38/2009. (XII. 22.) PM rendelet

az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Vtv.) 1. § (3) bekezdés 4. pontjában meghatározott integrált postaforgalomban kézbesített küldemények esetében a vámhatóság és az engedélyes közötti vámigazgatási jogviszonyban a közösségi és nemzeti vámjogszabályok rendelkezéseit az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) könnyített eljárás: az integrált postaforgalom hatálya alá tartozó küldeményekkel kapcsolatos, az e rendelettel szabályozott vám eljárás,

b) engedélyes: a könnyített eljárásra vonatkozó engedéllyel rendelkező szolgáltató,

c) küldemény: az engedélyes által integrált postai továbbításra felvett, egyedi azonosítóval és kísérőokmánnyal rendelkező, közösségi vagy nem közösségi árut tartalmazó csomag, boríték,

d)[1] előzetes vám elé állítás: az engedélyes által a vámszerv felé írásban vagy elektronikus úton tett olyan nyilatkozat, amelyben a küldemény tényleges, fizikai megérkezése előtt tesz árubejelentést a nemzetközi kézbesítésre felvett és saját vállalati nyilvántartásában rögzített küldeményről,

e)[2] eltérésjelentés: az engedélyes által a 3. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését szolgáló lista, amely tartalmazza a vámszerv nyilvántartási számát, az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy az előzetes vám elé állításban szereplő küldemény a szállító járművel ténylegesen nem érkezett meg, vagy az előzetes vám elé állítás adataitól az érkezett küldemény tekintetében eltérés mutatkozik,

f) dokumentum küldemény: azok a küldemények, amelyek papíron vagy bármilyen más adathordozón anyagi értéket képviselő jog tárgyát nem képező szöveget, képet, filmet, ábrát, kottát, vakok írását, tervrajzot, térképet tartalmaznak, és vonatkozásukban a címzettnek - az adathordozót leszámítva - anyagi értéket képviselő joga nem áll fenn, valamint rájuk a behozatali vagy kiviteli vámok nem vonatkoznak.

3. § (1)[3] Az engedélyes az integrált postai továbbításra érkező árukról - a csomagok darabszámát és tömegét összesítetten tartalmazó - árubejelentést tesz az általános szabályok szerint, de a küldemény tényleges, fizikai megérkezése előtt, a forgalmát felügyelő vámszervnél.

(2) Az (1) bekezdés szerinti árubejelentés teljesítésekor külön kigyűjtve kell szerepeltetni behozatali forgalomban a vámmentességek közösségi rendszeréről szóló rendelet szerinti elhanyagolható értékű küldeményeket, a magánszemély által magánszemélynek küldött csomagküldeményeket és a kereskedelmi promóció céljára importált árucikkeket.

(3)[4] A vámszerv az előzetes vám elé állítási adatok alapján az adatok átadását követő egy órán belül elvégzi a nyilvántartásba vételt, egyidejűleg kijelöli azokat a küldeményeket, amelyeket áruvizsgálat alá von.

(4)[5] Az engedélyes a küldeményeket megérkezésüket követően haladéktalanul átmeneti megőrzési raktárába tárolja be. Amennyiben az előzetes vám elé állítás adataitól az érkezett küldemény tekintetében eltérés mutatkozik, vagy a küldemény nem érkezik meg, az engedélyes a szállítóeszköz kirakását vagy a raktári betárolást követő második óra végéig eltérésjelentést küld a vámszervnek, külön feltüntetve a többletként érkezett küldeményeket.

(5) Az engedélyesnek a raktárában elkülönítve kell tárolnia, elkülönítve kell bejelentenie és az általános vámjogi rendelkezések szerint kell vám elé állítania:

a) a kockázatelemzés alapján könnyített eljárásba nem vonható, valamint

b) a (4) bekezdésben foglaltak szerint többletként érkezett küldeményt.

(6) A (3) bekezdés szerint áruvizsgálatra rendelt küldeményeket a vámvizsgálat megkezdéséig a többi küldeménytől elkülönítve kell tárolni és áruvizsgálatra bemutatni.

4. § A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (továbbiakban: EK Vámkódex) végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) 235. cikkében foglaltak sérelme nélkül, az EK végrehajtási rendelet 230. cikk d) pontja alapján nem kell árunyilatkozatot adni a vámmentességek közösségi rendszeréről szóló rendeletben meghatározott alábbi áruk behozatalakor: a magánszemély által magánszemélynek küldött csomagküldemények, kereskedelmi promóció céljára importált árucikkek, valamint az elhanyagolható értékű küldemények közül azok, amelynek értéke nem haladja meg a huszonkét eurónak megfelelő - a Vtv. 21. §-a szerinti árfolyam szerint számított -forintösszeget.

5. § (1)[6] A könnyített eljárásban szabad forgalomba bocsátás céljából vám elé állított küldemények tekintetében az engedélyes nyilatkozattevőként vagy megbízójának képviselőjeként jár el.

(2)[7] A szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet tartalmazó vámáru-nyilatkozatokat az engedélyes biztosíték nyújtása mellett, naponta köteles benyújtani.

(3)[8] Az engedélyes az általános szabályok szerint kérheti, hogy

a) a kiegészítő árunyilatkozatokat az EK Vámkódex 76. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályozásnak megfelelően időszakosan összegezve nyújthassa be,

b) árunyilatkozat-adási kötelezettségét - figyelemmel az EK végrehajtási rendelet 222. cikk (1) bekezdésére is - adatfeldolgozási eljárással készült vámáru-nyilatkozat használatával teljesítse.

(4)[9] A vámszerv a könnyített eljárás során az előzet es vám elé állításhoz kapcsolódóan elvégzett áruvizsgálatok eredményét veszi figyelembe.

(5) Az adatok, illetve az okmányok átadására vonatkozó részletes, az engedélyes forgalmával összhangban megállapított, a vámjogszabályok rendelkezéseiből következő vámellenőrzési érdekek és kockázatelemzési szempontok érvényesülését biztosító szabályokat a könnyített eljárásra vonatkozó engedély tartalmazza.

6. § (1)[10] Az egy szállítmányként vagy egységrakományként továbbított küldemények árutovábbítását az engedélyesnek az általános szabályok szerint vagy az engedélyezett feladói vagy címzetti jogosítványának használatával kell intéznie.

(2) A küldemények a könnyített eljárásban az egyedi kísérőokmánnyal továbbíthatók az engedélyes és a címzett telephelye között. Az engedélyes az így továbbított küldemények esetében írásban köteles felhívni a címzett figyelmét a további vámeljárási kötelezettségre és a bemutatási határidőre.

(3) A küldemény címzettjének a (2) bekezdés szerint továbbított árut az általános szabályok szerint kell vám elé állítania és ezt követően a további vámeljárást kezdeményeznie.

(4) A könnyített árutovábbítási eljárás vámbiztosítékaként a kérelmező felhasználhatja a halasztott vámfizetéshez nyújtott garanciáját.

(5) A garancia összegét a halasztott fizetési körbe vont összeg és a továbbított áruk vámbiztosítéka együttesen nem haladhatja meg. A garanciafigyelés (lekötés-felszabadítás) az engedélyes kötelezettsége és felelőssége.

(6) Az árunyilatkozatok benyújtása és az áruk bemutatása tekintetében az e rendeletben meghatározottakat az EK végrehajtási rendelet 201. cikk (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

7. § (1) A kiviteli forgalomban szállított küldemények közül elektronikus árunyilatkozat benyújtásával csak azokat kell vám elé állítani, amelyek egyedi értéke eléri vagy meghaladja az ezer eurónak megfelelő - a Vtv. 21. §-a szerinti árfolyam szerint számított - forintösszeget.

(2)[11] A vámszerv a kiviteli céllal szállított küldeményeket az engedélyes telephelyén bármikor vámellenőrzés alá vonhatja.

(3) A dokumentum küldemények és a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló rendelet szerinti elhanyagolható értékű küldemények alakiság nélkül léptethetők ki.

(4)[12] Az ezer eurónak megfelelő - a Vtv. 21. §-a szerinti árfolyam szerint számított - forintösszeg érték alatti küldemények esetében a kiléptetést az engedélyes, míg ezer vagy azt meghaladó összegű eurónak megfelelő - a Vtv. 21. §-a szerinti árfolyam szerint számított - forintösszeget meghaladó értékű küldemények kiléptetését a kiléptető vámszerv igazolja.

8. § (1)[13] Az engedélyező vámszerv - kérelemre - annak engedélyezheti a könnyített eljárást, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

a) napi rendszerességgel bonyolít integrált forgalmat,

b) rendelkezik az EK végrehajtási rendelet 14a. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti AEO tanúsítvánnyal, és

c) az EK Vámkódex 189. cikke értelmében biztosítékot nyújt a felmerülő vámtartozás, valamint nem közösségi adókés díjak erejéig.

(2) A könnyített eljárásra vonatkozó engedély érvényességi idejét az (1) bekezdésben meghatározott engedélyek érvényességi idejével összhangban kell meghatározni.

(3) A könnyített eljárásra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyes az engedélyben meghatározott feltételeket súlyosan vagy ismételten megszegi.

(4) A könnyített vámeljárás szempontjából az engedélyben előírt kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha

a) az engedélyes az előírt nyilvántartásokat nem vezeti, vagy

b) figyelmeztetés ellenére a nyilvántartásokat olyan hiányosan vezeti, hogy az nem biztosítja a 6. § (5) bekezdésében előírt garanciafigyelést, illetve azokból nem állapítható meg, hogy ténylegesen mennyi küldemény érkezett.

9. §[14] A vámszerv az engedélyes forgalmában beérkezett küldeményekről vezetett vállalati nyilvántartást legalább harminc naponta ellenőrzi. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a küldemény kísérőokmány számát, címzettjét, a nyilvántartási tételszámot, valamint a küldemény vámjogi sorsának rendezését igazoló elintézési tételszámot.

10. § Ez a rendelet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelet végrehajtását szolgálja.

11. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2)[15]

(3)[16]

Dr. Oszkó Péter s. k.,

pénzügyminiszter