagyságrendben, 6 tizedesjegy kiírásával kell megadni.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 1. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A táblák között fennálló összefüggéseket, egyedi ellenőrzési szempontokat e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, a táblák oszlopainak tartalmát, a helyes kitöltését segítő módszertani útmutatást pedig e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A táblák kitöltésénél használható kódokat e Rendelet 3. sz. mellékletének 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01-es tábla: Állományi adatok külföld és 02-es tábla: Állományi adatok belföld

1. A 01. táblában a nem rezidensekkel, a 02. táblában a rezidensekkel szembeni követeléseket és kötelezettségeket kell szerepeltetni. A rezidens, nem-rezidens kör pontos meghatározását e melléklet I.A.3. pontja tartalmazza.

2. A táblák elkészítésénél - jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - a Felügyeleti mérlegnél előírt értékelési elveket kell alkalmazni. A Felügyeleti mérleg sorai és az operatív napi jelentés állományi adatai közötti tartalmi összefüggéseket e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. Az állományi adatok között a forint állományokat nem kell feltüntetni.

4. Az állományi adatoknak értéknapos egyenlegeket kell tükrözniük. Ennek megfelelően, a nem értéknapos könyvelést alkalmazó adatszolgáltatóknak a mérlegen kívüli nyitott deviza pozíciót eredményező tranzakciók lekönyvelt állományával is korrigálni kell a mérleg tételeket.

5. A deviza eredmény számláikat hónap közben devizában vezető adatszolgáltatók a deviza eredmény tételeket is szerepeltethetik a deviza mérlegtételek között, amíg azokat devizában tartják nyilván.

03-as tábla: Nyitott pozíciók

1. Mind a mérleg szerinti, mind a mérlegen kívüli deviza nyitott pozíció számításának keretében devizanemenként kell meghatározni és külön sorban feltüntetni a deviza nyitott pozíciós adatokat.

A pozíció meghatározást a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. §-ában meghatározottak szerint kell elvégezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az azonnali ügyletek nyitott pozícióját is meg kell határozni. Az azonnali pozíciós adatokat a mérlegen kívüli nyitott pozíciók között, a nettó határidős pozíciótól elkülönítetten kell megjeleníteni.

04-es tábla: Nyitott pozíciók összesen

1. A tábla a mérleg szerinti illetve a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozícióra vonatkozó adatokat tartalmazza, külön-külön oszlopokban.

2. A teljes nyitott pozíciót előjelhelyesen kell megjeleníteni.

3. A mérleg szerinti adatok meghatározásához a 03. nyitott pozíciós tábla f oszlopában szereplő adatokat kell felhasználni, míg a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciós oszlop értékeinek a 03. nyitott pozíciós tábla l oszlopában szereplő adatokkal kell konzisztensnek lenniük.

4. A szavatoló tőke soron a tábla mindkét oszlopában ugyanannak az értéknek kell szerepelnie. Mivel a külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelepnek nincs külön szavatoló tőkéje, a jelen adatszolgáltatás vonatkozó adathelyein nullát kell jelentenie.

05-ös tábla: Tranzakciós adatok

1. A táblában a jelentés benyújtását megelőző munkanapon kötött, valamennyi deviza-deviza és deviza-forint tranzakciót (spot, határidős, swap, opció) szerepeltetni kell, beleértve a belső, nem treasury által kötött konverziókat is. A valuta-deviza, valuta-valuta, valuta-forint ügyleteket nem kell feltüntetni.

Abban az esetben, amikor az adatszolgáltatásból kimaradnak bizonyos előző munkanapon kötött ügyletek (pl. a jelentés beküldésének időpontját követően könyvelt ügyletek), akkor az adatszolgáltatónak ezeket az ügyleteket a következő napi jelentésében fel kell tüntetnie. Egyben indoklást kell küldeni a tranzakciók jelentése csúszásának okáról. A jelen táblához kapcsolódó 6. pontban részletezett, módosító jelzővel ellátott tranzakciók esetén nem kell indokolni a lejelentett tranzakció visszamenőleges értéknapját.

2. Az adatszolgáltatásban az alábbi kivételektől eltekintve tranzakciónként külön soron kell feltüntetni az ügyleteket.

a) Az 5 millió forint értékhatár alatti ügyleteket az adatszolgáltatóknak összevontan kell szerepeltetniük az adatszolgáltatásban. Az összevonást abban az esetben kell megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a "törlés/módosítás", a "határidős ügylet leszállítása/opció lehívása" és a "technikai tranzakciók" oszlopokban szereplő kódok. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni.

b) Az 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött belső konverziók esetén az adatszolgáltatóknak lehetőségük van az összevont megjelenítésre. Az összevonást abban az esetben lehet megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a "törlés/módosítás", a "határidős ügylet leszállítása/opció lehívása" és a "technikai tranzakciók" oszlopokban szereplő kódok. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni. Tranzakciónkénti megjelenítés esetén sem kötelező a tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopainak a kitöltése.

3. Rendkívüli esetekben, amikor az adatszolgáltató nem tudja összepárosítani bizonyos tranzakciók vételi és eladási oldalát, és amennyiben az egyik oldalon forint szerepel, úgy az adatszolgáltatónak lehetősége van a következőre. A forint oldali összeg és devizanem megfelelő oldalon történő feltüntetése mellett azt kell megadni, hogy a másik oldalon, forinton kívüli másik devizanem szerepel. Értékét ezer forintban kell megjeleníteni, ISO kódja DEV (mint deviza). Az említett tranzakciókat megkülönböztetett jelző alkalmazásával kell jelenteni.

4. A határidős ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, szerződés szerinti értéken. Leszállításos (nem eredmény elszámolásos) teljesítés esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet "kötésnapjára" vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

5. Az opciós ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, szerződés szerinti értéken. A korábban kötött opciók lehívása esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet "kötésnapjára" vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

6. A már korábban lejelentett ügyletek későbbi törlését, illetve módosítását meg kell jeleníteni az adatszolgáltatásban. Tranzakciók törlésekor az eredeti tranzakciót ismételten le kell jelenteni, törlési jelzővel ellátva. Tranzakció módosításakor az eredeti ügyletet szintén ismét le kell jelenteni, ugyanazon törlési jelzővel ellátva. Emellett az új, módosított tranzakciót, szintén megkülönböztetett jelzéssel ellátva, újonnan szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban.

7. Korábban már lejelentett ügyletekkel kapcsolatos (pl. korábbi adatszolgáltatási) hiba feltárása esetén a már lejelentett tranzakciókat korrigálni kell, szükség esetén törlési, módosító tranzakciók segítségével.

8. A deviza eredmény számláikat az adatszolgáltatásban szerepeltető adatszolgáltatóknak az állományi adatként lejelentett eredménytételek forintosításához kapcsolódó konverziókat is szerepeltetniük kell a tranzakciós adatok között, megkülönböztetett jelző használatával. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni. Amennyiben az eredmény számlára könyvelt tétel nem kerül be a jelentésbe, akkor a vele szemben lekönyvelt deviza mérleg tételhez nem kell konverziót jelenteni.

9. A fentiekben nem jelzett technikai ügyleteket nem kell szerepeltetni a jelentésben, amennyiben azokat mégis jelentik, a technikai jelző használata kötelező. A táblának a partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni.

MNB azonosító: E04

Kitöltési előírások

Napi jelentés az értékpapír állományokról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást az államkötvény, kincstárjegy, MNB kötvény és egyéb értékpapír állományokról (belföldön és a külföldön kibocsátott papírokról egyaránt) forintban, illetve a devizában kibocsátott papírokról a kibocsátás devizanemében kell benyújtani.

2. A jelentésnek az értékpapír típusánál megjelölt papír tényleges, az értékpapírszámlákon lekönyvelt állományának adatait kell tartalmaznia.

3. A jelentésben nem kell szerepeltetni a tárgynapon lejáró értékpapír állományokat.

4. A jelentésben nem kell szerepeltetni a befektetési jegyek ún. "puffer" számláinak állományát.

5. Abban az esetben, ha a beküldött jelentés hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes jelentést ismételten el kell küldeni.

6. A rezidens/nem-rezidens fogalmának meghatározását e melléklet I.A.3. pontja, a táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt további fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Az adatokat névértéken, teljes összegben, egész számra kerekítve kell szerepeltetni.

A denomináció meghatározásánál felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

Az a), d), g) oszlopokban felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

i) Állomány összesen: az egyes intézmények által vásárolt, illetve letétkezelt teljes értékpapír állomány.

A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét e rendelet 3. sz. mellékletének 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E06

Kitöltési előírások

A DVP értékpapír-számla transzfer és az elsődleges piaci ügyletek adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás a bruttó elvű DVP elszámolások közül a DVP értékpapír-számla transzfer és az elsődleges piaci ügyletek adatait tartalmazza ügyletenként.

2. A táblában szereplő tételek közül az értéknapot, az ISIN-kódot, az értékpapír rövid nevét, az ügylet típusát (OTC típus), a visszavásárlás napját (reponál vagy passzív reponál), a névértéket (forintban), a vételárat (forintban) és az árfolyamot az "Elszámolási jegy" alapján kell feltüntetni.

3. Az értékpapírkód, a sorozat és a jelleg az adatszolgáltató saját jelölései alapján töltendők ki.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A denomináció meghatározásánál felhasználható deviza kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A d), e), f), g), m) oszlopokban felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

o) Visszavásárlási ár

Visszavásárlási árat csak repo, illetve szállításos repo esetén kell megadni. s) Kamat

A repó ügyletek kamattartalmát kell megadni százalékban, 4 tizedesjegy pontossággal.

A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB adatgyűjtés azonosító: E20, E21, E45

Kitöltési előírások

A befektetési vállalkozások tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

A bankok és a szakosított hitelintézetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

A Magyar Államkincstár tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett állampapírok állománya, tulajdonosi bontásban

I. Általános előírások

1. Az adatgyűjtésekben szereplő értékpapírok köre

a) Az adatgyűjtések az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, valamint a náluk letéti őrzés, letétkezelés, vagy felelős őrzés során elhelyezett értékpapíroknak a hónap utolsó napjára (mint tárgynapra) vonatkozó záró állományát tartalmazzák, tulajdonosi bontásban.

b) Az E20, E21 adatszolgáltatásban valamennyi, sorozatban kibocsátott értékpapírt (államkötvény, MNB-kötvény, kincstárjegy, egyéb kötvény, részvény, beleértve a letéti igazolás formájában forgalmazott részvényeket is, befektetési jegy, kárpótlási jegy, jelzáloglevél, letéti jegy) szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy azt rezidens vagy nem-rezidens bocsátotta-e ki, illetve hogy a kibocsátás külföldön, vagy belföldön történt-e. (A letéti igazolások aszerint minősülnek rezidens, vagy nem-rezidens kibocsátásúnak, hogy a mögötte lévő részvény rezidens, vagy nem-rezidens kibocsátású értékpapír-e.)

Az E45 adatszolgáltatásban szerepeltetni kell valamennyi, a Magyar Államkincstár Értékpapír Üzletszabályzatában felsorolt értékpapír letéti számlán tartható állampapírt.

A táblákban a jelentett értékpapíroknak sorozatonként kell megjelenniük.

c) Az adatszolgáltatásokban a nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.

d) A saját tulajdonban lévő értékpapír-állomány teljes mennyiségét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az értékpapír fizikailag hol található (KELER Zrt.-nél, idegen helyen, saját trezorban). A letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat szintén teljes mennyiségben jelenteni kell, még akkor is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, vagy letéti őrzésbe (Részletesebben lásd II. 1. pont: másodlagos letétkezelés). Az adatszolgáltatónál más jelentő letétkezelő által elhelyezett értékpapír-állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg.

A lejárt értékpapírokat az adatszolgáltatásban nem szabad szerepeltetni.

2. Az értékpapírok azonosítása és egyéb kérdések

Az értékpapír-azonosítóként az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot, ennek hiányában a 111-es kódot kell megadni.

Az értékpapírok pontos nevénél a letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GRD, stb.) is fel kell tüntetni. Az egyes adatok szóközzel kerülnek elválasztásra.

Egy adott értékpapírnak, amelyet a 111-es gyűjtőkódon jelentenek, az adatszolgáltatás minden táblájában azonos néven kell szerepelnie. Minden 111-es kód alatt jelentett értékpapír-sorozatnál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni.

Azokról az értékpapírokról, amelyek az adatszolgáltatásban 111-es kóddal szerepelnek a 04. táblában is kell leíró jellegű adatokat szolgáltatni.

Az E20-E21-es adatgyűjtéseknél a letéti igazolás (ADR, EDR, GDR stb.) saját ISIN-kódját kell megadni (nem pedig a mögöttes termék azonosítóját).

3. Az értékpapír-állományok számbavétele

a) Az értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás minden táblájában egységesen az alábbiak szerint kell jelenteni: A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek a jelentésbe ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában, a jelen pont c) alpontjában leírtak figyelembevételével.

Az E20-E21-es adatszolgáltatásokban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományait darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni.

b) A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a táblákban a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni. Az adatszolgáltatás összeállításakor a tárgynapi T761-es KELER-kivonatot kell használni, amely a névértékes állomány mellett tartalmazza a fennálló tőkeértékre vonatkozó információt is. A törlesztés napján már a csökkentett tőkeértéket kell jelenteni. Amennyiben a hó utolsó napja munkaszüneti napra esik, a tőke továbbvezetését ennek az "elméleti" vonatkozási időpontnak megfelelő állapotra kell elvégezni, tehát az adatszolgáltatásban a korrigált értéknek kell szerepelnie.

c) A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét e rendelet 3. sz. mellékletének 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

d) A tárgynapi értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás készítés napja és a tárgynap között ismertté vált események figyelembevételével kell szerepeltetni.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.

5. Az egyes, táblák közötti összefüggéseket, ellenőrzési szempontokat e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. Speciális kezelést igénylő esetek

1. Néhány sajátos értékpapírügylet adatszolgáltatásban való szerepeltetése

a) Repó-ügyletek és a kölcsönszerződések

1. Repó-ügyletek: Eladási és visszavásárlási megállapodások, amelyeknek két fajtáját különböztetjük meg a jelentésekben: az óvadéki és a szállításos repót.

Óvadéki repó-ügylet esetén az értékpapír vevője csak korlátozott rendelkezési jogot szerez, az ügylet időtartama alatt az értékpapírral nem rendelkezik szabadon (pl. a KELER Rt.-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az eladó számlájáról nem veszik le azt, csak zárolják), ezért az értékpapírt az eladó tulajdonaként kell jelenteni.

Szállításos repó-ügylet esetén az értékpapír vevője teljes körűen rendelkezik a megvásárolt értékpapírok felett, tulajdonosi és birtokosi jogot is szerez az értékpapír fölött (pl. a KELER Rt.-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az értékpapírokat a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg az eladó KELER Rt.-nél lévő értékpapír-számlájáról transzferálják a vevő értékpapír-számlájára), ezért az értékpapír vevőjének kell jelentenie, az eladó viszont nem szerepeltetheti a jelentésében. (Előfordulhat, hogy a letétkezelő saját ügyfelével köt szállításos repó-ügyletet, ezért a KELER-számláját nem érinti közvetlenül az ügylet, de ekkor is az előbbiekkel analóg módon kell eljárni: vagyis, az adatszolgáltató eladói minőségében nem szerepeltetheti saját tulajdonaként az értékpapírt, viszont mint a vevő letétkezelője, a vevő szektorában jelentenie kell.)

2. Kölcsönszerződések: A kölcsönszerződés keretében átadott értékpapírt minden esetben a kölcsönbevevő tulajdonában kell kimutatni, a kölcsönbeadó állományában nem szerepelhet azon idő alatt, amíg az kölcsönben van.

- Amennyiben egy jelentő letétkezelő konkrét és meghatározott számú értékpapírt kölcsönvesz egy másik jelentő letétkezelőtől, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a saját tulajdonú értékpapír-állományát a kölcsönadott értékpapír-mennyiséggel a jelentéseiben csökkenti, a kölcsönbevevő letétkezelő pedig ezt az értékpapír-mennyiséget a saját tulajdonaként a jelentéseiben kimutatja.

- Ha a letétkezelő saját ügyfelének adott mennyiségű értékpapírt kölcsönöz, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a kölcsönbeadott értékpapír mennyiségével csökkenti saját tulajdonát. Ha az értékpapír kölcsönbevevője az értékpapírt a hitelező letétkezelőnél vezetett számlán tartja, akkor a letétkezelő az értékpapírt abban az ügyfélszektorban jelenti le, amelybe a kölcsönbevevő ügyfél tartozik. Ha pedig az ügyfél már eladta (vagy más letétkezelőnél vezetett számlára transzferáltatta) az értékpapírt, akkor a hitelező letétkezelő jelentésében az általa kölcsönzött értékpapír már nem szerepelhet.

- A fentiek szerint kell a jelentéseket elkészíteni abban az esetben is, amikor a tőzsdetag letétkezelő (adatszolgáltató) az ügyfele megbízásából annak tőzsdei értékpapírját adja el, de az eladni kívánt tőzsdei értékpapír (az ügyfél késedelmes értékpapír-teljesítése miatt) nem érkezik meg az elszámolóház által előírt elszámolási napra a letétkezelő KELER Rt.-nél vezetett számlájára, és a letétkezelő - a köztük lévő szerződés alapján - saját állományával hidalja át az ügyfele késedelmes értékpapír-szállítását (számlatranszferét). Ebben az esetben az adatszolgáltató saját állománya csökken az általa biztosított értékpapír mennyiségével, az ügyfele szektorában pedig nem történik állományváltozás.

A kölcsönügyleteket a teljesítés napjától kezdve kell a jelentésekben kimutatni. A teljesítés napja leggyakrabban a kölcsönbevevő KELER Rt.-nél vezetett számláján történő jóváírás értéknapja.

b) Másodlagos letétkezelés: Az értékpapírt a 01. táblában mindig az jelenti, aki az eredeti tulajdonossal letétkezelőként kapcsolatban van. Ezért többszörös letétkezelés esetén a következőket kell alkalmazni:

Az a jelentő letétkezelő, akinél az értékpapírt tulajdonosa eredetileg elhelyezte, a 01-es és 05-ös táblában is jelenti az adott értékpapírt. A más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat a 01. tábla kitöltésekor nem szabad szerepeltetni, ezek a 06-os táblába kerülnek. Előfordulhat olyan eset is, hogy az adatszolgáltató a más jelentő letétkezelőtől kapott értékpapírt továbbadja letétkezelésre egy újabb jelentő letétkezelőnek. Ekkor az adott értékpapír-állománynak a 06-os és 05-ös táblában egyaránt meg kell jelennie (a 01. táblában viszont értelemszerűen nem szerepelhet).

c) Hitelmegállapodás fedezeteként a jelentőnél elhelyezett értékpapírok: Amennyiben bármilyen hitel-megállapodás keretében (pl. lombard hitel) fedezetként az ügyfél értékpapírt helyez el az adatszolgáltatónál, akkor ezeket az értékpapírokat is jelenteni kell a megfelelő ügyfélszektorban.

d) Vagyonkezelés, portfóliókezelés (csak E20, E21 adatszolgáltatások esetében): Ha az adatszolgáltató olyan vagyonkezelést (portfóliókezelést) végez, amelynél más a letétkezelő, akkor az értékpapír-állományt a 01. táblában nem kell jelentenie. Viszont a vagyonkezelt értékpapírokkal kapcsolatos bizományosi tevékenysége keretében átmenetileg hozzá került (KELER Zrt.-nél vezetett számláján lévő) értékpapír-állományokra a másodlagos letétkezelésnél leírt jelentési technikát kell alkalmazni, azaz a 06-os táblában szerepeltetnie kell.

A vagyonkezelt értékpapírok letétkezelőjének adatszolgáltatási kötelezettsége a vagyonkezelésbe került értékpapír vásárlásának tárgynapjától az értékpapír eladásának tárgynapjáig áll fenn. (Az adatszolgáltatás tárgynapjára vonatkozó információkat az adatszolgáltatás beküldéséig rendelkezésre álló idő alatt kell korrigálnia.)

Puffer számla (befektetési jegyeknél): Az ún. puffer számlán lévő, ki nem bocsátott vagy visszavásárolt állományokat a jelentésekben technikai okok miatt - a kibocsátó tulajdonában lévőként - szerepeltetni kell.

III. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A szektorok meghatározásánál az e melléklet I. A. 4. pontjában, és az ott hivatkozott, az e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak az irányadók.

2. Az értékpapír denominációjának meghatározásánál felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblákban alkalmazandó országkódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4. A táblákban felhasználható további kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

5. A dátumokat ÉÉÉÉHHNN formátumban kell megadni. Ahol az adott oszlopban egyéb információ is szerepel, ott szóközzel kell elválasztani a dátumot ezen egyéb információktól.

01. tábla: Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

Mindhárom adatszolgáltatás esetében a 01. tábla az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, és a náluk letéti őrzés, letétkezelés, vagy felelős őrzés során elhelyezett, rezidensek és nem rezidensek által (belföldön, vagy külföldön) kibocsátott értékpapírok hó végi állományát tartalmazza, tulajdonosi bontásban.

Az E20-E21-es adatszolgáltatásoknál a Magyarországon kibocsátott, letéti igazolás formájában (ADR, EDR, GDR stb.) külföldön forgalmazott értékpapírokat is jelenteni kell. (A letéti igazolás saját ISIN-kódjával, a tulajdonos szektorában.) Ezen kívül, ha az adatszolgáltató belföldi konverziós hely (vagyis a letéti igazolás kibocsátójának a számlája nála van), akkor a letéti igazolások mögötti értékpapírletéteket is szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban, mégpedig a letéti igazolás kibocsátójának szektorában (általában ez a nem-rezidensek szektora).

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

b) Az értékpapír pontos nevét kell megadni. Letéti igazolások esetében (E20-E21-es adatszolgáltatás) a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

c) A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab) kell megadni. A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében (DB) kell megadni, hiszen nem jellemző, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lenne a mögöttes letét.

e) Az adatszolgáltató tulajdonában lévő értékpapírok állományát tartalmazza. Nem szerepelhet ebben az oszlopban az adatszolgáltató által birtokolt, saját maga által kibocsátott értékpapírok állománya (amelyek jelentésére az r oszlop szolgál).

g-től q-ig) Az adatszolgáltató ügyfelei tulajdonában lévő értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A h) oszlopban az "Egyéb monetáris intézmények" közül csak a szövetkezeti hitelintézetek és a pénzpiaci alapok szerepelhetnek. Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad ezekben az oszlopokban szerepeltetni (azok jelentésére az r oszlop szolgál).

r) Ebbe az oszlopba a kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állományát kell beírni. Ide kerül tehát az adatszolgáltató tulajdonában lévő, saját kibocsátású értékpapírjainak állománya, illetve az adatszolgáltató ügyfelének, mint az adott értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő értékpapír-állomány. (Pl. itt kell jelenteni, ha Kibocsátó Zrt. tulajdonában van 1000 darab Kibocsátó Zrt. törzsrészvény; vagy az adatszolgáltatást beküldő Bróker Zrt. tulajdonol 1500 e Ft névértékű Bróker Zrt. kötvényt vagy 200 ezer USD névértékű Bróker Zrt. dollár kötvényt.)

A 02-es, illetve 03-as táblákra vonatkozó előírások csak az E20-E21 adatszolgáltatóira vonatkoznak.

02. tábla: Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

Az egyes oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók azzal, hogy az e)-n) oszlopokban, a szektorbontásnál az "egyéb monetáris intézmények"-nél az MNB szektor meghatározásától nem kell eltérni.

03. tábla: Nem-rezidensek tulajdonában lévő értékpapírok tulajdonosok szerinti országbontása

A táblában - a külföldi tulajdonosok országbontása miatt - egy adott értékpapírt annyiszor kell felsorolni (ISIN-kód, értékpapír neve megjelölésével), ahány országból származó külföldi tulajdonos azt birtokolja. (A letéti igazolások mögött lévő értékpapírletétnél a letéti igazolást kibocsátó intézmény országát kell feltüntetni az ország oszlopban.)

d) A letéti igazolások mögött lévő értékpapírletét esetén, a letéti igazolást kibocsátó intézmény telephelyének országkódját kell megadni.

e) Adott értékpapír adott országbeli, nem-rezidens tulajdonú értékpapír-állományát tartalmazza. Az egyéb oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01 táblánál leírtak megfelelően irányadók.

04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a) Annak a táblának a számát kell megjelölni, amelyben a 111-es kóddal jelentett értékpapír előfordul. (Ha ez több táblát is érint, akkor a sorszám szerinti legelső adatszolgáltatási tábla szerepeljen.)

b) Annak az a mezőben megjelölt táblában lévő sornak a sorszámát jelöli, amelyben a kérdéses értékpapír szerepel.

d) Az értékpapír-azonosítók mellett meg kell jelölni azok típusát is. (Pl.: CUSIP, saját stb.) Az egyes adatok egymástól szóközzel legyenek elválasztva.

l) A kódlista alapján kell kitölteni.

m) Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és fix kamatozású, tehát ha az l mező értéke 'D' és az n mező értéke 'F'.

Maximum 3 karakter egészrész és maximum 6 karakter tizedes.

n), p), q) Csak akkor kell - a kódlista alapján - kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát ha az l mező értéke 'D'.

o) Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát az l mező értéke 'D'. Egy teljes naptári évet tekintve, a naptári éven belüli első kamatfizetés dátumát kell beírni.

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

A 05. tábla az adatszolgáltató által a KELER Zrt.-nél vezetett számláitól (egyesített összevont értékpapírszámla, biztosíték értékpapír letéti számla) különböző helyen (beleértve a saját értéktárban) elhelyezett értékpapírok állományának jelentésére szolgál.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

e) A kódlista alapján kell kitölteni.

f) Azt az intézményt kell megnevezni, ahol az értékpapírt elhelyezték. (Saját értéktárban történt elhelyezés esetén az adatszolgáltató saját nevét kell megadni.)

g) Az "f" oszlopban megadott cég törzsszáma, nem-rezidens esetén pedig "00000001" szerepel. Az egyéb oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01 táblánál leírtak megfelelően irányadók.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírok állománya

A 06. táblában azokat az értékpapírokat kell felsorolni, amelyeket az adatszolgáltatónál egy másik jelentő letétkezelő (rezidens bank, szakosított hitelintézet, befektetési vállalkozás) helyezett el. E papírok megjelenhetnek az adatszolgáltató KELER Zrt.-nél vezetett számláján, saját értéktárában, illetve - ha a jelentő pl harmadlagos letétbe adta tovább - egy másik jelentő letétkezelőnél is. (Ez utóbbi esetben természetesen a 05-ös táblában is szerepeltetnie kell a kérdéses állományt.)

Ezek az állományok a 01-es táblában nem jelenhetnek meg.

MNB azonosító: E23

Kitöltési előírások

A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

Általános előírások

1. A tábla valamennyi gazdálkodó szervezetnek az adatszolgáltatónál vezetett egyesített összevont értékpapírszámláján és biztosíték értékpapír letéti számláján lévő értékpapír állományokat tartalmazza.

2. Az állományokat értékpapírsorozatonként és főszámlatulajdonosonként kell felsorolni.

3. Az adatszolgáltatásnak az értékpapír hóvégi, az egyesített összevont értékpapírszámlákon és a biztosíték értékpapír letéti számlákon lekönyvelt záró állományának adatait kell tartalmaznia.

4. Az értékpapírok állományát a következő módon kell jelenteni:

a) a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint,

b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (kötvények) pedig névértéken, az értékpapír eredeti denominációjában. (A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét e rendelet 3. sz. mellékletének 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

5. Az állomány megfigyelési egységének kódja részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjel (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja. (A deviza ISO-kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza).

6. A teljes értékpapír számlaállományt saját (saját tulajdonú) illetve idegen (ügyfél tulajdonú) bontásban kell megadni.

7. A teljes értékpapír számlaállományból (f+g) külön meg kell adni (a h oszlopban) a puffer számlákon szereplő (a kibocsátó által visszavásárolt, vagy forgalomba nem hozott) állományokat.

8. A táblában és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I.H.2. pontja tartalmazza.

MNB azonosító: E27

Kitöltési előírások

Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóháznak illetve központi értéktárnak (KELER Zrt.) kell benyújtania azon értékpapírok ISIN-kódjáról és más alapadatairól, amelyeknél a KELER Zrt. mint "Nemzeti Kódkiadó Szervezet", ISIN-kódot ad ki (01. tábla és 02. tábla), valamint azon értékpapírokról, amelyekre ugyan nem a KELER Zrt. adja ki az ISIN-kódot, de rendszereiben információval rendelkezik az adott értékpapírról (03. tábla).

2. Az adatszolgáltatásban csak azokat a rekordokat kell szerepeltetni, amelyeknél valamely mezőben változás következett be.

3. Az eredetileg GMU tagdevizákban denominált értékpapírok devizaértékben megadott állományait minden esetben euróban kell jelenteni, EUR deviza ISO-kód használata mellett.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Az értékpapír denominációjának meghatározásánál felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. A táblákban alkalmazandó országkódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblákban alkalmazandó további kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

01. tábla: Értékpapírok KELER Zrt. által kiadott ISIN-kódja és egyéb alapadatai

Az egyes oszlopok tartalma

a) Az ISIN-kód kiadásának, megszüntetésének, illetve (esetleges módosítások esetén) a rekord frissítésének dátuma.

b), c), h), i), t), w), y), z) A kódlista szerint kell kitölteni.

d) Maximum 18 hivatkozás, szóközzel elválasztva. Minden egyes hivatkozás tartalmaz egy 12 karakteres ISIN kódot, plusz 1 toldalék kódot, melyeket a kódlista tartalmaz.

f) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál itt az értékpapír rövid nevét kell szerepeltetni.

g) A pénzügyi eszközök osztályozására (Classification for Financial Instruments) vonatkozó ISO 10962 szabványnak megfelelő kód.

j) Befektetési jegy esetén ide a befektetési alapoknak, az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszámát kell beírni. Új, induló befektetési alapnál az MNB törzsszámot képzéséig az 'FB000000' - szám helyettesíti. Nem-rezidens kibocsátó esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma, vagy az MNB és a KELER Zrt. által közösen rögzített "fiktív" törzsszáma) a "00000001" nyolckarakteres kódot kell ebbe a mezőbe írni.

k) A kibocsátó cég hivatalos neve. (Befektetési jegy esetén a befektetési alap tekintendő kibocsátónak.)

l) Csak befektetési jegyek esetén kell kitölteni.

q) Kitöltése kötelező, amennyiben az alapcímlet (n) és a kibocsátott összes darabszám (p) mező valamelyike nem határozható meg. (Devizaegységben, az o) mezőben meghatározott devizanemben, MCU esetén HUF-ban.)

r) Az értékpapír első kibocsátásának dátuma.

s) Lejárattal rendelkező értékpapíroknál kell kitölteni.

u) Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és fix kamatozású.

v) Egy teljes naptári évet tekintve, a naptári éven belüli első kamatfizetés. Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és a c) mező értéke "A".

A kamatfizetési dátumot csak az ismertté válását követő első alkalommal kell jelenteni.

x) Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és a b) mező értéke "N" (a c) mező értéke pedig "A").

Az a)-e) és z) mezők lehetséges kapcsolatait és összefüggéseit az e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

02. tábla: Értékpapírok kibocsátásai, tőketörlesztései és kamatfizetései

A tábla az előző adatszolgáltatás óta bekövetkezett, adott értékpapír-sorozatokhoz kapcsolódó állományváltozási (kibocsátási, tőketörlesztési, kamatfizetési és állomány-átcsoportosításra vonatkozó) adatokat tartalmazza. A módosított rekordnál a bizonylat jellege mező értéke 'M', a Kitöltés dátuma mező értéke pedig a módosítás dátumát tartalmazza.

Kibocsátási adatokat minden olyan értékapírra kell szolgáltatni, amelyre a KELER Zrt. azonosítót ad ki, tőketörlesztési adatokat csak ún. tőketörlesztéses papírokra (amelyek a futamidejük alatt tőkét törlesztenek), kamatfizetési adatokat pedig azokra a hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású papírokra, amelyeknek cashflow-ja a 01. tábla u-x) oszlopaiban szereplő adatokból egyértelműen nem határozható meg.

Az egyes oszlopok tartalma

b) A kódlista alapján kell kitölteni.

f) A 01 tábla d) oszlopánál leírtak megfelelően irányadónak tekintendők.

d) Értékadatok esetén a papír denominációjának deviza ISO-kódja, darabban megadott adatok esetén DB, százalékos adatok esetén PC kódjel.

e) Törlesztés esetén - százalékos érték megadásánál - és kamatfizetésnél a címletérték százalékában megadott mérték. A kibocsátási adatokat a mennyiség megfigyelési egységében kell közölni. Az állományátadásnál: állománynövekedés esetén pozitív, állománycsökkenés esetén negatív számot kell megadni.

03. tábla: KELER Zrt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb "Kódkiadó Szervezet" által kiadott ISIN-kódja és egyes alapadatai

Az egyes oszlopok tartalma

e) A kódlista szerint kell kitölteni.

MNB azonosító: E43

Kitöltési előírások

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

I. Általános előírások

1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál az e melléklet I.A.3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2. A táblák a rezidensek, illetve a nem rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük).

3. Mindegyik opciós sorozat csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező opciós sorozatok elnevezése, kódja nem változhat.

5. A táblán belüli összefüggéseket e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. és a 02. táblában az elszámolóárakat egy tizedesre kell megadni.

MNB azonosító: E48

Kitöltési előírások

A BÉT-es részvények kapitalizációja és forgalma, részvények tőzsdei be- és kivezetése

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatás mindazon részvényekre kiterjed, amelyek a tárgyhónapban (annak legalább egy napján) BÉT-es papírok voltak.

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H.2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A devizanemek meghatározásánál az e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódokat kell alkalmazni. A GMU tagdevizákban denominált értékpapíroknál (pl. Graphisoft) "EUR"-t kell szerepeltetni.

A táblák hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Tőzsdére bevezetett részvények kapitalizációjára és forgalmára vonatkozó havi adatok

Azokat a részvényeket kell jelenteni, amelyek a tárgyhó utolsó napján BÉT-es papírok voltak. Az egyes oszlopok tartalma:

f) Az "e" oszlopban megjelölt devizanemben kifejezett címletértéket kell megadni.

A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni, mint ha euróban lennének denominálva, a névértéküket tehát az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét e rendelet 3. sz. mellékletének 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

g) A részvény havi záróárát forintban kell megadni. Ha az adott hónapban nem volt belőle forgalom, akkor a legutolsó záróárat kell beírni.

02. tábla: Részvények tőzsdei bevezetésére és kivezetésére vonatkozó havi adatok

A táblát csak azokra a részvényekre vonatkozóan kell kitölteni, amelyeket az adott hónapban vezettek be a tőzsdére, vagy vezettek ki onnan, továbbá azokra a BÉT-es részvényekre vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatos valamely részvénytársasági esemény módosította a papír ISIN-kódját, mennyiségét, devizanemét, vagy címletét. Az egyes oszlopok tartalma:

c) A felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

g) Az adott részvény tőzsdei eseményben érintett mennyisége, darabban kifejezve.

i) A "h" oszlopban megjelölt devizanemben kifejezett címletértéket kell megadni. [Lásd a 01. tábla f) oszlopánál.]

j) Itt kell röviden utalni arra az eseményre, ami a c) oszlopban szerepel, azt kiváltotta, illetve magyarázza. (Pl. a tőzsdén jegyzett részvény újabb csomagja esetén: zártkörű alaptőke-emelés, dolgozói részvény átalakítása, kötvény átalakítása, osztalék átváltása stb. Az egyéb társasági eseménynél pl. részvények felosztása.)

MNB azonosító: E50

Kitöltési előírások

Az állampapírok és az államadósság felhalmozott és eredményszemléletű kamata

A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Az eredményszemléletű elszámolás azt jelenti, hogy a pénzkölcsön nyújtásáért a hitelező annak fennállta alatt folyamatosan részesül kamatjövedelemben. A kamat tényleges megfizetése azonban rendszerint szakaszosan történik, ezért a hitelezőnek kamatkövetelése halmozódik fel az adóssal szemben. A kamat pénzügyi rendezése ennek a kamatkövetelésnek a törlesztése.

Az eredményszemléletű kamat számításának módszertani segédletét az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I.H.2. pontja tartalmazza.

01. tábla A forgalomban lévő állampapírokon felhalmozódott kamat állománya

Az állampapírokat típusonként, azon belül sorozatonként részletezve, ISIN kóddal ellátva kell felsorolni. A kincstári takarékjegyeket csak lejárat szerint (egy, illetve két éves lejáratú) kell csoportosítani. A táblázatban fel kell tüntetni valamennyi állampapírt, amely a tárgyhónapban, annak bármely napján forgalomban volt.

Minden mutató esetében derivatívák nélkül kell figyelembe venni az állampapírok körét, a fizetett és felhalmozott kamatokat, illetve az ügyletek időzítését.

A kincstári takarékjegyek esetében a felhalmozott kamatot közvetlen információk hiányában becsléssel kell megállapítani. Külföldi pénznemben denominált értékpapírok felhalmozott kamatát át kell számítani forintra az időszak végén érvényes hivatalos MNB deviza árfolyam felhasználásával.

02. tábla A központi költségvetés adósságán felhalmozódott kamat állománya

Az adósságelemeket típusonként kell felsorolni, a hiteleket, swapokat bontani nem kell.

A táblában azokat az adósságelemeket kell feltüntetni, amelyek a tárgynegyedév végén fennálltak. A forgalmi adatok viszont a tárgynegyedév egészére vonatkoznak.

A b)-g) oszlopok tartalma megegyezik a 01. tábla megfelelő tételeivel.

Az állampapírok és a hitelek állományainak és kamatfizetéseinek bemutatásánál ezeket az adósságelemeket a hozzájuk kapcsolódó derivatívák nélkül (eredeti devizanem és kamatozás szerint) kell jelenteni. A derivatívák (swapok) tartozás oldalra nettózott könyv szerinti értékét (árfolyamát), illetve a derivatívákra elszámolt, kiadási oldalra nettózott kamatforgalmat külön sorokban kérjük kimutatni. A derivatívákra (a derivatívák miatt) felhalmozott kamatot, vagy eredményszemléletű kamatkiadást nem kell számítani.

MNB azonosító: E53

Kitöltési előírások

"A magyar állam értékpapír-kibocsátásai" című adatszolgáltatáshoz

I. Általános előírások

Az adatgyűjtés a magyar állam (hazai, vagy külföldi) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátásaira vonatkozik. Minden egyes kibocsátást külön sorban kell jelenteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

011. tábla: Az államkötvény-aukciók eredményei

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

Az a) és d) oszlopok meghatározását az értékpapír-statisztikai adatszolgáltatások fogalomtára [2. sz melléklet h) pontja] tartalmazza.

Az i) pontban felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja [Kódlisták az értékpapír-adatszolgáltatásokhoz (E jelű adatszolgáltatások)] tartalmazza.

A dátumot minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni.

Az f) oszlop jelenlegi értékei: Y3, Y5, Y10, Y15. Amennyiben később az előbbiektől eltérő futamidejű államkötvény kibocsátásra kerül sor, a kód képzése hasonló elvek alapján történik.

g) Aukció sorszáma: az adott államkötvényből kibocsátásra kerülő aktuális tranche sorszámát mutatja meg.

h) Névleges kamat: a kupon mértéke. Csak a fix kamatozású államkötvénynél kell kitölteni.

j) Az adott aukción kialakult minimális éves hozam, százalékban megadva.

k) Az adott aukción kialakult maximális éves hozam, százalékban megadva.

l) Az adott aukción kialakult átlagos éves hozam, százalékban megadva.

m) Az aukción még elfogadott legkisebb ár, százalékban megadva.

n) Az aukción elfogadott legnagyobb ár, százalékban megadva.

o) Az aukción kialakult átlagos eladási ár, százalékban megadva.

p) Az aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiség, millió forintban megadva.

q) Az aukción vételre benyújtott ajánlatok összege, millió forintban megadva.

r) Az aukción vételre benyújtott ajánlatok száma, darabban megadva.

s) A piaci értékesítés mennyisége, millió forintban megadva.

t) Az adott aukción elfogadott ajánlatok száma, darabban megadva.

u) A piaci értékesítésen túl az ÁKK számlájára történt kibocsátás mennyisége, millió forintban megadva. v) Kibocsátás összege: a piaci értékesítés és az ÁKK számlájára történt kibocsátás összege, millió forintban megadva.

012. tábla: Diszkontkincstárjegy-aukciók eredményei

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

Az a) és d) oszlopok meghatározását az értékpapír-statisztikai adatszolgáltatások fogalomtára [2. sz melléklet h) pontja] tartalmazza.

A h) pontban felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja [Kódlisták az értékpapír-adatszolgáltatásokhoz (E jelű adatszolgáltatások)] tartalmazza.

A dátumot minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni.

f) Értékei jelenleg: M3, M6, M12. Amennyiben később az előbbiektől eltérő futamidejű diszkont kincstárjegy kibocsátására kerül sor, a kód képzése hasonló elvek alapján történik.

g) A kincstárjegy futamideje napokban.

i) Az adott aukción kialakult minimális ISMA konvenciók szerinti hozam, százalékban megadva.

j) Az adott aukción kialakult maximális ISMA konvenciók szerinti hozam, százalékban megadva.

k) Az adott aukción kialakult átlagos ISMA konvenciók szerinti hozam, százalékban megadva.

l) Az adott aukción kialakult minimális éves diszkontláb, százalékban megadva.

m) Az adott aukción kialakult maximális éves diszkontláb, százalékban megadva.

n) Az adott aukción kialakult átlagos éves diszkontláb, százalékban megadva.

o) Az aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiség, millió forintban megadva.

p) Az aukción vételre benyújtott ajánlatok összege, millió forintban megadva.

q) Az aukción vételre benyújtott ajánlatok száma, darabban megadva.

r) A piaci értékesítés mennyisége, millió forintban megadva.

s) Az adott aukción elfogadott ajánlatok száma, darabban megadva.

t) A piaci értékesítésen túl az ÁKK számlájára történt kibocsátás mennyisége, millió forintban megadva.

u) Kibocsátás összege: a piaci értékesítés és az ÁKK számlájára történt kibocsátás összege, millió forintban megadva.

013. tábla: Kamatozó kincstárjegy-kibocsátási adatok

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

Az a) és d) oszlopok meghatározását az értékpapír-statisztikai adatszolgáltatások fogalomtára [2. sz melléklet h) pontja] tartalmazza.

A dátumot minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni.

f) A kincstárjegy futamideje napokban kifejezve.

g) A kibocsátott kincstárjegy névleges kamatlábának nagysága százalékban

h) Kibocsátás összege: a piaci értékesítés és az ÁKK számlájára történt kibocsátás összege, millió forintban megadva.

i) A piaci értékesítés mennyisége, millió forintban megadva.

j) A piaci értékesítésen túl az ÁKK számlájára történt kibocsátás mennyisége, millió forintban megadva.

021. és a 022. tábla: Államkötvény/Diszkontkincstárjegy visszavásárlási aukciók eredményei

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

Az a) és d) oszlopok meghatározását az értékpapír-statisztikai adatszolgáltatások fogalomtára [2. sz melléklet h) pontja] tartalmazza.

A dátumot minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni.

f) A visszavásárlásra benyújtott ajánlatok összege, millió forintban megadva.

g) A visszavásárlásra benyújtott ajánlatok száma, darabban megadva.

h) A visszavásárlásra elfogadott ajánlatok összege, millió forintban megadva.

i) A visszavásárlásra elfogadott ajánlatok mennyisége, darabban megadva.

j) Az adott visszavásárlási aukción kialakult minimális éves hozam, százalékban megadva.

k) Az adott visszavásárlási aukción kialakult maximális éves hozam, százalékban megadva.

l) Az adott visszavásárlási aukción kialakult átlagos éves hozam, százalékban megadva.

m) A visszavásárlási aukción még elfogadott legkisebb ár, százalékban megadva.

n) A visszavásárlási aukción elfogadott legnagyobb ár, százalékban megadva.

o) A visszavásárlási aukción kialakult átlagos eladási ár, százalékban megadva.

030. tábla: A magyar állam által zárt körben (Magyarországon és külföldön) kibocsátott, forintban denominált államkötvények adatai

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

Az a) és d) oszlopok meghatározását az értékpapír-statisztikai adatszolgáltatások fogalomtára [2. sz melléklet h) pontja] tartalmazza.

A dátumot minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni.

Az f) oszlopban felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2. pontja [Országkódok (ISO) és nemzetközi szervezetek kódjai] tartalmazza.

A g) pontban felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja [Kódlisták az értékpapír-adatszolgáltatásokhoz (E jelű adatszolgáltatások)] tartalmazza.

h) Az adott államkötvény kibocsátott mennyisége névértéken, millió forintban megadva.

i) A kibocsátási árat a fennálló (tőketörlesztéssel korrigált) névérték százalékában kérjük megadni. Ha a kibocsátási ár a névértéknek pl. 98,25%-a, akkor 0,9825-nek kell szerepelnie.

j) Névleges kamat: a kupon mértéke, százalékban megadva. Csak a fix kamatozású államkötvénynél kell kitölteni.

040. tábla: A magyar állam által devizában kibocsátott államkötvények adatai (Magyarországon és külföldön)

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

Az a) és d) oszlopok meghatározását az értékpapír-statisztikai adatszolgáltatások fogalomtára [2. sz melléklet h) pontja] tartalmazza.

A g) oszlopban felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja (Devizakódok) tartalmazza. A h) oszlopban felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2. pontja [Országkódok (ISO) és nemzetközi szervezetek kódjai] tartalmazza.

Az l) pontban felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja [Kódlisták az értékpapír-adatszolgáltatásokhoz (E jelű adatszolgáltatások)] tartalmazza.

A dátumot minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni.

Az f) oszlop jelenlegi értékei: Y5, Y10. Amennyiben később az előbbiektől eltérő futamidejű államkötvény kibocsátására kerül sor, a kód képzése hasonló elvek alapján történik.

i) Az adott államkötvény kibocsátott mennyisége névértéken ezer devizában, a denomináció devizanemében megadva.

j) A kibocsátott mennyiség névértéken, a teljesítés napján érvényes MNB deviza-középárfolyamon átszámolva, millió forintban megadva.

k) A kibocsátási árat a fennálló (tőketörlesztéssel korrigált) névérték százalékában kérjük megadni. Ha a kibocsátási ár a névértéknek pl. 98,25%-a, akkor 0,9825-nek kell szerepelnie.

m) Névleges kamat: a kupon mértéke, százalékban megadva. Csak a fix kamatozású államkötvénynél kell kitölteni.

MNB azonosító: E57

Kitöltési előírások

Tőzsdére bevezetendő/bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adata(i)

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatásban a magyar állampapírokat nem szabad szerepeltetni.

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I.H.2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: A tőzsdére bevezetésre kerülő - magyar állampapíroktól különböző - hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A táblában a bevezetést megelőzően előzetesen kell a tervezett bevezetésről adatokat adni. A tábla oszlopainak tartalma:

g) A mező értékkészlete állampapír (csak a külföldi kibocsátás esetén), jelzáloglevél, vállalati (gazdálkodó szervezet által kibocsátott) kötvény, önkormányzati kötvény, nemzetközi szervezet által kibocsátott kötvény, illetve egyéb lehet.

k), l), m) Az adott nemzetközi hitelminősítő szervezet által kiadott "long term" hitelminősítés. Az értékpapír minősítése helyett használható az értékpapírba foglalt kötelezettségekért garanciát vállalaló minősítése is. A minősítésekből a jobbat kell szerepeltetni.

n), o) Az értékpapírba foglalt kötelezettségekért - a kibocsátótól különböző - garanciát vállalaló neve, székhelye

p) Megjegyzések: az adatszolgáltató által a megadott adatokhoz kiegészítendő magyarázat.

02. tábla: A tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adataiban bekövetkezett változás

A 01-es tábla bármely adatának változásakor kell a 02. táblát kitölteni.

03. tábla: A tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árjegyzésére vonatkozó adatok

Ebben a táblában kell szerepeltetni ha valamely a tőzsdére bevezetett értékpapírra a kibocsátó valamely tőzsdetaggal árjegyzési szerződést kötött.

MNB azonosító: E58

Kitöltési előírások

A magyar állampapírok kamatai

I. Általános előírások

Az adatgyűjtés a Magyar Állam kamatozó típusú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátásaira vonatkozik. (Jelenleg ez a forintban és devizában denominált államkötvényeket, illetve a kamatozó kincstárjegyeket foglalja magába.)

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: A magyar állampapírok kamatadatai

A jelentésben a Magyar Állam által kibocsátott valamennyi kamatozó (fix és változó) típusú értékpapír aktuális kamatait kell szerepeltetni, abban az esetben, ha a kamatmegállapítás a tárgyhónapban történt.

02. tábla: A forgalomban lévő magyar állampapírok cash-flow táblái

A jelentésben a Magyar Állam által kibocsátott valamennyi kamatozó (fix és változó) típusú értékpapír pénzáramlásait (cash-flow) kell szerepeltetni.

Az első jelentésnek tartalmaznia kell valamennyi olyan értékpapírt, amely a tárgyhónap folyamán forgalomban volt, azokat a papírokat is, amelyek a hónap folyamán jártak le. A későbbi jelentésekben csak azokat az értékpapírokat kell szerepeltetni, amelyek kibocsátása a tárgyhónapban történt.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

c) A pénzáramlási esemény megnevezéseit (kibocsátás, kamatfizetés, lejárat) tartalmazza.

e) A tényleges fizetés dátuma. Csak akkor tér el az adott cash-flow elem felmerülésének pontos dátumától, amennyiben az nem üzleti napra esik. Ez esetben a következő munkanapot kell ide beírni.

f) Az adott napon megállapított kamat nagysága évesítve, százalékban kifejezve.

g) Az adott napon felmerülő és ténylegesen kifizetett kamat nagysága, százalékban kifejezve.

h) Az értékpapírban megtestesült tőkekövetelésben bekövetkezett változás nagysága, százalékban kifejezve.

MNB azonosító: E60

Kitöltési előírások

Adatszolgáltatás repó-típusú és egyéb értékpapírügyletekről

I. Általános előírások

1. Csak az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nyitott ügyleteket kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatónak csupán a saját ügyleteit kell jelentenie, az ügyfelei ügyleteit nem. Ezen adatszolgáltatás keretében saját ügyletnek kell tekinteni egyrészt a saját számlás ügyleteket, másrészt pedig azokat, amelyek nem érintik ugyan a saját számlát, de az adatszolgáltató a saját nevében kötötte és szerepel az adatszolgáltató mérlegében.

2. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Az adatszolgáltatásban jelentendő ügyletek kódját e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában az alábbiak figyelembevételével.

A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mint ha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euró-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét e rendelet 3. sz. mellékletének 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A denomináció meghatározására felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A táblák hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Adatszolgáltatás repó-típusú és egyéb értékpapírügyletekről

1. A táblában szerződő partnerek alatt repó ügyletben az eladókat és vevőket, egyéb értékpapír ügyletben az értékpapír átadót és az értékpapír átvevőt kell érteni. Ha az ügyletben szereplő valamelyik azonosító nem ismeretes, akkor "N.A."-t kell helyette beírni. Ha az ügylet másik szereplője befektetési alap, akkor a partner neve/törzsszáma oszlopokban az alap nevét és "technikai törzsszámát" kell szerepeltetni, nem pedig az alapkezelő nevét/törzsszámát.

2. Az egyes oszlopok tartalma

c) Mindig az értékpapírt átadó szervezetet kell Partner1-nek tekinteni. Ha a háztartások szektorba tartozó rezidens: 00000004-t kell megadni, egyéb rezidens szereplő esetén annak 8 jegyű KSH törzsszámát.

A c) és f) oszlopban befektetési alapok esetében az e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet vonatkozó listájában megadott "technikai törzsszám"-ot kell szerepeltetni. Amennyiben a Partner1/Partner2, ill. a Partner1/Partner2 letétkezelője nem-rezidens, akkor 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni.

Az e) illetve h) oszlopban alkalmazandó szektorbontásnál az e melléklet I. A. 4. és 5. pontjában, valamint az ott hivatkozott, e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak az irányadók.

f) Annak a szervezetnek a törzsszáma, amellyel a Partner1 az ügyletet kötötte.

i) és k) A letétkezelő (befektetési szolgáltatást nyújtó szervezet) törzsszáma, ahonnan, illetve ahová transzferálják az értékpapírt.

m) és n) A felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

o) oszlopban felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja (Devizakódok) tartalmazza. A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab) kell megadni.

q) A repó-típusú ügyletben szereplő értékpapírok piaci értéke ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt nettó árat kell megadni. Értékpapír kölcsön és óvadékba adott értékpapír esetén az ügylet kezdetekor nyilvántartott értéket kell megadni.

r) Az ügyletben szereplő értékpapírok piaci értéke ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt bruttó árat kell megadni Értékpapír kölcsön és óvadéki értékpapír esetén megegyezik a q) oszlopban jelentett adattal.

s) Értékpapír-kölcsönzés esetén a készpénz óvadék értékét kell ebben az oszlopban ezer forintban megadni (amennyiben az m oszlopban 3 vagy 6 érték szerepel).

t) és u) Repó ügylet esetén a pozíció zárásakor a repóba adó által kifizetett összeg ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt nettó, illetve bruttó árat kell megadni. Értékpapír kölcsön esetén az értékpapír illetve a kötelezettség az adatszolgáltatás összeállításakor nyilvántartott - kölcsönzési díjat nem tartalmazó - értékét kell megadni.

v) és w) Amennyiben nem került sor transzferre az adott vonatkozási hónapban, akkor az ügylet induló/lejáró dátumát kell megadni.

02. tábla: Az óvadékként szereplő értékpapírok adatai

1. Ebben a táblában azokról az értékpapírokról kell adatokat szolgáltatni, amelyek a 01. táblában megadott ügyletekben óvadékként szerepelnek.

2. Ha egy ügyletben több értékpapírt is óvadékba adtak, akkor mindegyikről külön sort kell kitölteni.

3. A keretjellegű óvadék esetén (ha ugyanaz az óvadékba adott papír több, 01. táblában szereplő ügylet óvadékául szolgál) az érintett ügyleteket maradéktalanul fel kell sorolni a 02. tábla "a" oszlopában, és mindegyik mellett az adott értékpapírt kell feltüntetni "Az óvadékként szereplő értékpapír"-nál. Ez utóbbi mennyiségét pedig szét kell osztani az egyes ügyletek között úgy, hogy a 02. tábla "e" oszlopában szereplő mennyiség összességében kiadja az óvadékban szereplő papír mennyiségét.

4. Ha több ügylethez többfajta fedezet tartozik, és így nem egyértelmű az, hogy melyik ügyletnél mi a fedezet, akkor becsléssel kell szétosztani az ügyletek között az óvadékként szereplő értékpapírokat, illetve azok mennyiségét.

5. Az a) oszlopban annak az ügyletnek a 01. táblában szereplő sorszámát kell megadni, amelyben az itt jelentendő papír óvadékként szerepel.

MNB azonosító: E61, E62

Kitöltési előírások

A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek adatai

Az állampapírnak nem minősülő, Magyarországon és külföldön kibocsátott kötvények adatai

I. Általános előírások

1. A forintban és devizában kibocsátott értékpapírokat egyaránt jelenteni kell.

2. Abban az esetben, ha a beküldött jelentés hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes jelentést ismételten el kell küldeni.

3. Amennyiben az adatszolgáltató meglévő kötvényéhez az adott hónapban semmiféle jelenteni szükséges esemény nem kapcsolódik, nemleges adatszolgáltatás kell küldenie mindaddig, amíg a következő jelentésköteles eseménybe nem következik.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A dátumokat minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni. Az adatokat 4 tizedesjegy pontossággal kell megadni.

A táblák hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek/kötvények adatai

A táblában az adott értékpapírokkal kapcsolatos, a kibocsátáskor, illetve rábocsátáskor már ismert, általános adatokat kell szerepeltetni, a kibocsátás, illetve a rábocsátás hónapjára, mint tárgyhónapra vonatkozóan. Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

h) és j) A felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2., illetve 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

g) és l) A felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

m) A tárgyhóban kibocsátott mennyiség. A kibocsátáskori mennyiségen kívül a későbbi a rábocsátások összegét is itt kell jelenteni.

n) Az előző oszlopban feltüntetett mennyiségből a külföldön kibocsátott állomány nagysága. Amennyiben nincs ilyen állomány, az érték 0.0000.

o) Kibocsátási ár: a fennálló (tőketörlesztéssel korrigált) névérték százalékában kell megadni. Ha a kibocsátási ár a névértéknek pl. 98,25%-a, akkor 0,9825-nek kell szerepelnie, ha akibocsátási ár a névérték 100%-a, az érték 1.0000.

02. tábla: A forgalomban lévő jelzáloglevelek/kötvények cash-flow táblái

A táblában az adott értékpapírokkal kapcsolatos valamennyi eseményt (kibocsátás, rábocsátás, kamatfizetés, tőketörlesztés, visszavásárlás és lejárat) szerepeltetni kell. Abban a hónapban, amikor az értékpapír kibocsátásra került, a kibocsátáson kívül fel kell tüntetni a lejáratig fizetendő összes tőketörlesztést, amely a futamidő alatt bekövetkező törlesztés mennyiségének arányát jelenti az eredeti névértékhez képest. A tőketörlesztések összege pontosan 100 százalék legyen.

Fix kamatozású értékpapírok esetén a kibocsátás hónapjában meg kell adni a lejáratig kifizetésre kerülő összes kamatot.

Amennyiben egy már korábban kibocsátott értékpapírból rábocsátás vagy újraeladás történt, a kibocsátások között 1-es kóddal kell megjeleníteni úgy, hogy az eredeti kibocsátás és az esetleges rábocsátás(ok) összege együttesen tegye ki a -100.0000 %-ot.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

c) A felhasználható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

e) Az adott napon felmerülő cash-flow elem nagysága, százalékban kifejezve. (Például: teljes mennyiség kibocsátásakor -100.0000, a kifizetett kamat nagysága százalékban, a tőketörlesztés aránya az eredeti névértékhez képest, a teljes állomány a futamidő végén történő lejártakor 100.0000 stb.).

03. tábla: A változó, indexhez kötött és lépcsős kamatozású jelzáloglevelek/kötvények kamatadatai

Ebben a táblában kizárólag a változó, indexhez kötött és lépcsős kamatozású értékpapírok kamatadatait kell szerepeltetni abban az esetben, ha a hónap során kamatfizetésre került sor. Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

f) Az adott kamatperiódusra megállapított névleges kamat, százalékban kifejezve (Pl. a 3 havi CHF LIBOR + kamatfelár alapján kiszámolt kamat, százalékban kifejezve.)

g) A tényleges kamat-kifizetés pontos dátuma. (Egyezzen meg a 02-es táblában feltüntetett azonos napra eső kamatfizetés dátumával.)

h) A kamatperiódusra ténylegesen kifizetett kamat nagysága, százalékban kifejezve. Kiszámolható a következő két képlet segítségével:

Kifizetett kamat (%) = kifizetett kamat összege / össznévérték * 100 VAGY

Kifizetett kamat (%) = (kamatperiódus vége - kamatperiódus kezdete) / 360 * megállapított éves kamat A 03-as tábla "g" oszlopában feltüntetett kamatnak meg kell egyeznie a 02-es tábla "e" oszlopában szereplő kamattal, vagyis az adott napon kifizetésre kerülő kamat nagyságával.

MNB azonosító: E64

Kitöltési előírások

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások által kibocsátott értékpapírok adatai, illetve az általuk letétkezelt egyes értékpapírokra vonatkozó ár-információk

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a hó végére, mint tárgynapra vonatkozóan kell elkészíteni.

2. A táblák és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában. A denominációnál megadható kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét, pedig a GmU tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét e rendelet 3. sz. mellékletének 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A táblákban alkalmazandó további kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

A táblák hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla - Hitelintézetek és befektetési vállalkozások által kibocsátott értékpapírok adatai

1. A táblában az adatszolgáltató által, belföldre és külföldre kibocsátott (forintban és devizában denominált) valamennyi értékpapírt szerepeltetni kell.

2. Abban az esetben, ha az adatszolgáltató nem rendelkezik pontos információval az általa kibocsátott, belföldön nem letétkezelt értékpapírok tulajdonosi megoszlásáról, a legutolsó rendelkezésre álló információ vagy végső soron becslés alapján kell megadni a szektorbesorolást. (A belföldi letétkezelésben lévő értékpapírok tulajdonosok szerinti bontása ezen adatszolgáltatás keretében nem szükséges.) Az adatszolgáltatónak törekednie kell a minél pontosabb becslési módszer kialakítására, továbbá köteles az alkalmazott becslés módszerét rögzíteni.

3. A nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell. Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a) Amennyiben nem ismert az ISIN-kód, akkor a 111-es kódot kell alkalmazni. t) A kódlista alapján kell kitölteni.

f) Az adatszolgáltató által kibocsátott belföldön nem letétben lévő, vagy külföldön letétkezelt értékpapírok állománya. A további oszlopokban ezen állomány szektorbontását kell szerepeltetni.

g) Az adatszolgáltató által visszavásárolt, belföldön nem letétkezelt állományt kell itt szerepeltetni.

h)-r) Az adatszolgáltató által kibocsátott belföldön nem letétkezelt értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A szektorok meghatározásánál az e melléklet I. A. 4 és 5. pontjában, valamint az ott hivatkozott, e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak az irányadók.

s) Az adatszolgáltató által utoljára ismertté vált (felhalmozott kamatot is tartalmazó) bruttó (piaci) ár, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál a névérték százalékában, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében egy darabra vetítve az eredeti denominációban kifejezve, 4 tizedesjegy pontossággal. A BÉT-re bevezetett részvények esetében nem kell ár-adatot szerepeltetni.

02. tábla - Ár információk a hitelintézetek és befektetési vállalkozások által birtokolt, illetve letétkezelt egyes értékpapírokra

1. Nem kell szerepeltetni az állampapírokat, a befektetési jegyeket, illetve a BÉT-re bevezetett részvényeket. Kizárólag a magyar rezidensek által kibocsátott értékpapírok ár-adatait kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban.

2. Az adatszolgáltatónál letétkezelt fenti típusokba nem sorolható értékpapírok esetében az árak meghatározásakor az alábbiak szerint kell eljárni. Abban az esetben, ha a papírral a tárgyhónapban történt tényleges adás-vétel, akkor a megadott árnak a kötések mennyiséggel súlyozott átlagárának kell lennie. A fentiek hiányában tőzsdén kívüli forgalomban az adatszolgáltatási időszakban kötött ügyleteknek az eladási átlagára; ennek hiányában a vételi átlagára; ennek hiányában a legjobb nyilvános eladási ajánlat árfolyama. Amennyiben az értékpapír árfolyamértéke a fenti módokon nem határozható meg, akkor az értékpapír névértékét (ennek hiányában a nyilvántartási értékét) kell megadni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

d) Az értékpapír ára részesedési viszonyt megtestesítő papír esetében egységárban, hitelviszonyt megtestesítő papír esetén a névérték százalékában kifejezve.

e) A d) oszlopban megadott értékpapír ár fajtája. A kódlista alapján kell kitölteni.

MNB adatgyűjtés azonosító: F01, F03, F08, F09, F14, F77, F78, F79, F80, F81, F82, F83, F84, F85

A FELÜGYELETI MÉRLEG, AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A MELLÉKLETEK, VALAMINT AZ ÁTSOROLÁSOKRA VONATKOZÓ JELENTÉSEK KITÖLTÉSI ELŐÍRÁSAI

I. Általános tudnivalók

A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézeteknek havonta kétféle Felügyeleti mérleg jelentést kell beküldeniük: egyik jelentésüket (F77, F78, F79, F80, F81) a külföldön működtetett fióktelepeik adatait is tartalmazó mérlegadatok alapján, amely megegyezik a PSZÁF-fal közös jelentéssel, másikat (F01, F03, F09, F14) a külföldi fióktelepeik adataival nem konszolidált adataik alapján, amely csak az MNB számára készítendő. (A külföldön fióktelepet nem működtető hitelintézetek jelentéseinek jelzése változatlanul F01, F03, F08, F09, F14.)

Intézményi változás esetén a változás időpontjára vonatkozóan az érintett intézményekkel lefolytatott egyedi egyeztetések alapján kétféle (a változás előtti és utáni állapotot tükröző) mérleget kell beküldeni.

1. Rövidítések

ÁHT: államháztartás rövidítése. A belföldi államháztartás részei: a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok. A GMU tagországok esetében az államháztartás részei: a központi kormányzat, a tagállami/tartományi kormányzatok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítási alapok és a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények. Az egyéb külföld esetében a központi kormányzat, a tagállami/tartományi kormányzatok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítási alapok és a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények körén kívül idesorolandók a nemzetközi intézmények is (ideértve az EKB kivételével az EU intézményeit is).

Bszt: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény.

EKB: Európai Központi Bank

EU: Európai Unió

GBC: Giro Bankkártya Zrt.

GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az EU-n belüli euróövezet). 2009. január 1-jétől 16 EU-tagország tartozik ide: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Szlovénia, Ciprus, Málta és Szlovákia.

Hitkr.: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.

Hpt.: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény.

KVH Rt.: Központi Váltó- és Hitelbank Rt.

Ltp: Lakástakarékpénztár.

MNB tv: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény.

MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények. Ide tartoznak a központi bankok és az egyéb monetáris pénzügyi intézmények.

OTIVA: Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap. PEK: Posta Elszámoló Központ.

PBB: A pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások és a biztosító részvénytársaságok összefoglaló rövidítése.

Szmt.: A számvitelről szóló mindenkor hatályos 2000. évi C. törvény. TAKIVA: Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap.

Tao. tv: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény. Tpt.: A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.

2. Szektor szerinti bontás

Az e melléklet I. A. pontjában szereplő egységes szektorbontás néhány helyen szükségessé vált további alábontásai a következők:

A) Nem pénzügyi vállalatok

A Felügyeleti mérlegben a nem pénzügyi vállalatok szektorán belül külön kiemelve jelentendők adatok a hitelintézetek saját járulékos vállalkozásaira.

Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Az egyéb monetáris pénzügyi intézmények a hitelintézeteket és a pénzpiaci alapokat tartalmazzák. A hitelintézetek közé a Hpt. szerint hitelintézetnek minősülő valamennyi hitelintézet besorolandó, függetlenül a KSH ESS számban szereplő szakágazati (TEÁOR) kódjától. (Pl. a Földhitel- és jelzálogbank a jelenlegi szakágazati kódja alapján nem a hitelintézetek közé kerülne.) A felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő hitelintézeteket azonban a nem pénzügyi vállalatok közé kell átsorolni.

D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

A D) Egyéb pénzügyi közvetítők és az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorait tovább kell bontani a Pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve az ezeken kívül a szektorokhoz sorolandó Egyéb intézmények alcsoportjára.

Egyéb pénzügyi közvetítők - Pénzügyi vállalkozások: a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Hpt. által meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak [az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában a D1 és D2 csoportban felsorolt pénzügyi vállalkozások és pénzügyi vállalkozásként működő magyarországi fióktelepek].

Egyéb pénzügyi közvetítők - Befektetési vállalkozások: ide tartoznak a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Bszt. által meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak (az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában a D6 és D7 csoportban felsoroltak: értékpapír-kereskedelmi társaságok, értékpapír-befektetési társaságok, valamint a D szektorba tartozó, befektetési vállalkozásként működő magyarországi fióktelepek).

Egyéb pénzügyi közvetítők - Egyéb intézmények: ide tartoznak a fenti két csoportba nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítők [az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában a D3, D4, D5, D8, D9 és D99 csoportban felsoroltak: befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, befektetésialap-kezelőként működő magyarországi fióktelepek, befektetési-alapkezelők, egyéb, a D) szektorba tartozó magyarországi fióktelepek, kockázatitőke-alapok, -alapkezelők és -társaságok, valamint egyéb, a D) szektorba tartozó intézmények].

Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők - Pénzügyi vállalkozások: a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Hpt. által meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak (az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában az E6 csoportban felsorolt pénzügyi vállalkozások).

Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők - Befektetési vállalkozások: ide tartoznak a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Bszt. által meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak [az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában az El csoportban felsorolt (értékpapír-bizományosi) társaságok és az E8 csoporthoz sorolt, az E) szektorba tartozó, befektetési vállalkozásként működő magyarországi fióktelepek].

Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők - Egyéb intézmények: ide tartoznak a fenti két csoportba nem sorolt pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézmények [az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában az E2, E3, E4, E5, E7, E9 és E99 csoportban felsoroltak: befektetési tanácsadók, biztosítási alkuszok, biztosítási szaktanácsadók, ügynökök, az Egyéb, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző magyarországi fióktelepek és az E) szektorhoz tartozó nonprofit és egyéb intézmények - utóbbiak közé értve a központi szerződő felet is].

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

A biztosító részvénytársaságok és biztosító egyesületek (az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában az F1 és F2), valamint a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, önkéntes önsegélyező pénztárak és önsegélyező egészségpénztárak, valamint a biztosítóként és pénztárként működő magyarországi fióktelepek (az F3-F7 csoportokban felsoroltak). Helyenként külön szerepel a szektorhoz tartozó két csoport.

G) Központi kormányzat

Tartalma megegyezik az egységes szektor-meghatározásban definiált körrel, de egyes instrumentumoknál külön kérünk adatokat a központi költségvetésre (magyar állam), és a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézményekre.

A központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények soroknál az államhatalom szervein, a Kormányon, a minisztériumokon, az országos hatáskörű szerveken és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szerveken, valamint az elkülönített alapokon kívül az e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listák szerinti, a központi kormányzatba sorolt gazdasági társaságok és nonprofit intézmények adatait kell jelenteni.

J) Háztartások

A Háztartások szektorát Lakosság és Egyéni vállalkozók alcsoportra bontjuk. A mezőgazdasági őstermelők az egyéni vállalkozók közé sorolandók.

L) Külföld

A GMU országai külön szektort képeznek az adatszolgáltatásokban. A külfölddel kapcsolatos állományokat GMU tagországokra és egyéb külföldre bontva kell jelenteni. GMU tagországok

A GMU tagországokra ugyanazt a szektorbontást kell alkalmazni, mint a belföld esetében. Az ettől való eltérések a következők:

A GMU monetáris pénzügyi intézmények szektora az alábbi két alszektorra bomlik*:[3]

- GMU jegybankok, EKB és tartalékolási kötelezettség alá eső GMU monetáris pénzügyi intézmények, valamint

- tartalékolási kötelezettség alá nem eső GMU egyéb monetáris pénzügyi intézmények.

A Felügyeleti mérlegben szereplő "GMU hitelintézetek" kifejezés a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli egyéb monetáris pénzügyi intézményeit jelenti.

Az ÁHT négy alszektorra bomlik a GMU tagországok esetében:

- központi kormányzat,

- tagállami/tartományi kormányzat,

- helyi önkormányzatok,

- társadalombiztosítási alapok

Az egyes alszektorokba értendők a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények is. Egyéb külföld

Az egyéb külföld szektorát a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország, valamint a nemzetközi intézmények (ideértve az EKB kivételével az EU intézményeit is) alkotják. Az egyéb külföldnél a következő bontást kell alkalmazni:

- bankok,

- nem bankok,

= ÁHT (idesorolandók a fent említett nemzetközi intézmények is), = egyéb szektorok

3. Lejárat szerinti bontás

A Felügyeleti mérlegben szereplő tételeket - a forrás oldali felmondott hitelek kivételével - mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást sem a szökőév eltérő hossza, sem az, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.

A forrás oldalon szereplő felmondott hitelek lejárati besorolása:

4. Fogalmak

Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.

Befektetési jegy: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.

Betét a Felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely betétszerződés, bankszámla-, illetve folyószámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent. A betétek közé sorolandók a hitelintézet által kibocsátott utazási csekkek, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszegek (elektronikus pénz) is. A treasury által kötött ún. bankközi ügyletek szintén betétnek minősülnek a Felügyeleti mérleg szempontjából.

Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (pl. a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy).

Bruttó érték: a beszerzési, bekerülési, nyilvántartási - értékvesztésekkel, céltartalékkal, stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított - érték. Mérlegtételek esetén a könyv szerinti bruttó érték, mérlegen kívüli tételek esetében a nyilvántartási érték.

Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel. Itt kell jelenteni az eseti hiteleket, valamint a Széchenyi-kártyához kapcsolódó hiteleket is. (Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak, illetve egyéni vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.) A magánszemélyeknek (lakosságnak) nyújtott szabad felhasználású hitel fogyasztási hitelnek tekintendő.

Eredeti lejárat (kibocsátáskori futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött "élettartamát" jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai).

Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.

Értékpapírosítás: olyan művelet, amely során a monetáris pénzügyi intézmény a mérlegében lévő hitelt

- vagy az eredeti adós által kibocsátott új, forgatható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra cseréli (közvetítő részvétele nélkül), amelyeket ezzel egy időben/vagy később befektetőknek elad (a hitel ebben az esetben megszűnik);

- vagy egy - rendszerint az értékpapírosított hitel tartására létrehozott - közvetítőnek (Financial Vehicle Corporation /FVC/ ) adja el, amely azt új hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásával finanszírozza. Ennek során két megoldás lehetséges:

1. A hitelező monetáris pénzügyi intézmény a hitelt az új értékpapírokra cseréli, melyeket ezzel egy időben/vagy később befektetőknek elad.

2. Az új értékpapírokat a közvetítő közvetlenül befektetőknek adja el, a hitelező monetáris pénzügyi intézmény pedig pénzt kap az eladott hitel fejében.

Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.

Felmondott hitelek: azok a hitelintézet által felvett hitelek, amelyeket rendes felmondás keretében mondtak fel.

Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (például áruvásárlási, gépjárművásárlási, személyi hitel). A szabad felhasználású hitel is fogyasztási hitelnek tekintendő. A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja. A Széchenyi-kártyához kapcsolódó hitelek azonban az egyéb hitelek között jelentendők.

Folyószámlahitel: a folyószámlán kialakult negatív egyenleg (overdraft), ideértve a folyószámlával kapcsolatban nyújtott kényszerhiteleket is. Azok a kártyahitelek is ide sorolandók, amelyeknél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azokat a kártyahiteleket, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni.

Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott pénzösszeg rendelkezésre tartása az adós részére, amelynek terhére a hitelintézet - meghatározott szerződési feltételek megléte esetén - a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.

Hitelleírás (a tranzakciók kiszámításához szükséges adatokat tartalmazó 04. táblában): az előző hónap végén még a mérlegben szereplő hitel- és hiteljellegű követelések leírása, valamint azok törlesztésekkel csökkentett szerződés szerinti, illetve bruttó könyv szerinti értéke alatti eladása a tárgyhónapban.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. szerinti fogalom. A Felügyeleti mérleg eszköz oldalán a kötvény instrumentum alatt az összes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt értjük, míg a mérleg forrás oldalán az értékpapírok részletes bontásban szerepelnek.

Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.

Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.

Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (szindikált hitel, klub hitel, loan participation, stb.)

Könyvesbetét: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv, stb.), nem ideértve a takaréklevelet.

Könyv szerinti bruttó érték: az eszközök, valamint azok mérlegen kívüli tételeinek beszerzési, illetve bekerülési, nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal, stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított) értéke. A hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg. Megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.

Kötvény: lásd a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál.

Látra szóló és folyószámla betét: a folyószámla betét a folyószámlán kialakult pozitív egyenleg. A látra szóló betétek közé soroljuk a nem folyószámlához kapcsolódó lekötetlen betéteket, az egy napra lekötött betéteket (az egy napos futamidő munkanapban értendő), a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszegeket (elektronikus pénzt), valamint a látra szóló takarékbetéteket is. Látra szóló betétnek kell tekinteni a futamidő nélküli betétet is (a betéti okiratokat kivéve).

Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy napnál hosszabb időre lekötött betétek, amelyeket nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.

Letéti igazolás (angolszász területen depository receipt: GDR - Global Depository Receipt, ADR - American Depository Receipt): letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat. A hitelintézet tulajdonába kerülő ilyen letéti igazolásokat a mögöttes értékpapíroknak megfelelő szektornál kell jelenteni a megfelelő sorban.

Multicurrency hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.

Nem forgatható értékpapírok: azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek tulajdonjogának átruházása korlátozott, azaz vagy jogszabály tiltja eladásukat, vagy szervezett piac hiányában tulajdonosuk nem tudja eladni azokat. A magyar gyakorlatban korlátozottan forgalmazhatónak a zárt körű és az átváltoztatható kötvényeket tekintjük.

Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. szerinti fogalom.

Nettó érték: a könyv szerinti bruttó érték értékvesztéssel csökkentett, illetve értékelési különbözettel módosított összege.

Penziós ügylet: az Szmt. szerinti fogalom.

Repó- és fordított repóügylet: a Tpt. szerinti fogalom.

Sajátos szállításos repó ügylet: a Tpt. szerinti repóügylet Hitkr-ben meghatározott speciális típusa. Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. szerinti fogalom.

5. Értékelési szabályok, illetve az adatszolgáltatásban szereplő egyes tételek szerepeltetésére vonatkozó egyéb előírások

5.1. Az adatok tartalmára, értékelésére, stb. vonatkozóan - egyéb előírások hiányában - a mindenkor hatályos Szmt. és Hitkr. az irányadó.

5.2. A Felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A Hitkr. 12. § (2) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi intézmény a PSZÁF és az MNB részére készítendő évközi jelentések alátámasztásául minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles főkönyvét lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.

A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:

- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és

- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

5.3. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.

Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell forintra átszámítani.

5.4. A külfölddel kapcsolatos követelések és tartozások Felügyeleti mérlegben (a követelések esetében a könyv szerinti bruttó értékeket tartalmazó 01. táblában) közölt állománya, valamint az M01-M05 jelentésekben szereplő, nem-rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állományadatai közötti tartalmi összhang biztosítása érdekében figyelembe kell venni az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 5. pontja szerinti technikai segédletben közölteket. Amennyiben az R03/R13, R05/R14, R07/R16 és R10 jelentésekben beküldött adatokban a későbbi ellenőrzések, egyeztetések során szükségessé vált javítások érintik a Felügyeleti mérlegben jelentett állományokat is, akkor a megfelelő módosításokat a Felügyeleti mérlegben is el kell végezni, és utólag be kell küldeni. Hasonlóképpen módosítandók az R03/R13, R05/R14, R07/R16 és R10 jelentések adatai is, amennyiben a Felügyeleti mérlegben bekövetkezett javítások a külföldiekre vonatkozó állományokat érintik.

5.5. A Felügyeleti mérleg (01. és 11. tábla), valamint a mellékletét képező 02., 04., 05. és 08. tábla minden sora forint (a), euró (b), egyéb deviza (c) és az ezek összegével megegyező összesen (d) oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek - a Felügyeleti mérlegnél előírt árfolyam(ok)on - forintra átszámított összegét kell a (b) euró, illetve (c) egyéb devizaoszlopokban szerepeltetni. A deviza alapú forinthiteleket a megfelelő deviza oszlopban kell kimutatni. A devizaeszközökre képzett értékvesztést és értékelési különbözetet a megfelelő devizaoszlopokban kell jelenteni.

5.6. A Felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán az Szmt. és a Hitkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat - eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, eszköz oldali értékelési különbözetek (amennyiben a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték), illetve be nem fizetett részvénytőke - negatív előjellel kell jelenteni. Amennyiben a hitelintézet - számviteli politikájában is rögzítetten - a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni és - egyéb előírás hiányában - az adott tétel-csoportban kimutatni az értékelési különbözetet.

5.7. A Felügyeleti mérlegben szereplő saját vagyontárgyakat - pl. váltót, hiteleket, egyéb követeléseket vagy értékpapírokat (továbbiakban: vagyontárgyak) - eredeti (szerződés szerinti) lejárattal kell szerepeltetni, és nem csökkentve állományukat a valódi penziós és a sajátos szállításos repó ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével.

5.8. Az egyes - kockázati, cél-, általános, illetve egyéb - tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja, stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.

5.9. A hitelintézeteknél különböző néven vezetett egyéb, az átvezetési számla definíciójától eltérő tartalmú "átvezetési", elszámolási, technikai, stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között (a megfelelő szektorban, illetve ha nem eldönthető, akkor az "Egyéb" sorokban) kell kimutatni.

5.10. A befektetési jegyek teljes állományát az Szmt.-től eltérően a tulajdoni részesedések között kell kimutatni.

5.11. A hitelintézet által felvett konzorciális hiteleket - a belföldi és a külföldi szervezésűeket is - a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben.

5.12. Konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatniuk, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a Felügyeleti mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott. A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként kell a Felügyeleti mérlegben szerepeltetni.

5.13. Lejárt lekötött betétek kezelése:

- amennyiben az ügyfél megújítja a betétet, akkor annál a lejáratnál kell jelenteni, ahová a megújítás után sorolandó;

- a folyamatos lekötésű betéteket (amelyek az ügyfél közreműködése nélkül kerülnek újra lekötésre) továbbra is a lekötött betétek állományában kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;

- ha a betétet a folyószámláról kötötték le, és lejárat után a hitelintézet visszahelyezi a betétösszeget a folyószámlára, akkor a lejárt betétet a látra szóló és folyószámlabetétek között kell jelenteni;

- ha az ügyfél nem újítja meg a betétet, de a hitelintézet újralekötés nélkül is az eredeti betétszerződésben rögzített változatlan feltételeket biztosít, a lejárt betétösszeget a lekötött betétek között kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;

- ha az ügyféllel kötött eredeti szerződés értelmében a határozott időre lekötött betét a lejárat után futamidő nélküli betétté alakul át, a lekötött betétek között kell jelenteni, eredeti lejárata szerint.

5.14. Megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél a lebonyolításra átvett hitelekhez hasonló módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelenteni, s a megbízó hitelintézettel szemben ebből eredő kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatni.

5.15. A megvásárolt követelések és leszámítolt váltók helyét a Felügyeleti mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik, függetlenül a visszkeresettől. A megvásárolt követelések között a faktorálásból és a forfetírozásból eredő követelések szerepelhetnek. A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni. (A megvásárolt hitelek az eredeti adósnak megfelelő szektorral szembeni hitelek között szerepeltetendők, a hitelek eredeti lejáratának megfelelő helyen, feltéve, hogy eladáskor nem módosították az eredeti szerződést.)

5.16. A pénzügyi eszközök valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell hozni. A Felügyeleti mérlegben a valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügyletekből, valamint a Hitkr. 21. § (3) bekezdésben felsorolt határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket, illetve kötelezettségeket is.

5.17. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását/átvételét a számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként/vételként kell kezelni a Felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként (a visszavásárlási kötelezettségek között) szerepel. (A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint számolandó el a sajátos szállításos repóügyletnek nem minősülő szállításos repóügylet is.)

5.18. Az értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelést nyújtott hitelként, az értékpapírok kölcsönbe-vételéből eredő értékpapír-kötelezettséget felvett hitelként kell jelenteni.

5.19. Számla-összevezetés alatt alapvetően kétféle ügylet-típust értendő:

- A cash poolt, amely esetében az ügyfélcsoport bankszámláinak - általában nap végi - összevezetése egy főszámlára ténylegesen megtörténik, s az egyes pool-tagok a főszámla egyenlege erejéig egymást hitelezik, a bank pedig csak a főszámla mínuszba menetele esetén nyújt hitelt az ügyfélcsoportnak. E konstrukciónak léteznek különböző altípusai (zero balancing, target balancing, stb.), de az ügylet lényegét tekintve azok egységesen kezelhetők.

- A kamat poolt, azaz a virtuális, vagy notional pool konstrukciót, amely nem jár tényleges számla-összevezetéssel, kizárólag arra irányul, hogy bizonyos szempontból kapcsolatban álló ügyfélcsoport (vagy egy ügyfél több számlája esetén) kedvezőbb kamatot érhessen el a bankszámláik egyenlegeinek virtuális összevezetése segítségével megállapítható egyenleg alapján.

A két típust eltérően kell kezelni:

- A cash pool esetén összevonhatók a részt vevő számlák egyenlegei, és a főszámla egyenlege (illetve a pool számára nyújtott hitel állománya) a pool-vezető szektorbesorolásának és rezidens-nem-rezidens státuszának megfelelően jelentendő.

- A kamat pool esetén a poolban résztvevő számlák nem vonhatók össze. Az egyes ügyfelek számláinak egyenlegét a megfelelő szektoroknál kell kimutatni.

5.20. Kártyaelszámolásokkal kapcsolatos szabályozás:

A különböző elszámolási körökben, szinteken kialakult, pénzügyileg rendezendő nettó pozíciókat az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, annál a szektornál kell kimutatni, ahová az elszámolást végző intézmény tartozik:

1. Az I. szint esetében (bankon belüli kör; mind a kártya birtokosa, mind a kártyát elfogadó kereskedő ugyanazon hitelintézet ügyfele, vagy a birtokos a kártyáját a kibocsátó bank, illetve annak megbízottja által üzemeltetett ATM-ből, illetve POS berendezésen keresztül vesz fel készpénzt) az érintett bank elszámolja a saját ügyfeleit érintő műveleteket az ügyfélszámlákon, tehát pénzügyileg a bankon kívül elrendezendő nettó pozíció nem keletkezik.

2. A II. szint esetén (GBC kör) a GBC-vel szembeni nettó követelés, illetve tartozás az E. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkön belül a Pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal szembeni egyéb elszámolások között jelentendő.

3. A III. szint (magyarországi kibocsátású /Visa, illetve MasterCard/ bankkártyával magyarországi elfogadóhelyen lebonyolított olyan tranzakciók, amelyek az I. és II. szintbe nem tartoznak bele), valamint a szponzorált bankok esetében hitelintézetekkel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolásként jelentendő a fennálló nettó összeg.

4. A IV. szint (nemzetközi elszámolási körök: Magyarországon kibocsátott kártyával külföldön, vagy külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon lebonyolított tranzakciók) esetében az ilyen jellegű követelés, illetve tartozás a VISA-val, illetve az MasterCard-dal szemben áll fenn, tehát a külfölddel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolások közé kerül.

6. Az átsorolások miatti kiigazítás adatok jelentése (F82, F83, F84, F85, F86, F87)

Az alábbi esetekben kell átsorolások miatt kiigazítási adatokat jelenteni:

1. változás történik az adatszolgáltató ügyfeleinek szektorbesorolásában - ideértve az MPI-k körében bekövetkező változásokat is (például egy hitelintézet egyéb pénzügyi intézménnyé alakul át, vagy egy alapítási engedéllyel rendelkező, még nem pénzügyi vállalatként kezelt új hitelintézet megkapja működési engedélyét, stb.).

2. változás történik az egyes állományok instrumentum-, lejárat-, vagy denomináció szerinti besorolásában (akár az előírások változásának következtében is).

A fent említett kiigazítások nagyságát az F01, F03, F09, F14-es jelentés 01., 05. és 11. táblájára vonatkozóan havonta F82, F83, F84, F85-ös, az F19, F33-as jelentés 01. táblájára vonatkozóan negyedévente F86 és F87-es jelentésként kell beküldeni, a csökkenéseket negatív előjellel ellátva, a növekedéseket előjel nélkül, az állományokra előírt táblaszerkezetben és formátumban. A jelentéseknek csak azokat az átsorolásokat kell tartalmazniuk, amelyeknél az átsorolt összeg az érintett mérlegsorok bármelyike esetében eléri az 1 milliárd forintot. Ha a hónap, illetve a negyedév során nem történt átsorolás, nemleges jelentést kell beküldeni. Az átsorolás-adatok helyes számítását segíti az e rendelet 3. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett Példatárak alatt található Átsorolás segédlet.

II. A Felügyeleti mérleg, az eredménykimutatás és a mellékletek kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók

A hitelintézet eszközeiről kétféle adatszolgáltatást kell készíteni. A 01. tábla az eszközök bruttó értékeit tartalmazza. Az egyes eszköz-soroknál a bekerülési, beszerzési, szerződés szerinti, nyilvántartási (a továbbiakban: bekerülési) értékeket kell figyelembe venni, az instrumentum-csoportokon belül pedig szektoronként összevonva egy sorban kell az értékvesztés-, illetve az értékelési különbözet-adatok egyenlegét feltüntetni. (Az összevont értékvesztés- és értékelési különbözet-adatokat a 08. Értékeléssel kapcsolatos adatok táblában megfelelő előjellel ellátva részletezni kell.) A 11. tábla gyakorlatilag ugyanezen eszköz-sorokat tartalmazza, csak sorai könyv szerinti nettó, illetve - amennyiben a hitelintézet valós értékelést alkalmaz - valós értéken jelentendők. A Felügyeleti mérleg adataihoz a részletező leírás a 01. táblánál található.

01. tábla: Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

Az 1. Eszközök összesen (2+11+90+162+174+332+362+378+418) sor megegyezik a Felügyeleti mérleg főbb eszközcsoportjainak összegével.

2. Pénztár és elszámolási számlák (3+...+10)

Itt kell kimutatni - a jegybanknál elhelyezett éven belüli betétek kivételével - a Hitkr. szerint pénzeszköznek minősülő eszközöket, valamint a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számlákat, illetve nostro számlákat és értékvesztésüket, függetlenül attól, hogy a nostro számlák számviteli szempontból nem pénzeszközök, hanem hitelintézetekkel szembeni követelések.

A 3. Pénztárkészlet sorban kell kimutatni a hitelintézetnél lévő forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszközül szolgáló nemesfém érméket, azok fizikai elhelyezésétől függetlenül [pénztár, értéktár, pénzkiadó automaták (ATM), stb.], továbbá a hitelintézet központja és fiókja, valamint a fiókok közötti úton lévő készpénz állományát. Itt kell a hitelintézetnek azokat a pénzeszköznek minősülő megvásárolt csekkeket is kimutatnia, amelyeknek a beváltását a csekkszámlavezető hitelintézetnél még nem kezdeményezte. A beszedésre már elindított csekket a hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni. A más bankkal folytatott külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követeléseket, illetve tartozásokat (úton lévő valuta) belföldi, illetve külföldi hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú követelésként, illetve tartozásként kell kimutatni.

A 4. Jegybanki nostro számlák sorba kell felvenni a hitelintézet MNB-nél vezetett forint pénzforgalmi (elszámolási) számlájának, betétszámlájának és deviza nostro számlájának hó végi egyenlegét.

Az 5. Szövetkezeti hitelintézetek MTB-nél lévő elszámolási számlája sorban azoknak a szövetkezeti hitelintézeteknek kell a Magyar Takarékszövetkezeti Banknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számlájuk egyenlegét közölniük, amelyek pénzeszközüket, illetve kötelező jegybanki tartalékjukat az MNB által - az MNB tv. alapján - számlavezetésre felhatalmazott hitelintézetnél helyezik el.

A 6. Jegybanki nostro számlákkal és MTB-nél lévő elszámolási számlával kapcsolatos átvezetési számla állomány sorban külön kell szerepelnie a forint és deviza nostro számlákhoz kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegének. Amennyiben az euró és az egyéb deviza oszlopban az egyes nostro számlák (átvezetési számlákkal összevont) egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövidlejáratú hitelfelvételt jelent.

A 7. Nostro számlák belföldi hitelintézeteknél sorban a belföldi, a 8. Nostro számlák GMU hitelintézeteknél sorban a GMU hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni. A 9. Nostro számlák egyéb külföldi bankoknál sorban az egyéb külföldi bankoknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni. Amennyiben az egyes nostro számlák átvezetési számlákkal összevont egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövidlejáratú hitelfelvételt jelent.

A 10. sorban kell feltüntetni az 5. és a 7-9. sorokban szereplő nostro számlák értékvesztését.

11. Forgatási célú értékpapírok (12+63)

Ebben az eszközcsoportban a szokásos kereskedelmi célra, illetve spekulációs céllal vásárolt, a Hitkr. szerint forgóeszközként nyilvántartott (rövid és hosszú eredeti lejáratú), nyílt körben kibocsátott, tőkearányosan és nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírokat kell kimutatni szektoronként bontva, függetlenül attól, hogy a vásárlás az elsődleges vagy a másodlagos piacon történt. Értékelésük a számviteli szabályoknak megfelelően történik, de külön kimutatva bruttó könyv szerinti értéküket és - esetenként (összevontan) - értékvesztésük és értékelési különbözetük összevont egyenlegét. (A valós értéken történő értékelés alkalmazása nem érinti a forgatási cél szerinti minősítést /forgóeszközként vagy befektetett pénzügyi eszközként történő elszámolást/.) A forgóeszközként nyilvántartott rövid lejáratú értékpapírokat akkor is itt kell szerepeltetni, ha a valós értékelést alkalmazó hitelintézet azokat az értékesíthető, vagy a lejáratig tartott kategóriába sorolta. Itt kell a forgatási célú egyéb részesedéseket és üzletrészeket, valamint a forgatási céllal szerzett, de a cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetéseket is kimutatni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt. A forgatási céllal vásárolt, de a számviteli szabályok szerint (például a be nem válthatóság miatt) átsorolt értékpapírokat nem itt, hanem a befektetési célúak között kell figyelembe venni. A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket - függetlenül a befektetési céltól - kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni.

12. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen (13+...+62)

13. Kincstárjegy és 14. Államkötvény sorok: a 13. sorba a hitelintézet által megvásárolt kincstárjegyek, a 14. sorba a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények, a kárpótlási jegyek, valamint az állam által átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény forgatási céllal tartott állományának értéke kerül. (A TB kötvények állományát a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában külön is ki kell mutatni.)

A 15. Konszolidációs államkötvény sorban a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott államkötvények értékét kell szerepeltetni.

A 16-17. Helyi önkormányzatok kötvényei sorok a hitelintézetek tulajdonában lévő, helyi, megyei és fővárosi önkormányzatok, intézményeik, valamint az idesorolt nonprofit intézmények által kibocsátott kötvényeket tartalmazzák.

A 18. sorban a 13-17. sorokban szereplő értékpapírok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.

A19-21. Jegybanki kötvény soroknak a hitelintézet tulajdonában lévő, az MNB által belföldön vagy külföldön kibocsátott kötvényeket kell tartalmazniuk. Itt kell szerepeltetni a forgatási céllal tartott KVH Rt. kötvények állományát is. A 22. sorban a 19-21. sorokban kimutatott jegybanki kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.

A 23-25. Belföldi hitelintézetek kötvénye sorokban kell kimutatni a hitelintézetek tulajdonában lévő, belföldi hitelintézetek által belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvényeket megfelelő lejárat szerint bontva. A 26. sor tartalmazza a 23-25. sorokban jelentett hitelintézeti kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).

A 27-34. sorok az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők kötvényeit tartalmazzák, pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve egyéb intézmények bontásban, lejárat szerint részletezve.

A 35-36. Biztosítók kötvénye sorban a biztosítók által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell szerepeltetni lejárat szerinti bontásban.

A 37. sorban a 27-36. sorokban jelentett - az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és biztosítók által kibocsátott - kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

A 38-39. Járulékos vállalkozások kötvénye sorokban kell feltüntetni a hitelintézet saját járulékos vállalkozásai által kibocsátott kötvényeket megfelelő lejárat szerint bontva.

A 40-41. Nem pénzügyi vállalatok kötvénye sorokban a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvényeket kell szerepeltetni a járulékos vállalkozások kötvényei nélkül.

A 42. sorban a nem pénzügyi vállalatok 38-41. sorokban jelentett kötvényének értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

A 43-44. Háztartásokat segítő nonprofit intézmények kötvénye sorokban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények által kibocsátott kötvényeket kell jelenteni.

A 45. sorban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények 43-44. sorokban jelentett kötvényének értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

A 46-47. Egyéb belföldi kötvény és 48. Egyéb belföldi kötvény értékvesztése sorokban kell feltüntetni a mérlegben más soron nem jelentett, a hitelintézet birtokában lévő forgatási célú kötvényeket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).

A 49-61. sorokban a GMU szektorok és egyéb külföldiek által kibocsátott, forgatási céllal tartott külföldi állampapírokat és kötvényeket kell szerepeltetni. A GMU tagországok jegybankjai által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a GMU MPI-k kötvénye között, az egyéb külföldi jegybankok által kibocsátott értékpapírokat az egyéb külföldiek kötvénye soron kell szerepeltetni.

A 62. sorban a 49-61. sorokban jelentett külföldi értékpapírok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.

63. Tulajdoni részesedések összesen (64+...+89)

A 64-83. sorokba kell kerülniük a hitelintézet által forgatási céllal birtokolt belföldi részvények, részesedések, továbbá a számviteli előírásoktól eltérően a forgatási céllal tartott befektetési jegyek teljes állományának, valamint azok értékvesztésének és értékelési különbözetének (összevontan), szektoronként bontva. Külön soron kell kiemelni a belföldön vagy külföldön értéktőzsdére bevezetett részvények állományát. (A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények szektor szerinti bontását az MNB honlapján közzétett, az e rendelet 3. mellékletének 7. pontja szerinti lista tartalmazza.) A tőzsdére nem bevezetett részvények sorokban kell a forgatási céllal vásárolt egyéb részesedéseket is kimutatni.

A 84-89. sorokban a GMU és egyéb külföldi részvények és befektetési jegyek állományát, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell szerepeltetni. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézmények befektetési jegyeit is a pénzpiaci alapok befektetési jegyei között (a 84. sorban) kell jelenteni. Az itt kimutatott állományból a PBB vállalkozásokban szerzett befektetések értékeit a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában a Forgatási célú részvényekből (163-164.) sorokban részletezni kell.

90. Befektetési célú értékpapírok (91+135)

Ebben az eszközcsoportban azokat a nyílt körben kibocsátott, eredetileg hosszú lejáratú értékpapírokat és részesedéseket kell kimutatni, amelyeket elsősorban befektetésként, vagy hosszabb időre, tartós jövedelemszerzési céllal tart a hitelintézet. Itt kell feltüntetni továbbá a zárt körben kibocsátott valamennyi értékpapírt. Az értékpapírokat, részesedéseket a Hitkr. szerint kell értékelni, de külön kimutatva bruttó könyv szerinti értéküket és - esetenként (összevontan) - értékvesztésük és értékelési különbözetük összevont egyenlegét. (A valós értéken történő értékelés alkalmazása nem érinti a befektetési célú minősítést /forgóeszközként vagy befektetett pénzügyi eszközként történő számviteli elszámolást/.) A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket - függetlenül a befektetési céltól - kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni. A felsorolás sorrendje követi a forgatási célú értékpapírokét, de külön kell bemutatni a zárt körben kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát és az egyéb részesedéseket, üzletrészeket. A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt.

91. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen (92+...+134)

A 92. Államkötvény sorba a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények befektetési céllal tartott állományának értéke kerül. Az állam által átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény, valamint a kárpótlási jegyek befektetési céllal tartott állományának is itt kell szerepelnie. (A TB kötvények állományát a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában külön is ki kell mutatni.)

A 93. sorban kell közölni a nem forgatási céllal tartott, a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott konszolidációs államkötvények állományát.

A 94. Helyi önkormányzati kötvény sorban a befektetési céllal megvásárolt önkormányzati kötvényeket kell kimutatni.

A 95. sorban a 92-94. sorokban szereplő kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.

A 96-98. Jegybanki kötvény és Jegybanki kötvény értékvesztése, értékelési különbözete sorokban a jegybanki kötvényekkel együtt kell a befektetési céllal tartott KVH Rt. kötvényt, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kimutatni.

A 99-101. Belföldi hitelintézetek kötvénye és Belföldi hitelintézeti kötvény értékvesztése, értékelési különbözete sorokban a belföldi hitelintézetek által kibocsátott, befektetési céllal tartott kötvényeket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

A 102-105. sorok az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők befektetési céllal birtokolt kötvényeit tartalmazzák, pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve egyéb intézmények bontásban.

A 106. sorban a biztosítók által kibocsátott, befektetési céllal tartott kötvények állományát, a 107. sorban a 102-106. sorokban jelentett, az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és biztosítók által kibocsátott kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

A nem pénzügyi vállalatok befektetési céllal tartott kötvényeinek könyv szerinti bruttó értékét a 108. és a 109. sorban, értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) a 110. sorban kell jelenteni.

A 111-112. sorokban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények kötvényét, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell szerepeltetni.

A 113-114. sorokban az egyéb belföldiek által kibocsátott, befektetési céllal tartott kötvényeket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell szerepeltetni.

A 115-121. sorokban a külföldi állampapírok és külföldi kötvények állományát kell szerepeltetni GMU szektorok és egyéb külföldi szektorok szerinti bontásban. A GMU jegybankok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a GMU MPI-k kötvénye között, az egyéb külföldi jegybankok által kibocsátott értékpapírokat az egyéb külföldiek kötvénye soron kell szerepeltetni.

A 122. sor a 115-121. sorokban jelentett értékpapírok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) tartalmazza.

A 123-134. sorokban a zárt körben kibocsátott kötvényeket kell jelenteni, a 99-110. sorok tartalmának megfelelően.

135. Tulajdoni részesedések összesen (136+...+161)

Az ebben a részben szereplő szektorbontás megegyezik a forgatási célú részvények, részesedések részletezésével.

A külföldi részesedések itt kimutatott állományából a hitelintézetben, pénzügyi, illetve befektetési vállalkozásban, valamint biztosító részvénytársaságban (PBB) szerzett befektetések (részesedések) értékeit a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában a Befektetési célú és vagyoni érdekeltség külföldi részvényekből sorokban részletezni kell. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézmények befektetési jegyeit is a pénzpiaci alapok befektetési jegyei között kell jelenteni.

162. Jegybanki és bankközi betétek (163+...+173)

Ebben a részben kell kimutatni a pénzeszközöknél nem szerepeltetett jegybanki betéteket, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket, a hitelintézetekkel kötött valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követelések állományát, valamint a bankközi betétek értékvesztését. A valódi penziós ügylet sorokban kell jelenteni az Szmt. által előírtakon kívül a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

A 163-164. Jegybanknál elhelyezett betétek sorokban kell kimutatni a jegybanknál elhelyezett, a jegybanki nostro számláknál figyelembe nem vett valamennyi forint- és devizabetét állományát, ideértve a jegybanknál elhelyezett fix futamidejű, fel nem mondható forintbetéteket és a hitelintézetek saját fejlesztéseire elkülönített, jegybanknál ténylegesen elhelyezett betéteket is.

A 165-166. Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek sorokban a belföldi hitelintézeteknél betétszerződés alapján elhelyezett forint-, illetve devizaeszközöket kell szerepeltetni lejárati bontás szerint.

A 167. sorban a más belföldi hitelintézettel szembeni valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követelések állományát, valamint a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket [Hitkr. 21. § (3) bekezdés] kell szerepeltetni (könyv szerinti bruttó értéken).

A 168. sorban a 165-167. sorban szereplő eszközök értékvesztését kell jelenteni.

A 169-173. sorokba a külföldi hitelintézetek betéteinek állománya - GMU és egyéb külföld szerinti megbontásban -és értékvesztése kerül.

174. Hitelek (175+...+331)

Ez a rész tartalmazza a hitelintézet által nyújtott hitelek és hitel jellegű követelések könyv szerinti bruttó állományát, valamint értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) szektoronkénti és eredeti lejárat szerinti bontásban, esetenként hiteltípusok szerint is részletezve. A prolongált hiteleket az eredeti hitelszerződés szerinti lejáratnak megfelelően kell kimutatni. A megvásárolt hiteleket is ebben a részben, az eredeti hitelszerződésben szereplő eredeti lejárat szerint kell szerepeltetni. (Ha azonban a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződés-módosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.) A rövid lejáratú (a nem pénzügyi vállalatoknál és a háztartásoknál az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell figyelembe venni a nem függővé tett, tehát a mérlegben követelésként a hármas számlaosztályban kimutatott esedékes, de nem kifizetett kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét is. A hiteleknek tartalmazniuk kell a halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések, a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelések, valamint az értékpapír kölcsönbevételekor a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadék miatti követelések összegét is, annak a szektornak az "egyéb" hitelei között, amelyhez az eszközöket halasztott fizetéssel megvásárló vevő, az értékpapírt kölcsönbe vevő, illetve kölcsönbe adó tartozik. A beváltott bankgaranciák állományát a rövid lejáratú (illetve az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell jelenteni. A lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések, valamint a tandíjhitelek türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejártáig elhalasztott kamatainak, kamatjellegű jutalékainak tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett céltartalék állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni [Hitkr. 5. § (5) bekezdés c) és i) pontja]. A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügyletekből eredő, valamint a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

A 175-176. Központi költségvetésnek nyújtott hitel sorban kell feltüntetni a központi költségvetésnek közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát is. A korábbi TB kötvény-kibocsátásból eredő, 1995. végén átvállalt tartozást nem itt, hanem az államkötvények között kell kimutatni.

A 177-178. sorokban a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények részére nyújtott hitelek állományát kell jelenteni.

A 179. sorban a 175-178. sorokban jelentett hitelek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

A 180-182. sorok a helyi, megyei és a fővárosi önkormányzatok, intézményeik, valamint az e szektorba sorolt nonprofit intézmények részére nyújtott hiteleket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) tartalmazzák.

A 183. Jegybanknak nyújtott hitel sorban kell szerepeltetni a jegybanknak nyújtott konzorciális hitel összegét bekerülési értéken, valamint a hitelintézet tulajdonába került külföldi MNB-tartozások állományát.

A 184-185. Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel sorokba kell beállítani a hitelintézetekkel szemben hitelszerződés alapján, illetve (a valódi penziós ügyleteken, a sajátos szállításos repó ügyleteken, a betétszerződéseken és az alárendelt kölcsöntőke-szerződéseken kívül) bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát (ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más belföldi hitelintézet számára belföldön szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is). A 184. sorban kell jelenteni a más belföldi hitelintézetnek eladott, illetve más belföldi hitelintézettől megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is.

A 186. Belföldi hitelintézeteknek nyújtott kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorban a Hpt. 5. számú melléklete 19. pontja szerinti feltételek mellett nyújtott hiteleket, a 187. Belföldi hitelintézeteknek nyújtott alárendelt kölcsöntőke sorban a Hpt. 5. számú melléklete 10. és 11. pontjában foglalt feltételekkel nyújtott hiteleket kell szerepeltetni.

A 188. Belföldi hitelintézeteknek nyújtott külföldi szervezésű hitel sorban kell feltüntetni a belföldi hitelintézetek külföldi tartozásainak a hitelintézet tulajdonába került állományát, valamint a belföldi hitelintézetek külföldi szervezésű konzorciális hiteleiből a hitelintézet által nyújtott részt.

A 189. sor tartalmazza a belföldi pénzpiaci alapoknak nyújtott hitelek állományát.

A 190. sor tartalmazza a belföldi pénzpiaci alapokkal kötött valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből származó követeléseket.

A 191. sor tartalmazza a belföldi hitelintézeteknek és pénzpiaci alapoknak nyújtott hitelek (184-190. sorok) értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).

A 192-231. sorok tartalmazzák az egyéb pénzügyi közvetítőknek, a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőknek, valamint a biztosítóknak és nyugdíjpénztáraknak nyújtott hitelek, kiegészítő alárendelt és alárendelt kölcsöntőke, illetve a velük szemben fennálló, valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből származó követelések állományát lejárat szerinti bontásban, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).

A 232-241. sorban kell bemutatni a hitelintézet saját járulékos vállalkozásainak nyújtott hiteleket instrumentumok és lejárat szerinti bontásban. Az egyes sorokhoz tartozó útmutatást lásd a nem pénzügyi vállalatok (jár. váll. nélkül) rész megfelelő hitelsorainál.

A 242-262. sorban a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket kell részletezni instrumentumok és lejárat szerinti bontásban, a járulékos vállalkozások adatai nélkül.

A 242. sor a nem pénzügyi vállalatok folyószámla hiteleit tartalmazza.

A 243-245. Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - váltó sorban kell szerepeltetni a hitelintézet által leszámítolt, illetve a belföldi vevőkkel szembeni követelés ellenében kapott, nem leszámítolással szerzett - a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott - összes váltó értékét (ideértve az óvatolt, valamint a nem forgatható váltókat is) lejárat szerinti bontásban.

A 246-248. Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - megvásárolt követelés sorokba a nem pénzügyi vállalatokkal, mint végső adósokkal szembeni megvásárolt követelések (faktorálásból és forfetírozásból eredő követelések) kerülhetnek lejárat szerint megbontva. (A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent.) A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni.

A 249-251. sorokban a nem pénzügyi vállalatoknak értékpapír vásárlásra nyújtott hiteleket kell kimutatni.

A 252-254. Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - lakáscélú hitel soroknak a lakásépítő vállalkozások, építőközösségek, lakásszövetkezetek, társasházak, stb. részére lakások, illetve lakóparkok építésére nyújtott hitelek állományát kell tartalmazniuk lejárat szerint megbontva. A nem lakáscélú ingatlanok építésére, vásárlására nyújtott hiteleket - a jelzálogtól függetlenül - az egyéb hitelek között kell feltüntetni.

A 255-257. Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - egyéb hitel sorokban kell kimutatni a külön sorokban nem jelentett hitelfajtákat, illetve követeléseket, ideértve a halasztott fizetéssel eladott részesedés, illetve követelés még nem kiegyenlített összegét, a hitelintézet által saját kockázatára, visszkereseti kötelezettséggel kihelyezett állami alapjuttatás, az államtól lebonyolításra átvett pénzeszközökből - nem pénzügyi vállalatoknak - történt kihelyezések mérlegben szereplő összegét, a banki alapjuttatás címén fennálló követelések, a beváltott garanciák és az eseti hitelek, valamint a nem pénzügyi vállalatok számára Széchenyi-kártyához kapcsolódóan nyújtott hitelek állományát is. Ezeken a sorokon kell kimutatni a nem lakáscélú ingatlanvásárlási és építési hiteleket is, a jelzálogtól függetlenül. A 02. Tájékoztató adatok 1. táblában külön sorokon (138-141.) is ki kell mutatni az irodaházak, üzletházak, bevásárlóközpontok, stb. építésére nyújtott hitelek állományát az ott pontosított definíciónak megfelelő tartalommal.

A 258-259. sorokban a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseit a Hitkr. által előírt (könyv szerinti bruttó) értéken kell szerepeltetni.

A 260-262. sor a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni összes valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylettel kapcsolatos követeléseit tartalmazza lejárat szerint bontva.

A 263. sorban kell feltüntetni a járulékos vállalkozásoknak és az egyéb nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott (a 232-262. sorokon jelentett) hitelek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).

A 264-294. sorokban a háztartásokkal szembeni követeléseket (könyv szerinti bruttó értéken), valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontan) kell kimutatni. A 264-280. sorokban a lakosságnak, a 281-294. sorokban az egyéni vállalkozóknak nyújtott hiteleket, valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontan) kell szerepeltetni. A megfelelő lakossági hitel sorokban a hitelintézet saját dolgozói részére nyújtott hitelek állományát is fel kell tüntetni. A bármilyen (devizabetét, értékpapír, egyéb pénzügyi eszköz, stb.) fedezet mellett nyújtott hitelt a hitel céljától függően a megfelelő sorban kell szerepeltetni.

Külön sorokban kell jelenteni a háztartások folyószámla hiteleit (264. és 281. sorok), a lakossági fogyasztási hitelek állományát (265-267. sorok) és a háztartásoknak értékpapír vásárlására nyújtott hitelek állományát (268-270. és

282-284. sorok).

A 271-273. Háztartások - Lakosság - lakáscélú hitel sorokban kell közölni mind a támogatott, kedvezményes, mind a piaci feltételekkel nyújtott lakáscélú (építési, lakásvásárlási, ingatlanvásárlási, lakásfelújítási, lakásbővítési) hitel -jelzáloggal való terhelés mellett vagy anélkül nyújtott - összegét, ideértve a bankkölcsön, a lakáscseréhez nyújtott piaci kamatozású (áthidaló) hitelek és a lakástakarék-pénztárakkal kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állományát is. Az üdülő vagy garázs építésére, vásárlására nyújtott hitelek is lakáscélúnak tekintendők. A nem lakáscélú ingatlan hiteleket - a jelzálogtól függetlenül - az egyéb hitelek között kell feltüntetni. Az egyéni vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát a 285-287. sorokban kell jelenteni.

A 274-276. Háztartások - Lakosság - egyéb hitel és a 288-290. Háztartások - Egyéni vállalkozók - egyéb hitel sorok között kell jelenteni a lakosság, illetve az egyéni vállalkozók részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. tandíj hitel, záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási, egyéni vállalkozók egyéb hitelei, stb.).

A 288. Háztartások - Egyéni vállalkozók - egyéb hitel - rövid sorba kell besorolni az egyéni vállalkozók számára nyújtott, a Széchenyi-kártyához kapcsolódó hiteleket is.

A 277-279. és a 291-293. sorokon a lakossággal és az egyéni vállalkozókkal kötött valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből származó követeléseket kell lejárat szerinti bontásban szerepeltetni (a I. 5.16. pontban leírt tartalommal).

A 280. sorban kell jelenteni a lakossági hitelek értékvesztésének és értékelési különbözetének összevont egyenlegén kívül a lakáscélú lakossági hitelek halasztott kamatának és a tandíjhitel kamatának céltartalékát is.

A 295-302. sorok a Háztartásokat segítő nonprofit intézmények hiteleit, a valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből eredő velük szembeni követeléseket, illetve ezek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) tartalmazzák.

A 303-331. sorokban kell kimutatni a külföldiekkel (nem-rezidensekkel) szemben forintban vagy devizában fennálló valamennyi, máshol nem jelentett követelés állományát (az értékpapírok és érdekeltségek kivételével), valamint értékvesztését és értékelési különbözetét (utóbbi kettőt összevontan). Itt kell kimutatni a külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkét is, amelyet a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában külön ki kell emelni. A 303. és a 327. sorban kell jelenteni a GMU hitelintézeteknek és az egyéb külföldi bankoknak eladott, illetve azoktól megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell szerepeltetni a külföldiekkel kötött valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből származó követelések állományát is. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézményekkel szembeni követeléseket a GMU pénzpiaci alapokkal szembeni követelések között (a 305-306. sorokban) kell jelenteni.

332. Vagyoni érdekeltségek (333+...+361)

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket szektor szerinti bontásban. A befektetéseket a Hitkr. szerinti értéken kell szerepeltetni, külön kimutatva könyv szerinti bruttó értéküket, valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontabban). (A valós értéken történő értékelés alkalmazása nem érinti a vagyoni érdekeltségi minősítést - a forgóeszközként vagy befektetett pénzügyi eszközként történő számviteli elszámolást.) Ide tartoznak a hitelintézet stratégiai, üzletpolitikai (illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési) célját, a banki tevékenységet (pénzügyi vállalkozásként), a banküzem működtetését (járulékos vállalkozásként) tartósan szolgáló, az egyéb pénzügyi közvetítő és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézményekben, valamint a veszteségmérséklés érdekében (hitel-tőke konverzió kapcsán) szerzett, illetve a tartósan a hitelintézet birtokában maradó (nem piacképes, tőzsdén és OTC-n nem forgalmazott), vállalkozásokban lévő részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek, amelyek nem szerepelnek a befektetési célú részvények között. A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. Itt kell minden - a hitelintézet üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző - saját járulékos vállalkozásokba történt befektetést kimutatni. Az "egyéb részesedések, üzletrészek" sorokban az olyan befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket kell szerepeltetni, amelyek nem részvények.

A 333-334. sorban az összes belföldi - Hpt. szerint meghatározott - hitelintézeti befektetés bekerülési értékét, valamint a befektetés értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.

A 335-338. és a 341-344. sorokban az egyéb pénzügyi közvetítőkkel és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkkel kapcsolatos összes vagyoni érdekeltség közül a pénzügyi vállalkozásokba és a befektetési vállalkozásokba történt befektetéseket kell kimutatni.

A 339-340. és a 345-346. sorokban kell jelenteni a D), illetve E) szektorokba sorolt egyéb intézményekbe történt összes befektetést.

A 347-348. sorokban a biztosító részvénytársaságokban és a nyugdíjpénztárakban szerzett összes részesedés értékét kell feltüntetni.

A 349. sorban kell feltüntetni az egyéb pénzügyi közvetítőkben és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkben, valamint biztosítókban, nyugdíjpénztárakban lévő részesedés után elszámolt értékvesztést és értékelési különbözetet (összevontan).

350-351. sor: itt kell a - hitelintézetek üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző - saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést kimutatni.

A 352-353. sorokban a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést kell feltüntetni, amely nem veszteségmérséklés során került a hitelintézet tulajdonába.

A 354. sorban csak a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát kell kimutatni. Az egyéb szektorok hitel-tőke konverzióból származó részvényeit, üzletrészeit a megfelelő vagyoni részesedés sorokban kell jelenteni.

A 355. sorban a - 350-354. sorokban jelentett - nem pénzügyi vállalatokban lévő részesedések, üzletrészek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

A 356-357. és a 359. sorokban kell a nem-rezidens hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési, valamint járulékos vállalkozásokkal és biztosítókkal kapcsolatos összes külföldi befektetést jelenteni GMU és egyéb külföld bontásban (függetlenül a szerzés módjától), s ezek összegét a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában a Külföldi befektetésekből kiemelt részesedések között külön ki kell mutatni. Itt kell továbbá szerepeltetni az egyéb nem-rezidensekkel kapcsolatos összes külföldi befektetést is, a 358. és 360. sorban jelentendő veszteségmérséklő befektetések kivételével.

A 358. és 360. Hitel-tőke konverzióból származó külföldi részvények, részesedések, egyéb üzletrészek sorokban

kell GMU és egyéb külföld bontásban jelenteni azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési, vagy járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak.

A 361. sorban kell feltüntetni a - 356-360. sorokban jelentett - külföldi részvények, részesedések értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).

362. Aktív kamatelhatárolások (363+...+377)

A 363-377. Aktív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a forint- és devizaügyletekkel kapcsolatos, forintban vagy devizában fennálló (járó, de még nem esedékes) elhatárolt kamatok és kamatjellegű jutalékok összegének, szektoronkénti bontásban.

378. Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök (379+397+414+...+417)

Az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, illetve devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a kamatelhatárolások kivételével) és a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is. A halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések összegét a hitelek között kell jelenteni.

379. Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen (380+...+396)

Ebben a részben kell jelenteni a megfelelő szektorba besorolva a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező származékos (derivatív) tételek állományát is.

A 380-396. sorokban az aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások között feltüntetendő - az egyes szektorokra jellemző - legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzat (380. sor):

Ebbe a sorba tartoznak az állami költségvetést illető adók - adónemenként nettósított - állománya, ha az egyes adónemek egyenlege Tartozik jellegű (ha Követel jellegű, akkor a forrás oldalon a 690. sorba kerül); a központi kormányzattal szembeni követelések; a Kereskedelempolitikai támogatás elszámolása; az Állami Fejlesztési Intézettel szembeni aktív pénzügyi elszámolások összege és az Állami Fejlesztési Intézettől lebonyolításra átvett, a nem pénzügyi vállalatok részére beruházáshoz állami alapjuttatásként, állami kölcsönként kihelyezett, a Felügyeleti mérlegben máshol még nem kimutatott, de a mérleg részét képező összegek, stb.

Helyi önkormányzatok (381. sor):

Itt kell kimutatni a befizetett helyi adók miatti, valamint az önkormányzatokkal, intézményeikkel és a hozzájuk sorolt nonprofit intézményekkel kapcsolatos egyéb követelések összegét.

TB (382. sor):

Itt kell jelenteni a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni követelések összegét.

Nem pénzügyi vállalatok (391. sor):

Ebbe a sorba a Magyar Postával, illetve más nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések, a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos elszámolások miatti követelések, a gazdasági társasággal - a hitelintézetek kivételével - kapcsolatos követelések, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni aktív elszámolások, a vevővel, szállítóval (ha a számlaegyenleg Tartozik jellegű) szembeni követelések kerülnek, ideértve az adásvételi szerződés alapján adott előlegeket is.

Háztartások (lakosság és egyéni vállalkozók) (392-393. sor):

Itt a munkavállalókkal és tagokkal szembeni egyéb, nem hitel jellegű követelések szerepelhetnek.

Külföld (395. sor):

Itt kell jelenteni a hitelintézet forint bankjegy- és érme forintszámla ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló követeléseit is.

Szektor szerint nem bontható aktív időbeli elhatárolás (396. sor):

Itt azokat a nem kamatjellegű aktív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamnyeresége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).

397. Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés összesen (398+...+413)

Ebbe a részbe a Hitkr. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állománya kerül. A szektorbontás megegyezik a kamatelhatárolásoknál lévő bontással.

A 414. Függő tételek sor a mérleg zárásakor még hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás, stb.) véglegesen nem rendezett tételeket tartalmazza.

A 415. Szövetkezeti visszafizetett részjegy sorban a szövetkezeti tagoktól visszavásárolt részjegyek ellenértékét kell szerepeltetni a jegyzett tőke módosítása esetén a Cégbíróság bejegyzéséig, amelyet követően a jegyzett tőke számvitelileg is rendeződik. Itt kell a jegyzett tőkét érintő visszafizetett más vagyoni hozzájárulást is kimutatni.

A 416. Egyéb sorban kell kimutatni a PEK számla állományát Tartozik egyenleg esetén, valamint mindazokat a (nem időbelileg elhatárolt) tételeket, amelyek más eszköz-sorokban nem szerepelnek.

A 417. sorban az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értékvesztését és értékelési különbözetét (ideértve a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét is) kell jelenteni - összevontan.

418. Saját eszközök (419+...+439)

Ebben az eszközcsoportban a hitelintézet saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek.

A 419-421. sorban szerepel a hitelintézet által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény állománya, abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján került a hitelintézethez.

A 422. Egyéb saját eszközök sorban a hitelintézet összes olyan készletének állományát kell szerepeltetni, amelyet nem követelés ellenében kapott.

A 423-424. sorokban külön ki kell mutatni a követelés ellenében kapott eszközök állományát, valamint az ezek után és a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát.

A 425-439. sorban az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét az Szmt. által előírt (értékcsökkenési leírással csökkentett bruttó bekerülési) értéken, a felsorolt részletezés szerint kell feltüntetni.

A 425. Immateriális javak - vagyoni jogok sorban az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét kell jelenteni.

A 426. sorban kell az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt kimutatni.

A 427. sorban kell az immateriális javak egyéb - külön soron nem kiemelt - állományát feltüntetni, beleértve az Szmt. 25. § (2) bekezdése szerint az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktívált értékét is.

A 428. sorban a 425-427. sorban szereplő immateriális javak értékhelyesbítését kell jelenteni.

A 429. Pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök - elhelyezés bérleti joga sorban az intézmény elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat, a 430. sorban a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat kell jelenteni.

A 431., illetve a 432. sorban a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét kell jelenteni.

A 433. sorban kell a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket is szerepeltetni.

A 434. sorban kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

A 435-438. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök sorokban és a 439. sorban kell a nem a hitelintézet működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket (beleértve a nem banküzemi ingatlanokat is) és értékhelyesbítésüket szerepeltetni. A 435. sorban kell kimutatni a szavatoló tőke számítása során levonandó, nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

A 440. Források összesen (441+559+580+656+674+692+733+746+751) sor megegyezik a Felügyeleti mérleg főbb forráscsoportjainak összegével.

441. Betétek (442+...+558)

Ez a rész szektoronkénti és lejárat szerinti bontásban tartalmazza a hitelintézet által az ügyfelektől gyűjtött betéteket, esetenként betétfajták szerint is részletezve. A saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor pénzben kapott óvadék összegét a lekötött betétek között kell jelenteni. A háztartások betétein belül a lakossági betétek között kell kimutatni a hitelintézet saját dolgozói számára vezetett betétszámlák állományát is. A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügyletekből, valamint a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó kötelezettségeket is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

A háztartások - lakosság által elhelyezett lakáscélú betéteket (megtakarításokat) a lakáscélú betét (505-506.) sorokban, a többi szektor lakáscélú betéteit a hosszú lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni megfelelő futamidő szerint bontva.

A nem pénzügyi vállalatok látra szóló és folyószámla betétei (483., illetve 489.) sorokban szerepeltetendők a látra szóló és folyószámla betéteken kívül a pénzforgalmi (elszámolási) számlák és a csekkszámlabetétek is.

A nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei (484-486., illetve 490-492. sorok) között jelentendő a működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összege is, függetlenül attól, hogy az alapítók belföldiek vagy külföldiek. A működési engedély hatálybalépésétől (azaz az erről szóló PSZÁF határozat keltétől) kezdve az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

A névre szóló betéti okiratokat a megfelelő szektoroknál kell kimutatni vagy a külön ilyen néven szereplő sorokban, vagy az egyéb betétek között, illetve külföldiek esetén az egyéb kötelezettségek között. Szintén a megfelelő szektorba kell tenni azoknak a nem névre szóló betéti okiratoknak az állományát, amelyek csak egy meghatározott szektor részére lettek kibocsátva.

A vegyes kibocsátású, nem névre szóló betéti okirattal szerzett források állományát - amennyiben nem megállapítható, hogy milyen szektor felé történt eladásuk - az 521-523. Szektor szerint nem bontható betéti okirat sorokban kell szerepeltetni. Ha a vegyes kibocsátásúakról az eladáskor mégis eldönthető, hogy milyen szektorba kerültek, azokat is a megfelelő szektornál kell feltüntetni. Az okiratban lekötött betétek állományában szerepeltetni kell a több évre lekötött takaréklevél és egyéb okiratban lekötött betétekre az egy-egy év elteltével felhalmozódott kamat állományát is, akkor is, ha az egyes évek letelte után összegük nem kerül tőkésítésre. (Az év közben felhalmozódott - az ügyfélnek járó, de nem esedékes - kamatok összegét a passzív kamatelhatárolások között kell ezekre a betétekre is kimutatni.)

559. Monetáris intézményektől származó betétek (560+...+579)

Ebben a részben kell jelenteni a más belföldi, illetve a külföldi hitelintézetektől, valamint pénzpiaci alapoktól származó, betétszerződés alapján szerzett források, loro számlák állományát. Amennyiben a loro számlák egyenlege a hó végén Tartozik jellegű, akkor ezt az egyenleget nem negatív előjelű forrásként, hanem monetáris intézményekkel szembeni rövid lejáratú követelésként (hitelként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelnyújtást jelent. A lekötött betét soroknak tartalmazniuk kell a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor monetáris intézményektől pénzben kapott óvadék összegét is. Az 560. és 564. sorokba a loro számlákon kívül a hitelintézetek, illetve a pénzpiaci alapok látra szóló betéteit is bele kell érteni (amelyek az 1 /munka/napos betéteket is tartalmazzák). Ugyanilyen tartalommal kell jelenteni a külföldiek loro számláit is.

A működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összegét a nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között kell szerepeltetni. A működési engedély hatálybalépésétől (azaz az erről szóló PSZÁF határozat keltétől) kezdve azonban az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

A már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket - a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig - az egyéb passzív elszámolások között (a 732. Egyéb soron) kell kimutatnia. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezen összegeket szintén a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé kell áthelyezni.

580. Felvett hitelek (581+...+655)

Itt kell kimutatni (szektor szerint bontva) minden pénzügyi vagy egyéb pénzügyi tevékenységből eredő forrást vagy kötelezettséget, amelyet nem betéti szerződés alapján szerzett, illetve vállalt a hitelintézet, s amely nem sorolható a számviteli előírások, illetve a Hpt. által meghatározott passzív (kamat és egyéb) időbeli elhatárolások, illetve hátrasorolt kötelezettségek, valamint olyan tételek közé, amelyek a jelen kitöltési útmutató alapján a Felügyeleti mérleg más részeiben jelentendők. A repó ügyletekből szerzett forrás-soroknak az óvadéki repó ügyletekből eredő kötelezettségeken kívül tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba adó által szerzett forrásokat is. A hitelintézet által saját célra kölcsönbe vett értékpapírok miatti értékpapír-tartozást a kölcsönbe adó szektorbesorolásától, a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba vevő hitelintézet által átvett értékpapírok harmadik félnek való átruházásából, fedezetkénti bevonásából, kölcsönbe adásából származó [a Hitkr. 16/A. § (6) bekezdésnek megfelelően a repóba adóval szemben kimutatandó] kötelezettséget a repóba adó szektorbesorolástól függően az 581-583., 585-587., 591-615., 617-624., 627-631., 634-655. sorokban kell jelenteni. A 646-650. sorokban jelentendők az EU területén működő nemzetközi intézményektől, valamint az EU nemzetközi intézményeitől (kivéve az EKB-t) felvett hitelek is. A külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel, valamint a devizaszámla" illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy és érme-kereskedelemmel kapcsolatos tartozásokat a rövid lejáratú tartozások között - a más belföldi hitelintézettel kapcsolatos állományokat az 585. sorban, a külföldi bankokkal szembeni tartozásokat a 622., 629." illetve 641. sorokban - kell jelenteni. Az OTIVÁ-tól és TAKIVÁ-tól felvett hiteleket nem a többi pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző adataival együtt a 601-610. sorban, hanem a 617-621. sorokban kell szerepeltetni.

A felvett hitel soroknak tartalmazniuk kell a felmondott, de még fennálló hiteltartozások állományát is (eredeti lejárat szerint bontva), kivéve a 2 éven túli eredeti lejáratú, nem belföldi hitelintézetektől felvett hitel-sorokat, mert ezek esetében a felmondott hitelek állományát - a kötelező tartalék kiszámításához - szektor és felmondási idő hossza szerinti bontásban külön sorokon kell jelenteni.

A 616. sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó, más vagyoni hozzájárulását kell feltüntetni.

A 617-621. sorokban az egyéb - pl. takarékszövetkezeteknek az OTIVÁ-tól, illetve a TAKIVÁ-tól - felvett hitel fennálló állományát kell jelenteni lejárat szerinti bontásban.

656. Saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (657+...+673)

Ebben a forráscsoportban a hitelintézet által kibocsátott kötvények (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) és letéti jegyek, valamint az egyéb, külön jogszabályban meghatározott értékpapírok értékét kell feltüntetni. (A betéti okiratban lévő, nem értékpapírnak számító betéteket a Betétek részben kell kimutatni.) Azoknak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak az állományát, amelyek megfelelnek a Hpt. 5. sz. melléklet 7/A. pontjában definiált alapvető kölcsöntőkével, vagy a 9/A. pontjában definiált járulékos kölcsöntőkével szemben támasztott követelményeknek, és kölcsöntőke-elemként a szavatoló tőkébe beszámíthatók, valamint a Hpt. 5. sz. melléklet 12. pontja szerinti átváltoztatható kötvények állományát, amelyeket a szavatoló tőke számítása során járulékos tőkeként vesz figyelembe a hitelintézet, a Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek között kell jelenteni.

A 657-670. sorokban a belföldi, a 671-673. sorokban a külföldi kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell szerepeltetni.

Az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát, amelyek jogszabály szerint tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapírokká átalakíthatók, külön (a 660-661. Átváltoztatható kötvény) sorokban kell feltüntetni. (A Hpt. 5. sz. melléklet 12. pontja szerinti átváltoztatható kötvények állományát a Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek között kell jelenteni.)

A 665-667. Egyéb értékpapírok sorokban kell szerepeltetni a külön jogszabály alapján kibocsátott értékpapírok (pl. jelzáloglevél) állományát.

Külön sorokban kell jelenteni a belföldön zárt körben kibocsátott értékpapírokat (668-670. sorok). A külföldön kibocsátott értékpapír (671-673.) soroknak mind a nyílt, mind a zárt körben kibocsátottakat tartalmazniuk kell. Ha az értékpapírt külföldön bocsátják ki, abban az esetben is a külföldön kibocsátott értékpapírok között kell jelenteni, ha az ISIN-kódja magyar, azaz a besorolás független az értékpapír ISIN-kódjától.

A belföldön és külföldön kibocsátott értékpapírok szektorális bontását, valamint a külföldön kibocsátott értékpapírok zárt körben kibocsátott részét a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában is kell jelenteni.

674. Passzív kamatelhatárolások (675+...+691)

Itt kell feltüntetni a Hitkr. szerint elszámolandó passzív időbeli elhatárolások közül a (járó, de még nem esedékes) kamatokat és kamatjellegű jutalékokat (a takaréklevelek és egyéb betéti okiratok állományában szerepeltetett, korábbi években felhalmozódott kamata nélkül), szektoronként bontva.

692. Egyéb passzív elszámolások (693+694+695+712+713+732)

Az egyéb passzív elszámolások sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forintban, euróban és egyéb devizában fennálló valamennyi egyéb passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (a 675-691. sorokban kimutatott kamatelhatárolások kivételével), a mérlegben kimutatandó, negatív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is, az úton lévő és a függő tételeket, valamint egyéb tételeket.

A 693. Úton lévő tételek sorban kell szerepeltetni az úton lévő forint és devizatételeket egyaránt. Ideértendő például a "Giro indított és fogadott tételek elszámolási számla", valamint a PEK számla állománya Követel egyenleg esetén. Az úton lévő devizatételek, illetve a deviza elszámolásokkal kapcsolatos forintösszegek közé értendők például a hitelintézethez beérkezett, de az ügyfelek számláján még nem jóváírt, illetve az ügyfelek számlájáról már leemelt, de a deviza nostro számlákról még el nem indított összegek (pl. a hó végét követő értéknappal jóváírandó, illetve elindítandó összegek). A fiókok közti, valamint a központ és a fiókok közti (belső klíring) elszámolási számlák a hónap végére - helyes könyvelés esetén - egyenleget nem mutathatnak. (A mérleg lezárására biztosított 3 napos határidő lehetővé teszi a hibás tételek korrigálását.)

A 694. Függő tételek sor a beszámolás napján a hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás miatt nem ismert ügyfél esetén, stb.) véglegesen még nem rendezett tételeket tartalmazza.

695. Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó forrás (696+...+711)

Ezeken a sorokon a Hitkr. szerint ilyen címen fennálló kötelezettségeket kell feltüntetni szektor szerinti bontásban.

A 712. Államtól továbbkölcsönzésre folyósított pénzeszköz sorba a hitelintézet mérlegében szereplő, az államtól átvett valamennyi világbanki forrást, valamint azokat az államtól származó egyéb forrásokat kell jelenteni, amelyeket a hitelintézet saját kockázatára továbbkölcsönzött [Hitkr. 5. § (5) bekezdés b) pont].

713. Passzív elszámolás és egyéb passzív időbeli elhatárolás (714+...+731)

A 714-731. sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, euróval, illetve egyéb devizával kapcsolatos valamennyi passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (a 675-691. sorokban szerepeltetett kamatelhatárolások kivételével), valamint a mérlegben kimutatandó, negatív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is.

A passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások között feltüntetendő - az egyes szektorokra jellemző - legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzattal szemben (714. sor):

Ebben a sorban szerepel a központi költségvetéstől lebonyolításra átvett, de folyósításra még nem került kölcsön állománya (ha a főkönyvi számla összevont egyenlege Követel jellegű); a központi kormányzattal szembeni tartozások állománya, ideértve az adótartozások adónemenként nettósított összegét, ha az egyes adónemek egyenlege Követel jellegű; a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatban kimutatott kötelezettség értéke; az Állami Fejlesztési Intézettel szemben még fennálló passzív elszámolások összege, stb.

Helyi önkormányzatokkal szemben (715. sor):

Itt a helyi önkormányzatokkal szembeni tartozások (pl. helyi adók) szerepelnek.

TB-vel szemben (716. sor):

Ide kell kerülnie a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni tartozások állományának.

Hitelintézetekkel szemben (718. sor):

Itt a Hitkr. szerint hitelintézeti kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összege [ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is, illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító

(szervező) bank által még nem továbbutalt összegét], valamint a hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások szerepelnek.

Nem pénzügyi vállalatokkal szemben (725. sor):

Ide a beruházási szállítókkal, az egyéb belföldi szállítókkal, illetve vevőkkel (ha a számla egyenlege Követel jellegű) szembeni tartozások, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások, stb. kerülnek.

Háztartásokkal (lakossággal és egyéni vállalkozókkal) szemben (726-727. sor) és Háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben (728. sor):

Itt a munkavállalókkal és tagokkal kapcsolatos passzív elszámolások (jövedelem elszámolás, fel nem vett járandóság és egyéb elszámolások) és egyéb passzív időbeli elhatárolások, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni passzív elszámolások összegét kell feltüntetni.

Külföld (729. sor):

Itt kell jelenteni a hitelintézet forintszámla ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló tartozásait is.

Szektor szerint nem bontható passzív időbeli elhatárolás (730. sor):

Itt azokat a nem kamat jellegű passzív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamvesztesége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).

Passzív időbeli elhatárolások működési költségekre (731. sor):

Ebbe a sorba a passzív időbeli elhatárolásokból külön ki kell emelni a beszámolási időszakot érintő működési költségek összegét.

A 732. Egyéb sorba kerülnek mindazok a forrásoldali mérlegtételek (kivéve a passzív időbeli elhatárolásokat), amelyek más forrás sorokban nem szerepelnek. Itt kell például kimutatni a más munkáltató által a hitelintézethez lebonyolításra átadott munkáltatói hitelekből a címzettnek még nem továbbított összeget, valamint a hitelek törlesztő részleteiből a hitelintézet által a munkáltatónak még nem átadott részt. Ezen a soron kell nyilvántartania hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelést végrehajtó banknak az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig befolyt összegeket - amennyiben részben, vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank. Itt kell szerepeltetnie továbbá a már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő (a tőkeszámlát vezető) hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket - a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezek az összegek a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé sorolandók, ameddig átutalásuk az alaptőke-emelést végrehajtó hitelintézet számlája javára még nem történt meg. Itt kell szerepeltetni a számviteli szabályok szerinti valós értéken történő értékelésből adódó, forrás oldalon elszámolandó (hitelintézetekkel, illetve ügyfelekkel szembeni, valamint a származékos ügyletek negatív) értékelési különbözeteket is.

733. Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek (734+...+745)

Itt kell a hátrasorolt kötelezettségnek számító alapvető, járulékos, alárendelt, kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, átváltoztatható kötvényt, a tulajdonossal szembeni vagyoni kötelezettséget és az egyéb hátrasorolt kötelezettséget kimutatni. A csoportosításnál külön kell választani a külföldiektől és a belföldiektől származó részt. Szintén itt kell szerepeltetni a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek a - Cégbírósághoz bejegyzés céljából be nem nyújtott -részjegytőkét, vagyoni hozzájárulást, stb.

A 734. és 737. Alárendelt kölcsöntőke - szavatoló tőkénél figyelembe vehető sorokban a Hpt. 5. sz. mellékletének 10. pontjában ilyenként meghatározott alárendelt kölcsöntőke szerződés szerinti összegének az 5. sz. melléklet 11. pontjában foglaltak szerinti évenkénti fokozatos csökkentés után fennmaradó része szerepelhet.

A 735. és 738. Alárendelt kölcsöntőke - szavatoló tőkénél NEM figyelembe vehető sorokban a törvényi előírásnak megfelelően az alárendelt kölcsöntőkének - a Hpt. 5. számú melléklet 11. pontja szerint - a szavatoló tőke értékébe nem beszámítható részét kell szerepeltetni. Az alárendelt kölcsöntőke fokozatos - a visszafizetési időpontot megelőző öt év során történő évenkénti - csökkentésének összegét a lejárat szerinti időpontban egy összegben kell számításba venni, és ezt kell ezekben a sorokban feltüntetni. Deviza esetén a csökkentés nagyságát a szerződés szerinti alárendelt kölcsöntőke devizaértéke határozza meg. (A szavatoló tőkébe való beszámíthatóság korlátja nem érinti az alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét, az a visszafizetésig továbbra is a szerződés szerinti értéken szerepel a főkönyvben.)

A 736. és 739. Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorokban a Hpt. 5. sz. mellékletének 19. pontjában ilyenként meghatározott kölcsöntőke teljes összegét kell szerepeltetni.

A 740. Szövetkezeti részjegy, vagyonjegy sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek a tulajdonukat képező részjegy állományt és vagyonjegy-alapot, a 741. Szövetkezeti egyéb vagyoni hozzájárulás sorban a bankkonszolidáció során kapott vagyoni hozzájárulást, valamint a fel nem sorolt, de a szövetkezeti hitelintézet számára hátrasorolt kötelezettségnek számító egyéb állományt (pl. a konszolidációhoz nem kapcsolódó vagyoni hozzájárulást) kell jelenteni. A kétszeres számbavétel elkerülése érdekében azok a szövetkezeti jegyzett tőke elemek, amelyek a 752. Jegyzett tőke sorban figyelembe lettek véve, nem szerepelhetnek a 740-741. sorokban.

A 744. és 745. Egyéb hátrasorolt kötelezettség sorokban kell jelenteni a Hpt. 5. sz. mellékletének 7/A. pontjában meghatározott alapvető kölcsöntőke-elemek (beleértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is), a Hpt. 5. sz. mellékletének 9/A. pontjában járulékos kölcsöntőkeként meghatározott kölcsönök (beleértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is), valamint a Hpt. 5. sz. mellékletének 12. pontjában meghatározott, járulékos tőkeként figyelembe vehető átváltoztatható kötvények hó végi állományát is.

746. Céltartalék (747+...+750)

Ebben a csoportban a forrás oldalon kimutatandó - a Hpt., a számviteli és külön jogszabályi előírások szerinti képzés és felhasználás (illetve felszabadítás) különbségeként előálló - kockázati és egyéb céltartalékok beszámolás napján fennálló állománya szerepel.

A 747. Függő és jövőbeni kötelezettség utáni céltartalék sorban a mérlegen kívül nyilvántartott függő és jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékok beszámolás napján fennálló együttes összegét kell jelenteni.

A 748. Általános kockázati céltartalék sorban - a Hpt. és a számviteli szabályok által előírt - általános kockázati céltartalék meglévő állományát kell szerepeltetni.

A 749. sorban kell külön feltüntetni a lakás-takarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékának állományát.

A 750. Egyéb céltartalék sorban kell a számviteli, illetve az egyéb jogszabály által előírt céltartalékok beszámolás napján fennálló állományát szerepeltetni.

751. Saját tőke (752+...+762)

Ebben a sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemek állományát, amelyet a részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézetnek a saját tőkeként kimutatott forrásait kell itt jelentenie.

A 752. Jegyzett tőke sorban - az Szmt. által meghatározottak szerint - a Cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézet esetén a jegyzett tőke sorban a dotációs tőkét kell feltüntetni. A szövetkezeti hitelintézetek esetében itt azt a (részjegy, vagyoni hozzájárulás) tőke összeget kell kimutatni, amelyet a Cégbíróságon már bejegyeztek, függetlenül annak a szövetkezetnél külön nyilvántartott összetételétől. Tőkeleszállítás esetén a cégbírósági bejegyzésig a jegyzett tőke értéke változatlan, de a visszafizetett tőke (részjegy) összeget nem itt, hanem a számviteli előírások szerint (a 01. tábla 415. sorában) kell kimutatni. Hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelésnek a Cégbíróságnál történő bejegyzéséig a befolyt összegeket az alaptőke-emelést végrehajtó banknak - amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank - az egyéb passzív elszámolások között a 732. Egyéb soron kell nyilvántartania.

A 753. Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell kimutatni negatív előjellel.

754-755. Tőketartalék sorok: a számviteli szabályok szerinti tőketartalékokat a 754. ázsió és 755. egyéb tőketartalék sorokban részletezve kell feltüntetni. A 754. "Tőketartalék - ázsió" sorban azt az ázsió összeget, amely a Cégbíróságnál még be nem jegyzett tőkeemeléssel kapcsolatos, de amelyre vonatkozóan a szükséges dokumentumok benyújtása a Felügyelethez már megtörtént, addig nem lehet itt figyelembe venni, amíg számvitelileg nincs rendezve. A 755. "Tőketartalék - egyéb" sorban kell a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az 1994. június 30-ai ingatlanátértékeléshez kapcsolódó tőketartalékot jelenteniük.

A 756-758. Eredménytartalék sorokban külön kell feltüntetni az előző évek után képződött (a 756. sorban), az előző év végi nyereségből tartalékként tervezett, de közgyűlés által még jóvá nem hagyott (a 757. sorban) és az egyéb módon (pl. átvétel útján) keletkezett eredménytartalékot (a 758. sorban).

A 757. Eredménytartalék - előző évi előzetes eredményből sort csak a mérleg fordulónapját követően az előző évet lezáró, a közgyűlés által jóváhagyott éves beszámoló (auditált mérleg) megjelenéséig lehet kitölteni. Itt a jogszabályi előírások szerint kötelezően elszámolandó tételek (tartalékok, adófizetés) figyelembevétele után az előzetes eredményből megmaradó, de a tervezett osztalékfizetést nem tartalmazó - a későbbiek során várható eredménytartalékként szereplő - mérleg szerinti eredményt kell kimutatni.

A 759. Lekötött tartalék sorban a számviteli szabályok szerint meghatározott összeg szerepelhet.

A 760. Értékelési tartalék sorban a Hpt. által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett értékelési tartalékokat kell feltüntetni, amelyek egyrészt az értékhelyesbítésből, másrészt a valós értékelésből adódnak.

A 761. Általános tartalék sorban a Hpt. 75. § (2) bekezdése által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett és rendelkezésre álló általános tartalékot kell kimutatni. (Az 1997. január 1-jét megelőzően megképzett és veszteségrendezésre még fel nem használt általános tartalékot továbbra is itt kell nyilvántartani.)

A 762. Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) sorba az Eredménykimutatás (07. tábla) alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A devizaoszlopban nem szerepelhet összeg.) Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni - a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek - a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege. Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni. Az év végi végleges adat az éves beszámoló mérleg szerinti (auditált) eredménye.

02. tábla: Tájékoztató adatok 1.

1. Fedezetek, biztosítékok (Teljes értéken) (2+...+12)

Az ügyfelektől kapott fedezeteket, biztosítékokat - a szabályok szerinti értékelésnek megfelelően - a hitelintézetnél nyilvántartott teljes értékük figyelembevételével kell kimutatni. (A teljes érték a jogszabálynak, illetve a hitelintézet belső szabályzatának megfelelő aktuális nyilvántartási értéket jelenti.) A b) és c) euró, illetve egyéb deviza oszlopban a devizában kapott fedezetnek forintban kimutatott értékét kell szerepeltetni.

Az ügyfelekkel (ideértve a pénzügyi intézményeket és a pénzügyi szektorba tartozó többi szervezetet is) szemben a vonatkozási időpontban fennálló összes követelés (azaz a mérlegben kimutatott követelések - köztük a halasztott fizetéssel eladott eszközök utáni követelések -, valamint a mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek) mögé állított fedezeteket és biztosítékokat kell feltüntetni az alábbi részletezésben:

A 2. Pénzfedezet sorban a hitelintézetnél az óvadékként lekötött összeget (zárolt számlát) és az óvadékul kapott (letétbe helyezett) betéti okiratokat kell kimutatni. E soron kell szerepeltetni az óvadékként lekötött devizabetéteket.

A 3. Bankgaranciák között a más hitelintézettől kapott garanciát, illetve a hitelintézeti készfizető kezességet kell szerepeltetni, így ide számít az olyan leszámítolt váltó, amelynek korábbi forgatmányosai között hitelintézet is szerepelt. (Az Eximbank saját kockázatára - és nem központi költségvetési garanciára - nyújtott bankgaranciáját itt kell feltüntetni.)

A 4. Központi költségvetés garanciái sorban kell feltüntetni a hitelintézeti követelés mögé - jogszabályban vagy szerződésben biztosított - a központi költségvetés készfizető kezességeként állított fedezeteket. (Itt kell kimutatni a központi költségvetés Eximbank közvetítésével biztosított készfizető kezességét is, de csak az állami garancia mértékéig.)

Az 5. Egyéb állami, illetve állami tulajdonú szerv garanciái sorban kell szerepeltetni az egyéb állami, illetve állami tulajdonú szervek által jogszabályban biztosított vagy szerződésben vállalt garanciákat, illetve készfizető kezességet. (Itt kell feltüntetni pl. a Hitelgarancia Zrt. közvetítésével biztosított állami garanciákat is.)

A 6-7. Értékpapírok sorban külön kell kimutatni a kapott értékpapír fedezeteket részvény, illetve egyéb értékpapír bontásban.

A 8-9. sorban az ügyfelek által nyújtott biztosítékok közül az árbevétel-, illetve az egyéb követelés-engedményezést külön sorban kell részletezni. Itt csak azokat az összegeket lehet figyelembe venni, amelyek az ügyféllel kötött engedményezési szerződés alapján az ügyfél könyveiben a beszámolás időpontjában érvényes vevőkövetelésként szerepelnek. Az "árbevétel engedményezés", mint kapott fedezet esetében az ügyfél nyilvántartásaiban lévő vevőkövetelésnek a jogilag fennálló hátralévő, még nem törlesztett összegét kell figyelembe venni. Ugyanez vonatkozik a követelés-engedményezésre is.

A 10. Árukészletre bejegyzett zálogjog sorban az árukészlettel (közjegyzői okiratba foglalt zálogjogként) biztosított fedezet értékét kell kimutatni.

A 11. Jelzálogok sorban csak az ingatlanra vagy egyéb zálogtárgyra jelzálogjogként bejegyzett és nyilvántartott fedezeteket kell feltüntetni.

A 12. Egyéb sorban szerepelnek az előzőekben nem kiemelt biztosítékok, fedezetek (pl. a hitelek fedezetéül szolgáló egyéb biztosíték, kézizálog, célbetét, stb.). A készfizető kezességet legfeljebb a követelés erejéig kell figyelembe venni.

Azoknál a fedezeteknél, amelyeket jogszabály, vagy szerződés alapján nem lehet teljes egészében, egyszerre bevonni a követelés rendezésébe, a beszámolási időszakban rendelkezésre álló fedezetből csak az egy összegben (pl. munkabérből való levonhatóság erejéig) teljesíthető részt lehet figyelembe venni.

13. Fedezetek, biztosítékok (követelés értékéig) (14+...+24)

Itt ugyanazokat a követeléseket kell figyelembe venni, mint az előző részben, de a fedezeteket itt nem teljes értékben, hanem csak a követelés bruttó (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat - ideértve a Hitkr. szerint függővé tett kamatokat is) értékéig kell kimutatni az 1. sor részletezése szerint. Ha egy követelés mögött többféle fedezet áll, akkor a mögöttes fedezetek részletezését a hitelintézet fedezetekre vonatkozó belső szabályzatának és rendszerének megfelelő prioritással és aktuális értékkel kell a követelés erejéig feltüntetni. A "túlbiztosított" eszközök esetében a fedezetek értékét legfeljebb a követelés erejéig lehet figyelembe venni. A követelés értékét meghaladó többletfedezetek nem vehetők figyelembe. A követelés értékét el nem érő fedezeteket teljes mértékben, de a fedezetértékelési szabályoknak megfelelő értéken kell számításba venni.

25. Comfort letter-rel fedezett követelések

A 25. sorban csak azokat az ún. "erős" ígérvényeket lehet figyelembe venni, amelyekben legalább arra vállalnak garanciát, hogy a vállalkozást - minden esetben - a meglévő jó állapotban tartják. Az ilyen ígérvényeket legfeljebb csak a követelés (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat) értékéig szabad kimutatni.

26. és 30. Lombard hitelek

Itt azokat a kizárólag értékpapír fedezet mellett nyújtott hiteleket kell jelenteni a hitel céljától függetlenül, amelyeknél az ügyfél már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezték, hogy annak fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.

A 26. sorban a lombard hitelek könyv szerinti bruttó értékét kell feltüntetni. A 27-29. sorban a hitelek részletező bontását kell adni részvényfedezet, állampapír fedezet, egyéb értékpapír fedezet bontásban.

A 30. sorban a 26. sorban szereplő hitelek könyv szerinti nettó értékét kell szerepeltetni. A 31-33. sorban a hitelek részletező bontását kell adni részvényfedezet, állampapír fedezet, egyéb értékpapír fedezet bontásban.

34. Függővé tett kamatok, kamatjellegű jutalékok (35+...+38)

Ezekben a sorokban a számviteli előírások szerint függővé tett kamatokat és kamatjellegű jutalékokat kell jelenteni a megadott szektorokra.

39-40. Összes lejárt hitelállomány

A 39. és a 40. sorba kell beírni az esedékesség napján vissza nem fizetett, illetve esedékesség előtt felmondott összes lejárt hitel tárgyhó végi könyv szerinti nyilvántartási értékét a még nem esedékes kamatok és jutalékok összege nélkül. Ideértendő minden hitel, kölcsön, leszámítolt váltó, beváltott bankgarancia, megvásárolt követelés azon összege, amelyet a szerződésben rögzített esedékesség napján nem fizettek vissza, illetve amely esedékesség előtt felmondásra került. Az újratárgyalt vagy prolongált hiteleket nem kell a lejárt hitelek között jelenteni. Hosszú lejáratú hitelek esetén nem a végső lejáratot, hanem az egyes részletek esedékességét kell figyelembe venni. A rövid lejáratú hitelek között jelentendő, követelésként kimutatott lejárt kamat és kamatjellegű jutalék összegét szintén tartalmaznia kell ennek a sornak. A 39. sorban könyv szerinti bruttó értéken, a 40. sorban könyv szerinti nettó értéken kell a lejárt hitelállományt jelenteni.

41. Összes leírt kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig) - könyv szerinti bruttó értéken (42+...+50)

A 41. sorban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból - szerződés módosítás alapján elengedett és - leírt összes követelésnek (beleértve az értékpapírokat és a nem értékpapír részesedéseket is) a leírás előtti könyv szerinti bruttó (teljes) nyilvántartási értékét összesen és a részletező sorok szerinti bontásban. A többszörös számbavétel elkerülése érdekében e sorokat az eladott követelésekkel kapcsolatos leírások nélkül kell jelenteni. A bármilyen okból kizárólag a nullás számlaosztályban nyilvántartott követelések leírását itt nem kell szerepeltetni.

A 42-43. Nem pénzügyi vállalatoknál külön sorban kell jelenteni az összes hitelt (42. sor), valamint az egyéb NEM hitel sorban (43. sor) az egyéb követeléseket.

A 44-45. Háztartások, illetve a 46-47. Külföld sorokban kell a magánszemélyekkel és egyéni vállalkozókkal, illetve a külföldi ügyfelekkel szembeni leírt követeléseket (utóbbiaknál hitel és egyéb NEM hitel bontásban is) feltüntetni.

A 48-49. Egyéb sorban kell a többi, szektorálisan nem részletezett leírt kihelyezést kimutatni hitel és egyéb NEM hitel bontásban.

Az 50. Leírt kamatkövetelések soron egy összegben kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve egyéb okból leírt, a leírás előtt a rövid lejáratú hitelek között nyilvántartott, 1996. január 1-jét megelőzően keletkezett lejárt kamat és kamatjellegű jutalék összegét, ezért ezt a 42-49. részletező sorok nem tartalmazhatják.

51. Összes leírt kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig) - könyv szerinti nettó értéken (52+...+59)

Az 51. sorban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve egyéb okból - pl. szerződés-módosítás alapján elengedett és - leírt összes követelésnek a leírás előtti könyv szerinti (nettó) értékét összesen és a részletező sorok szerinti bontásban. Az adatok alapvetően ugyanarra a körre vonatkoznak, mint a 41. sor és részletező sorai, a leírt kamatkövetelések kivételével, mert ezeknek a könyv szerinti nettó értéke nulla.

60., 70. és 79. Összes véglegesen eladott kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig)

Az eladott kihelyezéseket attól a hónaptól kell szerepeltetni az érintett sorokban, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből, függetlenül attól, hogy ellenértékük kifizetésére mikor került sor. Az eladott kihelyezéseket azokban az oszlopokban kell jelenteni, amelyekben eredetileg a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk.

A 60-88. sorokban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig véglegesen eladott - az eladás előtt a mérlegben kimutatott - követelésállományt (csak a Hitkr.-nek az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének sajátos szabályairól szóló 7. számú melléklete szerinti minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételeket ideértve) a megadott bontásban könyv szerinti bruttó értéken (60-69.), könyv szerinti nettó értéken (70-78. sorok), valamint eladási értéken (79-88. sorok). (A bármilyen okból kizárólag a 0-s számlaosztályban nyilvántartott követelések eladását itt nem kell jelenteni.)

Az eladott követeléseket - a leírásokhoz hasonlóan - a nem pénzügyi vállalatoknál és a külföldnél meg kell bontani hitel, valamint egyéb NEM hitel sorokra, s az egyéb soroknak kell tartalmazniuk a nem részletezett szektorokkal szembeni véglegesen eladott kihelyezéseket.

Itt is külön kell kimutatni az adott év során a tárgyhó végéig - az eladás előtt a rövid lejáratú hitelek között szerepelt -véglegesen eladott kamat és kamatjellegű jutalékkövetelések összegét.

60. Könyv szerinti bruttó értéken (61+...+69)

Itt a követelés eladás előtti, könyv szerinti bruttó értéke jelentendő, a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva.

70. Könyv szerinti nettó értéken (71+...+78)

Itt a követelés eladás előtti, könyv szerinti nettó értékét kell feltüntetni, a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva.

79. Eladási értéken (80+...+88)

Ez a csoport az eladott követelésnek az adásvételi szerződés szerinti értékét (eladási árát) tartalmazza.

89-91. Saját érdekeltségnek véglegesen eladott összes kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig)

A véglegesen eladott összes kihelyezés közül azokat kell könyv szerinti bruttó értéken (89. sor), könyv szerinti nettó értéken (90. sor), illetve eladási értéken (91. sor) kimutatni, amelyeket a hitelintézet saját érdekeltségének értékesített. Saját érdekeltségnek az a vállalkozás számít, ahol a hitelintézet a vagyoni vagy a szavazati jogoknak legalább tíz százalékát birtokolja.

A 92. sorban a hitelintézet által nem monetáris pénzügyi intézményeknek és nem államháztartásnak nyújtott hitelekből a hónap során a nem monetáris intézmény belföldieknek, vagy nem-rezidenseknek véglegesen eladott/értékpapírosított részt kell jelenteni könyv szerinti bruttó értéken. (Az értékpapírosítás definícióját lásd a I. 4. Fogalmak részben.)

93. Saját, belföldön kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen (94+...+100)

A Felügyeleti mérleg Forrás oldalán a 656. Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sorban kimutatott összes - a hitelintézet által kibocsátott - értékpapír értékéből a belföldön kibocsátott állományt a kiemelt szektorok szerint itt kell részletezni. A névre szóló értékpapírokat a megfelelő szektoroknál kell szerepeltetni. Szintén a megfelelő szektorba kell tenni azoknak a nem névre szóló értékpapíroknak az állományát, amelyek csak egy meghatározott szektor részére lettek kibocsátva. A 98. GMU tagországok és 99. Egyéb külföld sorban a hitelintézet által belföldön kibocsátott értékpapírok közül a nem-rezidensek által megvásárolt állományt kell megbontani a GMU tagországok rezidensei és az Egyéb külföldiek által megvásárolt állományra. A 100. Szektorálisan nem bontható sorban kell szerepeltetni a vegyes kibocsátású, nem névre szóló értékpapírokkal szerzett források állományát, amennyiben nem állapítható meg, hogy milyen szektor felé történt eladásuk. Ha a vegyes kibocsátásúakról az eladáskor mégis eldönthető, hogy milyen szektorba kerültek, azokat is a megfelelő szektornál kell feltüntetni.

101. Saját, belföldön kibocsátott NEM FORGATHATÓ hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya és 116. A hitelintézet tulajdonában lévő NEM FORGATHATÓ hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya sorok Ebben a részben a zárt körű és az átváltoztatható kötvények eszköz és forrásoldali állományait kell részletezni. A 102-115. sorokban a hitelintézet által belföldön kibocsátott zárt körű és átváltoztatható kötvények állományát kell szerepeltetni tulajdonosok és lejárat szerinti bontásban, míg a 117-120. sorokban a belföldi nem pénzügyi vállalatok, valamint a belföldi egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és biztosítók által kibocsátott zártkörű és átváltoztatható kötvényekből a hitelintézet tulajdonában lévő állományokat kell bruttó értéken jelenteni, a megadott lejárati részletezésben.

A 122-124. sorokban a külföldön kibocsátott összes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - beleértve a zárt körben kibocsátott papírokat is - állományát kell jelenteni belföld, GMU tagországok és egyéb külföld szerinti bontásban. A 125. sorban azok az állományok jelentendők, amelyek tulajdonosaira vonatkozóan a hitelintézetnek nincs információja.

A 126-128. sorokba a Felügyeleti mérleg forrás oldalán a 671-673. sorokon szereplő állományokból a külföldön zárt körben kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát kell kiemelni lejárat szerinti bontásban.

129. Egyéb tájékoztató adatok

A 130. Munkáltatói és helyi támogatás állománya sornak kell tartalmaznia a munkáltatók, illetve az önkormányzatok által lakásépítéshez, -vásárláshoz a háztartásoknak nyújtott és a hitelintézet által továbbított hitelek fennálló állományát (nem ideértve a hitelintézet saját dolgozóinak nyújtott hiteleket) nyilvántartási értéken.

A 131-132. LTP-vel kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állománya sorokban a lakás-takarékpénztárakkal kötött szerződéssel rendelkező ügyfelek részére nyújtott azonnali banki hitelek állományát kell feltüntetni könyv szerinti bruttó és nettó értéken. Ezek az állományok az éven túli, lakáscélú hitelek részét képezik, s a hitelnyújtók döntően az 1997-ben megalakult lakás-takarékpénztárak tulajdonosai.

133. Adófizetési kötelezettség (halmozott január 1-jétől a tárgyhó végéig) sor: Év közben a Hitkr. 12. § (2) bekezdése alapján az eredménykimutatásban elszámolt tárgyévi bevétel, ráfordítás és költségadatok egyenlege alapján számított várható társasági adó összegét kell szerepeltetni. Ha a hitelintézet a társasági adófizetési kötelezettséget nem az általános szabályok szerint, hanem a jövedelem-(nyereség-) minimum [Tao. tv. 6. § (7)-(8) bekezdés] adó szabályai szerint állapítja meg, az előzetes számításoknál a minimumadót meg kell határoznia és a két módszerrel számított adó közül a magasabb értéket kell az eredménykimutatásban megjelenítenie. Az évközi adófizetési kötelezettség számításánál a hitelintézet eltekinthet az adóalap korrekciós tételek számbavételétől. A sorban ki kell mutatni az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény alapján a hitelintézet által fizetett különadót is.

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekbe azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek - a társasági adótörvény előírásai szerint végrehajtott előzetes számítások szerint - az éves beszámolóban szerepelnie kell. Az év végi auditált jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.

A 134. Adófizetési különbözet (halmozott január 1-jétől a tárgyhó végéig) sorba a ténylegesen befizetett és az -időarányos - adófizetési kötelezettség különbözetét kell beírni. A fizetendő adó-különbözetet előjel nélkül kell feltüntetni. Ha a befizetett adóelőleg meghaladja az - időarányos - adófizetési kötelezettség összegét, a visszatérítendő adót (az adóhatósággal szembeni követelést) negatív előjellel kell szerepeltetni.

A 135. Egyéb aktív időbeli elhatárolás (1AB81-ből) sorban a Felügyeleti mérleg eszköz oldalán a 379. Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen sorból az egyéb aktív időbeli elhatárolásokat kell kiemelni egy összegben.

A 136. Egyéb passzív időbeli elhatárolás (1B65-ből) sorban a Mérleg forrás oldalán az egyéb passzív elszámolások között a 713. sorban kimutatott egyéb passzív időbeli elhatárolások összegét kell kiemelni.

A 137. és 138. sorban az aktív, illetve passzív kamatelhatárolások között derivatívák miatt szerepeltetett elhatárolásokat kell jelenteni szektorbontás nélkül.

A 139. sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli követelések értékét kell szerepeltetni. Ezeknél az ügyleteknél a hitelintézet az eszköz penzióba vevője, aki jogosult, de nem köteles a penzióba adó részére az eszközt meghatározott áron visszaadni. A nyilvántartásban szereplő követelés azt az összeget tükrözi, amelyet a hitelintézet akkor kap, ha az eszközt visszaadja a penzióba adónak. Ez az eset akkor következik be, ha az eszköz piaci értéke alacsonyabb lesz annál az árnál, amely mellett a penzióba adó visszavásárlási kötelezettséget vállalt.

A 140. sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli kötelezettségeket kell szerepeltetni nyilvántartási értéken. Ezeknél az ügyleteknél a hitelintézet volt az eszköz penzióba adója, és a partner a penzióba vevő, aki csak jogosult, de nem köteles az eszközt a hitelintézetnek meghatározott áron visszaadni. A kötelezettség nagysága a visszavásárlási árat tükrözi.

A 141. sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli kötelezettségeket kell szerepeltetni céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéken. A céltartalék képzési kötelezettség akkor merül fel, ha az eszköz piaci értéke a visszavásárlási árhoz képest alacsonyabb.

A 142. Még be nem jegyzett vállalkozásba fizetett alapítói hozzájárulás sorba az olyan vállalkozásokba befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulásoknak a nettó könyv szerinti összegét kell beírni, amelyeket még nem jegyeztek be a cégnyilvántartásba. (Ezeknek a befektetéseknek szerepelniük kell a Felügyeleti mérleg megfelelő - befektetési célú értékpapírok, vagy vagyoni érdekeltségek című - eszköz-csoportjai között, függetlenül attól, hogy számviteli szempontból ezek az alapítói hozzájárulások - amelyek részvényutalvány formájában testesülnek meg - mindaddig követelésként kerülnek kimutatásra, amíg a cégbejegyzés meg nem történik.)

A 143. Külföldi tulajdonostól alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorban a mérleg 737-739. soraiból a külföldi tulajdonos(ok)tól kapott összegeket kell kimutatni.

A 144. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó követelések (nettó értéken) sorban a Felügyeleti mérleg Forgatási célú értékpapírok és Befektetési célú értékpapírok eszköz-soraiban szereplő értékpapírok közül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell jelenteni nettó értéken - az állampapírok és a jegybank által kibocsátott kötvények nélkül -, mivel ezeket - az állampapírokhoz és a jegybank által kibocsátott kötvényekhez hasonlóan - a Hpt. által előírt befektetési korlátnál nem kell figyelembe venni.

A 145. sorban kell szerepeltetni mind a forgatási, mind a befektetési céllal szerzett - a Felügyeleti mérlegben az államkötvények között (a bruttó tábla 14. és 92. soraiban) kimutatott-, az állam által 1995-ben átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvények állományának nettó értékét.

A 146. soron a Visszavásárolt saját részvényeket névértéken kell jelenteni. (A könyv szerinti értékük a mérleg eszközei között szerepel.)

A 147-150. Iroda- és üzletházépítésre nyújtott hitel sorokban szerepeltetendő (a Felügyeleti mérleg bruttó táblájának 255-257. soraiból kiemelve) az egyéb hitelek azon része, melyet iroda- és üzletházépítésre nyújtott a hitelintézet. Olyan egyéb (nem lakáscélú) ingatlanfejlesztési hitelek fennálló állományát kell tartalmazniuk e soroknak (eredeti lejárat szerinti bontásban, könyv szerinti bruttó és nettó értéken), amelyeknél a közvetlen felhasználó és az építtető, fejlesztő személye nem azonos; azaz amelyeket részben vagy egészben eladásra vagy bérbeadásra szánt irodaházak, székházak, üzletházak vagy bevásárlóközpontok, stb. építésére, vagy fejlesztésére jelzáloggal, egyéb fedezettel, vagy fedezet nélkül nyújtott a hitelintézet.

A 151. Lakosságnak jelzálog fedezete mellett nyújtott lakáscélú hitelek összesen sorban a Felügyeleti mérleg 271-273. soraiban jelentett lakáscélú hitelek közül az összes (ingatlan és egyéb) jelzálog fedezete mellett nyújtott hitel állományát kell jelenteni. Ha az adott hitelnél a jelzálog fedezet mellett egyéb fedezetet is kér a hitelintézet, akkor csak abban az esetben kell a hitelt ebben a sorban - de a teljes fennálló hitelállománnyal - szerepeltetni, ha a jelzálog fedezet eléri a fedezetek összes értékének 50%-át. [Amennyiben munkabér (jövedelem) is áll a hitel mögött, akkor azt az összes fedezet kiszámításánál nem kell figyelembe venni.]

A 152. Lakosságnak jelzálog fedezete mellett nyújtott egyéb hitelek összesen sorban jelentendő az összes lakossági hitelből a nem lakáscélra nyújtott összes (ingatlan és egyéb) jelzálog fedezete mellett nyújtott hitelek állománya. Ha az adott hitelnél a jelzálog fedezet mellett egyéb fedezetet is kér a hitelintézet, akkor csak abban az esetben kell a hitelt ebben a sorban - de a teljes fennálló hitelállománnyal - szerepeltetni, ha a jelzálog fedezet eléri a fedezetek összes értékének 50%-át. [Amennyiben munkabér (jövedelem) is áll a hitel mögött, akkor azt az összes fedezet kiszámításánál nem kell figyelembe venni.]

A 153. Látra szóló takarékbetétek összesen sorba a háztartások látra szóló és folyószámlabetétei közül a lakossági látra szóló takarékbetétek állományát kell feltüntetni.

A 154. Nem névre szóló összes betét sorban kell jelenteni a hitelintézet forrásai között kimutatott valamennyi nem névre szóló betét állományát egy összegben, a betéti okiratok nélkül. A nem névre szóló betéti okirat-állományt a 155. Nem névre szóló betéti okirat összesen, az ugyanilyen letéti jegy-állományt a 156. Nem névre szóló letéti jegy összesen sorban kell jelenteni.

A 157. sorban a Felügyeleti mérlegben a Központi kormányzat betéte - rövid sorban jelentett összegből a látra szóló és folyószámla betétek állományát kell kimutatni.

A 158. sorban a GMU központi kormányzat, a 159. sorban az egyéb nem-bank külföldiek látra szóló és folyószámla betéteinek állományait kell jelenteni a Felügyeleti mérleg forrás oldalán az 524. és 554. sorokon szereplő összegekből.

A 160-161. sorokban minden, a hitelintézet mérlegén belül az egyéb aktív, vagy passzív elszámolások között jelentett pénzügyi derivatívákkal kapcsolatos állományt kell jelenteni (a valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek esetében idetartozik pl. az opciós díj vagy az árfolyamveszteség elhatárolása, az árfolyam különbözeti elszámolási számla), az e tábla 137. és 138. soraiban már jelentett, a mérlegben a kamatelhatárolások között szereplő állományok nélkül. (Nem tartoznak ide természetesen a derivatívákkal kapcsolatos céltartalékok.)

162. Külföldi befektetésekből kiemelt részesedések (163+...+167)

A forgatási, illetve befektetési célú értékpapírok, valamint a vagyoni érdekeltségek eszközcsoportok külföldi részvények soraiban szereplő befektetések közül itt kell kiemelni és a részletező sorokban külön feltüntetni a PBB-ben, illetve a járulékos vállalkozásokban lévő részesedések nettó könyv szerinti értékét. A "PBB vállalkozások" sorokban kell kimutatni nettó értéken azokat a részesedéseket is, amelyeket külföldi speciális pénzügyi szervezetekben szereztek, és a Hpt. 83. §-ban foglaltak szerint nem tartoznak az egyedi befektetési korlátozás alá.

168. Külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke nettó értéken (169+...+173)

Itt kell könyv szerinti nettó értéken kimutatni, és a részletező sorokban külön feltüntetni a külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkéket, amelyek a Felügyeleti mérlegben a 11. tábla 289. és 313. soraiban szerepelnek. A 173. Egyéb vállalkozások részére sornak a kiemelt szektorokba nem sorolt nem-rezidens egyéb intézményekkel kapcsolatos állományokat kell tartalmaznia.

03. tábla: Eladott eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

Ebben a táblában a Hpt. szerint a hitelintézeteknél pénzkölcsön nyújtásának minősülő, halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti - a számviteli mérlegben vevővel szembeni - követelések, valamint a mérlegen kívüli követelések közül a halasztott fizetéssel és/vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés alapján, a lejárati időtartamtól függetlenül.

Külön-külön oszlopban kell kimutatni

a) a csak visszavásárlási kötelezettséggel,

b) a halasztott fizetéssel és visszavásárlási kötelezettséggel, valamint

c) a csak halasztott fizetéssel eladott eszközöket.

A felsorolást a saját eszközökre, a hitel (és egyéb) követelésekre, az értékpapírokra, valamint a vagyoni érdekeltségekre vonatkozóan - a csoportosítás szerint - könyv szerinti, eladási és visszavásárlási értéken kell végrehajtani.

A jelentésben az eladott eszközök értékét mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

A Saját eszközök sorokban a Felügyeleti mérleg 418. Saját eszközök csoportban felsorolt eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel történő értékesítését kell feltüntetni. Ezekben a sorokban az ilyen módon eladott saját részvény értékét is mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

Az Értékpapír sorokban minden olyan értékpapír eladását fel kell tüntetni, amely nem jelent tulajdoni részesedést. (Itt a Felügyeleti mérleg 01. tábla 12. és 91. soraiból eladásra került értékpapírokat, kötvényeket kell kimutatni.)

A Befektetés sorokban a tulajdoni jogokat jelentő értékpapírok (részvények), részesedések és más vagyoni érdekeltség eladását kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy azok forgatási, befektetési céllal, vagy vagyoni érdekeltségként kerültek a hitelintézet birtokába. (Az eladott befektetések a Felügyeleti mérleg 01. tábla 63. és 135., illetve 332. soraiból kerültek ki.)

A táblában könyv szerinti értéken az adott eszköznek a Hitkr. előírásainak megfelelő nyilvántartási értéke értendő. Eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni. Részletfizetés esetén az eladási árat a befolyt összegben, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (a részletfizetést a teljes eladási árhoz viszonyítottan) kell figyelembe venni. A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.

04. tábla: Tranzakciók számításához szükséges adatok

Hitelleírásnak jelentendő - csak ebben a táblában - az előző hónap végén még a mérlegben szereplő, és az adott hónapban leírt hitelkövetelések előző hó végén fennálló könyv szerinti bruttó értéke, valamint az előző hónap végén még a mérlegben szereplő, és az adott hónapban bruttó érték alatt eladott hitelkövetelések előző hó végén fennálló könyv szerinti bruttó értéke és eladási értéke közötti különbözet. A hitelkövetelések közé értendők a valódi penziós ügyletekből származó követelés-sorokon jelentett összegek és a monetáris intézmények által elhelyezett betétek is. A bruttó érték alatt eladott hitelkövetelésekre vonatkozó leírásokat abban a hónapban kell szerepeltetni az érintett sorokban, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből, függetlenül attól, hogy az ellenérték kifizetésére mikor került sor. Az eladott követeléseket abban az oszlopban kell jelenteni, amelyben eredetileg a mérlegben volt, még akkor is, ha más devizában történt az eladás.

A 3-17. sorok az egyes szektoroknak nyújtott hitelekre vonatkozó - a fenti definíció szerinti - hitelleírásokat tartalmazzák szektor szerinti bontásban. Az adott havi leírásadatokat negatív előjellel kell jelenteni.

A 18-36. sorokban a hitelintézet által birtokolt részesedésekben, az államháztartás által legfeljebb 2 éves eredeti lejárattal kibocsátott értékpapírok, valamint 2 éven túli eredeti lejáratú értékpapírok könyv szerinti nettó értékében egyik hónapról a másikra bekövetkezett árváltozásokat kell jelenteni, megfelelő előjellel ellátva: amennyiben az értékpapírok és részesedések nettó értéke árváltozás miatt nőtt a hónap során, akkor pozitív, ha csökkent, negatív előjellel kell az összeget szerepeltetni. Az árváltozásnak csak azoknak a tárgyhó végén a mérlegben lévő részesedéseknek és értékpapíroknak a tárgyhó során bekövetkezett árváltozását kell tartalmaznia, amelyek már az előző hónap végén is a hitelintézet tulajdonában voltak. Az előző hó végén és a tárgyhó végén a mérlegben szereplő azonos típusú, de eltérő sorszámú értékpapírok árváltozását nem kell jelenteni. Annak az értékpapírnak az árváltozását sem kell a jelentésben szerepeltetni, amely mind az előző, mind a tárgyhónap végén szerepelt a mérlegben, de a hónap során a hitelintézet eladta és újra visszavásárolta. A devizában denominált értékpapírok árváltozását eredeti devizanemben kell kiszámítani, és a tárgyhavi hivatalos átlagárfolyamon kell forintra átszámítani. A devizában denominált értékpapírok esetében az árváltozás nem tartalmazhatja a devizaárfolyamváltozás hatására bekövetkezett átértékelődéseket.

A jelenlegi magyar számviteli gyakorlat szerint az értékpapírok a mérlegben vagy beszerzési értéken maradnak, s csak az értékvesztés-képzés, illetve -visszaírás miatt változik nettó értékük, vagy valós értéken szerepelnek, s az értékelési különbözet alakulásától függően is változik nettó értékük. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézet tulajdonában lévő legfeljebb 2 éves eredeti lejáratú állampapírok és 2 éven túli lejáratú értékpapírok előző hó végén is meglévő állományának értékvesztés- és értékelési különbözet-változása lesz az "árváltozás" miatti állományváltozás. Ha a hitelintézet a hó során nem ad el, illetve nem vásárol értékpapírt, akkor - negyedéves értékvesztés- és értékelési különbözet-változást feltételezve -csak minden harmadik hónapban szerepel majd itt adat, amely értékvesztés-képzéskor negatív, értékvesztés-visszaíráskor pozitív értéket, értékelési különbözet változáskor a változás jellegéből adódóan negatív vagy pozitív értéket vesz fel. Amennyiben a hitelintézet tulajdonában lévő részesedések értékelése azonos módon történik az értékpapírokéval, a számítás módja azoknál is azonos az előzőleg leírtakkal.

A 18. sorban az államháztartás által legfeljebb 2 éves lejáratra kibocsátott értékpapírok állományának árváltozása jelentendő.

A 19-28. sorok a két éven túli lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a 29-36. sorok a részvények és egyéb részesedések (ideértve a befektetési jegyeket is) árváltozását tartalmazzák összesen és szektor szerinti bontásban.

Ebben a táblában egyéb pénzügyi vállalatok alatt az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak értendők.

05. tábla: Tájékoztató adatok 2.

1. Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek szektorbontása (2+...+33)

A Felügyeleti mérleg 733. sorában szereplő hátrasorolt és vagyoni kötelezettségeket kell itt szektor szerint részletezni. Külön sorokon kell jelenteni a hitel formájában kapott és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása útján szerzett hátrasorolt és vagyoni kötelezettségeket, szektor szerinti bontásban. A szövetkezeti részjegyekkel kapcsolatos állományokat a 16. "- háztartásokkal és háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben - hitel" sorban kell jelenteni.

A 34-62. sorokban a lakosságnak ingatlan fedezete mellett nyújtott lakáscélú és egyéb hitelek, a 63-66. sorokban az ingatlan fedezet nélkül nyújtott lakáscélú hitelek hó végi bruttó állományának részletezése jelentendő. A lakáscélú hitelek felhasználás szerinti alábontásánál az alábbi definíciókat kell figyelembe venni:

- új lakás vásárlása/építése: új lakásnak minősül az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, illetőleg emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles;

- használt lakás vásárlása: használt lakásnak minősül a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, új lakásnak nem minősülő lakóegység;

- egyéb cél: a fenti két kategóriába be nem sorolható lakáscélú felhasználás.

34. Lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek bruttó értéken összesen

(35+49)

35. Jelzáloghitelek összesen (36+46)

Jelzáloghitelek alatt e táblában azon - jelzáloglevél fedezetéül felhasználható - hitelek értendők, amelyeket a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény által szabályozottan jelzálog-hitelintézetek, vagy ugyanezen törvény jelzáloghitelezésre vonatkozó előírásait betartva hitelintézetek nyújtanak.

36. Lakáscélú jelzáloghitelek (37+41+42)

Azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.

37. Forrásoldali kamattámogatásos lakáshitelek (38+39+40)

Jelzálog-hitelintézetek és azon hitelintézetek által kitöltendő sor, amelyek jelzálog-hitelintézetekkel konzorciális és/vagy refinanszírozási konstrukció keretében együttműködnek. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet] 12. §-a alapján meghatározott.

41. Állami kiegészítő kamattámogatású és forrásoldali kamattámogatásos lakáshitelek kombinációja

Itt az eszköz és forrásoldali kamattámogatás kombinált formájában nyújtott hiteleket kell kimutatni. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13.§-a alapján meghatározott. Jelzálog-hitelintézetek és az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel (konzorciális és/vagy refinanszírozási konstrukció keretében) együttműködő hitelintézetek által kitöltendő sor.

42. Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek (43+44+45)

Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. Azon hiteleket tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra, támogatás nélkül nyújtottak.

46. Általános célú jelzáloghitelek (47+48)

Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. A nem lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza.

47. Ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek

Az általános jelzáloghiteleken belül az ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek állományát tartalmazza.

48. Egyéb felhasználásra nyújtott hitelek

Azon jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakás- és egyéb ingatlan célú felhasználáson kívül bármely egyéb célra nyújtottak.

49. Ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott, NEM jelzáloghitelek összesen (50+60)

Itt a lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek közül azok állománya jelentendő, amelyek a jelzáloghitelek 19. sornál leírt fogalmába nem tartoznak bele.

50. Lakáscélú hitelek ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett (51+55+56)

Azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.

51. Állami kiegészítő kamattámogatású (52+53+54)

Hitelintézetek által nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott.

55. Egyéb eszközoldali kamattámogatású

Ez a sor a hitelintézetek által nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása a költségvetéstől közvetlenül lehívható, de nem a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározottak. E sorban kell jelenteni a 2001. februárt megelőzően eszközoldali támogatás mellett nyújtott lakáscélú hiteleket.

56. Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek (57+58+59)

A hitelintézetek által nyújtott azon hiteleket kell itt kimutatni felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra támogatás nélkül nyújtottak. Itt jelentendők a saját dolgozónak nyújtott kamatmentes hitelek is.

60. Egyéb célra, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek (61+62)

A hitelintézetek által nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket nem lakáscélra nyújtottak.

61. Ingatlancélú felhasználás

Ez a sor a jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélú, de ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek állományát tartalmazza.

62. Egyéb felhasználás

Itt a bármely célra, jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek állományát kell szerepeltetni, kivéve a lakáscélú és egyéb ingatlancélú felhasználást.

63. Lakosságnak ingatlanfedezet nélkül nyújtott lakáscélú hitelek bruttó értéken összesen (64+65+66)

Itt kell jelenteni az ingatlanfedezet nélkül (egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül) nyújtott lakáscélú hitelek állományát felhasználási cél szerint bontva.

67-97. sorok: Háztartások egyes hitel fajtáinak részletezése

Ezekben a sorokban a háztartásoknak nyújtott egyes hitelek hitelfajták szerinti alábontását kell megadni könyv szerinti bruttó és nettó értéken, külön a lakosságra és az egyéni vállalkozókra, eredeti lejárat szerint is megbontva.

A 67-78., valamint a 83-94. sorokban a lakosságnak nyújtott fogyasztási hitelek további hitelcél szerinti részletezését kell megadni:

- a 67-69., illetve a 83-85. sorokban a személyi hitelek állományát kell jelenteni. (A személyi hitelt a hitelintézet a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése nélkül folyósítja az ügyfélnek.)

- a 70-72., illetve a 86-88. sorokban a gépjármű vásárlási hitelek állománya jelentendő. (A gépjármű vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új, vagy használt gépjárművek megvásárlását finanszírozzák, ideértve a gépjárműként funkcionáló haszonjárműveket is.)

- a 73-75., illetve a 89-91. sorokban a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya jelentendő.

- a 76-78., illetve a 92-94. sorokban az áruvásárlási hitelek, valamint az egyéb, fogyasztási hitelnek tekintendő, de a fenti két hitelcélba nem sorolható hitelek állományát kell jelenteni. (Az áruvásárlási hitel tartós fogyasztási cikkek - gépjármű kivételével - lakossági ügyfél által történő megvásárlását finanszírozza. Az egyéb fogyasztási hitelek közé sorolandó a szabad felhasználású nem jelzáloghitelek állománya is.)

A 79-81., illetve a 95-97. sorokban az egyéni vállalkozóknak gépjárművásárlás finanszírozására nyújtott hitelek állománya jelentendő (beleértve a gépjárműként használt haszonjárműveket finanszírozó hiteleket is).

06. tábla: Egyes eszköz és forrástételek hóvégi állományának devizaszerkezete

Ebben a táblában a Felügyeleti mérleg jelentés tábláinak Egyéb deviza oszlopában szereplő hitel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény és egyéb részesedés, valamint betét, felvett hitel és hátrasorolt kötelezettség állományoknak, és az egyéb eszközök és források állományának devizanemenkénti részletezését kell jelenteni millió forintra átszámított értéken. Az euróban fennálló állományokat a táblában nem kell jelenteni, mert összegük a mérlegből is megállapítható.

A hitelek, elhelyezett betétek devizaszerkezetét bruttó, az értékpapírokét nettó könyv szerinti értéken kell a táblában szerepeltetni. A hitel és elhelyezett betét soroknak a mérlegben a valódi penziós ügyletekből származó követelések sorokon jelentett összegeket, a betétek, felvett hitelek, alárendelt kölcsöntőke állományoknak a mérlegben szereplő (óvadéki és sajátos szállításos) repó ügyletekből származó kötelezettségeket is tartalmazniuk kell. A 12., 14. és 15. soroknak tartalmaznia kell a GMU monetáris pénzügyi intézményeknek, illetve az egyéb külföldi bankoknak nyújtott hiteleket, valamint a náluk elhelyezett betéteket és a náluk lévő nostro számlákat is. A 30-46. sorokban a betéteken kívül a felvett hitelek és a hitelként kapott hátrasorolt kötelezettségek állományának is szerepelnie kell. A 47. sornak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásával szerzett hátrasorolt kötelezettségeket is tartalmaznia kell. A 48. sorban a mérlegben az aktív kamatelhatárolások, az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök, valamint a saját eszközök (visszavásárolt saját kötvények nélkül) sorokban jelentett állományok együttes összegének devizaszerkezetét kell jelenteni. A 49. sorban a mérlegben a passzív kamatelhatárolások, valamint az egyéb passzív elszámolások között jelentett állományok devizabontását kell megadni.

E táblában egyéb pénzügyi vállalatok alatt az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak értendők.

A tábla d) oszlopában az egyéb EU tagországok devizáit kell kimutatni. Az ebben az oszlopban jelentett összegek devizánkénti bontásáról negyedév végekre vonatkozóan az F19/F33-as jelentés 03. táblájában kell információt adniuk az adatszolgáltatóknak.

07. tábla: Eredménykimutatás

A táblában a hitelintézet bevételeinek, illetve ráfordításainak és költségeinek havi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell részletezni a hitelintézet jövedelemtermelő képességének értékelése érdekében, forintban. A tábla a hitelintézetnek- az érvényes számviteli előírások alapján összeállított - a főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, szerkezetében alapvetően a Hitkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I-et követi, de attól helyenként eltér. A jogszabályban előírt egyes céltartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket, általános, illetve egyéb tartalékokat az esedékesség időpontjában (negyedév vége, mérleg fordulónapja, stb.), így december 31-én - az előzetes beszámolóban is - meg kell képezni, illetve el kell számolni. Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett összegek is változhatnak.

A hitelintézetnek évközben a havi eredménykimutatásban a befizetett társasági adóelőleget, az év végi előzetes és végleges kimutatásban a tényleges adófizetési kötelezettséget kell feltüntetnie.

Az eredménykimutatás kamatra vonatkozó sorai - a Felügyeleti mérleg szerkezetét követve - a hitelintézeti tevékenység alaptípusai szerint részleteződnek.

A tábla első oszlopában a tárgyhavi, a másodikban az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni.

Az eredménykimutatásban alapértelmezésben

- a bevételek eredményt növelő,

- a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek,

- a céltartalék képzés ráfordításként,

- a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék csökkenés) bevételként,

- az értékvesztés elszámolása ráfordításként,

- az értékvesztés visszaírása - az Szmt., illetve a Hitkr. előírásainak megfelelően - bevételként, illetve ráfordítás csökkentő tételként szerepel.

Amennyiben a hitelintézet - számviteli politikájában is rögzítetten - a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell az adott tétel-csoportban elszámolni az értékelésből származó nyereséget, vagy veszteséget, illetve az értékelési különbözetet, függetlenül attól, hogy az a bevételt, vagy a ráfordítást csökkenti, illetve növeli.

A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni. Ha azonban a hitelintézeti jelentésben - a számlák aggregálása után - valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

1. Kamat és kamatjellegű bevétel összesen (2+14+19+29. sor)

Ebben a tételcsoportban kell kimutatni mindazokat a kamat és kamatjellegű bevételeket, amelyek a hitelintézetekre vonatkozó számviteli szabályok szerint elszámolhatók. Külön-külön kell feltüntetni a hitelnyújtásból és betételhelyezésből, az értékpapír ügyletekből származó kamat és kamatjellegű bevételeket, a késedelmi kamatokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalékbevételeket, amelyekhez kamatbevétel is kapcsolódik. (Kamatjellegű jutalék bevételnek számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti határidős fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt bevétel, a Hitkr. 10. §-a szerint az értékpapírkölcsön után kapott kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a - Hitkr. 16/A. § szerinti - sajátos szállításos repó ügyletek után járó kamat.)

A 2. Hitelek kamat és kamatjellegű bevétele és a 14. Jegybanki és bankközi betétek kamat és kamatjellegű bevétele sorok a Felügyeleti mérleg vonatkozó eszközcsoportjához tartozó - ügylettípus szerint részletezett - bevételeket tartalmazzák (2-18. sor).

A 19. Értékpapírok kamat és kamatjellegű bevétele sor tartalmazza a Felügyeleti mérleg eszközei között lévő forgatási és befektetési célú értékpapírokból származó kamat és kamatjellegű bevételeket (a 20-28. sorokban részletezve). Ennek megfelelően - az Szmt.-vel összhangban - az értékpapír-vásárlásnál megfizetett felhalmozott kamatot és az elszámolt kamatbevételt, illetve az értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét összevontan, azaz a tényleges kamatjövedelem összegében kell kimutatni. (Az eredménykimutatás kamat és kamatjellegű ráfordításai között - az

50. Értékpapírok kamat és kamatjellegű ráfordítása sorban - csak a saját kibocsátású értékpapírok kamatráfordításait szabad szerepeltetni.)

A 29. Egyéb kamat és kamatjellegű bevétel sor mindazokat a bevételeket tartalmazza, amelyek ügylettípusok szerint (külön sorként) nem kerültek részletezésre. Itt kell szerepeltetni - ha más kamatbevétel sorba nem sorolható - a Hitkr. 2. § 19. pontja szerinti kamatarbitrázs célú fedezeti ügyletekhez kapcsolódó, árfolyamkülönbözetből adódó kamatjellegű bevételt - amennyiben az bevételként jelentkezik - (Hitkr. 22. § szerint), továbbá a kamatswapok nettó bevételként jelentkező eredményét [Hitkr. 23.§ (6) bekezdése szerint].

30. Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen (31+39+42+50+54+55. sor)

E tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet passzív bankműveletek után elszámolt kamat és kamatjellegű ráfordításait. Külön-külön kell feltüntetni a betételhelyezésből és hitelnyújtásból, az értékpapír ügyletekből származó kamat és kamatjellegű ráfordításokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalék ráfordításokat, amelyekhez kamatkiadás is kapcsolódik. (Kamatjellegű jutalék ráfordításnak számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti határidős fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat-és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt ráfordítás, a Hitkr. 10. §-a szerint az értékpapírkölcsön után fizetett kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a - Hitkr. 16/A. § szerinti - sajátos szállításos repó ügyletek után fizetendő kamat.)

A 31. Betétek kamat és kamatjellegű ráfordítása, valamint a 39. Hitelintézetektől származó bankközi betét kamat és kamatjellegű ráfordítása sorok a Felügyeleti mérleg vonatkozó forráscsoportjához tartozó - ügylettípus szerint részletezett - ráfordításokat tartalmazzák.

A 42. Felvett hitelek kamat és kamatjellegű ráfordítása a Felügyeleti mérleg Felvett hitelek soraiban található forrásokkal kapcsolatos ráfordításokat, az 50. Értékpapírok kamat és kamatjellegű ráfordítása sor a saját kibocsátású - a részletezés szerinti - értékpapírok után térített és térítendő kamatokat és ilyen jellegű ráfordításokat tartalmazza.

Az 54. Hátrasorolt kötelezettségek kamat és kamatjellegű ráfordítása sorban kell jelenteni az alárendelt, illetve kiegészítő alárendelt kölcsöntőkeként kapott hitelek után elszámolt kamatokat.

Az 55. Egyéb kamat és kamatjellegű ráfordítás sor mindazokat a kiadásokat tartalmazza, amelyek ügylettípusok szerint külön soronként nem kerültek részletezésre, de a hitelintézetnek (a Felügyeleti mérleg többi eszköz sorában kimutatott tételeiből) ilyen jellegű kiadása származik. Itt kell szerepeltetni - ha más kamatráfordítás sorba nem sorolható -a Hitkr. 2. § 19. pontja szerinti kamatarbitrázs célú fedezeti ügyletekhez kapcsolódó, árfolyamkülönbözetből adódó kamatjellegű ráfordítást - amennyiben az ráfordításként jelentkezik - (Hitkr. 22. § szerint), továbbá a kamatswapok nettó ráfordításként jelentkező eredményét [Hitkr. 23. § (6) bekezdése szerint].

56. Kamatkülönbözet (1-30. sor)

Ez a sor tartalmazza a hitelintézet összes kamatának és kamatjellegű bevételének, illetve ráfordításának az egyenlegét.

57. Kapott osztalék

Az 58. és 59. részletező soroknak tartalmazniuk kell a befektetési célú részvényekből, részesedésekből származó kapott osztalékot, külön a kapcsolt vállalkozásoktól, külön pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoktól. A besorolást az Szmt. rendelkezései alapján kell végrehajtani. A 60. sorban kell szerepeltetni a forgatási célú részvényekből, részesedésekből származó osztalékot.

61. Jutalék és díjeredmény (62-67. sor)

Itt kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó - nem kamatjellegű - jutalék és díj típusú bevételeket, ráfordításokat, az opciós díj kivételével.

A 62. és a 67. Jutalékért végzett pénzügyi szolgáltatás bevétele, illetve ráfordítása sorokban mindazokat a jutalék, illetve jutalékjellegű bevételeket, díjakat, valamint költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek pénzügyi szolgáltatásokból származnak, de nem kamatjellegűek.

A 66. és a 70. sorok tartalmazzák a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatások jutalékbevételeit ill. ráfordításait. Itt kell szerepeltetni az értékpapír kibocsátás során felmerült bevételeket és ráfordításokat. Ezek például a lebonyolítási-szervezési díj, az ügylethez kapcsolódó szolgáltatások felmerült jutaléka, díja, költsége, alvállalkozói díja, valamint az átruházható értékpapírok forgalomba hozatalával, kereskedelmével kapcsolatban felszámolt díjakból, jutalékokból származó bevételek, illetve az e tevékenységek költségei, ráfordításai. Az értékpapírok értékesítésekor elszámolt árfolyameredményt nem itt kell kimutatni.

71. Pénzügyi műveletek eredménye (72+88+104. sor)

Ez a blokk tartalmazza a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a befektetési szolgáltatásból származó pénzügyi műveletek nettó eredményét (beleértve a Pénzügyi műveletek egyéb bevételénél és egyéb ráfordításánál elszámolandó tételeket is) - kiegészítve a határidős ügyletek után elszámolt, számvitelileg az egyéb eredményben kimutatatott céltartalékkal.

A pénzügyi műveletek nettó eredményén belül - a számviteli szabályok alapján - a devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékeléséből, árfolyamváltozásából származó eredményben a pénzügyi rendezéshez és a konverzióhoz kapcsolódó realizált árfolyam különbözeteknek meg kell jelenni.

A 72. Pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül külön kell szerepeltetni a befektetési célú értékpapírok és a vagyoni érdekeltségek értékesítéséből származó bevételeket és ráfordításokat, valamint ezek értékvesztésének képzését és visszaírását. Továbbá itt kell kimutatni azokat a pénzügyi szolgáltatásból származó egyéb bevételeket és ráfordításokat, amelyeket a számviteli előírások idesorolnak. (Például a devizaeszközök és kötelezettségek átértékeléséből származó nyereséget, veszteséget, valamint az ezekhez kapcsolódó árfolyamnyereséget és árfolyamveszteséget, továbbá a vásárolt követelések értékesítésének nyereségét és veszteségét, valamint értékvesztésük visszaírását.) A Pénzügyi szolgáltatás egyéb bevétele, illetve egyéb ráfordítása (86-87.) sorokban azokat az értékeket kell szerepeltetni, amelyek máshol, illetve a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre, de a Hitkr. 10. § (10)-(13) bekezdés szerint a Pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül számolandók el. Ezekben az "egyéb" sorokban kell kimutatni a valós értékelésből adódó - a számviteli szabályok szerint itt elszámolandó - értékelési különbözetet is. A valós értékeléshez kapcsolódóan elszámolt értékelési különbözeteket a pénzügyi, valamint befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevételek és ráfordítások között kell kimutatni, így a hivatkozott sorokon más különböző típusú tételekkel együtt jelennek meg. Az értékelési különbözetekről a 12. táblában kell külön információt szolgáltatni az értékelési különbözetnek az adott eredmény kategóriára gyakorolt hatásának vizsgálatához.

A 88. Befektetési szolgáltatásból származó tevékenység eredményén belül tételesen kell kimutatni a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységek eredménytételeit [Hitkr. 11. § (1) bekezdés]. A 89-90. és 94-95. deviza határidős és egyéb határidős ügyletekhez kapcsolódó bevétel, illetve ráfordítás sorokon az ügyletek lejárata, futamidő előtti lezárása, eladása, érvényesítése során realizált bevételeket, ráfordításokat kell kimutatni. A 91-93. és 96-98. sorokon az ezen ügyletekhez kapcsolódó, a Hitkr. 23-24. §-a szerinti, tárgyidőszaki céltartalék képzés, felhasználás, felszabadítás összegét kell megjeleníteni. A 99-100. Forgatási célú értékpapír árfolyamváltozásából származó bevétel, illetve ráfordítás sorokon a forgatási célú értékpapírok értékesítéséből származó realizált árfolyamnyereséget, -veszteséget, a 101-102. sorokon a tárgyidőszakban megképzett értékvesztés és értékvesztés visszaírás összegét kell szerepeltetni.

A 103-104. Befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítás sorokban azokat az értékeket kell szerepeltetni, amelyek máshol, illetve a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre, de amelyeket a számviteli szabályok szerint befektetési szolgáltatási tevékenységből származó eredményen belül kell elszámolni. Ezekben az "egyéb" sorokban kell kimutatni a valós értékelésből adódó - a számviteli szabályok szerint elszámolandó, ezt az eredmény-csoportot érintő - értékelési különbözetet is.

105. Egyéb üzleti tevékenység eredménye (106+111. sor)

A 105. Egyéb üzleti tevékenység eredményét meg kell bontani 106. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredményre, valamint 111. Egyéb eredményre.

A 105. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredményen belül külön kell szerepeltetni a lízingbe adott eszközök eredményét és a Hitkr. 11. § (3) bekezdés szerinti, esetileg vagy rendszeresen végzett nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységek bevételét, illetve ráfordítását.

A 111. Egyéb eredményen belül tételesen ki kell mutatni a saját követelés értékesítés bevételét, ráfordítását, valamint az ezekhez kapcsolódó értékvesztés visszaírását. A 115-117. soron kell szerepeltetni a követelés fejében átvett készletek között szereplő eszköz értékesítés bevételét, ráfordítását, értékvesztés elszámolását, visszaírását.

A 119-122. sorokon belül kell szerepeltetni a saját készletértékesítés, valamint a 123-125. csoporton belül a tárgyi eszközök és immateriális javak eredményének elszámolását.

A 126-128. sorok tartalmazzák a Hitkr., illetve a Hpt. szerinti általános kockázati céltartalék képzését és ennek felhasználását, illetve felszabadítását, amelyek különbsége a Hitkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete sorában szerepel.

A 129-131. Egyéb céltartalék képzése, illetve felhasználása, felszabadítása sorokban kell szerepeltetni a Hitkr. és egyéb jogszabályok szerint képzett, máshova nem sorolható céltartalékok képzését, valamint felhasználását, felszabadítását.

A 132-134. soroknak kell tartalmazniuk az egyéb, külön sorokban nem kiemelt bevételeket, ráfordításokat. A hitelintézetek által az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény alapján fizetett járadék összegét a 150. sorban kell jelenteni.

135. Általános igazgatási költségek (136+...+145. sorok)

Ebben a tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet működésével (pénzügyi és befektetési szolgáltatásával) kapcsolatos összes általános, banküzemi költséget. (Az aktívált saját teljesítmények itt nem szerepelhetnek.)

Külön (152-155.) sorokban ki kell emelni a személyi jellegű ráfordítások közül a bérköltségeket, a társadalombiztosítási kiadásokat, az egyéb járulékokat, stb.

A 138. sorban a társadalombiztosítási kiadásokat összesítve kell kimutatni függetlenül attól, hogy azokat számvitelileg a személyi jellegű egyéb ráfordítások, vagy az egyéb bérjárulékok között kell elszámolni.

Részletezni kell még a fizetett bérleti díjakat, a számítástechnikai költségeket, szakértői díjakat, marketing költségeket is (140-143. sorok).

A 144. Egyéb igazgatási költségek között a máshol fel nem sorolt költségeket kell szerepeltetni. A 145. Értékcsökkenési leírások közé a számviteli szabályok szerint az immateriális javak, tárgyi eszközök, stb. után elszámolt tételek kerülhetnek. Ez a sor kizárólag a költségként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírásokat foglalja magában.

146. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye (56+57+61+71+105-135+147. sor)

Ez a sor a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos összes eddigi bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét - nyereségét, illetve veszteségét - mutatja.

147. Értékvesztés és kockázati céltartalék változása (-148+149-150+151-152+153-154+155-156+157+158. sor)

Ebben a csoportban a saját és vásárolt követelések, befektetési célú értékpapírok, valamint vagyoni érdekeltségek értékelése kapcsán elszámolt értékvesztéseket és visszaírásokat, illetve csak a függő és jövőbeni kötelezettségekre elszámolt kockázati céltartalék képzéséből és felhasználásából, illetve felszabadításából adódó eredményt kell kimutatni. (A Hitkr. 23. § (2), (4), (5) bekezdései és 24. § (5) bekezdése alapján a határidős és opciós ügyletekre képzett céltartalék itt nem szerepelhet, azt az előzőekben felsoroltak szerint külön sorokban kell feltüntetni.)

159. Rendkívüli bevétel (160+...+163. sor) és 164. Rendkívüli ráfordítás (165+...+168. sor)

Itt kell közölni a számviteli szabályok szerint elszámolt, rendkívülinek minősített bevételeket és ráfordításokat. Az itt szereplő tételeket a szöveges tájékoztatóban fel kell sorolni, és be kell mutatni a hozzájuk kapcsolódó - az eredménykimutatás más részeiben megjelenő - értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék változásokat is.

169. Adózás előtti eredmény (146+159-164. sor)

E sor tartalmazza a hitelintézeti tevékenységből, működésből eredő összes, tárgyévben elszámolt bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét. A sor tartalmában megegyezik a Hitkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 19. sorával.

170. Adózott eredmény (169-171. sor)

A sor tartalmában megegyezik a Hjitkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 21. sorával.

A 171. Befizetett adó (évközben adóelőleg), év végén adófizetési kötelezettség sor

Év közben e soron a havi eredménykimutatásban a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván). Itt kell jelenteni az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény alapján a minden társas vállalkozás által fizetendő különadót is. Amennyiben a fizetett adóelőleg meghaladja az adófizetési kötelezettséget, az adóhatósággal szembeni követelés összegét (az adótöbbletet) a 02. Tájékoztató adatok 1. között külön (a 125. sorban) fel kell tüntetni.

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekbe azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek - az előzetes számítások szerint - az éves beszámolóban szerepelnie kell. Az év végi végleges auditált jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.

172. Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) (170-173+174+175-176. sor)

Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a Felügyeleti mérleg forrás oldalán a 762. soron jelentett adattal.

Év közben a hitelintézet főkönyvi adatain alapuló, a Hitkr. 12. § (2) bekezdés előírásainak megfelelően havonta lezárt eredményének - a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének - ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az előzetes decemberi eredmény kiszámításánál a bevételek és ráfordítások számbavételénél az adott pénzügyi helyzetnek megfelelően az összes (Hpt., Szmt., egyéb jogszabály által előírt) tartalékot el kell számolni, és a kiszámított adófizetési kötelezettség összegét kell figyelembe venni.

A végleges decemberi jelentésnél az (auditált) éves beszámoló (a pénzügyi mérleg) adata jelenti a mérleg szerinti eredményt. Ez a sor tartalmában megegyezik a Hitkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I.25. sorával.

173. Általános tartalék képzése sor

Itt kell feltüntetni a Hpt., illetve a Hitkr. által előírt, az adózott eredmény terhére - az osztalék, illetve részesedés kifizetése előtt - megképzett általános tartalék összegét.

174. Általános tartalék felhasználása sor

E sorban az általános tartaléknak - a Hpt., illetve a Hitkr. által előírt - a hitelintézet tevékenységéből adódó veszteség rendezésére igénybevett értékét kell kimutatni.

175. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre sor

Itt kell szerepeltetni az előző években felhalmozott eredménytartalékból a részvényesek osztalékára, részesedésére történő felhasználást. E sor tartalmában megegyezik a Hitkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 23. sorával.

176. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés sor

Itt kell feltüntetni az év végi nyereségből a részvényesek osztalékára, részesedésére történő kifizetés összegét, megbontva a 177. sorban a kapcsolt vállalkozásnak, a 178. sorban pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak fizetett osztalék, részesedés összegére. A sor tartalmában megegyezik a Hitkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 24. sorával.

08. tábla: Értékeléssel kapcsolatos adatok

Ha a hitelintézet könyveiben a valós értékelés szabályait alkalmazza, akkor a 01. Felügyeleti mérleg táblában az egyes eszköz-csoportokra vonatkozóan szektoronként egy-egy sorban jelenik meg az értékvesztés és értékelési különbözet összevont egyenlege (szükség esetén negatív előjellel ellátva), illetve a forrástételekre vonatkozó értékelési különbözet-értékek más adatokkal együtt szerepelnek. A tábla részben ezek megbontását tartalmazza értékvesztésre és értékelési különbözetre, eszköz (intsrumentum)-csoportokon belül szektoronként, és külön sorokban jelenik meg a forrásoldali értékelési különbözet. Az értékvesztés, illetve értékelési különbözet adatokat egyenlegük jellegének megfelelő előjellel ellátva kell jelenteni. A részletezés a mérlegben szereplő sorrendet követi mind az értékvesztés, mind az értékelési különbözet esetében. Azok a mérlegsorok, ahol csak értékvesztés számolható el, nem szerepelnek a táblában, mert a mérleg sorai is csak értékvesztést tartalmaznak.

A tábla bemutatja továbbá a forrásoldali értékelési különbözet-adatokat (amelyeket a Felügyeleti mérleg 732. sorában kell figyelembe venni), valamint az értékhelyesbítés és a valós érékelés tartalékát, amelyeket a 760. Értékelési tartalék sor részeként kell jelenteni.

11. tábla: Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó értéken)

A 11. tábla tartalmilag azonos a 01. táblában található Felügyeleti mérleg eszköz oldalával, csak az egyes sorokban az eszközök nettó (értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, értékelési különbözettel módosított) értéken jelentendők. A 11. tábla kitöltésénél is a 01. táblához készített kitöltési útmutató az irányadó. A két eszköztábla kitöltése során biztosítani kell az azonos mérlegtételek megegyező tartalmú adatokkal való kitöltését és a lejárat szerinti bontások összhangját is. (Számviteli szempontból a "kereskedési célú pénzügyi eszközök" kategóriájába tartozó eszközök esetében képezi a könyv szerinti értéknek részét az értékelési különbözet, függetlenül attól, hogy magát az értékelési különbözetet mind a számviteli nyilvántartásokban, mind a számviteli mérlegben a bekerülési értéktől elkülönítetten kell kimutatni.)

12. tábla: Eredményadatok részletezése

A tábla az Eredménykimutatás egyes soraira vonatkozóan tartalmaz kiegészítő, illetve részletező adatokat.

A 2-3. sor az 1. Kamat és kamatjellegű bevétel összesen sorból a belföldi háztartásoktól, valamint a belföldi nem pénzügyi vállalatoktól kapott összes kamat és kamatjellegű bevétel összegét tartalmazza (beleértve a 4. sorban szerepeltetendő fedezeti ügyletekhez, illetve a fedezeti ügyletként elszámolható ügyletekhez kapcsolódó tőlük származó kamatjellegű bevételeket is). A háztartásoktól származó kamat- és kamatjellegű bevételek kamattámogatások nélkül jelentendők, míg a 3. sornak a nem pénzügyi vállalatoktól származó összes kamat- és kamatjellegű bevételt tartalmaznia kell (beleértve az esetleges kamattámogatást is).

A 4. sorban az 1. Kamat és kamatjellegű bevétel összesen sorban jelentett összegből a Hitkr. 22. § szerinti fedezeti ügyletekhez, illetve a fedezeti ügyletként elszámolható ügyletekhez kapcsolódó kamatjellegű - belföldiektől és külföldiektől származó - bevételeket kell jelenteni.

Az 5. Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása sorban a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet 12. §-a alapján, az államtól kapott kamattámogatást kell jelenteni, eredményszemléletben.

A 6. Kiegészítő kamattámogatás sorban a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet 13. §-a alapján az államtól kapott kiegészítő kamattámogatást kell jelenteni, eredményszemléletben.

A 7. Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakás építéséhez, a lakóházfelújítási és víziközmű kamattámogatás, kamattámogatás települési önkormányzatok részére sorban a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 15., 16., 22. §-a alapján az államtól kapott kamattámogatást kell szerepeltetni, eredményszemléletben.

A 8. sorba a 30. Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen sorban szereplő összegből a Hitkr. 22. §-a szerinti fedezeti ügyletekhez, illetve a fedezeti ügyletként elszámolható ügyletekhez kapcsolódó kamatjellegű ráfordítások - belföldiekkel és külföldiekkel kapcsolatos - összegét kell kiemelni.

A 10-13. sorok a 63. Pénzforgalmi és lebonyolítási jutalékok és 65. Egyéb jutalékok és díjak sorban jelentett összeg részletezését tartalmazzák.

14. Pénzügyi műveletek egyéb bevételéből értékelési különbözet

A részletező sorokban kell szerepeltetni a Pénzügyi műveletek eredményében elszámolandó, a pénzügyi szolgáltatásból, a befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevételekben kimutatott, a valós értékelésből származó pozitív értékelési különbözet összegét.

17. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításából értékelési különbözet

A részletező sorokban kell kimutatni a Pénzügyi műveletek eredményében szereplő, a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a befektetési szolgáltatásból származó egyéb ráfordításoknál elszámolandó, valós értékelésből származó negatív értékelési különbözetet.

A 22. sor b) Halmozott oszlopában kell kimutatni a helyi önkormányzatok által kivetett - a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható - adók (pl. iparűzési adó, építményadó, kommunális adó, stb.) év elejétől halmozott értékét. [Az a) Tárgyhavi oszlopot nem kell kitölteni.]

MNB azonosító: F02

Kitöltési előírások

Biztosítók statisztikai mérlege

I. Általános előírások

1. A statisztikai célú mérleget negyedévente a végleges hó végi főkönyvi kivonat alapján - ha szükséges analitikus kimutatások felhasználásával - kell összeállítani, de a hó végi állományokat módosítani kell a hó utolsó napjára vonatkozó értéknapot érintő - év közben a tárgyhót követő harmadik munkanap végéig, év végén a mérlegkészítés napjáig ismertté vált - helyesbítésekkel, visszamenőleges rendező tételekkel.

Az értéknap a fizetési megbízások pénzügyi teljesítésének napja. Az értéknapos állományok megállapításához az értéknapig lekönyvelt állományokat a következőképp kell helyesbíteni:

- először az állományokból ki kell venni a későbbi értéknapokra vonatkozó tételeket,

- azután az állományokba bele kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, le nem könyvelt, de a hó végével, mint értéknappal teljesített tételeket.

2. Az adatok tartalmára, értékelésére, stb. vonatkozóan - jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) és a biztosítóintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályai az irányadóak. A statisztikai mérleg a lefedett vagyon tekintetében annyiban tér el a számviteli mérlegtől, hogy a külföldi fióktelep eszközeit és forrásait a statisztikai mérlegben nem szabad szerepeltetni. A külföldi fióktelep rendelkezésére bocsátott alapítói vagyon a nem rezidensekkel szembeni követelések között, a részvény, illetve az egyéb tőkebefektetés, vagyoni érdekeltség sorokon kell hogy megjelenjen.

3. A deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos deviza középárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket valamely magyar országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hó utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig az adatszolgáltató által a legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.

A külföldi alapító által befizetett és még fel nem használt alaptőke (törzstőke) értékelése azonos a többi devizatételével.

4. Az átvezetési számla a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője és a pénzeszközökkel együtt kell kimutatni. A biztosítóintézeteknél a különböző néven vezetett egyéb átvezetési, elszámolási, technikai, stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, így szektoronként az egyéb követelés, illetve a passzív időbeli elhatárolás soron kell kimutatni.

6. A statisztikai mérlegben szereplő saját vagyontárgyakat - pl. váltót, hiteleket, egyéb követeléseket vagy értékpapírokat (a továbbiakban: vagyontárgyak) - eredeti szerződés szerinti lejárattal, az Szmt. előírásai alapján az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével, valamint az értékelési különbözettel növelt könyv szerinti nettó értéken kell szerepeltetni ott, ahol külön soron nem kell megadni az eszköz könyv szerinti bruttó értékét és negatív előjellel értékvesztését, pozitív előjellel értékelési különbözetét. A vagyontárgyak állományát a valódi penziós ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével nem kell csökkenteni.

7. A vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt eladásából keletkező pénzbevételt a biztosítóintézet kötelezettségeként a források között az egyéb kötelezettségek soron, a vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között, amennyiben a penzió tárgya értékpapír akkor a hitelek között, amennyiben egyéb vagyontárgy akkor az egyéb követelések között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban, kell jelenteni. A valódi penziós ügylet keretében eladott, illetve átvett értékpapírok és egyéb vagyontárgyak állományával nem szabad csökkenteni, illetve növelni a biztosítóintézet tulajdonában lévő vagyontárgyak állományát. (A vagyontárgyak nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását/átvételét az Szmt.-nek megfelelően tényleges eladásként/vételként kell kezelni a statisztikai mérlegben is.)

8. A megvásárolt követelések és a leszámítolt váltók helyét a statisztikai mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik. Az ügyfelek szektorbesorolását a jelen melléklet I. A. pontjában foglaltak, valamint az e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listák alapján kell elvégezni.

9. Az eszköz oldal egyes szektorainak egyéb követelés sorain kell kimutatni a biztosítási ügyletekből, áruszállításból és szolgáltatásból, a nem értékpapír tárgyú valódi penziós ügyletből eredő követeléseket (könyv szerinti nettó értéken). Itt szerepeljenek az adott szektorral szemben fennálló aktív időbeli elhatárolások, a kamatok aktív időbeli elhatárolása kivételével. Ez utóbbi - aktív kamatelhatárolásokat - szektorbontás nélkül, a soron kell jelenteni.

11. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Eszközök

I.a. Nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelés

Az I.a.1. sor tartalmazza a nem pénzügyi vállalatokkal és a hozzájuk besorolt nonprofit intézményekkel szemben fennálló hitel jellegű állományokat könyv szerinti bruttó értéken (pl. a nem pénzügyi vállalatokkal szemben fennálló megvásárolt követelések, a biztosítóintézet tulajdonába került nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott váltók, csekkek, és az értékpapírok valódi penziós ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követelések).

I.b. Központi bank

Az I.b.1. sor (a) és (c) oszlopa töltendő ki. Az (a) oszlopba kell beállítani a forintpénztárak pénzkészletét (a házipénztár állományát és az értéktárakban lévő készleteket), a biztosítóintézet központja és fiókja, valamint a fiókok közötti úton lévő készpénz átvezetési számlán, illetve egyéb más számlán lévő állományát. A (b) oszlop üresen marad.

I.c. Egyéb monetáris intézmények

Az I.c.1. sor: a biztosító belföldi hitelintézeteknél lévő folyószámla betéteinek mérlegben szereplő hó végi állománya, a hitelintézeteknél elhelyezett betétek, könyv szerinti bruttó értéken.

Az I.c.4. soron kell hozni a biztosítóintézet belföldi hitelintézeteknek szerződés alapján nyújtott hiteleit, illetve egyéb hitel jellegű követeléseit. Itt kell szerepeltetni a hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok valódi penziós ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követelések hó végén fennálló állományát, könyv szerinti bruttó értéken.

I.f. Biztosítók, nyugdíjpénztárak

Az I.f.1. soron kell kimutatni a jelentést készítő biztosító más biztosítónak, nyugdíjpénztárnak nyújtott hiteleinek, egyéb hitel jellegű követeléseinek - ideértve az értékpapír tárgyú valódi penziós ügyletből származó követeléseket is -hó végi állományát, könyv szerinti bruttó értéken.

Az I.f.5. sor: itt kell szerepelnie minden viszontbiztosításból eredő, belföldi biztosítóval szembeni követelésnek, beleértve a viszontbiztosításba adóval szemben fennálló letéti követeléseket is.

I.g. Központi kormányzat

Az I.g.1. sorba kell beállítani a biztosító által megvásárolt, a kincstárjegyek (kamatozó- és diszkont-, és a likviditási kincstárjegyek) az Szmt. által előírt könyv szerinti nettó értéken, nem levonva a valódi penziós ügylet keretében eladott vagy átvett állományt.

Az I.g.2. sor tartalma: a központi költségvetés által kibocsátott és a biztosító által megvásárolt, illetve apportként kapott valamennyi államkötvény állományát, könyv szerinti nettó értéken (nem csökkentve a valódi penziós ügyletek keretében eladott vagy átvett államkötvények értékével).

Az I.g.3. sor: a költségvetéshez tartozó és a fenti sorokon nem nevesített költségvetési intézményekkel, elkülönített állami pénzalapokkal, és a központi kormányzathoz sorolt, az e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján lévő listán felsorolt nonprofit intézményekkel és gazdasági társaságokkal szembeni követelések. A szektorral szemben fennálló egyéb követelések között kell kimutatni a biztosítási ügyletből, áruszállításból és szolgáltatásból, adó-és járulék-elszámolásból adódó követeléseket.

I.j. Háztartások

Az sorba kell beállítani a háztartások részére nyújtott hiteleket, beleértve a biztosítóintézet saját dolgozói részére nyújtott hitelek állományát is, valamint az életbiztosítást igénybe vevő ügyfeleknek nyújtott kötvénykölcsön, jelzáloghitel hó végén fennálló állományát - amennyiben ez a biztosítóintézet mérlegét érinti -, könyv szerinti bruttó értéken.

Az I.j.3. sor tartalmazza a fenti hiteleken kívül a háztartásokkal szemben fennálló összes egyéb követelést (pl. biztosítási ügyletekből, a munkavállalókkal szembeni elszámolásokból, a háztartások tulajdonában lévő vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt vásárlásából eredő követelések).

II. Nem-rezidensekkel szembeni követelés

A II.3. soron kell megadni a biztosítóintézet nem rezidens hitelintézeteknek, illetve biztosítóintézeteknek szerződés alapján nyújtott hiteleit. Itt kell szerepeltetni a hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok valódi penziós ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követelések hó végén fennálló állományát, könyv szerinti bruttó értéken.

A II.5. sor (b) és (c) oszlopa töltendő ki. A (b) oszlopban kell megadni a valutapénztárak valutaállományának forintértékét, és a pénztáron kívüli (pl. értéktárban lévő) valutaállomány forintértékét (figyelembe véve a hozzá kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét is).

A II.10. sor: itt kell feltüntetni a viszontbiztosításba vevő külföldi biztosítóval szembeni, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére szóló követeléseket és a viszontbiztosítási ügyletekből származó, külföldi viszontbiztosítóval szembeni követeléseket is. Ugyancsak itt szerepel a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések állománya, amennyiben a letét külföldi biztosítónál lett elhelyezve.

III. Egyéb pénzügyi eszközök

A sorban egy összegben kell kimutatni a kamatok aktív időbeli elhatárolásának az állományát, függetlenül attól, hogy a követelés mely szektorral szemben áll fenn.

A III.2. sor tartalmazza mindazokat a tételeket, amelyek a fentiekben külön soron nem kerültek nevesítésre. Itt kell kimutatni a biztosító által visszavásárolt saját részvény állományát is, a számviteli előírások szerinti árfolyamon.

IV. Nem pénzügyi eszközök

Ebbe a sorba kell beállítani a forgóeszközök közül a készleteket és a befektetett eszközök közül az immateriális javak és tárgyi eszközök összegét, az Szmt. által előírt értéken.

Források

V. Saját tőke

Ebbe a sorba kell beállítani a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló Korm. rendelet által előírt mérleg szerinti saját tőke állományát [jegyzett tőke, jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-), tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék, mérleg szerinti eredmény]. A PSZÁF engedéllyel rendelkező, működésüket már megkezdett, de cégbírósági bejegyzéssel még nem rendelkező biztosítóintézeteknek is itt kell megadniuk a befizetett alaptőke összegét.

VI. Alárendelt kölcsöntőke

Itt kell kimutatni minden olyan öt évet meghaladó eredeti lejáratú kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a biztosító rendelkezésére bocsátottak. Az ilyen típusú kölcsönre vonatkozó szerződés ismérve, hogy abban a kölcsön nyújtója egyetért azzal, hogy a kölcsön bevonható a biztosító adósságának rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll.

VIII. Biztosítástechnikai tartalékok

Ide kell kerülnie a vonatkozó jogszabályokban a biztosító számára előírt valamennyi megképzett tartalék - biztosítástechnikai tartalékok, függőkár tartalékok, eredménytől függő és független díjvisszatérítési tartalék, egyéb biztosítástechnikai tartalékok károk ingadozására, valamint befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések után képzett biztosítástechnikai tartalékok - hó végi állományát.

A VIII.1. sor tartalmazza a unit-linked életbiztosításokon kívüli életbiztosításokhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok Korm. rendelet szerinti bruttó összegét.

A VIII.2. sorba kell beállítani a unit-linked életbiztosításokon kívüli életbiztosítások viszontbiztosításba adott összegeire jutó tartalékokat, negatív előjellel.

A VIII.3. sor: a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések után képzett biztosítástechnikai tartalékok bruttó összege, amit az életbiztosítással összefüggő befektetésekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére képeztek.

A VIII.4. soron kell jelenteni negatív előjellel a VIII.3. sorban szereplő biztosítások viszontbiztosításba adott összegeire jutó tartalékokat.

A VIII.5. sor tartalmazza a fenti sorokon külön nem nevesített, de a jogszabályok szerint megképzendő tartalék bruttó összegét.

X. Kötelezettségek

A X.1. sor a biztosítók közvetlen biztosítási ügyletekből adódó kötelezettségeinek állományát tartalmazza (pl. díjelőleg, túlfizetés), biztosítási kötvénytulajdonosokkal és biztosítási közvetítőkkel szemben fennálló kötelezettség bontásban.

A X.2. sor tartalmazza a viszontbiztosításba adott biztosítási ügyletekből eredő, belföldi és külföldi biztosítóval szemben fennálló tartozások állományát.

A X.4. sor a tulajdonossal szembeni kötelezettségek állományát tartalmazza, így itt kell kimutatni a megszavazott, de ki nem fizetett osztalékot, az alapítóktól felvett hiteleket, kölcsönöket.

A X.5. sor tartalmaz minden olyan forrástételt, amely a fentiekben külön soron nevesítésre nem került. Itt kell szerepeltetni a biztosítók által - nem a tulajdonostól - felvett forint- és devizahitel, valamint átvett forint- és devizabetét állomány forintra átszámított összegét, a biztosítóintézet tulajdonában lévő vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt eladásából szerzett források állományát, a kötvénykibocsátásból adódó kötelezettségeket is.

A XI. Passzív időbeli elhatárolások soron kell jelenteni a bevételek, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását.

MNB azonosító: F06, F07

Kitöltési előírások

Befektetési alapok statisztikai mérlege

I. Általános előírások

A tárgyévi nyitóállományra vonatkozó adatokat F06-os kóddal, a hó végére vonatkozó adatokat tartalmazó jelentést F07-es kóddal kérjük jelenteni.

Az adatokat befektetési alaponként külön táblában kell jelenteni.

Új befektetési alap indítása, létező befektetési alap megszűnése, illetve az alap bármely jellemzőjének (típus, befektetési politika, földrajzi kitettség, stb., illetve az információfelelős neve, elérhetőségei, székhely, stb.) változása esetén erről az adatszolgáltató köteles minden esetben írásban, haladéktalanul (PSZÁF nyilvántartásba vételkor) tájékoztatni az MNB-t. (A tájékoztatást az e rendelet 3. sz. mellékletének 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a jelen adatszolgáltatásra vonatkozóan megadott személy részére kell megküldeni.)

Az adatszolgáltatás kitöltésénél a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak tartalmára a Korm. rendeletben, valamint a Tpt.-ben foglaltak az irányadók.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A táblákon belüli összefüggéseket, illetve a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Befektetési alapok statisztikai mérlege

A táblában a megnevezett eszköz, illetve forrástételek állományi adatait kell jelenteni.

A statisztikai mérleg minden sora forint (a), euró (b), egyéb deviza (c) és összesen (d) oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek forintra átszámított összegét kell a (b) és (c) devizaoszlopokban szerepeltetni. A forint-követeléseket és kötelezettségeket, valamint a devizával vagy külföldiekkel kapcsolatos, de forintban fennálló állományokat a forint (a) oszlopban kell kimutatni. A (b) és (c) oszlopokban szereplő deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát a nettó eszközérték számításánál használt devizaárfolyamon, forintra átszámított értéken kell közölni.

A befektetési alapok portfóliójában lévő eszközök piaci értéke alatt - értékpapírok esetén - a bekerülési érték, valamint az értékkülönbözet, azaz a beszerzési érték és a Tv.-ben meghatározott értékelés szerinti piaci érték különbözeteként adódó különbözet együttes összegét értjük.

A befektetési alap portfóliójában lévő valamennyi eszközt piaci értéken kell szerepeltetni.

A befektetési alapnak a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok után, a tárgyévben időarányosan járó kamatok és osztalékok összegét nem szabad aktív időbeli elhatárolásként, illetve követelésként a bevételekkel szemben elszámolni, mivel annak összegét az értékkülönbözet magában foglalja.

A derivatív ügyletek tárgynapi nettó eszközértékét ügyletenként kiértékelve kell közölni. Ennek értelmében a pozitív egyenlegű ügyletek az eszköz-, míg a negatív egyenlegűeket a forrásoldalon kell jelenteni.

02-04. tábla: Értékpapírok állománya

A 01-es tábla különböző típusú értékpapírjainak egyedi részletezése. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában), illetve piaci értéken millió forintban kell a táblában szerepeltetni.

05. tábla: Befektetési alapok statisztikai mérlege, átsorolások

Az alábbi esetekben kell átsorolások miatt kiigazítási adatokat jelenteni:

- változás történik az adatszolgáltató ügyfeleinek szektorbesorolásában (például egy nem pénzpiaci alap pénzpiacivá alakul vagy fordítva; egy hitelintézet egyéb pénzügyi intézménnyé alakul át, vagy egy alapítási engedéllyel rendelkező, még nem pénzügyi vállalatként kezelt új hitelintézet megkapja működési engedélyét, stb.),

- változás történik az egyes állományok instrumentum-, lejárat- vagy denomináció szerinti besorolásában (akár az előírások változásának következtében is).

Az átsorolás miatti csökkenéseket negatív előjellel ellátva, a növekedéseket előjel nélkül, az előírt táblaszerkezetben és formátumban kell jelenteni. A jelentéseknek csak azokat az átsorolásokat kell tartalmazniuk, amelyeknél az átsorolt összeg az érintett mérlegsorok bármelyike esetében meghaladja a 100 millió forintot.

Az átsorolásokat segíti az e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti listákat tartalmazó, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet.

Ha nem történt átsorolás az adott hónapban, akkor a táblát nemleges státusszal kell beküldeni.

A 100 millió forintos korlát az átsorolás miatt érintett sorok összesen oszlopára is vonatkozik.

Saját feltárt hiba miatti besorolás-javítás is átsorolásnak tekintendő, amennyiben a javítás nem visszamenőlegesen, az összes érintett időpontra vonatkozóan történt, hanem egyik időpontról a másikra.

06. tábla: Tájékoztató adatok

A befektetési alap tulajdonosi jövedelme a tulajdonában lévő különféle eszközök (betétek, értékpapírok, részvények, befektetési jegyek, tárgyi eszközök) után a tárgyidőszakban kapott (a tárgyidőszakra járó) jövedelem, amelyet kamatok, osztalékok és bérleti díjak bontásban kell bemutatni, millió forintban kifejezve. Kamatjövedelmet kell elszámolni a betétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után, ideértve a diszkontpapírokat is. Kamatjövedelemnek kell tekinteni továbbá a birtokolt befektetési jegyek tárgyidőszaki hozamát is. Nem szabad ugyanakkor szerepeltetni a tulajdonosi jövedelmek (és ezen belül a kamatok) között a derivatív ügyletek kamatjellegű bevételeit vagy kiadásait.

Árváltozás

Árváltozás alatt ebben az esetben a piaci értékben (és bizonyos esetekben a deviza árfolyamban) bekövetkezett változást értjük, melyet legkönnyebben indirekt módszerrel lehet kiszámolni.

A nem pénzügyi eszközök árváltozása az eszközök mérleg szerinti állományának változása a tárgyhónapban csökkentve a tárgyhavi adásvétel miatti forgalommal.

A pénzügyi derivatívák árváltozása: a mérleg szerinti - előző hónaphoz viszonyított - állományváltozást korrigálni kell az összes derivatívákkal kapcsolatos pénzforgalommal és - amennyiben volt az adott hónapban, akkor - az átsorolással is.

Eladott és visszavásárolt befektetési jegyek

Ebben a két sorban a saját kibocsátású befektetési jegyek havi forgalmát kérjük jelenteni, piaci értéken, külön soron az eladott és a visszavásárolt tételeket.

07. tábla: Egyes eszköz- és forrás tételek devizenem szerinti bontása

A 01-es tábla egyéb deviza oszlopában szereplő egyes tételeinek devizanem szerinti részletezése. Az adatokat millió forintban kell feltüntetni. Az euróban fennálló állományokat ebben a táblában nem kell jelenteni, mert összegük a mérlegből is megállapítható.

MNB azonosító: F19, F33, F86, F87

A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés kitöltési előírásai

I. Általános tudnivalók

A Felügyeleti mérleg kitöltési előírásaiban leírt tartalmi előírások, definíciók és elvek itt is érvényesek.

II. A jelentés kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók

A jelentés a Felügyeleti mérleg jelentésben szereplő állományok továbbrészletezését tartalmazza, ezért a jelentésben szereplő - a külföldön működtetett fióktelepek adatai nélküli - állományoknak összhangban kell lenniük az aktuális mérlegadatokkal. A jelentést módosítani kell, ha az F01-es, illetve F03-as jelentés mérlegadataiban javítások történtek, vagy ha a decemberre vonatkozó pontosított (F08) vagy auditált (F09, illetve F14) mérlegadatokat tartalmazó jelentések összevontabb adatai és az itt részletezett adatok ellentmondanak egymásnak. A jelentésben a hiteleket könyv szerinti bruttó, az értékpapírokat és részesedéseket könyv szerinti nettó értéken kell jelenteni.

A Felügyeleti mérleg kitöltési előírásainak I. 6. pontjában leírtaknak megfelelően az ott meghatározott tartalmú, a negyedév során végrehajtott átsorolásokat a negyedéves jelentés 01. táblájára vonatkozóan az F86-os, illetve az F87-es jelentésben kell jelenteni. Az adott negyedévre jelentett átsorolás-adatoknak összhangban kell lenniük a Felügyeleti mérleg megfelelő soraira jelentett havi átsorolásokkal. Ha a negyedév során nem történt átsorolás, nemleges jelentést kell beküldeni.

01. tábla: Egyes eszköz és forrástételek negyedév végi állományának szektor és lejárat szerinti részletezése

A 3-15. sorok az adatszolgáltató által nyújtott hitelek, elhelyezett betétek szektor és lejárat szerinti tovább-bontását tartalmazzák.

A 14. és 15. sorokban a Felügyeleti mérleg 01. táblájának 329. és 330. soraiban jelentett nem bank egyéb külföldiekkel szembeni követelésállományok összegének egyéb külföldi ÁHT-nak és egyéb külföldieknek nyújtott hitelek szerinti részletezését kell jelenteni.

A 17-38. sorokban az adatszolgáltatók tulajdonában lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és egyéb részesedések, valamint a nem pénzpiaci alapok által kibocsátott befektetési jegyek egyes szektorok és lejárat szerinti alábontását kell jelenteni.

A 39. sorban a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között szereplő, azaz nem az adott időszakot terhelő, de előre kifizetett biztosítási díjak, valamint a hitelintézetet ért károk miatti biztosítókkal szembeni követelések - azaz a bekövetkezett károk biztosítók által már elismert, de még nem kifizetett (a mérlegben szereplő) követelések - állományát kell szerepeltetni. Jelentendők mind a rezidens, mind a nem-rezidens biztosítókkal kapcsolatos tételek.

A 42-50. sorok a GMU egyéb ÁHT-tól (GMU ÁHT a központi kormányzat kivételével) származó betétek, repó ügyletekből szerzett források, felvett hitelek és hátrasorolt kötelezettségek alszektorok szerinti részletezését tartalmazzák.

Az 51-53. sorokban a Felügyeleti mérlegben az egyéb külföldiektől származó forrásként jelentett állományok összegét (betétek, repó ügyletekből szerzett források, felvett hitelek és hitelként kapott hátrasorolt kötelezettségek) kell részletezni Egyéb külföldi bankok, Egyéb külföldi ÁHT és Egyéb külföldiek bontásban.

Az 55-56. sorok a belföldi TB alapok összes hitelét, illetve összes betétét tartalmazzák.

Az 58-63. sorokban a Felügyeleti mérlegben külföldiekkel szemben hátrasorolt kötelezettségként jelentett állományokból az egyéb (nem GMU) külföldiekkel szembeni hátrasorolt kötelezettségek állományát kell részletezni egyéb külföldi bank, egyéb külföldi államháztartás és egyéb külföldi szektorok bontásban. Külön sorokban kell jelenteni a hitel, és külön a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír formájában kapott forrásokat.

A 65-69., a 71-75., a 77-81., valamint a 83-87. sorokban a rezidensekkel kötött, piaci értékkel rendelkező pénzügyi derivativákkal kapcsolatos információkat kell ügyfélcsoportok szerinti bontásban jelenteni, akár a mérlegben, akár a mérlegen kivül szerepelnek. A 66., 72., 78. és 84. sorokban egyéb pénzügyi vállalatok alatt az egyéb pénzügyi közvetítők, a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, valamint a biztosítók és nyugdíjpénztárak értendők.

65-69. sorok: Derivatívák miatti követelések állománya belföldiekkel szemben

Az adatszolgáltató rezidensekkel kötött, a negyedév végén piaci áron értékelt, nyitott határidős és opciós ügyletekből származó összes követelését tartalmazza.

Egy nyitott határidős ügyletet akkor kell követelésként kimutatni, ha az ügylet negyedév végén érvényes piaci áron történő lezárása esetén - piaci ár hiányában az adatszolgáltatónál használt árazási modellel számított értékelés alapján -a derivatív pozíció értéke pozitív lenne. A követelés - a pozíció - értéke megegyezik a határidős bevételek (melyek vagy előre számíthatók vagy csak becsülhetők a konkrét üzlettől függően) jelenértékének a határidős kiadások (melyek vagy előre számíthatók vagy csak becsülhetők a konkrét üzlettől függően) jelenértékét meghaladó részével.

Opciós ügyletnél az adatszolgáltató, mint az opció vásárlója (jogosultja) csak követelést mutathat ki. A nyitott opció adott napi (negyedév végi) értékét a jegyzett piaci ár vagy az alkalmazott árazási modell alapján kell meghatározni.

71-75. sorok: Derivatíva követelések tranzakciója belföldiekkel szemben

A negyedév során történt tranzakciók azon derivatív ügyletekhez kapcsolódnak, amelyeknek a tranzakció időpontjában pozitív értékük volt.

A derivatíva követelésekkel kapcsolatos tranzakció a derivatív ügylet állományváltozását eredményező fizetésekhez kapcsolódik, és az alábbi esetekben történhet:

a) az ügylet kötésekor (pl. opciós díj fizetés),

b) vételkor pozitív értékű derivatív pozíció megszerzésekor,

c) a pozíció kiértékelésétől függetlenül, a szerződés szerinti fizetéskor (pl. kamatswaphoz kapcsolódó kamatfizetés),

d) derivatív pozíció lezárásakor, eladásakor.

A derivatíva követelések átértékelődésből (az alapinstrumentum árának vagy más jellemzőjének változásából, vagyis nem fizetésből) eredő változását nem kell a tranzakciók között jelenteni. Az átértékelődéseket az MNB maradékelven számítja ki az állományváltozások és a tranzakciók különbségeként.

Tranzakcióként - a megfelelő szektorbontásban - az állománynövelő és állománycsökkentő forgalmak egyenlegét kell jelenteni, amely általában, de nem feltétlenül negatív előjelű (állománycsökkentő). A derivatív követelésekkel kapcsolatban jellemzően állománycsökkentő pénzmozgások, törlesztések történnek, de történhetnek állománynövelő (pl. currency swapok kamatfizetéséhez, opciós díj fizetéséhez, pozitív piaci értékű derivatív pozíció megvásárlásához kapcsolódó) forgalmak is.

Tőzsdei derivatív ügyletek esetében, ahol naponta kerül sor az ügyletek elszámolására és rendezésére, a derivatíva követelések tranzakciójaként az adatszolgáltató által kapott összegeket kell elszámolni negatív előjellel.

77-81. sorok: Derivatívák miatti tartozások állománya belföldiekkel szemben

Az adatszolgáltató rezidensekkel kötött, a negyedév végén piaci áron értékelt, nyitott határidős és opciós ügyletekből származó összes tartozását tartalmazza.

Egy nyitott határidős ügyletet akkor kell tartozásként kimutatni, ha az ügylet negyedév végén érvényes piaci áron történő lezárása esetén - piaci ár hiányában az adatszolgáltatónál használt árazási modellel számított értékelés alapján - a derivatív pozíció értéke negatív lenne. A tartozás - a pozíció - értéke megegyezik a határidős kiadások (melyek vagy előre számíthatók vagy csak becsülhetők a konkrét üzlettől függően) jelenértékének a határidős bevételek (melyek vagy előre számíthatók vagy csak becsülhetők a konkrét üzlettől függően) jelenértékét meghaladó részével.

Opciós ügyletnél az adatszolgáltató, mint az opció kiírója (kötelezettje) az opciós kötelezettség fennálltáig tartozást mutat ki.

83-87. sorok: Derivatíva tartozások tranzakciója belföldiekkel szemben

A negyedév során történt tranzakciók azon derivatív ügyletekhez kapcsolódnak, amelyeknek a tranzakció időpontjában negatív értékük volt.

A derivatíva tartozásokkal kapcsolatos tranzakció a derivatív ügylet állományváltozását eredményező fizetésekhez kapcsolódik, és az alábbi esetekben történhet

a) az ügylet kötésekor (pl. opciós díj bevétel),

b) negatív piaci értékű derivatív pozíció megszerzésekor,

c) a pozíció kiértékelésétől függetlenül, a szerződés szerinti fizetéskor (pl. kamatswaphoz kapcsolódó kamatfizetés),

d) derivatív pozíció lezárásakor, eladásakor.

A derivatíva tartozások átértékelődésből (az alapinstrumentum árának vagy más jellemzőjének változásából, vagyis nem fizetésből) eredő változását nem kell a tranzakciók között jelenteni. Az átértékelődéseket az MNB maradékelven számítja ki az állományváltozások és a tranzakciók különbségeként.

Tranzakcióként - a megfelelő szektorbontásban - az állománycsökkentő és állománynövelő forgalmak egyenlegét kell jelenteni, amely általában, de nem feltétlenül negatív előjelű (állománycsökkentő). A derivatív tartozásokkal kapcsolatban jellemzően állománycsökkentő pénzmozgások, törlesztések történnek, de történhetnek állománynövelő (pl. currency swapok kamatfizetéséhez, opciós díj bevételhez, negatív piaci értékű derivatív pozíció megszerzéséhez kapcsolódó) forgalmak is.

Tőzsdei derivatív ügyletek esetében, ahol naponta kerül sor az ügyletek elszámolására és rendezésére, a derivatíva tartozások tranzakciójaként az adatszolgáltató által fizetett összegeket kell elszámolni negatív előjellel.

A 88-95., valamint a 96-99. sorok a nem pénzügyi vállalatoknak, valamint a háztartásoknak megítélt hitelkeretek negyedév végi teljes összegét és az ezekből lehívott és a negyedév végén fennálló állományt tartalmazzák bruttó könyv szerinti értéken, a rulírozó és a nem rulírozó hiteleket külön kimutatva.

A 90-91., valamint a 94-95. sorokban a 88., valamint a 93. soron megadott hitelkereten belül a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott multicurrency hitelkeret negyedév végi teljes állományát, valamint az ebből lehívott és a negyedév végén fennálló állományt kell közölni bruttó könyv szerinti értéken, időszak végi hivatalos középárfolyamon forintra átszámítva.

A 88-91., valamint a 96-97. sorokban a rulírozó jellegű (folyószámla, rollover, stb.) hitelkeretekre vonatkozó adatokat kell jelenteni, amelyek esetében a törlesztett összegek a hitelkeret erejéig újra lehívhatók. A 88., 90. és 96. sorokban a rulírozó jellegű hitelkeretek teljes, a negyedév végén érvényes szerződésekben szereplő összegét, a 89., 91. és 97. sorokban pedig az ezekből lehívott és a negyedév végén fennálló hitelállományt kell megadni.

A 92-95., valamint a 98-99. sorokban a nem rulírozó jellegű hitelkeretekre vonatkozó adatokat kell jelenteni, amelyek esetében a törlesztett összegek nem hívhatók le újra. A 92., 94. és 98. sorokban a nem rulírozó jellegű hitelkeretek teljes, a negyedév végén érvényes szerződésekben szereplő összegét, a 93., 95. és 99. sorokban pedig az ezekből lehívott, a törlesztésekkel nem csökkentett, negyedév végén ismert hitelösszeget kell megadni.

02. tábla: A nem rezidensekkel szembeni egyes követelések és tartozások negyedév végi állományának országbontása

A Felügyeleti mérleg egyes tételeinek EU tagországok szerinti részletezését és egyéb külföldiekkel kapcsolatos állományaik együttes összegét tartalmazza a tábla. A nyújtott hitelek között jelentendők a repó ügyletekből származó követelések is, a monetáris intézményeknek nyújtott hitelek állományának pedig tartalmaznia kell a külföldi monetáris intézményeknél elhelyezett betétek állományát is. A betétek, egyéb források közé beleértendők a felvett hitelek, a repó ügyletekből származó kötelezettségek és a hitelként kapott hátrasorolt kötelezettségek is.

03. tábla: A Felügyeleti mérleg jelentés 06. táblája egyéb EU devizák összesen oszlopának devizánkénti részletezése

Ebben a táblában jelentendő a Felügyeleti mérleg jelentés 06. táblájának d) Egyéb EU devizák összesen oszlopában jelentett állományok további devizabontása millió forintban (egészre kerekítve). A táblának csak a 2004-től csatlakozott, de az eurót még be nem vezetett országok devizáiban fennálló állományokat kell tartalmaznia. Az egyes sorok tartalmára vonatkozó előírások azonosak a Felügyeleti mérleg jelentés 06. táblájánál leírtakkal.

MNB azonosító: F20

Kitöltési előírások

Költségvetési szervek mérleg-jelentése alrendszerenként (vagyonmérleg)

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 12/a. melléklete szerinti, a költségvetési szervek mérleg-jelentéseit kell megküldeni, az ott előírt tartalommal. Az évközi negyedévek jelentéseit az év végéről szóló előzetes (gyors) mérleg és a végleges mérleg egészíti ki.

Az adatszolgáltatást a központi költségvetési szervekre vonatkozóan fejezetenként és összesítve; a TB és elkülönített alapokra alaponként és alrendszerekre összesítve; a helyi önkormányzatokra megyénként és alrendszerre összesítve; a nemzetgazdasági elszámolásokra pedig önállóan kell teljesíteni. Amennyiben valamely szerv vagy (működési, ellátási) szektor adatai hiányoznak az összesítésből, azt az adatszolgáltatáskor jelezni kell.

MNB azonosító: F28

Kitöltési előírások

Helyi önkormányzatok összesített költségvetési jelentése

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. melléklete szerinti a helyi, a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó önkormányzati költségvetési jelentést kell megküldeni, az ott előírt tartalommal.

A negyedévek jelentéseit az év végéről szóló végleges (éves beszámolóból vett) jelentés egészíti ki.

Az adatokat megyénkénti és országos összesen bontásban kell átadni.

MNB azonosító: F21

Kitöltési előírások

Társadalombiztosítási alapok költségvetési jelentése

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 142. § szerinti pénzforgalmi jelentést kell megküldeni az ott előírt tartalommal.

Az Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési előirányzatainak teljesítéséről szóló, országos összesítésű havi adatszolgáltatások (előzetes adatok) mellett meg kell küldeni a végleges teljesítéseket tartalmazó éves beszámolókat is.

MNB azonosító: F32

Kitöltési előírások

A központi költségvetés bruttó adóssága

Általános előírások

Az adatszolgáltatás az ÁKK Zrt. által az államadósság havi alakulásáról készített szöveges tájékoztatóból és táblából áll. A táblában a központi költségvetés adóssága és az adósságváltozás összetevői szerepelnek hitel/értékpapír, forint/deviza, belföldi/külföldi bontásban. A forint értékpapírokat fajta szerint meg kell bontani.

MNB azonosító: F39

Kitöltési előírások

Nem monetáris pénzügyi közvetítők statisztikai mérlege

I. Általános előírások

1. A statisztikai mérleget a magyar számviteli szabályok szerint vezetett nyilvántartások alapján kell összeállítani. A statisztikai mérlegben szerepeltetett adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan egyéb előírások hiányában a felügyeleti mérleg összeállítására (ha az adatszolgáltató ilyet készít), illetve az adatszolgáltató könyvvezetési és beszámolási kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok az irányadóak. A mérlegben a deviza (valuta) tételeket forintra átszámítva, euro és egyéb deviza bontásban kell jelenteni.

2. A statisztikai mérleg az adatszolgáltató rezidens (belföldi) részére vonatkozik, a külföldi fióktelep (fióktelepek) eszközeit és forrásait ki kell hagyni. Az adatszolgáltató külföldi fióktelepe az annak átadott vagyonnal mint részesedéssel szerepeltetendő a mérleg eszköz oldalán.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A különféle eszközök, követelések összesen sorait értékvesztéssel csökkentett, értékelési különbözettel korrigált nettó értéken kell kitölteni.

A nyújtott hitelek és kölcsönök közé tartozik minden hitel vagy hitel jellegű követelés. Ide kell sorolni a halasztott fizetésből és a pénzügyi lízingből, illetve a faktoring ügyletből eredő követeléseket, továbbá valódi penziós ügyletből származó követeléseket is.

Az adatszolgáltató saját munkavállalói, részére nyújtott hitelek állományát is a megfelelő szektornál, a háztartásoknál kell szerepeltetni.

MNB azonosító: F57

Kitöltési előírások

A Magyar Államkincstár napi gyorsjelentése

Általános előírások

Az adatszolgáltatás a MÁK napi számlaszintű kimutatása aggregálásával készített táblákból áll. A táblákban a központi költségvetés, az elkülönített pénzügyi alapok és a társadalombiztosítási alapok bevételi és kiadási forgalmai, illetve az állami költségvetés finanszírozásához kapcsolódó pénzforgalmak szerepelnek a kincstári számlák alapján.

A táblázatok tartalmának, szerkezetének esetleges változásait év elején a MÁK köteles egyeztetni az MNB-vel. Az évközi változásokról az MNB-t (az e rendelet 3. sz. mellékletének 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a jelen adatszolgáltatásra vonatkozóan megadott személyt) az adatküldést megelőzően tájékoztatni kell.

MNB azonosító: F58

Kitöltési előírások

A Magyar Államkincstár havi jelentése az állami költségvetés alrendszereinek adatairól

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az államháztartás és egyes alrendszerei (központi költségvetés, elkülönített alapok, TB alapok) pénzügyi helyzetét bemutató, táblákból és szöveges magyarázatokból álló jelentést kell megküldeni. Az adatszolgáltatásnak a következő tartalmú táblákat kell magába foglalnia:

A központi költségvetés előzetes mérlege

A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak részletezése

Kimutatás az ÁFA befizetésekről

Kimutatás a családtámogatásokról

Kimutatás a lakástámogatásokról

A TB alapok hitelállományának havi alakulása

A társadalombiztosítási költségvetés előzetes mérlege

A társadalombiztosítás bevételeinek és kiadásainak havi alakulása

A nem TB alapot terhelő ellátások pénzforgalmának havi alakulása

Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének előzetes teljesítése (alaponként)

Tájékoztató az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételekről

Tájékoztató az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásokról

Tájékoztató az adósságtörlesztésekről

MNB azonosító: F66

Kitöltési előírások

A pénzpiaci alapok nem rezidensekkel szembeni követelés- és tartozásállományának országbontása

I. Általános tudnivalók

A pénzpiaci alapok meghatározását e melléklet I. A. 4. pontja tartalmazza.

A pénzpiaci alapok körét az MNB évente - november hónapban - felülvizsgálja. A tárgyidőszak utolsó napján már működő, valamint a novemberi felülvizsgálatkor a pénzpiaci alapok körébe bekerülő alapok vonatkozásában kell az adatszolgáltatást teljesíteni.

A táblában a pénzpiaci alapok nem rezidensekkel szembeni követelés (elhelyezett betét és repó ügyletekből származó követelések, a portfolióban lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok lejárat szerinti bontásban, pénzpiaci alapok befektetési jegyei, valamint az alap tulajdonában lévő részvények és egyéb részesedések) állományokat és a mérlegben a forrásoldalon a felvett hitel és a repó ügyletekből szerzett forrás sorokon szereplő állományok együttes összegét kell kimutatni az Európai Unió tagországainak és egyéb külföld országbontásnak megfelelő részletezettséggel.

A táblát a hó végi főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani, de az állományokat módosítani kell a tárgynapot érintő, a harmadik munkanapig ismertté vált helyesbítésekkel, visszamenőleges rendező tételekkel.

Az adatok tartalmára, értékelésére, stb. vonatkozóan - jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - a Számv. tv., a Htp., a Tpt. és a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet szabályai az irányadóak.

A külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek hó végi állományát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos deviza árfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.

Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket magyar országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hó utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig a pénzpiaci alap által a legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.

A táblában szereplő saját vagyontárgyakat - pl. követeléseket vagy értékpapírokat (továbbiakban: vagyontárgyak) -eredeti (szerződés szerinti) lejárattal kell szerepeltetni és nem csökkentve állományukat a valódi penziós ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével. Az elhelyezett betétek és a repó ügyletekből származó követelések elhatárolt kamat és értékvesztés nélkül jelentendők.

A felvett hitel és repó ügyletekből szerzett forrásokat az üzleti évet időarányosan terhelő elhatárolt kamatok nélkül kell jelenteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Elhelyezett betétek és repó ügyletekből származó követelések (a-b oszlop)

Ezeken a sorokon kell lejelenteni a pénzpiaci alapok által hitelintézeteknél elhelyezett betéteket, ideértve a pénzpiaci alap hitelintézetnél vezetett elszámolási számláját is, valamint az óvadéki típusú repó ügyletekből származó követeléseket.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (c-f oszlop)

Ezekben az oszlopokban kell bemutatni a pénzpiaci alap portfoliójában lévő GMU tagországok, illetve egyéb külföld megfelelő szektorai (monetáris és nem monetáris intézmények) által kibocsátott kötvényeket a kért lejárati bontásnak megfelelően.

Pénzpiaci alapok befektetési jegyei (g oszlop)

Ebben az oszlopban a pénzpiaci alap tulajdonában lévő más pénzpiaci alap által kibocsátott befektetési jegyek állományát kell szerepeltetni, GMU és egyéb külföld bontásban.

Részvények és egyéb részesedések (h oszlop)

Itt kell szerepeltetni a pénzpiaci alap által birtokolt részvények, részesedések, valamint a nem pénzpiaci alapok által kibocsátott befektetési jegyek állományát GMU tagországok, illetve egyéb külföld szerint bontva.

Hitelintézektől felvett hitel és repó ügyletekből szerzett forrás (i oszlop)

Ebben az oszlopban a pénzpiaci alap nevében (az alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából) hitelintézettől felvett hitelt, valamint a pénzpiaci alap óvadéki típusú repó ügyletekből származó kötelezettségeit kell szerepeltetni a táblában szereplő bontásnak megfelelően.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást, illetve a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 9., illetve 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: F97

Kitöltési előírások

Állami, önkormányzati, illetve közszolgáltató vállalatok főbb pénzügyi adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

Az első adatszolgáltatást az első naptári negyedévről mint tárgynegyedévről kell elkészíteni, és a tárgyévre vonatkozó utolsó adatszolgáltatás a tárgyév negyedik negyedévéről készül. A tárgyév négy negyedévére vonatkozó adatszolgáltatást annak a kijelölt adatszolgáltatónak is el kell készítenie, amely tulajdonosi körében (szektorában) vagy tevékenységében a tárgyév folyamán változás történt.

2. Az adatszolgáltatás tábláját a magyar számviteli előírások figyelembevételével, a számviteli nyilvántartások alapján, millió forintban kell kitölteni. A jelentendő adatok a kijelölt adatszolgáltatóra, mint önálló cégnévvel és azonosítóval működő szervezetre vonatkoznak, vállalatcsoportra vonatkozó, konszolidált adatokat szerepeltetni nem szabad.

Minden alkalommal adatot kell szolgáltatni a tárgyévet megelőző naptári évről, illetve a tárgyév adott negyedévéről (tárgynegyedévről). Amennyiben az előző évre vonatkozó adatok változtak az előző adatszolgáltatás óta, a táblában frissíteni kell azokat. Az évközi negyedévek adatai, illetve az év végére, év egészére vonatkozó adatok becsléseket tartalmazhatnak. Becslést kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltató nem zárja le könyveit a naptári negyedévek végén, vagy a zárás az adatszolgáltatási határidő előtt nem történik meg. Az évközi negyedévek (előzetes) adatait azok esetleges (újabb információ miatti) változása esetén nem kell újra jelenteni.

11. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A tábla egyes sorainak tartalma:

12. Ebből: Nem számlázott szolgáltatás, előleg

Az aktív időbeli elhatárolásokból ki kell emelni a bevételek és a ráfordítások elhatárolásának azt a részét, amely (még) nem számlázott szolgáltatásokhoz, adott előlegekhez kapcsolódik. Ilyen az igénybevett folyamatos szolgáltatásokra adott előleg, előfizetési díj, bérleti díj, vagy a teljesített szolgáltatások még nem számlázott, vevő követelések között meg nem jelenített része (pl. mérőben maradt energia). A tétel becsléssel is meghatározható.

13. Mérlegfőösszeg

Év közben az eszközök és a források egy részének esetleges becslése miatt becslést is tartalmazhat. Fenn kell azonban állnia a táblán belül az alábbi összefüggéseknek:

13. sor=1.sor+3.sor+4.sor+5.sor+6.sor+9.sor+11.sor, illetve

13.sor>14.sor+16.sor+24.sor (mivel a tábla a céltartalékokra nem kérdez rá)

14. Saját tőke

Év közben, illetve év végi előzetes (első) adatszolgáltatáskor évközi halmozott, illetve előzetes, megszavazott osztalékkal nem csökkentett eredményt tartalmazó saját tőkét kell jelenteni. Az éves adatot a későbbiekben módosítani kell az éves beszámolónak megfelelő (megszavazott osztalékot nem tartalmazó) összegre. Az évközi, illetve év végi első (tárgynegyedévi) adatközlésben az egyértelmű elszámolás érdekében akkor is a saját tőkében kell szerepeltetni a megszavazott osztalékot, ha annak összege már egyébként ismert, vagy esetleg már kifizették.

15. Ebből: Eredmény

Év közben, illetve év végén az első adatközléskor (negyedik negyedévi tárgyidőszak esetén) előzetes, osztalékot is tartalmazó számviteli eredmény. Amennyiben az adatszolgáltató könyvei a tárgynegyedévre vonatkozóan még nincsenek lezárva, az eredményt (az elhatárolások becslésével összhangban) becsülni kell. A későbbi adatszolgáltatásokban, az éves adatok véglegessé válása után, az eredményt módosítani kell az éves beszámoló mérleg szerinti eredményére, és így kell szerepeltetni az Adat az előző év végén oszlopban. Ennek megfelelően változik a saját tőke, illetve a kötelezettségek adata is.

18. Ebből: Átvett állami, önkormányzati vagyon miatti kötelezettség

A koncesszióba, vagyonkezelésbe átvett állami, önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan képzett, egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott összeget kell szerepeltetni ezen a soron (amennyiben az adatszolgáltató ilyen kötelezettséget kimutat).

23. Ebből: Kötelezettségek tulajdonos felé

Jellemzően osztalékból, részesedésből fakadó kötelezettség az alapítókkal, tulajdonosokkal szemben, függetlenül attól, hogy a mérlegben milyen tételen helyezkedik el (kapcsolt vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettség, egyéb rövid lejáratú kötelezettség). Az adat tartalmát a saját tőkével, az eredménnyel, illetve a fizetett osztalékkal (32. sor) összhangban kell megállapítani.

27. Belföldi vállalatnak adott forint kölcsön

A 3. és a 8. sorban szerepeltetett adott kölcsönök azon része tartozik ide, amelyet más belföldi gazdálkodó szervezetnek nyújtott az adatszolgáltató forintban. Kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő partnereket is figyelembe kell venni.

28. Belföldi vállalatnak adott deviza kölcsön

A 3. és a 8. sorban szerepeltetett adott kölcsönök azon része tartozik ide, amelyet más belföldi gazdálkodó szervezetnek nyújtott az adatszolgáltató külföldi pénznemben. Kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő partnereket is figyelembe kell venni.

29. Államháztartástól kapott pénzeszközök

Az államháztartástól, tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő szervezettől kapott tőkeemelés, kölcsön, támogatás pénzforgalma a tárgyévben. Ide kell sorolni az uniós támogatásokból átvett pénzösszeget is.

30. Működési költségek összesen

Az üzemi, üzleti eredményig terjedő valamennyi költség, ráfordítás tárgyévi összege, beleértve az anyagjellegű, személyi jellegű és egyéb ráfordításokat, valamint az értékcsökkenést. Meghatározásánál év közben becslés is alkalmazható.

MNB azonosító: F98

Kitöltési előírások

Részletes éves beszámolót készítő vállalatok mérlege

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az általa elektronikusan feldolgozott, normál (nem egyszerűsített), nem konszolidált éves vállalati beszámolók "A", illetve "B" típusú mérlegeit köteles megküldeni. Az adatállományban szerepeltetni kell a vállalatok törzsszámát (az adószám első nyolc karakterét), a beszámoló pénznemét és pénzegységét, valamint a bázisévi és tárgyévi mérlegadatokat.

MNB azonosító: H01, H09

Kitöltési előírások

A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai

I. Általános előírások

1. A szövetkezeti hitelintézetek vonatkozásában a H09 adatszolgáltatás esetében, illetve az EGT fióktelepek vonatkozásában a H01 adatszolgáltatás esetében az adatszolgáltatói kör felülvizsgálatára minden évben a június 30-ai Felügyeleti mérleg alapján kerül sor. Az adatszolgáltatói körbe újonnan belépő szövetkezeti hitelintézeteknek és EGT fióktelepeknek a mérethatár felülvizsgálatát követő évtől kell eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

2. Az adatszolgáltatást a KSH mindenkor érvényes TEÁOR listájának (A Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) segítségével kell kitölteni. A TEÁOR szerint pénzügyi jellegű főtevékenységet végző nem pénzügyi vállalatok adatait a "17. Pénzügyi, biztosítási tevékenység" soron kell jelenteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01-04. táblák és a Felügyeleti mérleg adatai között kötelező egyezőség áll fenn, amelynek a "Nemzetgazdasági ágazatok összesen" sorra kell érvényesülnie. A kötelező összefüggéseket e rendelet 3. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Azoknak a bankoknak és szakosított hitelintézeteknek, melyeknek van külföldi fióktelepük, a fióktelepek adataival bővített felügyeleti mérleggel kell az egyezőséget biztosítaniuk.

2. A 01-03. és 05. táblákban hitel állományi adatokat könyv szerinti bruttó (értékvesztéssel és értékelési különbözettel nem módosított) értéken kell megadni. A 04. tábla az összes forint és deviza hitelállományt tartalmazza könyv szerinti nettó (értékvesztéssel és értékelési különbözettel módosított) értéken.

3. A 05. tábla 16-18. sorainál a vállalkozások besorolására a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni:

MNB azonosító: H34

Kitöltési előírások

A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele

I. Általános előírások

1. Az EGT fióktelepek vonatkozásában az adatszolgáltatói kör felülvizsgálatára minden évben a június 30-ai Felügyeleti mérleg alapján kerül sor. Az adatszolgáltatói körbe újonnan belépő EGT fióktelepeknek a mérethatár felülvizsgálatát követő évtől kell eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az adatszolgáltatás tábláiba a saját dolgozók részére nyújtott hitelek állományát is be kell besorolni, ebből következően az adatszolgáltatást a csak saját dolgozói hitelállománnyal rendelkező adatszolgáltatóknak is el kell készíteniük.

2. A saját dolgozók részére nyújtott, államilag nem támogatott forint lakáshiteleket a "piaci kamatozású és egyéb" megnevezésű sorokban/oszlopokban kell szerepeltetni. Amennyiben saját dolgozói lakáshitel nyújtása deviza alapon történik, azt - elkülönítés nélkül - a deviza lakáshitelek között kell szerepeltetni.

Az adatszolgáltatáson belüli és a Felügyeleti mérleghez kapcsolódó kötelező egyezőségeket az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti technikai segédlet tartalmazza. Az adatszolgáltatás tábláiban szereplő, összesített hitelportfolióra vonatkozó adatoknak meg kell egyezniük a Felügyeleti mérlegben (F01, F08, F09), a külföldön fióktelepet működtető hitelintézetek esetében a külföldi fióktelepek adatait is tartalmazó adatszolgáltatásban (F77, F79, F80) a háztartások részére nyújtott hitelek összesített állományával.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: A hitel portfolió megoszlása minősítési kategóriák és fizetési késedelem szerint, valamint a leírt és az eladott követelések megoszlása

A táblában a kintlevőségek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló jogszabályi előírások szerinti minősítés alapján kell a kockázatvállalást jelentő állományi adatokat szerepeltetni. Az egyes minősítési kategóriában egyaránt fel kell tüntetni az állományok nettó és könyv szerinti bruttó értékét. A kettő hányadosának meg kell felelnie a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak. A leírt, a problémamentes, valamint nem problémamentes eladott követelések esetében a tárgyévi kumulált adatokat kell szerepeltetni.

A portfolió fizetési késedelem szerint megbontásakor a korábbi évektől eltérően nem a tételenkénti lejáratot kell jelenteni, hanem az adott ügyféllel szembeni legrégebben lejárt követelés szerint kell besorolni. Ezért a tábla ezen részének kitöltésénél az alábbiakat kell figyelembe venni:

Késedelmesnek minősül az a követelés, amely esetében az ügyfél tőke-, illetve kamattörlesztési késedelemben van, vagy a hitelintézet lejárttá teszi, illetve jogszabály szerint lejárttá válik és a hitelintézet a számviteli szabályok szerint hitelezési veszteségként még nem írta le. A táblázatban csak a tőkeköveteléseket kell könyv szerinti bruttó értéken szerepeltetni.

A "fizetési késedelem nélkül" oszlopban csak azokkal az ügyfelekkel szembeni kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél a teljesítés a szerződés szerint történik.

Az ügyféllel szembeni összes kockázatvállalást a különböző termékcsoportok szerinti soroknál a legrégebben lejárt követelések között kell szerepeltetni. Amennyiben egy ügyféllel szemben a hitelintézet több kockázatvállalási szerződéssel, illetve többfajta kockázatvállalással is rendelkezik, akkor az ügyféllel szembeni kockázatvállalásnak minősülő teljes állományt kockázatvállalás típusonként a legrégebbi lejáratnak megfelelő oszlopban kell szerepeltetni. Legrégebbi lejáratnak minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződés szerint még nem teljesített, attól függetlenül, hogy a 30 napon túl lejárt kamatköveteléseket a számviteli szabályok szerint függővé kell tenni, és nem szabad a követelések között szerepeltetni.

Vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nem fizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a hitelintézet a követelést mikor vásárolta.

02. tábla: A lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghitelek megoszlása LTV arány és hitelcél szerint

A tábla 1-11. sorában a lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel állományt LTV-arány (hitel aránya a fedezetül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékéhez) alapján kell bemutatni. A hitelbiztosítéki érték meghatározásánál a fedezetül szolgáló ingatlanok aktuális, a legfrissebb rendelkezésre álló információkon alapuló értékét kell figyelembe venni. A több részletben folyósításra kerülő hitelek esetében a besorolást a teljes engedélyezett hitelösszeg alapján számított LTV arány szerint kell elvégezni. Lakáscélú hitelek esetében az új lakásokhoz kapcsolódó hitelek besorolása a hitel engedélyezésénél figyelembe vett hitelbiztosítéki érték alapján történik.

A jelzálogfedezet nélkül nyújtott lakáscélú hiteleket külön soron kell szerepeltetni.

A lakáscélú hitelállomány besorolásakor az állami kezességvállalás mellett köztisztviselők és közalkalmazottak részére nyújtott, valamint a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (1.12.) Korm. rendelet alapján nyújtott hitelek állományát kiemelten kell szerepeltetni.

A negyedév során deviza alapon folyósított hitelek forintban kifejezett értékének meghatározásánál a tárgynegyedév végére vonatkozó MNB deviza középárfolyamot kell figyelembe venni.

A tábla 12-14. sorában a tárgynegyedév során folyósított lakáscélú hiteleket a finanszírozott ingatlan jellege (új, használt, egyéb cél) alapján - az LTV aránytól függetlenül is - be kell sorolni.

03. tábla: A háztartások hiteleinek hátralévő lejárat szerinti bontása, valamint hitelek utáni tőketörlesztések

A tábla a-h oszlopában a háztartások hiteleinek cash-flow alapon számított hátralévő futamidejét kell szerepeltetni, termékek szerinti megbontásban.

Az a) Lejárt oszlopban könyv szerinti bruttó értéken ki kell emelni a lejárt tételeket. A b)-f) oszlopokban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni. A halasztott fizetésű lakáscélú és tandíjhitelek esetében a tőkésített kamatokat, amelyekre a Hitkr. szerint céltartalékot kell képezni, a lejárati bontásban nem szabad feltüntetni.

A g) oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő eszköztételeket kell feltüntetni.

A tábla 16-18. sorában azon hitelekhez kapcsolódó kombinált konstrukciók cash-flow adatait kell kiemelni, melyeknél a hiteltörlesztést (tőke és/vagy kamat) nem közvetlenül a banknak, hanem valamilyen kapcsolt termékre (lakás-takarékpénztár, unit-linked biztosítás, stb.) történik. Azon összegek, melyek közvetlenül a bankhoz kerülnek törlesztésre, ezekben a sorokban nem szerepelhetnek. (Tegyük fel, hogy egy kombinált termék esetében az ügyfél a banknak az első 8 évben csak a kamatokat fizeti, míg a tőke a kapcsolt terméken halmozódik. A nyolcadik év elteltével esedékes a felhalmozott tőkének a bank részére történő átutalása. A jelentés 1-14. sorában az átutalandó összeget a megfelelő hátralévő lejárat szerint kell besorolni, majd ugyanezt azt összeget a 16-18. sorban is ki kell mutatni a megfelelő terméknél.)

A tábla i)-j) oszlopában a háztartások részére nyújtott összes hitel adott negyedévi tőketörlesztését kell szerepeltetni, termékek szerinti megbontásban.

A negyedév során deviza alapon törlesztett (előtörlesztett) hitelek forintban kifejezett értékének meghatározásánál a tárgynegyedév végére vonatkozó MNB deviza középárfolyamot kell figyelembe venni. Előtörlesztés alatt a hitel- vagy kölcsönszerződésben rögzített esedékességeket megelőző, részleges vagy teljes tőke-visszafizetést kell érteni.

A tábla 19-20. sora az adott negyedévben a banknak "járó", de kapcsolt konstrukciókra fizetett/fizetendő kamat-, illetve tőketörlesztések összegét tartalmazza. Amennyiben a banknak a tényleges befizetésekről nincs információja, úgy a hitel nyújtásakor kalkulált kamat, illetve tőketörlesztési kötelezettséget kell ezen sorokon szerepeltetni.

MNB azonosító: K01

Kitöltési előírások

Jelentés a nem pénzügyi vállalatok betéteinek és hiteleinek kamatlábáról

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 3. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Új szerződés

Az új szerződéseket a szerződéskötés időpontjára/hónapjára vonatkozóan beküldött statisztikában kell jelenteni.

Az új szerződések értékét három tizedesjegy pontossággal, a százalékos formában kifejezett adatokat pedig négy tizedesjegy pontossággal kell jelenteni.

Kamatláb értékre akkor jelenthető 0.0000, ha a kamatláb ténylegesen 0%. Abban az esetben, ha az adott konstrukció esetében a tárgyhónapban nincs új szerződés vagy állomány, akkor a cellát üresen kell hagyni (").

2. Állomány

A hó végi állományok nagyságát - kivéve a 06. tábla folyószámlahitel sorát - nem kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mivel megegyeznek a Felügyeleti mérleg megfelelő soraival (az alábbi kivételekkel: az adatszolgáltatásban nem kell figyelembe venni a rossz hitelek, valamint a hitelek között kimutatott esedékes, de függővé nem tett kamatkövetelések állományát). Amennyiben a Felügyeleti mérlegben az adott sorhoz tartozó állomány nem éri el a félmillió forintot, nem kell hozzá kamatlábértéket jelenteni.

Az állományokra vonatkozóan a tárgyidőszak utolsó napján az adott hitelekre és betétekre vonatkozó aktuális kamatlábat kell kimutatni (és nem a meghirdetettet).

A folyószámlahitelek, és a látra szóló és folyószámlabetétek esetében csak az állományokra vonatkozó kamatlábat kell jelenteni.

A rossznak minősített hitelek állományát és kamatlábát a súlyozott átlagkamatláb meghatározásánál nem kell figyelembe venni.

Az átlagkamatláb számításánál nem kell figyelembe venni a követelések között kimutatott esedékes, ki nem fizetett, de függővé nem tett kamatok, kamatjellegű jutalékok állományát sem (amennyiben ezek nem kamatoznak).

Amennyiben az adatszolgáltatás állományi tábláiban valamely soron azért nem szerepel kamatláb, mert a felügyeleti mérleg vonatkozó állományai csak rossz hiteleket vagy a követelések között kimutatott esedékes, ki nem fizetett, de függővé nem tett kamatokat, kamatjellegű jutalékokat tartalmaznak, az aktuális és évesített kamatlábra is "na"-t értéket kell jelenteni.

Az interest-pool típusú (számlaegyenleg átvezetéssel nem járó) cash-pool szolgáltatás keretében rendszeres időközönként elszámolt kamatkülönbözetet az adatszolgáltatásban nem kell figyelembe venni.

Az euróban denominált új szerződések szerződésértékét az MNB által közzétett, a tárgyidőszak utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

3. Piaci kamatláb és kamattámogatás

Az adatszolgáltatásban szerepeltetni kell a piaci kamatozású és a kedvezményes kamatozású konstrukciókat is. A kamatstatisztika keretében azokat a betéti, illetve hitelkamatlábakat kell jelenteni, melyeket az adatszolgáltató az egyes betétekre fizet, illetve a hitelekre kap. Amennyiben az ügyfélnek vagy az ügyfél által fizetett kamatláb eltér attól, amit az adatszolgáltató ténylegesen kap, illetve fizet, akkor az ügyfél felé meghatározott kamatlábat korrigálni kell, és a korrigált kamatlábat kell az adatszolgáltatásban szerepeltetni.

4. Évesített kamatláb

Az évesített kamatlábra vonatkozó számítási példák az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben találhatók.

5. Kamatfixálás, változó kamatozás

Az új szerződésekre vonatkozó táblában (01 tábla) a betétek és a hitelek kategóriákba sorolásának alapja a következő:

a) a lekötött betétek besorolásának alapja az eredeti lejárat,

b) a hitelek esetében a besorolás alapja nem a hitel eredeti lejárata, hanem az, hogy mennyi időre rögzített előre a kamatláb (kamatfixálás).

Az állományi táblákban a hiteleket és a lekötött betéteket az eredeti lejárat alapján kell a megfelelő kategóriába besorolni.

A nem pénzügyi vállalatok számára nyújtott hiteleket másrészről a hitel összege szerint kell a megfelelő kategóriákba sorolni. A forinthiteleket az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell euróra átszámítani.

6. Instrumentumok

A Felügyeleti mérleg adatszolgáltatás és a jelen adatszolgáltatás instrumentumai közötti összefüggést bemutató táblázatot a jelen rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Az értéknap miatti korrekciókat a Felügyeleti mérleg adatszolgáltatással egyező módon kell figyelembe venni, vagyis azokra az állományokra vonatkozóan kell jelenteni az átlagos kamatlábakat, amelyek a Felügyeleti mérlegben is kimutatásra kerülnek.

MNB azonosító: K02, K12

Kitöltési előírások

Napi jelentés a bankközi forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

Napi jelentés a bankközi overnight forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

I. Általános előírások

1. A bankközi forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról szóló kamatstatisztika (K02) az adatszolgáltatók egymással, a tárgynapon kötött piaci kamatozású - az overnight kötéseken kívüli fedezetlen bankközi pénzpiaci ügyleteinek adatait tartalmazza.

2. A bankközi overnight forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról szóló kamatstatisztika (K12) az adatszolgáltatók egymással, a tárgynapon piaci feltételekkel kötött fedezetlen bankközi pénzpiaci overnight (o/n) ügyleteinek adatait tartalmazza.

3. A hitelkeret-szerződés alapján lehívott összegeket és a lehíváskor érvényes kamatlábat is jelenteni kell mindkét adatszolgáltatás esetében.

4. Tárgynap: a tárgynapi ügyletek közé az adott napon a VIBER zárási időpontjáig kötött ügyletek sorolandók.

5. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 3. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

a) A szerződő partner azonosító kódja: bankközi ügyletben részt vevő szerződő fél megnevezése a törzsszám megadásával.

b) A tárgynapon kötött szerződés összege: összeg millió Ft-ban.

c) A bankközi ügylet értéknap szerinti kezdő dátuma: az értéknap, o/n ügyletnél egybeesik a tárgynap dátumával.

d) A bankközi ügylet záró dátuma: a naptári nap megjelölése.

e) Kamatláb (%-ban): az ügylet során alkalmazott nominális kamatláb értéke.

f) Felvét vagy kihelyezés: hitelfelvétel esetén "F", pénzpiaci kihelyezés esetén "K" betűt kell feltüntetni.

MNB azonosító: K03

Kitöltési előírások

Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények betéteinek és hiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorának meghatározására vonatkozó rendelkezéseket e melléklet I: A. 4. pontja tartalmazza.

Kamatláb és hitelköltség mutató értékre akkor jelenthető 0.0000, ha a kamatláb ténylegesen 0%. Abban az esetben, ha az adott konstrukció esetében a tárgyhónapban nincs új szerződés vagy állomány, akkor a cellát üresen kell hagyni (").

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 3. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Új szerződés

Az új szerződések a szerződéskötés időpontjára/hónapjára vonatkozóan beküldött statisztikában jelentendőek.

Az új szerződések értékét három tizedesjegy pontossággal, a százalékos formában kifejezett adatokat pedig négy tizedesjegy pontossággal kell jelenteni. Az adatszolgáltatás 10-es táblájának "a" oszlopában az állományok értékét is három tizedesjegy pontossággal kell jelenteni.

2. Állományi tábla

A hó végi állományok nagyságát nem kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mivel megegyeznek a felügyeleti mérleg megfelelő soraival (az alábbi kivételekkel: ezen adatszolgáltatásban nem kell figyelembe venni a rossz hitelek, valamint a hitelek között kimutatott esedékes, de függővé nem tett kamatkövetelések állományát.) Amennyiben a Felügyeleti mérlegben az adott sorhoz tartozó állomány nem éri el a félmillió forintot, nem kell hozzá kamatlábértéket jelenteni.

A 10-es táblában a többi táblától eltérően a hó végi állomány nagyságát is jelenteni kell.

Az állományokra vonatkozóan a tárgyidőszak utolsó napján az adott hitelekre és betétekre vonatkozó aktuális kamatlábak súlyozott átlagát kell kimutatni (és nem a meghirdetettet).

A folyószámlahitelek, és a látra szóló és folyószámlabetétek esetében csak a 02-es és 06-os táblákban az állományokra vonatkozó kamatlábat kell jelenteni.

A rossznak minősített hitelek állományát és kamatlábát a súlyozott átlagkamatláb meghatározásánál nem kell figyelembe venni.

Az átlagkamatláb számításánál nem kell figyelembe venni a követelések között kimutatott esedékes, ki nem fizetett, de függővé nem tett kamatok, kamatjellegű jutalékok állományát sem (amennyiben ezek nem kamatoznak).

Amennyiben az adatszolgáltatás állományi tábláiban valamely soron azért nem szerepel kamatláb, mert a felügyeleti mérleg adatszolgáltatás vonatkozó állományai csak rossz hiteleket vagy a követelések között kimutatott esedékes, ki nem fizetett, de függővé nem tett kamatokat, kamatjellegű jutalékokat tartalmaznak, az aktuális és évesített kamatlábra is "na"-t értéket kell jelenteni.

Az euróban denominált új szerződések szerződésértékét, valamint a svájci frankban denominált hitelek új szerződéseinek értékét, valamint hó végi állományát az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

3. Piaci kamatláb és kamattámogatás

Az adatszolgáltatásban szerepeltetni kell a piaci kamatozású és a kedvezményes kamatozású konstrukciókat is. A kamatstatisztika keretében azokat a betéti, illetve hitelkamatlábakat kell jelenteni, melyeket az adatszolgáltató az egyes betétekre fizet, illetve a hitelekre kap. Amennyiben az ügyfélnek vagy az ügyfél által fizetett kamatláb eltér attól, amit az adatszolgáltató ténylegesen kap, illetve fizet, akkor az ügyfél felé meghatározott kamatlábat korrigálni kell, és a korrigált kamatlábat kell az adatszolgáltatásban szerepeltetni.

A lakáscélú hitelek esetében a csak eszközoldali kamattámogatásos konstrukcióknál az ügyfél felé felszámított kamatlábhoz hozzá kell adni az eszközoldali kamattámogatás mértékét.

A csak forrásoldali, illetve az eszköz- és forrásoldali kamattámogatásos konstrukciók esetében a nem jelzálogbank adatszolgáltatónak a kamatkorrekció módja a következő:

- Használt lakás vásárlására nyújtott hitelek esetében az ügyfél felé felszámított kamatlábhoz hozzá kell adni az ÁKK honlapján a tárgyidőszakra közzétett, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése szerint irányadó, a hitelszerződésben megállapított kamatfixálás időtartamához legközelebb eső eredeti futamidejű állampapírhozam 40%-át,

- Új lakás vásárlására nyújtott hitelek esetében pedig az előzőekben meghatározott állampapírhozam 60%-át kell hozzáadni az ügyfél felé felszámított kamatlábhoz.

Jelzáloghitelintézet adatszolgáltató esetében a tárgyhónapban kapott eszköz- és forrásoldali kamattámogatás mértékével kell korrigálni az ügyfélkamatlábat.

Forrásoldali kamattámogatásos konstrukcióknak tekintjük a nem jelzálogbank adatszolgáltatók azon hiteleit is, amelyeket várhatóan átad/elad valamely jelzálogbank adatszolgáltatónak.

A kamattámogatásos konstrukciók korrekcióját az új szerződéses valamint az állományi táblák esetében is a fenti módon kell elvégezni.

Azon termékek esetében, ahol a futamidő elején a meghirdetett akciós kamatlábbal, utána azonban normál (nem akciós) kamatlábbal kamatozik tovább a hitel, a hitelköltség mutató számításánál csak az akciós időszakra szabad az akciós kamatlábat figyelembe venni, a futamidő hátralévő részére a szerződéskötés időpontjakor ismert, az adott konstrukcióra vonatkozó nem akciós kamatlábbal kell számolni.

4. Évesített kamatláb

Az évesített kamatlábra vonatkozó számítási példák az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, MNB honlapján közzétett technikai segédletben találhatók.

5. Hitelköltség mutató

Az új szerződésekre vonatkozó hitelköltség mutató számítására a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendeletnek a teljes hiteldíj mutató számítására vonatkozó rendelkezései az irányadóak, a következő eltérésekkel:

a) A hitelköltség mutató számításánál a szerződésben rögzített egyedi feltételeket kell figyelembe venni.

b) A hitelköltség mutatót a 3 hónapnál rövidebb lejáratú hitelek esetében is meg kell határozni.

c) A támogatott konstrukciók esetében a kamattámogatás mértékével korrigált kamatlábat kell figyelembe venni a hitelköltség mutató számításánál. A hitelköltség mutató nagyobb vagy egyenlő az adott soron jelentett évesített kamatlábnál.

6. Kamatfixálás, változó kamatozás

Az új szerződésekre vonatkozó táblában a betétek és a hitelek kategóriákba sorolásának alapja a következő:

a) a lekötött betétek besorolásának alapja az eredeti lejárat,

b) a fogyasztási, ingatlan és egyéb hitelek esetében a besorolás alapja nem a hitel eredeti lejárata, hanem az, hogy mennyi időre rögzített előre a kamatláb (kamatfixálás).

Az állományi táblákban (02, 04, 06, 08 és 10-es táblákban) a hiteleket és a lekötött betéteket az eredeti lejárat alapján kell a megfelelő kategóriába besorolni.

7. Instrumentumok

A Felügyeleti mérleg adatszolgáltatás és a jelen adatszolgáltatás instrumentumai közötti összefüggést bemutató táblázatot a jelen rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Az értéknap miatti korrekciókat a felügyeleti mérleg adatszolgáltatással egyező módon kell figyelembe venni, vagyis azokra az állományokra vonatkozóan kell jelenteni az átlagos kamatlábakat, amelyek a Felügyeleti mérlegben is kimutatásra kerülnek.

MNB azonosító: K13

Kitöltési előírások

Jelentés a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások betéteinek és hiteleinek kamatlábáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást évente egyszer, a tárgyév január utolsó munkanapján meghirdetett kamatláb alapján kell elkészíteni. Amennyiben az adott konstrukcióban nincs meghirdetett kamatláb, de történt ügyletkötés a tárgyhónapban, akkor az adott típusú konstrukcióban a tárgyhónapban (tárgyhónap: január) kötött legalacsonyabb összegű szerződés kamatlábát kell jelenteni. Amennyiben több azonos összegű szerződés van, a legrövidebb futamidejűt kell választani az adott kategórián belül.

Ez alól kivételt képeznek a nem pénzügyi vállalati hitelek, ahol elsősorban az általánosan meghirdetett kamatlábat kell jelenteni, ha nincs ilyen, akkor a prime rate-et, és amennyiben prime rate-et sem tesz közzé az adatszolgáltató, akkor kell a tárgyhónapban kötött legkisebb összegű szerződés kamatlábát jelenteni.

Másik kivételt a lakossági betétek jelentik, ugyanis elsősorban a hagyományos (nem kiemelt) lakossági ügyfelek felé meghirdetett kamatlábakat kell figyelembe venni. Amennyiben azonban nincs meghirdetett kamatláb, a tárgyhónapban kötött legalacsonyabb összegű szerződés kamatlába jelentendő, amely szerződés lehet private banki konstrukció is.

2. Amennyiben egy adott soron meghatározott konstrukció nem jellemző az adatszolgáltatóra - azaz nincs meghirdetett kamatlába, és az adott termékre nem is köt szerződést - akkor az adatszolgáltatásban 0%-ot kell szerepeltetni az adott soron.

3. A táblában a tárgyidőszak utolsó napján az adott instrumentum-kategóriában az adatszolgáltató által meghirdetett kamatlábakat kell jelenteni. Az adatszolgáltatás csak a piaci feltételű (kamatozású) FORINT hitelekre és FORINT betétekre vonatkozik.

4. Sávos kamatozású konstrukciók esetén az egyes idősávokhoz tartozó kamatlábak átlagát kell jelenteni.

5. A következőket nem kell figyelembe venni az adatszolgáltatás szempontjából:

a) A felügyeleti mérleg állományokban szereplő azon betétek kamatlábát, amelyből már nem történik elhelyezés,

b) A dolgozói hitelek és betétek, az egyéb kedvezményes kamatozású, illetve a kamattámogatásos konstrukciók adatait,

c) Az óvadéki betéteket,

d) A folyószámlahitel-állományon belüli hitelkártya-konstrukciókat,

e) A kamatprémiumokat, illetve az ügyfeleknek nyújtott egyedi kedvezményes kamatokat,

f) A háztartási szektor esetében az egyéni vállalkozók felé meghirdetett kamatlábakat.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A százalékos formában kifejezett adatokat két tizedesjegy pontossággal kell beküldeni. Az egyes sorokra vonatkozóan a következő konstrukciók kamatlábát kell szerepeltetni:

Nem pénzügyi vállalatok

01 - Nem pénzügyi vállalatok - látra szóló és folyószámlabetét

Ezen a soron a nem pénzügyi vállalati ügyfelek pénzforgalmi számláira meghirdetett, a legkisebb összeghatárhoz tartozó éves kamatlábat kell feltüntetni. Az ún. megtakarítási számlákra meghirdetett kamatlábat nem kell jelenteni.

02 - Nem pénzügyi vállalatok - lekötött betét - rövid

Ezen a soron azt a meghirdetett éves kamatlábat kell jelenteni, amelyet egy hónapos lekötés esetén érhet el a nem pénzügyi vállalati ügyfél az engedélyezett legkisebb összegű lekötéssel.

03 - Nem pénzügyi vállalatok - lekötött betét - hosszú

Ezen a soron a hosszú lejáratra lekötött betétekre meghirdetett kamatlábat kell jelenteni. Amennyiben a meghirdetett kamatláb összeghatár és lekötési idő függvényében differenciált, a legalacsonyabb összeghez és a legalacsonyabb (éven túli) futamidőhöz tartozó kamatlábat kell feltüntetni.

04 Nem pénzügyi vállalatok - folyószámlahitel, 05 Nem pénzügyi vállalatok - egyéb hitel - rövid, 06 Nem pénzügyi vállalatok - egyéb hitel - hosszú

Ezeken a sorokon az adott termékkategóriákra meghirdetett kamatlábat kell feltüntetni. A folyószámlahitel esetében a folyószámla negatív egyenlege esetén felszámított kamatlábat kell szerepeltetni. Amennyiben az adatszolgáltató megad egy limitet a folyószámla-hitelre, csak a limiten belüli összegű hitelekre meghirdetett kamatlábat kell feltüntetni, a limit túllépéséért felszámított büntető jellegű kamatlábat nem kell figyelembe venni.

Háztartások

Az adatszolgáltatás szempontjából a háztartási szektoron belül elsősorban a hagyományos lakossági ügyfeleket (nem kiemelt ügyfél) kell figyelembe venni.

07 - Háztartások - látra szóló és folyószámlabetét

Ezen a soron a látra szóló lakossági folyószámla összeghatártól és egyéb feltételtől független éves kamatlábát kell közölni.

08 - Háztartások - lekötött betét - rövid

Ezen a soron azt a meghirdetett éves kamatlábat kell jelenteni, amelyet a folyószámláról történő egy hónapos lekötés esetén érhet el egy lakossági ügyfél az engedélyezett legkisebb összegű lekötéssel. Amennyiben az adatszolgáltató nem engedélyezi a folyószámláról történő lekötést, akkor más típusú lakossági betéti konstrukció meghirdetett kamatlábát kell jelenteni.

09 - Háztartások - lekötött betét - hosszú

Ezen a soron a hosszú lejáratra lekötött betétekre meghirdetett éves kamatlábat kell jelenteni. Amennyiben a meghirdetett kamatláb összeghatár és lekötési idő függvényében differenciált, a legalacsonyabb összeghez és a legalacsonyabb (éven túli) futamidőhöz tartozó kamatlábat kell feltüntetni.

10 - Háztartások - folyószámlahitel

A folyószámlahitel esetében a folyószámla negatív egyenlege esetén felszámított éves kamatlábat kell szerepeltetni. Amennyiben az adatszolgáltató megad egy limitet a folyószámla-hitelre, csak a limiten belüli összegű hitelekre meghirdetett kamatlábat kell feltüntetni, a limit túllépéséért felszámított büntető jellegű kamatlábat nem kell figyelembe venni.

11 - Háztartások - fogyasztási hitel - rövid

Ezen a soron a fogyasztási hitelek közül az egyéves eredeti futamidejű, lakosságnak nyújtott személyi hitelekre meghirdetett kamatlábat kell feltüntetni. Az összeghatártól függő kamatlábak esetében a legalacsonyabb összeghatár kamatlábát kell figyelembe venni.

Amennyiben az adatszolgáltatónak nincs meghirdetve személyi hitel konstrukciója, de rendelkezik más típusú fogyasztási hitellel - például áruvásárlási hitellel, akkor annak meghirdetett kamatlábát kell jelenteni (egyéves eredeti lejáratot és a legalacsonyabb összeghatárt figyelembe véve). Amennyiben áruvásárlási hitellel nem, de más fogyasztási hitelkonstrukcióval rendelkezik, akkor annak meghirdetett kamatlábát kell jelenteni.

12 - Háztartások - fogyasztási hitel - hosszú

Ezen a soron a fogyasztási hitelek közül a hároméves eredeti futamidejű, lakosságnak nyújtott személyi hitelekre meghirdetett kamatlábat kell feltüntetni. Amennyiben hároméves eredeti futamidejű személyi hitelre nem hirdet meg az adatszolgáltató kamatlábat, a hároméveshez legközelebbi eredeti futamidejű személyi hitel meghirdetett kamatlábát kell jelenteni.

Az összeghatártól függő kamatlábak esetében a legalacsonyabb összeghatár kamatlábát kell figyelembe venni.

Amennyiben az adatszolgáltatónak nincs meghirdetve személyi hitel konstrukciója, de rendelkezik más típusú fogyasztási hitellel - például áruvásárlási hitellel, akkor annak meghirdetett kamatlábát kell jelenteni (hároméves, vagy ahhoz legközelebbi eredeti lejáratot és a legalacsonyabb összeghatárt figyelembe véve). Amennyiben áruvásárlási hitellel nem, de más fogyasztási hitelkonstrukcióval rendelkezik, akkor annak meghirdetett kamatlábát kell jelenteni.

MNB azonosító: K14

Kitöltési előírások

Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban csak a forintra szóló egydevizás kamatcsere ügyleteket és határidős kamatláb megállapodásokat kell jelenteni, a többdevizás kamatcsere ügyletek (devizacsere ügyletek) esetében pedig csak azokat, amelyeknél az egyik deviza a forint. Devizacsere ügyletek esetén a jelentendő devizák köre: EUR, USD, CHF.

2. Az adatszolgáltatásban csak a saját számlás ügyleteket kell jelenteni.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 3. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A kitöltéshez szükséges kódokat az e rendelet 3. mellékletének 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazzák.

01. tábla

a) oszlop: Értéknap. Kamatozás kezdő dátuma.

c) oszlop: Partner törzsszáma.

- A partner törzsszáma: amennyiben a partner rezidens és a B (központ bank), C (egyéb monetáris pénzügyi intézmények), D (egyéb pénzügyi közvetítők), E (pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők), F (biztosítók és nyugdíjpénztárak) szektorok valamelyikébe tartozik.

- A partner SWIFT kódjának első nyolc karaktere: amennyiben a partner nem rezidens hitelintézet.

- 00000002: a fenti felsorolásban nem szereplő rezidens partnerek esetén.

- 00000001: a fenti felsorolásban nem szereplő nem rezidens partnerek esetén.

d), f) oszlopok: A szerződés szerint kapott, illetve adott összeg névértéke eredeti devizában. Az ügyletek során ténylegesen elcserélt tőkeösszeg, vagy az a névlegesen elcserélt tőke, ami a kamatfizetések alapját képezi. Amortizálódó kamatswapok esetében is a tőkeösszeget kell jelenteni.

h), i), k) és l) oszlopok: Fizetett, illetve kapott kamat referenciakamata. Ha a kamat változó kamat, mi a referenciakamat (pl. 6M BUBOR vagy 3M EUR LIBOR) a kódlistának megfelelően. Ha a kamat fix kamat, nem kell kitölteni.

j) és m) oszlop: Fizetett, illetve kapott kamat évesített kamatlába (%). Ha fix, akkor mennyi az értéke a névérték százalékában, ha változó, akkor a referenciakamathoz viszonyított kamatfelár százalékban. Ha a változó kamat megegyezik a referenciakamattal, 0 értéket kell beírni. Az évesített kamatláb kiszámításához a fogalmak között található 2. képletet kell használni, ha a fizetett, illetve kapott kamat egy fix kamat.

n) oszlop: Amortizálódó kamatcsere ügylet. A kódtár alapján kell kitölteni.

Amennyiben egy kamatcsere ügylet a lejárat előtt nettósítással kerül lezárásra, azt új kamatcsere ügyletként kell jelenteni oly módon, mintha egy, az eredetivel megegyező jellemzőjű ügylet kötésével került volna sor a lezárásra.

02. tábla

c) oszlop: Partner törzsszáma. A partner törzsszámának megadásánál a 01. tábla ugyanezen oszlopánál leírtak szerint kell eljárni.

e) oszlop: Felvét vagy kihelyezés. Az ügylet iránya a jelentő szempontjából. A kódtár alapján kell kitölteni.

03.tábla

Ebben a táblában azon kamatcsere ügyletek összesített névértékét kell jelenteni, amelyeket az adatszolgáltató a jelentés napja előtt kötött és még nem jártak le a jelentés napjáig.

A 03. táblát csak 2009. első munkanapjára vonatkozóan kell kitölteni és beküldeni.

a) oszlop: Összesített névérték. Azon ügyletek összevont (aggregált) névértéke, amelyeknek a b), c), d), e), f) és g) oszlopokban szereplő jellemzői megegyeznek. A lezárt (likvidált) ügyleteket nem kell jelenteni. Az amortizálódó kamatswapok esetében az amortizált tőkeösszeget kell jelenteni. Devizacsere ügyleteknél a forintban denominált összeget kell beírni.

b) oszlop: A bank fizeti, illetve kapja a fix kamatot. A kapcsolódó kódtár alapján kell kitölteni.

g) oszlop: Amortizálódó kamatcsere ügylet. A kódtár alapján kell kitölteni.

MNB azonosító: L09

Kitöltési előírások

Napi jelentés az egyes követelések és kötelezettségek könyv szerinti bruttó állományáról

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatásnak az adatszolgáltató az elrendelés napjától naponta, egészen az elrendelés visszavonásáig kell, hogy megfeleljen.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A külföldön működtetett fióktelepek adatait is tartalmazó Felügyeleti mérleg kitöltési előírásaiban szereplő fogalmak és definíciók itt is érvényesek. A külföldön működtetett fióktelepek adatait is tartalmazó Felügyeleti mérleg és a Napi jelentés adatai között csak az adatok tartalmának azonos megítélését kell biztosítani, tekintettel arra, hogy a külföldön működtetett fióktelepek adatait is tartalmazó Felügyeleti mérleg lezárt, végleges adatokat, míg az L09 napi adatszolgáltatás csak előzetes adatokat tartalmaz.

Az egyes sorok kitöltésénél figyelembe kell venni a külföldön működtetett fióktelepek adatait is tartalmazó Felügyeleti mérleg és a Napi jelentés között fennálló tartalmi összefüggéseket, amelyek az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 5. pontja szerinti technikai segédletben találhatók.

Az adatszolgáltatásban a beszürkített sorokat nem kell kitölteni.

MNB azonosító: P01

Kitöltési előírások

Bankjegy- és érmeállomány jelentés

I. Általános előírások

A "B", illetve "E" jelzés bankjegyet, illetve érmét jelent, az "U" jelzés pedig az új bankjegyeket jelöli.

A B-5000-U megnevezésű sorban a 3/1999. (MK 23.) MNB hirdetménnyel kibocsátott 5000 forintos címletű bankjegyeket, a B-5000 megnevezésű sorban pedig az 1/1991. (III. 18.) MNB hirdetménnyel kibocsátott 5000 forintos címletű bankjegyeket kell jelenteni.

A B-1000-U megnevezésű sorban az 5/2006. (III. 23.) MNB hirdetménnyel kibocsátott - új biztonsági elemekkel ellátott - 1000 forintos címletű bankjegyeket kell jelenteni.

A B-1000 megnevezésű sorban a 13/1998. (MK 64.) és a 7/2000. (MK 104.) MNB hirdetménnyel kibocsátott 1000 forintos címletű bankjegyeket kell jelenteni. Ugyanezen soron kell szerepeltetni a 411/1983. MNB közleménnyel és a 6/1993. (MK 161.) MNB hirdetménnyel kibocsátott ún. régi 1000 forintos címletű bankjegyeket is.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Az adatokat teljes darabszámban kell megadni. Bankjegyek és érmék csomagolási egységei

1. Bankjegyek:

1 köteg bankjegy 1000 darab 1 csomag bankjegy 100 darab 1 köteg bankjegy 10 csomag

2. Érmék:

1 tétel érme 1 érmezsák érme

1 burkolózsákban 10 darab érmezsák van

MNB azonosító: P04

Kitöltési előírások

Az ügyfélkövetelések nyilvántartására szolgáló számlák száma

I. A táblák kitöltésével kapcsolatos általános előírások

Az adatszolgáltatásban a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-ának 28. pontja szerinti számlák darabszámát kell jelenteni. A táblákban csak a tárgyév december 31-én élő aktív számlák tüntetendők fel. A nulla és a negatív egyenlegű számlák darabszáma beleértendő a táblák egyes soraiban lévő darabszámokba.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: A számlák száma típus és tulajdonosi kör szerint

Azokat a számlákat kell jelenteni, amelyek részt vehetnek az elszámolásforgalomban, és róluk a számlatulajdonos harmadik személy részére történő átutalásra megbízást adhat. Nem jelentendők a főszámlához csatlakozó alszámlák, valamint a kizárólag betétgyűjtésre vagy hitelnyilvántartására szolgáló számlák.

02. tábla: Elektronikus úton elérhető számlák száma

A 01. táblában feltüntetett összes számla darabszámából a 02. táblában azokat a számlákat kell kiemelni, amelyekhez a számlatulajdonosnak elektronikus úton, internet vagy erre a célra biztosított szoftver és vonali kommunikációs kapcsolat segítségével hozzáférése van.

MNB azonosító: P05

Kitöltési előírások

Forint és deviza fizetések jóváírási és terhelési forgalma

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás az e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listában a C1 és C3 csoportban felsorolt bankok és szakosított hitelintézetek, továbbá a C7 csoportban felsorolt EGT fióktelepek, valamint a Magyar Államkincstár ügyfeleinek, és ezen adatszolgáltatók egyes forintban, illetve devizában lebonyolított fizetési forgalmát tartalmazza. A fizetési forgalom szempontjából figyelembe kell venni a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-ának 28. pontja szerinti számlákon, továbbá a hitel- és betétszámlákon bonyolított forint- és devizafizetési forgalmakat. A cash-pool forgalmat akkor kell jelenteni, ha tényleges könyvelés is történik a cash-pool elszámolásban résztvevő tagszámlák és a központi számla között. Nem kell jelenteni - a bankkártyával kezdeményezett átutalások, valamint a bankkártyás fizetésekhez kapcsolódóan a kereskedelmi elfogadóhely részére átutalt forgalom kivételével - a bankkártyák használatával lebonyolított forgalmat és az utazási csekkek forgalmát. Az adatszolgáltatásban azt a fizetési forgalmat sem kell jelenteni, amelynél mindkét fél (a fizető vagy a jogosult) a C1, C3 vagy C7 csoportban szerepel, kivételt képez ez alól a nem pénzpiaci ügyletből eredő átutalás (pl. ingatlan értékesítése más hitelintézetnek, ügynöki tevékenység elszámolása más hitelintézettel). Jelentendő azonban az adatszolgáltató által vásárolt áruk, szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése, továbbá a munkabérek és adók fizetése során keletkezett forgalom. Nem kell jelenteni az ÁKK Zrt-vel bonyolított állampapír kibocsátáshoz kapcsolódó forgalmat és az adatszolgáltató két fiókja között könyvelési célból végrehajtott tranzakciókat.

2. Azt a belföldi levelező banki szolgáltatásból eredő forgalmat, ahol a levelezett az országos elszámolás-forgalomhoz a levelező bankján keresztül csatlakozik, a levelező banknak kell jelenteni. Ez alapján például a levelezett szövetkezeti hitelintézetek forgalma jelentendő, de egy jelzáloghitelintézet és anyabankja közti levelező banki forgalom - az anyabank részéről - nem. A vostro számlákon könyvelt határon átnyúló fizetési forgalmat, azaz egy külföldi bank és egy másik belföldi bank ügyfele közötti forgalmat nem kell jelenteni.

3. Forint- és devizafizetések, valamint a konverziós ügyletek számbavétele:

a) Jóváírási táblák: jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatszolgáltatóhoz, vagy annak számlavezetőjéhez forintban beérkezett forgalom forint jóváírás, a devizában érkezett forgalom deviza jóváírás (tehát nem az számít, hogy a jogosult ügyfél forint- vagy devizaszámlájára érkezett a fizetés).

b) Terhelési táblák: jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az országos elszámolás-forgalomban (BKR, VIBER, PEK) teljesített átutalást forintfizetésnek, a külföldi bankoknál vezetett nostro számlán, vagy nemzetközi elszámoló-központok (pl: STEP2, TARGET) segítségével elszámolt átutalásokat devizafizetésnek kell tekinteni függetlenül attól, hogy azok az ügyfelek forint, vagy deviza számláiról kerültek indításra.

c) Belső és konverziós tételek: a forint jóváírási és a forint terhelési forgalom forint forgalomnak, a deviza jóváírási és a deviza terhelési forgalom deviza forgalomnak számít.

4. Hitelek számbavétele:

4.1. Amennyiben a folyósítás a hitelszámláról történő közvetlen átutalással történik, illetve a törlesztés közvetlenül a hitelszámlán kerül jóváírásra:

- a folyósítást, azaz a hitelszámla terhelését a 2., illetve 4. tábla 3. sorában;

- a törlesztést, azaz a hitelszámla jóváírását az 1., illetve 3. tábla 3. sorában kell jelenteni (kivéve ha más fizetési móddal - például készpénz befizetéssel, vagy csoportos beszedéssel - történik a törlesztés, mert ekkor a fizetési módnak megfelelő soron kell a törlesztéseket jelenteni).

4.2. Amennyiben a hitelszámla forgalma az adatszolgáltatónál vezetett jelentésköteles számlán (pl. folyószámlán) keresztül kerül elszámolásra, a hitel- és (folyó)számla közötti forgalom az adatszolgáltató és az ügyfél közötti forgalomnak tekintendő, azaz

- folyósításkor a hitelszámla terhelését a 2., illetve 4. tábla 4. sorában, a folyószámla jóváírását az 1., illetve 3. tábla 4. sorában,

- törlesztéskor a folyószámla terhelését a 2., illetve 4. tábla 4. sorában és a hitelszámla jóváírását az 1., illetve 3. tábla 4. sorában kell jelenteni.

(Ez esetben a hitel összegének folyószámláról történő továbbutalása miatti hitelintézetet elhagyó, vagy hitelintézeten belüli forgalom kerül a 3. sorok megfelelő táblájában jelentésre, illetőleg a törlesztés miatt a folyószámlára érkező jóváírási forgalmat kell szintén a 3. sorban kell jelenteni (kivéve ha más fizetési móddal - például készpénz befizetéssel, vagy csoportos beszedéssel - történik a törlesztés, mert ekkor a fizetési módnak megfelelő soron kell a törlesztéseket jelenteni).

5. A táblák besatírozott részein adatot feltüntetni nem kell, illetve nem lehet.

6. Az egyes devizaösszegeket az adatszolgáltatónak a jóváírás vagy terhelés napján érvényes saját árfolyamán, vagy az MNB által közzétett napi közép-, illetve a tárgyidőszakra vonatkozó átlagárfolyamon kell forintra átszámítania.

7. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Forint fizetések jóváírási forgalma

A táblában valamennyi jelentésköteles számlára beérkező forint fizetésnek szerepelnie kell, függetlenül attól, hogy az lakossági vagy gazdálkodó szervezetek, illetve rezidens vagy nem-rezidens számlatulajdonosok számláira érkezett.

02. tábla: Forint fizetések terhelési forgalma

A táblában valamennyi jelentésköteles számláról indított forint fizetésnek szerepelnie kell, függetlenül attól, hogy az lakossági vagy gazdálkodó szervezetek, illetve rezidens vagy nem-rezidens számlatulajdonosok számláiról lett elindítva.

03. tábla: Deviza fizetések jóváírási forgalma

A táblában valamennyi jelentésköteles számla javára devizában beérkező jóváírásnak szerepelnie kell, függetlenül attól, hogy az lakossági vagy gazdálkodó szervezet, illetve rezidens vagy nem-rezidens számlatulajdonos számlájára érkezett.

04. tábla: Deviza fizetések terhelési forgalma

A táblában valamennyi jelentésköteles számláról indított deviza fizetési forgalomnak szerepelnie kell, függetlenül attól, hogy az lakossági vagy gazdálkodó szervezetek, illetve rezidens vagy nem-rezidens számlatulajdonosok számláiról lett elindítva.

MNB azonosító: P07

Kitöltési előírások

Bankkártya elfogadói üzletág

Általános előírások

1. Jelen adatszolgáltatás a bankkártya elfogadói üzletág adatait foglalja magában, vagyis az adatszolgáltató által belföldön üzemeltetett készpénzfelvételi és kereskedői elfogadóhelyek számát (ATM, POS, imprinter), valamint az ezeken a berendezéseken, hazai és külföldi kibocsátású kártyákkal belföldön lebonyolított forgalmat. Az elfogadói forgalomra vonatkozó adatokat az elfogadásban érdekelt adatszolgáltatóknak kell szolgáltatniuk akár saját, akár más szolgáltató szervezetek által üzemeltetett ATM és POS hálózatot vesznek igénybe (például: Euronet Banktechnikai Kft. ATM hálózata, Magyar Posta Zrt. POS hálózata).

2. A bankoktól, mint adatszolgáltatóktól teljes körű szolgáltatást igénybe vevő szövetkezeti hitelintézetek adatait, összesített formában, a rendszert üzemeltető adatszolgáltató (bank) gyűjti ki a rendszerből és küldi az MNB-hez (jelenleg ilyen a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyarországi Volksbank Zrt.). Szponzorbanki kapcsolat esetén a szponzorált bank adatait vagy maga a szponzorált bank küldje be, vagy a szponzorbank, de a saját adataitól elkülönítve, a szponzorált bank GIRO kódjával, illetve törzsszámával.

3. A kitöltéshez szükséges kódokat az e rendelet 3. mellékletének 4.7.1. és 4.7.4. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 4. pontja tartalmazza.

5. A forgalmi értékeket tartalmazó táblákban a devizában keletkező adatok forint értékét az adatszolgáltatónak a tranzakció napján érvényes saját árfolyamán vagy a beszámolási időszakra vonatkozó MNB féléves deviza átlagárfolyamon átszámítva kell megadni.

6. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: P26

Kitöltési előírások

Kimutatás a pénzfeldolgozási tevékenységről

I. Általános tudnivalók

Az adatokat a pénzfeldolgozással kapcsolatban vezetett nyilvántartásokkal megegyezően, telephelyenként külön-külön táblában kell megadni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Nyitó készpénzkészletként (01. és 18. sor) a tárgyidőszak első munkanapjának kezdetén meglévő készpénzkészlet adatait, záró készpénzkészletként (14. és 31. sor) a tárgyidőszak utolsó munkanapján meglévő készpénzkészlet adatait kell megadni.

A nyitó és záró készpénzkészlet tartalmazza a hitelintézeti ügyfelek által kihelyezett értéktárak állományát is, továbbá azon nem forgalomképes bankjegyek és érmék állományát, amelyeket nem fizettek még be az MNB-be, vagy nem adtak még vissza a hitelintézeti ügyfélnek.

2. A 04. és 21. sorokban, a feldolgozásra átvett mennyiség alatt az ügyfelektől a tárgyidőszak folyamán feldolgozás céljából átvett összes készpénzmennyiséget kell szerepeltetni, amely nem tartalmazhatja az MNB-től az ügyfél rendelkezése alapján felvett mennyiséget.

3. A 09. és 26. sorokban az ügyfél rendelkezése alapján a bankközi pénzpiacra továbbadott forgalomképes készpénz között kell jelenteni a következő készpénzmennyiséget:

3.1. hitelintézet ügyfél esetén:

- az ügyfél rendelkezése alapján másik hitelintézet fiókjába vagy értéktárába szállított készpénz,

- az ügyfél rendelkezése alapján olyan gazdasági szervezethez szállított készpénz, amelynek számlavezetője nem az ügyfél.

3.2. egyéb gazdasági szervezet ügyfél esetén:

- az ügyfél számlavezetőjének rendelkezése alapján másik hitelintézet fiókjába vagy értéktárába szállított készpénz,

- az ügyfél számlavezetőjének rendelkezése alapján másik, olyan gazdasági szervezethez szállított készpénz, amelynek számlavezetője nem egyezik meg az ügyfél számlavezetőjével.

4. A 11. és 28. sorokban a megrendelőnek átadott forgalomképes készpénz között kell jelenteni a következő készpénzmennyiséget:

4.1. hitelintézet ügyfél esetén:

- az ügyfél rendelkezése alapján annak fiókjába vagy értéktárába szállított készpénz,

- az ügyfél rendelkezése alapján olyan gazdasági szervezethez szállított készpénz, amelynek számlavezetője az ügyfél.

4.2. egyéb gazdasági szervezet ügyfél esetén:

- az ügyfél rendelkezése alapján hozzá visszaszállított készpénz,

- az ügyfél rendelkezése alapján számlavezetőjének fiókjába vagy értéktárába szállított készpénz,

- az ügyfél rendelkezése alapján olyan másik gazdasági szervezethez szállított készpénz, amelynek számlavezetője megegyezik az ügyfél számlavezetőjével.

[4]

MNB azonosító: P27

Kitöltési előírások

Bankkártya kibocsátói üzletág

Általános előírások

1. Jelen adatszolgáltatás a bankkártya kibocsátói üzletág adatait foglalja magában, vagyis a hitelintézet által kibocsátott kártyák számát és a velük lebonyolított hazai és külföldi forgalmat.

2. A bankoktól, mint adatszolgáltatóktól teljes körű szolgáltatást igénybe vevő szövetkezeti hitelintézetek adatait, összesített formában, a rendszert üzemeltető adatszolgáltató (bank) gyűjti ki a rendszerből és küldi az MNB-hez (jelenleg ilyen a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyarországi Volksbank Zrt.). Szponzorbanki kapcsolat esetén a szponzorált bank adatait vagy maga a szponzorált bank küldje be, vagy a szponzorbank, de a saját adataitól elkülönítve, a szponzorált bank GIRO kódjával, illetve törzsszámával.

3. A kitöltéshez szükséges kódokat az e rendelet 3. mellékletének 4.7.2., valamint 4.7.4. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

4. A forgalmi értékeket tartalmazó táblákban a devizában keletkező adatok forint értékét az adatszolgáltatónak a tranzakció napján érvényes saját árfolyamán, vagy a beszámolási időszakra vonatkozó MNB féléves deviza átlag árfolyamon átszámítva kell megadni.

5. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H 4. pontja tartalmazza.

6. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: P34

Kitöltési előírások

Visszaélések a bankkártya üzletágban

Általános előírások

1. Jelen adatszolgáltatás a bankkártya üzletágban mind a kibocsátói, mind pedig az elfogadói oldalon felmerült károkat és az ezekből keletkező veszteségeket tartalmazza.

2. A bankoktól, mint adatszolgáltatóktól teljes körű szolgáltatást igénybe vevő szövetkezeti hitelintézetek adatait, összesített formában, a rendszert üzemeltető adatszolgáltató (bank) gyűjti ki a rendszerből és küldi az MNB-hez (jelenleg ilyen a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. és a Magyarországi Volksbank Rt.). Szponzorált bankok esetében, amennyiben a szponzor bank küldi az adatszolgáltatást, a saját adataitól elkülönítetten, a szponzorált bank Giro kódjával, illetve törzsszámával kell beküldeni.

3. Az ATM tulajdonosa ellen elkövetett visszaéléseket (07. tábla 11-18 sorai) annak a hitelintézet adatszolgáltatónak kell jelenteni, amely az ATM berendezésen a szolgáltatást nyújtja (acquiring institution ID), akár saját, akár más szolgáltató szervezetek által üzemeltetett ATM hálózatot vesz igénybe.

4. A kitöltéshez szükséges kódokat az e rendelet 3. mellékletének 4.7.3., valamint 4.7.4. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

5. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 4. pontja tartalmazza.

6. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: P38

Kitöltési előírások

Fizetési forgalom statisztikák

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatásban a dátumokat az "ÉÉÉÉ.HH.NN." formában kell jelenteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: A BKR forgalom megoszlása tranzakciótípusok szerint

A táblában mind a klíring, mind a non-klíring indított tranzakciókat jelenteni kell. A non-klíring tranzakcióknál a tranzakciók darabszáma mellett az igényelt összeget kell feltüntetni a d) "érték (Ft)" oszlopban.

A táblában minden tranzakció kód-alkód párost külön kell szerepeltetni, vagyis a visszautasított tételeket is annyi különböző sorban kell jelenteni, amennyi külön tranzakció kód-alkódon szerepelnek.

06. tábla: Csoportos beszedés tranzakciók forgalmának megoszlása értékhatárok szerint

A táblában a csoportos beszedések megoszlását kell szerepeltetni a megjelölt értékhatárok szerinti bontásban. Az oszlopok jelentése a csoportos beszedések tábláinak esetében a következő: "Kezdeményezés": 094-00 tranzakció "Teljesítés": 404-00 tranzakció "Visszautasítás": 294-00 tranzakció

18. tábla: Az elszámolásforgalom megoszlása bankok, küldés és fogadás és tranzakciótípus szerint

Ebben a táblában kell jelenteni a klíringtagok által küldött, illetve fogadott, a BKR-ben elszámolásra, illetve továbbításra került tranzakciókat tranzakció-típusonként (ideértve a beszedési kéréseket és a visszautasító tranzakciókat is).

Külön soron kell jelenteni az egyes klíringtagok által küldött, illetve fogadott tételeket;, illetve ezeken belül külön soron kell jelenteni minden különböző tranzakció kód-alkód párhoz tartozó értékeket. Azokat az eseteket, ahol a darabszám ("d" oszlop) értéke nulla, nem kell jelenteni.

Az oszlopok kitöltése:

a) a hitelintézet MNB által kiadott bankkódja

b) "K" vagy "F", aszerint, hogy küldött vagy fogadott tranzakciókat jelentenek az adott sorban

c) Tranzakció kód-alkód "999-99" formátumban

d) a tranzakciók darabszáma

e) a tranzakciók értéke

19. tábla: Visszautasított csoportos beszedés tranzakciók megoszlása küldő bankok szerint

A hibakódok jelentése a BKR Szabványkönyvben foglaltakkal egyezik meg:

02 nem létező ("címzett") számlaszám

03 megszűnt ("címzett") számlaszám

06 a "címzett" számlaszáma nem értelmezhető (az ügyfél számlaszáma helyett a bank ügyfélforgalmi számlaszáma

szerepel) 10 név és számlaszám eltérés

50 fedezethiány miatti visszaküldés (292, 293, 294 tranzakciókódnál)

51 felhatalmazó levél hiánya miatti visszaküldés (292, 294 tranzakciókódnál) 54 általános visszaküldés (az ügyfél megbízása alapján, 293, 294)

65 összeghatár feletti beszedési megbízás (294 tranzakciókódnál) 99 egyéb hiba

20. tábla: Visszautasított csoportos beszedés tranzakciók megoszlása címzett bankok szerint

A tábla tartalma megegyezik a 19. tábláéval, azzal a különbséggel, hogy a megoszlást címzett bankok szerint kell feltüntetni.

21. tábla: Csoportos beszedés felhatalmazás üzenetek

A táblában a GIRO Zrt. által üzemeltetett felhatalmazó-levél közvetítő (FELHAT) alrendszerben az adott hónapban forgalmazott, a BKR szabványkönyv szerinti a kötelezett bankja által küldött felhatalmazási adatok (FELHBE) és a felhatalmazási adatok vételének címzett általi visszaigazolása (FELHAP) üzeneteket kell összesíteni a táblázatban foglaltak szerint.

MNB azonosító: P39

Kitöltési előírások

Fizetési rendszer statisztikák

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatásban a dátumokat az "ÉÉÉÉ.HH.NN." formában kell jelenteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók

01. tábla: A BKR-ben sorban álló bankok listája

Ebben a táblában kell jelenteni azokat az eseteket, amikor egy klíringtag számára az MNB által megadott keret nem bizonyult elegendőnek minden tranzakciója elszámolására.

02. tábla: A BKR-be tételeiket a rendkívüli szakaszban küldő bankok listája

Ebben a táblában kell jelenteni azokat az eseteket, amikor egy klíringtag 02:00 után fejezte be tételeinek küldését. Az e) oszlopban röviden szerepeltetni kell - amennyiben az adatszolgáltató rendelkezésére áll - azt az információt, hogy a késés milyen ok miatt következett be.

03. tábla: A BKR által visszautasított tranzakciók

Mind a kötegszintű, mind a tranzakciószintű hibákat jelenteni kell. Nem kell jelenteni a klíringtagok ügyfeleitől (közvetlen résztvevők) közvetlenül befogadott tranzakciókat.

A hiba kódjaként a BKR szabvány szerinti kódót, a hiba leírásaként a hibakódhoz tartozó BKR szabvány szerinti elnevezést kell megadni.

05. tábla: Kommunikációs hibák

Ebben a táblában a kommunikációs vonalak meghibásodásának adatait kell szerepeltetni szolgáltatónként. Nem tekintendő kommunikációs hibának az, ha a vonal rendelkezésre áll, de a partner nem válaszol (pl. ki van kapcsolva) A havi rendelkezésre állási értéket %-os formában, négy tizedes pontossággal kell megadni.

06. tábla: Off-line adatforgalmazás

Azokat az eseteket kell itt jelenteni, amelynél a klíringtag a küldését vagy fogadását nem a szokásos módon, az adatszolgáltató által biztosított kommunikációs vonalakon keresztül, hanem bármilyen más megoldással bonyolította le. A c) oszlopban röviden indokolni kell mi tette szükségessé az off-line adatforgalmazást.

Nem kell jelenteni az olyan off-line adatforgalmazást, amely előre egyeztetett módon (pl. bankszünnap miatt) történt.

07. tábla: Elszámolásforgalmi kommunikációs vonalak sávszélességének változása

Minden klíringtagi viszonylatot, illetve a Mártonffy-Vadász viszonylatot (az adatszolgáltató két központja közötti sávszélesség) is jelenteni kell.

Első alkalommal valamennyi vonal sávszélességét jelenteni kell, a további adatszolgáltatásokban már csak a változásokat kell jelenteni. Változásnak számít új vonal kiépítése, meglévő megszüntetése, meglévő vonal sávszélességének változása.

Az adatszolgáltató - klíringtag viszonylatok esetében a klíringtag MNB által kiadott bankkódját kell a b) oszlopban jelenteni, más adatszolgáltatón belüli viszonylat esetében az adatszolgáltató számára az MNB által kiadott bankkódot (980)

A vonal sávszélességét Kbit/sec-ben kell megadni.

08. tábla: Fogadó kötegek klíringtag általi késői elvitele

Ebben a táblában kell jelenteni azokat az eseteket, amikor egy klíringtag az elkészült fogadó kötegeit (szabvány szerinti .020-as állományok) csak reggel 09:00 után tölti le az elektronikus postaládájából.

09. tábla: Lezárt reklamációk

Ebben a táblában kell jelenteni azokat a reklamációkat, amelyeket

- klíringtagoktól érkeztek (vagyis pl. a kincstári intézményekét nem kell jelenteni) és

- a kivizsgálás lezárult.

A d) oszlopban az "Elintézve" (az adatszolgáltatónak van/volt teendője a reklamációval kapcsolatban vagy az "Elutasítva" (az adatszolgáltató nincs/nem volt teendője a reklamációval kapcsolatban) kitétel tüntetendő fel.

10. tábla: Ügyfeleknél végzett javítások

Ebben a táblában azokat az eseteket kell jelenteni, amikor szükség volt arra, hogy az adatszolgáltató javításokat (hardver fődarabbal, illetve operációs rendszerrel, illetve az Ellenőrző blokkal kapcsolatosan) végezzenek a klíringtagoknál. Azokat az eseteket, amikor az adatszolgáltató alkalmazottai kisebb módosításokat hajtottak végre (nem fődarabot/operációs rendszert érint, pl. egér cseréje), oktatási, betanítási, illetve első installációt végeztek, nem kell jelenteni.

Az f) oszlopban a klíringtag MNB által kiadott bankkódját kell jelenteni.

A g)-h) oszlopokban a hiba, illetve a hiba javítási módjának rövid, tömör leírását kell megadni.

11. tábla: Igénybe vett javítások

Ebben a táblában azokat az eseteket kell jelenteni, amikor az adatszolgáltató más cégek (szállítók) munkáját vette igénybe ahhoz, hogy az elszámolásforgalom normális működését helyreállítsa. Csak a fődarabokat, illetve az operációs rendszert érintő javításokat kell jelenteni. Nem kell jelenteni azokat a javításokat, szervizeket, amelyeket szerződés keretében, rendszeresen hajtanak végre az adatszolgáltató szállítói.

A g)-h) oszlopokban a hiba, illetve a hiba javítási módjának rövid, tömör leírását kell megadni.

12. tábla: Az elszámolásforgalmi rendszeren végrehajtott módosítások

A jelentésnek tartalmaznia kell az éves beruházási tervben szereplő változtatások végrehajtását, illetve a nem tervezett változtatások közül a hardver fődarabok cseréjét, az operációs rendszer, illetve a kifejezetten az elszámoláshoz fejlesztett szoftverek új verzióinak installálását.

A b) oszlopban M betűvel kell jelölni, ha a módosítás a Mártonffy utcában és V betűvel, ha a Vadász utcában történt.

MNB azonosító: P40

Kitöltési előírások

BKR Statisztikák

A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Az egyedi klíringforgalom értékhatár szerinti megoszlása elszámolási naponként és küldő bankonként

A tranzakciók típusai:

- Egyszerű átutalás (001-00)

- Közvetlen jóváírás (001-01)

- Okmányos meghitelezés (001-02)

- Azonnali inkasszó teljesítése (002-00)

- Váltó azonnali inkasszó teljesítése (002-01)

- Csekkbeszedési megbízás teljesítése (002-03)

- Határidős inkasszó teljesítése (003-00)

- Egyszerű átutalás visszautalása (201-00)

- Közvetlen jóváírás visszautalása (201-01)

- Okmányos meghitelezés visszautalása (201-02)

- Azonnali inkasszó teljesítés visszautalása (202-00)

- Váltó azonnali inkasszó teljesítés visszautalása (202-01)

- Csekkbeszedési megbízás teljesítés visszautalása (202-03)

- Határidős inkasszó teljesítés visszautalása (203-00)

07. tábla: A Bank to Bank tranzakciók értékhatár szerinti megoszlása elszámolási naponként

A tranzakciók típusa:

- Bank to Bank átutalás (082-00)

MNB azonosító: P41

Kitöltési előírások

Felvigyázói statisztikák

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban a dátumokat az "ÉÉÉÉ.HH.NN." formában, az időpontokat "ÓÓ:PP" formában, az időtartamokat pedig "PPP" formában kell jelenteni. A 01a. tábla x) és y) oszlopában, a 01b. tábla l) és m) oszlopában, valamint a 02. tábla c), e) és f) oszlopában jelentett adatokat három tizedesjegy pontossággal, az általános kerekítési szabályok szerint kell megadni.

2. Amennyiben az adatszolgáltató vonatkozásában az adott tábla tartalma az adatszolgáltató tevékenységéből adódóan nem értelmezhető, abban az esetben az adatszolgáltatás adott tábláját nemlegesként kell jelenteni.

3. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01a. tábla: Üzemzavarok

Ebben a táblában kell jelenteni az adatszolgáltatónál adott hónapban elhárított/megoldott, ügyfelek számára közvetlenül érzékelhető meghibásodásokat, üzemzavarokat.

Az adatszolgáltatásban szereplő hibákat az a) oszlopban egyedi azonosításra alkalmas kóddal kell ellátni a következő formátumban: Hééhhnnss, ahol "H" jelenti a hibát, az éé: az adatszolgáltatás évének utolsó két számjegye, a hh: a vonatkozó hónap, az nn: a nap, az ss: az adott napon előforduló hibák sorszáma.

Az f), g), t), v), valamint w) oszlopokban egyértelmű, tömör szöveges leírás szükséges.

A hibát a h)-o) oszlopok valamelyikébe kell besorolni akkor, ha ismert az üzemzavar oka. A h)-o) oszlopoknál "I" jelenti azt, hogy a hiba az adott típusba esik, "N" azt, hogy nem áll vele kapcsolatban. Az egyéb hiba olyan hiba, amelynek oka ismert, de az a h)-n) oszlopok szerint egyértelműen nem kategorizálható.

Amennyiben az adott üzemzavar oka ismeretlen és az üzemzavar körülményeinek kivizsgálása a beküldési határidőn belül maradéktalanul nem történt meg, a g) oszlopban a "Nem ismert" szöveget kell feltüntetni, a h)-o) oszlopokban "N" betűt kell jelenteni. Az adatszolgáltató ebben az esetben a vizsgálat lezárását követő 5 munkanapon belül, de legkésőbb a következő havi adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy új, már minden szükséges információt tartalmazó módosított jelentést köteles küldeni.

A p) oszlopban azt kell megjelölni, hogy az üzemzavar az adatszolgáltató üzletmenet folytonossági tervében meghatározott minősítése szerint krízis-/katasztrófahelyzetet eredményezett-e.

A v) oszlopban az üzemzavar által érintett üzleti tevékenysége(ke)t kell megadni. Pl.: központi értéktári tevékenység, multinet elszámolások. A w) oszlopban azt kell feltüntetni, hogy az üzemzavar milyen rendszerelem(ek)et érintett. Az érintett üzleti tevékenység(ek), illetve rendszerelem(ek) tekintetében egyazon üzleti tevékenységet, illetve rendszerelemet a táblában következetesen minden esetben ugyanolyan módon kell jelölni.

Az x), illetve y) oszlopokban azt kell szerepeltetni, hogy az adott üzemzavar a teljes ügyfélkör, illetve az összes tranzakció hány %-át érinti.

01b. tábla: Szolgáltatási szint csökkenést előidéző események

Ebben a táblában az ügyfelek számára közvetlenül érzékelhető szolgáltatás-kiesést nem okozó, de az adatszolgáltató által nyújtott szolgáltatások szintjének csökkenését előidéző eseményeket kell jelenteni (pl.: szolgáltatás lassulása).

A tábla oszlopait 01a. táblánál közölt szempontok szerint értelemszerűen kell kitölteni.

02. tábla: Rendelkezésre állás

Ebben a táblában kell összesíteni az adatszolgáltató ügyfelei által közvetlenül érzékelhető üzemzavarokat és az ilyen jellegű üzemzavarok által okozott szolgáltatás-kieséseket figyelembe vevő, tárgyhónapra vonatkozó - az egyes üzleti tevékenységek mutatóit tartalmazó, integrált - rendelkezésre állási mutatót. Az egyes üzleti tevékenységek mutatóinak vetítési alapja az az időtartam, amely alatt az adatszolgáltató az adott tevékenységet ügyfelei részére végzi. Az f) oszlopban jelentendő, havi átlagos rendelkezésre állási mutató számítása során a napi rendelkezésre állási adatokat kell alapul venni az üzemidő-hosszabbítások figyelembevételével.

03. tábla: Ügyfeleknél végzett javítások

Ebben a táblában azokat az eseteket kell jelenteni, amikor szükség volt arra, hogy az adatszolgáltató, illetve megbízottja javításokat (az adatszolgáltató által, illetve megbízásából telepített hardverrel és szoftverekkel kapcsolatosan) végezzen az ügyfeleknél. Azokat az eseteket, amikor az adatszolgáltató alkalmazottai, illetve megbízottjai kisebb módosításokat hajtottak végre (pl. egér cseréje), oktatási, betanítási, illetve első installációt végeztek, nem kell jelenteni.

A g) oszlopban az ügyfél rövid nevét kell jelenteni. Egyazon ügyfelet következetesen minden esetben ugyanolyan módon kell jelölni.

A j) oszlopban abban az esetben kell a 01a. Üzemzavarok táblában jelentett hibakódot, illetve a 01b. Szolgáltatási szint csökkenést előidéző események táblában jelentett eseménykódot szerepeltetni, ha az ügyfélnél végzett javításra a rendelkezésre állást közvetlenül befolyásoló üzemzavar vagy szolgáltatási szint csökkenést előidéző esemény miatt került sor. Amennyiben az ügyfeleknél végzett javítás nem köthető az adatszolgáltató rendelkezésre állását közvetlenül befolyásoló üzemzavarhoz, illetve szolgáltatási szint csökkenést előidéző eseményhez, a mezőt üresen kell hagyni.

04. tábla: Igénybe vett javítások

Ebben a táblában azokat az eseteket kell jelenteni, amikor az adatszolgáltató más cégek (szállítók) munkáját vette igénybe ahhoz, hogy a bekövetkezett üzemzavarokat, szolgáltatási szint csökkenést előidéző eseményeket elhárítsa, illetve az üzleti (az elszámolóházi, illetve a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet lebonyolító) rendszerek normális működését helyreállítsa. Nem kell jelenteni azokat a karbantartásokat, amelyeket szerződés keretében, rendszeresen hajtanak végre az adatszolgáltató szállítói.

A tábla oszlopait a 03. táblánál közölt szempontok szerint értelemszerűen kell kitölteni.

05. tábla: Üzemidő-hosszabbítások

Ebben a táblában kell jelenteni mindazon eseteket, amikor az adatszolgáltató a szokásostól eltérően tartott nyitva az ügyfelek részére.

Ha az üzemidő meghosszabbítása az adatszolgáltató ügyfelének kérése miatt vált szükségessé, az f) oszlopban az üzemidő-hosszabbítást kérelmező ügyfél rövid nevét kell feltüntetni. Egyazon ügyfelet következetesen minden esetben ugyanolyan módon kell jelölni. Ha az üzemidő meghosszabbítására az adatszolgáltatónál bekövetkezett üzemzavar, vagy egyéb ok miatt került sor, az f) oszlopban nem kell adatot szerepeltetni.

A g) oszlopban a hosszabbítás pontos indokát (pl.: technikai ok tömör leírását) kell jelenteni. Ügyfélkérelem alapján történő üzemidő-hosszabbításnál az ügyfél által közölt indoklást is szerepeltetni kell a g) oszlopban.

A h) oszlopban az üzemzavar által érintett üzleti tevékenysége(ke)t kell megadni. Pl. központi értéktári tevékenység, multinet elszámolások. Az i) oszlopban azt kell megjelölni, hogy milyen típusú tranzakciók esetében vált szükségessé az üzemidő meghosszabbítása. Az érintett üzleti tevékenység, valamint az érintett tranzakciók köre tekintetében egyazon üzleti tevékenységet, illetve tranzakciókört következetesen minden esetben ugyanolyan módon kell jelölni. A j), illetve k) oszlopokban az üzemidő-hosszabbítással érintett tranzakciók számát, illetve értékét kell jelenteni, amennyiben azok az adott üzleti tevékenységre értelmezhetők.

Az l) oszlop kitöltésénél a 03. tábla j) oszlopánál közölt szempontok szerint kell eljárni.

06. tábla: Lezárt reklamációk

Ebben a táblában kell jelenteni azokat az üzemeltetéssel, továbbá az elszámolóházi, illetve a központi értéktári tevékenységgel, központi szerződő fél tevékenységgel kapcsolatban felmerült reklamációkat, amelyek az ügyfelektől érkeztek, illetve már le vannak zárva (a kivizsgálás lezárult).

Egyazon ügyfelet következetesen minden esetben ugyanolyan módon kell jelölni.

A c) oszlopban azt kell megjelölni, hogy a reklamáció üzemeltetéssel - technikai jellegű reklamáció - vagy az elszámolóházi, illetve a központi értéktári tevékenységgel, központi szerződő fél tevékenységgel - üzleti jellegű reklamáció - kapcsolatban merült fel. "T" jelenti azt, hogy technikai, "Ü" azt, hogy üzleti jellegű az adott reklamáció. A d) oszlopban a reklamáció rövid, tömör leírását kell megadni, a reklamációt kiváltó ok feltüntetésével.

Az e) oszlopban a reklamáció eredményét kell megadni. "Elintézve" jelenti azt, hogy az adatszolgáltatónak volt teendője a reklamációval kapcsolatban; "Elutasítva" jelenti azt, hogy az adatszolgáltatónak nem volt teendője a reklamációval kapcsolatban.

Az f) oszlopban az elintézés módját (beleértve az ügyfélnél keletkezett kár megtérítésének módját, valamint az esetlegesen kifizetett kártérítés összegét), vagy az elutasítás okát kell tömören ismertetni.

A h) oszlop kitöltésénél a 03. tábla j) oszlopánál közölt szempontok szerint kell eljárni.

07. tábla: Az üzleti rendszereken végrehajtott módosítások

Ebben a táblában az adott hónapban, üzleti (az elszámolóházi, illetve a központi értéktári tevékenységet, központi szerződő fél tevékenységet lebonyolító) rendszerekben végrehajtott változtatásokat kell jelenteni. A jelentésnek tartalmaznia kell az éves beruházási tervben szereplő változtatások végrehajtását, illetve a nem tervezett változtatások közül a hardver fődarabok cseréjét, illetve az operációs rendszer, illetve a kifejezetten az elszámolóházi és/vagy a központi értéktári tevékenységhez fejlesztett szoftverek új verzióinak installálását.

A b)-d) oszlopokban egyértelmű, tömör szöveges leírás szükséges. A b) oszlopban a változtatás leírását kell jelenteni, a c) oszlopban a változtatás indokát (pl. felmerülő piaci igény, üzleti indíttatású változtatás) kell tömören leírni. A d) oszlopban azt kell jelenteni, hogy a változtatás zökkenőmentes volt-e vagy adódtak problémák, azoknak mi az oka, illetve milyen módon hárították el őket.

Az e) oszlop kitöltésénél a 03. tábla j) oszlopánál közölt szempontok szerint kell eljárni.

08. tábla: A garanciaelemek állománya

Ebben a táblában az egyes biztosíték- és garanciaelemek tárgyidőszak végi állományát kell jelenteni ezer forintban.

MNB azonosító: P42

Kitöltési előírások

Elektronikus pénz

Általános előírások

1. A kitöltéshez szükséges kódokat az e rendelet 3. számú mellékletének 4.8. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza (Kódlista a P42-es adatszolgáltatáshoz).

2. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 4. pontja tartalmazza.

3. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: P44

Kitöltési előírások

Értékpapír-elszámolási rendszer statisztikák

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban az adatokat egész számokban, tizedesjegy nélkül kell megadni, a kerekítést az általános kerekítési szabályok szerint kell elvégezni.

2. Amennyiben az adatszolgáltató vonatkozásában az adott tábla tartalma az adatszolgáltató tevékenységéből adódóan nem értelmezhető, abban az esetben az adatszolgáltatás adott tábláját nemlegesként kell jelenteni.

3. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4. Az adatszolgáltatónak az értékpapír típusokba való besorolást a következők szerint kell elvégeznie: Kötvények: kötvények és más, egy éven túli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Rövidlejáratú értékpapírok: egyéves, vagy egy éven belüli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények és befektetési jegyek: részvények és más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírok, letéti igazolások, valamint zárt, illetve nyílt végű befektetési alapokra kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok Egyéb értékpapírok: a fenti három fő típusba nem sorolható értékpapírok

5. Az állományi és a forgalmi értékadatokat, beleértve a fizetés nélküli transzferek, az új kibocsátások és az értékpapír megszűnések értékadatait is, értékpapír típusonként a következőképpen kell meghatározni:

Kötvények és rövidlejáratú értékpapírok:

Az értékadatokat névértéken kell szerepeltetni.

Részvények és befektetési jegyek, valamint egyéb értékpapírok:

Az értékadatokat piaci értéken kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha piaci érték nem áll rendelkezésre, az adott értékpapír legutolsó ismert árát kell figyelembe venni.

A forgalmi adatok összeállításakor az értékadatok az adott értékpapír havi átlagos piaci értéke alapján is meghatározhatók. "Szállítás fizetés ellenében" (DvP) tranzakciók esetében az értékadatok a vonatkozó fizetési adatok alapján is megállapíthatók.

Abban az esetben, ha sem ár, sem fizetési adat nem áll rendelkezésre, minden egyes értékpapírt névértéken kell számba venni.

6. A külföldi pénznemben denominált értékpapírok értékét a következőképpen kell átszámítani forintra:

Az állományi értékadatokat az MNB által közzétett, a tárgyév utolsó üzleti napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A forgalmi adatokat a tranzakció napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamok alapján számított havi átlag árfolyamon kell forintra átszámítani.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Közvetlen értékpapírszámla tulajdonosok

Ha a számlatulajdonos központi szerződő fél vagy központi értéktár hitelintézet, besorolását nem hitelintézetként, hanem központi szerződő fél, illetve központi értéktár minőségében kell elvégezni.

02a. tábla: Az értékpapírszámlák állománya eredet szerint

02b. tábla: Az értékpapírszámlák állománya értékpapírszámla tulajdonos szerint

A 02a. tábla "a" oszlop összesen rovatában értékpapír típusonként szereplő értékeknek meg kell egyezniük a 02b. tábla "a" oszlopában lévő, azonos bontású értékekkel.

03. tábla: Értékpapír transzfer megbízások száma

04. tábla: Értékpapír transzfer megbízások értéke

A táblákban az adatszolgáltató által teljesített értékpapírszámla transzfer megbízásokat

- bruttó módon (ha a teljesítés nettósítással történik, a nettósítás előtti tranzakció adatok figyelembevételével) és

- egyszeres számbavétellel (egy összefüggő, de külön adott vételi és eladási megbízást egy transzfer megbízásként) kell kimutatni a táblákban megadott részletezettséggel.

Ha egy transzfer megbízás egyszerre több értékpapírfajtára vonatkozik, az adatszolgáltatásban a transzfer megbízás számát, illetve értékét az értékpapír fajták száma alapján kell számba venni.

A táblákban értékpapír transzfer megbízásként kell jelenteni a következő tranzakciókat is:

- az értékpapírszámla tulajdonos adatszolgáltatónál vezetett saját értékpapírszámlája és megbízói omnibus értékpapírszámlája közötti értékpapír átvezetéseket,

- a biztosítékadás céljából történő értékpapír zárolásra és a zárolás feloldására szóló megbízásokat,

- automatikus értékpapír kölcsönzés, vagy automatikus biztosítékátvezetés miatti értékpapír mozgásokat.

A táblákban nem szabad értékpapír transzfer megbízásként jelenteni a következő tranzakciókat:

- a 07. és 08. táblában közölt új értékpapír kibocsátások, értékpapír megszűnések és a belföldi társasági események miatti értékpapír mozgásokat,

- az adatszolgáltató értéktárában fizikailag őrzött értékpapírok kiadása, vagy értékpapírok fizikai megőrzésre történő átvétele miatti értékpapírszámla terheléseket, vagy jóváírásokat,

- az adatszolgáltató rendszere miatt a tranzakció lebonyolítása során közbeiktatott, kizárólag technikai jellegű (technikai számlákon lebonyolított) értékpapír mozgásokat.

05. tábla: Központi szerződő fél (CCP) értékpapírszámláján teljesített értékpapír transzfer megbízások száma

06. tábla: Központi szerződő fél (CCP) értékpapírszámláján teljesített értékpapír transzfer megbízások értéke

A táblákat csak annak az adatszolgáltatónak kell kitöltenie, amely központi szerződő fél részére vezet értékpapírszámlát. Az adatszolgáltatást a 03. táblánál közölt szempontok figyelembevételével, azzal azonos módon kell teljesíteni.

07. tábla: Új értékpapír kibocsátások és értékpapír megszűnések száma

08. tábla: Új értékpapír kibocsátások és értékpapír megszűnések értéke

Új kibocsátásként kell figyelembe venni a létező ISIN-kódok alatti újabb, tárgyidőszaki kibocsátásokat, beleértve a nyílt végű befektetési alapokra kibocsátott új befektetési jegyeket is.

Értékpapír megszűnésként kell figyelembe venni a létező ISIN-kódok alatti tárgyidőszaki értékpapír megszűnéseket, beleértve a nyílt végű befektetési alapok megszűnt befektetési jegyeit is.

MNB azonosító: P45

Kitöltési előírások

Visszaélések a pénzforgalomban

Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás a bankkártyákkal kapcsolatos visszaéléseket kivéve (amelyeket a P34 számú adatszolgáltatásban kell jelenteni) minden pénzforgalmi jellegű visszaélést tartalmaz.

2. A nem forintban elkövetett visszaéléseket amennyiben rendelkezésre áll napi árfolyam úgy azon, ennek hiányában az MNB által közzétett, a tárgyidőszakra vonatkozó átlagárfolyamon kell átszámítani forintra.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla

A b) oszlopban, azon visszaélési kísérletet, amely esetében az eltulajdonítani kívánt összeg nem állapítható meg, 0 összeg kell jelenteni.

Pénzforgalmi visszaélésnek minősül minden olyan cselekmény, amely során valaki jogosulatlanul próbál rendelkezni egy ügyfélszámla vagy bármely ügyfélkövetelés (pl. betét) felett, ideértve a hamis beszedési felhatalmazást is. Az MNB azon esetek jelentését várja, amelyeket a jelentést tevő adatszolgáltató is visszaélésnek minősít és a megfelelő szervezeti egysége (pl. bankbiztonság, belső ellenőrzés, stb.) ennek megfelelően kezeli. Nem pénzforgalmi visszaélésnek, hanem belső visszaélésnek minősül az adatszolgáltató dolgozója által, vagy közreműködésével elkövetett visszaélés, vagy a hitelezési visszaélés, ezért ebben a táblában nem kell jelenteni.

Visszaélési kísérletnek minősül minden olyan eset, amelynél a megbízás teljesítésére nem kerül sor. Nem minősülnek visszaélési kísérletnek mindazon esetek, amelynél a számla felett rendelkezők authorizációja hiúsul meg, így például internetbanknál az aláíró jelszó többszöri elrontása, vagy papír megbízásnál az aláírástévesztés (ha az ügyfél ezt elismeri/tudomásulveszi).

Sikeres visszaélésnek minősül minden olyan eset, ahol a megbízást az adatszolgáltató teljesíti, akkor is, ha az eltulajdonított összeget az adatszolgáltató később visszakapja.

Amennyiben a bekövetkezett káron az adatszolgáltató és az ügyfél osztozik, úgy az adott kár ügyfelet terhelő részét a e)-f), míg az adatszolgáltató terhelő részét az g)-h) oszlopokban kell jelenteni.

Az egyes sorokban az alábbi csatornákat alapvetően az authorizáció módja szerint, az alábbiak alapján kell értelmezni:

Papíralapú megbízás:

az ügyfél által nyomtatványon adott megbízás; de minden olyan csatorna idetartozik, amelynél a jogosultságot az adatszolgáltató az aláírás vizsgálatával ellenőrzi, ideértve azon eseteket is, ahol a papíros megbízáshoz adathordozón található részletezés is kapcsolódik.

Adathordozón történő benyújtás:

jellemzően a csoportos megbízásoknál fordul elő, hogy a megbízásokat valamilyen adathordozón; floppy, vagy cd lemezen juttatja el a megbízó a számlavezetőhöz. Akkor kell ezen a soron jelenteni a visszaélést, ha a jogosultságvizsgálathoz más csatornát/eszközt nem vesznek igénybe.

Telefonos megbízás:

az úgynevezett "call center" által fogadott megbízásokat kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy vezetékes telefonról, vagy mobil készülékről kezdeményezték a hívást, valamint, hogy ügyintéző közreműködésével, vagy billentyűzeten (DTMF*) adták a megbízást.[5]

Office banking:

az ügyfél rendelkezésére álló (saját vagy a számlavezető által kihelyezett) számítógépen és a számlavezető által megadott feltételek szerint telepített programcsomag használatával összeállított és távközlési hálózaton keresztül (ideértve az internetet is) juttatja el a megbízásokat az adatszolgáltatóhoz.

Internet bank:

Webböngészőn keresztül megadott megbízások.

WAP:

Wap-on keresztül benyújtott megbízás. Mobiltelefon:

aktív SMS-en, illetve egyéb, nem hang alapú technológia alkalmazásával mobiltelefonon benyújtott fogadott megbízások.

Egyéb:

minden olyan csatorna, amely nem tartozik a fentiek közé.

MNB azonosító: P46

Kitöltési előírások

Adatszolgáltatás a mobiltelefonos vásárlásokról

A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla

A táblában a vásárlásra felhasználható, előre fizetett (pre-paid) egyenlegek nagyságát kell jelenteni a negyedév utolsó napjára vonatkozóan.

02. tábla

A táblában a negyedév során nem távközlési célból mobiltelefonnal (hitelintézet, mint számlavezető közreműködése nélkül) lebonyolított - mind az előre fizetett, mind az ügyfél által utólag fizetendő - vásárlásokat kell jelenteni.

MNB azonosító: P47

Kitöltési előírások

Postai fizetési forgalom

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet 1. §-ának c) pontja szerinti postai pénzforgalmi szolgáltatás forgalmát kell jelenteni. Az egyéb készpénzátutalás (pl. Western Union Money Transfer) forgalmát ezen adatgyűjtés adatai nem tartalmazzák.

2. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: P48

Kitöltési előírások

Készpénzátutalási forgalom

Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet 51. §-a szerinti készpénzátutalás forgalmat kell jelenteni (pl. Western Union Money Transfer). Az adatokat a készpénzátutalási rendszerhez közvetlenül csatlakozottaknak az általuk igénybe vett ügynökök adatával együtt kell megadni.

2. A devizában lebonyolított forgalmat a tárgyidőszakra vonatkozóan az MNB által közzétett átlagárfolyamon, vagya tárgyidőszak utolsó napján érvényes MNB devizaközép árfolyamon kell átszámítani.

3. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: P49

Kitöltési előírások

Központi szerződő fél statisztikák

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban az adatokat egész számokban, tizedesjegy nélkül kell megadni, a kerekítést az általános kerekítési szabályok szerint kell elvégezni.

2. Amennyiben az adatszolgáltató vonatkozásában az adott tábla tartalma az adatszolgáltató tevékenységéből adódóan nem értelmezhető, abban az esetben az adatszolgáltatás adott tábláját nemlegesként kell jelenteni.

3. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4. Az elszámolt ügyletek értékadatait ügylettípusonként a következőképpen kell meghatározni: Derivatív ügyletek:

Az értékadatokat az alapul szolgáló termék (a továbbiakban: alaptermék) piaci értéke alapján kell meghatározni. Az opciós ügyleteket az alaptermék lehívási ára (tehát nem az opciós díj) alapján kell számba venni. Határidős ügyletek esetében az alaptermék tranzakciókori piaci értékét, notional határidős kontraktusok esetében magának a határidős ügyletnek a tranzakciókori piaci értékét kell figyelembe venni. Az értékadatok megállapításához a vonatkozó nap végi ár, vagy a havi átlagár is alkalmazható.

Repo ügyletek:

Az értékadatokat a pénzügyi oldal alapján kell meghatározni. A számbavételnél a repo kamatot nem, csak a repo vételárat kell figyelembe venni. Értékpapír ügyletek:

Az értékadatokat tranzakciós értéken kell szerepeltetni. A fizetés nélküli ügyleteket az értékpapírok piaci értékén kell számba venni. Piaci értékként az adott értékpapír havi átlagos piaci értéke is használható. Abban az esetben, ha piaci érték nem áll rendelkezésre, az adott értékpapír legutolsó ismert árát kell figyelembe venni.

5. Az értékpapír transzfer megbízások értékadatait a következőképpen kell meghatározni:

A "Szállítás fizetés ellenében" (DvP) tranzakcióknál az értékadatokat a vonatkozó fizetési adatok alapján kell megállapítani. A fizetés nélküli értékpapír transzfereket az értékpapírok piaci értékén kell számba venni. Piaci értékként az adott értékpapír havi átlagos piaci értéke is használható. Ha piaci érték nem áll rendelkezésre, az adott értékpapír legutolsó ismert árát kell figyelembe venni.

6. A külföldi pénznemben denominált elszámolt ügyletek és értékpapír transzfer megbízások értékének forintra történő átszámítását a tranzakció napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamok alapján számított havi átlag árfolyamon kell elvégezni.

7. Az elszámolt ügyletek számát, illetve értékét nováció utáni alapon kell jelenteni.

A nováció az eredeti szerződéses kötelezettségek felváltása új kötelezettségekkel. A nováció eredménye lehet pl. bruttó fizetési kötelezettségek nettó fizetési kötelezettséggel való felváltása, vagy új kötelezett belépése az ügyletbe.

8. Ha az adatszolgáltató központi szerződő félként a hazai szervezett piacon kívül nem rezidens szervezett piac részére is nyújt elszámolóházi szolgáltatást, a 02-07. táblákat országonként külön kell kitölteni.

9. A 10-11. táblákat az elszámolt ügyletek teljesítésére igénybevett központi értéktáranként külön kell kitölteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Klíringtagok száma

A táblában az adatszolgáltató általános és egyéni klíringtagjainak a számát kell a felsorolt típusonkénti bontásban megadni.

02a. tábla: Elszámolt tőzsdei derivatív ügyletek száma

1. A táblában a tárgyidőszakban elszámolt tőzsdei derivatív kontraktusok számát kell szerepeltetni, azaz ha egy tranzakció több kontraktust tartalmaz, ez utóbbiak számát kell az adatszolgáltatásban megadni.

2. Az ügyleteket az Általános előírások 7. pontja szerint, nováció utáni alapon kell jelenteni.

Ha a központi szerződő fél (CCP) a nováció során ténylegesen belép az ügyletbe, akkor az ennek eredményeképpen létrejövő új ügyleteket kell figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a CCP garantálja ugyan az ügyletek teljesítését, de nem lép be automatikusan az eredeti ügyletbe vevőként és eladóként, az ügyleteket egyszeresen kell figyelembe venni. Ha viszont nemteljesítés esetén a CCP ténylegesen belép az eredeti ügyletbe vevőként és eladóként, az eredeti egy ügyletet kétszeresen kell számba venni.

3. Nem szabad derivatív ügyletként figyelembe venni azokat az alaptermék tranzakciókat, amelyek a derivatív ügylet lejáratakor a fennálló nyitott pozícióból eredő kötelezettségnek az alaptermék fizikai leszállításával való kiegyenlítésére szolgálnak. (Ha az alaptermék értékpapír, az értékpapír tranzakciók számát a 06. táblában, az azonnali értékpapír ügyletek között kell jelenteni.)

02b. tábla: Elszámolt tőzsdén kívüli derivatív ügyletek száma

A tőzsdén kívüli derivatív tranzakciók számát a 02a. táblánál közölt szempontok szerint kell jelenteni.

03a. tábla: Elszámolt tőzsdei derivatív ügyletek értéke

1. A tőzsdei derivatív ügyletek értékét a 02a. tábla 2. pontjánál közöltek szerint kell figyelembe venni.

2. Nem szabad derivatív ügyletként figyelembe venni 02a. tábla 3. pontja szerinti alaptermék tranzakciókat. (Ha az alaptermék értékpapír, az értékpapír tranzakciók értékét a 07. táblában, az azonnali értékpapír ügyletek között kell jelenteni.)

03b. tábla: Elszámolt tőzsdén kívüli derivatív ügyletek értéke

A tőzsdén kívüli derivatív tranzakciók értékét a 03a. táblánál közölt szempontok szerint kell jelenteni.

04. tábla: Elszámolt repo ügyletek száma

05. tábla: Elszámolt repo ügyletek értéke

A táblákban a repo ügyletek két lábát, azaz az értékpapír átadást és az értékpapír visszaadást egyetlen tranzakcióként kell figyelembe venni.

A repo ügyletek számát, illetve értékét nováció utáni alapon kell jelenteni a 02a. tábla 2., illetve a 03a. tábla 1. pontjában közölt szempontok figyelembevételével.

06. tábla: Elszámolt azonnali értékpapír ügyletek száma

07. tábla: Elszámolt azonnali értékpapír ügyletek értéke

A táblákban kell kimutatni az elszámolt tőzsdei azonnali piaci ügyletek számát, illetve értékét, valamint azoknak az értékpapír tranzakcióknak a számát, illetve értékét, amelyek célja derivatív ügyletekből eredő kötelezettségek (nyitott pozíciók) fizikai értékpapír szállítással történő lejáratkori teljesítése.

Az azonnali értékpapír ügyletek számát, illetve értékét nováció utáni alapon kell jelenteni a 02a. tábla 2., illetve a 03a. tábla 1. pontjában közölt szempontok figyelembevételével.

08. tábla: Más központi szerződő féllel (CCP) létesített kapcsolat (link) útján elszámolt ügyletek száma

A táblában az adatszolgáltatónak a 02a., 02b., 04. és 06. táblában feltüntetett ügyletek közül azoknak a tranzakcióknak a számát kell szerepeltetnie, amelyek elszámolása központi szerződő fél (CCP) funkciót betöltő más elszámolóházzal létesített kapcsolat (link) útján, valós novációval történt.

Az ügyletek számát az Általános előírások 7. pontja szerint, nováció utáni alapon kell jelenteni, és csak azokat az ügyleteket kell figyelembe venni, amelyekben a központi szerződő fél jogilag ténylegesen belép az ügyletbe az eladó és a vevő közé. (A nováció során az eredeti egy ügyletből valójában három ügylet jön létre: a CCP és a saját klíringtagja között, a CCP és a másik CCP között, a másik CCP és annak a saját klíringtagja között, az adatszolgáltató azonban csak az első kettőben érdekelt, így az adatszolgáltatásban e két ügyletet kell szerepeltetni.)

09. tábla: Más központi szerződő féllel (CCP) létesített kapcsolat (link) útján elszámolt ügyletek értéke

A táblában az adatszolgáltatónak a 03a., 03b., 05. és 07. táblában feltüntetett ügyletek közül azoknak a tranzakcióknak az értékét kell szerepeltetnie, amelyek elszámolása központi szerződő fél (CCP) funkciót betöltő más elszámolóházzal létesített kapcsolat (link) útján, valós novációval történt.

Az ügyletek értékét az Általános előírások 7. pontja szerint nováció utáni alapon kell jelenteni, és csak azokat az ügyleteket kell figyelembe venni, amelyekben a központi szerződő fél jogilag ténylegesen belép az ügyletbe az eladó és a vevő közé. (A nováció során az eredeti egy ügyletből valójában három, az eredeti ügylet értékével megegyező értékű ügylet jön létre: a CCP és a saját klíringtagja között, a CCP és a másik CCP között, a másik CCP és annak a saját klíringtagja között, az adatszolgáltató azonban csak az első kettőben érdekelt, így az adatszolgáltatásban e két ügylet összesített értékét kell szerepeltetni.)

10. tábla: Az elszámolt ügyletek teljesítésére központi értéktárnak (CSD) adott értékpapír transzfer megbízások száma

11. tábla: Az elszámolt ügyletek teljesítésére központi értéktárnak (CSD) adott értékpapír transzfer megbízások értéke

A táblákban csak azoknak az értékpapír transzfer megbízásoknak a számát, illetve értékét kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltató által elszámolt olyan derivatív, repo és azonnali értékpapír ügyletek közvetlen teljesítésére szolgálnak, amelyeknél a központi szerződő fél (CCP) jogilag ténylegesen belép az ügyletbe az eladó és a vevő közé.

Ennek megfelelően a táblában nem szabad szerepeltetni azoknak az értékpapír transzfer megbízásoknak a számát, illetve értékét, amelyeknél a központi szerződő fél garantálja ugyan a vonatkozó ügyletek teljesítését, de jogilag nem lép be az ügyletbe, továbbá azokat sem, amelyek közvetlen célja nem a vonatkozó ügyletek teljesítése, hanem biztosítékadás.

Ha az adatszolgáltató az elszámolt ügyletek értékpapír oldali teljesítésére nem másik központi értéktárat (CSD) vesz igénybe, hanem központi értéktárként saját maga vezeti klíringtagjai részére az értékpapírszámlákat és saját maga teljesíti az értékpapír transzfer megbízásokat, a táblát nemlegesként kell jelenteni.

MNB azonosító: R01

Kitöltési előírások

Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók nem rezidens partnereinek törzsadatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban az adatszolgáltatónak törzsadatokat kell jelentenie

a) azon nem rezidens partnereire vonatkozóan, amelyek tekintetében az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett, továbbá

b) a végső befektetőjéről, közvetlen tőkebefektető(i)ről és közvetlen tőkebefektetése(i)ről abban az esetben is, ha az általa teljesített, az a) pontban hivatkozott adatszolgáltatásokban egyébként a végső befektető, a közvetlen tőkebefekte-tő(k) illetve a közvetlen tőkebefektetés(ek) tekintetében nincs adatszolgáltatási kötelezettsége.

Az adatszolgáltatás tábláját az adatszolgáltatónak annyiszor kell kitöltenie, ahány jelentésköteles partnere van.

2. Az adatszolgáltatást

a) az 1. a) alpont szerinti nem rezidens partnerekről első alkalommal annak az R02, R03, R12 vagy R13 adatszolgáltatásnak a tárgyidőszakát követő hónap 9. munkanapjáig, illetve annak az R29 adatszolgáltatásnak a tárgyidőszakát követő év június 20-ig kell teljesíteni, amelyben a partner tekintetében az adatszolgáltató adatokat közöl,

b) az 1. b) alpont szerinti végső befektetőről, közvetlen tőkebefektető(k)ről illetve közvetlen tőkebefektetése(i)ről első alkalommal az adatszolgáltató által első ízben teljesített R02, R03, R12 vagy R13 adatszolgáltatás tárgyidőszakát követő hónap 9. munkanapjáig, illetve az első ízben teljesített R29 adatszolgáltatás tárgyidőszakát követő év június 20-ig kell teljesíteni,

c) egy már jelentett partner tekintetében abban az esetben kell teljesíteni, ha a partner korábban jelentett adataiban változás történt. Adatváltozás esetén az adatszolgáltatás valamennyi mezőjét ismételten ki kell tölteni a 16-17-18. sorokba 0-1-0-t írva.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H 5. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Tárgyidőszak:

Az R01 adatszolgáltatás eseti gyakoriságú adatszolgáltatás, tárgyidőszaka egy konkrét naptári nap. Az R02, R03, R29 jelentéshez kapcsolódó R01 adatszolgáltatás tárgyidőszakaként annak a hónapnak az első napját kell megadni, amikortól az adott adatszolgáltatásban jelentett vagy módosított partner adatok érvényesek. Az R12, R13 jelentéshez kapcsolódó R01 adatszolgáltatás esetén pedig tárgyidőszakként annak a negyedév első hónapjának az első napját kell megadni, amikortól az adott adatszolgáltatásban jelentett vagy módosított partner adatok érvényesek.

Amennyiben az adatszolgáltató első alkalommal olyan partnerről teljesít adatszolgáltatást, akivel már 2008. január elsejét megelőző érvényességgel áll partneri viszonyban, az R01 adatszolgáltatás tárgyidőszakaként 2008.01.01-t kell megadnia.

Amennyiben az adatszolgáltató hibás adatszolgáltatást teljesített és azt szeretné módosítani, ugyanarra a tárgyidőszakként megadott vonatkozási napra kell a módosított adatszolgáltatását ismételten beküldenie.

Amennyiben az adatszolgáltató által jelentett partner törzsadatokban a későbbiekben változás történik, a változás napjának mint tárgyidőszaknak a megadásával kell az adott partner adataival kitöltött TORZS táblát beküldeni.

A táblákban a szürke mezőket nem kell kitölteni.

A partner neve esetén a cégiratokkal egyező teljes cégnevet, a partner országa esetén a székhely, magánszemély esetén az állandó lakcím szerinti országot kell megadni. A partnerazonosító kód az adatszolgáltató által tetszőlegesen meghatározott, legfeljebb 10 karakterből álló, alfanumerikus kód.

A TORZS táblában szerepeltetendő kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.9. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A nem rezidens partner országa soron a partner székhelye szerinti országnak vagy nemzetközi szervezetnek az e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott ISO kódját kell szerepeltetni.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást, illetve a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 9., illetve 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: R02, R03, R12, R13

Kitöltési előírások

Tőkebefektetések

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

a) TRH, illetve TRN tábla: regiszter célú adatok. Amennyiben az adatszolgáltató a táblában szereplő eldöntendő kérdések mindegyikére "nem" választ ad meg, az adatszolgáltatás további tábláinak kitöltésében nem érintett.

b) TB01-TB04 táblák: a külföldi közvetlen tőkebefektető(k)nek az adatszolgáltatóban, illetve az adatszolgáltatónak külföldi közvetlen tőkebefektetésé(ei)ben bekövetkezett, valamint a felek közötti kereszttulajdonlásban bekövetkezett tulajdoni részesedés változást eredményező tárgyidőszaki tranzakciók (tőkebefektetés, tőkekivonás) adatai.

c) TB05-TB06 táblák: a b) alpont szerinti tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok tárgyidőszak végi állományára vonatkozó információk.

d) TB07-TB08 táblák: a külföldi közvetlen tőkebefektető(k)nek az adatszolgáltatóban, illetve az adatszolgáltatónak külföldi közvetlen tőkebefektetésé(ei)ben fennálló részesedése után járó és fizetendő jövedelemre (osztalékra) vonatkozó tárgyidőszaki adatok.

e) TB09 tábla: az adatszolgáltató által nem rezidenstől szerzett rezidens társaságbeli részesedés, vagy nem rezidens számára elidegenített rezidens társaságbeli részesedés tájékoztató adatai.

f) TB10 tábla: az adatszolgáltató külföldi ingatlantulajdon szerzésének és elidegenítésének tárgyidőszaki tranzakciói.

g) TB11 tábla (csak egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők esetén): külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló, az adatszolgáltató által befizetett, de még be nem jegyezett tőke miatti követelés, illetve a tőkeleszállításból adódó, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés és ezek változása.

h) TB12 tábla (csak egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők esetén): külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló, befizetett, de be nem jegyzett tőke miatti tartozás, illetve a tőkeleszállításból adódó, közvetlen külföldi tőkebefektetővel szemben fennálló kötelezettség és ezek változása.

i) TBK, illetve TBT kezdetű táblák (csak nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények esetén): tulajdonosi részesedésen kívüli egyéb követelések és tartozások, azaz a külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel és egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló, hitelből (ide értve a repót, értékpapír-kölcsönt és pénzügyi lízinget is), kereskedelmi hitelből, betétből, cash-pool konstrukcióból, elszámolási számlából, váltóból, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból eredő követelés-, illetve tartozás állományok, és ezek tárgyidőszaki változásai. Ide tartozik továbbá az adatszolgáltatónak a közvetlen külföldi tőkebefektetőkkel szemben fennálló, befizetett, de be nem jegyzett tőke miatti tartozása, illetve a közvetlen külföldi tőkebefektetésekkel szemben fennálló, befizetett, de be nem jegyezett tőke miatti követelése és a tőkeleszállításból adódó, külföldi közvetlen tőkebefektetővel/tőkebefektetéssel szemben fennálló kötelezettség/követelés.

2. Az adatok számbavétele

A külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, külföldi fióktelepekkel és egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagokkal kapcsolatos jelentésköteles adatokat partnerenként kell szerepeltetni. A partnerek azonosítása az R01 jelentésben az adatszolgáltató által megadott partnerazonosító kódokkal történik.

Az értékadatokat eredeti devizában kell megadni, az alábbiak kivételével:

- a TB01-03 jelű táblákban az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében,

- a TB02-04 jelű táblákban a külföldi közvetlen tőkebefektetés vagy fióktelep könyvvezetésének devizanemében

- a TB05-06 jelű táblákban a denomináció devizanemében,

- a TB07-08 jelű táblákban a külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel szemben fennálló állományokat és forgalmakat az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében, a külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel/fiókteleppel kapcsolatos adatokat pedig az adott külföldi közvetlen tőkebefektetés könyvvezetésének devizanemében kell megadni.

Az adatokat egész számra kerekítve kell közölni a TB05-06 jelű táblák kivételével, ahol a tőzsdei záró árfolyamot 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.

A TBK és TBT kezdetű táblákban jelentendő ügyletekből eredő követeléseket és tartozásokat eredeti devizában, névértéken kell jelenteni. Amennyiben a kamatokra vonatkozó, partnerenkénti és devizanem szerinti megbontáshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre az adatszolgáltatónál, azt becsléssel kell megállapítani.

Követelés megvásárlása és értékesítése esetén, amennyiben a vásárlás és értékesítés tényleges ellenértéke eltér a névértéktől, akkor a követelés forgalmi (piaci) értékét kell feltüntetni a tranzakciók között. A névérték illetve a forgalmi érték közti piaci árkülönbözetet az egyéb változások oszlopában kell (az árkülönbözet irányához viszonyítva) ellentétes előjellel kimutatni, amelyet az egyéb változások részletezésére szolgáló TBK5 táblában az árváltozás ("ARVA") kód alkalmazásával kell részletezni.

Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: A tárgyidőszakra vonatkozóan számított járó vagy fizetendő kamatösszegeket kell jelenteni állományt növelő tételként, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét).

Amennyiben a tárgyidőszakban az adatszolgáltató nem rezidens partnere kikerült a vállalatcsoportból, vagy a külföldi közvetlen tőkebefektető, a külföldi közvetlen tőkebefektetés és az adatszolgáltató között megszűnt a közvetlen részesedési viszony, akkor a vele szembeni követelés és tartozás állományokat a tárgyidőszakról készítendő Tőkebefektetés adatszolgáltatások TBK és TBT kezdetű tábláiból (egyéb változásként) ki kell vezetni és át kell sorolni a tárgyidőszakról készítendő Egyéb befektetések R06-R09 havi, vagy R15-R17 negyedéves adatszolgáltatásba.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H 5. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A táblákban szerepeltetendő instrumentumok kódját és megnevezését e rendelet 3. sz. mellékletének 4.9. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A nem rezidens partner országa oszlopban annak az országnak vagy nemzetközi szervezetnek az e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott ISO kódját kell szerepeltetni, amellyel szemben a követelés vagy kötelezettség fennáll.

Az egyes devizanemek ISO kódját e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

Az R02/R12 adatszolgáltatások TBK1-4 és TBT1-4 tábláiban a tőkére vonatkozó egyéb változások okait követelések esetén a TBK5, tartozások esetén a TBT5 táblákban kell részletezni az e rendelet 3. sz. mellékletének 4.9. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott kódok felhasználásával. A megadott változás oka miatt bekövetkezett egyéb változáshoz tartozó részösszeget annyiszor kell felvenni a táblába az adott instrumentum azonosító adataival együtt, ahány különböző ok miatt egyéb változás történt.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást, illetve a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. mellékletének 9., illetve 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

Az egyes táblákban jelentendő speciális adatok

A TB01 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben volt olyan külföldi közvetlen tőkebefektetője, aki a tárgyidőszakban a tőkebefektetését növelte vagy csökkentette az adatszolgáltatóban. A TB03 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban

- külföldi közvetlen tőkebefektetésében tőkebefektetés vagy tőkekivonás tranzakciót hajtott végre, vagy

- a külföldi fióktelepe részére cash-flow management keretében eszközt adott át, illetve a külföldi fióktelepétől eszközt vett vissza (ideértendő mindennemű eszköz, nem csak a pénz).

A táblában partnerenként és ügyletenként kell jelenteni valamennyi jegyzett tőke változást eredményező tranzakciót, továbbá az eredmény- és tőketartaléknak azon növekedéseit és csökkenéseit, amelyek külföldi forrásból valósultak meg. Nem kell jelenteni a tartalékok egymás közti mozgásait.

Amennyiben egy tranzakció nem rendelhető egyértelműen meghatározott partnerhez - pl. tartalék terhére történő tőkeemelés -, ott a tulajdoni hányadnak megfelelően kell felosztani a tranzakciót a külföldi közvetlen tőkebefektetők között.

A tranzakciók abban az időszakban jelentendők, amely időszakra vonatkozóan a számviteli nyilvántartásokban való rögzítést a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) előírja. Ennek megfelelően például a jegyzett tőke emelését, leszállítását a cégjegyzékbe való bejegyzésének, egyéb esetben a létesítő okirat, taggyűlési határozat keltét magába foglaló időszakban kell jelenteni. Ugyanakkor a Számv. tv. alapján, a tőketartalékkal szemben átadott eszközök az eszközmozgással egyidejűleg jelentendők.

Ha a külföldi érdekeltség tekintetében egyaránt rendelkezésre áll az érdekeltség országa szerinti, illetve egyéb számviteli sztenderdek (IAS, IFRS) szerinti számviteli nyilvántartás, akkor ezen előírásoknak megfelelő adatokat kell jelenteni.

Az értékadatokat a TB01-es táblában az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében, a TB03-as táblában pedig a külföldi közvetlen tőkebefektetés vagy fióktelep könyvvezetésének devizanemében, egész számra kerekítve kell közölni.

A TB02 és TB04 jelű táblákat kereszttulajdonlás esetén kell kitölteni, a TB02 jelű táblára a TB01 jelű táblánál, a TB04 jelű táblára pedig a TB03 jelű táblánál leírtak az irányadók.

A TB05 és TBK4 jelű táblákban az adatszolgáltató letétkezelőjének törzsszámánál a rezidens vállalkozás, szervezet KSH-törzsszámát (adószámának első nyolc karaktere) kell megadni. Befektetési alap esetén az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszám kell szerepeljen, melyet új, induló befektetési alapnál az MNB törzsszám képzéséig az 'FB000000' - szám helyettesít. Nem-rezidens esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma, vagy az MNB és a KELER Rt. által közösen rögzített "fiktív" törzsszáma) a "00000001" nyolc karakteres kódot kell szerepeltetni, rezidens magánszemély esetében pedig a "00000004" nyolc karakteres kódot.

A TB07 - TB08 táblában az adatokat bruttó módon kell jelenteni, azaz az azonos időszakban megszavazott és ki is fizetett osztalék mindkét lábát szerepeltetni kell egyazon adatszolgáltatásban.

A TB09-es táblában a tranzakciót abban az időszakban kell lejelenteni, amely időszaktól kezdődően a cégbírósági bejegyzés hatályos. Ha a Cégbíróság visszamenőlegesen jegyzi be a részesedés szerzést/átruházást, akkor az érintett időszakra (amely időszakra a Cégbíróság a visszamenőleges bejegyzést megtette) módosító jelentés beküldése szükséges. Ha a pénzmozgás időben eltér a cégbírósági bejegyzéstől, akkor az így keletkező követelést/kötelezettséget attól függően, hogy cégcsoporton belüli vagy kívüli partnerrel szemben áll fenn, az R02 adatszolgáltatás TBK4/TBT4 vagy az

R06 adatszolgáltatás BEFK4/BEFT4 tábláiban EK/ET kódon kell jelenteni.

A TB10 táblában kizárólag az adatszolgáltató által közvetlenül - azaz nem külföldi tőkebefektetésén keresztül - lebonyolított tranzakciókat kell itt szerepeltetni.

Amennyiben a tranzakcióban egyidejűleg több tulajdonos is érintett (közös tulajdonban lévő ingatlan adatszolgáltató általi megszerzése esetén, illetve az adatszolgáltató által végrehajtott, több fél közös tulajdonába történő ingatlanátruházás esetén), a jelentendő tranzakciót meg kell bontani az egyes rezidens felek között, és rezidens felenként külön sort kell kitölteni.

A TB11-TB12 táblában (csak egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők esetén) kell kimutatni a befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló, illetve tőkeleszállításból adódó követelést és kötelezettséget ("TOKEK" illetve "TOKET" kódok), amennyiben a befizetés és a bejegyzés, illetve a leszállítás és a visszafizetés különböző időszakokra esnek.

A TBK2 táblában kell kimutatni (csak nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények esetén)

- az adatszolgáltatónak a nem rezidenssel szemben fennálló, elszámolási számlán nyilvántartott nettó pénzkövetelését és tartozását,

- a cash pool konstrukcióból eredően az adatszolgáltatónak mint pool-tagnak a nem rezidens pool-vezetővel szemben, vagy mint pool-vezetőnek a nem rezidens pool-tagokkal szemben nyilvántartott nettó pénzkövetelését és tartozását.

Az adatszolgáltatási kötelezettség az adatszolgáltató cash-poolba bevont belföldi bankszámlái tekintetében is fennáll, ha a pool-vezető nem rezidens. Nem kell jelenteni azt az esetet, amikor a cash-pooling az adatszolgáltató saját bankszámlái között történik! (Ez leginkább a több divízióval és telephellyel rendelkező vállalatoknál, az egyes divíziók és telephelyek nevére külön-külön megnyitott bankszámlák között fordul elő.)

A TBK4 - TBT4 táblában (csak nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények esetén) kell egyebek mellett kimutatni a befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló, illetve tőkeleszállításból adódó követelést és kötelezettséget ("TOKEK" illetve "TOKET" kódok), amennyiben a befizetés és a bejegyzés, illetve a leszállítás és a visszafizetés különböző időszakokra esnek.

MNB azonosító: R04

Kitöltési előírások

Értékpapír befektetések

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatásban valamennyi, az adatszolgáltató által birtokolt és nem belföldi letétkezelőknél elhelyezett, rezidens vagy nem rezidens kibocsátású értékpapírt (ERT1 tábla), továbbá minden, általa kibocsátott saját értékpapírt (ERT2 tábla) szerepeltetni kell függetlenül attól, hogy az nyilvános vagy zárt körben, külföldön vagy belföldön került kibocsátásra, tőzsdei, tőzsdén kívül forgalmazott vagy nem forgalmazott értékpapír. A külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel és egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagokkal szemben fennálló, tulajdonviszonyt, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amennyiben azok a jelen kitöltési előírások szerint e táblákban jelentéskötelesek, jelenteni kell függetlenül attól, hogy azok a közvetlen tőkebefektetések adatszolgáltatásokban (R02, R03, R12, vagy R13) szintén szerepelnek.

Az R04 adatszolgáltatásban nem kell jelenteni a váltókat és a lejárt értékpapírokat, mivel azokat az egyéb befektetések (R06, R07, R08, R09, R15, R16 és R17), vagy a közvetlen tőkebefektetések (R02 és R12) adatszolgáltatás tábláiban kell szerepeltetni.

Az értékpapírok állományi adatait mindig az adott hónap utolsó napjára vonatkozóan (mint záró állományt) kell megadni.

- A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint kell szerepeltetni.

- A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken, az értékpapír eredeti denominációjában, egész devizában kifejezve kell jelenteni. A már nem létező devizanemek (pl. DEM, ATS stb.) esetében az értékpapírok névértékét át kell számítani a megfelelő, jelenleg érvényben lévő devizanemre (pl. EUR). A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a táblákban a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni. A törlesztés napján már a csökkentett tőkeértéket kell megadni. Amennyiben a hónap utolsó napja munkaszüneti napra esik, a tőke csökkentését akkor is erre az időpontra kell elvégezni, vagyis az adatszolgáltatásban a korrigált értéknek kell szerepelnie.

A táblákban az értékpapírokat egyedi azonosítónként külön-külön soron kell szerepeltetni.

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H 3. pontja (E jelű értékpapír adatszolgáltatásokban használt fogalmak) tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

"Az értékpapír azonosítója" oszlopban az ISIN kódot (letéti igazolások, ADR, EDR, GDR stb. esetében a letéti igazolás saját ISIN kódját), ennek hiányában (és csakis akkor) a 111 kódot kell szerepeltetni.

Az "Értékpapír (rövid) neve" az adatszolgáltatásban szintén egyedi azonosítóként szolgál, ezért ugyanarra az értékpapírra mindig ugyanazt a rövid nevet kell használni (az R02, R03, R12 és R13 adatszolgáltatásban is). A 111-es kód alatt megjelenő egyes értékpapírsorozatoknál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni, s ugyanannak a sorozatnak minden táblában (s az esetlegesen más, R jelű adatszolgáltatásokban is) teljesen azonos néven kell szerepelnie.

"Az állomány megfigyelési egységének kódja" oszlopban kell megjelölni, hogy az adott sorban tulajdonviszonyt megtestesítő papírról van-e szó, amely esetben a DB kódot (nagy betűkkel), vagy pedig hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kerülnek-e jelentésre, amikor pedig a papír denominációjának megfelelő devizanem ISO kódját kell szerepeltetni. A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében kell megadni.

A nem rezidens letétkezelőnél elhelyezett értékpapírok esetében az állományi adat mellett a vonatkozó oszlopokban fel kell tüntetni a letétkezelő nevét, illetve a székhelye szerinti ország ISO kódját.

Az osztalékot a pénzügyi rendezés (osztalékfizetés, osztalék előleg fizetése, visszafizetése) hónapjára vonatkozó adatszolgáltatásban kell jelenteni. A vonatkozó oszlopban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír 1 db-jára jutó, abban a hónapban kifizetett (kapott) osztalék összegét kell szerepeltetni - tehát az adott hónapban teljesített összeget el kell osztani a részvények darabszámával -, lehetőség szerint az adótartalommal együtt, a részesedés denominációjának megfelelő devizanemben, kéttizedesre kerekítve. Az esetlegesen más devizanemben folyósított osztalék összegét a részesedés denominációjának megfelelő devizanemre kell átszámítani.

Osztalék előleg visszafizetése jogcímen is történhet fizetés, amely így értelemszerűen negatív előjellel szerepel az adatszolgáltatásban, más negatív előjelű adat azonban nem jelenthető.

A partner, a letétkezelő, illetve a kibocsátó ISO országkódja oszlopban e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott ISO kódok alkalmazandók.

A devizanem, illetve a denomináció ISO kódját e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást, illetve a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 9., illetve 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

ERT1 tábla: Az adatszolgáltató befektetései rezidens és nem rezidens értékpapírokba

A tábla az adatszolgáltató tulajdonában lévő, rezidensek és nem rezidensek által (belföldön, vagy külföldön) kibocsátott, nem letétkezelt, valamint külföldi (nem rezidens) letétkezelőnél elhelyezett értékpapírok tárgyidőszak végi záró állományát tartalmazza. Nem jelentendők a rezidens letétkezelőknél akár letéti őrzésben, akár letétkezelésben, akár más célból elhelyezett értékpapírok.

Az adatszolgáltatóknak az általuk kibocsátott, saját tulajdonban lévő értékpapírjaikat nem ebben, hanem az ERT2 táblában kell jelenteniük.

ERT2 tábla: Az adatszolgáltató által kibocsátott értékpapírok

A táblában az adatszolgáltató által belföldi illetve külföldi piacon kibocsátott valamennyi, még le nem járt (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében), vagy véglegesen vissza nem vont (pl. tőkecsökkentés útján részvény esetében) értékpapírjának tárgyidőszak végi záró állományát kell jelenteni.

Az "Ebből saját tulajdonban lévő állomány" (e-h) oszlopokban kizárólag a kibocsátott mennyiség azon része jelentendő, amelyet a tárgyidőszak utolsó napján az adatszolgáltató birtokolt, mint visszavásárolt, esetleg még el nem adott, forgalomba nem hozott mennyiséget, s az nem letétkezelt, illetve külföldi letétkezelőnél található.

ERT3 tábla: Az adatszolgáltatás egyéb tábláiban 111-es kódszám alatt szereplő, ISIN kód nélküli tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok jellemzői

Az értékpapírokat az adatszolgáltatás többi táblájára, illetve sorára való hivatkozás útján e tábla a), b) és e) mezője együttesen azonosítja.

ERT4 tábla: Az adatszolgáltató által kötött aktív és passzív repó, sell&buy-back, továbbá értékpapír kölcsönzési ügyletek

Ebben a táblában kell szerepeltetni az adatszolgáltatás tárgyidőszakában még nyitott, az adatszolgáltató által a rezidens letétkezelőkön kívül bármely más (rezidens, vagy nem rezidens) partnerrel kötött, sajátszámlás repó-típusú, illetve értékpapír kölcsönzési ügyleteket az ügyletekben részt vevő értékpapírok állományának megadásával. A táblákban szerepeltetni kell az értékpapírmozgással nem járó repó-típusú ügyleteket is (pl. óvadéki repó ügyletek).

A pénzmozgással járó repó, sell&buy-back és értékpapír kölcsönügyletekhez kapcsolódó, nem rezidensekkel szemben fennálló egyéb követeléseket, illetve tartozásokat az egyéb befektetések R06, R07, R08, R09, R15, R16 és R17 adatszolgáltatás BEFK1/BEFT1 tábláiban, vagy a közvetlen tőkebefektetések R02 és R12 adatszolgáltatás TBK1/TBT1 tábláiban kell kimutatni.

Az ügylet típusát e rendelet 3. sz. mellékletének 4.9. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódok közüli választással kell megadni.

Az ügylet irányát az adatszolgáltató szempontjából kell megítélni:

1. Ha az adatszolgáltató az értékpapír-átadó (repóba vagy kölcsönbe adás).

2. Ha az adatszolgáltató az értékpapír-átvevő (repóba vagy kölcsönbe vétel).

A szerződő partnerként a repóban az ügylet irányától függően az eladót, vagy vevőt, az értékpapír kölcsön ügyletben a kölcsönbe adót, illetve a kölcsönbe vevőt kell szerepeltetni.

Az értékpapír mozgással egyidejűleg esetlegesen teljesített, teljesítendő fizetések, transzferek időpontját, ennek hiányában az ügylet induló, illetve lejáró dátumát számjegyekkel kell megadni (ÉÉÉÉHHNN).

ERT5 tábla: Az adatszolgáltató tulajdonában lévő, illetve az általa kibocsátott értékpapírok ára a tárgyidőszak végén

Ebben a táblában az adatszolgáltató által jelentett értékpapírok áradatait kell megadni, kivéve a nem rezidensek által kibocsátott értékpapírokat, a BÉT-re bevezetett részvényeket, továbbá az állampapírokat, illetve befektetési jegyeket, amelyeket nem kell a táblában szerepeltetni.

Abban az esetben, ha az értékpapírral a tárgyhónapban történt tényleges adás-vétel, akkor árként a kötések mennyiséggel súlyozott átlagárát kell jelenteni. Ha nem áll az adatszolgáltató rendelkezésére tényleges adás-vétellel kapcsolatos információ, akkor hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozóan, hozamgörbéből készült árbecslés eredményét, ennek hiányában pedig az értékpapír névértékét (amennyiben nem ismeri, a nyilvántartási értékét) kell megadni. Azt, hogy ezek közül mely árfajtát használja az adatszolgáltató, e rendelet 3. sz. mellékletének 4.9. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglalt kódtárból választott kóddal kell megadnia.

A devizanem ISO kódjaként a papír denominációjának (vagy már nem létező devizanem esetében az annak helyébe lépett) deviza ISO-kódját kell feltüntetni.

Az "Időszak végi ár" a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében az 1 db-ra jutó ár a papír denominációja szerinti eredeti devizában (négytizedesre kerekítve), hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a bruttó - felhalmozott kamatot is tartalmazó - ár a névérték százalékában kifejezve (négytizedesre kerekítve).

MNB azonosító: R05, R14

Kitöltési előírások

Pénzügyi derivatívák

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatónak a nem rezidens partnerekkel, ügyfelekkel kötött, a tárgyidőszak elején, illetve végén fennálló valamennyi saját pénzügyi derivatív ügyletét, azok követelés illetve tartozás nyitó és záró pozícióját, illetve a tárgyidőszak forgalmi adatait jelentenie kell, beleértve azon ügyletekkel kapcsolatos tranzakciókat, átértékeléseket is, amely ügyletek a tárgyidőszak folyamán keletkeztek és még a tárgyidőszak vége előtt lezárásra is kerültek.

A vállalatcsoporton belüli nem rezidens vállalatcsoporttaggal, külföldi közvetlen tőkebefektetővel és külföldi közvetlen tőkebefektetéssel kötött derivatív ügyleteket e táblákban kell jelenteni (azok nem számítanak közvetlen tőkebefektetésnek).

Az e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a D5 szektorban szereplő alapkezelők adatszolgáltatásában saját ügyleteiket és az általuk kezelt pénzpiaci- és befektetési alapok nem rezidensekkel kötött ügyleteit is összevontan szerepeltetni kell.

2. Az adatok számbavétele

A pénzügyi derivatíva követelések és tartozások állományi adatait, vagyis pozícióit, továbbá tranzakcióit piaci értéken, bruttó módon, ügyletenként a megfelelő (követelés: DERK, vagy a tartozás: DERT) táblába besorolva, alapinstrumentumonként és országonként forintban összesítve, egész számra kerekítve kell jelenteni.

Az ügyletek pozíciójának két tárgyidőszak között másik táblába történő átmozgatása mindig az átértékeléssel szemben történhet, a nyitó állomány szerinti táblából 0 záró pozíción, a záró állomány szerinti táblába pedig 0 nyitó pozíción keresztül.

3. Előjelek használata

A nyitó és záró pozíció értéke csak nem negatív szám lehet, amely előjel nélkül jelentendő. A pozíciót növelő illetve csökkentő tranzakció alapvetően ugyancsak előjel nélkül jelentendő nem negatív szám lehet, kizárólag storno tétel esetében használható negatív előjel. Az átértékelések és egyéb változások oszlopokban előjel nélküli (pozitív) szám, illetve negatív előjelű szám egyaránt jelenthető aszerint, hogy a változást okozó hatások összességükben növekedést, vagy csökkenést eredményeztek-e.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H 5. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

"a" oszlop: Az ügylet típusa: Az egyes sorokban jelentett pénzügyi derivatíva alap-instrumentumok választható kódját és megnevezését e rendelet 3. sz. mellékletének 4.9. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

"b" oszlop: A partner ISO országkódja. Nem tőzsdei ügyletek esetén a nem rezidens partner ISO országkódját, tőzsdei ügyletek esetében pedig annak a nem rezidens tőzsdének a székhelye szerinti országkódot kell megadni, ahol az ügyletet kötötték. Az országkódokat e rendelet 3. sz. melléklet 4.2. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

"c" és "h" oszlop: Időszak eleji nyitó, illetve záró pozíció: az időszak elején, illetve végén nyitott ügyletek piaci értékét az egyes derivatív ügyletek egyenkénti kiértékelésével (valamely érvényben lévő jegyzett ár, vagy szakmailag elfogadott értékelési eljárás, árazási modell segítségével) kell meghatározni, majd a pozitív piaci értéket a DERK, a negatív piaci értéket pedig a DERT táblába kell besorolni.

"d" és "e" oszlop: A tranzakciók értéke az elszámolás, illetve pénzügyi teljesítés (forintosított) összege.

"f" oszlop: Átértékelés: A pozíció változására ható ár-, illetve árfolyamváltozások összesített számszerűsített adatát a tárgyidőszaki tranzakciókkal és egyéb változásokkal módosított nyitó pozíció és a záró pozíció számított különbözeteként kell megadni.

"g" oszlop: Egyéb változások: Minden egyéb, nem tranzakció, illetve nem átértékelésből eredő, a nyitó és záró pozíció között különbséget okozó hatás összegét kell itt jelenteni.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást, illetve a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 9., illetve 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: R06, R07, R08, R09, R10, R15, R16, R17

Kitöltési előírások

Egyéb befektetések

Konzorciális hitelek

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásokban szerepeltetendő ügyletek

A pénzügyi vállalatok (e melléklet I. A. 4. pontja szerinti C, D, E szektorba tartozó adatszolgáltatók) az egyéb befektetések BEF kezdetű tábláiban nem rezidens partnerekkel szemben fennálló, keletkező és megszűnő hitel, folyószámla, betét, kereskedelmi hitel, váltó és egyéb típusú követeléseinek és tartozásainak állományát és változásait kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy a nem rezidens partner az adatszolgáltatónak külföldi közvetlen tőkebefektetője, külföldi közvetlen tőkebefektetése vagy vállalatcsoportjának tagja-e. Ez alól kivételt képeznek az adatszolgáltató vállalatcsoportjába tartozó nem rezidens felekkel kapcsolatos, a befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló követelések és tartozások, illetve az osztalékfizetés miatti követelések és kötelezettségek, amelyeket az R03 vagy R13 adatszolgáltatások TBK/TBT tábláiban kell kimutatni.

Az e melléklet I. A. 4. pontja szerinti A, F, G, H, I, K szektorba tartozó adatszolgáltatók egyéb befektetések BEF kezdetű tábláiban azokkal a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló, keletkező és megszűnő hitel, folyószámla, betét, kereskedelmi hitel, váltó és egyéb típusú követeléseinek és tartozásainak állományát és változásait kell szerepeltetni, amelyek az adatszolgáltatónak nem külföldi közvetlen tőkebefektetői, sem külföldi közvetlen tőkebefektetései vagy vállalatcsoportjának tagjai.

Amennyiben időközben egy nem rezidens partner vállalatcsoporttaggá válik, vagy közte és az adatszolgáltató között időközben közvetlen részesedési viszony keletkezik, és ez által a partner külföldi közvetlen tőkebefektetővé, illetve tőkebefektetéssé válik, akkor a vele szembeni követelés és tartozás állományokat a BEF kezdetű táblákból (az egyéb változások oszlopban) ki kell vezetni és átsorolni az R02/R12 adatszolgáltatások TBK/TBT tábláiba.

Az e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a D5 szektorban szereplő alapkezelők adatszolgáltatásában saját ügyleteiket és az általuk kezelt pénzpiaci- és befektetési alapok nem rezidensekkel kötött ügyleteit is összevontan szerepeltetni kell.

2. Az adatok számbavétele

Az adatszolgáltatásokban szereplő adatok eredeti devizanemben egész számként jelentendők.

Az egyéb befektetésekből származó tőke- és kamattartozások, valamint a kamatkövetelések állományait névértéken, a tőkekövetelések állományait névértéken és könyv szerinti értéken is kell jelenteni. A forgalmak piaci értéken jelentendők, kivéve az R10 adatszolgáltatást, amely forgalmi szárai tényezőnként (névérték, árfolyamváltozás hatása és az eladásig felhalmozott illetve a vételárban megfizetett kamat) jelentendők.

Az éven túli konzorciális-, Világbanktól felvett, az államilag garantált hitelek, illetve a többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatók hitel tartozásait egyedileg azonosítva, míg a többi követelés és tartozás állományt és annak változásait országonként és devizanemenként összesítve kell kimutatni (ezen adatok egy-egy sort képeznek az adott táblákban).

A nem rezidens fizető ügynök részvételével nyújtott konzorciális hitelek esetén a rezidens adósnak az összes hitelezővel szemben fennálló állományt és változásokat kell jelentenie, amelyet az MNB csökkent a részt vevő rezidens hitelintézetek által nyújtott résszel (R10 adatszolgáltatás KONZK1 és KONZK2 tábla).

Rezidens fizető ügynök esetén az adósnak nem kell a konzorciális hitelről adatot szolgáltatnia, mert annak nem rezidensekkel szemben fennálló állományáról és változásairól a rezidens fizető ügynök bank jelent (R10 adatszolgáltatás KONZT1 és KONZT2 tábla).

Többdevizás ún. multi-currency hitelek esetében az igénybevétel devizanemében kell jelenteni a hitelt. Amikor az igénybevett devizanemről áttér a hitel egy másik devizanemre, akkor átsorolással az igénybevett devizanemben ki kell vezetni a fennálló hitelállományt az egyéb változások oszlopban átsorolás ("ATSO") név használatával és ezzel egyidejűleg a hitelt ismét fel kell venni aBEFK1- vagy aBEFT1 kezdetű táblában az új igénybevétel szerinti devizanemben.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H 5. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Az egyes adatszolgáltatások tábláiban szerepeltetendő instrumentumok kódját és megnevezését e rendelet 3. sz. mellékletének 4.9. alpontja tartalmazza.

A lejárat oszlopban mindig a követelés vagy tartozás eredeti lejáratának kódját kell feltüntetni: R: rövid, azaz egy évnél nem hosszabb, H: hosszú, azaz éven túli. Hitelkeret megállapodások esetén a lejárati kód kiválasztásakor az egyes lehívott összegek eredeti lejáratát és nem a hitelkeret lejáratát kell alapul venni.

A nem rezidens partner országa oszlopban annak az országnak vagy nemzetközi szervezetnek a 3. sz. melléklet 4.2. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott ISO kódját kell szerepeltetni, amellyel szemben a követelés vagy kötelezettség fennáll.

Az eredeti devizanem azt a devizanemet jelöli, amelyben a követelés vagy tartozás fennáll vagy visszafizetendő, ez eltérhet a szerződés szerinti devizanemtől. Az egyes devizanemek ISO kódját e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

Az R06/R15, R07/R16, R08/R17, R09 adatszolgáltatások tőkére vonatkozó egyéb változások okait - e rendelet 3. sz. mellékletének 4.9. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódok felhasználásával - követelések esetén a BEFK5-, tartozások esetén a BEFT5 kezdetű táblákban kell részletezni. R10 adatszolgáltatás esetén a részletezést a KONZK2 és KONZT2 táblákban kell megadni.

A megadott változás oka miatt bekövetkezett egyéb változáshoz tartozó részösszeget az adott instrumentumot azonosító adataival együtt annyiszor kell felvenni a táblába, ahány különböző ok miatt egyéb változás történt.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást, illetve a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 9., illetve 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: R11, R18

Kitöltési előírások

Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatásban az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban nem rezidens részére teljesített, illetve nem rezidens által a tárgyidőszakban az adatszolgáltató részére teljesített viszonzatlan folyó- és tőkeátutalásokat (adókat, társadalombiztosítási hozzájárulásokat, támogatásokat stb.), valamint ezek visszautalását kell szerepeltetni. Itt kell kimutatni továbbá az eszmei, szellemi javak (szabadalom, találmány, szerzői jog, franchise, védjegy, bányászati jog stb.) nem rezidenstől történő szerzését, illetve nem rezidens részére történő átruházását.

Az adatszolgáltató külföldi fióktelepe nem rezidensnek minősül a fizetésimérleg-adatszolgáltatások szempontjából. Az adatszolgáltatónak a nem rezidens fióktelepével kapcsolatos, az előző bekezdésben leírt ügyleteit ezért e táblákban szintén jelentenie kell, nem rezidens fióktelepei más nem rezidensekkel kapcsolatos ügyletei azonban nem jelenthetőek.

2. Az adatok számbavétele

A tranzakciókat instrumentumonként, továbbá országonként és devizanemenként összesítve kell kimutatni. Az értékadatokat devizában, egész számra kerekítve kell megadni.

A tranzakciókat abban az időszakban kell jelenteni, amikor a pénzmozgás megtörténik.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H 5. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Nem rezidens által a tárgyidőszakban az adatszolgáltató részére teljesített viszonzatlan folyó- és tőkeátutalásokat bevételként, az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban nem rezidens részére teljesített folyó- és tőkeátutalásokat kiadásként, előjel nélkül kell jelenteni. Amennyiben egy korábban kapott, illetve fizetett viszonzatlan átutalás visszautalására kerül sor, azt a bevételek, illetve kiadások között - az eredeti utalással megegyező oszlopban - negatív előjellel kell jelenteni.

Eszmei, szellemi javak esetében bevételként, kiadásként jelentendő

- adásvétel esetén a tárgyidőszakban pénzügyileg rendezett ellenérték,

- apport esetén a tárgyidőszakban rendelkezésre bocsátott apport alapítói okiratban szereplő értéke,

- térítés nélküli átvétel, illetve átadás esetén a számviteli nyilvántartások szerinti bekerülési érték, illetve kivezetett könyv szerinti érték.

A táblában szerepeltetendő kódokat e rendelet 3.sz. mellékletének 4.9. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza

A nem rezidens partner országa soron a partner székhelye szerinti országnak vagy nemzetközi szervezetnek az e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott ISO kódját kell szerepeltetni.

A devizanem ISO kódja soron a tranzakció devizanemének az e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott ISO kódját kell szerepeltetni.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: R19

Kitöltési előírások

Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő adatok

Az adatszolgáltatás előzetes - évközi negyedéves, illetve év végi - tájékoztató mérlegadatokra vonatkozik. Az adatszolgáltatást az éves beszámoló végleges adatai alapján nem kell megismételni.

2. Az adatok számbavétele

Az adatokat a tárgynegyedév (naptári negyedév) utolsó napjára vonatkozóan kell megadni millió forintban, egész számra kerekítve. A bekért mérlegadatok az adatszolgáltató saját, nem konszolidált, összesített (nem csak külfölddel szemben fennálló), külföldi fióktelepekkel együttes és hazai fizetőeszközben kifejezett (átszámított) tételei. Amennyiben év közben, illetve az adatszolgáltatás határidejéig nem készül teljes körű zárás, becslést kell használni a pontosabb adatok megadása érdekében (például az eredményre ható elhatárolás-tételek figyelembe vételével). A külföldi pénznemben fennálló követeléseket és kötelezettségeket ebben az esetben nem szükséges aktuális devizaárfolyamokkal átértékelni, a bekerülési érték is elegendő.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H 5. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01-04. sorok: Az áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések és kötelezettségek időszak végi összesen állományába beleértendő a kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben fennálló ilyen típusú követelések, illetve kötelezettségek állománya is. A követeléseket mérleg szerinti nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéken kell jelenteni.

05-06. sorok: Az adatszolgáltató pénztári készpénz állományának adatait kell megadni a 05. sorban összesen, és a 06. sorban az előző sorból a valutapénztári állomány összegét kell szerepeltetni. A valutakészletek állományát nem kell valutanemenkénti bontásban részletezni, elegendő a negyedév végi állományok forintra átszámított, összesített értékét megadni, millió forintra kerekítve.

12. sor: Az évközi (előzetes) eredmény az üzletév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig tartó időszak alatt felhalmozódott, tárgyidőszakra vonatkozó, eredményt terhelő adófizetési kötelezettséggel korrigált, de osztalékfizetéssel nem csökkentett eredmény. A jelentett eredményben - és így a számított saját tőkében is - az üzletévre vonatkozóan esetlegesen már megszavazott, vagy akár már (osztalékelőleg formájában) ki is fizetett osztaléknak, tulajdonosi jövedelemnek benne kell lennie.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást, illetve a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 9., illetve 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: R20, R21, R22

Kitöltési előírások

Éven túli lejáratú követelések és tartozások esedékességi bontása

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatásokban az R06/R15, R07/R16, R08/R17, R09, R10 adatszolgáltatások BEFT kezdetű, valamint a KONZK1 és KONZT1 tábláiban jelentett, nem rezidensekkel szemben negyedév végén fennálló hosszú (éven túli) lejáratú tartozások, illetve az ezeket csökkentő követelések negyedév végén fennálló állományának esedékesség szerinti bontását kell megadni a LEJ1, LEJ2 vagy LEJ3 táblákban.

Az e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a D5 szektorban szereplő alapkezelők adatszolgáltatásában saját ügyleteiket és az általuk kezelt pénzpiaci- és befektetési alapok nem rezidensekkel kötött ügyleteit is szerepeltetni kell.

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H 5. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Az egyes adatszolgáltatások tábláiban szerepeltetendő instrumentumok kódját és megnevezését e rendelet 3. sz. mellékletének 4.9. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

Az esedékesség időpontját a futamidő végéig havi bontásban EEEEHH formátumban kell megadni. A lejárt esedékességű tételeket a tárgynegyedévet követő első hónapra kell jelenteni.

Az adatszolgáltatásokban esedékes összegek az e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1 alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódokkal, eredeti devizanemben, egész számként jelentendők.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást, illetve a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 9., illetve 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: R24, R28

Kitöltési előírások

Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetei külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatai

I. Általános előírások

Az R24 és R28 adatszolgáltatások szempontjából az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek körébe a kormány, a kormányzati szervek és ezek alá tartozó szervezetek, a megyei és helyi önkormányzatok és ezek intézményei, valamint a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek tartoznak.

A nem többségi tulajdonban lévő adatszolgáltatók állam által garantált adóssága akkor keletkezik, ha adósságszolgálatukra (tőketörlesztés, kamatfizetés) az állam kezességet vállal.

Az R24 adatszolgáltatást a nem rezidensekkel - kivéve a Világbank - szemben újonnan keletkezett éven túli eredeti lejáratú értékpapír- és hiteltartozásokról, illetve azok korábban az R24, illetve az R28 adatszolgáltatásokban jelentett adataiban bekövetkezett változásai esetén kell kitölteni.

Az R28 adatszolgáltatás az előző évi R28 és a tárgyévi R24 adatszolgáltatásokban szereplő hitelek tárgyévre vonatkozó állományi és forgalmi adatait tartalmazza.

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H 5. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A BEFT6 táblában szereplő "Adósság azonosítót" vagy előzetesen kell kérni vagy a beküldéskor üresen hagyott mező adósság azonosítóját beküldés után az MNB Statisztika képzi és küldi vissza az adatszolgáltató részére. A visszaküldésre kerülő adósság azonosítót az R24 adatszolgáltatás BEFT7 és BEFT8 táblájában, valamint az R28 adatszolgáltatásban is használni kell.

Az adatszolgáltatásban használandó devizakódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben, a többi kódot a hivatkozott melléklet 4.9 alpontja szerinti, szintén az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározottak szerint kell kitölteni. A "Megjegyzésekben" az alábbiakat kell feltüntetni:

- azt a tényt, hogy a szerződés szerint az állam (a nevében eljáró szerv) garanciát vállal arra, hogy ha szükséges, biztosítja az adósság visszafizetéséhez szükséges devizát,

- a hitelszerződés típusát, amennyiben az "i" oszlopban azt az "Egyéb" kategóriába sorolták,

- szindikált hitelnyújtás esetén a hitelnyújtásban részt vevő országokat,

- amennyiben a visszafizetés többfajta devizában történik, annak részletezését,

- a rendelkezésre tartási jutalékon kívüli egyéb jutalékokat,

- minden egyéb, a hitelfelvétellel kapcsolatos, hasznosnak tartott megjegyzést.

A BEFT7 táblában a BEFT6 táblában jelentett olyan hiteleket kell adósság azonosítónként részletezni, amelyek tőke-s kamatfizetései nem szabályos időszakonként történnek.

Ezt a táblát kell használni a több éves átütemezési szerződések esetén is, amikor a BEFT6 táblában jelentett, teljes átütemezendő összeget éves összetevőkre bontják le.

A BEFT8 tábla a BEFT6 és BEFT7 táblában, valamint az R28 adatszolgáltatás BEFT10 táblájában jelentett adatok módosítására szolgál. A táblában adósság azonosítónként és oszlopnevenként kell megadni a módosított adatokat.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást, illetve a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 9., illetve 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: R25

Kitöltési előírások

Állam által vállalt kezességek

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatásban az állam által a rezidens gazdasági szereplők nem rezidensekkel szemben fennálló tartozásainak tőketörlesztésére, kamatfizetésére vonatkozó kezességvállalások jelentendők.

Az adatszolgáltatást a nem rezidensekkel szemben újonnan keletkezett és a még fennálló, államilag garantált hitelek állományáról és az állam mint kezes által történt tényleges kifizetésekről kell elkészíteni hitelenkénti bontásban, egész devizában.

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H 5. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A nem rezidens hitelnyújtó országa oszlopban annak az országnak vagy nemzetközi szervezetnek az e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2 alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott ISO kódját kell szerepeltetni, amellyel szemben a kötelezettség fennáll.

Szerződéses devizanemként az e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1 alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott ISO kódot kell jelenteni.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást, illetve a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 9., illetve 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: R26

Kitöltési előírások

Az euróban vezetett ÁFA számlák miatt nem rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állománya és forgalma

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatást egész euróban kell teljesíteni.

Az adatszolgáltatás hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. sz. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

BEFK9 tábla:

Az alkalmazandó országkódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A táblát az Európai Közösség tagállamain kívüli székhellyel rendelkező, Magyarországon kívüli tagállamban bejelentkezett adózók (elektronikus szolgáltatók) ÁFA elszámolásai miatt Magyarországnak járó ÁFA követelés keletkezéséről és megszűnéséről, valamint a tárgyidőszak végén fennálló állományáról kell kitölteni, EU tagállamonkénti bontásban.

BEFT9 tábla:

Az adatszolgáltatás BEFT9 tábláját az Európai Közösség tagállamain kívüli székhellyel rendelkező, Magyarországon bejelentkezett adózók (elektronikus szolgáltatók) ÁFA elszámolásai miatt a többi EU tagállamnak járó ÁFA tartozás keletkezéséről és megszűnéséről, valamint a tárgyidőszak végén fennálló állományáról kell kitölteni.

MNB azonosító: R27

Kitöltési előírások

Belföldi magánszemélyek külföldi ingatlanbefektetései

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatást az adatszolgáltató közreműködésével rezidens magánszemélyek által végrehajtott külföldi ingatlanvásárlásoknak, illetve külföldi ingatlaneladásoknak a tárgyidőszakban teljesített forgalmáról kell kitölteni, a tárgyidőszakban megkötött ingatlan adásvételi szerződések alapján.

2. Az adatok számbavétele

A külföldi ingatlanok tranzakciós adatait országonként (az ingatlan elhelyezkedése szerinti ország) és a szerződésben szereplő, eredeti devizanemenként összesítve kell kimutatni (ezen adatok egy-egy sort képeznek az adott táblákban), figyelembe véve a szóban forgó időszak minden mozgását. A tranzakciós (forgalmi) adatokat egész devizában (egész számra kerekítve) tizedes jegyek nélkül kell közölni.

A tranzakciós adatokat mindig arra az időszakra vonatkozóan kell jelenteni, amely időszakban a szerződéskötés történt.

A külföldi ingatlan vásárlási, illetve eladási tranzakciókat a táblában pozitív előjellel kell megadni.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H 5. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Az "a" oszlopban annak az országnak az ISO kódját kell megadni az e rendelet 3. sz. mellékletének 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltaknak megfelelően, ahol a szóban forgó ingatlan található.

A "c" és "d" oszlopban a tárgyidőszakban megkötött ingatlan vételi, illetve eladási szerződések országonként, eredeti devizanemenként összesített értékét kell megadni, a szerződés szerinti vételi, illetve eladási árak figyelembe vételével, amely összegek a különböző jutalékokat, illetve adókat nem tartalmazhatják.

Az "e" oszlopban a rezidens magánszemélyek ingatlan hitel igénybevételével lebonyolított külföldi ingatlan vásárlási forgalmának aránya a vonatkozó soron feltüntetett teljes vételi forgalom %-ában kifejezve, egész számban szerepeltetendő (a vételár hány százalékát fedezik hitel igénybevételével).

Az "f oszlopban rezidens magánszemélyek ingatlan hitel igénybevételével lebonyolított külföldi ingatlan vásárlásai esetében az ingatlan hitelek átlagos futamidejét kell megadni, évben kifejezve (hány év az ilyen célú ingatlanhitelek átlagos lejárata).

A devizanem ISO-kódokat e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A táblák hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének, illetve 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza

MNB azonosító: R29

Kitöltési előírások

Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

a) A TRE táblában az adatszolgáltatónak regiszter célú adatokat kell jelentenie.

b) A TEA1-TEA5 táblákban a külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel rendelkező adatszolgáltatónak e befektetők részesedésének mértékéről, valamint az adatszolgáltató tárgyévi, és tárgyévet megelőző év gazdálkodásának egyes adatairól kell információkat közölnie. A tőzsdére bevezetett részvénytársasági formában működő adatszolgáltatónak nem kell azokról a külföldi befektető által birtokolt részvényeivel kapcsolatban adatot szolgáltatnia, amelyekről nincs kifejezett tudomása. A TEA jelű táblákat abban az esetben kell kitölteni, ha a tárgyidőszakban lezárult, vagy az azt megelőző üzleti évének fordulónapján volt külföldi közvetlen tőkebefektetője (kivétel TEA4 és TEA5 tábla, amit csak akkor kell kitölteni, ha a tárgyidőszakban lezárult üzleti év fordulónapján volt külföldi közvetlen tőkebefektetője).

c) A TEL táblában a külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetéssel rendelkező adatszolgáltatónak ezen befektetései tárgyévi, és tárgyévet megelőző év gazdálkodásának egyes adatairól kell információkat közölnie. A TEL táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban lezárult, vagy az azt megelőző üzleti év fordulónapján volt külföldi közvetlen tőkebefektetése, külföldi fióktelepe, vagy külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetése.

d) A TEI táblát a tárgyévben külföldi ingatlantulajdonnal rendelkezett adatszolgáltatóknak kell kitölteni.

2. Az adatok számbavétele

Az adatszolgáltatás TEA1 és TEL táblájában a külföldi közvetlen tőkebefektetők, a külföldi közvetlen tőkebefektetések, a külföldi fióktelepek, és a közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetések jelentésköteles adatait partnerenként kell szerepeltetni. A partnerek azonosítása partnerazonosító-kódokkal történik.

A TEA és a TEI jelű táblákban az adatokat az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében ezerre kerekítve kell megadni.

A TEL jelű táblákban az adatokat a külföldi közvetlen tőkebefektetés/külföldi fióktelep könyvvezetésének devizanemében, ezerre kerekítve kell megadni.

3. Tárgyidőszak

Az éves adatszolgáltatást a tárgyév mérlegfordulónapjára vonatkozóan, a megelőző év fordulónapjára vonatkozó adatok egyidejű, párhuzamos feltüntetésével kell kitölteni. Naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező adatszolgáltatók, illetve külföldi érdekeltségeik esetén tárgyév alatt a tárgy naptári évben lezárt üzleti évet értjük.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H 5. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Az egyes adatszolgáltatások tábláiban szerepeltetendő instrumentumok kódját és megnevezését e rendelet 3.sz. mellékletének 4.9. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A pénzügyi vállalatok fő tevékenységi besorolásának listáját e rendelet 3. sz. mellékletének 4.3. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

Az egyes devizanemek ISO kódját az e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást, illetve a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat az e rendelet 3. sz. mellékletének 9., illetve 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

Az egyes táblák kitöltésére vonatkozó speciális előírások:

A TEA1 táblában a % formátumú adatokat két tizedesjegyre kerekítve kell megadni!

A TEA2 tábla esetén az 05. sort csak a hitelintézeti adatszolgáltatóknak és a befektetési szolgáltatást végző adatszolgáltatóknak kell kitölteniük.

Amennyiben a tárgyidőszakban lezárult üzleti időszakra 3 oszlopos mérleget adtak ki, az "a", "b" és "c" oszlopokat egyaránt ki kell tölteni (a "b" oszlopban csak előző évek mérlegadatait módosító hatásokat kell feltüntetni.), egyébként pedig csak az "a" és "c" oszlopokat.

A TEA3 tábla esetén a 02. sorban az általános tartalékképzés, -felhasználás adatot csak a hitelintézeti adatszolgáltatóknak és a befektetési szolgáltatást végző adatszolgáltatóknak kell kitölteniük.

A TEA5 táblában az adatokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben nevesített eredménykimutatás növelő/csökkentő tétel definíciójának megfelelően kell megadni.

A TEL táblát az adatszolgáltatónak annyiszor kell kitöltenie, ahány jelentésköteles partnere van.

21-24. sorok: A külföldi közvetlen tőkebefektetés, vagy külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés éves beszámolójával egyezően kell megadni az eredménykimutatás egyes adatait. A 21. sorban az adózott eredményt is az eredménykimutatás alapján kell megadni, nem pedig a mérleg szerinti eredményt.

A jóváhagyott osztalék tekintetében az adatokat a magyar számvitelben használt számbavételi módszer szerint kell jelenteni. Az IAS és IFRS szerint az "n" évben jóváhagyott, és az IAS és IFRS szerint "n" évre könyvelt osztalékot tehát a magyar számvitel szerint, az "n-1" tárgyévről készített R29 jelű adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, mivel az "n-1" évet érinti. Ha a tárgyidőszakra vonatkozó osztalékot az adatszolgáltatás beküldési határideje után szavazzák meg, módosító adatszolgáltatás beküldése szükséges.

26. sor: a fiókteleppel szemben a fordulónapokon fennálló nettó követelésállományt kell szerepeltetni, azaz az adatszolgáltató könyveiből a fióktelephez tartozó eszközök és források nettó egyenlegét (nem pedig csupán az eredetileg átadott eszközöket).

MNB azonosító: R38

Kitöltési előírások

Rezidens, nem-bank ügyfelek külföldi (forint és deviza) fizetési forgalom miatti jóváírásai és terhelései

I. Általános előírások

A táblában a hitelintézetek rezidens ügyfelei szerint bontva kell megadni a külföldi fizetési forgalomban a negyedév során történt jóváírások és terhelések darabszámát és millió forintra átszámított összegét.

Az adatszolgáltatást azokra a rezidens, törzsszámmal rendelkező, nem-bank ügyfelekre kell csak kitölteni, akiknek a negyedéves terhelés vagy jóváírás forgalma meghaladja a 250 millió forintot.

Külföldi fizetési forgalom alatt - a P05 adatszolgáltatással összhangban - az a fizetési forgalom értendő, amely során a megbízó vagy jogosult intézménye a Magyar Köztársaság határain kívül nyújtja pénzforgalmi szolgáltatásait.

A darabszám és millió forintra átszámított forgalom adatok esetén a forintban és a devizában összesítve végrehajtott fizetéseket kell figyelembe kell venni.

MNB azonosító: W08

Kitöltési előírások

Jelentés krízis/katasztrófahelyzetről és elhárításáról

Általános előírások

Részletes, szöveges adatszolgáltatás minden olyan üzemzavarról, amelyet az adatszolgáltató üzletmenet folytonossági terve, illetve üzletszabályzata üzemeltetési krízisnek, banküzemi krízisnek vagy katasztrófának minősít.

Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a következő információkat:

- a krízis vagy katasztrófa részletes leírását (bekövetkezésének idejét, helyét és okát, a rendszer működésére gyakorolt hatását, a kiesett erőforrásokat, észlelésének körülményeit, az érintett tranzakciók körét, nagyságát);

- a szolgáltatás-kiesésre vonatkozó mutatókat (a krízis vagy katasztrófa időtartamát, az okozott fennakadás, késedelem időtartamát, a rendelkezésre állást);

- a krízismenedzsment eseményeit (megtett lépéseket, meghozott döntéseket), valamint azok helyét, időpontját;

- az adatszolgáltatás elkészítésének időpontjában lévő helyzetet;

- a krízissel vagy katasztrófával kapcsolatban keletkezett belső dokumentumokat (beszámolókat, feljegyzéseket, jelentéseket és üzemeltetési dokumentumokat);

- a hasonló helyzet bekövetkezésének elkerülésére tett intézkedéseket (vagy azok terveit), valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentációt;

- a tervezett további lépéseket;

- (ha értelmezhető) az ügyfeleket ért kár megtérítésének (tervezett) módját, valamint az esetlegesen már kifizetett kártérítés összegét.

MNB azonosító: W09

Kitöltési előírások

Rendkívüli események

Általános előírások

Részletes, szöveges adatszolgáltatás minden olyan eseményről, amely során

- az adatszolgáltató azonnali klíringet hajtott végre;

- az adatszolgáltató klíringtagja fizetési vagy biztosítékadási kötelezettségének - késedelmesen vagy véglegesen -nem tett eleget (pl. nem-teljesítés alakult ki);

- klíringtag miatt kényszerintézkedést kellett foganatosítani (pl. klíringelési jog felfüggesztése, garanciaelemek felhasználása).

Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének helyét, idejét, a kiváltó okokat, a megtett intézkedéseket, valamint az eseménnyel kapcsolatban keletkezett dokumentumokat.

MNB azonosító: W11

Kitöltési előírások

Jelentés a banki pénzforgalmat érintő üzemzavarokról

Általános előírások

Részletes, szöveges adatszolgáltatás

- minden olyan üzemzavarról, amely az ügyfelek fizetési megbízásainak teljesítésében legalább két óra fennakadást/késést okoz (pl. bankkártya rendszer leállás, BKR-be küldés késedelme vagy elmaradása),

- ezen túlmenően minden olyan üzemzavarról is, amely a VIBER-be küldendő, valamint a VIBER-ben már teljesített fizetési megbízások feldolgozásában a normál üzletmenetben szokásoshoz képest legalább félóra fennakadást/kiesést okoz,

- A BKR üzletszabályzat szerinti Rendkívüli Küldési Szakasz igénybevételének okáról,

- az MNB által jóváhagyott VIBER üzemidő hosszabbítási kérelem hátteréről (pl. az érintett belső folyamatok, rendszerek, a kérelem oka), illetve

- amennyiben az adatszolgáltató az MNB VIBER-monitor szolgáltatását is igénybe veszi, akkor a VIBER monitoring funkció fél óra időtartamnál hosszabb leállásáról.

MNB által jóváhagyott üzemidő-hosszabbítási kérelem esetén az adatszolgáltatási kötelezettség minden kérelmezőre vonatkozik. Amennyiben a hitelintézeti körbe tartozó, ugyanakkor elszámolásforgalmat működtető szervezet saját elszámolásforgalmi rendszere tagjának kérésére kérelmezi a VIBER üzemidő-hosszabbítást az MNB-nél, az elszámolásforgalmat működtető szervezet köteles az adatszolgáltatást benyújtani.

Amennyiben az az elszámolásforgalmat működtető szervezetnek az adott eseményhez kapcsolódóan "W08" és "W11" jelű adatszolgáltatási kötelezettsége is keletkezik, akkor elegendő a "W08" jelű adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tennie.

Nem kell jelenteni:

- MNB-nél felmerülő probléma miatti VIBER krízishelyzetből adódó késést,

- MNB-nél felmerülő probléma miatti VIBER-monitor szolgáltatás-kiesést,

- GIRO Zrt.-nél vagy MNB-nél felmerülő probléma miatti BKR krízishelyzetből adódó késést,

- az ügyfelek számára előzetesen bejelentett, tervezett üzemszünetet. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:

- az üzemzavar által érintett szolgáltatásokat, banki folyamatokat és rendszereket,

- az érintett tranzakciók körét, nagyságát,

- az ügyfelektől esetlegesen már beérkezett ügyfélpanaszok darabszámát,

- az üzemzavar dátumát és kezdőidőpontját (óra:perc),

- az üzemzavar észlelésének módját, dátumát és kezdőidőpontját (óra:perc),

- az üzemzavar elhárításának dátumát és időpontját (óra:perc). Amennyiben az üzemzavar több lépésben hárult el és fokozatosan oldódott meg, azt is részletezni kell,

- a fennakadás/késedelem időtartamát (óra:perc),

- az üzemzavar bekövetkezésének az okát. Amennyiben ez utóbbi nem ismert, az ok feltárása érdekében tett intézkedéseket,

- az ügyfelek részére történő rendelkezésre állásra gyakorolt hatását,

- az okozott egyéb következményeket,

- a tervezett további lépéseket,

- a hasonló helyzet elkerülésére tett intézkedéseket,

- (ha értelmezhető az eseményre) az ügyfelek kárpótlásának tervezett módját, valamint az esetlegesen már kifizetett kártalanítás összegét.

MNB adatgyűjtés azonosító: W12

Kitöltési előírások

Jelentés nagyértékű visszaélésről

Általános tudnivalók

Részletes, szöveges adatszolgáltatás minden 10 millió forint összeget elérő sikeres visszaélésről, amely nem a hitelintézettel munkaviszonyban álló személy által vagy közreműködésével következett be. Az adatszolgáltatásban meg kell jelölni a visszaélésben érintett befogadási csatornát (pl. internetbank, telebank), amennyiben értelmezhető a visszaélés időtartamát (pl. többszöri visszaélés esetén), a visszaélés végrehajtásának módját, a megtett és a jövőben a hasonló visszaélések elkerülésére tervezett intézkedéseket.

MNB azonosító: W13

Kitöltési előírások

Stressz tesztek

Általános előírások

Részletes, szöveges adatszolgáltatás az adatszolgáltató által készített stressz tesztekről. Az adatszolgáltatás vonatkozásában stressz teszt az, melyet az adatszolgáltató azért végez, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források extrém, de lehetséges piaci helyzetben szükséges, illetve elégséges mértékét felmérje.

Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a következő információkat:

- a teszt lefuttatásának általános jellemzői (a teszt ideje, vonatkozási időszak és piac),

- a teszt lefuttatása során alkalmazott paraméterek (piaci körülmények, nem-teljesítési forgatókönyvek),

- a teszt eredményét, piacra gyakorolt hatását,

- a pénzügyi források elégséges mértékének kimutatását,

- amennyiben szükséges, az adatszolgáltató által tett, illetve tervezett lépéseket.

MNB azonosító: Z01[6]

Kitöltési előírások

Munkaerő-felmérés anonimizált adatai

A KSH az általa gyűjtött, egyedi szintű munkaerő-felmérési adatokat az MNB-vel megkötött, mindenkor hatályos adatátadási szerződésnek megfelelően, az adatokat személyes jellegüktől megfosztva köteles megküldeni az MNB részére.

MNB azonosító: Z02[7]

Kitöltési előírások

A háztartások jövedelmére és fogyasztására vonatkozó anonimizált adatok

A KSH az általa készített "Felvétel a háztartások jövedelméről és fogyasztásáról (HKF)" megnevezésű adatgyűjtés egyedi szintű adatait az MNB-vel megkötött, mindenkor hatályos adatátadási szerződésnek megfelelően, az adatokat személyes jellegüktől megfosztva köteles megküldeni az MNB részére.

3. melléklet a 13/2008. (XI. 18.) MNB rendelethez

Az információk szolgáltatásához szükséges technikai segédletek

1. A jelen rendelet 2. mellékletének I.A. 5.2. pontjában említett, az ügyfelek szektormeghatározását segítő listák

2. Árfolyamok elérhetősége

3. Az MNB által elrendelt adatszolgáltatások elektronikus formában való benyújtását magvalósító rendszer (EBEAD) felhasználói kézikönyve

4. Kódlisták:

4.1. Devizakódok

4.2. Országkódok (ISO) és nemzetközi szervezetek kódjai

4.3. Pénzügyi vállalatok fő tevékenység szerinti besorolása (NACE/TEAOR) az R29 jelű adatszolgáltatás kitöltéséhez

4.4. Kódlista az operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásairól (D01) adatszolgáltatáshoz

4.5. Kódlisták az értékpapír-adatszolgáltatásokhoz (E jelű adatszolgáltatások)

4.6. Kódlisták a monetáris adatszolgáltatásokhoz (F és K jelű adatszolgáltatások)

4.7. Kártyastatisztikai kódok (kártyatársaságok, bankkártyák)

4.7.1. Kódlista a P07-es adatszolgáltatáshoz

4.7.2. Kódlista a P27-es adatszolgáltatáshoz

4.7.3. Kódlista a P34-es adatszolgáltatáshoz

4.7.4. Kódlista a bankkártyastatisztikák törzsadatairól

4.8. Kódlista a P42-es adatszolgáltatáshoz

4.9. Kódlisták a fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokhoz

5. Az adatszolgáltatások összefüggései, egyedi ellenőrzési szempontjai

6. MNB-ben felvilágosítást adók listája

7. Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények listája

8. Nemzetgazdasági ágak szerint részletezett jelentések sorainak összetétele (H01, H09 adatszolgáltatások

9. Módszertani segédlet az egyes adatszolgáltatásokhoz [Monetáris (F és K jelű), operatív napi jelentés (D01 jelű), fizetési mérleg (R-jelű), értékpapír (E-jelű), pénzforgalmi (P jelű) statisztikai adatszolgáltatások]; Példatárak

10. Excel fájl txt fájllá történő átalakításának leírása

11. Minta file-ok txt formátumban történő beküldéshez

12. A jelentő letétkezelők listája (értékpapír-statisztikai jelentések készítésére kötelezettek)