Tippek

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet

vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (14) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed

a) nitrátérzékeny területen - a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó mértékben állattartást végző mezőgazdasági tevékenységet folytatók kivételével - valamennyi gazdálkodóra, továbbá

b) nitrátérzékeny területen kívül az adatszolgáltatás és a nyilvántartás tekintetében a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző gazdálkodókra.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárás: olyan hígtrágya kijuttató géppel, illetve szóróegységgel folytatott művelet, melynek során a kiszórandó hígtrágyát a központi elosztón keresztül egymás mellett felsorakoztatott csöveken juttatják ki közvetlenül a talaj felszínére;

2. hígtrágya: a külön jogszabály szerint meghatározott folyékony halmazállapotú, hidraulikusan szállítható szervestrágya;

3. intenzív legeltetéses állattartás: olyan legeltetéses állattartás, melynek során a külön jogszabályban meghatározott állategységben (a továbbiakban: ÁE) kifejezett állatsűrűség az 1,8 ÁE/ha értéket meghaladja;

4. istállótrágya: az állati ürülék, a bélsár és a vizelet keveréke szilárd halmazállapotú nedvszívó alomanyaggal, vagy a nélkül, nem beleértve a hígtrágyát;

5. szervestrágya: az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom keveréke, feldolgozott formában is, idetartozik különösen a hígtrágya, az istállótrágya;

6. talajvédelmi terv: a külön jogszabály szerint talaj- és vízvédelmi követelmények meghatározásához készített szakanyag;

7.[2] téli legeltetés: minden év november 30. és február 15. között történő legeltetés.

Cselekvési Program

3. §

A cselekvési program a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (a továbbiakban: HMGY) e rendeletben foglalt előírásainak betartása az 1. § a) pontban meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára.

Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai

4. §

(1) Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. Legeltetésből, továbbá az állattartó telepről származó kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor az 1. számú mellékletben meghatározott értékekkel kell számolni.

(2)[3] Tilos trágyát kijuttatni

a) őszi kalászosok esetén november 30-tól január 31-ig,

b) egyéb esetben november 30-tól február 15-ig.

(3) Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.

(4)[4] Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya.

(5)[5] Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással vagy injektálással, amelyeknek alkalmazása 12%-ig megengedett.

(6)[6] A 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba kell dolgozni, kivéve a fejtrágyázás műveletét.

(7) 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.

(8) Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.

(9)[7] Az erózió megakadályozása érdekében 2%-nál meredekebb lejtésű területen olyan művelési módot kell alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását.

5. §

(1) A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki:

a) műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;

b) szervestrágya:

ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban,

bb) egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű,

bc) forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be,

(3) Ivóvízbázis, távlati ivóvízbázis védőterületén, továbbá vízjárta területeken és a nagyvízi mederben a trágyázás során az e rendeletben meghatározott előírásokat a külön jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

6. §

(1) A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét.

(2) A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének kiszámításánál az alkalmazott értékek nem haladhatják meg az 1-4. számú mellékleteiben szereplő értékeket.

(3)[8] Hígtrágyázott területen, ahol a bejelentéshez készült talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül van, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (2) bekezdés d) pontja alapján történt bejelentést követő harmadik évben a talajvíz szintjét és minőségét - elsősorban nitráttartalmát - a bejelentőnek meg kell vizsgáltatni, és az eredményeket a talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. A talajvédelmi hatóság a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat a külön jogszabály szerint évente egy alkalommal megküldi a vízvédelmi hatóság részére.

(4)[9] A kijuttatott istállótrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni.

(5) A trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen, az alábbi szempontok figyelembevételével kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők legyenek. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás elérése érdekében:

a) olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak,

b) a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és egymenetben talajtakarást is végeznek,

c) a kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás,

d) a trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet elvégezni, ezért a szakszerű ellenőrzésről évente legalább egyszer gondoskodni kell.

(6) Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező műtrágya, engedélyköteles szerves trágya, ásványi trágya, illetve letermett termesztő közeg az e rendeletben és a külön jogszabályban előírtak szerint használható fel.

(7) A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban foglaltak szerint kell talajmintát venni.

(8) Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem több mint 15 ÁE.

(9) Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a 3. számú melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével.

(10)[10] Tilos könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.

7. §[11]

Az öntözött terület talaját, valamint - amennyiben a talajvízszint 5 méteren belül elérhető - a talajvíz szintjét és minőségét 5 évente az öntözéshez a külön jogszabály szerinti vízjogi engedéllyel rendelkezőnek ellenőriztetni kell a külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint. A talajvédelmi terv részeként a talajvédelmi hatóság részére beérkező, a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat, vízvizsgálati eredményeket évente megküldi a vízvédelmi hatóság részére.

8. §

(1)[12] Állattartó telepen képződött trágyát a (2)-(11) bekezdések szerint kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni a külön jogszabályban meghatározott időpontot követően. A (2)-(11) bekezdésekben foglalt előírásoktól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes vízvédelmi hatóságnak bejelenti és igazolja, és ezt e rendelet szerinti adatszolgáltatása során jelenti, hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nitrátérzékeny területen nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként felhasználásra vagy feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását.

(2)[13] Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból - különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés - adódhat. A trágyatárolók méretének, illetve minőségének meghatározásakor, az állattartónak legalább az 5. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban szereplő értékeket és előírásokat kell figyelembe vennie.

(3) Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen.

(4)[14] A (3) bekezdésben meghatározott követelményeket csak e célnak megfelelő építési termékekkel lehet megvalósítani, melyek alkalmasságát az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. A szivárgásmentességet és korrózióállóságot a trágyával érintkező felülettel, az ezt alkotó anyaggal kell biztosítania. A tervezés során figyelembe veendő előírásokat e rendelet 5. számú mellékletének 5.2. pontja tartalmazza.

(5) A hígtrágyatároló kapacitását a külön jogszabályban meghatározott időpontig 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni.

(6) Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott szivárgásmentesség biztosításához az 5. számú melléklet 2. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

(8) Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására. A trágyatároló kapacitása az (1), illetve a (11) bekezdésben foglaltak szerint csökkenthető.

(9)[15] Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.

(10) A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. A silólé a trágyalével azonos módon használható fel.

(11) Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani.

(12) Műtrágya, illetve egyéb termésnövelő anyag a külön jogszabályban foglaltak szerint tárolható.

(13) Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthető.

9. §

(1) Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn:

a) vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán,

b)[16] november 30. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.

(2)[17] Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha:

a) felszíni víz nincs 100 m távolságon belül,

b) a talajvíz legmagasabb szintje a külön jogszabály szerinti mezőgazdasági parcella azonosító rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerint 1,5 méter alatt van, illetve

c) a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.

(3) Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható.

(4) Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani.

(5) Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.

Adatszolgáltatás és nyilvántartási kötelezettségek

10. §[18]

(1) Az 1. § szerinti gazdálkodó a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében mezőgazdasági tevékenységéről az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. § (19) bekezdése és a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartást

a) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) elektronikus felületén elérhető Elektronikus Gazdálkodási Naplóban vagy

b) papír alapon

kell vezetni.

(3) A gazdálkodó az adatokat - az állatállomány adatok kivételével - a tevékenység elvégzését vagy az adatváltozást követő 15 napon belül rögzíti a nyilvántartásban.

(4) Az állatállomány adatokat 30 napon belül kell rögzíteni a nyilvántartásban.

(5) A gazdálkodó a szervestrágya hasznosítási módjában bekövetkezett változást 30 napon belül bejelenti a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalnak.

(6) A gazdálkodó a papír alapon vezetett nyilvántartás tárgyévre vonatkozó adatait a tárgyévet követő március 31-ig rögzíti az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban.

(7) A NÉBIH az Elektronikus Gazdálkodási Napló 6. számú melléklet szerinti adatait a tárgyévet követő június 30-ig elektronikus úton megküldi a vízvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.

(8) A gazdálkodó a papír alapon vezetett nyilvántartást a tárgyévet követő 5 évig megőrzi.

Záró és átmeneti rendelkezések

11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2)[19]

(3)[20]

11/A. §[21]

A cselekvési programot a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) szerint 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken a Kr.-ben meghatározott határidők szerint kell végrehajtani.

12. §[22]

Ez a rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv 5. cikk (1), (2), (4), (6) és (7) bekezdésének, 10. cikkének, valamint II., III. és V. mellékletének való megfelelést szolgálja.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez[23]

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor

ABCDEF
1.Állatfaj, csoport
(állatkategória)
A friss trágya (1)Tápanyagtartalom kijuttatáskor [kg/t]
2.N-tartalma
[kg/év]
Hígtrágya*
N
Istállótrágya
N
Mélyalom (2)
N
P2O5
3.1.
1.1.
Szarvasmarha
Tejelő tehén 650 kg
1256, 06, 17, 82, 1
1.2.
1.3.
1.4.
Borjú (0-6 hónapig)
Üsző (6-12 hónapig)
Üsző (12-24 hónapig)
12
22
42
-3, 83, 6
4, 2
2, 4
2, 1
1, 8
1.5.
1.6.
Hízómarha (6-12 hónapig)
Hízómarha (12-24 hónapig)
25
45
--3, 8
5, 3
1, 9
2, 0
1.7.Hízómarha, anyatehén
(> 24 hónap)
51--3, 51, 7
4.2.Sertés
2.1.
2.2.
2.3.
Koca (10 malaccal, 9 kg-ig)
Utónevelt malac (8-35 kg-ig)
Hízó sertések, fiatal koca
26, 5
3, 4
12
4, 2
2, 35
3, 8
3, 57
2, 4
5, 0
6, 82, 2
1, 9
2, 4
5.3.Baromfi
3.1.1000 db tojótyúk74019, 0**--7, 2
3.2.1000 db brojler383--23, 06, 8
3.3.1000 db pulyka (14 kg-ig)1650--30, 612, 9
6.4.1.Juhok (anyajuh 50 kg +
szaporulat)
14, 8--9, 21, 9
4.2.Juhok (anyajuh 70 kg +
szaporulat)
16, 7--7, 31, 7
4.3.Kecskék (anyakecske 50 kg +
szaporulat)
13, 68, 21, 85
4.4.Kecskék (anyakecske 80 kg +
szaporulat)
15, 5--5, 81, 6
4.5.Anyanyúl + szaporulat5, 512, 08, 6
4.6.Lovak (600 kg)55-11, 4-2, 8

* Talajvédelmi terv alapján meghatározandó kijuttatáskor.

** Tojók ketreces tartásánál keletkező trágya hígítatlan (félszilárd) ürülék

(1) Bélsár és vizelet keletkezéskor

(2) Mélyalmos tartástechnológia során keletkező istállótrágya

2. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez[24]

Szerves trágyák tápanyagtartalmának hasznosulási értékei a kijuttatás évében

ABC
1.1.N %P2O5 %
2.1.1.Istállótrágya4033
3.1.2.Hígtrágya5070

3. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez

Nitrátérzékeny területen a tápanyag-gazdálkodási számításoknál a főbb növények esetében figyelembe vehető maximális értékek

A) A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N hatóanyag (kg/ha) főbb szántóföldi növények esetén termőhelyenként a talaj tápanyag-ellátottságának függvényében, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva[25]

ABCD
1.1. Őszi búza
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú talajon
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
190170130
3.II. barna erdőtalajok170155125
4.III. réti és öntés talajok170155135
5.IV. laza és homoktalajok130120110
ABCD
1.2. Kukorica
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú talajon
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
190170150
3.II. barna erdőtalajok190160150
4.III. réti és öntés talajok180160140
5.IV. laza és homoktalajok150130120
ABCD
1.3. Őszi árpa
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú talajon
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
160140100
3.II. barna erdőtalajok15012590
4.III. réti és öntés talajok13511090
5.IV. laza és homoktalajok11010080
ABCD
1.4. Napraforgó
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú talajon
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
11010080
3.II. barna erdőtalajok1008570
4.III. réti és öntés talajok907550
5.IV. laza és homoktalajok757060
ABCD
1.5. Burgonya
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú talajon
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
180170160
3.II. barna erdőtalajok190160150
4.IV. laza és homoktalajok180150140
ABCD
1.6. Repce
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú talajon
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
190180160
3.II. barna erdőtalajok180170150
4.III. réti és öntés talajok170160140
ABCD
1.7. Cukorrépa
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú talajon
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
165150120
3.II. barna erdőtalajok150130110
4.III. réti és öntés talajok150130110
ABCD
1.8. Borsó
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú talajon
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
12010080
3.II. barna erdőtalajok1109070
4.III. réti és öntés talajok1109070
ABCD
1.9. Szója
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú talajon
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
11010080
3.II. barna erdőtalajok1009075
4.III. réti és öntés talajok1009080
ABCD
1.10. Silókukorica
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú talajon
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
165145125
3.II. barna erdőtalajok175155135
4.III. réti és öntés talajok165145125
5.IV. laza és homoktalajok145125105
ABCD
1.11. Lucernaszéna
termőhelyi kategóriagyengeközepes
ellátottságú talajon
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
12010070
3.II. barna erdőtalajok1008570
4.III. réti és öntés talajok807060
5.IV. laza és homoktalajok806050
ABCD
1.12. Tavaszi árpa
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
1109080
3.II. barna erdőtalajok1109080
4.III. réti és öntés talajok1008070
ABCD
1.13. Tritikále
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
130110100
3.II. barna erdőtalajok12010090
4.III. réti és öntés talajok12010090
5.IV. laza és homoktalajok12010090
ABCD
1.14. Zab
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
1901601S0
3.II. barna erdőtalajok180150140
4.III. réti és öntés talajok1601401B0
5.IV. laza és homoktalajok130110100
ABCD
1.15. Cirok
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
250220200
3.II. barna erdőtalajok160140130
4.III. réti és öntés talajok190160150
5.IV. laza és homoktalajok190160150
ABCD
1.16. Rozs
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.IV. laza és homoktalajok1009080
ABCD
1.17. Vöröshere
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.II. barna erdőtalajok1008060
ABCD
1.18. Dohány
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
140120110
3.II. barna erdőtalajok130110100
4.III. réti és öntés talajok130110100
5.IV. laza és homoktalajok12010090
ABCD
1.19. Fűszerpaprika
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
260230220
3.II. barna erdőtalajok260230220
4.III. réti és öntés talajok270240230
5.IV. laza és homoktalajok240220200
ABCD
1.20. Energiafű
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
240210200
3.II. barna erdőtalajok230200190
4.III. réti és öntés talajok230200190
5.IV. laza és homoktalajok190160150
ABCD
1.21. Karfiol
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
270230210
3.II. barna erdőtalajok250210190
4.III. réti és öntés talajok220180170
5.IV. laza és homoktalajok180150140
ABCD
1.22. Káposzta
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
240190170
3.II. barna erdőtalajok210170150
4.III. réti és öntés talajok200160140
5.IV. laza és homoktalajok200160140
ABCD
1.23. Spárga
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
270250240
3.II. barna erdőtalajok250230220
4.III. réti és öntés talajok250230220
5.IV. laza és homoktalajok220200190
ABCD
1.24. Paradicsom
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
280250230
3.II. barna erdőtalajok230200190
4.III.réti és öntés talajok250220200
5.IV. laza és homoktalajok230200190
ABCD
1.25. Uborka
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
250240230
3.II. barna erdőtalajok250240230
4.III. réti és öntés talajok230220210
5.IV. laza és homoktalajok200190190
ABCD
1.26. Görögdinnye
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
290270260
3.II. barna erdőtalajok280270260
4.III. réti és öntés talajok280270260
5.IV. laza és homoktalajok260250240
ABCD
1.27. Paprika
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
240220210
3.II. barna erdőtalajok230210200
4.III. réti és öntés talajok200180180
5.IV. laza és homoktalajok230210200
ABCD
1.28. Sárgarépa
termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
200170160
3.II. barna erdőtalajok170150140
4.III. réti és öntés talajok170150140
5.IV. laza és homoktalajok170150140
ABCD
29. Hagyma
1.termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
180170160
3.II. barna erdőtalajok130120110
4.III. réti és öntés talajok130120110
5.IV. laza és homoktalajok160140130
ABCD
30. Zöldborsó
1.termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
150120110
3.II. barna erdőtalajok140110100
4.III. réti és öntés talajok12010090
5.IV. laza és homoktalajok1009080
ABCD
31. Zöldbab
1.termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
170150140
3.II. barna erdőtalajok150120110
4.III. réti és öntés talajok150120110
5.IV. laza és homoktalajok130110100
ABCD
32. Csemege kukorica
1.termőhelyi kategóriagyengeközepes
N ellátottságú
2.I. mezőségi talajok
(csernozjomok)
270260250
3.II. barna erdőtalajok260240230
4.III. réti és öntés talajok260240230
5.IV. laza és homoktalajok240230220

B) Irányszámok a szántóföldi termőhelyek nitrogénellátottságának meghatározásához

Szántóföldi termőhelyKAHumusz%
gyengeközepes
I.>42<2,42,4-3>3
<42<1,91,91-2,5>2,5
II.>38<1,91,9-2,5>2,5
<38<1,51,5-2>2
III.>50<2,52,5-3,3>3,3
<50<22-2,8>2,8
IV.30-38<11-1,5>1,5
<30<0,70,7-1,2>1,2

C) A számított N hatóanyag korrekciója[26]

[27]
AB
A korrekció megnevezéseMódosítás
1.Egyéves pillangós után az első évben-30 kg/ha
2.Kissé gyomos egyéves pillangós után az első évben-15 kg/ha
3.Gyomos egyéves pillangós után0 kg/ha
4.Évelő pillangós után az első évben-50 kg/ha
5.Gyomos évelő pillangós után az első évben-20 kg/ha*
6.Évelő pillangós után a második évben (I., II., III. termőhelyen)-30 kg/ha
7.Gyomos évelő pillangós után a második évben0 kg/ha
8.Nagytömegű kukoricaszár, napraforgószár és tarlómaradványok
időbeni lebontásához és a talaj biológiai feltáró folyamatainak
elősegítéséhez szántóföldi termőhelyen
100 kg szárazanyaghoz további
0,8 kg N hatóanyagot lehet adni

(1) V. szántóföldi termőhely: szikes talajok

(2) VI. szántóföldi termőhely: sekély termőrétegű, erodált talajok

4. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez

Irányszámok szántóföldi növények, zöldségfélék, illetve ültetvények átlagos fajlagos tápanyagigényének meghatározásához

A) A szántóföldön termesztett növények főtermésének és a hozzá tartozó melléktermés N-, P-, K tartalma kg/t[28]

NövényNP2O5K2O
Őszi búza271118
Rozs271226
Őszi árpa271026
Tavaszi árpa23921
Zab281229
Rizs221020
Kukorica251322
Szemes cirok291031
Szudánifü4,51,23,5
Cukorcirok4,21,43,2
Silókukorica3,51,54,0
Cukorrépa3,51,55,5
Burgonya529
Borsó501735
Zöldborsó195,615,2
Szója623751
Bab552540
Zöldbab132,811,9
Lóbab522346
Fehér virágú csillagfürt702837
Sárga virágú csillagfürt772145
Lucernaszéna27715
NövényNP2O5K2O
Vöröshere23520
Napraforgó413070
Repce553543
Olajlen401350
Rostlen12612
Kender9816
Seprűcirok333725
Egynyári szálas zöldtakarmány2,51,23,5
Füveshere széna18520
Egyéb pillangós széna20515
Rét17618
Legelő20722
Lucerna magfogás5514,612,5
Mustár mag422248
Mustár (fehér, sárga, zöldtakarmány)4,51,44,7
Tönkölybúza21084
Szudánifű (zöld)4,51,23,5
Silócirok4,21,43,2
Cukorcirok szemes291031
Vöröshere mag5514,612,5
Vöröshere (zöld)5,51,36
Bíborhere (széna)17,6-233,6-711,7-18
Facélia zöld3,51,14,5
Vöröscsenkesz mag18,7-29,25,3-7,53,4-5,8
Angolperje mag18,4-24,65,1-5,56-6,8
Angolperje zöld4,81,66,5
Magyar rozsnok mag3,391,2
Rétiperje mag15,8-28,75,3-6,92,4-3,7
Olaszperje mag20103
Réti komócsin23,3911,2
Olajtök3037,590
Olajretek mag553048
Olajretek zöld3,51,14,5
Köles (fehér, piros, sárga)16,46,53,3
Fénymag22823
Pohánka (hajdina) mag341640
Szöszösbükköny (őszi) mag361114
Tavaszbükköny22620
Lencse (mag)361114
Szegletes lednek402545
Csicsóka gumó2,61,46,2
NövényNP2O5K2O
Mák32,319,28,7
Baltacím (széna)23-254,6-913-17
Szeradella zöld4,51,44,7
Szeradella mag3514,612,5
Somkóró (széna)221022
Borsós csalamádé51,56
Csillagfürt (zöld)51,44,7
Csillagfürt (mag)48-7011-2814-37
Dohány30454,5
Tarlórépa2,50,9-1,34-6

B) Különböző gyümölcsfajok tápanyagkivonása a terméshez tartozó fanövedék és levélzet beszámításával

Gyümölcsfajok100 kg termés a talajból kivon
N-tP2O5-otK2O-ot
kgkgkg
Alma0,20,060,3
Körte0,20,060,3
Kajszi0,40,130,6
Őszibarack0,30,160,9
Szilva0,40,150,7
Cseresznye0,50,140,6
Dió1,10,271,7
Mandula1,50,22,2
Gesztenye1,40,210,8

C) A zöldségnövények főtermésének és a hozzá tartozó melléktermés N-, P-, K tartalma kg/t[29]

[30]
NövényfajNP2O5K2O
1. Fejes saláta4.01.85.0
2. Spenót5.01.67.0
3. Sóska (4 évre)4.81.56.8
4.a. Fejes káposzta - korai3.151.23.9
4.b. Fejes káposzta - középkorai3.51.34.3
4.c. Fejes káposzta - kései3.851.44.7
5.a. Vöröskáposzta - középkorai6.01.77.0
5.b. Vöröskáposzta - kései6.61.97.7
6.a. Kelkáposzta - korai3.61.84.5
6.b. Kelkáposzta - középkorai4.02.05.0
NövényfajFajlagos NPK-tartalom, kg/t
NP2O5K2O
6.c. Kelkáposzta - kései4.42.25.5
7.a. Karfiol - korai4.01.65.0
7.b. Karfiol - középkorai4.01.65.0
7.c. Karfiol - kései4.01.65.0
8. Brokkoli4.11.66.0
9.a. Karalábé - korai5.04.08.0
9.b. Karalábé - középkorai5.04.08.0
9.c. Karalábé - kései5.54.48.8
10. Bimbós kel3.31.03.4
11. Étkezési paprika2.40.93.5
12. Paradicsom2.41.04.5
13. Csemege kukorica (csőtermés)10.04.011.0
14. Gumós édeskömény2.91.39.7
15. Uborka3.01.54.0
16. Sárgadinnye3.31.26.0
17. Görögdinnye2.41.15.6
18. Spárgatök3.70.94.0
19. Sütőtök4.21.06.6
20. Spárga-halványító (15 évre)30.01236
21. Fűszerpaprika (friss tömegre)4.81.66.5
22. Cékla4.31.58.0
23. Sárgarépa4.31.86.0
24. Petrezselyem5.02.46.0
25. Pasztinák3.81.55.5
26. Zeller6.52.58.0
27. Téli retek6.03.05.0
28. Hónapos retek5.02.05.0
29. Torma6.02.410.2
30. Dughagyma3.41.34.0
31. Vöröshagyma (dughagymáról)3.81.24.2
32. Vöröshagyma (magról)3.40.93.5
33. Fokhagyma4.31.64.2
34. Póréhagyma3.20.93.8
35. Korai burgonya5.92.28.0
36. Zöldbab12.04.013.0
37. Zöldborsó16.05.615.2

5. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez[31]

5.1. Irányszámok az állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

A) Irányszámok a sertéstartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

[32]
SertésTrágyatermelés [kg/állatkategória/hét]Megjegyzés
ÁllatkategóriaTesttömegTrágyatípus
Kövér
hígtrágya(1)
Közepes hígtrágya(2)Sovány hígtrágya(3)Istállótrágya(4)
Koca + szaporulata200 kg és max. 9 kg7615222898Koca és szaporulata (10 db szopósmalac)
Utónevelt malac8-35 kg18365421Átlagosan 30-90 napig
Hízó35-110 kg32649635,5Átlagosan 90-220 napig
Komplex telepre vonatkoztatott adatok
Trágyatermelés [kg/kocaférőhely/hét]
TechnológiaVíztakarékos technológiákModerált vízfelhasználású technológiákVízpazarló technológiaAlmos tartás esetén mint egy 10% trágyalé tárolókapacitást is figyelembe kell venniTelep a kocaneveléstől a fiaztatáson át a véghízlalásig
63012601890344

(1) Minimális ürülék hígulás (maximum 1-szeres);

(2) ~2-szeres hígulás;

(3) ~3-szoros hígulás;

(4) Átlagos 1 kg/nap (0,5-1,5 kg/nap) alomfelhasználással számolva férőhelyenként.

B) Irányszámok a szarvasmarhatartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

[33]
SzarvasmarhaTrágyatermelés [kg/állatkategória/hét]Megjegyzés
ÁllatkategóriaTesttömegTrágyatípus
Istállótrágya(1)Hígtrágya
Borjú (0-6 hónap)40-130 kg55-Egyedi, illetve csoportos borjúbokszokban
Üsző (6-12 hónap)130-310 kg140-Almozott istállóban
Üsző (12-24 hónap)310-450 kg230-Almozott istállóban
Hízómarha (6-12 hónapig)180-300 kg150Almozott istállóban
Hízómarha (12-24 hónapig)300-420 kg200Almozott istállóban
Hízómarha, anyatehén (>24 hónap)550 kg340-Almozott istállóban
Tejelő tehén
(24 hónapnál idősebb)
650 kg370140(2)Almozott istálló + fejőház
Tejelő tehén
(24 hónapnál idősebb)
650 kg340(3) + 140(2)Kevésalmos istálló + fejőház
Komplex telepre vonatkoztatott fajlagos adatok
[kg/tehénférőhely/hét]
Tehénférőhely-480140(2)Teljes, utánpótlást is nevelő telepeknél

(1) Almos trágya tárolásakor mintegy 2-5%-nyi térfogatú elfolyó trágyalé tárolót is szükséges építeni.

(2) Fejőházi trágyatermelés (ennek tárolását a hígtrágya tárolás szabályaival megegyezően kell megoldani)

- a napi ürülék 8-10%-a, (napi ürülék 40-60 kg/nap/tehén) 3-6 kg/nap/tehén,

- fejőházi víz (amennyiben nem tartalmaz a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2003. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti veszélyes anyagot) (tőgymosó-víz, felmosó-víz/elővárakozó, utóvárakozó, fejőterem/fejőberendezés mosóvize, tejhűtés mosóvize, tisztításhoz használt víz együttesen víztakarékos technológiával 15 liter/nap/tehén,

- fejőházi csurgalékvíz (napi ürülék + fejőházi víz) átlagosan 19 kg/nap/tehén értékkel számolva.

(3) Istállói kövér hígtrágya (>10% SZA)

C) Irányszámok egyes állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez[34]

[35]
Egyéb állatokTrágyatermelés
[kg/állatkategória/hét](2)
Megjegyzés
ÁllatkategóriaTesttömegTrágyatípus
IstállótrágyaHígtrágya
1000 tojótyúk~2,2 kg/állat-805(1)Ketreces tartás, csak
ürülék (21% SZA)
1000 brojler~ 2 kg/állat218Mélyalmos tartásnál,
a kitermelt
trágyamennyiség
alapján
1000 pulykabak~ 14 kg/állat790Mélyalmos tartásnál,
a kitermelt
trágyamennyiség
alapján
1000 pulykatojó~ 5 kg/állat330Mélyalmos tartásnál,
a kitermelt
trágyamennyiség
alapján
1000 kacsa~3,5 kg/állat1200Mélyalmos tartásnál,
a kitermelt
trágyamennyiség
alapján
1000 liba~ 5 kg/állat1500Mélyalmos tartásnál,
a kitermelt
trágyamennyiség
alapján
Juh (vegyes
korcsoport)
50 kg-os anyajuh30Anyajuhra vetítve
(anyajuh +
szaporulat)
mélyalmos tartásnál
Juh (vegyes
korcsoport)
70 kg-os anyajuh42Anyajuhra vetítve
(anyajuh +
szaporulat)
mélyalmos tartásnál
Kecske (vegyes
korcsoport)
50 kg-os anyakecske30Anyakecskére vetítve
(anyakecske +
szaporulat)
mélyalmos tartásnál
Kecske (vegyes
korcsoport)
80 kg-os anyakecske50Anyakecskére vetítve
(anyakecske +
szaporulat)
mélyalmos tartásnál
Anyanyúl +
szaporulata
4 kg8,4Ketreces tartás,
trágyagyűjtő aknával
600 kg94Almozott tartás

(1) Trágyaszárításos technológia esetén a trágyamennyiséget a szárazanyag-növekedés arányában korrigálni szükséges (pl. 40% SZA esetén a trágyatermelés értéke 402 kg/1000 állat/hét).

(2) A táblázatban szereplő adatokat az életkor és testtömeg figyelembevételével korrigálni szükséges.

D) A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához:[36]

1. A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához az A)-C) pontok szerint kilogrammban megadott trágyatermelési értékeket a tényleges térfogattömeg alapján m3-re kell átszámítani.

2. Amennyiben a termelt trágyáról saját mérési eredmény nem áll rendelkezésre az átszámításhoz az alábbi irányszámokat lehet alkalmazni:

AB
MegnevezésÉrték [kg/m3]
1.Hígtrágya <10% SZA tartalom
alatt
1000
2.Hígtrágya > 10 % SZA tartalom
felett
950
3.Istállótrágya550
4.Mélyalom800

5.2. Alapkövetelmény a trágyatárolók minimális műszaki paramétereihez

I) Fóliabéléses tározók vagy műanyag bevonattal ellátott tározófelületek:

A tározó bélelésére alkalmazott fóliának

- teljesen vízzárónak,

- a hígtrágya kémiai hatásával szemben ellenállónak,

- egyenletes falvastagságúnak és szilárdságúnak,

- hajlékonynak, a terhelés hatására deformálódónak,

- a kötéseknél is magas szakítószilárdságúnak,

- és kimagasló UV sugárzásállónak kell lennie.

Trágyatárolók bélelésére ezért csak olyan Építésügyi Műszaki Engedéllyel (ÉME) vagy tanúsítvánnyal rendelkező fóliák, műanyagok, illetve gumi használhatók fel, amelyeknek az állattartó telepek fém vagy földmedencés hígtrágya tárolóiban való alkalmazhatósága, a 20 évet meghaladó elvárt élettartama, UV állósága igazolt. A fóliának "kiváló" osztályú besorolásúnak kell lennie.

II) Beton trágyatárolók (híg- és istállótrágya tározóknál egyaránt)

Betontároló csak

- vízzáró,

- tervezői méretezéssel kiszámított szilárdságú (vastagságú és minőségű),

- szulfátálló

betonból készíthető.

Amennyiben a betontároló előre gyártott elemekből készül, ezen elemekre vonatkozóan rendelkeznie kell az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban szereplő Megfelelőségi Tanúsítvánnyal vagy Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozattal. Ezek hiányában a külön jogszabály szerint az elemek trágyatárolásra való alkalmasságát ÉME vagy ETA (Európai Műszaki Engedély) is igazolhatja.

III) Fém vázszerkezetű, szerelt hígtrágya tárolók

Fém trágyatároló tartályok esetében kiemelt jelentősége van a korrózió elleni védelemnek, az előírt 20 év élettartam biztosításának. A gyártmányhoz felhasznált fém, tartályfal szerkezeti elemek megfelelőségét

- vagy az anyag minősége önmagában,

- vagy a bevonata biztosítja.

A korrózióálló anyagból készített fém tartálylemezek mind a szilárdsági, mind a korrózióállósági feltételt kielégítik. A korrózióálló fémek tulajdonságait a nemzeti és nemzetközi szabványok rögzítik. Nem korrózióálló fémek korrózióállóságát külön felületi műanyag bevonattal kell biztosítani. A felületi műanyag bevonatról, illetve a felhordás technikájáról, a szerkezeti elemek közötti tömítések megfelelőségéről Minőségi Tanúsítvány kiállítása szükséges.

Azon trágyatárolóra, melyek típustervek alapján, különböző méretekben készülő ipari gyártmányok, a gyártóknak a teljes hígtrágya tárolóra, mint késztermékre kell Megfelelőségi Nyilatkozatot biztosítania. Ehhez a gyártónak rendelkeznie kell az összes, szabványokban foglalt tulajdonságoknak való megfelelőséget igazoló dokumentumokkal, a megfelelőséget igazoló akkreditált vizsgálati eredményekkel.

6. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez[37]

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével kapcsolatos nyilvántartás személyes adatok körébe nem tartozó adattartalma

1. Gazdálkodóra vonatkozó adatok:

1.1. gazdálkodási év,

1.2. jogi személy megnevezése, székhelye, FELIR azonosítója.

2. Termőhelyre vonatkozó adatok:

2.1. tábla egyedi azonosító,

2.2. hasznosítási mód,

2.3. földhasználat joga,

2.4. területe (ha),

2.5. terület típusa,

2.6. termőhely

2.6.1. címe,

2.6.2. helyrajzi száma és a település neve vagy

2.6.3. koordinátája.

3. Hasznosításra vonatkozó adatok:

3.1. hasznosítási kód,

3.2. vetés típusa,

3.3. terméshozamterv és -tény (t/ha).

4. Tápanyag-utánpótlásra vonatkozó adatok:

4.1. művelet időpontja,

4.2. művelettel érintett terület (ha),

4.3. istállótrágya típusa,

4.4. termésnövelő anyag, illetve műtrágya megnevezése,

4.5. kijuttatott egyéb engedélyköteles, illetve bejelentésköteles anyag megnevezése,

4.6. átadó neve és FELIR száma,

4.7. vásárlás időpontja,

4.8. kijuttatás módja,

4.9. fajlagos mennyiség 1 ha-ra vonatkozóan,

4.10. kijuttatott N hatóanyag (kg/ha),

4.11. kijuttatott P2O5 hatóanyag (kg/ha),

4.12. kijuttatott K2O hatóanyag (kg/ha),

4.13. pentozán hatás miatt kijuttatott N hatóanyag (kg/ha).

5. Agrotechnikai műveletekre vonatkozó adatok:

5.1. hasznosítási kód,

5.2. művelet típusa,

5.3. művelet időpontja (tól-ig),

5.4. művelettel érintett terület (ha),

5.5. hozam (t).

6. Legeltetésre vonatkozó adatok:

6.1. hasznosítás,

6.2. legeltetett terület (ha),

6.3. legeltetési mód,

6.4. legeltetés kezdete és vége (dátum),

6.5. állatfaj,

6.6. korcsoport,

6.7. legeltetett állatok száma (db),

6.8. bérlegeltető neve, FELIR száma.

7. Szervestrágyával kapcsolatos események adatai:

7.1. tenyészet kód,

7.2. tenyészet címe,

7.3. tenyészet megnevezése,

7.4. TH KTJ azonosító,

7.5. trágyatároló jele (EH KTJ azonosító),

7.6. szervestrágya típus (hígtrágya, istállótrágya),

7.7. szervestrágya típusa állatfaj szerint,

7.8. trágya tárolás módja,

7.9. hígtrágya tároló fedettsége,

7.10. a trágyatároló kapacitása (t, m3),

7.11. trágyakezelési esemény (keletkezett, vásárolt, kijuttatott, átadott, feldolgozott adatok),

7.12. feldolgozási technológia,

7.13. esemény időpontja (tól-ig),

7.14. trágya mennyisége.

8. Állatállomány-változásra vonatkozó adatok:

8.1. állatfaj,

8.2. állatfajta,

8.3. korcsoport,

8.4. tartási mód,

8.5. trágyakezelés típusa,

8.6. NH3 csökkentési technológia,

8.7. ökológiai állattartás,

8.8. éves átlagos létszám,

8.9. az állományváltozás okai havi bontásban (hó eleji létszám, szaporulat, vétel, átminősítés, elhullás, kényszervágás, értékesítés saját fogyasztásra, értékesítés továbbtartásra, értékesítés vágásra, átminősítés, selejtezés, hóvégi záró létszám).

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 26/2024. (IV. 23.) AM rendelet 1. §-a. Hatályos 2024.05.08.

[2] Megállapította a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 1. §-a. Hatályos 2021.10.07.

[3] Megállapította a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.10.07.

[4] Megállapította az 55/2009. (IV. 29.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.05.04.

[5] Megállapította a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.11.

[6] Megállapította a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.10.07.

[7] Beiktatta a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.11.

[8] Módosította a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 5. § a) pontja. Hatályos 2021.10.07.

[9] Módosította a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 5. § b) pontja. Hatályos 2021.10.07.

[10] Beiktattta a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 3. §-a. Hatályos 2021.10.07.

[11] Módosította a 28/2014. (XI. 25.) FM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja. Hatályos 2014.12.03.

[12] Módosította a 28/2014. (XI. 25.) FM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályos 2014.12.03.

[13] Módosította a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet 23. § b) pontja. Hatályos 2012.09.04.

[14] Megállapította az 55/2009. (IV. 29.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.05.04.

[15] Megállapította a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.11.

[16] Módosította a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 5. § c) pontja. Hatályos 2021.10.07.

[17] Megállapította az 55/2009. (IV. 29.) FVM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.05.04.

[18] Megállapította a 26/2024. (IV. 23.) AM rendelet 2. §-a. Hatályos 2024.05.08.

[19] Hatályon kívül helyezte a 48/2020. (X. 7.) AM rendelet 3. § a) pontja. Hatálytalan 2020.10.22.

[20] Hatályon kívül helyezte a 48/2020. (X. 7.) AM rendelet 3. § a) pontja. Hatálytalan 2020.10.22.

[21] Beiktatta a 43/2013. (V. 29.) VM rendelet 2. §-a. Hatályos 2013.09.01.

[22] Módosította a 26/2024. (IV. 23.) AM rendelet 3. §-a. Hatályos 2024.05.08.

[23] Megállapította a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 3. §-a. Hatályos 2013.01.11.

[24] Megállapította a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 4. § - a. Hatályos 2013.01.11.

[25] Megállapította a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 5. § - a. Hatályos 2013.01.11.

[26] Megállapította a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 5. § - a. Hatályos 2013.01.11.

[27] Módosította a 48/2020. (X. 7.) AM rendelet 2. §-a (lásd 1. melléklet). Hatályos 2020.10.22.

[28] Módosította a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 6. § - a. Hatályos 2013.01.11.

[29] Módosította a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 6. § - a. Hatályos 2013.01.11.

[30] Módosította a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 6. § - a. Hatályos 2013.01.11.

[31] Megállapította az 55/2009. (IV. 29.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.05.04.

[32] Módosította a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 7. § - a. Hatályos 2013.01.11.

[33] Módosította a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 7. § - a. Hatályos 2013.01.11.

[34] Megállapította a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet 22. §-a. Hatályos 2012.09.04.

[35] Módosította a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 7. § - a. Hatályos 2013.01.11.

[36] Megállapította a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 7. § - a. Hatályos 2013.01.11.

[37] Beiktatta a 26/2024. (IV. 23.) AM rendelet 4. §-a (lásd 1. melléklet). Hatályos 2024.05.08.

Tartalomjegyzék