1/2010. (I. 14.) FVM rendelet

az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről

Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. § (2) bekezdés a) és c) pontjában, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazgatási szolgáltatási díj vonatkozásában a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és b) pontjaiban meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § (1)[1] Agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértői tevékenységet az folytathat, aki az egyes szakterületekhez előírt képesítési feltételek valamelyikével rendelkezik, a képesítés megszerzését követő és a szakértői tevékenység megkezdését megelőző legalább ötévi szakmai gyakorlatot igazol, továbbá a tevékenység folytatásának szándékát bejelenti.

(2) A szakterületnek megfelelő tudományos fokozattal rendelkező személy, a képesítési feltételek megléte esetén szakmai gyakorlat igazolása nélkül is folytathat szakértői tevékenységet.

(3) A szakterületek megnevezését a rendelet 1. melléklete, a képesítési feltételeket pedig a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

2. § (1)[2] A bejelentőnek a szakértői tevékenység megkezdését a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) részére kell bejelentenie.

(2) A bejelentésnek a személyazonosító adatokon kívül tartalmaznia kell:

a) a bejelentő iskolai végzettségét, az oklevelet kiállító intézmény megnevezését, helyét, az oklevél számát, keltét,

b) a korábbi munkahelyek megjelölését,

c) a jelenlegi munkahely és munkakörök feltüntetését,

d) a bejelentő korábbi tudományos és publikációs tevékenységét,

e) a bejelentés dátumát, valamint a bejelentő aláírását.

(3) A bejelentéshez csatolni kell:

a) a képzettségre, iskolai végzettségre vonatkozó dokumentumok másolatát,

b) a szakterületnek megfelelő szakmai gyakorlati időre vonatkozó igazolást,

c) a bejelentő részletes, fényképes szakmai önéletrajzát, publikációs jegyzékét, valamint

d) a 4. § (1) bekezdése szerinti díj befizetését igazoló postai feladóvevényt vagy az átutalás igazolását.

3. §[3] (1)[4] A feltételeknek meg nem felelő bejelentés esetén Kormányhivatal a tevékenység folytatását megtiltja.

(2) A szakértői tevékenységet folytatókról Kormányhivatal a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl Kormányhivatal honlapján az alábbi adatokat teszi közzé (szakértői névjegyzék):[5]

a) szakterület és részterület, valamint a bejegyzés időpontja, valamint

b) nyilvántartási szám.

4. § (1) A bejelentéshez ötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díjat) kell befizetni. A díj egy fő szakterület és egy részterület díját foglalja magában. Ha a bejelentő a fő szakterületen belül több részterületet jelöl meg, minden további megjelölt részterület után kétezer forint díjat kell megfizetni. Ha a bejelentő több fő szakterület megjelölésével kér nyilvántartásba vételt, a díjat fő szakterületenként külön-külön kell számolni.

(2)[6] Az eljárás megindításakor az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) foglaltakon kívül a díjfizetési kötelezettség készpénzátutalással is teljesíthető. A díjfizetési kötelezettséget a Kormányhivatal 10023002-0029967100000000 számú számlájára vagy a Kormányhivatal által megküldött készpénzátutalási megbízással kell teljesíteni.

(3) A díjak megfizetésével kapcsolatban az Itv. 3. § (4) bekezdésében foglaltak, a díjfizetésre kötelezettek megállapítása tekintetében a 31. § (1) bekezdésének első mondatában foglaltak az irányadóak.

5. §[7] A szakértőt halála esetén, továbbá ha azt ő maga kéri, törölni kell a szakértői névjegyzékből, a törlési indokkal összhangban beadott dokumentumok alapján.

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendeletet a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) Azt a szakértőt, aki e rendelet hatálybalépésekor érvényes szakértői engedéllyel rendelkezik, a miniszter nyilvántartásba veszi, és szakértői tevékenységét időkorlát nélkül folytathatja.

(4) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet az 1/2010. (I. 14.) FVM rendelethez

A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó bejelentés-köteles szakterületek[8]

Fő szakterületek és részterületek megnevezése

I. Élelmiszergyártás és italgyártás

1. húsfeldolgozás, tartósítás, húskészítmények gyártása

2. halfeldolgozás, -tartósítás

3. gyümölcs-zöldségfeldolgozás, -tartósítás

4. növényi, állati olaj gyártása

5. tejfeldolgozás

6. malomipari termékek, keményítő gyártása

7. pékáru, tésztafélék gyártása

8. egyéb élelmiszerek gyártása

9. italgyártás

II. Borászat

1. szőlőbor termelése

2. gyümölcsbor termelése

III. Élelmiszer-biztonság

1. élelmiszer-higiénia

2. élelmiszer-minőségügy

IV. Élelmiszerminőség-ellenőrzés

1. minőségirányítási rendszer

2. káros szennyezések analitikai vizsgálata

V. Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalati gazdálkodás

1. üzem- és munkaszervezés

2. áruforgalom, piac, marketing, gazdaságossági hatékonysági vizsgálatok és elemzések

3. informatika, számítástechnika

VI. Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépesítés

VII. Szántóföldi növénytermesztés

1. kenyérgabona-termesztés

2. takarmánygabona-termesztés

3. pillangós növények termesztése

4. egyéb szántóföldi növények termesztése

5. vetőmag-termesztés

6. cukorrépa-termesztés

7. burgonyatermesztés

8. rostnövény-termesztés

9. olajnövények termesztése

10. dohánytermesztés és fermentálás

VIII. Kertészeti növénytermesztés

1. szőlőtermesztés

2. gyümölcstermesztés

3. szántóföldi zöldségtermesztés

4. növényházi és fóliás zöldségtermesztés

5. gyógy-, illóolaj-, fűszernövény-termesztés

6. szaporítóanyag-termesztés (mag, faiskola, oltvány)

7. szabadföldi dísznövény-termesztés

8. növényházi és fóliás dísznövény-termesztés

9. zöldterület-fenntartás

10. parkfenntartás

11. parképítés

IX. Állattenyésztés, állattartás, takarmányozás

1. kecsketenyésztés

2. szarvasmarha-tenyésztés

3. sertéstenyésztés

4. lótenyésztés

5. juhtenyésztés

6. baromfitenyésztés

7. nyúl- és prémes állat-tenyésztés

8. méhészet[9]

9. kedvtelésből tartott állat tenyésztése[10]

10. takarmányozás, takarmánygazdálkodás, takarmánygyártás[11]

X. Termésbecslés

1. mezőgazdasági kárbecslés

XI. Biotechnológia

1. növénytermesztés

2. állattenyésztés

3. élelmiszeripar

XII. Bioenergia

1. fás és lágyszárú energianövények termesztése, feldolgozása

2. mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú hasznosítása

3. mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrások

4. biogáz (pirogáz, pirolízis)

5. szilárd biomassza feldolgozása és tüzelése

6. folyékony biomassza (bioetanol-biodízel)

7. energiatermelés hulladékból

XIII. Termőföld-forgalmazás, termőföld-értékbecslés

XIV. Földminősítés, földvédelem és földhasznosítás

XV. Vadgazdálkodás és vadászat

1. vadászati jog, vadászterületek kialakítása, haszonbérlete

2. vadgazdálkodási tervezés

3. erdei vadkár

4. mezőgazdasági vadkár

5. zárttéri vadtartás, vadgazdálkodási berendezések és létesítmények értékelése

6. vadászati balesetek, vad-gépjármű ütközése

7. vadgazdálkodás természetvédelmi kölcsönhatásának vizsgálata

8. íjas vadászat és solymászat

XVI. Halászat

1. haltenyésztés, halászati ökonómia

XVII. Agrár-környezetgazdálkodás

XVIII. Erdőgazdálkodás

1. erdészeti szaporítóanyag-termesztés

2. erdővédelem

3. erdőhasználat és fakitermelés

4. erdőérték és kárértékelés

5. erdőfeltárás és erdészeti útépítés

6. erdőgazdálkodási ökonómia

7. erdészeti környezetvédelemi hatásvizsgálat és felülvizsgálat

8. erdészeti termőhelyfeltárás és térképezés

9. erdőtelepítés és fásítás tervezése

10. erdőtervezés, erdészeti üzemtervek készítése

11. erdők és zöldfelületek, zöldterületek tervezése, tájrendezés

XIX. Vidékfejlesztés

1. falusi turizmus

2. lovas turizmus

3. gasztro-turizmus

4. ökoturizmus

5. területfejlesztés és településfejlesztés

XX. Agrár-vidékfejlesztési programkészítés

XXI. Tápanyag-gazdálkodás

1. talaj- és növényvizsgálatok

2. műtrágyázás

3. szervestrágyázás, biológiailag lebomló mezőgazdasági eredetű szervesanyag bevitel

4. egyéb termésnövelő anyagok alkalmazása, vizsgálata

XXII. Nagyméretarányú talajtérkép készítés

2. melléklet az 1/2010. (I. 14.) FVM rendelethez[12]

A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó bejelentés-köteles szakterületek képesítési feltételei