2010. évi CLXI. törvény

egyes büntető tárgyú törvények módosításáról[1]

1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 36. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető]

"d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el,"

2. § A Btk. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 85. § (4) bekezdése és a 97/A. § (1) bekezdése szerinti életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik."

3. § A Btk. 47/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés végrehajtandó része időtartamáig elhalasztja.

(2) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés végrehajtandó része időtartamáig elhalasztja."

4. § A Btk. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti."

5. § A Btk. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó."

6. § A Btk. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"56. § (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt

a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy

b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.

(2) Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.

(3) A foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja vagy egyéni vállalkozó.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette."

7. § A Btk. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani."

8. § A Btk. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását a 89. § alapján felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes."

9. § A Btk. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"109. § (1) A fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható.

(2) Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki közérdekű munka."

10. § A Btk. 120/B. §-a és azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

"Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása

120/B. § (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani.

(2) A beszámításnál egy napi javítóintézeti nevelésnek egy napi előzetes fogvatartás, illetve három nap házi őrizetben töltött idő felel meg. A beszámítás után fennmaradó házi őrizet tartamát egy napi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani."

11. § (1) A Btk. 137. § 1. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(hivatalos személy:)

"e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a választottbíró;"

(2) A Btk. 137. § 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (közfeladatot ellátó személy:)

"a) a postai szolgáltatónál végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, a közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végző más személy,"

(3) A Btk. 137. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követel. E pont alkalmazásában személy elleni erőszakos bűncselekmény az alkotmányos rend elleni erőszakos szervezkedés [139. § (1)-(2) bekezdés], a lázadás [140. § (1)-(2) bekezdés], a népirtás (155. §), az apartheid [157. § (1)-(3) bekezdés], a polgári lakosság elleni erőszak [158. § (1)-(2) bekezdés], a bűnös hadviselés (160. §), a hadikövet elleni erőszak (163. §), az egyéb háborús bűntett (165. §), az emberölés [166. § (1)-(3) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a testi sértés [170. § (1)-(6) bekezdés], a kényszerítés (174. §), a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (174/A. §), a közösség tagja elleni erőszak (174/B. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (174/C. §), a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás [175/A. § (1)-(5) bekezdés], az emberkereskedelem (175/B. §), az erőszakos közösülés (197. §), a szemérem elleni erőszak (198. §), a bántalmazás hivatalos eljárásban (226. §), kényszervallatás (227. §), jogellenes fogvatartás (228. §), a hivatalos személy elleni erőszak [229. § (1)-(6) és (8) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [232. § (1)-(2) bekezdés], a terrorcselekmény [261. § (1)-(5) és (7) bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése [262. § (1)-(3) bekezdés], az önbíráskodás [273. § (1)-(2) bekezdés], a rablás (321. §), a zsarolás (323. §), a zendülés minősített esetei [352. § (2)-(4) bekezdés], és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (355. §),"

12. § (1) A Btk. 176/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

b) annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(2) A Btk. 176/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki a zaklatást)

"a) házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa, vagy volt élettársa,"

[sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.]

13. § A Btk. 222/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"222/A. § (1) Aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott korlátozott terjesztésű minősítésű adatot

a) jogosulatlanul megszerzi vagy felhasználja,

b) jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné teszi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a korlátozott terjesztésű minősítésű adat jogosulatlan külföldi személy részére válik hozzáférhetővé.

(3) Aki a bűncselekményt minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személyként követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Az a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy, aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

14. § A Btk. 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az elítélt abból a célból, hogy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát, nem tér vissza a szabadságvesztés végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás, rövid tartamú eltávozás vagy kimaradás tartamának elteltével, vagy

b) a terhelt abból a célból, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát, a házi őrizet vagy a lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi."

15. § A Btk. 263/B. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E § alkalmazásában)

"b) kettős felhasználású terméken a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott terméket"

(kell érteni.)

16. § A Btk. 264. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki az emberi egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot jogosulatlanul előállít, megszerez, birtokol, tárol, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz, vagy más módon felhasznál, tartásra nem jogosult személynek átad, ártalmatlanít, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

17. § A Btk. 274. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki

a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,

c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

18. § A Btk. 280. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

19. § A Btk. 281. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

"b) védett élő szervezet vagy az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,"

(jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

20. § A Btk. 298/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"298/A. § A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki

a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával,

b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével

a gazdálkodó szervezet tagját vagy tagjait megtéveszti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

21. § (1) A Btk. 324. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás kisebb kárt okoz,

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást falfirka elhelyezésével vagy bűnszövetségben követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás nagyobb kárt okoz,

b) az elkövető

1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket,

2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,

3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat,

4. nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kisebb kárt okozva rongál meg.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás jelentős kárt okoz,

b) az elkövető

1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket,

2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,

3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat

semmisít meg,

c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el."

(2) A Btk. 324. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal, vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges."

22. § A Btk. 336/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"336/B. § Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki a polgári szolgálat teljesítését megtagadja, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

23. § A Btk. 355. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki

a) az elöljáró ellen,

b) a feljebbvaló, az őr vagy más szolgálati közeg ellen szolgálatának teljesítése közben vagy amiatt erőszakot alkalmaz, azzal fenyeget vagy tettleges ellenállást tanúsít,

bűntettet követ el, és három évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

2. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

24. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú, vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli, hogy a tanú személyi adatait [85. § (2) bekezdés] az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg."

25. § A Be. 103. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szakértőként nem járhat el,)

"b) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság tagja járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója,"

26. § A Be. a 175. §-t követően a következő 175/A. §-sal egészül ki:

"175/A. § (1) A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, ha a bűncselekmény elkövetésével a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja gyanúsítható megalapozottan, aki a cselekményt megbízhatósági vizsgálat végzése során, bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdekből követte el.

(2) A feljelentés nem utasítható el, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy a rendőrségről szóló törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható.

(3) A feljelentés elutasítása esetén a 175. § (3)-(5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell."

27. § A Be. 178/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e személyről haladéktalanul be kell szerezni a bűnügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési nyilvántartás adatait, és - ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak - a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős közigazgatási szerv adatnyilvántartásában kezelt adatokat. Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokat is be kell szerezni."

28. § A Be. a következő 178/B. §-sal egészül ki:

"178/B. § (1) Ha a nyomozó hatóság a 178/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy a magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában, amelynek érvényét a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben meghatározott eljárásban magyar bíróság még nem ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy az ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt.

(2) Az ügyész a nyomozó hatóság (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatása nyomán, vagy ha a 178/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy a magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában, amelynek érvényét a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben meghatározott eljárásban magyar bíróság még nem ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy az ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, haladéktalanul kezdeményezi az igazságügyért felelős miniszternél a külföldi ítélet nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti elismerését.

(3) Ha a gyanúsított nem magyar állampolgár, és az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés lehetővé teszi az ügyész, vagy a nyomozó hatóság - az ügyész jóváhagyásával - haladéktalanul megkeresi a bűnügyi nyilvántartó szervet a gyanúsított korábbi - az állampolgársága szerinti állam bűnügyi nyilvántartást kezelő szerve által kezelt - elítélésére vonatkozó adatok beszerzése érdekében.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezést megfelelően alkalmazni kell, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyész a (3) bekezdésben meghatározott módon beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy a nem magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az állampolgársága szerinti állam bűnügyi nyilvántartásában, amelynek érvényét magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben meghatározott eljárásban még nem ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy a külföldi ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja."

29. § A Be. 192. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A nyomozás megszüntetése az együttműködő gyanúsítottal, a fedett nyomozóval és a megbízhatósági vizsgálatot végző személlyel szemben"

30. § A Be. a 192. §-t követően a következő 192/A. §-sal egészül ki:

"192/A. § (1) A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti, ha a bűncselekmény elkövetésével a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja gyanúsítható megalapozottan, aki a cselekményt megbízhatósági vizsgálat végzése során, bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdekből követte el.

(2) A nyomozás nem szüntethető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy a rendőrségről szóló törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható.

(3) A nyomozás megszüntetése esetén a 175. § (3)-(5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell."

31. § A Be. 200. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elfogása, valamint bizonyítási eszköz felderítése érdekében a nyomozás elrendelésétől a nyomozás iratainakismertetéséig az érintett tudta nélkül)

"b) postai küldeményt, beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat, ellenőrizhet, és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti,

c) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja (a továbbiakban titkos adatszerzés)."

32. § A Be. 201. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Titkos adatszerzésnek

a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

c) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a kitartottság, a hivatali visszaélés bűncselekménye,

d) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kerítés, az embercsempészés, a hivatali visszaélés, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

e) a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények,

f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint - ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli - előkészülete

esetében van helye."

33. § A Be. 217. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vádirat tartalmazza)

"f) a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványt,"

34. § A Be. 223. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vádemelés a 222. § (1) bekezdése alapján nem halasztható el, ha a gyanúsított]

"b) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el."

35. § (1) A Be. 241. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyi bíróságon ügyészségi titkár is képviselheti a vádat."

(2) A Be. 241. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A helyi bíróságon ügyészségi fogalmazó is képviselheti a vádat, kivéve, ha

a) a bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,

b) a vádlottat fogva tartják,

c) a vádlott - a beszámítási képességre tekintet nélkül - kóros elmeállapotú."

36. § A Be. 266. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A bíróság az eljárást)

"d) hivatalból felfüggeszti, ha az ügyész a 178/B. § (2) vagy (4) bekezdése alapján kezdeményezte a vádlottal szemben a külföldi ítélet nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti elismerési eljárásának lefolytatását, de az a bizonyítási eljárás lefolytatásáig nem fejeződött be."

37. § A Be. 314. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a védő nincs jelen a tárgyaláson, a védőbeszédet a vádlott adhatja elő."

38. § A Be. 327. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vádlott felmentése, próbára bocsátása, az eljárás megszüntetése esetén, vagy ha a bíróság nem szabott ki végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztést, nem rendelt el javítóintézeti nevelést, illetőleg ha a felmentés esetén nem rendelt el kényszergyógykezelést, az előzetes letartóztatást, a lakhelyelhagyási tilalmat, a házi őrizetet, a távoltartást, illetőleg az ideiglenes kényszergyógykezelést megszünteti, és nyomban intézkedik a vádlott szabadlábra helyezéséről."

39. § A Be. 354. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki)

"e) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,"

40. § A Be. 460. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező. A fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban ügyészségi fogalmazó és ügyészségi titkár a vádat nem képviselheti."

41. § A Be. 488. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"488. § A tárgyaláson a katonai ügyész részvétele kötelező. A katonai büntetőeljárásban ügyészségi fogalmazó és ügyészségi titkár a vádat nem képviselheti."

42. § A Be. 522. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tárgyaláson a védő részvétele kötelező."

43. § A Be. 530. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vádlott távollétében tartott tárgyaláson a védő részvétele kötelező."

44. § A Be. 544. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság az ügyész indítványára vagy hivatalból a szabadlábon lévő vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével végzésben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást - katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését is -, továbbá intézkedésként próbára bocsátást, megrovást alkalmaz a három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén, ha

a) a törvény a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését, a közérdekű munkát, a pénzbüntetést, a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kiutasítást, a kitiltást - katonával szemben a lefokozást, a szolgálati viszony megszüntetését, a rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is - vagy a próbára bocsátás alkalmazását lehetővé teszi,

b) a tényállás egyszerű,

c) a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, és

d) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető."

45. § A Be. 547. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a tárgyalás mellőzését az ügyész indítványozta, a végzést bírósági titkár is meghozhatja."

46. § A Be. 548. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a tárgyalás mellőzését az ügyész indítványozta, az ügyész nem kérheti a tárgyalás tartását azon az alapon, hogy a bíróság az 544. § (1) bekezdése alapján jár el."

47. § A Be. 550. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tárgyalást kérő személynek a tárgyaláson való részvétele kötelező. Ha a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta, ez utóbbi rendelkezés az ügyészre nem vonatkozik."

48. § (1) A Be. 572. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése és utólagos rendelkezés a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésről"

(2) A Be. 572. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását az ügyész indítványára vagy hivatalból elrendeli, ha

a) az elkövetőt a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 91/A. § b) pont], és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,

b) az elítéltet a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 91/A. § c) pont], és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,

c) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte."

49. § A Be. 583. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A terheltet kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről, és a határidő kezdő időpontjáról a nyomozást megszüntető határozat, a felmentő ítélet, a megszüntető végzés, illetve a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell."

50. § A Be. 587. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Végrehajtandó, illetve részben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetés végrehajtásának befejezése után a biztosítékot az elítéltnek vissza kell fizetni. Más büntetés végrehajtása iránt nem lehet intézkedni."

51. § A Be. 604. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"c) a rendészetért felelős miniszter, hogy az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer szabályait, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályait"

(rendeletben megállapítsa.)

3. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

52. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás és kitiltás tartamába be kell számítani a következő időket is:

a) az ítélet jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés megkezdése között eltelt időt,

b) a szabadságvesztés félbeszakításának tartamát,

c) a feltételes szabadságon töltött időt, ha a bíróság azt nem szüntette meg."

(2) A Bv. tvr. 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás büntetések, valamint a közügyektől eltiltás és a kitiltás mellékbüntetések végrehajtását a rendőrség ellenőrzi."

4. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

53. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Btk. 282-283. §-ában szereplő "előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz" és "kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik" elkövetési magatartások szempontjából a kábítószer csekély mennyiségű, ha)

"a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma

LSD esetén a 0,001 gramm,

pszilocibin esetén a 0,1 gramm,

pszilocin esetén a 0,2 gramm,

amfetamin és metamfetamin esetén a 0,5 gramm,

dihidrokodein esetén a 0,8 gramm,

heroin esetén a 0,6 gramm,

morfin esetén a 0,9 gramm,

ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-1-PEA, mCPP, metadon és petidin esetén az 1 gramm,

kokain esetén a 2 gramm, BZP esetén a 3 gramm"

(mennyiséget nem haladja meg,)

5. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

54. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjtv.) 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § (1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi bíróság ítélete érvényének elismerésére, illetve annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége.

(2) Az Európai Unió más tagállamának erre kijelölt központi hatósága által megküldött ítéletek elismerési eljárását a tagállami ítéletről szóló tájékoztatásban meghatározott mentesítés beálltának idejéig meg kell indítani.

(3) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait - az 555. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével - kell alkalmazni."

55. § Az Nbjtv. 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani, és a fennmaradó rész végrehajtását az ítélkező külföldi bíróság felfüggesztette (a továbbiakban: külföldi bíróság által kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztés), a bíróság az ilyen szabadságvesztést úgy ismeri el, mintha a szabadságvesztés végrehajtását a Btk. alapján részben felfüggesztette volna. A szabadságvesztés végrehajtandó és felfüggesztett része, valamint a próbaidő tartamára a külföldi bíróság ítéletében meghatározott tartamok az irányadók. Ebben az esetben a Btk. 90. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tartamok nem alkalmazhatók."

56. § Az Nbjtv. 49. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó, illetve részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek az igazságügyért felelős miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetőleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgár.

(2) Azt a külföldi bíróság által végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre elítélt magyar állampolgárt, illetőleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgárt, aki a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért, úgy kell tekinteni, mint aki a végrehajtás átvételéhez hozzájárult."

6. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

57. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén,

a) ha a büntetés határozott tartamú,

aa) öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ab) öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, vagy

b) életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélt személy halálát követő tizenkét évig kell nyilvántartani.

(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig kell nyilvántartani."

58. § A Bnytv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig kell nyilvántartani."

59. § A Bnytv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása) szereplő adatok kezelésének célja az Európai Unió más tagállamában magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítéletekben (a továbbiakban: tagállami ítélet) foglalt adatoknak:

a) tagállamok közötti - az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében folytatott - kölcsönös cseréjének elősegítése,

b) az elítélttel szemben más bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárásban való figyelembevétele."

60. § A Bnytv. a 33. §-t követően a következő 33/A. §-sal egészül ki:

"33/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a tagállami ítéletek nyilvántartása adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint a kérelemre történő adattovábbítást megelőzően - a változások nyomon követése céljából - elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt adatokkal.

(2) Ha az elítélt személy személyazonossága az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldött személyazonosító adatok alapján kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv - ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága erre vonatkozóan küldött adatot -

a) a 33. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által továbbított, az érintett szüleinek nevére,

b) a 33. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve, a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő nyilvántartó, vagy a központi útiokmány-nyilvántartást kezelő központi adatkezelő szerv által továbbított, az érintett személyazonosító okmánya típusára és számára vonatkozó adatokkal való összehasonlítás útján állapítja meg az elítélt személy személyazonosságát.

(3) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, és az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 33. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte, a bűnügyi nyilvántartó szerv ezeket az adatokat megküldi a szakértői nyilvántartó szerv részére a 38. § b) vagy c) pont szerinti daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal való összehasonlítás céljából.

(4) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)-(3) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, egy személyhez kétséget kizáróan nem kapcsolható adatokról adattovábbítást nem teljesíthet."

61. § A Bnytv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § A daktiloszkópiai nyilvántartás célja

a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,

b) a bűncselekményt elkövető,

c) a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt,

d) a büntetés-végrehajtási intézetbe, valamint a rendőrségi fogdába befogadás során a befogadott,

e) a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott, valamint

f) a 33/A. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a külföldi bíróság által elítélt személy azonosítása."

62. § A Bnytv. a 76. §-t követően a következő V/A. Fejezettel egészül ki:

"V/A. FEJEZET

ADATTOVÁBBÍTÁS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSÁBÓL

76/A. § A bűnügyi nyilvántartó szerv a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság megkeresése alapján továbbítja az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának adatállományából arra a magyar állampolgárságú, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyre vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság tagállami ítéletet hozott és az ítélet érvényét magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti eljárásban még nem ismerte el."

63. § A Bnytv. 82. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a daktiloszkópiai nyilvántartásból az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre]

"c) a bűnügyi nyilvántartó szerv a 33/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, külföldi bíróság által elítélt személy személyazonosságának megállapítása" (céljából jogosult.)

7. A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosítása

64. §[2]

65. §[3]

66. §[4]

8. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

67. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

"z) ártalmatlanítás (végleges elhelyezés): nukleáris anyagok vagy más radioaktív anyagok veszélyeztető hatásának a kizárása, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel."

9. Záró rendelkezések

68. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 64-65. §, valamint a (6) bekezdés g) és h) pontja 2011. január 2-án lép hatályba.

(3) Az 59-61. és a 63. §, valamint a (7) bekezdés 2011. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 27-28., a 36., az 54. és a 62. § 2011. július 1-jén lép hatályba.

(5) A Btk.

a) 42. § (2) bekezdés b) pont 2. alpontjában a "321. § (3)-(4)" szövegrész helyébe a "321. § (3)-(5)" szöveg,

b) 85. § (4) bekezdésében a "meghaladja" szövegrész helyébe a "meghaladná" szöveg,

c) 102. § (1) bekezdés a) pontjában a "pénzbüntetés" szövegrész helyébe a "pénzbüntetés," szöveg,

d) 147. § (2) bekezdésében a "Szigorúan titkos!" szövegrész helyébe a "szigorúan titkos" szöveg,

e) 192. § (1) bekezdésében a "kapcsolatra lép" szövegrész helyébe a "kapcsolatot létesít" szöveg, a "lép bejegyzett élettársi kapcsolatra" szövegrész helyébe a "létesít bejegyzett élettársi kapcsolatot" szöveg, és

f) 261/A. § (1) bekezdésében az "Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke" szövegrész helyébe az "Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 75. cikke" szöveg

lép.

(6) A Be.

a) 29. § f) pontjában az "V. Cím" szövegrész helyébe a "VI. Cím" szöveg,

b) 70/D. § (1) bekezdésében az "az államtitkot, szolgálati titkot" szövegrész helyébe az "a minősített adatot" szöveg,

c) 70/D. § (3) bekezdés első mondatában az "az államtitkot, a szolgálati titkot" szövegrész helyébe az "a minősített adatot" szöveg,

d) 74/A. § (3) bekezdésében a "ha a" szövegrész helyébe a "ha az a" szöveg,

e) 416. § (1) bekezdés b) pontjában a "90. §-ában" szövegrész helyébe a "91. § (1) bekezdésében" szöveg,

f) 595. § (4) bekezdésében az "a a" szövegrész helyébe az "a" szöveg,

g) 604. § (2) bekezdés m) pontjában az "és az adópolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter" szöveg, és

h) 604. § (3) bekezdésében az "illetőleg az adópolitikáért felelős miniszter," szövegrész helyébe az "illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter," szöveg

lép.

(7) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (1) bekezdésében az "a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek" szövegrész helyébe az "a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek" szöveg lép.

(8) Hatályát veszti a Btk.

a) 68. § (1) bekezdésében a "részben vagy egészben" szövegrész,

b) 70. § (2) bekezdésében az "a 4. pontjában megjelölt intézkedés büntetés mellett," szövegrész,

c) 137. § 2. pont n) alpontja,

d) 222. § (4) bekezdésében a "közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel," szövegrész, és

e) 258/F. §-ában a " , közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel" szövegrész.

(9) Hatályát veszti a Be.

a) 204. § (1) bekezdésében az "a" szövegrész,

b) XIII. Fejezet IV. Címe,

c) 364. § (3) bekezdése,

d) 596. § (3) bekezdésében a "végrehajtandó" szövegrész, és

e) 604. § (2) bekezdés q) pontja.

(10) Hatályát veszti

a) a Bv. tvr. 33. § (3) bekezdés c) pontja,

b) a Bnytv. 80. § (2) bekezdésében az "a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt" szövegrész.

69. § E törvény

a) 16., 18-19. és 67. §-a a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelv,

b) 27-28., 36., 54., és 59-63. §-a, valamint 68. § (7) bekezdése az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008/675/IB kerethatározat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke