31/2009. (III. 27.) FVM rendelet

a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdése 17. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet meghatározza a kérődző állatok kéknyelv betegsége elleni védekezéshez és a betegség felszámolásához szükséges intézkedéseket.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

1. Állat: a fogékony fajhoz tartozó állatok, kivéve a vadon élő állatokat;

2.[1] Ártalmatlanítás: a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre és származtatott termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról, valamint az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott eljárás;

3.[2] Betegség gyanúja: egy állat vagy állatcsoport vonatkozásában

a) klinikai, kórbonctani vagy laboratóriumi vizsgálat alapján klinikai tünet, kórbonctani elváltozás vagy szövettani eredmény kéknyelv betegségre utal,

b) az állatból vett mintában a diagnózis kéknyelv betegség valószínű jelenlétére utal, vagy

c) járványügyi kapcsolatot állapítottak meg egy megerősített esettel;

4.[3]

5. Fogékony állatfajok: valamennyi kérődző;

6. Gazdaság: olyan létesítmény, ahol a kéknyelv betegségre fogékony fajú állatokat állandóan vagy átmeneti jelleggel tenyésztenek, illetve tartanak;

7.[4] Hatósági megállapítás: az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalnak (a továbbiakban: járási hivatal) a Nemzeti Referencia Laboratórium (a továbbiakban: NRL) eredménye alapján az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti esetet megállapító döntése;

8.[5]

9. Kórokozó átvivő (vektor): a Culicoides imicola rovarfajhoz vagy más, a Culicoides nemhez tartozó rovar, amely képes a kéknyelv betegség közvetítésére;

10.[6]

11. Levágás: minden olyan eljárás, amely egy állat kivéreztetéssel bekövetkező halálát okozza, emberi fogyasztás céljából;

12.[7]

13.[8] Élő attenuált vakcina: olyan vakcina, amelyet a kéknyelv betegség vad vírus izolátumainak szövetkultúrán vagy embrionált tyúktojásban végzett többszöri átoltással történő legyengítésével állítanak elő.

14.[9]

15.[10]

(2)[11] E rendelet végrehajtása során az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell.

3. §

A kéknyelv betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A betegség bejelentésének általános szabályait külön jogszabály tartalmazza.

4. §[12]

Az egyedek és állatállományok megfigyelési (surveillance) program keretében végzett vizsgálataival kapcsolatos költségeket (klinikai vizsgálat, mintavétel, laboratóriumi vizsgálatok) az állam viseli. Az állatforgalmazáshoz kapcsolódó vizsgálatok költségei az állattartót terhelik.

Megfigyelési és helyi zárlat szabályai

5. §

(1) A megfigyelési zárlat szabályai a következők:

a)[13] zárlat alatt álló helyről (pl. udvar, major, telep, legelő, legelőrész, erdő, erdőrész) fogékony állat és annak szaporítóanyaga nem vihető ki, illetve oda nem vihető be. A zárlat alatt álló helyről állati hulla csak a hatósági állatorvos engedélyével, ártalmatlanítás vagy hatósági vizsgálat céljából vihető ki;

b) a kórokozó átvivő aktivitásának idején a fogékony állatokat lehetőség szerint zárt térben kell tartani úgy, hogy azok más fogékony állatokkal kórokozó átvivők útján ne érintkezhessenek;

c)[14] a kórokozó átvivők elszaporodásának megakadályozása érdekében a kórokozó átvivők ellen igazoltan hatékony rovarriasztó vagy rovarirtó szerekkel - a járási hivatal rendelkezése szerint - kezelni kell a zárlat alatt álló állatokat, valamint környezetüket, különös tekintettel a kórokozó átvivők tenyészhelyeire;

d) haladéktalanul be kell jelenteni a hatósági állatorvosnak a megfigyelés alá helyezett állatokon észlelt tüneteket, a betegség tüneteinek megszűnését vagy az állatok elhullását;

e)[15] a hatósági állatorvos felügyelete mellett a 17. § előírásainak megfelelően gondoskodni kell a gazdaságban lévő elhullott állatok tetemének ártalmatlanításáról.

(2) A helyi zárlat szabályai a következők:

a) a zárlat alatt álló helyen tilos a fogékony állatok termékenyítése és fedeztetése;

b) a zárlat alatt álló helyen az (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti intézkedéseket is alkalmazni kell.

[16]

6. §[17]

[18]

7. §[19]

Az állományt ellátó állatorvos feladatai

8. §

A külön jogszabályban foglalt jelentési kötelezettségén túl kéknyelv betegség gyanúja esetén az állományt ellátó állatorvos köteles a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében ideiglenes intézkedéseket tenni.

A hatósági állatorvos feladatai

9. §

(1) A hatósági állatorvos a kéknyelv-betegség gyanúja esetén köteles:

a) a helyszínre kiszállni;

b)[20] a betegség gyanújának megerősítésekor megtiltani a betegségre fogékony állatok ki- illetve beszállítását az állományba;

c)[21] a betegség gyanújának megerősítése esetén haladéktalanul jelentést tenni a járási hivatalnak;

d) ellenőrizni a megfigyelési zárlat 5. § (1) bekezdésben felsorolt szabályainak betartását;

e) a hatósági megfigyelés tartama alatt történtekről eljárási jegyzőkönyvet készíteni, melynek a következőket kell tartalmaznia:

ea) a kéknyelv betegség megnevezését,

eb) az állattartó nevét és lakcímét,

ec) a tartás helyét, GPS koordinátáját, a telep állategészségügyi azonosító számát,

ed) a kórelőzményi adatokat,

ef) az állat(ok) faját, fajtáját, létszámát, a létszámon belül az ivar, hasznosítás és kor szerinti megoszlást, az egyedek vagy az állomány azonosítási számát,

eg) a betegségre gyanús állat(ok) leírását és az észlelt tüneteket, valamint

eh) a betegség megállapítása céljából tett intézkedéseket;

f) nyilvántartást készíteni azokról a helyekről, amelyek elősegíthetik a kórokozó átvivő túlélését, vagy menedéket nyújtanak számára, elsősorban azokról a helyekről, amelyek kedveznek a kórokozó átvivő szaporodásának;

g) a megfigyelés alá helyezett állatokat rendszeresen megvizsgálni;

h) a hatósági megfigyelés időtartama alatt bekövetkezett elhullás esetén annak okát felderíteni, a betegség megállapításához szükséges vizsgálatokat elvégezni, és vizsgálati anyagot küldeni a Nemzeti Referencia Laboratóriumba (továbbiakban: NRL);

i)[22]

(2)[23]

(3) A kéknyelv betegség hatósági megállapítása esetén a hatósági állatorvos:

a)[24]

b) nyilvántartást készít a helyi zárlat alá helyezett állományról;

c)[25]

d)[26]

e)[27] a járási hivatal utasítására járványügyi nyomozást folytat a (4) bekezdésnek megfelelően;

f)[28]

(4) A hatósági állatorvos járványügyi nyomozást folytat. A járványügyi nyomozás legalább a következőkre terjed ki:[29]

a) azon időtartam, amióta a kéknyelv betegség jelen lehet az adott gazdaságban;

b) a kéknyelv betegség lehetséges forrása az adott gazdaságban;

c) azon gazdaságok azonosítása, amelyekben az állatok ugyanabból a fertőzési forrásból kiindulva fertőződhettek;

d) a kórokozó átvivő jelenléte és eloszlása;

e) az állatok behozatala vagy kivitele a gazdaságból;

f) az állati tetemek ártalmatlanítása.

(5) A hatósági állatorvos intézkedik a korlátozás alá vont területről érkezett, karanténba helyezett állatokból a betegség megállapítására irányuló mintavételről és a minták NRL-be küldéséről.

(6)[30] A hatósági állatorvos az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet V. melléklet II. rész

a) 1. fejezetében foglaltaknak megfelelően,

b) 3. fejezetében meghatározott vektorvédett létesítményekben

rendszeresen ellenőrzi a végrehajtott intézkedések eredményességét.

A járási hivatal feladatai[31]

10. §

(1) A betegség gyanújáról történt értesülés esetén a járási hivatal köteles:[32]

a) a helyszínre haladéktalanul kiszállni;

b)[33] a betegség gyanújának megerősítésekor megfigyelési zárlatot elrendelni, és intézkedni a betegség megállapítására irányuló mintavételről;

c)[34] a vármegyei kormányhivatalnak haladéktalanul jelentést tenni;

d) a kórokozó átvivők elleni kezelés gyakoriságát, módját és mértékét - a felhasznált rovarirtó szer perzisztenciáját és az éghajlati viszonyokat figyelembe véve - meghatározni.

(2)[35] A járási hivatal az NRL eredménye és a járványügyi adatok alapján megállapítja a betegség előfordulását vagy kizárja a betegség gyanúját. Ha a betegség gyanúját kizárta, akkor a gyanú miatt elrendelt megfigyelési zárlatot feloldja.

(3) A kéknyelv betegség hatósági megállapítása esetén a járási hivatal köteles:[36]

a)[37] helyi zárlat alá helyezni az adott gazdaságot (vagy állattartó hely, vágóhíd, állatpiac, állatvásártér területét);

b) a hatósági állatorvos intézkedéseit felülvizsgálni, és ezeket szükség szerint kiegészíteni vagy módosítani;

c)[38] a vármegyei kormányhivatalnak haladéktalanul jelentést tenni;

d)[39]

e) a kéknyelv betegség nyilvántartását a hatósági állatorvosok nyilvántartása alapján összesítve elvégezni;

f)[40] a betegség eredetére és elterjedésére vonatkozó járványügyi nyomozást elrendelni és a hatósági állatorvosok által összegyűjtött adatokat értékelni;

g)[41] a vizsgálatok eredményéről és a kéknyelv betegség helyzetéről a vármegyei kormányhivatalt folyamatosan tájékoztatni;

h) a betegség felszámolásában közreműködő állatorvosok munkáját szervezni és irányítani.

i)[42]

j)[43]

(4)[44] A (3) bekezdés a) pontja alapján elrendelt megfigyelési zárlatot a járási hivatal akkor oldja fel, ha az intézkedés alapjául szolgáló utolsó kitöréstől számítva már eltelt a hatvan napos megfigyelési idő és az elvégzett vizsgálatok kizárták a betegség állományon belüli terjedését. A fogékony állatok kiszállítását és beszállítását a megfigyelési zárlat feloldásáig a járási hivatal engedélyezheti, ha a szállítás időpontjában az adott gazdaságban a kéknyelv betegség jelenléte kizárható a járványügyi nyomozás és az elvégzett vizsgálatok alapján.

A vármegyei kormányhivatal feladatai[45]

11. §[46]

A vármegyei kormányhivatal a kéknyelv betegség gyanújáról vagy előfordulásáról történő értesülés esetén

a) haladéktalanul jelentést tesz a NÉBIH-nek,

b) ellenőrzi a járási hivatal intézkedéseit, szükség esetén kiegészíti vagy módosítja azokat,

c) ha a betegség más vármegyéből származik, vagy ennek gyanúja merül fel, illetve fertőzés lehetősége áll fenn, értesíti azon vármegyei kormányhivatalt, amelynek az illetékességébe az érintett vármegye tartozik, valamint

d) a betegség helyzetéről a járási hivatal jelentése alapján nyilvántartást vezet, és azt hetente megküldi a NÉBIH-nek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal feladatai[47]

12. §[48]

(1) A kéknyelv betegség hatósági megállapítása esetén a NÉBIH

a) a kéknyelv betegség kitörését az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően bejelenti az (EU) 2020/2002 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk 6. pontja szerinti állatbetegségek információs rendszerébe, valamint

b) a kéknyelv betegség kitörésével kapcsolatos eseményekről, intézkedésekről folyamatosan tájékoztatja az országos főállatorvost.

(2) A Nébih a kéknyelv betegségre vonatkozóan az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglaltak alapján megfigyelési (surveillance) programot dolgoz ki, és gondoskodik annak végrehajtásáról.

13. §[49]

Az országos főállatorvos feladatai

14. §

(1) Az országos főállatorvos a kéknyelv betegség kitörését külön jogszabály szerint bejelenti az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint tájékoztatja az érintett országok főállatorvosait.

(2)[50]

(3)[51]

(4)[52] Az országos főállatorvos a betegség kitörésének, illetve továbbterjedésének megakadályozására - a NÉBIH által elvégzett külön kockázatértékelés eredménye és javaslata alapján, valamint az Európai Bizottság tájékoztatása mellett - elrendelheti a vakcinázást és a vakcinázott állományok és állatok nyilvántartását. A vakcinázott állatok nyilvántartásának olyannak kell lennie, hogy a vakcinázás ténye az esetleges állományváltozás esetén is egyértelműen megállapítható legyen. Élő attenuált vakcina alkalmazására az országos főállatorvos csak akkor adhat engedélyt, ha az adott szerotípus vagy szerotípusok ellen nem áll rendelkezésre elölt vírust tartalmazó vakcina, illetve ha az elölt vírust tartalmazó vakcina alkalmazása nem hozta meg a várt eredményt.

(5)[53]

A Nemzeti Referencia Laboratórium feladatai

15. §

(1) A kéknyelv betegség NRL-a felelős minden, a betegség diagnosztizálásával foglalkozó laboratóriumban alkalmazott szabvány és diagnosztikai módszer összehangolásáért, a reagensek felhasználásáért és a vakcinák vizsgálatáért. Ebből a célból:

a) elvégzi a kéknyelv betegség diagnosztizálásával kapcsolatos vizsgálatokat;

b) diagnosztikai reagensekkel láthatja el az egyes laboratóriumokat;

c) ellenőrzi a használatos valamennyi diagnosztikai reagens minőségét;

d) rendszeres időközönként összehasonlító vizsgálatokat végez;

e) őrzi a kéknyelv betegségnek a hazai megállapított esetekből származó vírusizolátumait;

f) együttműködik a kéknyelv betegséggel foglalkozó közösségi referencialaboratóriummal.

(2)[54] Az NRL feladatait a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának budapesti laboratóriuma látja el.

(3) Az NRL a kéknyelv betegséggel kapcsolatos diagnosztikai vizsgálatokat a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal (OIE) Diagnosztikai Módszerek és Oltóanyagok Szabványügyi Kézikönyvében leírt módszerekkel végzi.

(4) Az NRL

a) a b) pontban foglalt kivétellel kizárólagosan végzi az e rendeletben előírt hatósági laboratóriumi vizsgálatokat,

b)[55] az országos főállatorvos - a NÉBIH szakvéleménye alapján - maximum 5 év időtartamra más laboratóriumnak is engedélyt adhat a szerodiagnosztikai vizsgálatok elvégzésére.

Az állatok oltása, gyógyítása

16. §

(1)[56]

(2)[57]

(3) Azokon az állatokon, melyekben a kéknyelv betegség előfordul vagy a betegségre gyanúsak, gyógyítási kísérletet vagy műtétet végezni tilos.

[58]

17. §[59]

A fertőtlenítés szabályai

18. §

(1) Külön jogszabályban foglaltak szerint fertőtleníteni kell a helyi zárlat alá vont állattartó helyiségeket (istállókat, ólakat stb.) és - legelő kivételével - a fertőzöttnek tekinthető területrészeket.

(2) Fertőtleníteni kell a helyi zárlat alá vont helyeken lévő mindazon járműveket, amelyeken olyan állatokat szállítottak, amelyekben a kéknyelv betegség előfordul vagy a betegségre gyanúsak, illetőleg ezek hulláját, hullarészeit, trágyáját, a fertőzött helyről származó takarmányt, almot vagy más tárgyat szállítottak. Az ilyen járművek vontatására használt állatokat ugyancsak kezelni kell vektorok ellen ható szerekkel.

(3) Külön jogszabályban foglaltak szerint fertőtleníteni kell azokat a személyeket, akik a zárlat idején a helyi zárlat alatt lévő helyen tartózkodtak, akik érintkeztek olyan állatokkal, melyekben a kéknyelv betegség előfordul vagy a betegségre gyanúsak, illetve ilyen állatok szállításánál, leölésénél, levágásánál, továbbá a hullák boncolásánál és ártalmatlanná tételénél közreműködtek.

(4) A vektorok ellen ható szerekkel kezelni kell azokat a nem fogékony állatokat is, amelyeket a zárlat idején a helyi zárlat alatt álló helyen tartottak.

A betegség megszűntté nyilvánítása

19. §[60]

A betegséget hatóságilag megszűntté nyilvánítani csak a helyi zárlat feloldása után lehet.

20. §

(1)[61] A helyi zárlatot fel kell oldani, ha a lezárt helyen a hatvan napos megfigyelési idő alatt elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredménye szerint az adott gazdaságban a betegség terjedése megszűnt és a fertőtlenítést végrehajtották. A megfigyelési időt a betegségnek az érintett gazdaságban történő megállapításától kell számítani.

(2)[62]

(3)[63]

Záró rendelkezések

21. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól szóló 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelet.

(3)[64]

22. §[65]

(1) Ez a rendelet a mezőgazdaság területén elfogadott egyes irányelveknek (állat- és növény-egészségügyi jogszabályok) Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20-i 2006/104/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek kategóriáira történő alkalmazásáról, valamint a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésére nézve számottevő kockázatot jelentő fajok és fajcsoportok jegyzékének megállapításáról szóló, 2018. december 3-i (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet,

c) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. december 17-i (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatok és keltetőtojások Unión belül történő mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. december 17-i (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

e) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt és új betegségekre vonatkozó felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. december 17-i (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

f) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek uniós szintű bejelentése és a velük kapcsolatos uniós szintű jelentéstétel, az uniós felügyeleti programok és mentesítési programok benyújtásához és a velük kapcsolatos jelentéstételhez és a betegségtől mentes minősítés elismerése iránti kérelemhez kapcsolódó formai követelmények és eljárások, valamint a számítógépes információs rendszer tekintetében történő megállapításáról szóló, 2020. december 7-i (EU) 2020/2002 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter