23/2011. (X. 25.) PSZÁF rendelet

a biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségéről

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya a biztosítókra (a továbbiakban: adatszolgáltató) terjed ki.

(2) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.

(3) A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi, analitikus és egyéb nyilvántartások képezik.

2. § Az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, valamint a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni.

3. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva teljesíti.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az megfelel a 2. melléklet I. rész 3. pontjában foglalt feltételeknek.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

4. § (1) Az adatszolgáltató a (2) bekezdésben foglaltak kivételével

a) az első, második és harmadik negyedévről szóló negyedéves jelentést a tárgynegyedévet követő hónap 15. munkanapjáig, a negyedik negyedévről szóló negyedéves jelentést a tárgyévet követő év január 31-éig,

b) az éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-éig,

c)[1]

d) a felügyeleti alapdíj számításáról szóló éves bevallást tárgyév január 31. napjáig, a felügyeleti változó díj számításáról szóló negyedéves jelentést a negyedéves adatszolgáltatási jelentéssel egy időben, a tárgyévre számított felügyeleti változó díj auditálás utáni esetleges különbözetét a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban - külön korrekciós tételként -

köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(2)[2]

5. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) A biztosítók 2011. évre vonatkozó, 2012-ben esedékes adatszolgáltatását a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló 5/2006. (II. 7.) PM rendelet előírásai szerint kell teljesíteni.

Dr. Szász Károly s. k.,

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke

1. melléklet a 23/2011. (X. 25.) PSZÁF rendelethez[3]

_[5]

2. melléklet a 23/2011. (X. 25.) PSZÁF rendelethez[6]

Kitöltési útmutató

Tartalom

I. Az adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok

II. Biztosító részvénytársaságok és nagyegyesületek éves felügyeleti jelentése

III. Biztosító kisegyesületek éves felügyeleti jelentése

IV. Biztosító részvénytársaságok és nagyegyesületek negyedéves felügyeleti jelentése

V. Biztosító kisegyesületek negyedéves felügyeleti jelentése

VI. Biztosító részvénytársaságok törzsadatjelentése

VII. Biztosító egyesületek törzsadatjelentése

I. RÉSZ

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Kapcsolódó jogszabályok

a) A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.),

b) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbtv.),

c) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.),

d) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt),

e) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.),

f) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),

g) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.),

h) A biztosítástechnikai tartalékok tartalmáról, képzésének és felhasználásának rendjéről szóló 8/2001. (II. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: Tartalékrendelet),

i) A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rend. (a továbbiakban: Bszkr.),

j) A nagykockázatok és nagykárok határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet

2. Rövidítések

A kitöltési útmutatóban használt rövidítéseket - külön magyarázat hiányában - a fenti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

a) Biztosító nagyegyesület: egyesületi formában működő biztosító, mely nem felel meg a Bit. 126. § (4) bekezdés b) pontjában és a Bszkr. 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak.

b) Biztosító kisegyesület: egyesületi formában működő biztosító, mely megfelel a Bit. 126. § (4) bekezdés b) pontjában és a Bszkr. 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak.

3. Az adatszolgáltatás formai követelményei

Az adatszolgáltatást elektronikus úton a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül kell teljesíteni. Az adatküldés formai és technikai feltételeiről a Felügyelet a Kihelyezett Adatküldő Programban (KAP) kézikönyvet tesz közzé.

A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

Az adatszolgáltató a feltöltött küldeményről a beérkezési időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus "érkeztetett" üzenetet kap.

A Felügyelet adatbefogadó rendszere a beküldött jelentés státuszáról - a feltöltött küldemény jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében - a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén "visszautasított", az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén "feldolgozott" státuszról szóló üzenetet kap az adatszolgáltató.

Az adatszolgáltatást a Felügyelet akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött felügyeleti jelentése az adatbefogadó rendszerben "feldolgozott" státuszt kapott.

A "feldolgozott" üzenet tekintendő a teljesítés elfogadásáról szóló tájékoztatásnak.

Ha egy jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni. Ilyen esetben a tábla első sorát nulla ("0") értékkel kell kitölteni.

Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az adatszolgáltatás javítást igényel (például téves adatközlés miatt), a javított jelentést a felszólítás kézhezvételétől számítva 2 munkanapon belül a Felügyelet részére meg kell küldeni.

Ha az adatszolgáltató önellenőrzési, belső ellenőrzési stb. tevékenysége során kiderül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak, mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik, akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani. A feltárástól számított 15 munkanapon belül kell a módosított jelentést beküldeni, minden olyan időszakra vonatkozóan, amelyet az adatmódosítás érint.

Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg tájékoztatja a felügyeletet ellátó szakfőosztályt a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát -beleértve az összegző sorokat is - a "Mód" oszlopban "M"-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

Nem kell értéket beírni

- az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincsjelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,

- a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.

Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

A táblák "Megnevezés" mezőibe adatot, szöveget nem lehet írni.

A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje: ezer forint.

A meghatározott határidőre elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám vonatkozás vége melléklet típusa.pdf.

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja, vagyis az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja. Pl. a2012. évrevonatkozóan: "20121231".

A melléklet típusa a Felügyelet felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza a következők szerint:

Biztosító részvénytársaságok és nagyegyesületek esetében:

A biztosító szervezeti felépítése

Ebben a pdf file-ban a biztosító szervezeti sémáját, annak változásait (központ, hálózat felépítése) bemutató anyagot kell megküldeni. Az egyes szervezeti egységek mellett az adott szervezeti egység vezetőjének nevét is fel kell tüntetni.

Biztosító kisegyesületek esetében:

4 . Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

A hatályos számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg-, eredménykimutatás és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérleg- és eredménykimutatás adatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell a Felügyelet részére megküldeni.

II. RÉSZ

A BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉS NAGYEGYESÜLET ÉVES FELÜGYELETI JELENTÉSE

Általános szabályok

A táblázatoknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

Az adatszolgáltatásban életbiztosítási ágazatként a Bit. 2. számú mellékletében római számokkal szereplő "termékcsoportok" tekintendőek.

A 42A1B, 42A1D és 42A1F táblázatokban, valamint a 42A2A, 42A3A1, 42A3A2, 42A3A3, 42A3B, 42A14A és 42A14B táblázatok életbiztosítási részeiben az életághoz kapcsolódó összes (nemcsak a hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos) baleset és betegség kiegészítő biztosítással kapcsolatos adatok külön soron, a "Hagyományos életbiztosítások" alatt, a Baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kerülnek bemutatásra.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit, valamint biztosítási összegét a főbiztosítástól leválasztva kell kimutatni. A 42A1D és 42A1F táblázatokban, a 42A2A, 42A3A1, 42A3A3 és 42A3B táblázatok életbiztosítási részeiben a baleset és betegség kiegészítő biztosítások ezen adatait külön soron [megfelelve a Bit. 2. számú mellékletében szereplő struktúrának, és alátámasztva az életbiztosítási szavatoló tőke számítás (L2 része) követelményeivel] kell kimutatni. A I. Hagyományos életbiztosítások ágazat adatainak meghatározása során a fent említett sort az összesítésnél figyelembe kell venni (azaz ebben az esetben nem részletező sorként szerepel).

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások darabszámként megjelenő adatait mindig részletező sorként kell kimutatni, azaz a sorkód alapján magasabb szinten lévő sor adatában nem veendők figyelembe. A baleset és betegség kiegészítő biztosításhoz tartozó darabszámnak mindig meg kell jelennie a főbiztosítás ágazati során is. Darabszámot tartalmazó táblák a 42A1B, 42A1F megfelelő része, a 42A3A2, 42A3A3 megfelelő része, 42A3B (járadékosok száma), 42A14A és 42A14B.

Az életbiztosítási ág vonatkozásában csak a baleset és betegség kiegészítő biztosításokat kell külön bemutatni (más kiegészítő biztosítások esetében nem kell a leválasztást alkalmazni), tekintettel arra, hogy a szavatoló tőke számítás szempontjából is csak ezek kerülnek külön kezelésre.

42A1A A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla célja

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

A tábla kitöltése

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit értjük, míg a járműbiztosítási ágazatokban állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is. Az éven belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A "csomagbiztosítások" egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A baleset és betegség ágazatokban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

A nyitóállomány tartalmazza a tárgyév január l-jén hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Indexálások

Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-i indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

3. oszlop Szaporulat

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

5. oszlop Törlés érdekmúlás miatt

Itt kell szerepeltetni a lejáratkori megszűnést és a szüneteltetést.

9. oszlop Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.

42A1B A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla célja

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként.

A tábla kitöltése

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni. A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állományi (darabszámra vonatkozó) adatait a táblázatban "csak" részletező információként kell feltüntetni. Ezáltal egyrészt ezen darabszámok nem kerülnek az összesítésnél figyelembevételre, másrészt a biztosítónak nem kell egy szerződést daraboltan több helyen (nem egész számként) kimutatni, végső soron így a halmozódás is elkerülhető.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is.

Az egy szerződővel (például egy munkaadó) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Nyitóállomány 42A1A tábla szerint.

2. oszlop Indexálások

Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-i indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

3. oszlop Szaporulat

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

6. oszlop Részleges visszavásárlással érintett

Részleges visszavásárlásokkal érintett szerződések között kell bemutatni azoknak a szerződéseknek a darabszámát, amelyekre visszavásárlás miatt kifizetést teljesített a biztosító, azonban a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent. A szerződések záró állományát ez a változás nem érinti, darabszámukat nem kell bemutatni sem a visszavásárlások, sem az állományvesztések oszlopokban.

11. oszlop Technikai megszűnések

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.

15. oszlop A biztosítottak száma a tárgyidőszak végén

A biztosítottak száma a beszámolási időszak végén elnevezésű oszlopban minden egyes ágazat vonatkozásában a biztosítottak számát kell feltüntetni, csoportos biztosítás esetében a szerződéssel érintett létszám figyelembevételével.

A tábla sorai

42B1B2 CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.

42A1C A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyév január l-jén 0 órakor hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Régi állomány Indexálások

Az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.

3. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés és

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlopok szolgálnak azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

10. oszlop Régi állomány Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

12. oszlop Állományvesztés

12. oszlop Állományvesztés = 5. oszlop Törlés díjnemfizetés miatt + 6. oszlop Törlés érdekmúlás miatt +7. oszlop Biztosító általi felmondás miatt + 8. oszlop Biztosított általi felmondás miatt +9. oszlop Éven belüli előre meghatározott tartam lejárata miatt + 10. oszlop Technikai megszűnés + 11. oszlop Egyéb megszűnés

13. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

14. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 14. Növekedés és a 15. Csökkenés oszlopok szolgálnak azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

16. oszlop Záróállomány

16. oszlop Záró állomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások +3. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés -12. oszlop Állományvesztés +13. oszlop Szaporulat + 14. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés -15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés.

42A1D A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, illetőleg változásait kell bemutatni, biztosítási ágazatonként (a díjmentesített szerződések kivételével).

A tábla kitöltése

Az életbiztosítási állomány darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 42A1D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő folyamatos díjas szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is.

A tábla oszlopai

I. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

42A1C tábla kitöltési útmutatója szerint.

3. oszlop Régi állomány Növekedés és

4. oszlop Régi állomány Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlopok szolgálnak, azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

II. oszlop Régi állomány Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

13. oszlop Állományvesztés = 5. oszlop Díjmentesítések + 6. oszlop Visszavásárlások + 7. oszlop Haláleset miatti megszűnés + 8. oszlop Lejáratkori megszűnés + 9. oszlop Törlés díj nemfizetés miatt +10. oszlop A biztosított általi felmondás a 30 napos felmondási jogának érvényesítése miatt + 11. oszlop Technikai megszűnés + 12. oszlop Egyéb megszűnés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelentenie az adatszolgáltatónak. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Növekedés

16. oszlop Új állomány Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 15. Növekedés és a 16. Csökkenés oszlopok szolgálnak, azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záróállomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások +3. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés -13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés -16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

A tábla sorai

42A1D2 CSÉB

42A1B tábla kitöltési útmutatója szerint.

42A1E A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A táblázatban a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevétel és a kárkifizetés bruttó összegét kell bemutatni.

A tábla kitöltése

Az 42A1E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű neméletbiztosítások, illetve nyugdíjbiztosítások darabszámát, díjbevételét és kárkifizetését szerepeltetni kell.

A termékcsoportok esetében a szerződéseket a szerződő KSH besorolása (a gazdálkodási formát leíró statisztikai számjel 13-15. karaktere) szerint kell besorolni (pl. önkormányzati biztosítások soron az önkormányzatok által kötött biztosításokat kell feltüntetni), a statisztikai számjel elemeiről és nomenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleményben illetve a 9003/2002. (SK 6.) KSH közleményben foglaltak alapján.

A tábla sorai

42A1E Tűz, elemi és egyéb vagyoni biztosítások összesen

Azokat a vállalkozói vagyoni kockázatokat, amelyek nem a tűz és elemi kockázatok ágazatba tartoznak (pl. szállítmány ágazatba), ebben a táblában nem kell bemutatni.

42A1E3 Utasbiztosítás

A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések is beleértendőek, mint csoportos biztosítások mutatandók ki.

42A1E4 Nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron azon termékek főbb adatait kell bemutatni, amelyek elérési elemet tartalmaznak (a Bit. szerinti ágazati megbontásban: az elérési életbiztosítás, vegyes életbiztosítás, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, halasztott járadékbiztosítás, valamint az azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás ágazatokba tartoznak) és a biztosított legalább 62 éves életkorában járnak le, illetve ekkor indul meg a járadékbiztosítás.

42A1F Az életbiztosítási ág záró állományának részletezett bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A táblázatban a szerződések hátralevő lejárati ideje szerint, naptári évre számítva (pl. 1998. március 8-án induló 10 éves futamidejű szerződés esetén 2004. év végi jelentésben 4 év van hátra, így az 1. oszlopban szerepeltetendő) kell bemutatni a hatályban lévő szerződéseket darabszám és biztosítási összeg szerinti megbontásban.

A tábla kitöltése

A táblázat 7. oszlopában bemutatott értékeknek soronként meg kell egyezniük a 42A1B táblázat 14. oszlopában bemutatott értékekkel.

A tábla sorai

Biztosítási összeg az egyes ágazatok szerint:

42A1F1112 (Díjvisszatérítéses) elérési biztosítás

Az elérési biztosítás szerint teljesítendő elérési biztosítási összeg.

42A1F1113 Vegyes életbiztosítás

Ha a haláleseti és az elérési biztosítási összeg eltér, akkor az elérési biztosítási összeg

42A1F1114 Term fix életbiztosítások

A lejárati összeg

42A1F1115 Halasztott járadékbiztosítások

Az éves járadékszolgáltatás értéke.

42A1F1116 Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás

Az éves járadékszolgáltatás értéke.

42A1F1117 Baleset és betegség kiegészítő biztosítások

Kiegészítő balesetbiztosítás esetén: egyösszegű kifizetéskor a 100%-hoz tartozó biztosítási összege járadékos kifizetéskor az éves járadékszolgáltatás értéke.

Kiegészítő betegségbiztosítás esetén, például, műtéti térítésnél a választható kategóriák közül a legmagasabb biztosítási összegű kategória biztosítási összege, napidíj esetében a térített napok maximumára számított (összesített) szolgáltatás értéke.

42A1F113 Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

A haláleset esetén fizetendő szolgáltatás a tárgyidőszak végén (például, ha a biztosított befektetési egységeinek x%-ban meghatározott a szolgáltatás, akkor a tárgyidőszak végi záró érték x%-át kell venni, ha ez magasabb az egy összegben meghatározott haláleseti kifizetésnél).

42A1G A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A táblázatban a biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, az aktuális biztosítási összeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni.

A tábla kitöltése

A hitelfedezeti biztosítások alatt a tábla keretein belül a Bit. 2. számú mellékletében megnevezett hagyományos életbiztosításokat, illetve azok kiegészítő elemekkel kombinált típusait kell érteni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás

Az engedményes vagy a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értéke, a felügyeleti adatszolgáltatás 3A táblájának megfelelően. A kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)

A tábla sorai

42A1G1 Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

42A1G2 Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Itt kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél.

42A1G3 Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

Ezen a soron a halasztott tőketörlesztéses konstrukcióba bekapcsolt életbiztosítási szerződések adatait kell bemutatni. Ha a biztosítási termék hitelfedezeti és megtakarítási elemmel is rendelkezik, úgy azt az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások között kell feltüntetni.

42A1G35 Egyéb életbiztosítások

Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

42A2A A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ez a táblázat a biztosító díjbevételét mutatja be biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban. A tábla kitöltésének alapja a Bszkr.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel összesen

A Bszkr. 2. számú melléklet alapján az eredménykimutatás A) 01. sor a) + B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg.

2. oszlop A megszolgált díj

Beszámolási időszakra megszolgált díj: a Bszkr. 2. számú melléklet alapján az eredménykimutatás A)01. sor +B) 01. sora.

8. oszlop Befolyt, pénzügyileg realizált díjbevétel az 1. oszlopból

Itt kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő előírt díjbevételből az adott időszakban befolyt részt. Csak az összesen, valamint az élet üzletág részösszesen és nem élet üzletág részösszesen cellákat kell kitölteni.

9. oszlop Eseti befizetésből származó díjbevétel az 1. oszlopból

Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket. A biztosító díjbevételének ezt a részét az egyszeri díjas díjbevétel oszlopában nem kell bemutatni.

42A2C Jelzáloghitelezés bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A táblában a Bit. 5. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott jelzáloghitelezésre vonatkozó néhány adatot, a hitelszerződésekre vonatkozó állományadatokat és a jelzáloghitel szerződések értékét kell bemutatni. A táblázat második felében külön sorokon kell bemutatni az egyszeri díjas termékekhez kapcsolódó jelzáloghitelezési tevékenységet.

A tábla kitöltése

Jelzáloghitelezés kitöltése: csak a Felügyelet által jóváhagyott, Bit. 68. § (5) szerinti módszertani elvek birtokában lehet a tevékenységet művelni. Amennyiben például egy hitelintézet jelzáloghitelezési tevékenységéhez kapcsolódik a biztosítás, úgy a tevékenységet a megfelelő biztosítási termékeknél kell szerepeltetni.

A tábla oszlopai

9. oszlop Átlagos futamidő

Az adott ágazatban kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódóan nyújtott jelzáloghitelek hátralévő futamidejének számtani átlaga.

42A3A1 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A táblázatban be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes) és az IBNR tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint.

A tábla kitöltése

Amennyiben az IBNR tartalék kért megbontása nem adódik a számítási módszerből, vagy az torz eredményt ad, az adott ágazat és a biztosító sajátosságainak megfelelően kell a megbontást megbecsülni. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni (például egy 1998. december 3-án bekövetkezett káreset a 2004. évről szóló éves adatszolgáltatás esetében 6 éve bekövetkezettnek számít, így az 1. oszlopban kell szerepeltetni).

A tábla oszlopai

12. oszlop Bekövetkezett és bejelentett károkra történt tárgyidőszaki kárkifizetés összesen

= a Bszkr. 2. számú melléklet eredménykimutatás A) 04. sor aa) pont 1. alpont + B) 05. sor aa) pont 1. alpont szerinti összeg.

24. oszlop Függőkár tartalék (tételes) összege + 36. oszlop IBNR tartalék összesen

= a Bszkr. 1. számú melléklet mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok bruttó összeg [aa)+ba)].

39. oszlop Matematikai tartalék összege

= a Bszkr. 1. számú melléklet mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 2. Matematikai tartalékok 2. ca) + 2. da).

A tábla sorai

42A3A11205 Tűz-és elemi károk 42A3A11206 Egyéb vagyoni károk

A tartalék lakossági és vállalati megbontását a biztosító saját nyilvántartása szerint, vagy arányosítással kell bemutatni.

42A3A2 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla célja

A táblázatban be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint egyrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében megtörtént a kárkifizetés, másrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében ajövőben várható kifizetés.

A tábla kitöltése

A tárgyidőszakban részben kifizetett károk esetében az 1-5. oszlopokban, valamint a fennmaradó, várható kárkifizetés miatt a 6-10. oszlopokban is fel kell tüntetni a darabszámot.

42A3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat kell részletezetten bemutatni.

A tábla kitöltése

A részletezés azt jelenti, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt ágazatonként, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A tábla oszlopai

3. oszlop Kiegészítő termékekből fakadó

A táblázat ezen oszlopában a kiegészítő termékként megkötött és a kiegészítő termékből fakadó kárkifizetést és szolgáltatást kell feltüntetni.

12. oszlop

Ebből: részleges visszavásárlás

Itt azoknak a - megelőző oszlopban is bemutatandó - visszavásárlásoknak a számát, illetve a kifizetéseknek az értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.

A tábla sorai

42A3A31115 Halasztott járadékbiztosítás

42A3A31116 Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás

A Halasztott, illetve az azonnal induló vagy már megindult járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

42A3A31117 Baleset és betegség kiegészítő biztosítások

A "Baleset és betegség kiegészítő biztosítások" sorban a csak kiegészítőként köthető módozatok szerepelnek. Azoknál a csak élet ágat művelő biztosítóknál, akik a baleset és betegség biztosításokra is rendelkeznek engedéllyel, az önállóan megkötött baleset és betegség biztosításokat is ezen a soron kell bemutatni. E sor 3. oszlopában kell feltüntetni azon kárkifizetéseket és szolgáltatásokat, melyek a baleset és betegség kiegészítő biztosításokból fakadnak.

42A3A4 Egyes tartalékok viszontbiztosítóra jutó részének bemutatása az egyes biztosítási ágazatokra a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ebben a táblában kell bemutatni, hogy a tárgyév végén a viszontbiztosítóra jutó tartalékrészeken (értelemszerűen tételes függőkár tartalék vagy IBNR) belül mekkora tartalékrész vonatkozik tárgyévben ("Tárgyév" jelű oszlop), tárgyévet megelőző 1. évben ("Tárgyév-1" jelű oszlop), és így tovább, az egyes megelőző években bekövetkezett károkra.

A tábla kitöltése

A viszontbiztosítóra jutó tartalékrész alatt a Bszkr. 1. számú mellékletének "FORRÁSOK" C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok a) tételes függőkár tartalék ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész, illetve C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok b) IBNR tartalék bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész sorainak tartalmát kell érteni.

Amennyiben a táblázatban kért hosszúságú idősor nem áll rendelkezésre, a meglévő hosszúságú idősorral kell feltölteni a táblázatot.

42A3B Járadék-kifizetések a tárgyidőszakban

A tábla célja, a tábla kitöltése

Ebben a táblázatban kell kimutatni a járadékosok számát és az adott évben kifizetett járadék összegét, ági, életbiztosítási ágazati, valamint a kötelező gépjárműfelelősség-biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások megbontásban.

42A4A A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító igazgatási, szerzési, kárrendezési és befektetési költségeit kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adatainak a Gfbtv. alapján számított adatokkal kell megegyezni, aBit. 105. § (2) bekezdésén alapulva.

A tábla oszlopai

4. oszlop Szerzési költség összesen

A Bszkr. 2. számú melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor a) +/- b) pont + B) 11. sor a) +/- b) pontjából.

5. oszlop Igazgatási költség

A Bszkr. 2. számú melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor c) pont + B)ll.sor c) pontjából.

6. oszlop Kárrendezési költség

Ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetését kell érteni, a Bszkr. 2. számú melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 04. sor ab) pont + B)05. sor ab) pontjából.

7. oszlop Befektetési költség

A biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten rendelhető költségek.

42A5AA A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5AB A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A tábla célja

Ezek a táblázatok a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak.

A tábla kitöltése

Belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de EGT tagországbeli székhellyel rendelkező biztosító;

EGT-n kívüli: Nem magyarországi és nem más EGT tagországbeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

A 42A5AA és 42A5AB táblák, valamint az eredménykimutatás közötti összefüggések

A viszontbiztosítónak átadott díj:

42A5AA 1. sor 1. oszlop + 42A5AB 1. sor 1. oszlop = a Bszkr. 2. számú melléklete alapján eredménykimutatás A)01. sor b) pont + B)01. sor b) pont.

A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:

42A5AA 1. sor 2. oszlop + 42A5AB 1. sor 2. oszlop = a Bszkr. 2. számú melléklete alapján eredménykimutatás A) 09. sor d) pont + B)ll.sor d) pont.

A viszontbiztosító kármegtérítése:

42A5AA 1. sor 3. oszlop + 42A5AB 1. sor 3. oszlop = a Bszkr. 2. számú melléklete alapján eredménykimutatás A) 04. sor aa) 2. pont + B)05. sor aa) 2. pont.

42A5AC A passzív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A tábla célja, a tábla kitöltése

A viszontbiztosítókat fontossági sorrendben (a viszontbiztosítási díj nagysága szerint csökkenő sorrendben), honosságuk megjelölésével kell megadni.

Az összes viszontbiztosítási partnernek fizetett viszontbiztosítási díj 1%-a alatti viszontbiztosítási partnerek adatait a nem részletezett sorban kell szerepeltetni.

A tábla oszlopai

17. oszlop A viszontbiztosító minősítése

A minősítő cég által adott osztályzat.

18. oszlop A minősítő cég neve

A minősítő cég rövid nevét elegendő feltüntetni (pl. S&P, AmBest, Moodys)

19. oszlop Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész a biztosítástechnikai tartalékból

Az adott viszontbiztosítóra jutó összes tartalékrész, beleértve a követelésként a mérleg eszközoldalán megjelenő díjtartalékot és a mérleg forrásoldalán a bruttó tartalékokból levonandó, viszontbiztosítóra jutó tartalékrészt is.

A tábla sorai

42A5AC1 Mindösszesen

A tábla ezen sorában bemutatott viszontbiztosítási díjnak meg kell egyeznie a 42A5AA és a 42A5AB táblázatokban bemutatott viszontbiztosítónak átadott díjak összegével.

42A5BA Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5BB Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A tábla célja

Ezek a táblázatok a biztosító aktív viszontbiztosításainak a bemutatására szolgálnak.

A tábla kitöltése

Belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de EGT tagországbeli székhellyel rendelkező biztosító;

EGT-n kívüli: Nem magyarországi és nem más EGT tagországbeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

42A5BC tábla Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A tábla célja, a tábla kitöltése

A direktbiztosítókat a viszontbiztosítási díj nagysága szerint, honosságuk megjelölésével, fontossági (díjbevétel nagysága szerintit csökkenő) sorrendben kell megadni.

A 42A5BC tábla összesen sorában bemutatott kapott viszontbiztosítási díjnak meg kell egyeznie a 42A5BA és a 42A5BB táblázatokban bemutatott direkt biztosítótól kapott díjak összegével.

Megképzett tartalék: az adott cedens biztosítóval kötött aktív viszontbiztosítási ügyletek kapcsán megképzett biztosítástechnikai tartalékok összege.

42A8A A tartalékok bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A biztosítástechnikai tartalékokat és a tartalékok fedezetét képező (mögötte álló) portfoliók értékeit kell bemutatni ebben a táblában élet-, nem életbiztosítási ági megbontásban, valamint a matematikai tartalékra vonatkozóan a tartalék és fedezetének hátralévő átlagos futamidejét kell feltüntetni.

Hátralévő átlagos futamidő: a Tpt. 5. § 56. pontja alapján, két tizedesre kerekítve.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

A 42A8A1 - 42A8A15 sorokban nem életági tartalékok esetében a nettó tartaléknak, életbiztosítások esetében a kockázati életbiztosítások tartalékain kívüli bruttó tartaléknak a mérlegértékét kell kimutatni.

42A8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás D (41A24) sor 2. oszlop értékével.

42A8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C (41A23) sor 2. oszlop értékével.

42A8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok nem életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C (41A23) sor 3. oszlop értékével.

42A8A12 sor Matematikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás Cl (41A231) sor 2. oszlop értékével.

42A8A12 sor Matematikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás Cl (41A231) sor 3. oszlop értékével.

42A8A13 sor Függőkár tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C2 (41A232) sor 2. oszlop értékével.

42A8A13 sor Függőkár tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C2 (41A232) sor 3. oszlop értékével.

42A8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C3 (41A233) sor 2. oszlop értékével.

42A8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok nem életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C3 (41A233) sor 3. oszlop értékével.

42A8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 (41A234+41A235+ 41A236) sor 2. oszlop értékével.

42A8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 (41A234+41A235+ 41A236) sor 3. oszlop értékével.

42A8B1 Nagy károk tartalékának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A nagy károk tartalékának képzését és felhasználását kell ebben a táblázatban ismertetni.

A tábla kitöltése

42A8B115 sor Egyéb

Azon nagykockázatokra képzett tartalék, amelyek nem sorolhatók a Tartalékrendelet 13.§(2) bekezdés a)-d) pontja szerinti kockázatokhoz.

42A8B2 A nagy kockázatok főbb adatainak bemutatása

A tábla célja

Ezt a táblázatot a nagy kockázatok és nagy károk határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet előírása szerint, a nagy kockázatokra vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

1. oszlop Szerződésszám

A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat Szerződésszám oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.

2. oszlop Biztosítási összeg

A megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg, ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.

3-5. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifizetett károk darabszáma az előző időszakokban, illetve a tárgyidőszakban bekövetkezett károk szerinti bontásban.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

6-7. oszlop Függő (nyitott) károk darabszáma

A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos, bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

8-10. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

A 3-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok bemutatása" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

11-12. oszlop Függő (nyitott) károk becsült kárkifizetése

A 6-7. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

42A8B3 Nagy károk főbb adatainak bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ezt a táblázatot a nagy kockázatok és nagy károk határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet előírása szerint, a nagy károkra vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla kitöltése

1-3. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett nagy károk darabszáma

A nagy károk fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifizetett károk darabszáma az előző időszakokban, illetve a tárgyidőszakban bekövetkezett károk szerinti bontásban.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

4- 5. oszlop Függő (nyitott) nagy károk darabszáma

A nagy károk fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos, bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

6- 8. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

Azl-3. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk bemutatása" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

9- 10. oszlop Függő (nyitott) nagy károk becsült kárkifizetése

A 4-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó táblázat oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

42A8E A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett tartalékok bemutatása. Az eszközalapokon felül be kell mutatni, például a kockázati részre képzett matematikai tartalékot, az esetlegesen kiígért hozamra vonatkozóan képzett tartalékrészeket stb.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A8E4 sor Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

Ebbe a sorba a Bit-ben és a Tartalékrendeletben felsorolt elemek értendőek, lásd még a mérleghivatkozást a 48B8A tábla kitöltési útmutatójánál.

42A8E5 sor További biztosítástechnikai tartalékok

Ezen a soron kell megjeleníteni az előző sorokban nem nevesített tartalékokat.

A tábla oszlopai

A tartalék záró értékéből külön oszlopban kell bemutatni a Bit. 132. § (6) bekezdése szerinti tőkegaranciát, illetve tőke- és hozamgaranciát tartalmazó termékek, valamint a Bit. 132. § (7) bekezdése szerinti tőkevédett, illetve tőke- és hozamvédett termékek tartalékait.

42A9A1 Kimutatás a biztosító befektetéseiről

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetéseit (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközeit, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A táblázatban a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni.

A fedezeti portfolió értékének legalább a fedezett tartalék mértékét el kell érnie, de azt meg is haladhatja, kivéve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának esetében.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A9A12 sor Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény

A sor értelmezésénél a Bit. 137. § (3) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

Tőzsdén nem jegyzett diszkont kincstárjegyek szerepeltetése a 9A tábla részletező soraiban: mind a 42A9A12 Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény sorban, mind a 42A9A14 Szabályozott papírpiacra be nem vezetett kötvények sorban szerepeltetni kell az értéküket.

Az önkormányzati kötvényeket az Egyéb soron kell szerepeltetni.

42A9A15 ÁÉKBV befektetési jegyek részösszesen

A Batv. 3.§1. pont szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42A9B2 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól

A tábla célja

Ez a táblázat azon befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

1. oszlop Az alapok nevei

Az alapok elnevezését ebben az oszlopban kell megadni.

2. oszlop Alapok azonosító kódja

A tábla ezen oszlopa az eszközalapok azonosító kódját tartalmazza. A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód. Ugyanazt az eszközalapot mindig azonos kódszámmal kell jelölni, új eszközalapba történő befektetéskor a biztosítónak új azonosító kódot kell alkalmaznia. Megszűnt eszközalap kódja ismételten nem használható fel.

A kód kialakításakor az intézménynek képeznie kell egy hat jegyű azonosítót, melynek első 2 karaktere egyértelműen utal a biztosító nevére, amit közvetlenül követ egy négy számjegyből álló kombináció. Amennyiben több intézmény nevének azonos a két kezdőbetűje, úgy javasolt az első kezdőbetűt követően egy jellegzetes további betű alkalmazása.

A tábla sorai

42A9B220011 sor Könyv szerinti érték

Piaci érték aBszkr. 4. § (8) bekezdése alapján.

5. oszlop Összesen

Megegyezik a Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Eszközök C. pont A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával.

42A9D Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező, a 42A9A táblában bemutatott befektetésein (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközein elért hozamot, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam, azaz a könyv szerinti hozam értendő alatta, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek, vagy árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva (ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege).

Adott kötvény hozamát mindig a kötvény által meghatározott sorban kell együttesen kimutatni. Az időben elhatárolt kamatokat is ugyanazon a soron kell szerepeltetni, nem az elhatárolt kamatok, bérleti díjak részösszesen soron.

42A9F A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ez a táblázat a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A9F11 sor Matematikai tartalék pénz- és tőkepiaci eszközökben 42A9F12 sor Matematikai tartalék egyéb eszközökben

A matematikai tartalék esetében a fedezetbe vont eszközök portfoliójára kell a számításokat elvégezni.

Az ügyfeleknek garantált hozamot az élet és nem-élet ági matematikai tartalékok azon részére kell számítani, ahol a biztosító hozamot ígér, beleértve a technikai kamatlábat is, mint minimális garantált hozamot és az időszakosan változó hozamígéretet is.

A számított értéket a táblázat pénz- és tőkepiaci eszközök sorában kell feltüntetni. Ez nem jelenti azt, hogy a fedezeti eszközök alapján kell számítani, leválasztva a pénz- és tőkepiaci eszközöket, hanem kizárólag a tartalékok szerint.

A matematikai tartalékok azon részét, amelyre nem történik hozamígéret, nem kell bevonni a számításokba, így azokat sem, ahol nincs technikai kamatláb vagy hozamígéret, azaz a befektetések kockázatát az ügyfél viseli.

A matematikai tartalékokra számított átlagos garantált hozam tárgyidőszakon belül változhat. A változások kezelését is az időszakon belül átlagolással kell megoldani. Az időben történő átlagoláshoz használt módszer megválasztásánál negyedévről negyedévre következetesen kell eljárni.

42A9F21 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénz és tőkepiaci eszközökben

42A9F22 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok egyéb eszközökben

A biztosítástechnikai tartalékok sorokban a biztosító összes biztosítástechnikai tartaléka (matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli) állományát fedező portfoliót kell bemutatni.

42A9F3 sor A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében (42A9F3 sortól) alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Alapok nevei

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni.

2. oszlop A portfólió értéke az időszak elején és 3. oszlop A portfólió értéke az időszak végén

Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni.

4. oszlop A befektetési állomány változása (nettó)

A nettó állományváltozás megegyezik a portfolió bevételeivel mínusz kiadásaival az értékelési időszakban.

5. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó)

ahol

CF = nettó be- ill. kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T = az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

6. oszlop Számláló

Portfolió értéke az időszak végén mínusz Portfolió értéke az időszak elején mínusz Nettó állományváltozás.

7. oszlop Nevező

Portfolió értéke az időszak elején plusz Idővel súlyozott állományváltozás.

8. oszlop A portfolió tárgyidőszaki hozama (%)

[(Portfolió értéke az időszak végén - Portfolió értéke az időszak elején - Nettó ÁV) / (Portfolió értéke az időszak elején + Idővel súlyozott ÁV)] *100

9. oszlop A portfolió évesített hozama (%)

(A portfolió tárgyidőszaki hozama) * 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

10. oszlop A tárgyidőszak eleje (t-1)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

11. oszlop A tárgyidőszak vége (t)

A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

12. oszlop Referencia hozam (%)

A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó hozamelvárás.

13. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált hozam a tárgyidőszakra vonatkozóan.

Referencia index: a portfoliókezelési (vagyonkezelési), vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja éves hozamszámítással.

A piaci hozamszámításnak a hagyományos portfoliók esetében a Batv. 23. § (3) bekezdésében foglalt elveken kell alapulnia. A biztosítónak belső szabályzatában szükséges rögzítenie, hogy az eszközök piaci árazásakor mely forrásból származó, milyen árakkal számolja az adott portfolió piaci értékét.

42A9H A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei

A tábla célja, a tábla kitöltése

Ebben a táblában kell jelenteni a Bszt. 4. § (2) bekezdés 25., 26., 43. és 44. pontjában definiált tevékenységek végzésével megbízott szolgáltatási partnereit. Amennyiben a biztosító nyitott szállítási ügyleteket is igénybe vesz, úgy ennek a bejelentésnek azon befektetési szolgáltató megnevezését is tartalmaznia kell, ahol közvetlenül az ügyletet kötik.

42A10A Kimutatás az ingatlanbefektetésekről a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A biztosító ingatlanainak bemutatására szolgál a táblázat.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A10A111 sor Ebből: matematikai tartalék fedezetbe vont rész

Külön soron is (részletező sorként) kell feltüntetni a matematikai tartalék fedezetére bevont, saját használatban lévő ingatlanok állományát, állományváltozását, és hozamát.

42A13A A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A biztosító személyi állományának bemutatására szolgál ez a táblázat.

A tábla kitöltése

Hálózat: minden olyan egységet, amely a központon kívüli, pl.: fiók, kirendeltség stb. A többes ügynökök és az alkuszok adatait a Hálózat részben kell kimutatni.

A tábla sorai

42A13A111 sor Felső vezetés

Ide sorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető, vezető orvos és belső ellenőr, és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.

42A13A114 sor Üzleti dolgozók

Ide sorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők).

42A13A121 Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak

Idetartoznak a szerződéssel, megbízással (nem a biztosítóval fennálló munkaviszonyban foglalkoztatott) dolgozó munkatársak (pl. felügyelőbizottság tagjai, orvosok, szakértők, egyéb választott - külföldi - tisztségviselők).

A 42A13A121 Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak és a 42A13A1221 Egyéni vállalkozó sorokban a számított létszámot kell közölni.

A tábla oszlopai

1. és 5. oszlop

Létszám: Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.

2. és 6. oszlop

Bérköltség: itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Szmt. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

42A14B A perek és az azokra történt kifizetések, megtérülések a tárgyidőszak folyamán

A tábla célja

Ebben a táblázat a tárgyidőszak peres ügyeit kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

Pervesztés: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 81. §-a szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legfeljebb 49% mértékben pervesztes ügyeket.

Pernyerés: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 81. §-a szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legalább 50% mértékben pernyertes ügyeket.

A táblázatban fel kell tüntetni a tárgyévben indított és a tárgyévben lezárt pereket is.

Azokat a MABISZ által kezdeményezett pereket, amelyekben a biztosító érintett, úgy kell tekinteni az előbbiek vonatkozásában, mintha a biztosító indította volna.

A tábla oszlopai

1-3. oszlop

Ebben az esetben a biztosító által kezdeményezett perek megnyerése, ill. elvesztése a biztosító szemszögéből értelmezendő.

4-6. oszlop

Ezekben az oszlopokban az ügyfelek által kezdeményezett perek esetében a pervesztést és pernyerést az ügyfél szemszögéből kell megjelölni.

42A15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem élet ág

A tábla célja

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete A) részének megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3)-(4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ág 1-2. (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások minimális szavatoló tőke számítását szintén ebben a táblázatban kötelesek bemutatni.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A15A107 és 42A15A108 sorok, illetve 42A15A128 és 42A15A129 sorok

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euróösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 9/A. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket a Felügyelet honlapján minden év végén közzéteszi.

42A15A2 A károk részletezése (az elmúlt üzleti év káradatai a nem élet ágban)

A tábla célja

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete A) rész 32-35. pontjainak megfelelően.

A tábla kitöltése

Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3)-(4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a neméletbiztosítási ág 1-2. (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások káradatainak részletezését szintén ebben a táblázatban kötelesek bemutatni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj=bj1/3 + l,5bj2+bj3.

42A15B1 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

A tábla célja

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete B) részének megfelelően.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A14B101 sor Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (L)

A sor értéke a 42A15B102 sor Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (L1), a 42A15B114 sor Az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (L2), illetve a 42A15B115 sor A befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet (L3) összegeként adódik.

42A15B107 sor Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, második eredmény (R2)

A 42A15B108-42A15B111 sorok alapján számítandó a következő képlet szerint:

R2 = (0,003 s1 + 0,0015 s2 + 0,001 s3) . e.

42A15B2 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázatai

A tábla célja

Ebben a táblázatban az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő neméletbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklet B) 14., illetve A) 1-44. pontjainak megfelelően; az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla kitöltése

42A15B207 és 42A15B208 sorok, illetve 42A15B228 és 42A15B229 sorok

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euróösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 9/A. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket a Felügyelet honlapján minden év végén közzéteszi.

42A15B3 A károk részletezése (az elmúlt üzleti év káradatai az élet ág kiegészítő' nem életbiztosítási kockázataira)

A tábla célja

Ebben a táblázatban az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő neméletbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklet A) rész 32-35. pontjainak megfelelően.

A tábla kitöltése

Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni, az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj = bj1/3 + 1,5bj2 + bj3.

42A15C Összefoglaló táblázat a tőkeszükségletről

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42A15A1 és 42A15B1 táblák, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 126-127. §, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 125. § alapján kell bemutatni.

Az élet és a nem-élet ág együttes művelésére engedélyt kapott biztosítók esetében az egyes ágak Bit. 126-127. § szerinti minimális biztonsági tőkéjét az egyes ágaknál kell bemutatni, függetlenül a Bit. 64. § (5) bekezdésében foglaltaktól.

42A15D Szavatoló tőke a tárgyév végén

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a Bit. 123-124. §-ának megfelelően.

A tábla kitöltése

Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3)-(4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ág 1-2. (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, a Bit. 64. § (5) bekezdése alapján teljes rendelkezésre álló szavatoló tőkéjüket, illetve annak minden elemét az "Életbiztosítási ág" oszlopban kötelesek bemutatni. Ilyen esetben az ebben az oszlopban kimutatott rendelkezésre álló szavatoló tőkének kell fedeznie a biztosító teljes tőkeszükségletét.

A tábla sorai

42A15D101 sor Befizetett jegyzett tőke a befizetett osztalékelsőbbségi részvény nélkül

Biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a Bit. 123. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek.

42A15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke és az osztalékelsőbbségi részvény figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből és az osztalékelsőbbségi részvényből a Bit. 123. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42A15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a Bit. 123. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42A15D1072-42A15D10722 sorok

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a Bit. 123. § (4) bekezdés a)-h) pontjaiban foglalt feltételeknek.

42A15D110 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

A levonandó diszkontálási különbözetet a nem-élet ágra, a Bit. 124. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

42A17A1 Bevételi adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

A tábla célja

Ebben a táblázatban, megfelelve az Európai Unió statisztikai adatgyűjtéséből adódó követelményeknek, a főbb bevételi adatokat földrajzi megbontásban kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A17A111 sor Közvetlen bruttó díjbevétel összesen

A sor tartalmazza a biztosítási szerződésekből származó összes közvetlen bruttó biztosítási díjbevételt, melyet a következők szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein), valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A1111 sor Közvetlen bruttó díjbevétel, a letelepedés joga alapján szerzett üzlet

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a más országokban működő fiókok bruttó díjbevételét kell bontani a következők szerint: az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A1112 sor Közvetlen bruttó díjbevétel, a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján szerzett üzlet

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a bruttó díjbevételt a más államokba nyújtott szolgáltatás szabadsága alapján bontani kell a következők szerint: az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A112 sor Bruttó aktív viszontbiztosítási díjbevétel

A székhely szerinti tagállam szempontjából a bruttó aktív viszontbiztosítási díjbevételt bontani kell a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosításba adó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A12 sor Bruttó (passzív) viszontbiztosításba adott díj

A székhely szerinti tagállam szempontjából a viszontbiztosítók bruttó díjbevételből való részesedését bontani kell a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A13 sor Fiókok száma

A 92/49/EGK és a 92/96/EGK irányelvek szerint meghatározott külföldi fiókok számát tartalmazza a következő bontásban: saját országon kívüli egyes EU, EGT országok, Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A2 Kárkifizetési adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

A tábla célja

Ebben a táblázatban, megfelelve az Európai Unió statisztikai adatgyűjtéséből adódó követelményeknek, a főbb kárkifizetési adatokat földrajzi megbontásban kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A17A211 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés összesen

E sor tartalmazza a biztosítási szerződések alapján teljesített Közvetlen bruttó kárkifizetést, melyet a következők szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein), valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A2111 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés a letelepedés joga lapján szerzett üzlet után

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a más országokban működő fiókok bruttó kárkifizetését kell bontani a következők szerint: az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A2112 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés a letelepedés joga alapján szerzett üzlet után

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a bruttó kárkifizetést a más államokba nyújtott szolgáltatás szabadsága alapján kell bontani a következők szerint: az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A212 sor Aktív viszontbiztosítással kapcsolatban történt kárkifizetés

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából az aktív viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos kárkifizetést kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosításba adó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A22 sor Passzív viszontbiztosítással kapcsolatban befolyt kárbevétel

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából a passzív viszontbiztosítási tevékenység következtében befolyt kárbevételt (=bevétel kármegtérülésből) kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A23 sor Bevételek kármegtérülésekből (nem viszontbiztosítással kapcsolatos)

A sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából a nem viszontbiztosítási tevékenység következtében befolyt kárbevételt (=bevétel kármegtérülésből) kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17B Élet ágazatok bemutatása egyéni és csoportos szerződések megbontásban

A tábla célja, a tábla kitöltése

Ebben a táblázatban, megfelelve az Európai Unió statisztikai adatgyűjtéséből adódó követelményeknek, az életbiztosítási szerződések főbb adatait egyéni és csoportos szerződések, illetve díj-visszatérítéses és nem díj-visszatérítéses szerződések megbontásban kell bemutatni.

Díj-visszatérítéses szerződésnek tekintendők azon szerződések, amelyek esetében a szerződési feltételek alapján a biztosítottat (szerződőt, kedvezményezettet) a biztosító tárgyévi, illetve tárgyévet megelőző évei eredményéből visszajuttatás (visszafizetés, díjjóváírás, többletszolgáltatás) illeti meg.

42A17D Külföldi kockázatvállalások főbb adatai

A tábla célja

Ebben a táblázatban, megfelelve az OECD statisztikai adatgyűjtéséből adódó követelményeknek, a külföldi kockázatvállalások főbb adatait kell megadni.

Külföldi kockázatvállalás alatt a belföldön kötött, határon kívüli kockázatvállalást kell érteni. A kötelezettségvállalás "helyének" meghatározása a Bit. 3. § 36. pontja szerint alkalmazandó.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A17D4 sor Bruttó működési költségek

Bruttó működési költségek = szerzési költségek + elhatárolt szerzési költségek változása + igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével).

42A18 Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások kiegészítő adatai

A tábla célja

Ebben a táblázatban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatos adatokat kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A181-42A1811 Díjkövetelés sorok

42A182-42A1822 Függő, beazonosítatlan tételek állománya sorok

42A184-42A186 Tartalékok (tételes, IBNR, járadéktartalék) sorok

Az értékeket tárgyidőszak végi állapotnak megfelelően kell szerepeltetni. A tartalékok értékét és a kárkifizetések összegét bruttó értékként kell kimutatni.

42A187 sor Tárgyidőszakban újonnan képzett járadéktartalék

A járadéktartalék záró értékének az a része, amelyet a tárgyidőszakban újonnan járadékosokká váltak számára képeztek meg.

A tábla oszlopai

2. oszlop Darab

A darabszámok esetében az adott érték mögött lévő állomány nagyságát kell feltüntetni. A függő, beazonosítatlan tételek esetében a beérkezett, de még nem beazonosított, szerződésre nem könyvelt díjbefizetések összegét és az ilyen tételek számát kell bemutatni.

42A20 A nemek szerinti eltérő' díjak és szolgáltatások alapjául szolgáló arányos statisztikák bemutatása a tárgyidőszak végén (%)

A tábla célja

A táblázatban azon hatályban lévő szerződések kockázatértékelésében használt statisztikák nemek szerinti arányát (női/férfi) kell bemutatni kor- és termékcsoportonként, melyeknek díja és/vagy szolgáltatása nemek szerint eltérő.

A tábla kitöltése

A táblázatban termékenkénti adatokat kell szerepeltetni, összevontan (termékcsoportra) akkor lehet az arányokat bemutatni, ha a termékcsoport fő kockázatának díjkalkulációjában a nemek szerinti paraméter-arány a csoporton belül azonos.

Az ágazati besorolás alatt a Bit 1. és 2. számú mellékletében szereplő ágazati besorolásokat kell alkalmazni. Ha egy termék (csoport) több ágazatot is érint, akkor az összes érintett ágazatot fel kell sorolni.

A korcsoportonkénti kockázati paraméterek aránya a díjkalkuláció során használt statisztikai adatok (káradatok, vagy halandóság) korcsoportonkénti átlagának hányadosát jelenti. (A Bit. 96/A. §-a szerint csak abban az esetben alkalmazhat nemek szerint eltérő díjat vagy szolgáltatást a biztosító, ha azt releváns és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal alá tudja támasztani.)

Amennyiben a nemek közt nem az életkori, hanem egyéb sajátosságok döntenek, e paraméter megnevezése, és az alkalmazott arány feltüntetése szükséges.

A statisztikák forrása lehet KSH, saját gyűjtés, vagy külső cég által a biztosító számára gyűjtött, készített adatbázis a vonatkozási év megjelölésével.

BIZTAD Biztosítók által fizetendő felügyeleti alapdíj (éves)

A tábla célja

A biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet, biztosító egyesület által fizetendő felügyeleti alapdíj éves mértéke az alapdíjegység és a Bit. 207. § (4) bekezdés a)-c) pontjai által meghatározott szorzószám (részvénytársaság: 40, szövetkezet: 4, egyesület: 2) szorzata.

A tábla kitöltése

Az adatokat ezer forintban kell szerepeltetni.

A felügyeleti díj fizetésére kötelezett a felügyeleti alapdíj számításáról szóló éves bevallást elkülönítetten, a tárgyévjanuár 31. napjáig köteles eljuttatni a Felügyelet részére.

42AM Mérleg

A tábla célja, a tábla kitöltése

A Bit. 147. § (1) bekezdésének megfelelően az éves beszámoló mérlegét számítógépes feldolgozásra alkalmas módon ezen tábla kitöltésével is teljesíteni kell.

Az éves beszámoló mérlegének formája és tartalma a Bszkr. 1. számú melléklete szerint értendő és alkalmazandó.

42AE Eredménykimutatás

A tábla célja, a tábla kitöltése

A Bit. 147. § (1) bekezdésének megfelelően az éves beszámoló eredménykimutatását számítógépes feldolgozásra alkalmas módon ezen tábla kitöltésével is teljesíteni kell.

Az éves beszámoló eredménykimutatásának formája és tartalma a Bszkr. 2. számú melléklete szerint értendő és alkalmazandó.

41VE Vezető életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla célja, a tábla kitöltése

E táblában kell bemutatni a biztosító ágazati díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is, az eredménykimutatás bontásának megfelelően. Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

41VN Vezető nem életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla célja, a tábla kitöltése

E táblában kell bemutatni a biztosító ágazati díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is, az eredménykimutatás bontásának megfelelően. Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

III. RÉSZ

A BIZTOSÍTÓ KISEGYESÜLET ÉVES FELÜGYELETI JELENTÉSE

Általános szabályok

E jelentést azon biztosítónak kell elkészítenie, mely megfelel a Bit. 126. § (4) bekezdés b) pontjában és a Bszkr. 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak. Azon egyesületi formában működő biztosító, amely megfelel a Bit. 126. § (4) bekezdés b) pontjában és a Bszkr. 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak, de a Bit. 3. § (1) bekezdés 24. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatást végez, teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett, hasonlóan a biztosító részvénytársasághoz.

A táblázatoknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

42C1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla célja

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződések darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

A tábla kitöltése

Az adatoknak tartalmazniuk kell mind a folyamatos, az egyszeri díjas szerződéseket, valamint a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is. Az éven belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állomány vesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

4. oszlop Törlés érdekmúlás, egyéb megszűnés miatt

Idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés is.

Amennyiben a biztosító a megadott szempontok szerint az állományvesztést nem tudja megbontani, azt isa4. oszlopban, egy összegben kell szerepeltetni.

42C2A Díjbevétel, kárkifizetés, viszontbiztosításba adott díjbevétel és viszontbiztosítói kármegtérítés biztosítási ágazatonként

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító tárgyidőszaki díjbevételét, kárkifizetését, viszontbiztosításba adott díjbevételét és viszontbiztosítói kárkifizetését kell bemutatni kockázati csoportonként.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel

A Bszkr. 3. számú melléklete alapján Eredménykimutatás 01.a) sora.

2. oszlop Viszontbiztosításba adott díjbevétel (passzív)

A Bszkr. 3. számú melléklete alapján Eredménykimutatás 01. b) sora.

3. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetések összesen

A Bszkr. 3. számú melléklete alapján Eredménykimutatás 04. aa) sor 1. pont szerinti összeg.

4. oszlop A viszontbiztosító kármegtérítése

A Bszkr. 3. számú melléklete alapján Eredménykimutatás 04. aa) sor 2. pont szerinti összeg.

42C9A Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseiről

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetéseit és saját eszközeit kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A táblázatban a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni, azaz az eszközök könyv szerinti értékét kell feltüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Összesen

1. oszlop A biztosító befektetéseinek összege = 2. oszlop Biztosítástechnikai tartalékok fedezete + 3. oszlop A biztosító saját eszközei

A tábla sorai

42C9A5 ÁEKBV befektetési jegyek részösszesen

A Batv. 3. § 1. pont szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42C9D Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseinek hozamáról

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetésein és a saját eszközein elért hozamot kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam értendő alatta, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek, illetve árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. Ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege.

A tábla oszlopai

1. oszlop Tárgyidőszaki hozam összesen

1. oszlop Tárgyidőszaki hozam összesen = 2. oszlop Biztosítástechnikai tartalékok fedezetén elért hozam + 3. oszlop A biztosító saját eszközein elért hozam.

42C15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem élet ág

tábla célja

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni. A számítás a Bit. 8. számú mellékletében előírtak szerint történik, azzal az egyszerűsítéssel, hogy a díjbevételre vonatkozó felső határ miatt az első eredmény számításánál nem kell a Bit. 8. számú melléklete A) részének 9. pontja szerinti összeget felbontani a1 és a2összetevőkre; továbbá a Bit. 8. számú melléklete A) részének 12-17., 3335., 38-40., illetve 41-43. pontjai szerinti felbontást nem kell elvégezni.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42C15A101 sor - 42C15A105 sor

A Bit. 8. számú melléklet A) része 1-5. sorának megfelelően kell kitölteni.

42C15A106 sor Első eredmény (bevételi index)

Az első számú eredmény képlete: Ei = 0,18-a-c, ahol "a" a 42C15A107 sor szerinti érték, "c" pedig a 42C15A110 sorban kiszámolt saját megtartási arányszám.

42C15A108 sor Aggregált tárgyévi bruttó díjelőírás

A tárgyévi teljes bruttó díjelőírás, levonva viszont a törölt díjakat.

42C15A109 sor Aggregált tárgyévi bruttó megszolgált díj

A tárgyévre eső teljes bruttó megszolgált díj, levonva viszont a törölt díjakat.

42C15A110 sor - 42C15A123 sor

A Bit. 8. számú melléklete A) része 18-31. sorának megfelelően kell kitölteni. A második eredmény számolásánál szereplő c tényező megegyezik a 42C15A110 sorban kiszámolt saját megtartási arányszámmal.

42C15A120 sor - 42C15A121 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni.

42C15A2 A károk részletezése (az elmúlt k üzleti év káradatai a nem élet ágban)

A tábla célja, a tábla kitöltése

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kifizetési adatok részletezését kell bemutatni. Az átlagolási időszak minden évére a bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értékét kell megadni. A 18. ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni.

42C15C Összefoglaló táblázat a tőkeszükségletről

A tábla célja, a tábla kitöltése

Ebben a táblázatban a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni: a minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42C15A1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 126-127. §, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 125. § alapján kell figyelembe venni.

42C15D Szavatoló tőke a tárgyév végén

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a Bit. 123-124. §-ának megfelelően.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42C15D101 sor Tényleges alaptőke

Ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a Bit. 123. § (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt feltételek.

42C15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből (11. sor) a Bit. 123. § (3) bekezdés alapján figyelembe vehető összeg.

42C15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a Bit. 123. § (4) bekezdés alapján kell meghatározni.

42C15D1072 sor - 42C15D10722 sor

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a Bit. 123. § (4) bekezdés a)-h) pontjaiban foglalt feltételeknek.

42C15D109 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

A levonandó diszkontálási különbözetet a nem-élet ágra, a Bit. 124. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

BIZTAD Biztosítók által fizetendő alapdíj (éves)

A tábla célja

A biztosító egyesület által fizetendő alapdíj éves mértéke az alapdíjegység és a Bit. 207. § (4) bekezdés d) pontja által meghatározott szorzószám szorzata.

Azon biztosító egyesület esetében, amelynek éves díjbevétele és tagsági hozzájárulásának együttes összege nem éri el a Bit. 126. § (4) bekezdés bf) alpontjában meghatározott összeget (125 millió forintot), a szorzószám 0,5.

A tábla kitöltése

Az adatokat ezer forintban kell megadni.

41C Egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása (biztosító egyesületek)

A tábla célja, a tábla kitöltése

A Bit. 147. § (1) bekezdésének megfelelően az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatását számítógépes feldolgozásra alkalmas módon ezen tábla kitöltésével is teljesíteni kell.

Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának formája és tartalma a Bszkr. 3. számú melléklete szerint értendő és alkalmazandó.

41D Egyszerűsített mérleg (biztosító egyesületek)

A tábla célja, a tábla kitöltése

A Bit. 147. § (1) bekezdésének megfelelően az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét számítógépes feldolgozásra alkalmas módon ezen tábla kitöltésével is teljesíteni kell.

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének formája és tartalma a Bszkr. 1. számú melléklete, valamint ugyanezen rendelet 3. §(2) bekezdése szerint értendő és alkalmazandó.

IV. RÉSZ[7]

BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK ÉS NAGYEGYESÜLETEK NEGYEDÉVES FELÜGYELETI JELENTÉSE

A negyedéves jelentés kitöltése

Általános szabályok

A táblázatoknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk. Tárgyidőszakon a tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszak értendő (flow-jellegű, kumulált adatok, amelyek nem csak az utolsó negyedév, hanem a teljes időszak adatát jelentik). Az adatszolgáltatásban életbiztosítási ágazatként a Bit 2. számú mellékletében római számokkal szereplő "termékcsoportok" tekintendőek.

A 42B1B és 42B1D táblázatokban, valamint a 42B2A, 42B3A1, 42B3A2, 42B3A3 és 42B14A táblázatok életbiztosítási részeiben az életághoz kapcsolódó összes (nemcsak a Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos) baleset és betegség kiegészítő biztosítással kapcsolatos adatok külön soron, a "Hagyományos életbiztosítások" alatt, a Baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kerülnek bemutatásra.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit a főbiztosítástól leválasztva kell kimutatni. Ez azt jelenti, hogy a 42B1D táblázatban, a 42B2A és 42B3A1 és 42B3A3 táblázatok életbiztosítási részeiben a baleset és betegség kiegészítő biztosítások ezen adatai külön soron (megfelelve a Bit. 2. számú mellékletében szereplő struktúrának, és alátámasztva az életbiztosítási szavatoló tőke számítás (L2 része) követelményeivel) kerülnek kimutatásra. A I. Hagyományos életbiztosítások ágazat adatainak meghatározása során a fent említett sort az összesítésnél figyelembe kell venni (azaz ebben az esetben nem részletező sorként szerepel).

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások darabszámként megjelenő adatait mindig részletező sorként kell kimutatni, azaz a sorkód alapján magasabb szinten lévő sor adatában nem veendők figyelembe. A baleset és betegség kiegészítő biztosításhoz tartozó darabszámnak mindig meg kell jelennie a főbiztosítás ágazati során is. Darabszámot tartalmazó táblák a 42B1B, 42B3A2, 42B3A3 megfelelő része, 42B14A.

Az életbiztosítási ág vonatkozásában csak a baleset és betegség kiegészítő biztosításokat kell külön bemutatni (más kiegészítő biztosítások esetében nem kell a leválasztást alkalmazni) tekintettel arra, hogy a szavatoló tőke számítás szempontjából is csak ezek kerülnek külön kezelésre.

42B1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla célja

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

A tábla kitöltése

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit értjük, míg a járműbiztosítási ágazatokban állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyidőszakot megelőzően kötött, még kockázatban álló szerződések is. A tárgyidőszakon belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állomány vesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A "csomagbiztosítások" egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

A baleset és betegség ágazatokban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Az oszlop tartalmazza a tárgyidőszak január 1-jén hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Indexálások

Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-i indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

5. oszlop Törlés érdekmúlás miatt

Idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés is.

9. oszlop Technikai megszűnések

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.

42B1B A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla célja

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként. Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyidőszakot megelőzően kötött, még kockázatban álló szerződések is.

A tábla kitöltése

Állományon a továbbiakban a biztosító élő, hatályban lévő szerződéseit kell érteni.

A baleset- és betegség kiegészítő biztosítások állományi (darabszámra vonatkozó) adatait a táblázatban "csak" részletező információként kell feltüntetni. Ezáltal egyrészt ezen darabszámok nem kerülnek az összesítésnél figyelembevételre, másrészt a biztosítónak nem kell egy szerződést daraboltan több helyen (nem egész számként) kimutatni, így a halmozódás is elkerülhető.

Az egy szerződővel (pl.: egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

Részleges visszavásárlásokkal érintett szerződések között kell bemutatni azoknak a szerződéseknek a darabszámát, amelyekre visszavásárlás miatt kifizetést teljesített a biztosító, azonban a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent. A szerződések záró állományát ez a változás nem érinti, darabszámukat nem kell bemutatni sem a visszavásárlások, sem az állományvesztések oszlopokban.

A biztosítottak száma a beszámolási időszak végén elnevezésű oszlopban minden egyes ágazat vonatkozásában a biztosítottak számát kell feltüntetni, csoportos biztosítás esetében a szerződéssel érintett létszám figyelembevételével.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

42B1A tábla szerint.

2. oszlop Indexálások

Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-i indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

11. oszlop Technikai megszűnések

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.

A tábla sorai

42B1B2 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.

42B1C A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az értéket.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyidőszak január 1-én 0 órakor hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Régi állomány Indexálások

Az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.

3. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlopok szolgálnak azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnések

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

12. oszlop Állományvesztés

12. oszlop Állományvesztés = 5. oszlop Törlés díjnemfizetés miatt + 6. oszlop Törlés érdekmúlás miatt +7. oszlop Biztosító általi felmondás miatt + 8. oszlop Biztosított általi felmondás miatt +9. oszlop Éven belüli előre meghatározott tartam lejárata miatt + 10. oszlop Technikai megszűnés + 11. oszlop Egyéb megszűnés

13. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges szaporulatot (törlés figyelembevételével nettósított) kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

14. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 14. Növekedés és a 15. Csökkenés oszlopok szolgálnak azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva

16. oszlop Záró állomány

16. oszlop Záró állomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások +3. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 12. oszlop Állományvesztés + 13. oszlop Szaporulat + 14. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

42B1D A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, illetőleg változásait kell bemutatni, biztosítási ágazatonként (a díjmentesített szerződések kivételével).

A tábla kitöltése

Az életbiztosítási állomány-darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 42B1D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő folyamatos díjas szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is.

A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az értéket.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

42B1C tábla kitöltési útmutatója szerint.

3. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés és

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlopok szolgálnak azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

12. oszlop Régi állomány Technikai megszűnések

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

13. oszlop Állományvesztés = 5. oszlop Díjmentesítések + 6. oszlop Visszavásárlások + 7. oszlop Haláleset miatti megszűnés + 8. oszlop Lejáratkori megszűnés + 9. oszlop Törlés díj nemfizetés miatt + 10. oszlop A biztosított általi felmondás a 30 napos felmondási jogának érvényesítése miatt + 11. oszlop Technikai megszűnés + 12. oszlop Egyéb megszűnés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges szaporulatot (törlés figyelembevételével nettósított) kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

16. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 15. Növekedés és a 16. Csökkenés oszlopok szolgálnak azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záróállomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások +3. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

A tábla sorai

42B1D2 sor CSÉB

42B1B tábla kitöltési útmutatója szerint.

42B1E A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén A tábla célja

A táblázatban a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevétel és a kárkifizetés bruttó összegét kell bemutatni.

A tábla kitöltése

Az 42B1E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű nem életbiztosítások, illetve nyugdíjbiztosítások darabszámát, díjbevételét és kárkifizetését szerepeltetni kell.

A termékcsoportok esetében a szerződéseket a szerződő KSH besorolása (a gazdálkodási formát leíró statisztikai számjel 13-15. karaktere) szerint kell besorolni (pl. önkormányzati biztosítások soron az önkormányzatok által kötött biztosításokat kell feltüntetni), a statisztikai számjel elemeiről és nomenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleményben illetve a többször módosított 9003/2002. (SK 6.) KSH közleményben foglaltak alapján.

A tábla sorai

42B1E1 sor Tűz, elemi és egyéb vagyoni biztosítások összesen

Azokat a vállalkozói vagyoni kockázatokat, amelyek nem a tűz és elemi kockázatok ágazatba tartoznak (pl.: szállítmány ágazatba), ebben a táblában nem kell bemutatni.

42B1E3 sor Utasbiztosítás

A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések is beleértendőek, mint csoportos biztosítások mutatandók ki.

42B1E4 sor Nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron azon termékek főbb adatait kell bemutatni, amelyek elérési elemet tartalmaznak (a Bit. szerinti ágazati megbontásban: az elérési életbiztosítás, vegyes életbiztosítás, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, halasztott járadékbiztosítás, valamint az azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás ágazatokba tartoznak) és a biztosított legalább 62 éves életkorában járnak le, illetve ekkor indul meg a járadékbiztosítás.

42B1G A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A táblázatban a biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, az aktuális biztosítási összeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni.

A tábla kitöltése

A hitelfedezeti biztosítások alatt a tábla keretein belül a Bit. 2. számú mellékletében megnevezett hagyományos életbiztosításokat, illetve azok kiegészítő elemekkel kombinált típusait kell érteni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás

Az engedményes és/vagy a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értéke, a felügyeleti adatszolgáltatás 3A táblájának megfelelően.

A kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)

A tábla sorai

42B1G1 sor Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

42B1G2 sor Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél. Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (pl. a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

42B1G3 sor Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

Ezen a soron a halasztott tőketörlesztéses konstrukcióba bekapcsolt életbiztosítási szerződések adatait kell bemutatni. Ha a biztosítási termék hitelfedezeti és megtakarítási elemmel is rendelkezik, úgy azt az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások között kell feltüntetni.

42B2A A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ez a táblázat a biztosító díjbevételét mutatja be, biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel összesen

A Bszkr. 2. számú melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor a) + B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg a tárgyidőszakra vonatkozóan.

2. oszlop Beszámolási időszakra megszolgált díj

A Bszkr. 2. számú melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor +B) 01. sora a tárgyidőszakra vonatkozóan.

8. oszlop Befolyt, pénzügyileg realizált díjbevétel

Itt kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő előírt díjbevételből az adott időszakban befolyt részt. Csak az összesen, valamint az élet üzletág részösszesen és nem élet üzletág részösszesen cellákat kell kitölteni

9. oszlop Eseti befizetésből származó díjbevétel

Itt kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket. A biztosító díjbevételének ezt a részét az egyszeri díjas díjbevétel oszlopában nem kell bemutatni.

42B2C Jelzáloghitelezés bemutatása a tárgyidőszak végén A tábla célja

A Bit. 5. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott jelzáloghitelezésre vonatkozó néhány adatot, a hitelszerződésekre vonatkozó állományadatokat és a jelzáloghitel szerződések értékét kell bemutatni. A táblázat második felében külön sorokon kell bemutatni az egyszeri díjas termékekhez kapcsolódó jelzáloghitelezési tevékenységet.

A tábla kitöltése

Csak a Felügyelet által jóváhagyott Bit. 68. § (5) szerinti módszertani elvek birtokában lehet a tevékenységet művelni. Amennyiben például egy hitelintézet jelzáloghitelezési tevékenységéhez kapcsolódik a biztosítás, úgy a tevékenységet a megfelelő biztosítási termékeknél kell szerepeltetni.

A tábla oszlopai

9. oszlop Átlagos futamidő

Az adott ágazatban kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódóan nyújtott jelzáloghitelek hátralévő futamidejének számtani átlaga.

42B3A1 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A táblázatban (bruttó szemléletben) be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes), az IBNR tartalék és a matematikai tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint.

A tábla kitöltése

A függőkár tartalék (tételes) összegét, valamint az IBNR tartalék összegét költségrésszel együtt kell bemutatni. Amennyiben az IBNR tartalék kért megbontása nem adódik a számítási módszerből, vagy az torz eredményt ad, az adott ágazat és a biztosító sajátosságainak megfelelően kell a megbontást megbecsülni. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni (például egy 1998. december 3-án bekövetkezett káreset a 2004. I. negyedévéről szóló negyedéves adatszolgáltatás esetében 6 éve bekövetkezettnek számít, így az 5. oszlopban szerepeltetendő).

A tábla oszlopai

12. oszlop Bekövetkezett és bejelentett károkra történt tárgyidőszaki kárkifizetések összesen

A Bszkr. 2. számú melléklete eredménykimutatás A) 04. sor aa) 1. pont + B) 05. sor aa) 1. pont szerinti összeg a tárgyidőszakra vonatkozóan.

24. oszlop Függőkár tartalék összege + 36. oszlop IBNR tartalék összesen

A Bszkr. 1. számú melléklete mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok bruttó összeg [aa)+ba)] a tárgyidőszakra vonatkozóan.

39. oszlop Matematikai tartalék összege

A Bszkr. 1. számú melléklet mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 2. Matematikai tartalékok 2. ca)+ 2. da).

A tábla sorai

42B3A11205 Tűz- és elemi károk 42B3A11206 Egyéb vagyoni károk

A tartalék lakossági és vállalati megbontását a biztosító saját nyilvántartása szerint, vagy arányosítással kell bemutatni.

42B3A2 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla célja

A táblázatban be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban, a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint egyrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében megtörtént a kárkifizetés, másrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben, vagy egészében a jövőben várható kifizetés.

A tábla kitöltése

A tárgyidőszakban részben kifizetett károk esetében az 1-12. oszlopokban, valamint a fennmaradó, várható kárkifizetés miatt a13-24. oszlopokban is fel kell tüntetni a darabszámot.

42B3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat kell részletezetten bemutatni.

A tábla kitöltése

A részletezés érinti azt, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt ágazatonként, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A tábla sorai

42B3A31115 sor Halasztott járadékbiztosítás illetve

42B3A31116 sor Azonnal induló vagy már megindult járadékbiztosítás

E sorok esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

42B3A31117 sor Baleset- és betegség kiegészítő biztosítások

Ebben a sorban a csak kiegészítőként köthető módozatok szerepelnek. Azoknál a csak élet ágat művelő biztosítóknál, akik a baleset- és betegség biztosításokra is rendelkeznek engedéllyel, az önállóan megkötött baleset- és betegség biztosítások is ezen a soron kell bemutatni. E sor 3. oszlopában kell feltüntetni azon kárkifizetéseket és szolgáltatásokat, melyek a baleset és betegség kiegészítő biztosításokból fakadnak.

A tábla oszlopai

3. oszlop Kiegészítő termékből fakadó

A táblázat 3. oszlopában a kiegészítő termékként megkötött és a kiegészítő termékből fakadó kárkifizetést és szolgáltatást kell feltüntetni.

5. oszlop Ebből: részleges visszavásárlások

Itt azoknak a - megelőző oszlopban is bemutatandó - visszavásárlásoknak a számát, illetve a kifizetéseknek az értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.

42B4A A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító igazgatási, szerzési, kárrendezési és befektetési költségeit kell bemutatni.

A tábla kitöltése

4. oszlop Szerzési költség összesen

Bszkr. 2. számú melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor a) +/- b) pont + B) 11. sor a) +/- b) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

5. oszlop Igazgatási költség

Bszkr. 2. számú melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor c) pont + B) 11. sor c) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

6. oszlop Kárrendezési költség

Ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetést kell érteni, a Bszkr. 2. számú melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 04. sor ab) pont + B) 05. sor ab) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

7. oszlop Befektetési költség

A biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten rendelhető költségek.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adatainak a Gfbtv. alapján számított adatokkal kell megegyezni.

42B5AA A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések) 42B5AB A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A tábla célja

Ezek a táblázatok a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak. A közölt adatokat legalább a viszontbiztosítási elszámolásokkal alátámasztani szükséges.

A tábla kitöltése

Belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító

EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de EGT tagországbeli székhellyel rendelkező biztosító

EGT-n kívüli: Nem magyarországi és nem más EGT tagországbeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító

42B5AA és 42B5AB táblák valamint az eredménykimutatás közötti összefüggések

A viszontbiztosítónak átadott díj:

42B5AA 1. sor 1. oszlop + 42B5AB 1. sor 1. oszlop = Bszkr. 2. számú melléklete alapján eredménykimutatás A) 01. sor b) pont + B) 01. sor b) pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:

42B5AA 1. sor 2. oszlop + 42B5AB 1. sor 2. oszlop = Bszkr. 2. számú melléklete alapján eredménykimutatás A) 09. sor d) pont + B) 11. sor d) pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

A viszontbiztosító kármegtérítése:

42B5AA 1. sor 3. oszlop + 42B5AB 1. sor 3. oszlop = Bszkr. 2. számú melléklete alapján eredménykimutatás A) 04. sor aa) 2. pont + B) 05. sor aa) 2. pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B5BA Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42B5BB Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A tábla célja

Ezek a táblázatok a biztosító aktív viszontbiztosításainak a bemutatására szolgálnak. A közölt adatokat legalább a viszontbiztosítási elszámolásokkal alátámasztani szükséges.

A tábla kitöltése

Belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító

EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de EGT tagországbeli székhellyel rendelkező biztosító

EGT-n kívüli: Nem magyarországi és nem más EGT tagországbeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító

42B8A A tartalékok és fedezeteinek bemutatása a tárgyidőszak végén A tábla célja

A bruttó és nettó biztosítástechnikai tartalékokat és a tartalékok fedezetét képező (mögötte álló) portfóliók értékeit kell bemutatni ebben a táblában, élet-, nem életbiztosítási ági megbontásban, valamint a matematikai tartalékra és a függőkár tartalékra vonatkozóan a tartalék és fedezetének hátralévő átlagos futamidejét kell feltüntetni.

A tábla kitöltése

Hátralévő átlagos futamidő: a Tpt. 5. § 56. pontja szerinti értelmezésben, két tizedesre kerekítve. Hátralévő átlagos futamidő megállapításakor mind az eszközoldal, mind a forrásoldal esetén azt kell megállapítani, hogy az aktuális hozamgörbe 1 százalékpontos változásakor az eszközök és források piaci értéke hány százalékkal változna. Eszközoldalon az aktuális hozamgörbe alatt az adott eszköz devizanemének megfelelő és meghatározó kereskedési piacain kialakult hozamgörbét, míg a forrásoldalon az adott forrás devizanemének megfelelő hozamgörbét kell érteni. Aktuális hozamgörbe alatt hazai valutában történő számolás esetében az ÁKK által közzétett állampapír referencia hozamgörbét kell érteni.

A 42B8A tábla 1. sora élet üzletág esetén - a mérleg kormányrendeletnek megfelelő felosztásától eltérően, de a Bit.-nek megfelelően - tartalmazza a 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát is.

A tábla sorai

A 42A8A1 - 42A8A15 sorokban nem életági tartalékok esetében a nettó tartaléknak, életbiztosítások esetében a kockázati életbiztosítások tartalékain kívüli bruttó tartaléknak a mérlegértékét kell kimutatni.

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C1 a) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C1 a) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C1 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C1 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C2 aa) + ba) + ca) + da) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C2 aa) + ba) + ca) + da) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C2 a) + b) + c) + d) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C2 a) + b) + c) + d) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C3 aa) + ba) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C3 aa) + ba) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C3 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C3 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás D 1. sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás D sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C4 aa) + ba) + C5 + C6 a) + C6 ba) + C6 ca) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C4 aa) + ba) + C5 + C6 a) + C6 ba) + C6 ca) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C4 + C5 + C6 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Forrás C4 + C5 + C6 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan

42B8B2 A nagy kockázatok főbb adatainak bemutatása

A tábla célja

Ezt a táblázatot a nagykockázatok és nagykárok határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet előírása szerint, a nagy kockázatokra vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

1. oszlop Szerződésszám

A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat Szerződésszám oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.

2. oszlop Biztosítási összeg

A megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg, ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.

3 - 5. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifizetett károk darabszáma az előző időszakokban, illetve a tárgyidőszakban bekövetkezett károk szerinti bontásban. (Például 2004. II. negyedévéről szóló adatszolgáltatásban tárgyidőszak alatt 2004 első félévét értjük, előző időszakon 2004. január 1-e előtti időszakokat)

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

6-7. oszlop Függő (nyitott) károk darabszáma

A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

8 - 10. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

A 3-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok bemutatása" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

11 - 12. oszlop Függő (nyitott) károk becsült kárkifizetése

A 6-7. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

42B8B3 Nagy károk főbb adatainak bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ezt a táblázatot a nagykockázatok és nagykárok határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet előírása szerint, a nagy károkra vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla kitöltése A tábla oszlopai

1-3. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett nagy károk darabszáma

A nagy károk fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifizetett károk darabszáma az előző időszakokban, illetve a tárgyidőszakban bekövetkezett károk szerinti bontásban.

(Például 2004. II. negyedévéről szóló adatszolgáltatásban tárgyidőszak alatt 2004 első félévét értjük, előző időszakon 2004. január 1-e előtti időszakokat)

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

3-5. oszlop Függő (nyitott) nagy károk darabszáma

A nagy károk fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

6-8. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

Az 1-3. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk bemutatása" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

9-10. oszlop Függő (nyitott) nagy károk becsült kárkifizetése

A 4-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

42B8C A matematikai tartalék kimutatása a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ebben a táblázatban a matematikai tartalékot kell bemutatni a Bit. 142. § (2) bekezdés szerint. (A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó matematikai tartalékot is itt kell bemutatni az alapok nélkül.)

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

1-2. oszlop Bruttó érték a tárgyidőszak végén

Minden esetben a bruttó matematikai tartalékot mutatja be.

3-4. oszlop Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész a biztosítástechnikai tartalékokból

A viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó biztosítástechnikai tartalék nagyságát mutatja be.

42B8E A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett tartalékok bemutatása. A tartalékokon felül be kell mutatni például a kockázati részre képzett matematikai tartalékot, az esetlegesen kiígért hozamra vonatkozóan képzett tartalékrészeket stb.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42B8E4 sor Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

Ebbe a sorba a Bit.-ben és a Tartalékrendeletben felsorolt elemek értendőek, lásd még a mérleghivatkozást a 48B8A tábla kitöltési útmutatójánál.

42B8E5 sor További biztosítástechnikai tartalékok

Ezen a soron kell megjeleníteni az előző sorokban nem nevesített tartalékokat.

A tábla oszlopai 2-5. oszlop

A tartalék záró értékén belül külön oszlopban kell bemutatni a Bit. 132. § (6) bekezdése szerinti tőkegaranciát illetve a tőke- és hozamgaranciát tartalmazó termékek, valamint a Bit. 132. § (7) bekezdése szerinti tőkevédett illetve a tőke- és hozamvédett termékek tartalékait.

42B9A1 Kimutatás a biztosító befektetéseiről

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközeit, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A táblázatban a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni.

A fedezeti portfolió értékének legalább a fedezett tartalék mértékét el kell érnie, de azt meg is haladhatja, kivéve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának esetében.

A tábla sorai

42B9A12 sor Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény

A fentiek értelmezésénél a Bit. 137. § (3) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

Tőzsdén nem jegyzett diszkont kincstárjegyek szerepeltetése a 9A tábla részletező soraiban: Mind a 42B9A12 Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény, mind a 42B9A14 Szabályozott piacra be nem vezetett kötvények sorban szerepeltetni kell az értéküket.

Az önkormányzati kötvényeket az Egyéb soron kell szerepeltetni.

42B9A15 ÁEKBV befektetési jegyek rész összesen

A 2011. évi CXCIII. törvény 3. § 1. szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42B9A2 A biztosító eszközei

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok) eszközfedezetét és saját eszközeit kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A táblázatban az egyes eszközkategóriák (a piaci értékkel való konzisztencia megteremtése érdekében a felhalmozott kamattal, osztalékkal, illetve egyéb, az eszközből származó jövedelemmel növelt) könyv szerinti értékét, valamint az aktuális piaci értéket, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a névértéket is kell bemutatni.

A táblázatot a vonatkozási időszak végén rendelkezésére álló legfrissebb információk alapján kell kitölteni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Piaci érték

a) Tőzsdén kereskedett részvények esetén a vonatkozási időszak végén rendelkezésre álló legutolsó napi piaci záróár alapján kell a részvények piaci értékét meghatározni;

b) Tőzsdén nem kereskedett részesedés esetében a biztosító által alkalmazott közelítő módszer alapján legutoljára meghatározott, illetve becsült piaci értéket kell megadni a táblázatban.

2. oszlop Névérték

Az oszlopot kizárólag a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra kell kitölteni.

A tábla sorai

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományához - a Sztv. 3. § (6) bekezdés 2. pontjától eltérően - a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott jegyet nem kell feltüntetni. A befektetési jegyek állományát (függetlenül attól, hogy határozott vagy határozatlan idejű befektetési alap bocsátja ki) a 42B9A2115-42B9A211513 sorokon kell megjeleníteni.

42B9A211111 sor Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyekre a Szt. 54. § (8) bekezdése szerint történik az értékvesztés elszámolása

A sor kizárólag tájékoztató jellegű, így a tábla kitöltésekor fenn kell állni a következő egyenlőségnek: 42B9A2111 sor Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok = 42B9A21112 sor Állam által garantált, vagy egyéb biztosítékkal fedezett hitelviszonyt megtestesítő eszközök + 42B9A21113 sor Vállalati kötvények + 42B9A21114 sor Jelzálog levelek + 42B9A21115 sor Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

42B9A21141 sor Részvények és 42B9A21142 sor Egyéb részesedések

Ezeken a sorokon a részvényeket és egyéb részesedéseket a tartalékok fedezete és a tartalékok fedezetébe be nem vont eszközök szerinti bontásban is be kell mutatni.

42B9A2118 sor Egyéb eszközök

A befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezetének, valamint a saját eszközöknek azon része, amelyek a 42B9A2 táblában nevesített eszközkategóriákba nem sorolhatók be. A felhalmozott kamatok figyelembevétele miatt ezen eszközkategória tartalma eltér a 42A9A1, illetve 42B9A1 adatszolgáltatási táblák tartalmától.

42B9B2 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól 1.

A tábla célja

Ez a táblázat azon befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

1. oszlop Alapok nevei

Az alapok elnevezését ebben az oszlopban kell megadni.

2. oszlop Alapok azonosító kódja

A tábla ezen oszlopa az eszközalapok azonosító kódját tartalmazza. A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód. Ugyanazt az eszközalapot mindig azonos kódszámmal kell jelölni, új eszközalapba történő befektetéskor a biztosítónak új azonosító kódot kell alkalmaznia. Megszűnt eszközalap kódja ismételten nem használható fel.

A kód kialakításakor az intézménynek képeznie kell egy hat jegyű azonosítót, melynek első 2 karaktere egyértelműen utal a biztosító nevére, amit közvetlenül követ egy négy számjegyből álló kombináció. Amennyiben több intézmény nevének azonos a két kezdőbetűje, úgy javasolt az első kezdőbetűt követően egy jellegzetes további betű alkalmazása.

A tábla sorai

42B9B220011 sor Könyv szerinti érték

A piaci érték a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján.

42B9B220011 sor Könyv szerinti érték

5. oszlop Összesen

Bszkr. 1. számú melléklet Mérleg Eszközök C. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B9B3 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól 2.

A tábla célja

Ez a táblázat azon befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére.

A tábla kitöltése

Kitöltési időszak: A táblázatot a tárgynegyedév utolsó munkanapján rendelkezésére álló információk, illetve az aznapi záró értékeken alapuló eszközértékelés alapján kell kitölteni. A kitöltési időszak a két adatszolgáltatás időpontja között eltelt időszak.

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalap neve

Az alapok elnevezését az Eszközalap neve oszlopban kell megadni.

2. oszlop Eszközalap azonosító kódja

A tábla ezen oszlopa az eszközalapok azonosító kódját tartalmazza. A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód. Ugyanazt az eszközalapot mindig azonos kódszámmal kell jelölni, új eszközalapba történő befektetéskor a biztosítónak új azonosító kódot kell alkalmaznia. Megszűnt eszközalap kódja ismételten nem használható fel.

A kód kialakításakor az intézménynek képeznie kell egy hat jegyű azonosítót, melynek első 2 karaktere egyértelműen utal a biztosító nevére, amit közvetlenül követ egy négy számjegyből álló kombináció. Amennyiben több intézmény nevének azonos a két kezdőbetűje, úgy javasolt az első kezdőbetűt követően egy jellegzetes további betű alkalmazása.

6. oszlop A Biztosító adott eszközalaphoz tartozó saját befektetési egységeinek nem realizált nyeresége/vesztesége

Ebben az oszlopban a veszteség mértékét negatív előjellel kell bemutatni.

7. oszlop Az ügyfél T. napon adott eladási megbízásának biztosítási szerződési feltételekben meghatározott teljesítési napja

8. oszlop A Biztosítónak az eszközalap kezelőjénél T. napon kezdeményezett eladási megbízásának teljesítési napja

Ezekben az oszlopokban az adatot "T+x" formátumban kell megadni, ahol x az elszámolás napja és az értéknap között eltelt idő napokban kifejezve.

9. oszlop Az eszközalap befektetési egységeire adott visszavásárlási megbízások a kitöltési időszakban (db)

A kitöltési időszak alatt a biztosítóhoz beérkezett visszavásárlásokat (a visszavásárolt szerződések darabszámát) kell bemutatni.

10. oszlop Az eszközalap befektetési egységeire adott visszavásárlási megbízások összértéke (eFt) a kitöltési időszakban

A kitöltési időszak alatt a biztosítóhoz beérkezett visszavásárlások értékét kell bemutatni a teljesítési értéken, vagy ha még nem teljesült, akkor az utolsó napi záró árfolyamon.

11. oszlop Az eszközalaphoz kapcsolódó garancia fajtája

A Bit. 132. § (6) bekezdése alapján a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan vállalt garancia biztosítékának típusa.

12. oszlop Az eszközalaphoz kapcsolódó garancia plusz tartalékigénye

A Bit. 132. § (6) bekezdése alapján a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciavállalás miatt megképzett tartalék értéke.

42B9C1 Kimutatás a származtatott ügyletekről

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító, vagy megbízottja által, a biztosító részére kötött származtatott ügyleteket kell bemutatni a számviteli szabályozás szerinti típusok szerint.

A tábla kitöltése A tábla oszlopai

1. oszlop Függő kötelezettségek/követelések nettó értéke

Ebben az oszlopban kell feltüntetni, nyilvántartásokkal alátámasztott módon, a beszámoláskor nyitott ügyletekből adódó, függő kötelezettségeket, illetve függő követeléseket (nettó módon, azaz követelések-kötelezettségek összesen az adott ügylettípusra vonatkozóan).

2-3. oszlop Elszámolt eredmények (hozamok, ráfordítások)

Itt kell bemutatni a tárgynegyedévben (nem kumulált, azaz például 2004. III. negyedévében: a 2004. július 1-től 2004. szeptember 30-ig tartó időszakban) elkönyvelt, az adott származtatott ügylet típushoz kapcsolódó eredményeket nettó módon, azaz hozamok-ráfordítások összesen az adott ügyletre vonatkozóan, realizált és nem realizált bontásban.

42B9C2 Kimutatás a származtatott ügyletekkel kapcsolatos tranzakciókról

A tábla célja

A Bit. 138. § (4) bekezdésének megfelelően napi bontásban be kell mutatni ebben a táblázatban a biztosító összesített hosszú, illetve rövid pozícióit és a mögöttes (a KELER-nél lévő értékpapír számlán lévő) likvid eszközöket, annak típusonkénti bontásában.

A tábla kitöltése

1. oszlop Likvid eszközök

Értéke egyenlő a 2. oszlop Állampapír, a 3. oszlop Állampapírra kötött repo ügyletek, a 4. oszlop Látra szóló vagy max. 30 napra lekötött bankbetét, az 5. oszlop Készpénz, a 6. oszlop Egyéb likvid eszköz oszlopokban szereplő értékek összegével.

2. oszlop Állampapírra kötött repo ügyletek

A repo ügyletek oszlop csak akkor vehető figyelembe, ha a biztosító a repopapírt az állampapír oszlopban még nem szerepeltette.

6. oszlop Hosszú pozíció

7. oszlop Rövid pozíció

Hosszú/rövid pozíció a Tpt.-ben meghatározottak szerint értendő.

8. oszlop Dátum

Az utolsó oszlopban az adott tranzakció lebonyolításának dátumát fel kell tüntetni ("éééé.hh.nn" formátumban).

42B9D Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező, 42B9A táblában bemutatott befektetésein (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközein elért hozamot, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam, azaz a könyv szerinti hozam, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek illetve árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. Ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege.

Adott kötvény hozamát mindig a kötvény által meghatározott sorban kell együttesen kimutatni. Az időben elhatárolt kamatokat is ugyanazon a soron kell szerepeltetni, nem az elhatárolt kamatok, bérleti díjak részösszesen soron.

42B9F A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla célja

Ez a táblázat a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be a következők szerint:

A tábla kitöltése

Az ügyfeleknek garantált hozamot az élet és nem-élet ági matematikai tartalékok azon részére kell számítani, ahol a biztosító hozamot ígér, beleértve a technikai kamatlábat is, mint minimális garantált hozamot és az időszakosan változó hozamígéretet is.

A számított értéket a táblázat pénz- és tőkepiaci eszközök sorában kell feltüntetni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fedezeti eszközök alapján kell számítani leválasztva a pénz- és tőkepiaci eszközöket, hanem kizárólag a tartalékok szerint.

A tábla sorai

42B9F11 sor Matematikai tartalék pénz- és tőkepiaci eszközökben

Ebben a sorban a fedezetbe vont eszközök portfoliójára kell a számításokat elvégezni, azaz a 42B9A táblázat 2. és 3. oszlopának 1. sorában bemutatott könyv szerinti értékeknek megfelelő portfolióra vonatkozóan.

A matematikai tartalékok azon részét, amelyre nem történik hozamígéret, nem kell bevonni a számításokba, így azokat sem, ahol nincs technikai kamatláb vagy hozamígéret, azaz a befektetések kockázatát az ügyfél viseli.

A matematikai tartalékokra számított átlagos garantált hozam tárgyidőszakon belül változhat. A változások kezelését az időszakon belül ugyancsak átlagolással kell megoldani. Az időben történő átlagoláshoz használt módszer megválasztásánál negyedévről negyedévre következetesen kell eljárni.

42B9F21 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénz és tőkepiaci eszközökben

A táblázat második sorában a biztosító összes biztosítástechnikai tartaléka (matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli) állományát fedező portfoliót kell itt bemutatni, azaz a 42B9A táblázat 4. és 5. oszlopának 1. sorában bemutatott könyv szerinti értékeknek megfelelő portfolióra vonatkozóan.

42B9F3 sor A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Az alapok nevei

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni.

2. oszlop A portfólió értéke az időszak elején és 3. oszlop

A portfólió értéke az időszak végén

Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni.

4. oszlop A befektetési állomány változása (nettó)

= Nettó ÁV = a portfolió bevételei mínusz kiadásai az értékelési időszakban.

5. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó)

ahol

CF = nettó be-ill. kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma

T = az értékelési időszak napjainak a száma N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma

6. oszlop Számláló

= A portfólió értéke az időszak végén mínusz A portfólió értéke az időszak elején mínusz Nettó ÁV

7. oszlop Nevező

= Nyitó állomány plusz Idővel súlyozott ÁV

8. oszlop A portfolió tárgyidőszaki hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó ÁV) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott ÁV)] * 100

9. oszlop A portfolió évesített hozama (%)

= (A portfólió tárgyidőszaki hozama) * 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

10. oszlop A tárgyidőszak eleje (t-1)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében)

11. oszlop A tárgyidőszak vége (t)

A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében)

12. oszlop Referencia hozam (%)

A portfóliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, évesített hozamelvárás.

13. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált, évesített hozam.

Referencia index fogalma: A portfóliókezelési (vagyonkezelési), vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja éves hozamszámítással.

A piaci hozamszámításnak a hagyományos portfóliók esetében a Batv. 23. § (3) bekezdésében foglalt elveken kell alapulnia. A biztosítónak belső szabályzatában szükséges rögzítenie, hogy az eszközök piaci árazásakor mely forrásból származó, milyen árakkal számolja az adott portfolió piaci értékét.

42B9G2 Hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek

Ez a táblázat kizárólag azon - befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező - elkülönített eszközalapokra vonatkozik, amelyekre a Bit. 132. § (6) bekezdése alapján tőke, illetve tőke- és hozamgaranciát nyújtanak.

A táblázatban a könyv szerinti értéket kell megadni, ami azonos a piaci értékkel [a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján].

Eszközalap megnevezése: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alap neve.

Tőkegarantált (0), vagy tőke- és hozamgarantált eszközalap (1): a cella értéke 0, ha csak az eszközalap tőkéjére vállalnak garanciát, és 1, ha a tőkére és a hozamára is.

Biztosíték megnevezése: a hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek fedezetére szolgáló pénzügyi eszköz.

Biztosítéknyújtó megnevezése: a Bit. 132. § (6) bekezdés a) pontja alapján a biztosítékot nyújtó hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító neve.

A biztosítási összeg garanciával nem fedezett része (HUF-ra átszámolva): a tőke- és hozamgaranciával érintett biztosítási szerződésekből adódó kötelezettségek azon része, amelyre nem nyújt fedezetet a garancia.

Életbiztosítás pénzneme: Annak a devizának az ISO 4217 szerinti kódja, amelyben (az életbiztosítási szerződés alapján) a biztosító az ügyfél részére szolgáltatást teljesít.

42B9G3 A biztosító várható likviditásának bemutatása

A tábla célja

Ebben a táblában a biztosító tárgynegyedév utolsó napjához viszonyított likviditási helyzetét kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A tábla azt mutatja be, hogy a tárgynegyedév utolsó napján rendelkezésre álló likvid eszközök piaci értéke milyen mértékben fedezi a biztosító működésének pénzigényét (a biztosítási tevékenység befolyó bevételeinek és kiadásainak egyenlegén túl ideértve például a tőkeemeléssel, hitelezéssel kapcsolatos pénzmozgásokat és az osztalékfizetést is.

A tábla első, Likvid eszközök blokkjában a tárgynegyedév végi állományt kell bemutatni piaci értéken a 42B9A2 tábla megfelelő soraival egyezően, míg az elemenkénti cash flow kimutatásban a korábbi évek tapasztalatai alapján, legjobb becslés szerinti értékeket kell jelentenie az adatszolgáltatónak, esedékesség szerinti bontásban. Az eszközök besorolását a Számviteli politikával összhangban kell elvégezni. A részvények, befektetési jegyek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásából, lejáratából, kamatfizetésből és vételéből adódó cash flow-t nem kell szerepeltetni a befektetési pénzáramlások között, sem a 42B9G3 tábla K. Egyéb befektetési bevétel/kiadás sorában, sem egyéb soron.

A tábla sorai

42B9G311 sor Likvid eszközök összesen

A sor 1. oszlopban szereplő értékeinek meg kell egyeznie a 42B9A2 tábla Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, Részvények, Befektetési jegyek, Betétek hitelintézeteknél piaci értékével, valamint a Pénztári készpénz állomány könyv szerinti értéke összegével. Ezen a soron pénzmozgást nem kell jelenteni.

42B9G312 sor Azonnal lehívható hitelkeret

Itt kell feltüntetni a biztosító rendelkezésére álló hitelkeret fel nem használt részét.

42B9G3211 sor Befolyó biztosítási díjak

A következő időszakokra előírt és várhatóan pénzügyileg realizálásra kerülő díjbevételt kell megjeleníteni a soron, azokat a díjbevételeket is jelenteni kell, amelyek az új szerzések eredményeképpen kerülnek előírásra. Ide tartoznak még az előző időszakokra előírt, de a következő időszakban befolyó díjak (vagyis az adatszolgáltatási időszak utolsó napján már előírt, és várhatóan a következő időszakok valamelyikében befolyó díjak), az UL esetében a díjbevétel nem befektetett része (költségek fedezete). Ide tartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai bevételek pénzügyileg befolyó része is.

42B9G3212 sor Viszontbiztosításból származó bevétel

A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítótól pénzügyileg járó becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítási jutalék és nyereségrészesedés, a viszontbiztosító kármegtérítése és kárrendezési költségtérítése, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések növekedése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek csökkenése.

42B9G3213 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó bevétel

Minden olyan bevétel, amely a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből és/vagy viszontbiztosításból fog befolyni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, például pénztári tagtoborzási díj, szakértői díj stb. Idetartozik az UL állomány után szedett vagyonkezelési díjbevétel is, amennyiben a biztosító maga végzi a vagyonkezelést.

42B9G3214 sor Szerzési költségek

A következő időszakban várhatóan kifizetésre kerülő szerzési költségek, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) visszakövetelt jutalékok jövőbeni befolyó összegével.

42B9G3215 sor Kárkifizetés, illetve kárrendezési költségek

A következő időszakokra várható kárkifizetések, illetve kapcsolódó kárrendezési költségek becsült összege, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) várható kármegtérítésekkel. Az UL kárkifizetést (befektetetések kifizetését) nem tartalmazza. Idetartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai ráfordítások pénzügyileg teljesítendő része is (mint például MABISZ díj; KSZ, OEP felé térítendő összeg, MABISZ Büró és Határbiztosítással kapcsolatos kiadások). Az eredménytől függő és az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék (pl.: többlethozam visszajuttatás / casco-bonus tartalék) pénzügyileg teljesítendő felhasználását is ide kell sorolni.

42B9G3216 sor Viszontbiztosításhoz kapcsolódó kiadás

A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítónak fizetendő becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítóknak átadandó díj, a viszontbiztosítási jutalék visszaírása, viszontbiztosítási díj, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések csökkenése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek növekedése.

42B9G3217 sor Igazgatási és befektetési kiadások

Igazgatási költségek következő időszakra becsült kifizetése, a Bszkr.-ben meghatározott definíciók szerinti költségek várható időszaki kifizetései. Idetartoznak a befektetésekhez kapcsolódó költségek a rendeletben meghatározott tartalom szerint becsült összeggel, ide nem értve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat.

42B9G3218 sor Adó-, adójellegű és járulékfizetés

Minden, az időszakban történő adó-, adójellegű és járulékfizetés. Idetartozik a társasági adó mellett a pénzintézeti különadó fizetés is.

42B9G3219 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó kiadás

Minden olyan kiadás, amelyet a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből és/vagy viszontbiztosításból eredően kell kifizetni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, például tanácsadásért fizetett díj.

42B9G3221 sor Járó kamat és kamatjellegű bevétel, járó osztalék

A biztosító saját eszközei, illetve a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítási tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete után a következő időszakokban várhatóan befolyó, becsült bevételeket kell ezen a soron megjeleníteni.

42B9G3222 sor Egyéb befektetési bevétel/kiadás

Itt kell megjeleníteni az ingatlanok, immateriális javak és tárgyi eszközök vételéhez vagy eladásához kapcsolódó pénzáramlásokat, valamint a tulajdonosi részesedések vásárlásával és eladásával kapcsolatos pénzáramlásokat is.

42B9G3231 sor Tőketranzakciók befolyó pénzáramlása

A biztosító számára más vállalkozás által jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban törlesztendő részével; biztosító által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó várható bevétel; valamint jegyzett tőkéjének, illetve tőketartaléka készpénz útján történő emelésének várható összege a következő időszakokban.

42B9G3232 sor Tőketranzakciók kimenő pénzáramlása

A biztosító által más vállalkozás számára jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban befolyó törlesztőrészlettel; kapcsolt vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlására kifizetendő összeg; illetve a biztosító által más vállalkozásnál végrehajtandó, készpénz útján történő jegyzett tőke, illetve tőketartalék emelésének várható összege a következő időszakokban. Ide értve a biztosító által tervezett ténylegesen kifizetendő osztalékot a következő időszakokban.

42B9G3233 sor Hitel, kölcsönből származó befolyó pénzáramlás

A más vállalkozás által a biztosító részére várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban fizetendő törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.

42B9G3234 sor Hitel, kölcsönből származó kimenő pénzáramlás

A biztosító által más vállalkozásnak várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban kapott törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.

42B9G3235 sor Mérlegen kívüli tételek pénzáramlása

A biztosító mérlegen kívüli pozíciójából származó bevételek és kiadások egyenlegének várható változása például a következő időszakokban lejáró származtatott ügyletekből származó bevételek és kifizetések, a származtatott ügyletekkel szembeni letéti követelmények teljesítésére lekötendő összeg.

42B11A A tulajdonosi részesedések megoszlása a tárgyidőszak végén

A tábla célja, a tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tulajdonosainak a Bit. 114. § (3) bekezdése szerinti, a Bit. 111. §-ában meghatározott (10 %-os és efölötti) részesedési megoszlását kell bemutatni, figyelemmel a Bit. 3. számú, a közvetett tulajdon megállapítására vonatkozó mellékletére is. Egyesületekre nem vonatkozik.

42B11B A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedésének kimutatása a tárgyidőszak végén

A tábla célja, a tábla kitöltése

A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedéseit kell itt bemutatni.

42B13A A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

A tábla célja

A biztosító személyi állományának bemutatására szolgál ez a táblázat.

A tábla kitöltése

Hálózat: minden olyan egységet ide kell érteni, amely a központon kívüli, pl. fiók, kirendeltség stb.

A tábla oszlopai

1. és 5. oszlop Létszám

Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.

2. és 6. oszlop Bérköltség

Itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Szmt. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

A tábla sorai

42B13A111 sor Felső vezetés

Ide sorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető, vezető orvos és belső ellenőr és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.

42B13A114 sor Üzleti dolgozók

Idesorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők stb.).

42B13A121 sor Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak

Idetartoznak a szerződéssel, megbízással (nem a biztosítóval fennálló munkaviszonyban foglalkoztatott) dolgozó munkatársak (például felügyelő bizottság tagjai, orvosok, szakértők, egyéb választott - külföldi - tisztségviselők stb.). Ebben a kategóriában a számított létszámot kell közölni.

42B14A1 Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla célja

A tábla a Bit. 167/B §-ában meghatározottak szerint a biztosítónál nyilvántartásba vett, panaszbejelentések, és azok feldolgozásának, kezelésének felmérését célozza a fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó fogyasztói panaszokra vonatkozóan.

A tábla kitöltése

Ebben a táblázatban a fogyasztói szerződések számát, illetve azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített panaszokat kell bemutatni, amelyek a biztosítóhoz akár fiókon, ügyfélszolgálaton stb. keresztül írásban (papíralapon illetve elektronikus úton) érkeztek be, vagy ott szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. A táblában nem kell bemutatni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja. Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A táblázat első része (42B14A11 - 42B14A11215 sorok) áttekintést ad a tárgynegyedévben nyilvántartásba vett panaszügyek darabszámáról biztosítási ágazatonkénti bontásban.

A tábla második része (42B14A12 - 42B14A41232 sorok) a peresített panaszügyekről ad mennyiségi információt.

A tábla oszlopai

1. oszlop Fogyasztói szerződések darabszáma a tárgynegyedév végén összesen

Ebben az oszlopban kell szerepeltetni a tárgynegyedév végén fennálló fogyasztói szerződések darabszámát ágankénti bontásban.

2-12. oszlopok Fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó fogyasztói panaszok panasztípusok szerinti besorolása

A nyilvántartásba vett és a peresített panaszügyek panasztípusonkénti bontását mutatják be. Az adatok megbontásánál az egy levél kapcsán bejelentett több, különböző jellegű panasz esetén a legmeghatározóbb panasz szerinti helyre sorolandó be a 2-12. oszlopok közül. A bejelentett panaszügyek panasztípusonkénti bontására a lenti segédanyag ad iránymutatást.

14. oszlop

A nyilvántartásba vett panaszügyek tárgyidőszak végéig halmozott adatait kell megadni, úgy, hogy az előző negyedéves adathoz (14. oszlop) hozzá kell adni a tárgynegyedéves adatot (13. oszlop). Az első negyedévben a hivatkozott oszlopok értéke megegyezik (13. és 14. oszlop).

A tábla sorai

42B14A121 sor Folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszáma

A folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát kell megadni panasztípusonkénti bontásban.

42B14A122 sor Panaszos javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma 42B14A123 sor Biztosító javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

A lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy az intézmény, vagy a panaszos javára zárult-e a per.

Segédanyag a panasz-statisztikai kitöltési útmutatóhoz Panasztípusok szerinti megoszlás (4 -14. oszlopok)

2. oszlop Tájékoztatási hiányosság

a) szerződéskötés előtt: ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az intézmény hiányosan, tévesen, vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, valamint az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet az ügyleti döntéshozatalában,

b) szerződéskötés után: ha panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt téves, hiányos, vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatására vonatkozik,

c) a biztosító a Bit. 96. §-ában, 166. §-ában, a Gfbtv. 6. § (7) bekezdésében, 21. § (4) és (5) bekezdéseiben és 31. §-ában, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 33/2002. (XI. 16.) PM rendelet 2. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

3. oszlop Kárügyintézés elhúzódása miatt

Ha a kárügyintézés túllépi a jogszabályban az előírt határidőt.

4. oszlop Kárigény elutasítása miatt

Ha az ügyfél által megalapozottnak vélt kárigényt a biztosító elutasítja.

5. oszlop Kártérítés mértéke miatt

Ha a kártérítés mértékét az ügyfél vitatja.

6. oszlop Díjszámítással kapcsolatos

- a biztosítási díjnak a biztosító, vagy az alkusz általi hibás kiszámításából eredő panaszok,

- a biztosítási díj rendszerhibából eredő téves kalkulációja kapcsán felmerült panaszok

7. oszlop Jogosulatlan tevékenység

A Felügyelet által nyilvántartásba nem vett biztosítási alkuszok, üzletkötők tevékenysége kapcsán felmerült panaszok.

8. oszlop Pénzügyi visszaélés

Bűncselekmény elkövetése kapcsán felmerült panaszok, különös tekintettel a biztosítók ügynökei által elkövetett visszaélésekre.

9. oszlop Közvetítőkkel kapcsolatos

A függő vagy független biztosítási alkuszok biztosításközvetítői tevékenységével kapcsolatban felmerült panasz.

10. oszlop Ügyviteli kérdések

A biztosító általános működésével és ügyintézésével kapcsolatos kifogások, az egyéb ügyviteli hibák között megemlített hiányosságok kivételével.

11. oszlop Egyéb ügyviteli hibák

Megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli és informatikai háttér hibái, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése, postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.) miatti panaszok, továbbá az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága, panaszkezelési válaszadási határidő elmulasztása stb.

12. oszlop Egyéb okok miatt

Minden egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható panasz.

42B14A2 Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla célja

A tábla a Bit. 167/B §-ában meghatározottak szerint a biztosítónál nyilvántartásba vett, panaszbejelentések, és azok feldolgozásának, kezelésének felmérését célozza a fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó fogyasztói panaszokra vonatkozóan.

A tábla kitöltése

Ebben a táblázatban azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített panaszokat kell bemutatni, amelyek a biztosítóhoz akár fiókon, ügyfélszolgálaton stb. keresztül írásban (papíralapon illetve elektronikus úton) érkeztek be, vagy ott szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. A táblázatokban nem kell bemutatni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja. Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A tábla első része a tárgynegyedévben lezárt panaszügyekről ad információt egyrészt biztosítási ágak/ágazatok szerint (42B14A211 - 42B14A211215 sorok), másrészt a panasz típus szerint (42B14A212 - 42B14A21211 sorok), harmadrészt a panaszkezelés időtartama szerint (42B14A213 - 42B14A2132 sorok), negyedrészt pedig a panaszügyek megalapozottsága szerint (42B14A214 - 42B14A2143 sorok). A panasztípusok besorolásához segédanyag a 42B14A1 táblára vonatkozó kitöltési előírások között található.

A tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek darabszámáról ad információt biztosítási ágak/ágazatok bontásban.

A tábla harmadik része (42B14A23 - 42B14A236 sorok) az egyéb tájékoztató adatokat tartalmazza.

A tábla sorai

42B14A231 sor Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)

Ezen a soron kell jelölni, hogy az intézmény érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb megbízás keretében).

42B14A232 sor Panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összege összesen

A kártérítés összegét ezer forintban, egészre kerekítve.

42B14A233 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma

Ebben a sorban kell jelezni a biztosítót, mint panaszoltat érintő ügyek számát, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette a biztosítót.

42B14A234 sor Pénzügyi békéltető testületi eljárásában az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

42B14A235 sor Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult. Ügyek alatt a békéltető testületi határozatok és az ajánlások számát kell érteni.

42B14A236 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a panaszos között létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon, a Pénzügyi Békéltető Testület elé került ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

42B15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem élet ág

A tábla célja

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete C) részének megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3)-(4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ág 1-2. (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások minimális szavatoló tőke számítását szintén ebben a táblázatban kötelesek bemutatni.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

42B15A107 - 42B15A108, illetve 42B15A128 - 42B15A129 sorok

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euróösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 9/A. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket a Felügyelet honlapján minden év végén közzéteszi.

42B15A2 A károk részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai a nem élet ágban)

A tábla célja

Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete C) 24-27. pontjainak megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3)-(4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ág 1-2. (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások káradatainak részletezését szintén ebben a táblázatban kötelesek bemutatni.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

42B15B1 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

A tábla célja

Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete D) részének megfelelően.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42B15B107 sor Második eredmény

Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, második eredmény (R2) a 8-11. sorok alapján számítandó a következő képlet szerint:

42B15B119 sor

Ezen sorban az utolsó négy negyedév igazgatási költségeit kell szerepeltetni a Bit. 8. számú melléklete "visszamenőleges adatok becslése" bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

42B15B2 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázatai A tábla célja

Ebben a táblázatban az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő neméletbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete D) 3., illetve C) 1-37. pontjainak megfelelően; az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42B15B207 - 42B15B208, illetve 42B15B228 - 42B15B229 sorok

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euróösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 9/A. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket a Felügyelet honlapján minden év végén közzéteszi.

42B15B3 A károk részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai az élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázataira

A tábla célja

Ebben a táblázatban az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő neméletbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a Bit. 8. számú melléklete C) 24-27. pontjainak megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni, az

életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

42B15C Összefoglaló táblázat a tőkeszükségletről

A tábla célja, a tábla kitöltése

Ebben a táblázatban a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni: a minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42B15A1 és 42B15B1 táblák, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 126-127. §, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 125. § alapján.

Az élet és a nem-élet ág együttes művelésére engedélyt kapott biztosítók esetében az egyes ágak Bit. 126-127. § szerinti minimális biztonsági tőkéjét az egyes ágaknál kell bemutatni, függetlenül a Bit. 64. § (5) bekezdésében foglaltaktól.

42B15D Szavatoló tőke a negyedév végén

A tábla célja

Ebben a táblázatban a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a Bit. 123124. §-ának megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3)-(4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ág 1-2. (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, a Bit. 64. § (5) bekezdése alapján teljes rendelkezésre álló szavatoló tőkéjüket, illetve annak minden elemét az "Életbiztosítási ág" oszlopban kötelesek bemutatni. Ilyen esetben az ebben az oszlopban kimutatott rendelkezésre álló szavatoló tőkének kell fedeznie a biztosító teljes tőkeszükségletét.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42B15D101 sor Befizetett jegyzett tőke a befizetett osztalékelsőbbségi részvény nélkül

Biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a Bit. 123. § (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt feltételek.

42B15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke és az osztalékelsőbbségi részvény figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből és az osztalékelsőbbségi részvényből a Bit. 123. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42B15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a Bit. 123. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42B15D1072 sor Az alárendelt kölcsöntőke teljes összege - 42B15D10722 sor Az alárendelt kölcsöntőke teljes összegéből határozott lejárati idejű

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a Bit. 123. § (4) bekezdés a)-h) pontjaiban foglalt feltételeknek.

42B15D110 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

A levonandó diszkontálási különbözetet a nem-élet ágra, a Bit. 124. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

42B16 Kimutatás a biztosító saját tőkéjéről a negyedév végén

A tábla célja, a tábla kitöltése

A biztosító forrás összesenjének (mérlegfőösszegének), saját tőkéjének és alárendelt kölcsöntőkéjének bemutatása.

A mérleg szerinti eredmény bemutatása során az adott időszakra vonatkozó adófizetési, illetve osztalékfizetési hatásokat figyelembe kell venni.

42B18 Kötelező gépjármű felelősségbiztosítások kiegészítő adatai

A tábla célja

Ebben a táblázatban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatos adatokat kell bemutatni.

A tábla kitöltése

A darabszámok esetében az adott érték mögött lévő állomány nagyságát kell feltüntetni. A függő, beazonosítatlan tételek esetében a beérkezett, de még nem beazonosított, szerződésre nem könyvelt díjbefizetések összegét és az ilyen tételek számát kell bemutatni.

A tábla sorai

42B181-42B1811 Díjkövetelés sorok

42B182-42B1822 Függő, beazonosítatlan tételek állománya sorok

42B184-42B186 sorok Tartalékok (tételes, IBNR, járadéktartalék)

A díjkövetelés; a függő, beazonosítatlan tételek állományát és a tartalékok értékeit (tételes, IBNR, járadéktartalék) a tárgyidőszak végi állapotnak megfelelően kell szerepeltetni. A tartalékok értékét és a kárkifizetések összegét bruttó értékként kell kimutatni. A tárgyidőszakban újonnan képzett járadéktartalék a járadéktartalék záró értékének az a része, amelyet a tárgyidőszakban újonnan járadékosokká váltak számára képeztek meg.

42B19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos adatok

A tábla célja

A tábla a Pmt. végrehajtása hatásainak felmérését célozza. Minden, a Pmt. hatálya alá eső tevékenységet (is) végző biztosítónak rendelkeznie kell belső szabályzattal a törvény végrehajtására, és képesnek kell lennie a vonatkozó információk kimutatására.

A táblát a Pmt. rendelkezései alapján, és azokkal teljes összhangban kell kitölteni.

Csak azon biztosítóknak kötelező a kitöltése, amelyek a Pmt. hatálya alá tartoznak a Pmt. 1. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés b)-d) pontjai értelmében.

A táblázatban a természetes személyekre és egyéb (jogi és jogi személyiség nélküli társaságok, egyéni vállalkozások stb.) személyekre vonatkozó adatokat kell bemutatni.

A tábla kitöltése

Az adatokat az adott tárgynegyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni.

Devizában felmerülő állományi adatokat a negyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

Deviza ügylet esetén az adott tranzakció lebonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

Az adatokat értelemszerűen mind az adott tárgynegyedévi, mind a halmozott (naptári év elejétől kumulált) oszlopokban darabszámra, illetve az értékösszegeket ezer forintban kell megadni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Tárgynegyedév - darabszám

A darabszám adatokat az adott tárgynegyedévre vonatkozóan kell feltüntetni.

2. oszlop Tárgynegyedév - összeg

Az összeg adatokat az adott tárgynegyedévre vonatkozóan kell feltüntetni.

3. oszlop Halmozott - darabszám

Az oszlopban a darabszám adatokat az év elejétől halmozva kell megadni.

4. oszlop Halmozott - összeg

Az oszlopban az összeg adatokat az év elejétől halmozva kell megadni.

A tábla sorai

42B191 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél

A nem teljes körűen átvilágított ügyfél sorban kell feltüntetni az adott negyedév végén azon ügyfelek számát, amelyeknél a biztosítónak nem áll rendelkezésre ügyfeléről az összes szükséges átvilágítási adat, vagy a Pmt 8. §-ban előírt és annak megfelelő nyilatkozat a tényleges tulajdonosról.

42B1911 Ebből ügyfélkövetelés

A 42B191 sorból az ügyfélkövetelést kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés: az ügyfél összes követelése a biztosítóval szemben, vagyis az ügyfélnek a biztosítóval szemben fennálló követelése az adott tárgyidőszak végén, azaz a szolgáltatási összeg, például az elérési biztosítás összege, a unitlinked biztosítás aktuális értéke. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható.

42B1912 Ebből: ügyfélkötelezettség

A 42B191 sorból az ügyfél-kötelezettséget kell feltüntetni. Ügyfélkötelezettség: az ügyfél összes tartozása a biztosítóval szemben, itt célszerű kimutatni az ügyfélnek a biztosítóval szemben a tárgyidőszak végén fennálló esetleges díjtartozását is. Az ügyfélkötelezettség nem nettósítható.

42B192 Összes ügyfél-átvilágítás

Az összes ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni az összes, ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát.

42B1921 Egyszerűsített ügyfél- átvilágítás

Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni a Pmt. 12-13. §-a alapján egyszerűsített ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát.

42B1922 Fokozott ügyfél-átvilágítás

A fokozott ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni a Pmt. 14-17. §-a alapján fokozott ügyfélátvilágításon átesett ügyfelek számát.

42B19221 Ebből kiemelt közszereplő ügyfél (PEP) átvilágítása

A kiemelt közszereplő ügyfelek átvilágítása sorba azon átvilágítások számát kell beírni, amelyeknél a biztosító megállapította, hogy a kiemelt közszereplőnek minősülő külföldi ügyfél a Pmt. 16. §-a alapján nyilatkozatot tett. Kiemelt közszereplő a Pmt. 4. §-a alapján az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll.

42B1923 Normál ügyfél-átvilágítás

A normál ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfelek számát, akik ügyfélátvilágítása nem esik sem a fokozott, sem az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás típusába.

42B1931 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás

Az üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás sorban kell szerepeltetni azon ügyfelek számát, akiket, mint új ügyfelet, átvilágított a biztosító.

42B1932 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás

A hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás sorban azon ügyfelek számát kell szerepeltetni, akiket az adott negyedévben kizárólag azért világított át a biztosító, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek és az ügyleti megbízást megelőzően nem voltak szerződött ügyfelek, illetve meghatalmazottak, átvilágításukra korábban nem került sor.

42B1933 Több, egymással összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás

A több, egymással összefüggő, összesen hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfelek számát, akiket az adott negyedévben azért világítottak át, mert több egymással összefüggő olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot és átvilágításukra korábban nem került sor.

42B1934 Korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás

A korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfeleket, akiket a biztosító már korábban átvilágított, de kétség miatt új átvilágításra került sor.

42B1935 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A más szolgáltató által végzett átvilágítás sorban a más szolgáltató által végzett és a biztosító által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.

42B1941 Saját bejelentések

A saját bejelentések: darabszám és összeg oszlopban a biztosító által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentett összeg az adott tranzakcióban szereplő összeg, amelyet az ügyfél a biztosítónak átadott, vagy részére kifizetésre került.

42B1942 Bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek

A bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek sorban azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket a biztosító devizában bonyolított.

42B19431-42B19435 Bejelentésekből:1-5. legnagyobb összegű bejelentés

A bejelentésekből az öt legnagyobb összegű sorban az 5. sorból az öt legnagyobb összegű ügyletet kell felsorolni csökkenő sorrendben.

42B1944 Bejelentésekből függő ügynök által végzett tranzakciók bejelentése

A bejelentésekből függő ügynök által végzett tranzakciók bejelentése sorba azon bejelentések kerülnek, amelyeknél a biztosító függő ügynöke útján végzett tevékenysége során került sor bejelentésre.

42B195 Bejelentésekből 24/48 órára felfüggesztett tranzakció

A bejelentésekből 24/48 órára felfüggesztett tranzakciók sorban azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során a biztosító 24, vagy 48 órás felfüggesztést alkalmazott.

42B196 Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések

Ebben a sorban a bíróságok által pénzmosás miatt zárolt biztosítások számát és összegét kell feltüntetni.

42B197 Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés

A terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés sorban azokat a bejelentéseket kell feltüntetni, amelyeket a biztosító a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt tett.

42B198 Terrorista lista alapján zárolt követelések

A terrorista lista alapján zárolt követelések sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a biztosító az ügyfél terrorista listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett.

42B22 Törvényi limiteknek való megfelelőségre vonatkozó adatok A tábla célja

A táblában az egyes sorokban nevesített, a Bit.-ben foglalt törvényi előírásoknak való megfelelőségről kell nyilatkozni.

A tábla kitöltése

Az "igen/nem" válaszok esetében az alábbi kódtárat kell alkalmazni, míg a %-os értékek sorainál a konkrét értéket kell megadni.

42BTR A biztosító és a biztosító csoportja alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek

A tábla célja, a tábla kitöltése

A táblában a biztosító és csoportja alá tatozó vállalkozások és személyek közötti ügyletekről kell adatokat közölni.

A Bit. 3. § (1) bekezdés 81. pont értelmében csoportnak minősül azon vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.

A tábla sorai

42BTR01 Csoporttagtól kapott viszontbiztosítási díj

42BTR02 A Biztosító által csoporttag részére adott viszontbiztosítási díj

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

42BTR03 A Biztosító által csoporttagnak nyújtott kölcsön 42BTR04 Kapott kölcsön más csoporttagtól

A tárgyidőszak végén a Biztosító mérlegében megjelenő megfelelő nyitott tételeket kell itt megadni.

42BTR05 Informatikai szolgáltatások Biztosító által fizetett díja más csoporttag részére

42BTR06 Informatikai szolgáltatások nyújtásáért más csoporttagtól kapott díj

42BTR07 A Biztosító által fizetett vagyonkezelési díj csoporttag részére

42BTR08 A Biztosító által kapott vagyonkezelési díj csoporttagtól

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

42BTR09 Függő kötelezettség a csoport tagjai felé

Az Szmt. 3. § (8) szerinti függő kötelezettségek tárgyidőszak végi megfelelő nyitott állományát kell bemutatni.

42BTR10 A Biztosító által csoporttag részére fizetett tanácsadói díj 42BTR11A Biztosító által csoporttag részére fizetett bérleti díj 42BTR12 Csoporttagnak adott osztalék

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

42BM Mérleg

A tábla célja, a tábla kitöltése

A Bit. 147. § (1) bekezdésének megfelelően az éves beszámoló mérlegét számítógépes feldolgozásra alkalmas módon ezen tábla kitöltésével is teljesíteni kell.

Az éves beszámoló mérlegének formája és tartalma a Bszkr. 1. számú melléklete szerint alkalmazandó.

42BE Eredménykimutatás

A tábla célja, a tábla kitöltése

A Bit. 147. § (1) bekezdésének megfelelően az éves beszámoló eredménykimutatását számítógépes feldolgozásra alkalmas módon ezen tábla kitöltésével is teljesíteni kell.

Az éves beszámoló eredménykimutatásának formája és tartalma a Bszkr. 2. számú melléklete szerint alkalmazandó.

42BJA Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eredményelszámolása

A tábla célja, a tábla kitöltése

Az eredményelszámolást a Bszkr. 7-9. §-aiban meghatározottak szerint - a Bszkr. 2. számú melléklete D) sor "Szokásos vállalkozási eredmény" szintjéig - kell elkészíteni és a tábla kitöltésével megküldeni a felügyelet részére. Az eredményelszámolás elkészítése során figyelemmel kell lenni a Tartalékrendelet előírásaira is.

BIZTVDN Biztosító rt., biztosító szövetkezet, biztosító egyesület felügyeleti változó díj számítása (negyedéves)

A tábla célja

A biztosító által fizetendő felügyeleti változó díj éves mértéke a Bit. 207. § (6) bekezdés értelmében a Bit. 8. számú melléklete szerint számított minimális szavatoló tőkeszükséglet 3,8 ezrelékének, a biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének az összege.

A tábla kitöltése

A felügyeleti változó díj évenkénti korrekciója a bevallás keretében történik. Az éves korrekció alatt a negyedévenként kiszámított, bevallott, befizetett felügyeleti változó díj, illetve az auditált éves beszámoló adatai alapján kiszámított felügyeleti változó díj összehasonlítása, ez alapján a teljes tárgyévre járó felügyeleti változó díj végleges összegének meghatározása értendő.

Az adatokat ezer forintban kell jelenteni.

A tábla sorai

BIZTVDN01 sor Tárgynegyedévi működés napjainak száma (nap)

Ebbe a sorba a tárgynegyedévi tényleges működési napok számát kell beírni. Amennyiben a biztosító tevékenységét negyedév közben kezdi meg, a működési napok száma: 90 nap mínusz a nem működési napok száma, mivel minden negyedévet 90 naposnak kell tekinteni, így teljes tárgynegyedévi működés esetén 90 nap jelentendő.

BIZTVDN021 sor Tárgynegyedévi változó díj alapja (minimális szavatoló tőkeszükséglet)

Megegyezik a 42B15C3,1 cella értékével.

BIZTVDN022 sor Tárgynegyedévi változó díj alapja (biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke)

A 42B8A1,3 és a 42B8A1,4 cellák értékének összege.

BIZTVDN03 sor Tárgynegyedévre számított változó díj összesen

BIZTVDN031 sor és BIZTVDN032 sor összege

BIZTVDN031 sor Tárgynegyedévre számított változó díj - tőkeszükséglet után

A következő képlet szerint számítandó: ((42B15C3,1 cella értéke *0,0038)* BIZTVDN01/90)/4

BIZTVDN032 sor Tárgynegyedévre számított változó díj- biztosítástechnikai tartalékok után:

A következő képlet szerint számítandó: ([(42B8A1,3 + 42B8A1,4 cellák értéke)*0,00025]*BIZTVDN01/90)/4

BIZTVDN04 sor Tárgynegyedévi változó díjfizetési kötelezettség összesen

A BIZTVDN03 és a BIZTVDN11 sorok különbsége. E soron feltüntetett összeg tárgyév második negyedéve kivételével megegyezik a BIZTVDN03 sor értékével.

Az alábbi sorokat csak a II. negyedéves adatszolgáltatásban kell kitölteni (ahogy ez a tábla fejlécében is látható)

BIZTVDN05 sor Előző évi működés napjainak száma (nap)

Ebbe a sorba az előző évi tényleges működési napok számát kell beírni. Amennyiben a biztosító tevékenységét év közben kezdte meg, a működési napok száma: 360 nap mínusz a nem működési napok száma, mivel az évet 360 naposnak kell tekinteni, így teljes évi működés esetén 360 nap jelentendő.

BIZTVDN061 sor Előző évi változó díj alapja - minimális szavatoló tőkeszükséglet után -auditált adatok alapján

Megegyezik az éves jelentés 42A15C3,1 cellája értékével

BIZTVDN062 sor Előző évi változó díj alapja - biztosítástechnikai tartalékok után - auditált adatok alapján

Megegyezik az éves jelentés 42A8A1,3 és 42A8A1,4 celláinak összegével BIZTVDN07 sor Előző évre számított változó díj- auditált adatok alapján Megegyezik a BIZTVDN071 és BIZTVDN072 sorok összegével

BIZTVDN071 sor Előző évre számított változó díj- minimális szavatoló tőkeszükséglet után -auditált adatok alapján)

A következő képlet szerint számítandó: ((BIZTVDN061 sor értéke * 0,0038)*BIZTVDN05/360)

BIZTVDN072 sor Előző évre számított változó díj - biztosítástechnikai tartalékok után -auditált adatok alapján

A következő képlet szerint számítandó: ((BIZTVDN062 sor értéke * 0,00025)*BIZTVDN05/360)

BIZTVDN08 sor Előző évre számított és negyedévente bevallott változó díj

A biztosító nyilvántartása alapján

BIZTVDN09 sor Előző évre számított változó díj korrekciója

Képlete: BIZTVDN08 - BIZTVDN07

BIZTVDN10 sor Előző évben összesen ténylegesen befizetett felügyeleti változó díj

Ezen a soron az előző évben összesen ténylegesen befizetett felügyeleti változó díjat kell jelenteni, mely az előző évben a korábbi évekre vonatkozóan befizetett felügyeleti változó díj (BIZTVDN101) és az előző évben kizárólag az adott évre vonatkozóan felügyeleti változó díjként pénzügyileg rendezett összeg (BIZTVDN102) összege. Az előző évben kizárólag az előző évre vonatkozóan felügyeleti változó díjként pénzügyileg rendezett összeg (BIZTVDN102) csak abban az esetben térhet el az előző évben bevallott negyedéves változó díjak éves összegétől (BIZTVDN08), amennyiben előző évben a kiszámolt és a ténylegesen befizetett összeg eltért egymástól.

BIZTVDN11 sor Előző évre számított pénzügyileg rendezendő korrekció összesen

A soron az előző évben kizárólag az előző évre vonatkozóan - felügyeleti változó díjként -ténylegesen pénzügyileg rendezett összeg és az auditált adatok alapján az előző évre számított változó díj különbségét kell jelenteni (BIZTVDN102 - BIZTVDN07). A soron a túlfizetés pozitív értékkel, a hiány negatív értékkel szerepel. Az első, a harmadik és a negyedik negyedévben a sor értéke 0.

41VE Vezető életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla célja, a tábla kitöltése

E táblában kell bemutatni a biztosító ágazati díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is, az eredménykimutatás bontásának megfelelően.

Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

A negyedéves jelentés részeként megküldendő táblában az "Előző év" oszlopban az előző év azonos időszakának adatait kell jelenteni.

41VN Vezető nem életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla célja, a tábla kitöltése

E táblában kell bemutatni a biztosító ágazati díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is, az eredménykimutatás bontásának megfelelően

Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

A negyedéves jelentés részeként megküldendő táblában az "Előző év" oszlopban az előző év azonos időszakának adatait kell jelenteni.

V. RÉSZ

A BIZTOSÍTÓ KISEGYESÜLET NEGYEDÉVES FELÜGYELETI JELENTÉSE

BIZTVDN Biztosítók felügyeleti díjának változó része (negyedéves)

A tábla célja

Az I-III. negyedévről szóló negyedéves belső jelentést a tárgynegyedévet követő hónap tizenötödik munkanapjáig, a IV. negyedévről szóló negyedéves belső jelentést a tárgyévet követő év január 31-ig kell megküldeni.

A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke a Bit. 207. § (6) bekezdés értelmében a Bit. 8. számú melléklete szerint számított minimális szavatoló tőkeszükséglet 3,8 ezrelékének, a biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének az összege.

Az adatokat ezer forintban kell jelenteni.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

BIZTVDN01 sor Tárgynegyedévi működés napjainak száma (nap)

Ebbe a sorba a tárgynegyedévi tényleges működési napok számát kell beírni. Amennyiben a biztosító tevékenységét negyedév közben kezdi meg, a működési napok száma: 90 nap mínusz a nem működési napok száma, mivel minden negyedévet 90 naposnak kell tekinteni, így teljes tárgynegyedévi működés esetén 90 nap jelentendő.

BIZTVDN021 sor Tárgynegyedévi változó díj alapja (minimális szavatoló tőkeszükséglet)

42C15C3,1 cella értékének megfelelő negyedéves adattartalom.

BIZTVDN022 sor Tárgynegyedévi változó díj alapja (biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke)

41D23,4 és 41D24,4 cellák értékének megfelelő negyedéves adattartalom.

BIZTVDN03 sor Tárgynegyedévre számított változó díj összesen

BIZTVDN031 + BIZTVDN032

BIZTVDN031 sor Tárgynegyedévre számított változó díj - tőkeszükséglet után

A következő képlet szerint számítandó: ((42C15C3,1 cella értékének megfelelő negyedéves adattartalom*0,0038)*BIZTVDNl/90)/4

BIZTVDN032 sor Tárgynegyedévre számított változó díj - biztosítástechnikai tartalékok után

A következő képlet szerint számítandó: ([(41D23,4 és 41D24, 4 cellák értékének megfelelő negyedéves adattartalom)*0,00025]* BIZTVDN1/90)/4

BIZTVDN04 sor Tárgynegyedévi változó díjfizetési kötelezettség összesen

Képlete: BIZTVDN03 - BIZTVDN11. E soron feltüntetett összeg tárgyév második negyedéve kivételével megegyezik a BIZTVDN03 sor értékével.

A következő sorokat csak a II. negyedéves adatszolgáltatásban kell kitölteni (ahogy ez a tábla fejlécében is látható).

BIZTVDN05 sor Előző évi működés napjainak száma (nap)

Ebbe a sorba az előző évi tényleges működési napok számát kell beírni. Amennyiben a biztosító tevékenységét év közben kezdte meg, a működési napok száma: 360 nap mínusz a nem működési napok száma, mivel az évet 360 naposnak kell tekinteni, így teljes évi működés esetén 360 nap jelentendő.

BIZTVDN061 sor Előző évi változó díj alapja - minimális szavatoló tőkeszükséglet után - auditált adatok alapján

Megegyezik az éves jelentés 42C15C3,1 cellája értékével.

BIZTVDN062 sor Előző évi változó díj alapja - biztosítástechnikai tartalékok után -auditált adatok alapján

Megegyezik az éves jelentés 41D23,4 és 41D24,4 celláinak összegével

BIZTVDN07 sor Előző évre számított változó díj- auditált beszámoló alapján

Képlete: BIZTVDN071 + BIZTVDN072

BIZTVDN071 sor Előző évre számított változó díj- minimális szavatoló tőkeszükséglet után - auditált adatok alapján)

A következő képlet szerint számítandó:((BIZTVDN061 sor értéke * 0,0038)*BIZTVDN05/360)

BIZTVDN072 sor Előző évre számított változó díj - biztosítástechnikai tartalékok után - auditált adatok alapján

A következő képlet szerint számítandó:((BIZTVDN062 sor értéke * 0,00025)* BIZTVDN05/360)

BIZTVDN08 sor Előző évre számított és negyedévente bevallott változó díj

A biztosító nyilvántartása alapján.

BIZTVDN09 sor Előző évre számított változó díj korrekciója

Képlete: BIZTVDN08 - BIZTVDN07

BIZTVDN10 sor Előző évben összesen ténylegesen befizetett felügyeleti változó díj

Ezen a soron az előző évben összesen ténylegesen befizetett felügyeleti változó díjat kell jelenteni, mely az előző évben a korábbi évekre vonatkozóan befizetett felügyeleti változó díj (BIZTVDN101) és az előző évben kizárólag az adott évre vonatkozóan felügyeleti változó díjként pénzügyileg rendezett összeg (BIZTVDN102) összege. Az előző évben kizárólag az előző évre vonatkozóan felügyeleti változó díjként pénzügyileg rendezett összeg (BIZTVDN102) csak abban az esetben térhet el az előző évben bevallott negyedéves változó díjak éves összegétől (BIZTVDN08), amennyiben előző évben a kiszámolt és a ténylegesen befizetett összeg eltért egymástól.

BIZTVDN11 sor Előző évre számított pénzügyileg rendezendő korrekció összesen

A soron az előző évben kizárólag az előző évre vonatkozóan - felügyeleti változó díjként - ténylegesen pénzügyileg rendezett összeg és az auditált adatok alapján az előző évre számított változó díj különbségét kell jelenteni (BIZTVDN102 - BIZTVDN07). A soron a túlfizetés pozitív értékkel, a hiány negatív értékkel szerepel. Az első, a harmadik és a negyedik negyedévben a sor értéke 0.

VI. RÉSZ[8]

VII. RÉSZ[9]