6/2008. (I. 22.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján és az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, továbbá az, aki a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar közoktatási rendszerben végzett, a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát."

2. §

(1) Az R. 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után - a jelentkezési lap benyújtásakor - be kell mutatni a személyi igazolványt, a középiskolai bizonyítványt és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga a közoktatásról szóló törvény 115-116. §-ában foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetésének igazolását."

(2) Az R. 12. §-ának (9) bekezdése a következő hetedik mondattal egészül ki:

"Ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be olyan állapot, amely alapján a közoktatásról szóló törvény 121. §-ának (1) bekezdés 29. a) pontjában felsorolt sajátos nevelési igény megállapításának lenne helye, az e bekezdésben és a (6)-(7) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogyatékosság fennállását szakorvos által kiállított igazolással kell bizonyítani."

3. §

Az R. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni."

4. §

Az R. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét - ha a részletes vizsgakövetelmények másként nem rendelkeznek - a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre."

5. §

Az R. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt - záradék formájában - fel kell tüntetni."

6. §

(1) Az R. 48. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő második mondattal egészül ki:

"Azok részére, akik vendégtanulóként tettek érettségi vizsgát, illetőleg akik pótló vizsgát tehetnek, vagy akiknek javítóvizsgát kell tenniük, valamint akik előrehozott vizsgát tettek, az érettségi vizsga eredményének kihirdetésekor a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. Azok részére, akik pótló vizsgát tehetnek, a törzslapkivonathoz csatolni kell a már teljesített vizsgarészekről készült osztályozó ívet is."

(2) Az R. 48. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A törzslapkivonatot az érettségi törzslappal egyezően kell kiállítani. A törzslapkivonatot a vizsgabizottság elnöke, valamint az igazgató írja alá, és a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.

(3) A rendes érettségi vizsga törzslapjára az előrehozott érettségi vizsga eredményét, a vendégtanulóként tett vizsgák eredményét a kapcsolódó záradékokkal együtt a törzslapkivonattal egyezően rá kell vezetni, és a törzslapkivonatot csatolni kell a törzslapnak a tanulóra vonatkozó részéhez.

(4) Az érettségi bizonyítvány megszerzése után letett kiegészítő, szintemelő és ismétlő vizsgákról, valamint a 12. § (16) bekezdésében szabályozott előrehozott érettségi vizsgákról a vizsgabizottság tanúsítványt állít ki, és átadja vagy a záróértekezletet követő nyolc napon belül postai úton megküldi azt a vizsgázónak."

7. §

Az R. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"50. § (1) Az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt az érettségi törzslap alapján- a bizonyítvány-, illetve tanúsítvány-nyomtatvány felhasználásával - a jegyző állítja ki, olvasható, nyomtatott betűkkel, nem fakuló tintával. A kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt legkésőbb a záróértekezletet követő első munkanapon át kell adni a vizsgázóknak.

(2) Az érettségi bizonyítványba, tanúsítványba beírt adatoknak a megfelelő törzslapi adatokkal szó szerint egyezniük kell. Az érettségi bizonyítványon, tanúsítványon fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény OM azonosítóját, kivéve, ha a vizsgabizottságot a Hivatal működteti. Erről az igazgatónak az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány aláírása előtt meg kell győződnie.

(3) Az érettségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell.

(4) Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban törölni, helyesbíteni vagy javítani nem szabad. Az elrontott tanúsítvány-nyomtatványra, illetve az elrontott bizonyítvány-nyomtatvány minden oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagy betűkkel az "ELRONTOTT" kifejezést, és vastagon át kell húzni tintával.

(5) Az érettségi bizonyítvány sorszámát és a törzslap-számot a megfelelő záradék alkalmazásával be kell jegyezni a vizsgázó középiskolai bizonyítványának az utolsó évfolyam elvégzéséről kiállított oldala jegyzet rovatába. A záradékot a jegyző írja alá és látja el a vizsgabizottság körbélyegzőjével.

(6) Abban az esetben, ha jogorvoslati eljárásban a Hivatal döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt, tanúsítványt, törzslapkivonatot - az eredeti érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, törzslapkivonat bevonása és érvénytelenítése után, a Hivatal egyidejű tájékoztatásával - a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, és látja el a vizsgabizottságot működtető intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.

(7) A kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról, valamint az előrehozott vizsgák és a rendes érettségi vizsga előtt letett szintemelő vizsgák minősítéseiről a vizsgabizottság jegyzője jelentést készít, amelyet - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő 5 munkanapon belül - elektronikus úton és nyomtatott formában hitelesítve, vagy elektronikus úton és elektronikusan hitelesítve megküld a Hivatalnak. A jelentésben a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgázó nevét, születéskori nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, tanulói azonosítóját, és vizsgatárgyanként a vizsga szintjét, az elért százalékos eredményt és az osztályzatot, valamint a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány, illetve tanúsítvány sorszámát és a vizsga időpontját kell feltüntetni. A tanúsítványokról készített jelentésben fel kell tüntetni az érettségi bizonyítvány sorszámát is. A jelentést az igazgató írja alá. A Hivatal a kiadott érettségi bizonyítványokról és tanúsítványokról, valamint az előrehozott vizsgák és a rendes érettségi vizsga előtt letett szintemelő vizsgák minősítéseiről évenként és ezen belül vizsgaidőszakonként központi nyilvántartást vezet."

8. §

Az R. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról, tanúsítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. A másodlatot a kiállításra jogosult intézmény vezetője írja alá, és látja el az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető intézmény - kérelemre - igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították."

9. §

Az 56/A. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Átmeneti és vegyes rendelkezések"

10. §

Az R. a következő 60/B. §-sal egészül ki:

"60/B. § (1) Azoknak a tanulóknak, akik a felnőttoktatásban nem a nappali oktatás munkarendje szerint készülnek fel, a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Addig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak.

(2) Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

(3) Az, aki a 2007/2008-as tanévben vagy azt megelőzően részt vett az országos középiskolai (szakmai) tanulmányi verseny döntőjében, az adott vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit, és tekintetükben e rendelet 12. §-a (1) bekezdésének első mondatát nem kell alkalmazni. Az országos tanulmányi verseny 2007/2008. tanévi versenykiírása határozza meg, hogy a döntőben részt vett versenyzők közül hányan kaphatnak emelt szintű, és hányan középszintű érettségi vizsgaeredményt. Aki az e bekezdésben meghatározottak szerint teljesítette az érettségi vizsga követelményét, annak tudását -középszinten, illetve emelt szinten -jeles osztályzattal és százszázalékos minősítéssel kell elismerni. A tanulmányi versenyen elért középszintű vizsgaeredmény nem zárja ki, hogy az érintett emelt szintű érettségi vizsga letételére jelentkezzen.

(4) A 2008. év vizsgaidőszakaiban a szóbeli érettségi vizsgán a célnyelven vizsgázó tanuló a magyar történelmi vagy a Magyarországra vonatkozó földrajzi tételekre válaszát magyar nyelven is megadhatja, feltéve, hogy a tétel vázlatát, a válasz rövid összefoglalását, valamint a tételhez kapcsolódó nemzetközi összefüggéseket célnyelven ismerteti.

(5) A Filozófia és a Dráma érettségi vizsgatárgyból középszinten írásbeli vizsgát, valamint Művészettörténet érettségi vizsgatárgyból közép- és emelt szinten írásbeli vizsgát első alkalommal a 2007/2008. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától lehet tenni.

(6) A Belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsgatárgyból középszinten írásbeli vizsgát, valamint emelt szinten írásbeli és szóbeli vizsgát első alkalommal a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától lehet tenni."

11. §

(1) Az R. 1. számú melléklete Az érettségi vizsga iratai és záradékai, L* Nyomtatványok 7. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. Tanúsítvány az érettségi vizsgáról*"

(2) Az R. 1. számú melléklete Az érettségi vizsga iratai és záradékai, II.* Záradékok helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(3) Az R. 2. számú melléklete Első rész helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

(4) Az R. 2. számú melléklete Második rész, Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei cím Belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsga általános követelményei helyébe e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak lépnek.

(5) Az R. 2. számú melléklete Második rész, Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei cím Vegyipari alapismeretek érettségi vizsga általános követelményei alcímet követően az e rendelet 4. számú mellékletével egészül ki.

12. §

(1) Ez a rendelet 2008. február 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 2008. március 1-jén hatályát veszti.

(3) E rendelet hatálybalépésének napján az R.

a) 2. §-ában, 4. § (3) bekezdésében, 35. § (4) bekezdésében, 53. § (4) bekezdés b) pontjában a "tantárgyak" szöveg helyébe "vizsgatárgyak",

b) 4. § (3) bekezdésében, 5. § (1)-(2) bekezdéseiben, 12. § (1) bekezdésében a "tantárgyból" szöveg helyébe "vizsgatárgyból",

c) 4. § (3) bekezdésében a "tantárgynak" szöveg helyébe "vizsgatárgynak",

d) 6. §-át megelőző alcímben a "tantárgyai" szöveg helyébe "vizsgatárgyai", a 6. § (8) bekezdésében az "úgy e rendelet 41. § (5) bekezdése szerint" szöveg helyébe "úgy e rendelet 60/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek szerint",

e) 6. § (2) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 53. § (2) bekezdés e) pontjában, 53. § (4) bekezdés e) pontjában a "tantárgyakból" szöveg helyébe "vizsgatárgyakból",

f) 7. § (6) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében, 18/B. § (5) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében, 53. § (9) bekezdésében a "tantárgy" szöveg helyébe "vizsgatárgy",

g) 9. § (3) bekezdésében a "tantárgyra" szöveg helyébe "vizsgatárgyra",

h) 12. § (1) bekezdésében "az e rendelet 41. § (5) bekezdése szerint" szöveg helyébe "az e rendelet 60/B. § (3) bekezdése szerint" szöveg a 12. § (10) bekezdésében a "tantárgyankénti" szöveg helyébe "vizsgatárgyankénti",

i) a 17/A. § (2) bekezdésében a negyedik mondat helyébe "A tantárgyi bizottság elnöke és tagja az lehet, aki megfelel a vizsgáztató tanárra megállapított feltételeknek." szöveg,

j) 41. § (2) bekezdésében, 53. § (8) bekezdésében a "tantárgyi" szöveg helyébe "vizsgatárgyi", valamint a "tantárgy" szöveg helyébe "vizsgatárgy",

k) 7. § (5) bekezdésében; a 30. § (2) bekezdés h)-j) pontjaiban és (5) bekezdésében és a 60. § (1) bekezdésében a "vizsgaközpont" szöveg helyébe "Hivatal",

l) 12. § (9) bekezdésében; 30. § (5) bekezdésében "Az országos vizsgaközpontnak" szöveg helyébe "Hivatalnak",

m) a 13. § (6) bekezdésében "vizsgaközpontban" szöveg helyébe "Hivatalban",

n) a 17/A. § (3) bekezdésében, 30. § (5) bekezdésében "Az országos vizsgaközpont" szöveg helyébe "Hivatal",

o) 8. § (3) bekezdésében; a 18/B. § (2) bekezdésében; 1. számú melléklet, Az érettségi vizsga iratai és záradékai, I. Nyomtatványok felsorolást követő rendelkezésében az "Oktatási Minisztérium" szöveg helyébe "Oktatási és Kulturális Minisztérium",

p) 11. §-ának (8) bekezdésében "A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak esetében az emelt" szöveg helyébe "Az emelt",

q) 11. §-ának (9) bekezdésében az "érettségi vizsga" szöveg helyébe a "vizsgatárgyanként az érettségi vizsga",

r) 30. §-ának (2) bekezdés d) pontjában a "vizsgacsoportonként" szöveg helyébe a "vizsgatermenként",

s) 45. §-ának (2) bekezdésben a "bizonyítvány tartalmazza" szöveg helyébe a "bizonyítvány, tanúsítvány tartalmazza" szöveg, a (3) bekezdés felvezető rendelkezésében a "bizonyítványban fel kell tüntetni" szöveg helyébe a "bizonyítványban, tanúsítványban fel kell tüntetni" szöveg, (4) bekezdésének felvezető szövegében és az (5) bekezdés a) és b) pontjában a "bizonyítványa" szöveg helyébe "bizonyítványa, tanúsítványa",

sz) 49. § (3) bekezdésében a "három" szöveg helyébe a "két",

t) 57. §-ának (1) bekezdésében a "közoktatásról szóló törvény 95. §-a (4) bekezdésének a) pontjában és (5) bekezdésében" szöveg helyébe a "közoktatásról szóló törvény 95. §-a (7) bekezdésének a) pontjában és (8) bekezdésében",

u) 58. §-ának (2) és (4) bekezdésében a "tanúsítványt" szöveg helyébe "tanúsítványt vagy törzslapkivonatot" szöveg, (2) bekezdésben a "bizonyítványt jogellenesen szerezték meg" szöveg helyébe "bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot jogellenesen szerezték meg",

v) 58. §-ának (4) bekezdésében "az érvénytelenné nyilvánítás tényét" szöveg helyébe "az érvénytelenné nyilvánító határozatot",

w) 59. §-ának (1) bekezdésében a "záróértekezletét" szöveg helyébe az "eredményhirdető értekezletét",

x) 2. számú melléklet Második rész, Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei alcím Filozófia érettségi vizsga általános követelményei, A vizsga formája alcím "Középszinten: szóbeli." szöveg helyébe "Középszinten: írásbeli és szóbeli.",

y) 2. számú melléklet Második rész, Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei alcím Dráma érettségi vizsga általános követelményei, A vizsga formája alcím "Középszinten: szóbeli és gyakorlati." szöveg helyébe "Középszinten: írásbeli és szóbeli és gyakorlati.",

z) 2. számú melléklet Második rész, Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei alcím Művészettörténet érettségi vizsga általános követelményei, A vizsga formája alcím "Középszinten: szóbeli. Emelt szinten: szóbeli." szöveg helyébe "Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli." szöveg lép.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az R. 17/A. § (2) bekezdésének ötödik mondata,

b) az R. 40/A. §-ának (1) bekezdésében a "központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból" szöveg,

c) az R. 41. § (5) bekezdése,

d) az R. 48. §-ának (5) bekezdése,

e) az R. 58. § (4) bekezdésében "a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában és" szöveg,

f) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról szóló 105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 256/2005. (XII. 7.) Korm. rendelet, valamint

g) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 253/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 23. §-ának (2) bekezdése, a 26. §-a (2) bekezdés d) pontja

hatályát veszti.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 6/2008. (I. 22.) Korm. rendelethez

[Az érettségi vizsga iratai és záradékai]

II*

Záradékok

1. Az érettségi vizsgabizottság körbélyegzőjének felirata: ........................ ............................................................ mellett működő
érettségi vizsgabizottság.

2............... év ........................................ hó .......... napján a rendes érettségi vizsgát megkezdte.

3............... év ........................................ hó ........ napján rendes érettségi vizsgát tett.

4. Az érettségi vizsga követelményeit .......................... ................................................................. vizsgatárgyból nem teljesítette,
....................................... javítóvizsgára jelentkezhet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott
tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

5. Az érettségi vizsgát fel nem róható okból nem tudta befejezni, ..................... ......................................... vizsgatárgyból pótló
vizsgát tehet.

6. Az érettségi vizsgát felróható okból nem fejezte be, ................................ ........................................................... vizsgatárgyból
....................................... javítóvizsgát tehet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

7. Szabálytalanság elkövetése miatt ............ ........................................................................ vizsgatárgyból a vizsgabizottság ....................................... .................................. javítóvizsgára utasítja. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott
tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

8....................... ................................................ nyelvi minősítését a ...............................számú nyelvvizsga-bizonyítvány alapján
kapta.

9. A(z) .............................. .......................................... vizsgatárgy minősítését a ............... évi OKTV/SZÉTV eredménye alapján
kapta.

10. A(z) ...................................... vizsgatárgy akkreditált vizsgakövetelményekre épül.

11. A(z) .................................... ......................... vizsgatárgy(ak) minősítését a 2005. év előtt hatályos vizsgarendszer szabályai
szerint kapta.

12. A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett - a 100/1997. (VI. 13.)Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése alapján-magyar nyelvből, mint idegen nyelvből tett érettségi vizsgát.

13. Az érettségi vizsgát fel nem róható okból nem kezdte meg, ........................ .......................................... vizsgatárgyból pótló
vizsgát tehet.

14. Az érettségi vizsgát felróható okból nem kezdte meg, .................... ............... vizsgatárgyból ............... javítóvizsgát tehet.
(A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

15. A ......................... ................................................. vizsgatárgy érettségi vizsgáján a .................................................. vizsgarész
helyett ............................. vizsgát tett."

16. A vizsgabizottság szükség szerint döntéseihez megfelelő további záradékot alakíthat ki.

2. számú melléklet a 6/2008. (I. 22.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

"ELSŐ RÉSZ

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGAFORMÁI

	A vizsgatárgy neve	A vizsga részei
	A vizsgatárgy neve	középszinten		emelt szinten
Kötelező vizsgatárgyak	1. Magyar nyelv és irodalom	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
Kötelező vizsgatárgyak	2. a) Nemzetiségi nyelv és irodalom	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	b) Nemzetiségi	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	nyelv			1. olvasott szöveg értése
				2. íráskészség
				3. nyelvhelyesség
				4. hallott szöveg értése
	3. Történelem	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	4. Matematika	írásbeli	-	írásbeli	szóbeli
	5. Élő idegen nyelv	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
				1. olvasott szöveg értése
	vagy			2. íráskészség 3. nyelvhelyesség
				4. hallott szöveg értése
	Latin nyelv	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli

	A vizsgatárgy neve	A vizsga részei
	A vizsgatárgy neve	középszinten		emelt szinten
Választható közismereti vizsgatárgyak	1. Élő idegen nyelv	írásbeli	szóbeli	írásbeli 1. olvasott szöveg értése 2. íráskészség 3. nyelvhelyesség 4. hallott szöveg értése	szóbeli
	2. Fizika	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	3. Kémia	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	4. Biológia	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	5. Földrajz	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	6. Ének-zene	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	7. Rajz és vizuális kultúra	írásbeli	gyakorlati	gyakorlati	szóbeli
	8. Informatika	gyakorlati	szóbeli	gyakorlati	szóbeli
	9. Testnevelés	gyakorlati	szóbeli	gyakorlati	szóbeli
	10. Filozófia	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	11. Hittan	-	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	12. Természet tudomány	írásbeli	szóbeli	-	-
	13. Latin	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	14. Emberismeret és etika	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	15. Társadalom ismeret	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	16. Ember- és társadalomismeret, etika	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	17. Dráma	írásbeli	szóbeli, gyakorlati	írásbeli	szóbeli, gyakorlati
	18. Mozgóképkultúra és médiaismeret	írásbeli, gyakorlati	-	írásbeli, gyakorlati	szóbeli
	19. Nemzetiségi (kisebbségi) népismeret	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	20. Célnyelvi civilizáció	-	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	21. Belügyi rendészeti ismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	22. Katonai alapismeretek	írásbeli	gyakorlati	-	-
	23. Utazás és turizmus	gyakorlati	szóbeli	-	-
	24. Gazdasági ismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	25. Judaisztika	-	szóbeli	-	-
	26. Bibliaismeret -Hit Gyülekezete	-	szóbeli	írásbeli	szóbeli
Választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak	1. Egészségügyi alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	2. Szociális alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	3. Oktatási alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	4. Művelődési és kommunikációs alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli

	A vizsgatárgy neve	A vizsga részei
	A vizsgatárgy neve	középszinten		emelt szinten
	5. Gépészeti alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	6. Elektronikai alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	7. Informatikai alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	8. Vegyipari alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	9. Építészeti és építési alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	10. Könnyűipari alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	11. Faipari alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	12. Nyomdaipari alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	13. Közlekedési alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	14. Környezet védelmi-vízgazdálkodási alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	15. a) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) b) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)	írásbeli írásbeli	szóbeli szóbeli	írásbeli	szóbeli
	16. Ügyviteli alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	17.közgazdasági marketing alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	18. Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	19. Rendészeti alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	20. Mezőgazdasági alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	21. Élelmiszer-ipari alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
Művészeti vizsgatárgyak	1. Ábrázoló és művészeti geometria	írásbeli	-	írásbeli	-
	2. Népművészet	-	szóbeli	-	szóbeli
	3. A magyar népzene alapjai	-	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	4. Hangtani és akusztikai ismeretek	-	szóbeli	-	-
	5. Hangkultúra	-	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	6. Művészettörténet	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli

3. számú melléklet a 6/2008. (I 22.) Korm. rendelethez

"BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsgaformája

Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A Belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsga célja

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a főbb rendészeti fogalmakat, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek feladatrendszerét, szervezetét, erőit, eszközeit,

- tudja-e a rendészeti szerveket egymástól megkülönböztetni, rámutatni azok azonosságaira és különbözőségeire,

- képes-e az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervekkel szemben támasztott elvárásokról önálló véleményt alkotni, véleményét érvekkel alátámasztani,

- ismeri-e az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó jogszabályok főbb rendelkezéseit,

- elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyekkel fel tudja ismerni a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat, tudja-e azokat értelmezni,

- ki tudja-e választani az elsősegélynyújtáshoz, a terepen történő tájékozódáshoz, a szakmai feladatok ellátásához szükséges eszközöket,

- tudja-e az eszközöket szakszerűen és célszerűen használni,

- képes-e gondolatait szabatosan, szaknyelven megfogalmazni,

- teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakörök	Követelmények
1. A rendészet alapjai
1.1. Rendészet, rendészeti szervek	A rend, a közrend (belső rend) és a határrend. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság. A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme. A katasztrófavédelem és a polgári védelem. A katasztrófák felosztása. A rendészet szervei.
1.2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) rendészeti szervek általános jellemzése	Az IRM irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok. Az IRM alá tartozó rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai. A rendőrség és a katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei.
2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek szakmai tevékenysége
2.1. A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása	A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei. A rendőrség, a katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai. A rendészeti szervek irányítása és vezetése.

Témakörök	Követelmények
2.2. Intézkedések és kényszerítő eszközök	A rendőri intézkedések, alkalmazásuk alapvető szabályai. A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk legfontosabb szabályai.
2.3. A katasztrófák felosztása	A katasztrófa fogalma. A katasztrófák csoportosítása.
2.4. Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek	Az IRM alá tartozó rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, lakossággal és a civil kontroll. A rendészeti szervek filozófiája. A rendőrség által alkalmazott szolgálati tevékenységek jellemzése. A katasztrófavédelmi szolgálati tevékenységek jellemzői. A katasztrófavédelem tevékenysége egyes katasztrófahelyzetekben.
3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége
3.1. A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység	A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai. A rendészeti szervek tagjává válásának feltételei. A rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások.
3.2. A szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek	A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei. A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények.
3.3. A környezet-, a munka- és egészségvédelem	A környezet-, a munka- és egészségvédelem célja és feladatai. Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai.
3.4. A szolgálati érintkezés	Rendfokozatok és állománycsoportok. Fegyelmi és függőségi viszonyok. A szolgálati érintkezés főbb szabályai.
3.5. Az alaki magatartás	Az alakiság jelentősége. A főbb alaki elvárások és követelmények.
4. Tereptan
4.1. A tereptan alapjai	A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása. A térkép fogalma, fajtái, méretaránya. A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása.
4.2. A terepen történő tájékozódás	A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében. Az iránytű, a tájoló és a távcső használata. A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek államjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei.
5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés
5.1. A jogellenes cselekmények	A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása, a velük szembeni fellépést szabályozó jogszabályok.

Témakörök	Követelmények
5.2. Szabálysértési alapismeretek	A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok, az elkövetőkkel szemben alkalmazható szabálysértési szankciók. A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek. A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai. A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői.
5.3. Bűncselekményi alapismeretek	A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői. A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete. A büntethetőségi akadályok. Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók. A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői.
5.4. Nyomozási alapismeretek	A büntetőeljárás elvei. A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek. A büntetőeljárás szakaszai. A bűncselekmény nyomozása során alkalmazható krimi-náltechnikai eszközök. A büntetőeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások és módszerek.

EMELT SZINT

Témakörök	Követelmények
1. A rendészet alapjai
1.1. Rendészet, rendészeti szervek	A rend, a közrend (belső rend) és a határrend. A biztonság, a nemzetbiztonság, és a közbiztonság. A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme. A katasztrófavédelem és a polgári védelem. A katasztrófák felosztása. A rendészet szervei. A rendészet alapfogalmainak bemutatása ábrák segítségével.
1.2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti szerveinek általános jellemzése	Az IRM irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok, és azok hatálya. Az IRM irányítása alá tartozó rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai. A rendőrség, a katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei.
1.3. A rendészeti szervek kialakulása	A rendészeti szervek kialakulása, és társadalmi háttere. A rendészeti szervek specializálódásának állomásai. A társadalmi környezet hatása a rendészeti szervek működésére. Kontinentális és amerikai típusú rendészeti szervek.

Témakörök	Követelmények
2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek szakmai tevékenysége
2.1. A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása	A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei. Az egyes rendészeti szervek szolgálati tagozódásának és szakmai tevékenységi területeinek eltérései. A rendőrség, a katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai. A rendészeti szervek irányítása és vezetése. Az irányítás és vezetés közötti különbségek. Az irányítás és a vezetés jogi eszközei.
2.2. Intézkedések és kényszerítő eszközök	A rendőri intézkedések és alkalmazásuk alapvető szabályai. A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk legfontosabb szabályai. Az intézkedések és az alapvető állampolgári jogok korlátozásának összefüggései. A kényszerítő eszközök együttes alkalmazásának lehetőségei és korlátai.
2.3. A katasztrófák felosztása	A katasztrófa fogalma. Katasztrófák csoportosítása kiterjedésük és eredetük szerint.
2.4. Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek	Az IRM irányítása alá tartozó rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, lakossággal és a civil kontroll. A nyilvánosság és a média szerepe a rendészeti szervek életében. A magyar, és a tanulmányok során megismert külföldi rendészeti szervek filozófiája. A rendőrség szervei által alkalmazott szolgálati tevékenységek jellemzése. Az egyes szolgálati formák alkalmazásának eltérései a különböző szolgálati ágaknál. A katasztrófavédelmi szolgálati tevékenységek jellemzői háború esetén és békeidőben. A katasztrófavédelem tevékenysége az egyes katasztrófahelyzetekben.
3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége
3.1. A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység	A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai. Az IRM irányítása alá tartozó rendészeti szervek tagjává válásának feltételei. A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények. Az IRM irányítása alá tartozó rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások. A rendészeti szervek eltérő állományviszonyú tagjainak jogállása. Az eltérő állományviszony alapján a rendészeti szervek tagjait megillető juttatások.

Témakörök	Követelmények
3.2. A szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek	A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei. A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények.
3.3. A környezet-, a munka- és egészségvédelem	A környezet-, a munka- és egészségvédelem célja és feladatai. Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai, eszközei, és azok alkalmazásának szabályai. A szolgálati baleset fogalma, teendők bekövetkezése esetén.
3.4. A szolgálati érintkezés	Rendfokozatok és állománycsoportok. A rendfokozati és állományjelzések. Fegyelmi és függőségi viszonyok. Fegyelemsértés, fegyelmi büntetések. Jutalmazás és elismerés a rendészeti szerveknél. A szolgálati érintkezés főbb szabályai.
3.5. Az alaki magatartás	Az alakiság és alakiasság jelentősége. A főbb alaki elvárások és követelmények. Egyes alaki mozgásmódok.
4. Tereptan
4.1. A tereptan alapjai	A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása eszközökkel, illetve eszköz nélkül. A térkép fogalma, fajtái, méretaránya, a katonai térképek jellemzői. A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása.
4.2. Terepen történő tájékozódás	A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében. Az iránytű, a tájoló és a távcső használata. Modern navigációs eszközök, azok alkalmazási területei. A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek államjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei. Az eltérő rendszámtáblák kiadásának feltételei.
5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés
5.1. A jogellenes cselekmények	A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása, a velük szembeni fellépést szabályozó jogszabályok. A jogértelmezés fogalma, módszerei.
5.2. Szabálysértési alapismeretek	A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok, az elkövetőkkel szemben alkalmazható szabálysértési szankciók. Az egyes szabálysértési szankciók halmazati alkalmazása. A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő fő- és mellékszemélyek. A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai. Védelem, képviselet, jogorvoslat. Kényszerintézkedések és azok alkalmazásának szabályai. A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői. Kettős alakzatú jogsértések elhatárolása.

Témakörök	Követelmények
5.3. Bűncselekményi alapismeretek	A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői. A bűncselekmény kialakulásának feltételei (társadalomra veszélyesség, bűnösség, büntethetőség, hatóképesség). A tényállás fogalma, fajtái. Az általános törvényi tényállás szerkezete, egyes elemeinek meghatározása, szerepük a bűncselekmény létrejöttében. A büntethetőségi akadályok rendszere. Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók. A mediáció és az elterelés. A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői.
5.4. Az elkövető és az áldozat	Az elkövetővé és az áldozattá válás okai. A személyiség fejlődés és az elkövetővé válás összefüggései. A viktimológia fogalma, kutatási területei. Áldozatvédelem és az ezzel kapcsolatos állami feladatok.
5.5. Az egyes bűncselekmény típusok kriminológiai jellemzői	A személy elleni, a közlekedési, a házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs elleni, valamint a vagyon elleni bűncselekmények kriminológiai jellemzői. Modern bűnözési jelenségek, a nagyvárosi bűnözés formái. A szervezett bűnözés, és a bűnszervezetek működésének jellemzői. A terrorizmus jellemzői, a terrorizmus és a szervezett bűnözés kapcsolata.
5.6. Nyomozási alapismeretek	A büntetőeljárás elvei. A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő fő- és mellékszemélyek. A büntetőeljárás szakaszai. Jogorvoslati lehetőségek a büntetőeljárás során. A bűncselekmény nyomozása során alkalmazható krimi-náltechnikai eszközök. A kriminalisztikai azonosítás fogalma, menete, módszerei, jelentősége. Nyomok fogalma, csoportosítása, felkutatásuk és rögzítésük módszerei. A büntetőeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások és módszerek.

4. számú melléklet a 6/2008. (I. 22.) Korm. rendelethez

"ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsgaformája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az építészeti alapismeretek érettségi vizsga célja

Az építészeti alapismeretek érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- képessé vált-e a korszerű építészeti-építési kultúra elsajátítására és megalapozta-e építész-szemléletét,

- megszerezte-e az építészet-építés széles alapozású ismereteit és tudása konvertálható-e, miáltal alkalmassá válhat a szakmai specializáció elsajátítására,

- rendelkezik-e megfelelő alapokkal az OKJ szerinti szakképzésbe való bekapcsolódáshoz és építészeti alapismereteinek köszönhetően képes-e rövidebb képzési idő alatt a szakmacsoporton belüli OKJ-s szakképesítés elsajátítására,

- rendelkezik-e megfelelő probléma- és feladatmegoldó, valamint analizáló és szintetizáló képességgel az építészet területén,

- elsajátította-e az építési tevékenység során használatos számolási, mérési technikákat, rendelkezik-e műszaki becslési készséggel és az önellenőrzés igényével,

- képes-e az építészet síkbeli ábrázolását térbeli szituációként elképzelni, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni,

- képes-e az építészet térbeli szituációit síkban ábrázolni, s ennek segítségével az építészeti tervdokumentáció rajzi részeit elkészíteni,

- képes-e a tanult ismereteket gyakorlati feladatok megoldására alkotó módon alkalmazni,

- képes-e a különböző segédeszközök (táblázatok, zsebszámológép, katalógusok, prospektusok) célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, az építészeti feladatok megoldása során.

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló

- rendelkezik-e a felsőfokú szakirányú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,

- képes-e bemutatni az építészet, a környezetalakítás jelentőségét, szépségét, valamint a gazdaságban és az emberi kultúrában betöltött szerepét,

- milyen szintű a kreativitása, mennyire kombinatív a gondolkodási képessége,

- képes-e érthetően, világosan megfogalmazni a problémákat, a feladatokat értelmezni, a problémamegoldásban alkalmazni a tanult ismereteket, az összefüggéseket megkeresni, állításait igazolni.

Az ismeretek az emelt szinten kiegészülnek, bővülnek, és a középszintű ismeretek feldolgozása az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, nehezebb feladatok felé tolódik el. A követelmények leírásában gyakran szereplő "alapismeretek", "alapjai" megfogalmazás azt fejezi ki, hogy az adott fogalom precíz ismerete nem követelmény, azok elmélyítése, kiteljesítése majd az érettségi utáni szakmai speciális képzésre vár. Az építészet szakmacsoportos képzés tananyagai, témakörei részben egymástól függetlenül is elsajátíthatók, részben pedig egymásra épülnek. Ez a részbeni párhuzamosság, illetve egymásra épülés megköveteli, hogy az összefüggő részterületek ismereteit nem teljes mélységben kell feldolgozni, hogy a kapcsolódások értelmezhetőek legyenek - ennek következménye viszont, hogy az egy-egy terület, illetve részterület elmélyültebb, magasabb szinten történő feldolgozására vissza kell térni. Ez az építészet - építéstudomány speciális jellege a középiskolai tanulmányok végére csak "alapismereti" szinten tanítható meg, a kerettantervi követelményeknek megfelelően.