130/2009. (X. 8.) FVM rendelet

a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet módosításáról

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 49. § (3) bekezdésében és az 50. §-ában felsorolt, termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységekkel, illetve beavatkozásokkal, valamint a termőföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló beruházásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajvédelmi terv készítése szükséges a következő esetekben:"

(2) Az R. 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) a talajszint végleges megváltoztatásával járó, beruházásnak nem minősülő 1000 m2 -nél nagyobb területnagyságú tevékenység, illetve 400 m2 -t meghaladó területigényű beruházások megvalósítása során a humuszos termőréteg mentéséhez,"

2. § Az R. 1. §-a a következő (6), (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Tfvt. 12. §-a szerinti kérelemhez e rendelet 2. mellékletének 2.4.1. pontjában meghatározott talajvédelmi tervet a termőföld más célú hasznosításhoz szükséges teljes területre kell elkészíteni.

(7) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt beruházások külön jogszabályok szerinti engedélyezése céljából készített tervnek a 2. melléklet 2.4.2. pontjában meghatározott humuszgazdálkodási tervet (a továbbiakban: humuszgazdálkodási talajvédelmi terv) kell tartalmaznia, melyet a 2. melléklet 2.4.1. pontja szerinti talajvédelmi tervre alapozottan kell elkészíteni úgy, hogy az a beépítésre kerülő terület igénybevétele, valamint a beruházás egyéb földmunkáinak végzése során letermelt humuszos talajréteg mentését, hasznosításának módját határozza meg.

(8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti, beruházásnak nem minősülő, de a talajszint végleges megváltoztatásával járó tevékenység esetén a 2. melléklet 2.4.1. pontja szerinti talajvédelmi tervnek tartalmaznia kell a letermelésre kerülő humuszos talaj mennyiségének és felhasználási módjának meghatározását is."

3. § Az R. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az 1. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt tevékenység engedélyezési eljárásában az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet 1. § d) pontjában meghatározott aszály jelenség esetén az öntözési talajvédelmi terv helyett elegendő a 2. melléklet 2.6. pont b) alpontjában előírt öntözővíz, talajvíz laboratóriumi vizsgálata."

4. § Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek engedélyezéséhez, kivitelezéséhez szükséges talajvédelmi tervet a Tfvt. 51/A. §-a szerinti szakértő készíthet. A 2. melléklet 2.4.2. pontjában meghatározott talajvédelmi terv elkészítéséhez csak abban az esetben szükséges szakértő igénybevétele, amennyiben a letermelt humuszos talajt termőföld területen kívánják elhelyezni."

5. § (1) Az R. 1. melléklet 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

" Előlap:

tartalmazza a talajvédelmi terv megnevezését, készítésének dátumát, készítőjének nevét és címét."

(2) Az R. 1. melléklet 6. pontjának hatodik francia bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"- a talajvédelmi szakértői jogosultságra vonatkozó nyilatkozatot."

(3) Az R. 2. mellékletének 2.4. pontja e rendelet 1. melléklete szerint módosul.

(4) Az R. 2. melléklet 2.7. pontja helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

(5) Az R. 4. melléklete e rendelet 3. melléklete szerinti 3. ponttal egészül ki.

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekre kell alkalmazni.

(2) E rendelet a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelethez

"2.4. A talaj humuszos termőrétegének mentését megalapozó talajvédelmi terv

2.4.1. Talajvédelmi terv a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséhez

E rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott beruházások létesítése, illetve beruházásnak nem minősülő, de a talajfelszín megbontásával járó tevékenységek folytatása érdekében a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséhez a talaj humuszos termőrétegének mentését megalapozó talajvédelmi tervet kell készíteni.

A talajvédelmi terv a termőföld végleges más célú hasznosításához szükséges teljes területen meghatározza a humuszos termőréteg vastagságát, valamint a mentésre érdemes humuszos talajréteg mélységét és minőségét. A humuszos talajréteg mentésére irányuló talajvédelmi terv célja:

- a termőföld végleges más célú hasznosításának külön jogszabály szerinti engedélyezési eljárása során a talajvédelmi követelmények meghatározása,

- a 400 m2-nél nagyobb területigényű beruházás külön jogszabály szerinti engedélyezése céljából készített -a humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat tartalmazó - tervrész (humuszgazdálkodási tervrész) megalapozása,

- a beruházásnak nem minősülő, de a talajfelszín - külön jogszabály szerinti engedélyhez nem kötött -megbontásával járó, 1000 m2-nél nagyobb terület igénybevételével járó tevékenység folytatásához a letermelésre kerülő humuszos talaj mennyiségének és felhasználási módjának meghatározása.

A humuszos talajréteg annak minősége alapján mentésre érdemes:

a) minden esetben, ha

- mélysége legalább 20 cm,

- humusztartalma nagyobb, mint 1,0%,

- talajidegen és szennyező anyagot nem tartalmaz,

- kémhatása nem szélsőséges, azaz a vizes szuszpenzióban mért pH értéke 5,0 és 8,7 közötti, valamint

- a talaj, vízben oldható sótartalma 0,15%-nál kisebb;

b) feltételesen, ha

- humusztartalma <1,0%,

- szénsavas mésztartalma magasabb 20%-nál,

- a környező, kedvezőtlenebb adottságú területek talajának kedvezőtlen tulajdonságai mérsékelhetők,

- bányászattal vagy egyéb módon roncsolt talajok rekultivációja során kielégítő minőségű humuszos termőréteg a szükséges mennyiségben nem áll rendelkezésre.

Helyszíni talajmintavétel szabályai:

A humuszvagyonra vonatkozó állapotfelméréshez meg kell határozni a humuszos réteg mélységét a teljes területen. A humuszos talajréteg mélységének meghatározása fúrt szelvényből történik. A mintavétel szabályait a 4. melléklet 3. pontja tartalmazza. Talajminták laboratóriumi vizsgálata:

a) minden esetben vizsgálandó:

- humusztartalom (%),

- fizikai féleség (kötöttség vagy leiszapolható rész),

- kémhatás pH (H2O),

- összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1),

- vízben oldható összes sótartalom (%).

b) szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:

- fenolftalein lúgosság,

- tápanyag-ellátottság,

- összes toxikus elemtartalom,

- szerves szennyezők vizsgálata,

- kicserélődési savanyúság (y2).

A mentésre érdemes humuszos talajréteg meghatározása a helyszíni és a laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján történik.

Tartalmi követelmények:

A tervnek tartalmazni kell

- a talaj humuszos rétegének vastagságát cm-ben,

- a mentésre érdemes humuszos rétegvastagságokat cm-ben,

- a mentendő humuszos talajanyag minőségi jellemzését,

- a mentendő humuszos talajanyag mennyiségére vonatkozó javaslatot.

- a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély megszerzése nélkül folytatható, 1000 m2 -nél nagyobb termőföld területet más célú hasznosítása esetén a letermelendő humuszos talaj mennyiségének, mentési és felhasználási módjának meghatározását.

Mellékletként csatolni kell:

alkalmas méretarányú térképvázlatot a mentendő humuszos termőréteg vastagságok lehatárolásával.

2.4.2. Humuszgazdálkodási talajvédelmi terv tartalmi követelményei

A humuszgazdálkodási feladatokat tartalmazó tervrésznek tartalmaznia kell:

- a tervezett földmunkákkal érintett terület pontos kimutatását (m2),

- a letermelésre kerülő humuszos talaj mennyiségének meghatározását (m3) a talajvédelmi terv valamint a hossz- és keresztszelvény adatai alapján,

- a mentett humuszos talajanyag ideiglenes tárolási területének és a tárolás módjának meghatározását,

- a mentett humuszos talajanyag hasznosítási módjának meghatározását, a pontos terület (m2), terítési vastagság (cm), hasznosított mennyiség (m3) feltüntetésével,

- a helyben nem hasznosítható, átruházásra kerülő humuszos talajanyag mennyiségének meghatározását (m3).

Az átmeneti deponálást követően a humuszos talajanyag hasznosítása lehet többek között:

- elsősorban a beruházás területén parkosítás céljából termőréteg kialakítása, a terület helyreállítása,

- a humuszos talaj hasznosítása arra alkalmas mezőgazdasági területen,

- a humuszos talaj hasznosítása tereprendezéshez annak humuszos termőrétegeként,

- felhasználás rekultivációra hulladéklerakók, meddő, felhagyott bányák, közterületek stb. területén, mint felszíni humuszos termőréteg.

Amennyiben a mentésre kerülő humuszos talaj a beruházás helyszínén megfelelő módon hasznosítható, a talaj eredeti humuszos szintjével együtt legfeljebb 100 cm vastag humuszos talajréteg alakítható ki. Ha a humuszos talaj - nem helyben, de - termőföld területen történő hasznosítása szerepel a tervezői célok között és azt a mentett humuszos termőréteg minőségi paraméterei lehetővé teszik, meg kell vizsgálni a hasznosításra kijelölt mezőgazdasági területek talaját. A hasznosításra kijelölt termőföld területen eltérő talajfoltonként kell mintát venni. A mintavétel legfeljebb 5 hektárt jellemezhet. A talajvizsgálat az alábbi paraméterekre terjedjen ki:

- humusztartalom (%),

- fizikai féleség (kötöttség vagy leiszapolható rész),

- kémhatás pH(H2O),

- összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1),

- vízben oldható összes sótartalom (%).

Humuszos talaj terítése csak hasonló, vagy annál kedvezőtlenebb fizikai és kémiai talajtulajdonságokkal rendelkező termőföldterületen végezhető, ahol a terítés eredményeképpen a minőségi tulajdonságok változása a jelenleginél kedvezőbb állapotokat biztosít, vagy a változás nem mérhető. Az elterített humuszos talajanyagot az eredeti humuszos szinttel össze kell dolgozni, művelni, tehát a terítés maximum 25 cm vastagságban valósítható meg. Termőföld esetében a 25 cm-t meghaladó vastagságú humuszos talaj terítése mezőgazdasági célú tereprendezésnek minősül. Ebben az esetben a 2.2. pontban leírtak szerinti mezőgazdasági célú tereprendezési talajvédelmi terv elkészítése kötelező.

A földmunkák során mentett humuszos termőréteg nem használható fel a földmunkák során keletkező vagy egyéb mélyedések, bányagödrök, tájsebek stb. feltöltésére."

2. melléklet a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelethez

"2.7. Hígtrágya mezőgazdasági területen történő felhasználását megalapozó talajvédelmi terv

Hígtrágya az almozás nélküli állattartás folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletből, elcsurgó ivóvízből és technológiai vízből áll és kizárólag hidraulikusan szállítható. Termőföldön történő felhasználás szempontjából a hígtrágyával azonos elbírálás alá esik az almozásos állattartásnál keletkező, az állati bélsárnak és vizeletnek, valamint a csurgalék és technológiai víznek az alomanyagok által fel nem vett folyékony halmazállapotú része, a trágyalé is.

A hígtrágya felhasználását kizáró okok:

Talajtani, domborzati tényezők:

- 60 cm-nél sekélyebb termőréteg,

- az átlagos talajvízszint 150 cm-nél közelebb helyezkedik el a talajfelszínhez,

- esőszerű öntözés esetén 6%-nál meredekebb lejtő, vagy ellenesésekkel tarkított terület,

- felületi öntözés esetén 5%-nál meredekebb lejtő,

- csúszócsöves (csőfüggönyös) technológia alkalmazása esetén 12%-nál meredekebb lejtő,

- injektálásos technológia alkalmazása esetén 17%-nál meredekebb lejtő.

Tilos hígtrágya felhasználása továbbá:

- vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajon,

- állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban,

- egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban,

- közegészségügyi védőtávolságokon belül lévő területeken.

Közegészségügyi védőtávolságok

a) felületi hígtrágya kijuttatás esetén:300 m
lakott területtől, (legalább 5 lakóház együttese), egészségügyi intézménytől
élelmiszeripari üzemtől300 m
országos közutaktól10 m
tanyától50 m
b) esőztető öntözési mód esetén:500 m
lakott területtől (legalább 5 lakóház együttese), egészségügyi intézménytől
élelmiszeripari üzemtől, állattartó teleptől500 m
gyorsforgalmi utaktól (autópálya, autóút) és közlekedési főutaktól (első- és másodrendű főút)200 m
alacsonyabb rendű közutaktól (mellékút)100 m
tanyától100 m

c) injektálásos technológia alkalmazása esetén:

gyorsforgalmi utaktól, közlekedési főutaktól, illetve tanyától 10 m védőtávolságot kell tartani.

Minden egyéb esetben 100 m védőtávolság figyelembevétele indokolt.

Hígtrágya felszín alatti vízbázisok területén, illetve a vízbázisok hidrogeológiai védőterületén külön jogszabály2 rendelkezései szerint használható fel. NATURA 2000 gyepterületen hígtrágya a külön jogszabály rendelkezése szerint nem juttatható ki.

Legelő öntözése másik állattartó telepről származó hígtrágyával állategészségügyi okokból nem engedélyezett, kivéve, ha azt a külön jogszabályban3 foglaltak lehetővé teszik.

A terv elkészítésénél a felszíni, illetve a felszín alatti vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében a külön jogszabályokban4 meghatározottakat is figyelembe kell venni. A hígtrágya használatát korlátozó egyéb tényezők:

- a külön jogszabályban5 feltüntetett nitrátérzékeny területeken kívül a kijuttatott N mennyisége - talaj nitrogénszolgáltató képességét figyelembe véve - legfeljebb 200 kg/ha/év lehet.

- hígtrágyával kijuttatott kálium hatóanyag mennyisége nem lehet több, mint 250 kg/ha/év, a foszfor hatóanyag mennyisége pedig 150 kg/ha/év,

- közegészségügyi várakozási idők:

= nyersen is fogyasztható kertészeti növények hígtrágyával nem öntözhetők,

= gyümölcsfák, szőlő csak felületi módszerrel öntözhető és betakarítás előtt 45 nappal az öntözést be kell fejezni,

= szántóföldi növények, rét, legelő öntözését a betakarítás - valamint a külön jogszabály6 szerint a legeltetés kezdete - előtt 30 nappal be kell fejezni,

= fásított területek várakozási idő korlát nélkül öntözhetők.

Helyszíni mintavétel szabályai:

Talajszelvényt kell feltárni eltérő talajfoltonként, de legalább 10 hektáronként. A talajszelvény genetikai szintjeiből vagy rétegeiből mintát kell venni. Az eltérő fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajfoltokon kijelölt úgynevezett "jellemző talajszelvényből" (legfeljebb 50 hektáronként, de legalább 1 szelvényből) bolygatatlan talajmintát kell gyűjteni.

5 méteren belül elérhető talajvízszint esetén talajvíz mintát kell venni. Tápanyag vizsgálathoz 5 ha-onként átlagmintavétel szükséges a 0-30 cm-es talajrétegből (injektálás esetén 30-60 cm-ből is).

A felhasználásra kerülő hígtrágya laboratóriumi vizsgálatához reprezentatív átlagmintát kell venni. Laboratóriumi vizsgálatok:

a) talajminták laboratóriumi vizsgálata

aa) az összes talajmintából minden esetben vizsgálandó paraméterek:

- kémhatás pH(H2O),

- kötöttségi szám (KA),

- humusztartalom (%),

- NO3 + NO2 - nitrogén,

- összes karbonát tartalom (CaCO3 %), vagy hidrolitos aciditás (y1),

- vízben oldható összes sótartalom %,

- bővített tápanyag-vizsgálat az átlag mintákból,

ab) jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:

- részletes mechanikai összetétel,

- térfogattömeg,

- pF sor (méréssel vagy számítással) indokolt esetben,

- 1:5 vizes talajkivonatból sóösszetétel (0,15% vízben oldható sótartalom felett),

- báziscsere,

ac) szakmailag indokolt esetben vizsgálandó paraméterek:

- kritikus talajvízszint meghatározása,

- sómaximum mélysége,

- sóforgalmi számítások,

ad) számítással meghatározott paraméterek:

- összporozitás,

- differenciált porozitás,

- levegő kapacitás,

- relatív levegő tartalom,

- víz-levegő arány,

- vízháztartási mérleg;

b) hígtrágya laboratóriumi vizsgálata:

- össznitrogén, nitrát, ammónium, K2O, P2O5, sótartalom, szárazanyag, szervesanyag.

Tartalmi követelmények:

A tervnek tartalmazni kell

- az állattartó telepre vonatkozó információk felsorolását: állatfaj, állatlétszám, tartástechnológia, keletkező hígtrágya mennyisége (m3/év), tározótér nagysága (m3), tervezett tárolási idő (nap),

- a külön rendelet7 szerinti területi érzékenység megjelölését,

- a hígtrágya vizsgálati eredmények értékelését,

- a hígtrágya öntözés feltételeinek meghatározását, különös tekintettel a várakozási időkre, védőtávolságokra,

- a felhasználható hígtrágya mennyiségét, amelyet a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt vagy termesztett növény víz- és tápanyag- (elsősorban nitrogén) igénye, valamint a hígtrágya beltartalmi tulajdonságai alapján kell meghatározni,

- javaslatot az állattartótelepen keletkező és tárolható hígtrágya függvényében a területigényre,

- nitrátérzékeny területen a dózisszámítások és a trágyakijuttatás esetében a külön jogszabályban8 meghatározottakat kell érvényesíteni,

- javaslatot a szükséges tápanyag kiegészítésre,

- javaslatot egyéb beavatkozásokra (kémiai talajjavítás, mélylazítás stb.).

Mellékletként csatolni kell:

- 1:10 000 méretarányú talajtérképet,

- hígtrágya felhasználás lehetőségére vonatkozó kartogramot a felhasználható hígtrágya mennyiségek szerinti lehatárolással.

2 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet

3 41/1997. (V. 28.) FM rendelet

4 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet

5 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, illetve 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet

6 41/1997. (V. 28.) FM rendelet

7 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, illetve 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet

8 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet"

3. melléklet a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelethez

[A talajmintavétel követelményei a talajvédelmi terveket, valamint a talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz]

"3. A humuszos talajréteg mentését megalapozó talajvédelmi terv elkészítéséhez szükséges talajmintavétel szabályai a következők:

A humuszvagyon felmérését a más célú hasznosításra tervezett teljes termőföld területen el kell végezni. A humuszos talajréteg mélységének meghatározása fúrással történik. A fúrások helyét alapvetően előtanulmányok alapján, a terület talajtani adottságainak ismeretében kell kijelölni. Egy fúrással legfeljebb 5 ha jellemezhető, de heterogén terület esetén szükség lehet ennél sűrűbb feltárásra az eltérő talajfoltokon. Amennyiben a más célú hasznosításra tervezett termőföld terület 5 ha-nál kisebb, azt is csak homogén talajborítás esetén lehet egy fúrással jellemezni, egyébként talajfoltonként kell a fúrást elvégezni. A fúrásszelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a későbbiekben a humuszgazdálkodási tervrész elkészítéséhez megfelelő mennyiségű információ álljon rendelkezésre, mind a talaj humuszos rétegére, mind a humusztartalomra vonatkozóan.

Vonalas létesítmények esetén homogén talajadottságú területen legalább 500 m-enként kell fúrást végezni. Amennyiben az előzetes tanulmányok szerint a terület heterogén talajadottságú, a fúrásokat ennek figyelembe vételével, sűrűbben kell tervezni."

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére