32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet

a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30. § (4) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A Magyar Közlöny kiadása

1. § (1) A Magyar Közlönyt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt felelős szerkesztő vagy a helyettesítésére jogosult személy szerkeszti és adja ki.

(2) A Magyar Közlöny szerkesztőbizottsága elnökét és tagjait a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kéri fel.

(3)[1] A Magyar Közlöny kiadásában, szerkesztésében, valamint a papír alapú oldalhű másolatának előállításában a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság a felelős szerkesztő rendelkezései szerint közreműködik, ennek keretében üzemelteti a lapszerkesztés alapjául szolgáló informatikai rendszert (a továbbiakban: informatikai rendszer).

(4)[2] A Magyar Közlöny a jogalkotásról szóló törvényben szabályozott módon, a www.magyarkozlony.hu honlapon kerül kiadásra.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a felelős szerkesztő meghatározza a Magyar Közlöny kiadási folyamatának szervezeti, személyi és tárgyi feltételeit, a rendelkezésre állás szükséges mértékét, felügyeli ennek teljesítését.

2. § (1) A felelős szerkesztő

a) ellenőrzi az aláírt jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket kihirdetésük, illetve közzétételük (a továbbiakban együtt: megjelentetés) előtt a jogalkotásról szóló törvényben és a jogszabályszerkesztésről szóló rendeletben előírt szerkesztési követelmények érvényesülése tekintetében,

b) gondoskodik a jogszabályok megjelöléséről és ennek alapján vezeti időrendben a kihirdetésre kerülő jogszabályok nyilvántartását.

(2) A felelős szerkesztő nyilvántartást vezet a Magyar Közlönyben történő megjelentetés alapjául szolgáló eredeti - aláírással ellátott - kéziratokról, gondoskodik megőrzésükről, majd azoknak az irattár részére feldolgozásra kész átadásáról. Az így nyilvántartott iratok nem selejtezhetők.

3. § A Hivatalos Értesítő a Magyar Közlöny melléklete, amely külön sorozatként önálló sorszámozással jelenik meg.

4. §[3] A Magyar Közlönyben a jogszabályok kihirdetésre, más dokumentumok közzétételre kerülnek.

5. §[4] A Magyar Közlöny és a Hivatalos Értesítő a felelős szerkesztő által meghatározott rendszerességgel, külön sorszámozással jelenik meg. A Magyar Közlöny, illetve a Hivatalos Értesítő ugyanazon a napon - azonos dátummal - eltérő sorszámozással, több alkalommal is megjelenhet.

6. § (1) A Magyar Közlöny címlapja tartalmazza:

a)[5] Magyarország címerét,

b) a "MAGYAR KÖZLÖNY" feliratot,

c) évente kezdődően arab számos sorszámozással a példányszámát,

d)[6] "MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA" minősítést,

e) a megjelenés dátumát, év, hónap, nap, a hét napja megjelöléssel és

f) a tartalomjegyzéket.

(2) A Hivatalos Értesítő címlapja tartalmazza:

a)[7] Magyarország címerét,

b) a "HIVATALOS ÉRTESÍTŐ" feliratot,

c) évente kezdődően arab számos sorszámozással a példány számát,

d) "A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE" feliratot,

e) a megjelenés dátumát, év, hónap, nap, a hét napja megjelöléssel és

f) a tartalomjegyzéket, címrend szerinti bontásban.

(3) A Magyar Közlöny belső szerkezetét az 1. melléklet szerinti címrend tartalmazza.

7. §[8] (1) A Magyar Közlönyben történő megjelentetést - a Kormány döntéseinek kivételével - az arra jogosult által a felelős szerkesztőhöz benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.

(2) A kérelem papír alapon vagy minősített elektronikus aláírással ellátva nyújtható be. A kérelemhez mellékelni kell a folyamatos oldalszámozással ellátott, megjelentetni kért dokumentum, valamint - szükség esetén - az (5), illetve (6) bekezdés szerinti egyetértő nyilatkozat - arra jogosult által papír alapon aláírt, vagy minősített elektronikus aláírásával ellátott - egy eredeti példányát. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező nevét és elérhetőségét (postacím, telefonszám, illetve elektronikus levélcím).

(3)[9] A kérelem mellékleteként benyújtásra kerülő valamennyi dokumentum betűhű másolatát a https://feltoltes.magyarkozlony.hu feltöltő felületről elérhető informatikai rendszer útján is továbbítani kell a felelős szerkesztő részére. A megjelentetés folyamata a (2) bekezdés szerinti eredeti példány és az informatikai rendszeren keresztül továbbított dokumentumok hiánytalan beérkezését követően kezdődik.

(4) A feltöltő felületen az alábbi adatokat kell megadni:

a) a kérelmező nevét, elérhetőségét (postacím, telefonszám, illetve elektronikus levélcím),

b) azt, hogy a kérelmező a Magyar Közlönyben vagy a Hivatalos Értesítőben történő megjelentetést kezdeményez,

c) közlemény vagy hirdetmény közzététele esetén,

ca) ha a közzététel jogszabályon alapul, a közzététel alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés megjelölését,

cb) ha a közzététel jogszabály szerint nem kötelező, ezt a körülményt,

d) a megjelentetés tervezett határidejét.

(5) Miniszteri rendelet kihirdetése esetén a kérelemhez csatolni kell az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát arról, hogy a kihirdetni kért rendelettel a jogalkotásról szóló törvényben foglalt jogkörében alkotmányossági és európai uniós jogi szempontból egyetért.

(6) Amennyiben miniszteri rendelet kihirdetéséhez más miniszter egyetértése szükséges, azt a kérelem benyújtását megelőzően kell beszerezni. Az egyetértésre történő utalást és az egyetértési joggal rendelkező miniszter aláírását az aláírt, kihirdetni kért rendeletre kell rávezetni. Kivételes esetben az egyetértés megadható úgy is, ha az egyetértési jogot gyakorló miniszter nem az aláírt, kihirdetni kért rendeletre, hanem a rendelet tartalmával mindenben egyező, betűhű másolatára vezeti rá az egyetértését.

8. § (1) A kérelmet és az ahhoz csatolt dokumentumot a kézhezvételt követően - a jogalkotásról szóló törvényben, a jogszabályszerkesztésről szóló rendeletben írt formai követelményeknek, valamint a magyar nyelv szabályainak való megfelelés szempontjából - a felelős szerkesztő a 2. § (1) bekezdés a) pontjában írt feladatkörében ellenőrzi.

(2)[10] Ha a dokumentum megfelel az (1) bekezdésben írt szempontoknak, azt a felelős szerkesztő a Magyar Közlönyben megjelenteti. Ha a felelős szerkesztő azt állapítja meg, hogy a kérelem, illetve a dokumentum nem felel meg az (1) bekezdésben írtaknak, a jogszabályba ütköző előírás megjelölése mellett a kérelmezőt az informatikai rendszer útján, vagy sürgős esetben telefonon változtatásra hívja fel. A kérelmező a felhívásra az informatikai rendszer alkalmazásával köteles válaszolni.

(3) A változtatásra történő felhívásban a felelős szerkesztő - igazodva a kérelmező által kért megjelenési határidőhöz - tájékoztatást ad a módosításra nyitva álló határidőről. A határidő eredménytelen eltelte esetén a felelős szerkesztő - a hirdetmények kivételével - a dokumentumot a kérelemben foglaltaknak megfelelően jelenteti meg.

(4)[11] A kérelmező a közzétételi kérelmét a tervezett megjelenés napjáig, az arra jogosult által papír alapon aláírt, vagy minősített elektronikus aláírásával ellátott kérelemmel vonhatja vissza, a visszavonás tényének az informatikai rendszer útján történő jelzésével egyidejűleg. A tervezett megjelenés napjáról a felelős szerkesztő ad tájékoztatást.

1/A. Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének megjelölése a közzététel során[12]

8/A. § Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének megjelölése annak közzététele során - az alábbi sorrendben - magában foglalja

a) a címet csillag jelöléssel, mely lábjegyzettel utal arra, hogy az egységes szerkezet a megjelölt napon hatályos szöveget tartalmazza, valamint sortöréssel elválasztva

b) zárójelben az Alaptörvény kihirdetésének

ba) évét arab számmal,

bb) hónapját betűvel kiírva és

bc) napját arab számmal.

2. A megalkotott jogszabály megjelölése a jogszabály kihirdetése során

9. § (1) Törvény megjelölése annak kihirdetése során - az alábbi sorrendben -

a) a törvény kihirdetésének évét arab számmal,

b) az "évi" kifejezést,

c) a törvény sorszámát római számmal,

d) a "törvény" kifejezést és

e) a törvény címét foglalja magában.

(2) Önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során - az alábbi sorrendben -

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a "/" jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az "önkormányzati rendelete" kifejezést és

g) a rendelet címét foglalja magában.

(3) Az (1)-(2) bekezdés kivételével a megalkotott jogszabály megjelölése annak kihirdetése során - a következő sorrendben -

a) a jogszabály megalkotójának teljes megjelölését,

b) a jogszabály sorszámát arab számmal,

c) a "/" jelet,

d) a jogszabály kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a jogszabály kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) a jogszabály megalkotója megjelölésének a rövidítését,

g) a "rendelete" kifejezést és

h) a jogszabály címét foglalja magában.

10. § A jogszabályok sorszámát a jogalkotó szervekés a jogszabály típusa szerint évenként egytől kezdődően, a kihirdetés ideje szerint folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni, függetlenül a kihirdetés módjától.

11. §[13] (1)[14] A jogszabály megalkotójának teljes megjelölése

a) a Kormány esetén "A Kormány",

b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke esetén "A Magyar Nemzeti Bank elnökének",

c) a miniszterelnök esetén "A miniszterelnök",

d) miniszter esetén nagybetűs névelőt követően a miniszter feladat- és hatásköréről rendelkező kormányrendeletben meghatározott, tárca nélküli miniszter esetében a feladatkörre is utaló megnevezése,

e) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke esetén "A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének",

f) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke esetén "A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének",

g) a helyi önkormányzat képviselő-testülete esetén a helyi önkormányzat megnevezését követően a "képviselőtestületének" szöveg vagy - közgyűlés esetén - a "közgyűlésének"

szöveg.

(2) A jogszabály megalkotója megjelölésének a rövidítése

a) a Kormány esetén "Korm.",

b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke esetén "MNB",

c) a miniszterelnök esetén "ME",

d) miniszter esetén az egyes miniszterek feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott rövid megjelölés,

e)[15] a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke esetén "MEKH

f) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke esetén "NMHH

12. § A Kormány tagja más miniszter egyetértésével kiadott rendeletének a megjelölésére a Kormány tagja rendeletének a megjelölésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3. A közjogi szervezetszabályozó eszköz valamint a nem normatív utasítás és határozat megjelölése a közzététel során

13. §[16] (1) A normatív határozat megjelölése annak közzététele során - az alábbi sorrendben -

a) a normatív határozatot hozó szerv teljes megjelölését,

b) a normatív határozat sorszámát arab számmal,

c) a "/" jelet,

d) a normatív határozat közzétételének évét arab számmal,

e) zárójelben a normatív határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) a normatív határozatot hozó szerv megjelölésének a rövidítését,

g) a "határozata" kifejezést és

h) a normatív határozat címét

foglalja magában.

(2) Nem foglalja magában a normatív határozatot hozó szerv megjelölésének a rövidítését a helyi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatának és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatának a közzététel során történő megjelölése.

14. §[17] (1) A normatív utasítás megjelölése annak közzététele során - az alábbi sorrendben -

a) a normatív utasítást kiadó szerv teljes megjelölését,

b) a normatív utasítás sorszámát arab számmal,

c) a "/" jelet,

d) a normatív utasítás közzétételének évét arab számmal,

e) zárójelben a normatív utasítás közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) a normatív utasítást kiadó szerv megjelölésének a rövidítését

g) az "utasítása" kifejezést és

h) a normatív utasítás címét

foglalja magában.

(2) Nem foglalja magában a normatív utasítást kiadó szerv megjelölésének a rövidítését

a) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője,

b) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a jegyző,

c) a minisztérium hivatali szervezetének vezetője kivételével a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. § (5) bekezdésében meghatározott szerv

normatív utasításának a közzététel során történő megjelölése.

15. § (1)[18] A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközök sorszámát - a (2)-(3) bekezdés kivételével - a kibocsátó szerv és a közjogi szervezetszabályozó eszköz típusa szerint évenként egytől kezdődően,a közzététel ideje szerint folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni, függetlenül a közzététel módjától.

(2)[19] A Kormány Magyar Közlönyben megjelenő normatív határozatának sorszáma minden évben ezeregytől kezdődik.

(3)[20] Az Alkotmánybíróság Magyar Közlönyben megjelenő normatív határozatának sorszáma minden évben ezeregytől kezdődik.

16. § (1)[21] A közjogi szervezetszabályozó eszköz kibocsátójának teljes megjelölése

a) az Országgyűlés esetén "Az Országgyűlés",

b) a Kormány kivételével a testületi központi államigazgatási szervesetén nagybetűs névelőt követően a szerv feladat-és hatásköréről rendelkező jogszabályban meghatározott megnevezése,

c)[22] az Alkotmánybíróság esetén "Az Alkotmánybíróság teljes ülése",

d) a Költségvetési Tanács esetén "A Költségvetési Tanács",

e) nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete esetén a nemzetiségi önkormányzat megnevezését követően a "képviselő-testületének" szöveg vagy - közgyűlés esetén - a "közgyűlésének" szöveg,

f) a köztársasági elnök esetén "A köztársasági elnök",

g) a miniszter kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője esetén nagybetűs névelőt követően a szerv feladat-és hatásköréről rendelkező jogszabályban meghatározott megnevezése a birtokos raggal és birtokos személyjellel,

h) az Országos Bírósági Hivatal elnöke esetén "Az Országos Bírósági Hivatal elnöke",

i) a legfőbb ügyész esetén "A legfőbb ügyész",

j) az alapvető jogok biztosa esetén "Az alapvető jogok biztosa",

k) az Állami Számvevőszék elnöke esetén "Az Állami Számvevőszék elnöke",

l) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője esetén nagybetűs névelőt követően a fővárosi és megyei kormányhivatal megnevezését követően a "vezetője" szöveg,

m) polgármester esetén a helyi önkormányzat megnevezését követően a "polgármestere" szöveg,

n) főpolgármester esetén a helyi önkormányzat megnevezését követően a "főpolgármestere" szöveg,

o) megyei közgyűlés elnöke esetén a helyi önkormányzat megnevezését követően a "közgyűlésének elnöke" szöveg,

p) jegyző esetén a helyi önkormányzat megnevezését követően a "jegyzője" szöveg,

q) a Jat. 23. § (5) bekezdése esetén a Jat. 23. § (5) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott szervre e rendeletben meghatározott teljes megjelölését követően a hivatali szerv vezetője tisztségének megnevezése a birtokos raggal és birtokos személyjellel.

(2)[23] A közjogi szervezetszabályozó eszköz kibocsátója megjelölésének rövidítése

a) az Országgyűlés esetén "OGY",

b) a Kormány kivételével a testületi központi államigazgatási szerv esetén a szerv feladat- és hatásköréről rendelkező jogszabályban meghatározott, ennek hiányában a szerv által a kibocsátáskor meghatározott rövid megjelölés,

c)[24] az Alkotmánybíróság esetén "AB Tü.",

d) a Költségvetési Tanács esetén "KT",

e) a köztársasági elnök esetén "KE",

f) a miniszter kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője esetén a szerv feladat- és hatásköréről rendelkező jogszabályban meghatározott, ennek hiányában a szerv által a kibocsátáskor meghatározott rövid megjelölés,

g) az Országos Bírósági Hivatal elnöke esetén "OBH",

h) a legfőbb ügyész esetén "LÜ",

i) az alapvető jogok biztosa esetén "AJB",

j) az Állami Számvevőszék elnöke esetén "ÁSZ",

k) minisztérium hivatali szervezetének vezetője esetén a minisztériumot vezető miniszternek az egyes miniszterek feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott rövid megjelölését követően "KÁT".

(3) A közjogi szervezetszabályozó eszköz (1)-(2) bekezdésben nem meghatározott kibocsátójának teljes megjelölésére és rövidítésére a jogszabály megalkotójának teljes megjelölésére és rövidítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

17. § A nem normatív határozatok és utasítások megjelölésére az e címben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A normatív és a nem normatív határozatok valamint a normatív és a nem normatív utasítások évente közös sorszám alatt, egységes, folyamatos számozással jelennek meg.

4. Záró rendelkezések

18. § E rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

19. § E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően kihirdetett jogszabályok és közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében kell alkalmazni.

Dr. Navracsics Tibor s. k.,

közigazgatási és igazságügyi miniszter

1. melléklet a 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelethez

1. A Magyar Közlöny fősorozatának címrendje a következő:

a) I. Az Alaptörvény és annak módosításai, valamint az Alaptörvény egységes szerkezete,[25]

b) II. Törvények,

c) III. Kormányrendeletek,

d) IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei,[26]

e) V. A Kormány tagjainak rendeletei,

f) VI. Az Alkotmánybíróság határozatai, teljes ülési állásfoglalásai és végzései,[27]

g) VII. A Kúria határozatai,[28]

h) VIII. Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai,

i) IX. Határozatok Tára.

2. A Magyar Közlöny külön sorozataként megjelenő Hivatalos Értesítő címrendje a következő:[29]

a) I. Utasítások,

b) II. Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos közlemények,

c) III. Személyügyi közlemények,

d) IV. Egyéb közlemények,

e) V. Alapító okiratok,

f) VI. Hirdetmények.