361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet

a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról

A Kormány a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdésének a) és g) pontjában, és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

A rendelet hatálya

1. § (1)[1] E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelnyújtó Magyarország területén hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenysége keretében természetes személlyel kötött szerződéseire.

(2)[2] E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a természetes személynek nyújtott pénzügyi lízingre azzal, hogy ahol e rendelet hitelt említ, ott pénzügyi lízinget, ahol törlesztőrészletet említ, ott lízingdíjat, ahol pedig hiteltartozást említ, ott pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló tartozást kell érteni, kivéve, ha e rendelet ettől eltérően rendelkezik.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a)[3] a természetes személy fizetési nehézsége és késedelme miatt a meglévő hitelei a hitelező által felszámított díjtól mentes módosítására, átütemezésére, amennyiben ezáltal a hiteltartozás fennálló összege nem növekszik és az új hitel[4]

aa) euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel, ha az eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más devizahitel,

ab) forinthitel, ha az eredeti hitel forinthitel,

ac) svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel, ha az eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel;

b)[5] a már fennálló hitellel, vagy felmondott hitel-, vagy kölcsönügyletből eredő, esedékessé vált tartozással rendelkező természetes személy fizetőképességének biztosítása érdekében ugyanazon hitelnyújtónál, vagy azzal összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó bármely hitelnyújtónál történő új hitel a hitelező által felszámított díjtól mentes nyújtására, ha az további eladósodottságot csak a fizetőképesség helyreállításával indokolt mértékig eredményez;

c) kézizálog fedezetű kölcsön nyújtására;

d)[6] értékpapír vagy betét fedezete mellett nyújtott kölcsönre,

e)[7] az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti Széchenyi Kártya programra.

f)[8] az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti kamattámogatott kölcsönökre, valamint

g)[9] a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény szerinti szerződésmódosításra és gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésre.

h)[10] az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által meghirdetett Vállalkozásfinanszírozási Programnak a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében említett követelményeknek történő megfelelés elősegítése céljából meghirdetett Patika Hitelprogramja keretében kötött hitel- és kölcsönszerződésekre.

(3a)[11] A (3) bekezdés alkalmazásában a fizetőképesség helyreállításával indokolt mértékű hitelnyújtásnak minősül az is, ha a hitelnyújtó az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog vagy jelzálogjog jogosultja követelésének kielégítése érdekében nyújtja az új hitelt.

(4)[12] E rendelet hatálya nem terjed ki az olyan ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre, amelynél a szerződés alapján fennálló hitel tőkeösszege folyamatosan növekszik, és a hitel visszafizetésének esedékessége a természetes személy halálát, illetőleg a fedezetként szolgáló ingatlan életvitelszerű használatának felhagyását vagy értékesítését követően áll be.

(5)[13]

(6)[14] E rendelet hatálya nem terjed ki a hatálybalépésekor fennálló hitelek más hitellel, vagy pénzügyi lízinggel történő kiváltására, ha[15]

a) ezáltal a hiteltartozás összege nem növekszik a kiváltott hitel, illetve hitelek együttes összegét meghaladó mértékben, és

b) az új hitel

ba) forinthitel,

bb) kizárólag euróhitel, euró alapú hitel, ha valamennyi eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más devizahitel,

bc) kizárólag svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel, ha valamennyi eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel.

(7)[16] A (6) bekezdés alkalmazásában a hiteltartozás összege nem növekszik, ha az új hitel folyósításkori összege a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség és az eredeti hiteltartozás lezárásához vagy az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjak, költségek miatt haladja meg az eredeti hiteltartozás kiváltáskor fennálló összegét és az új hitel nyújtója a hiteltartozás összegét haladéktalanul csökkenti az eredeti hitelnyújtó által hiteljóváírásra fel nem használt, visszautalt összeggel.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.[17]

2.[18]

3.[19]

4. hitel: a Hpt.-ben meghatározott hitel és pénzkölcsön;

5. hitelnyújtó: a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény;

6. hitelezhetőségi limit: a hitelnyújtó belső szabályzata alapján forintban meghatározott maximális havi hiteltörlesztési képességet kifejező összeg;

7.[20]

8.[21]

9. pénzforgalmi intézmény: az a Hpt.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, aki engedéllyel rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódóan hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenység végzésére;

10.[22] pénzügyi intézmény: a Hpt.-ben meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező és ott jogszerűen tevékenységet végző, Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézményt is;

11. pénzügyi lízing: a Hpt.-ben meghatározott fogalom.

A körültekintő lakossági hitelezés általános követelményei

3. § (1) A hitelnyújtó nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével, a természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia.

(2)[23] A hitelképesség, illetve a hitelezhetőség vizsgálatának belső szabályzatban rögzítettek szerint a természetes személy jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia.

(3)[24] A hitelnyújtó gondoskodik arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank által a honlapján közzétett, a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatót a hitelnyújtóval - ideértve annak közvetítőivel is - kapcsolatba kerülő hiteligénylő természetes személyek a hitelképesség vizsgálatát megelőzően írásban vagy elektronikus úton kézhez kapják.

4. §[25] (1) A hitelközvetítő vagy közvetítői alvállalkozó a fogyasztótól kapott adatokat és információkat pontosan továbbítja a hitelező részére a hitelképesség vizsgálat elvégzése érdekében.

(2) A hitelező egyértelműen meghatározza, hogy a hitelképesség vizsgálatához a fogyasztónak milyen adatokat és igazolásokat kell benyújtania és milyen határidőn belül. Az információkérésnek arányosnak kell lennie, a hitelképesség megfelelő vizsgálatához szükséges információkra kell korlátozódnia. Szükség esetén a hitelező megkéri a fogyasztót az információk pontosítására.

(3) A hitelező tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy

a) a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásnak teljesnek és pontosnak kell lennie a hitelképesség vizsgálat megfelelő elvégzése érdekében és

b) ha a fogyasztó nem bocsátja a hitelező rendelkezésére a hitelképesség vizsgálatához szükséges adatokat, információkat és igazolásokat, akkor a hitelkérelem - ebből az okból is - elutasításra kerülhet.

5. §[26] Jelzáloghitel esetén a hitelképesség vizsgálata során a hitelnyújtó figyelembe veszi a fogyasztó kiadásaira, valamint egyéb pénzügyi és gazdasági körülményeire vonatkozó szükséges, elégséges és arányos információkat. Az adatokat és az információkat a hitelező, hitelközvetítő, közvetítői alvállalkozó külső és belső forrásokból, elsődlegesen a fogyasztótól szerzi be. Az információkat lehetőség szerint nyilvános adatbázisok segítségével ellenőrizni kell.

Ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre, pénzügyi lízingre vonatkozó szabályok

6. §[27]

6/A. §[28]

A gépjárművásárláshoz nyújtott hitelekre vonatkozó szabályok

7. §[29] A gépjárművásárláshoz nyújtott hitelek szerződéskötéskori futamideje nem lehet több, mint 84 hónap.

Átmeneti és záró rendelkezések

8. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2010. március 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 3-5. §-a 2010. június 11-én lép hatályba.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

9. §[30]

10. §[31]

10/A. §[32] E rendeletnek az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 43. §-ával megállapított 1. § (3) bekezdés a) pontjában, 1. § (6) bekezdés b) pontjában, valamint 1. § (7) bekezdésében foglaltakat az R2. hatálybalépését megelőzően kezdeményezett folyamatban lévő szerződés módosításra, átütemezésre és hitelkiváltásra is alkalmazni kell.

10/B. §[33] E rendeletnek az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R3.) megállapított 1. § (2) bekezdését, 1. § (3) bekezdés b) pontját, 1. § (3a) bekezdését valamint 1. § (6) bekezdését az R3. hatálybalépését megelőzően befogadott és el nem bírált, valamint az R3. hatálybalépését követően befogadott hitelkérelem tekintetében kell alkalmazni.

11. §[34] Ez a rendelet a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter