192/2010. (VI. 10.) Korm. rendelet
az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről
A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 75. § (1) és (3) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1)[1] E rendelet hatálya a miniszterre, az államtitkárra, a közigazgatási államtitkárra, a helyettes államtitkárra (a továbbiakban együtt: állami vezető), a kormánybiztosra, a miniszteri biztosra, a miniszterelnöki biztosra, a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnökre, a Ksztv. 33. § (3) bekezdésében meghatározott személyre, a Kormány által felügyelt, a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá tartozó államigazgatási szervnél foglalkoztatott vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőre, a politikai főtanácsadóra és a politikai tanácsadóra terjed ki.
(2) E rendeletben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Ksztv. 71. § (10)-(12) bekezdésében, valamint 73. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak alapján államtitkári vagy helyettes államtitkári illetményre, illetve juttatásokra jogosultak juttatásaira is.
A juttatásokra vonatkozó közös szabályok
2. § (1) Az állami vezető juttatásokra való jogosultsága az állami vezetői megbízatás időtartamára és a Ksztv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra áll fenn.
(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó, állami vezetői szolgálati jogviszonnyal nem rendelkező személyek juttatásokra való jogosultsága - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - megbízatásuk teljes időtartamára áll fenn.
(3) A juttatások költségvetési fedezetét - ha törvény, kormányrendelet vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik - annak a szervezetnek a költségvetéséből kell biztosítani, amelyben a jogosult a tisztségéből (megbízatásából) adódó feladatait teljesíti (a továbbiakban: munkáltató).
(4)[2] A külföldi kiküldetéssel kapcsolatos kiadásokat a miniszterelnök esetében a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani.
3. § (1)[3] Az e rendelet szerinti juttatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot az állami vezetők esetében a Ksztv. 7/A. §-a szerinti igazolvány, a kormánybiztos esetében a miniszterelnök által kiadott igazolvány, a többi jogosult esetében a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kiállított igazolás igazolja.
(2)[4] Az állami vezető állami vezetői igazolványának felmutatásával a közigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá az államhatalmi szervekhez és a közintézményekhez beléphet. Az állami vezető rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei, vagy a Magyar Honvédség működésére szolgáló területre a feladatkörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon léphet be.
Hivatali lakás használata, lakásfenntartási térítés
4. §[5] (1)[6] A miniszter és az államtitkár (a továbbiakban együtt: igényjogosult állami vezető) részére egy hivatali lakás használatát lehet biztosítani, ha - a vele közös háztartásban élő házastársa (élettársa) lakásviszonyait is figyelembe véve -
a) miniszter esetében az általa vezetett minisztérium székhelye szerinti,
b) államtitkár esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt
településen [a továbbiakban a) és b) együtt: munkavégzés helye szerinti település] vagy annak közvetlen vonzáskörzetében lakástulajdonnal nem rendelkezik.
(2)[7] Hivatali lakásként egy személy beköltözése esetén kettő, egyéb esetben az együttlakó személyek számának megfelelő, de legkevesebb három lakószobával rendelkező, a műszaki, fenntartási, üzemeltetési és a biztonsági követelmények szempontjából állami vezetői lakásnak, illetőleg az igényjogosult állami vezető feladatkörének ellátására alkalmas, a munkavégzés helye szerinti településen vagy annak közvetlen vonzáskörzetében lévő lakást kell biztosítani.
(3) Az igényjogosult állami vezetőt terhelik a lakáshasználattal összefüggésben felmerülő karbantartási és kisebb javítási költségek, az energiaszolgáltatási és közüzemi díjak, valamint a távbeszélő szolgáltatások díjai. A lakbért és a jogosultat a bérlettel kapcsolatban terhelő külön szolgáltatások díját a munkáltató biztosítja.
(4) A hivatali lakás használatát - az igényjogosult állami vezetőnek az e célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelme alapján - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter engedélyezi.
(5) A hivatali lakás e rendeletben foglaltak szerinti juttatásáról - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter engedélye alapján, védett személyek esetében a rendőrség illetékes szervével együttműködve - a munkáltató gondoskodik.
(6) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter részére a hivatali lakás használatát a miniszterelnök engedélyezi.
5. § (1)[8] A lakásnak az állami vezetői tevékenység, valamint a jogosult feladatkörének ellátásához szükséges technikai eszközökkel való felszereléséről, ezek karbantartásáról és javításáról - az érintett szervek megállapodása szerint -a munkáltató és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) gondoskodik.
(2) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bentlakók átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, továbbá, ha a lakásbérleti jogviszony az igényjogosultság fennállása alatt a jogosult érdekkörén kívülálló okból szűnik meg, részére a 4. §-ban írt feltételeknek megfelelő másik lakást kell biztosítani.
(3) A védett személy lakásának technikai védelmére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
(4) A jogosult a lakásellátás keretében használt lakást nem cserélheti el.
(5) A hivatali lakással való ellátás keretében használt lakás a jogosult részére nem idegeníthető el, a lakásra vonatkozó tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható, illetőleg a jogosult halála esetén a bérleti jogviszony nem folytatható.
(6) A lakásellátás keretében létrejövő lakásbérleti jogviszonyra egyebekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény rendelkezései megfelelően irányadók.
6. §[9] (1) Ha a munkáltató az igényjogosult állami vezető részére a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő hivatali lakást nem tud biztosítani, akkor számára lakásfenntartási térítést kell fizetni.
(2) A kormánymegbízott részére - kérelmére - lakásfenntartási térítést lehet megállapítani, ha az általa vezetett fővárosi és megyei kormányhivatal székhelye szerinti településen vagy annak közvetlen vonzáskörzetében lévő településen - a vele közös háztartásban élő házastársa (élettársa) lakásviszonyait is figyelembe véve -lakástulajdonnal nem rendelkezik.
(3) A lakásfenntartási térítés igénybevételét - az e célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelem és a bérleti szerződés alapján - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter engedélyezi.
(4) A lakásfenntartási térítés havi összege a lakásmegoldással összefüggésben felmerült, számlával igazolt lakbérnek megfelelő összeg, legfeljebb azonban a köztisztviselői illetményalap hatszorosa. A lakásfenntartási térítés egy összegben - havonta utólag - a tárgyhót követő hónap tizenötödik napjáig esedékes.
(5) A lakásfenntartási térítés e rendeletben foglaltak szerinti biztosításáról a munkáltató gondoskodik.
A külföldön tartózkodással kapcsolatos juttatások
7. § (1) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő állami vezetőt, kabinetfőnököt, valamint az állami vezetői szolgálati jogviszonyban nem álló kormánybiztost és a Ksztv. 33. § (3) bekezdésében meghatározott személyt külföldi tartózkodása idejére költségtérítés, valamint az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíjának összegéről és kifizetéséről szóló kormányrendelet szerinti napidíj illeti meg.
(2) A költségtérítés magában foglalja
a) a szállásköltséget,
b) a kiküldetés helyére történő kiutazási és hazautazási költségeket, valamint az utas- és poggyászbiztosítást,
c) a kiküldetés teljesítésével összefüggésben felmerülő egyéb indokolt költségek számviteli bizonylatnak megfelelő okmánnyal vagy költségkifizetést alátámasztó egyéb bizonylattal igazolt összegének megtérítését.
(3) A kiküldött a számlával igazolt szállásköltség megtérítésére jogosult, amennyiben a feladatát a külföldre érkezés napján nem tudja befejezni, illetőleg a feladata befejezése napján hazautazni nem tud. Ha a kiküldött a külföldi tartózkodása alatt térítésmentes elszállásolásban részesül, szállásköltség-térítésre nem tarthat igényt.
(4) A szállás, illetőleg a szálloda kategóriáját a kiküldő szerv vezetője által - belső szabályzatban - meghatározott szempontok alapján kell megválasztani. A küldöttség tagjai számára indokolt esetben a küldöttség vezetőjét megillető szállodában történő elhelyezés is biztosítható.
(5) A közszolgálati jogviszonyban álló, e rendelet hatálya alá tartozó személyt a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint illeti meg költségtérítés.
Utazással kapcsolatos juttatások
8. § (1) Ha a külföldre utazás repülőgéppel történik,
a) a Kormány tagja részére első osztálynak,
b) az e rendelet hatálya alá tartozó más személyek részére Európán belüli utazásnál "turista", a négy óra repülési időt meghaladó tengerentúli utazásnál, illetőleg más hosszú távú járatoknál magasabb komfortosztálynak megfelelő árú repülőjegy vásárolható.
(2) Vonattal történő utazás esetén az állami vezető, a kormánybiztos, a miniszteri biztos és a Ksztv. 33. § (3) bekezdésében meghatározott személy első osztályt vehet igénybe.
(3) Az állami vezető, a kabinetfőnök és a kormánybiztos külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetőleg külföldi állami vezetők fogadása (kísérése) céljából jogosult a kormányváró-helyiségek használatára. Magáncélú utazás esetén a kormányváró használatára vonatkozó jogosultság a Kormány tagját illeti meg.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól a miniszter (a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője) engedélyével el lehet térni, amennyiben azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják.
Személygépkocsi használata
9. § (1)[10] A minisztert, az államtitkárt, a közigazgatási államtitkárt és a kormánybiztost személyes gépkocsihasználat illeti meg. A személyes gépkocsihasználathoz számukra gépkocsivezetőt kell biztosítani.
(2)[11] A helyettes államtitkár, a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök, a miniszteri biztos, a miniszterelnöki biztos, a kormányhivatalok vezető-helyettesei, a központi hivatalok vezetői és a kormánymegbízott számára a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter - a munkáltató szerv hivatali szervezetének vezetője, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető javaslatára - személyes gépkocsihasználatot engedélyezhet.
(3) A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsi hivatalos és magáncélú utazásra egyaránt igénybe vehető.
(4) A személyes gépkocsihasználatra jogosultnak gépjármű-vezetési pótlék nem fizethető.
(5) A személyes használat keretében biztosított személygépkocsi menetlevél vezetése nélkül, érvényes forgalmi engedéllyel vehet részt a közúti forgalomban.
(6)[12] A külföldre akkreditált magyar külképviselet-vezetők részére - a külföldön történő szolgálatteljesítés idejére -a külpolitikáért felelős miniszter személyes gépkocsihasználatot engedélyezhet.
9/A. §[13] (1) A 9. § (2) bekezdése szerinti személyes gépkocsihasználat engedélyezése során a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter - az igényjogosult felett munkáltatói jogkört gyakorló személy javaslata alapján - határozza meg a havi térítésmentes futásteljesítményt.
(2) A 9. § (2) bekezdésében megjelölt igényjogosult a gépkocsi kilométer-számlálójának állását minden naptári hónap utolsó napján köteles az erre szolgáló nyomtatványon rögzíteni. A nyilvántartás szerinti havi futásteljesítmény azon része után, amely az (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott mértéket meghaladja, az igényjogosult köteles a gépkocsit üzemben tartó szerv részére az üzemanyag-költséget a fizetési kötelezettség tudomására jutásától számított 30 napon belül megtéríteni.
(3) Nem vonatkozik a megtérítési kötelezettség a térítésmentes futásteljesítmény elérését követően a tárgyhónap során megtett azon utakra, amelyek hivatalos jellegét a jogosult tételes menetlevéllel igazolja.
(4) A 9. § (2) bekezdésében megjelölt igényjogosultak személyes gépkocsihasználatához - az egy épületen belül elhelyezett, azonos intézményhez tartozó igényjogosultak számával arányos mértékben - gépkocsivezető biztosítható az őt foglalkoztató központi államigazgatási szerv vezetője vagy a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetőjének döntése alapján az alábbiak szerint:
a) 1 és 3 fő közötti jogosulti létszám esetében legfeljebb 1 fő gépkocsivezető,
b) 4 és 6 fő közötti jogosulti létszám esetében legfeljebb 2 fő gépkocsivezető,
c) 7 és 10 fő közötti jogosulti létszám esetében legfeljebb 3 fő gépkocsivezető,
d) 11 és 15 fő közötti jogosulti létszám esetében legfeljebb 4 fő gépkocsivezető,
e) 16 fő feletti jogosulti létszám esetében legfeljebb 5 fő gépkocsivezető.
(5) A 9. § (6) bekezdésében megjelölt igényjogosultaknak a külföldön történő szolgálatteljesítés idejére fennálló személyes gépkocsihasználatának feltételeit a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg.
(6) Amennyiben a személyes gépkocsihasználatra jogosult érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezik, vagy egészségi állapota folytán vagy más okból (például járművezetési képesség vagy gyakorlat hiánya) járművezetésre nem képes, számára állandó jelleggel gépkocsivezetőt kell biztosítani.
10. § (1) Személyes gépkocsihasználat címén a minisztert, az államtitkárt és a kormánybiztost egy, felső középkategóriájú (8. kategória), a 9. § (2) bekezdésében meghatározott többi személyt egy, legfeljebb felső középkategóriájú (7. kategória) személygépkocsi használata illeti meg.
(2) Amennyiben a rendelkezésre álló járműállomány nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározott kategóriájú gépkocsi biztosítását, ideiglenesen az (1) bekezdésben rögzítettől eltérő kategóriájú gépkocsi is kiadható.
(3)[14] A minisztériumok esetében a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyek által irányított szervezeti egységek részére a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter indokolt esetben további gépkocsihasználatot (szervezeti egységhez kirendelt gépkocsi) engedélyezhet. Ezek a gépkocsik kizárólag hivatalos célú használatra vehetők igénybe, tételes menetlevél vezetése mellett. A KEF ellátási körébe tartozó intézmény esetében a munkáltató szerv hivatali szervezetének vezetője által szignált kérelmet a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek kell benyújtani, aki arról - a KEF főigazgatójának a kérelemnek a rendelkezésre álló erőforrások alapján történő teljesíthetőségére vonatkozó véleményének figyelembevételével - dönt.
(4)[15] A személygépkocsi-kategóriákra a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján kiadott, az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 14/2012. (VI. 8.) NFM utasítás az irányadó.
Egészségügyi ellátás[16]
10/A. § (1) Az állami vezetőt, valamint a jogszabály alapján állami vezetői juttatásra jogosult személyt, továbbá a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnököt (a továbbiakban együtt: egészségügyi ellátásra jogosult) térítésmentes egészségügyi ellátás illeti meg az e rendeletben foglaltak szerint.
(2) Az egészségügyi ellátásra jogosult egészségügyi ellátását - választása szerint - a Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ és a Semmelweis Egyetem kijelölt intézményei (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató) biztosítják.
(3) Az egészségügyi ellátásra jogosult részére térítésmentesen biztosított egészségügyi szolgáltatások tartalmát a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és az egészségügyi szolgáltató megállapodásban rögzíti, amelyben meg kell határozni különösen
a) az igénybe vehető ellátások körét, pontos tartalmát és igénybevételük feltételeit,
b) a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás helyét, valamint az ezzel kapcsolatos orvosi és szakorvosi rendelési óraszámokat,
c) az ellátás igénybevételének rendjét és az igényjogosultság igazolásának módját,
d) az igényjogosultak személyéhez kötött biztonsági, készültségi és egyéb indokolt többletszolgáltatásokat,
e) az ellátáshoz szükséges eszközök biztosításának módját és feltételeit,
f) a szolgáltatás díját, valamint a díjátutalásának és az elszámolásnak a rendjét.
(4) Az egészségügyi ellátás fedezetét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani.
Rádiótelefon és az internet használata
11. §[17] A minisztériumot vezető, a kormányhivatalt felügyelő vagy a központi hivatalt irányító miniszter, továbbá a Kormány által közvetlenül felügyelt kormányhivatal vezetője - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter egyetértését követően - belső szabályzatban állapítja meg a vezetése, felügyelete vagy irányítása alá tartozó szerv állományába tartozó személyek számára biztosított rádiótelefon- és internet-használati jogosultság részletes szabályait.
A Kormány központi üdülőjének használata
12. § (1)[18] Az állami vezető, a kabinetfőnök, a kormánybiztos, a miniszteri biztos, a kormánymegbízott és a Ksztv. 33. § (3) bekezdésében meghatározott személy jogosult a Kormány központi üdülőjének (a továbbiakban: üdülő) használatára.
(2)[19] A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdésben fel nem sorolt személy számára is engedélyezheti az üdülő használatát.
(3) Az üdülőt az igényjogosulttal együtt üdülő házastársa (élettársa), gyermeke, gyermekének házastársa, továbbá szülője és unokája is igénybe veheti.
(4) Az igényjogosult a saját és hozzátartozója üdülésével összefüggésben térítési díjat fizet.
(5) A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.
13. §[20] A miniszterelnök az e rendelet szerinti juttatásokat a rendelet hatálya alá tartozó személy részére, a rendelet keretei között megállapított feltételek szerint, egyéni elbírálás alapján, egyedileg is engedélyezheti. Ebben az esetben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, illetve a külpolitikáért felelős miniszter 9. § szerinti engedélyét nem kell beszerezni.
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)[21]
15. §[22] (1) E rendeletnek az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló 192/2010. (VI. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 103/2015. (IV. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R2.) megállapított 4. § (1) és (2) bekezdését, valamint 6. §-át 2015. január 1-jétől kell alkalmazni a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) A 2015. január 1-je és az R2. hatálybalépése közötti időszakban a lakásmegoldással összefüggésben felmerült, számlával igazolt lakbérnek megfelelő összeg, legfeljebb azonban a köztisztviselői illetményalap hatszorosa illetheti meg az igényjogosult állami vezetőt vagy kormánymegbízottat, ha a 4. § (4) bekezdése szerinti formanyomtatványon benyújtott kérelem alapján azt a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter számára engedélyezi.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet az R2. hatálybalépését követő öt munkanapon belül kell benyújtani a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter részére. A kérelemhez mellékelni kell a lakbér összegét igazoló számlát.
(4) A (2) bekezdés szerinti kérelem alapján engedélyezett lakásfenntartási térítés egy összegben, 2015. május 15. napjáig esedékes.
15/A. §[23]
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 475. § a) pontja. Hatályos 2014.09.05.
[2] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 474. § a) pontja. Hatályos 2014.09.05.
[3] Módosította a 103/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 4. § a) pontja. Hatályos 2015.04.24.
[4] Módosította a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 136. § -a. Hatályos 2011.01.01.
[5] Megállapította a 124/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2011.07.19.
[6] Megállapította a 103/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2015.04.24.
[7] Módosította a 103/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 4. § b) pontja. Hatályos 2015.04.24.
[8] Megállapította a 316/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2011.12.28.
[9] Megállapította a 103/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2015.04.24.
[10] Megállapította a 316/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2011.12.28.
[11] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 475. § b) pontja. Hatályos 2014.09.05.
[12] Beiktatta a 316/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2011.12.28.
[13] Beiktatta a 316/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2011.12.28.
[14] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 474. § c) pontja. Hatályos 2014.09.05.
[15] Módosította a 103/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 4. § c) pontja. Hatályos 2015.04.24.
[16] Beiktatta a 124/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2011.07.19.
[17] Módosította a 124/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. § b) pontja. Hatályos 2011.07.19.
[18] Módosította a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 286. § e) pontja. Hatályos 2011.01.01.
[19] Módosította a 124/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. § b) pontja. Hatályos 2011.07.19.
[20] Megállapította a 316/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2011.12.28.
[21] Hatályon kívül helyezte a 103/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 5. § a) pontja. Hatálytalan 2015.04.24.
[22] Megállapította a 103/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2015.04.24.
[23] Hatályon kívül helyezte a 103/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 5. § b) pontja. Hatálytalan 2015.04.24.