40/2010. (V. 12.) KHEM rendelet

a földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (2) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §[1] Földtani szakértői tevékenységet a 2. §-ban meghatározott tevékenységi szakterületen az végezhet, aki a tevékenységre vonatkozóan bejelentést tett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (a továbbiakban: bányafelügyelet) és megfelel az e rendelet szerinti feltételeknek.

2. §[2] A bejelentést

a) általános földtan,

b) geofizika,

c) szilárd ásványi nyersanyagok földtana,

d) szénhidrogének földtana,

e) geotermikus energia földtana, vagy

f) ásványvagyon-gazdálkodás

szakterületre lehet megtenni.

3. § (1)[3] A bejelentésnek tartalmaznia kell a 2. § szerinti szakterület megnevezését is.

(2)[4] A bejelentéshez mellékelni kell:

a) a végzettséget, illetve a tudományos fokozatot igazoló oklevél másolatát és

b) a szakmai gyakorlat teljesítéséről szóló igazolást.

(3) A szakmai gyakorlati időt közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti igazolásnak tartalmaznia kell:[5]

a) az igazolást kérő személy

aa)[6]

ab)[7]

ac)[8] által betöltött munkakör és a végzett tevékenység, illetve az álláshelyén ellátott feladatok megnevezését,

b)[9] a munkakörben, álláshelyen töltött időtartamot naptári napokban, és

c) a munkáltató vagy foglalkoztató megnevezését, címét, és cégszerű aláírását.

(5) Ha a munkáltató vagy foglalkoztató jogutód nélkül szűnt meg, a gyakorlati időt és az igazolást kérő személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó szerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas dokumentum is elfogadható a szakmai gyakorlati idő igazolására.

(6)[10] A bejelentés megtételével egyidejűleg a földtani szakértő írásban nyilatkozik arról, hogy hozzájárul-e a nyilvántartásban szereplő adatainak a bányafelügyelet nyilvános földtani szakértői adatbázisában történő közzétételéhez.

4. § Földtani szakértői bejelentést az tehet, aki a következő feltételek valamelyikének megfelel:[11]

a) szakirányú tudományos fokozattal és az adott szakterületen legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) szakirányú mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel és az adott szakterületen legalább 4 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) szakirányú alapképzési szakon szerzett szakképzettséggel és az adott szakterületen legalább 6 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) nem szakirányú mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel és az adott szakterületen legalább 7 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

e) nem szakirányú alapképzési szakon szerzett szakképzettséggel és az adott szakterületen legalább 8 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

5. § (1) E rendelet alapján szakirányú szakképzettség

a) általános földtan szakterületen

aa) az alapképzésben földtudományi szakirányon szerzett földtudományi mérnök vagy földtudományi kutató,

ab) a mesterképzésben szerzett okleveles földtudományi mérnök, okleveles földtudományi kutató vagy okleveles geológus, vagy

ac) egyetemi szintű alapképzési szakon szerzett műszaki földtudományi mérnök vagy geológus,

b) geofizika szakterületen

ba) az alapképzésben földtudományi szakirányon szerzett földtudományi mérnök vagy földtudományi kutató,

bb) a mesterképzésben szerzett okleveles földtudományi mérnök vagy okleveles geofizikus, vagy

bc) egyetemi szintű alapképzési szakon szerzett műszaki földtudományi mérnök vagy geofizikus,

c) szilárd ásványi nyersanyagok földtana szakterületen

ca) az alapképzésben földtudományi vagy bánya- és geotechnika mérnök szakirányon szerzett földtudományi mérnök vagy földtudományi kutató,

cb) mesterképzésben szerzett okleveles földtudományi mérnök, okleveles bánya- és geotechnika mérnök, okleveles földtudományi kutató vagy okleveles geológus, vagy

cc) egyetemi szintű alapképzési szakon szerzett műszaki földtudományi mérnök, bánya- és geotechnikai mérnök vagy geológus,

d) szénhidrogének földtana szakterületen

da) alapképzésben olaj- és gázmérnöki szakirányon szerzett földtudományi mérnök vagy földtudományi kutató,

db) mesterképzésben szerzett okleveles olaj- és gázmérnök, okleveles földtudományi mérnök, okleveles földtudományi kutató vagy okleveles geológus, vagy

dc) egyetemi szintű alapképzési szakon szerzett műszaki földtudományi mérnök, olaj- és gázmérnök vagy geológus,

e) geotermikus energia földtana szakterületen

ea) alapképzésben földtudományi szakirányon szerzett földtudományi mérnök vagy földtudományi kutató,

eb) mesterképzésben szerzett okleveles földtudományi mérnök, okleveles földtudományi kutató vagy okleveles geológus, vagy

ec) egyetemi szintű alapképzési szakon szerzett műszaki földtudományi mérnök vagy geológus, vagy

f) ásványvagyon-gazdálkodás szakterületen

fa) alapképzésben bánya- és geotechnika mérnök, olaj- és gázipari mérnök, földtudományi mérnök szakirányon szerzett földtudományi mérnök vagy földtudományi kutató,

fb) mesterképzésben szerzett okleveles bánya- és geotechnika mérnök, okleveles olaj- és gázmérnök, okleveles földtudományi mérnök, okleveles földtudományi kutató vagy okleveles geológus, vagy

fc) egyetemi szintű alapképzési szakon szerzett bánya- és geotechnikai mérnök, olaj- és gázmérnök, műszaki földtudományi mérnök vagy geológus

végzettség.

(2) E rendelet alapján nem szakirányú a végzettség, ha a kérelmező az (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott iskolai végzettségek valamelyikével rendelkezik, azonban az nem felel meg a kérelmezett szakterülethez meghatározott végzettségnek.

6. §[12] (1) A földtani szakértő a szakterületén az 1. melléklet szerinti tevékenységet folytathat.

(2) A földtani szakértőnek a bejelentést követő 5 évente a szakterületének - több szakterület esetén ezek egyikének - megfelelő, a 2. melléklet szerinti 20 szakmai minősítő pont összegyűjtését kell igazolnia. Az igazolás elmaradása esetén a földtani szakértő nem felel meg a tevékenység végzésére előírt feltételeknek.

7. §[13] A bányafelügyelet törli a földtani szakértőt a nyilvántartásból, ha[14]

a)[15] a tevékenység folytatásától a bányafelügyelet végleges döntésével vagy a bíróság jogerős határozatával eltiltotta,

b) bejelentette a tevékenység befejezését, vagy

c) elhalálozott.

8. § (1) A földtani szakértői nyilvántartásnak - a bányászatról szóló, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell

a) a szakértő iskolai végzettségét, és

b) a szakterület megnevezését.

(2)[16]

8/A. §[17] Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadóak.

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3)[18] A 6. § (2) bekezdésében előírtakat az e rendelet alapján kiadott engedéllyel rendelkező földtani szakértőknek, valamint a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben az egyes bányászati tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2016. (III. 17.) NFM rendelet hatálybalépését követően bejelentés alapján tevékenységet folytató földtani szakértőknek kell teljesíteni.

(4)[19] Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott földtani szakértői engedély az abban meghatározott határidőig hatályban marad. A földtani szakértői engedély hatályvesztését követően földtani szakértői tevékenység bejelentés alapján folytatható.

(4a)[20] Ha az engedély lejártát követően a földtani szakértő a tevékenységét bejelentés alapján tovább kívánja folytatni, a 3. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentéshez mellékelnie kell a 6. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai minősítő pontok összegyűjtéséről szóló igazolást.

(5)[21]

(6) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9., 11., és 13. cikkének való megfelelést szolgálja.

Hónig Péter s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1. melléklet a 40/2010. (V. 12.) KHEM rendelethez

Az egyes földtani szakértői szakterületeken folytatható tevékenységek

1. Általános földtan

1.1. egyes, komplex kutatási módszerek alkalmazását igénylő földtani kutatások tervének és (záró)jelentésének elkészítése, a kutatások irányítása;

1.2. üledékföldtani, őslénytani, rétegtani vizsgálatok és értékelések;

1.3. ásványtani, kőzettani, geokémiai vizsgálatok és értékelések;

1.4. tektonikai felvételek és értékelések;

1.5. földtani térképezés és térképszerkesztés, az ezekhez szükséges felszíni feltárások és mélyfúrások anyagvizsgálata, véleményezése, összefoglaló értékelése;

1.6. képződményenkénti, előfordulásonkénti vagy regionális földtani tanulmányok és jelentések készítése és véleményezése;

1.7. ásványi nyersanyag-lelőhelyek földtani viszonyainak elemzése, szintézise.

2. Geofizika

2.1. egyes geofizikai (felszíni, illetve mélyfúrási) mérések tervezése, a mérések végrehajtása, feldolgozása, kiértékelése és földtani-geofizikai elemzése;

2.2. komplex, több geofizikai kutatási módszert alkalmazó kutatások tervezése, kutatási tervek bírálata, az eredmények földtani-geofizikai elemzése és értékelése;

2.3. egyes geofizikai műszerek fejlesztése, építése, hitelesítése;

2.4. a geofizikai mérések végrehajtásának műszaki ellenőrzése.

3. Szilárd ásványi nyersanyagok földtana

3.1. ásványinyersanyag-lelőhelyen, illetve kutatási területen az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó földtani adottságok jellemzése, értékelése és bírálata, beleértve a bányaföldtani kutatást és a termelés földtani értékelését;

3.2. a földtani kutatás koncepciójának kidolgozása, a földtani kutatási tervek készítése és bírálata, a kutatás műszaki lebonyolítása;

3.3. a földtani kutatás műszaki ellenőrzése;

3.4. a földtani kutatási tevékenységnek, annak eredményeinek (záró)jelentés formájában történő összeállítása, az ásványvagyon mennyiségi és minőségi számbavétele, illetve e jelentések értékelése és bírálata;

3.5. a bányászat során felmerülő földtani, vízföldtani természetű problémák megoldása, illetve az abban való közreműködés és a megoldási lehetőségek földtani elemzése;

3.6. az ásványi nyersanyagok és lelőhelyek kutatásának, termelésének gazdaságosságával kapcsolatos elemző és értékelő tevékenység, az ásványi nyersanyagok számbavételi és műrevalósági kondícióinak megállapítása és bírálata.

4. Szénhidrogén-földtan

4.1. szénhidrogén-kutatási tervek készítése és bírálata;

4.2. szénhidrogén-kutatási földtani (záró)jelentések készítése és bírálata;

4.3. a szénhidrogénvagyonnal és a szénhidrogén kitermelésével kapcsolatos más fluidumokra vonatkozó számítások készítése és bírálata;

4.4. a leművelési tervekkel, az alkalmazott és javasolható eljárásokkal, továbbá a másodlagos, harmadlagos műveléssel kapcsolatos földtani anyagok készítése és bírálata;

4.5. a szénhidrogén-kutató és -feltáró fúrások földtani-műszaki ellenőrzése.

5. Geotermikus energia földtana

5.1. a geotermikusenergia-potenciál felmérése regionális, járási, illetve helyi léptékben;[22]

5.2. a geotermikus energia kinyeréséhez kapcsolódó jelentések bírálata.

6. Ásványvagyon-gazdálkodás

6.1. az ásványi nyersanyagok értékelése korszerű piacgazdasági módszerekkel;

6.2. tájékoztató anyagok összeállítása egyes területek ásványinyersanyag-helyzetéről;

6.3. az ásványinyersanyag-szükséglet jövőbeni alakulását elemző tanulmányok készítése;

6.4. hazai ásványinyersanyag-szükségletek jobb kielégítését szolgáló információs tanulmányok készítése;

6.5. egyes hazai ásványi nyersanyag vagy nyersanyagcsoport külföldi értékesítési lehetőségeinek tanulmány formájában történő kimutatása;

6.6. bányászati hulladék-gazdálkodási tervek elkészítése;

6.7. az ásványi nyersanyagok és lelőhelyek kutatásának, termelésének gazdaságosságával kapcsolatos elemző és értékelő tevékenység, az ásványi nyersanyagok számbavételi és műrevalósági kondícióinak megállapítása és bírálata.

2. melléklet a 40/2010. (V. 12.) KHEM rendelethez

Szakmai minősítési pontrendszer