247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet

az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § s) pontjában, a 14. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A szakértői tevékenység végzésének feltételei

1. §[1] (1) E rendelet hatálya az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvénynek (a továbbiakban: Atv.) az "Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő és szakértő szervezet" alcímében meghatározott független műszaki szakértőre (a továbbiakban: szakértő), valamint független szakértő szervezetre (a továbbiakban: szakértő szervezet) és műszaki szakértői tevékenységükre terjed ki.

(2) E rendelet nem érinti az Európai Unió tagállamai és az Európai Gazdasági Térségben részes államok szolgáltatóinak az Európai Unió joga alapján őket megillető, a letelepedés keretében történő szolgáltatásnyújtáshoz és a szabad szolgáltatásnyújtáshoz fűződő jogát.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergia-felügyeleti szerv által az Atv. 17. § (3) bekezdése alapján igénybe vett szakértőkre és szakértő szervezetekre.

2. § (1) Az Atv.-ben meghatározott feltételeken túlmenően szakértő az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel (szakképzettséggel),

b) alapképzésben szerzett végzettség esetében legalább nyolc év, mesterképzés esetében legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az Atv.-ben meghatározott okokon túlmenően nem lehet szakértő:

a)[2] a cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott nagykorú, vagy aki cselekvőképtelen, vagy

b) akit jogerős határozattal meghatározott időre tiltottak el a szakértői tevékenység gyakorlásától, a határozatban szereplő ideig.

2/A. §[3] A szakértő szervezet abban az esetben alkalmas az 1. és 2. mellékletben meghatározott, egyes szakterületekre vonatkozó műszaki szakértői tevékenység ellátására, ha

a) megfelel az Atv. 19/B. § (2a) bekezdésében megfogalmazott követelménynek,

b) megfelel a 2/B. §-ban foglalt követelménynek, és

c) rendelkezik a 2/C. § szerinti, adott szakértői tevékenység ellátásához szükséges szakmai referenciával.

2/B. §[4] A szakértő szervezetnek az Atv. 19/B. § (3b) bekezdésére tekintettel rendelkeznie kell az alábbi személyi állománnyal:

a) ha az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó műszaki szakértői területen belül a 2. mellékletben foglalt táblázat B oszlopában meghatározott speciális szakterület (a továbbiakban: speciális szakterület) is van, akkor minden ilyen, a kérelemben megjelölt speciális szakterület vonatkozásában legalább további egy, vagy

b) ha az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó műszaki szakértői területen belül speciális szakterület nincsen, akkor legalább további két,

alapképzésben szerzett végzettség esetében legalább nyolc év, mesterképzés esetében legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkező, személyesen közreműködő taggal, munkavállalóval vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, szakmagyakorlásra jogosított személlyel.

2/C. §[5] A 2/A. § c) pontja szerinti referenciával abban az esetben rendelkezik a szakértő szervezet, ha a nyilvántartásba vételére irányuló kérelem beadását megelőző három naptári évben

a) az Atv. 19/B. § (2a) bekezdésében meghatározott személy szakterületenként,

b) a 2/B. § a) pontjában meghatározott személy a kérelemben megjelölt speciális szakterületenként

legalább évente 30 mérnöknap szakmai tevékenységet végzett.

3. § (1) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően végzett, ahhoz kötött, a kérelmezett szakterületnek megfelelő tevékenységet lehet figyelembe venni. A kiegészítő képzés a szakmai gyakorlati időbe beleszámít.

(2)[6] Az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértői tevékenység szakterületeit és az egyes szakterületekhez szükséges képesítési feltételeket és szakmai gyakorlatot az 1. melléklet tartalmazza.

(3)[7] Az atomenergia alkalmazási körében eljáró szakértő szervezetek tevékenységeire vonatkozó, az 1. melléklet szerinti szakterületek speciális szakterületeit a 2. melléklet tartalmazza.

2. A szakértői tevékenység folytatásának engedélyezése

4. § (1) A szakértői tevékenység folytatására jogosító engedély iránti kérelemnek - a jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeken felül - a kérelmező szándéka szerint tartalmaznia kell a kifejezett kérelmet arra, hogy az engedélyező hatóság a bűnügyi nyilvántartó szervtől bekérje a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiányára vonatkozó adatokat.

(2) Más EGT-államban honos kérelmező a büntetlen előéletet és a foglalkozástól eltiltás hiányát az állampolgársága szerinti ország illetékes hatósága igazolásával, vagy - ha az illetékes hatóság ilyen igazolás kiadására nem jogosult - közjegyző által hitelesített saját nyilatkozatával igazolhatja.

(3) A kérelemnek a szakterület (szakterületek) megnevezését az 1. mellékletnek megfelelően kell tartalmaznia.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a)[8] a szükséges végzettséget igazoló okirat másolatát, külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okirat esetében annak magyar fordítását és a honosításról vagy elismerésről szóló döntést,

b) a szakmai gyakorlat részletes leírását és idejét, részletes szakmai önéletrajz keretében,

c) a szakmai gyakorlat igazolását, különösen foglalkoztatási jogviszony vagy vállalkozói tevékenység igazolása révén,

d) az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a büntetlen előéletről és a foglalkozástól eltiltás fennállásának hiányáról szóló hatósági bizonyítványt vagy közjegyző által hitelesített másolatát, ha a kérelem az (1) bekezdésben foglaltakat nem tartalmazza,

e) más EGT-államban honos kérelmező esetében az állampolgársága szerinti hatóság igazolását vagy saját nyilatkozatát arról, hogy büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(5) Abban az esetben, ha a kérelmező büntetlen előéletet és a foglalkozástól eltiltás hiányát a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. §-ában meghatározott módon kívánja igazolni, a kérelemhez csatolni kell az adattovábbítási kérőlap feladói azonosítójának másolatát és a kérőlap ajánlott postai küldeményként történő feladását igazoló feladóvevény másolatát, ügyfélkapun át előterjesztett kérelem esetében pedig az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló banki átutalási megbízás másolatát.

(6) A kérelmet az engedélyező hatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.

4/A. §[9] (1) A szakértő szervezet nyilvántartásba vételre irányuló kérelme a kérelmező jogi személyre vonatkozóan a szakértő szervezet 5/A. § szerinti nyilvántartásában szereplő adatokon felül tartalmazza:

a) vezető tisztségviselőjének (vezetőjének) nevét és lakóhelyét,

b) a cégjegyzéket vezető cégbíróság vagy egyéb nyilvántartásba vételt végző szerv megnevezését,

c) a képviseletre jogosult cégszerű vagy egyéb hivatalos aláírását és

d) a végezni kívánt tevékenységnek megfelelő, az 1. melléklet szerinti szakterület, valamint a 2. melléklet szerinti speciális szakterület megnevezését.

(2) Az a szakértő szervezet, amely szerepel a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény szerinti mérnöki kamarai névjegyzékben, - amennyiben a kérelem benyújtásával egyidejűleg kéri - az e rendelet szerinti nyilvántartásba vételi kérelmében az (1) bekezdés szerinti adatokat nem kell ismételten benyújtania.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az Atv. 19/B. § (2a) bekezdésében foglaltak igazolása érdekében a foglalkoztatott szakértők nevét és a szakértői névjegyzék nyilvántartási számát,

b) annak megjelölését, hogy az Atv. 19/B. § (2a) bekezdésében és a 2/B. §-ban foglalt személyek foglalkoztatása milyen munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történik,

c) a 2/C. § szerinti szakmai referencia igazolása érdekében a szakmai tevékenységre vonatkozó megbízást adó megbízó nevét, a megbízás feladatspecifikációját a 2. melléklet szerinti szakértői (speciális szakértői) kategóriák szerinti bontásban, a megbízás és a teljesítés időpontját, valamint annak mérnöknapban számított időtartamát.

(4) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek igazolnia kell a 2/B. §-ban foglalt személyek végzettségét és szakmai gyakorlatának meglétét.

5. § (1)[10] Az engedélyezési eljárásokban közreműködő - az Atv. szerinti - minősítő bizottsági tag az lehet, aki legalább tíz éves, az 1. mellékletben felsorolt szakterületek valamelyikén megszerzett szakmai gyakorlattal és szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezik.

(2) A minősítő bizottsági tag kijelölését írásban veszi tudomásul.

(3)[11] A minősítő bizottság tagja nem járhat el olyan ügyben, ahol a kérelmező a közeli hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa, vagy ha az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el tőle. Az összeférhetetlenséget vagy a pártatlanság hiányát a tag köteles a bizottság elnöke felé haladéktalanul jelezni.

(4) Nem vehető figyelembe a bizottsági állásfoglalás, ha a minősítő bizottságban olyan tag vett részt, aki az (1) és (3) bekezdés alapján nem járhatott volna el. Ilyen esetben új összetételű bizottság állásfoglalására van szükség.

2/A. A szakértő szervezet nyilvántartása[12]

5/A. §[13] (1) A szakértő szervezet nyilvántartása a szakértő szervezetre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

a) teljes cégnevet, rövidített cégnevet, székhelyet, cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartásba vételi számot és a nyilvántartó hatóság megnevezését,

b) az 1. mellékletnek megfelelő szakterület, valamint a 2. melléklet szerinti speciális szakterületek megnevezését,

c) az Atv. 19/B. § (2a) bekezdése szerinti szakértő, valamint a 2/B. § szerinti személyek nevét és foglalkoztatási jogviszonyát (tag, alkalmazott, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony), szakértő esetében az általa ellátott szakterület megnevezését és a szakmai gyakorlat rövid leírását, a 2/B. §-ban meghatározott személy esetében a szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,

d) a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát, a kiállításának napját,

e) az adatváltozások bejelentésének idejét,

f) a szakértői tevékenységtől való eltiltás tényét, annak okát, időtartamát, az alapjául szolgáló határozat számát és véglegessé válásának napját,

g) a szakértői tevékenység szünetelésének tényét, kezdőnapját és időtartamát, valamint

h) a nyilvántartási számát.

(2) A nyilvántartás adatai közül a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.), valamint az Atv.-ben meghatározott adatokon túl nyilvános a szakértői tevékenységtől való eltiltás ténye, az ennek alapjául szolgáló határozat száma és véglegessé válásának napja, a szakértői tevékenység szünetelésének ténye, kezdőnapja, időtartama. A Szolgtv. 30. § (2) bekezdésében nem szabályozott adatok vonatkozásában a nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolására szolgáltatható adat.

3. A szakértői tevékenység folytatásának szabályai

6. § (1)[14] A szakértő és szakértő szervezet feladata, hogy szerződés alapján, a tudományos és műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleményével segítse az atomenergia alkalmazása körében felmerült szakkérdés eldöntését.

(2)[15]

(3) A szakértő csak az engedélyében szereplő szakterülettel kapcsolatos szakértői tevékenységet láthat el.

(3a)[16] Szakértő szervezet szakértői tevékenységet megbízás vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján végezhet. A szakértői tevékenység ellátásának feltétele, hogy a szakértő szervezet

a) rendelkezzen a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet 30. §-a szerinti minősítési eljárásban megszerzett, az érintett nukleáris létesítmény engedélyese (a továbbiakban: engedélyes) által kiállított nukleáris minősítéssel, valamint

b) az adott jogviszony keretében végzett szakértői tevékenységre vonatkozóan írásban nyilatkozzon az engedélyes számára, hogy vele szemben az Atv. 13. § (1) bekezdésében, valamint az (5a) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn.

(3b)[17] Ha az adott jogviszony keretében a szakértői tevékenység ellátását több szakértő szervezet együttesen végzi, úgy minden egyes érintett szakértő szervezetnél külön-külön is teljesülnie kell a (3a) bekezdésben foglalt követelményeknek.

(3c)[18] A szakértő szervezet önállóan kizárólag a szakértői engedélyében szereplő szakterülettel, speciális szakterülettel kapcsolatos szakértői tevékenységet láthat el. Ha a szakértő szervezet a szakértői tevékenység ellátásába alvállalkozóként (közreműködőként) más, engedéllyel rendelkező szakértő szervezetet vagy független szakértőt is bevon, akkor jogosult mindazon szakterülettel, valamint speciális szakterülettel kapcsolatos szakértői tevékenység ellátására, amelyre az alvállalkozóként bevont szakértőnek vagy szakértő szervezeteknek egyébként jogosultsága van.

(3d)[19] A (3a) bekezdés a) pontja szerinti nukleáris minősítés esetében az engedélyes köteles meggyőződni a szakvélemény-kialakítás folyamatának jogszabályokban foglalt követelményeknek való megfelelőségéről, de nem befolyásolhatja a szakértői vélemény tartalmát.

(4) A szakértő sem önállóan, sem szervezet tagjaként vagy alkalmazottjaként nem járhat el, ha

a) a megbízóval munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban áll,

b) a megbízó gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja,

c) a megbízó gazdálkodó szervezetben tulajdonosi részesedéssel rendelkezik,

d)[20] közeli hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa a megbízónak vagy a megbízóval az a)-c) pontban meghatározott jogviszonyban álló személynek.

(5) Nem járhat el szakértőként az sem, aki részt vett annak a dokumentációnak az elkészítésében, amellyel kapcsolatban a szakvélemény elkészítésére szükség van.

(5a)[21] Szakértő szervezet esetében a (4) és (5) bekezdésben foglaltakat a szakértő szervezet vezető tisztségviselői és az Atv. 19/B. § (2a) bekezdése szerinti szakértő tekintetében kell alkalmazni.

(6)[22] A szakértő és szakértő szervezet felkérésekor írásban köteles a megbízónak nyilatkozni arról, hogy nem állnak fent az e §-ban meghatározott kizáró okok és ezen túlmenően a véleményalkotás függetlenségét befolyásoló tényezők sem.

7. § (1)[23] A szakértő és szakértő szervezet a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást - az engedélyező hatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon - a változást követő harminc napon belül köteles bejelenteni.

(2)[24] A szakértő és szakértő szervezet az engedélyező hatóságnál bejelentheti szakértői tevékenységének szüneteltetését, a kezdőnap és a szünetelés időtartamának megjelölésével. A szünetelés nem érinti a szakértő és szakértő szervezet folyamatban lévő megbízásaiból eredő jogait és kötelezettségeit.

8. § (1) Megszűnik a szakértői tevékenység gyakorlásának joga, és az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja, ha

a) azt a szakértő - a területi kamara által rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon - kérelmezi,

b) olyan kizáró ok merül fel, amely alapján az engedély kiadására nem kerülhetne sor,

c) a szakértőt jogerős határozattal eltiltják a szakértői tevékenység gyakorlásától.

(2) A szakértőt szakértői tevékenysége gyakorlásától az engedélyező hatóság eltiltja, ha

a) szakvéleményében szándékosan hamis adatot, valótlan állítást, helytelen következtetést közöl,

b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat felszólítás ellenére ismételten, szándékosan és súlyosan megszegi,

c) engedélyét annak ellenére szerezte meg, hogy a kérelmezéskor a tevékenység folytatását kizáró ok állt fenn,

d) a tevékenysége során felmerülő kizáró okot határidőben nem jelentette be.

(3)[25] A tevékenység végzésétől történő eltiltás időtartama nem haladhatja meg a három évet. Az eltiltásról szóló határozatban az engedélyező hatóság az eset összes körülményeire tekintettel rendelkezik az eltiltás időtartamáról.

(4)[26] A tevékenységétől eltiltott szakértő a tiltás ideje alatt a szakértői tevékenység folytatására nem jogosult. A tiltás lejártát követően a tevékenység folytatására jogosító engedélyt újra kérelmezheti.

(5)[27] A szakértő szervezetre az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy szakértőn a szakértő szervezetet kell érteni.

(6)[28] Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl megszűnik a szakértői tevékenység gyakorlásának joga, és az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja, ha

a) a cégbíróság vagy egyéb nyilvántartó hatóság a szervezetet saját nyilvántartásából törli, vagy

b) az Atv. 19/B. § (2a) bekezdésében, illetve a 2/B. §-ban megjelölt személyeknek a szakértő szervezettel fennálló jogviszonya megszűnt, és 30 napon belül az e rendeletben meghatározott végzettséggel és gyakorlattal rendelkező személlyel nem áll fenn munkavégzésre irányuló jogviszony.

9. § (1) A szakértő vizsgálatának az ügy minden lényeges körülményeire ki kell terjednie, a szakértőnek a tudomány mindenkori állása figyelembevételével, az alkalmazható eljárások és módszerek révén kell szakvéleményét kialakítania.

(2)[29] Olyan komplex szakértelmet igénylő szakkérdés esetében, ahol több szakértő és szakértő szervezet bevonására is szükség van, biztosítani kell a szakértői tevékenységet végzők felelősségének egyértelmű elhatárolását.

(3) A szakértői munkát olyan részletességgel kell dokumentálni, hogy annak eredményei ellenőrizhetők és reprodukálhatók legyenek. A dokumentálás és a szakvélemény nyelve a magyar vagy az angol nyelv lehet.

4. A szakvélemény

10. § (1) A szakértő a megbízó kérésére a szakvéleménye alapjául szolgáló valamennyi műszaki mellékletet köteles a megbízó számára hozzáférhetővé tenni.

(2) A szakvéleménynek tartalmaznia kell

a) a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, valamint a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat,

b) a megbízó által rendelkezésre bocsátott adatok, információk, dokumentumok tételes felsorolását,

c) annak megállapítását, hogy nukleáris biztonság szempontjából fontos és a szakértői vélemény kialakítása szempontjából releváns információk mennyire verifikáltak,

d) azokat a jogszabályokat és hatósági határozatokat, követelményeket, amelyeket a szakértő figyelembe vett,

e) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését,

f) a vizsgált kérdéseket és az arra adott, szakmai megállapításokat és az azokból levont következtetéseket, válaszokat részletesen kifejtve,

g) a feltárt nem-megfelelőségeket, információhiányt, bizonytalanságot,

h) a szakértő kompetenciáján túlmutató, felmerült kérdéseket, problémákat,

i) annak egyértelmű megjelölését, hogy a szakvélemény tárgya a tudomány és technika aktuális fejlettségi szintjének, valamint a hatályos jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelel vagy nem felel meg, illetve kiegészítésekkel, megszorításokkal felel meg.

(3) A szakértő által szükségesnek tartott kiegészítéseket, illetve megszorításokat tételesen fel kell sorolni.

(4) A nem-megfelelőségek feloldásának módját, illetve a bizonytalanságok és információhiányok miatt használt egyszerűsítések kellően konzervatív megközelítését igazolni kell.

(5) A szakvéleményben SI mértékrendszert kell használni.

(6)[30] A szakértő szervezet által készített szakvéleményre az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy szakértőn a szakértő szervezetet kell érteni.

(7)[31] A szakértő szervezet által készített szakvéleményt a szakértő szervezet cégszerű képviseletére jogosult személy írja alá a szakértő szervezet nevében. A szakértői véleményben fel kell tüntetni a szakvélemény készítésében közreműködő szakértők vagy a 2/B. §-ban foglaltaknak megfelelő személy nevét, valamint azt, hogy a szakvélemény mely részének elkészítésében vettek részt. A szakvélemény elkészítésében részt vevők a szakvélemény általuk elkészített részét aláírják.

(8)[32] A szakértő szervezet által készített szakvéleménynek be kell mutatnia a szakértői felülvizsgálattal érintett dokumentumok közti szakterületi és speciális szakterületi összefüggéseket, továbbá szakmai megállapításokat és következtetéseket kell tartalmaznia a szakértő szervezet szakterületéhez kapcsolódó valamennyi speciális szakértői kérdés, valamint ezek összegzése kapcsán a teljes szakterületi megfelelőség vonatkozásában.

5. A külföldi szakértő és szakértő szervezet[33]

11. § (1) Az Atv. 19/D. §-a szerinti külföldi szakértőre e rendelet az e §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazandó.

(2) Az eseti engedély az adott megbízás alapján elkészítendő szakvélemény kiadására jogosítja fel a külföldi szakértőt.

(3) Külföldi szakértő esetében az eseti engedély kiadása során minősítő bizottság nem jár el.

(4) Külföldi szakértő eseti engedélyezése során büntetlen előéletét saját államának illetékes hatósága vagy bírósága által kiállított okirattal igazolja.

11/A. §[34] (1) Külföldi szakértő szervezetre e rendelet rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Külföldi szakértő szervezet esetében az eseti engedély kiadása során minősítő bizottság nem jár el.

(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv a külföldi szakértő szervezet szakértői minőségének eseti megállapításáról szóló döntését, illetve a nyilvántartásba vételhez szükséges valamennyi adatot 8 munkanapon belül átadja a területi mérnöki kamara számára, amely haladéktalanul gondoskodik a szakértő adatainak nyilvántartásba vételéről. A nyilvántartásba vételről a területi mérnöki kamara értesíti a szakértő szervezetet.

(4) Ha az atomenergia-felügyeleti szerv olyan kizáró okot tár fel, amely alapján a szakértő szervezet eseti engedélyének kiadására nem kerülhetne sor, az eseti engedélyt visszavonja, és haladéktalanul értesíti a területi mérnöki kamarát.

6. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

13. §[35] Ez a rendelet a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (1) bekezdésének, (2) bekezdés b) pontjának és (4) bekezdésének, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 10. cikkének, a 16. cikk (2) bekezdés b) pontjának, valamint a 22. cikk (1) bekezdés b) pontjának való megfelelést szolgálja.

14. §[36] (1) Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 120/2013. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. R.) hatálybalépését megelőzően

a) "Gépészet" szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően "Gépészet - emelőgépek" és "Gépészet - energetikai és áramlástani gépek" szakterületen,

b) "Nukleáris nyomástartó berendezések" szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően a "Nyomástartó berendezések - biztonsági osztályba sorolt nyomástartó berendezések és azok tartószerkezetei" szakterületen,

c) "Erősáramú villamos technológia" szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően "Villamos technológia - erősáramú villamos technológia" szakterületen,

d) "Vegyészet, radiokémia, nukleáris kémiai technológia" szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően "Vegyészet - vízkémia", "Vegyészet - radiokémia" és "Vegyészet - nukleáris kémiai technológia" szakterületen,

e) "Minőségirányítás, minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés és minőségfelügyelet" szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően "Minőségügy, irányítási rendszerek" szakterületen

való szakértői tevékenység folytatására jogosít.

(2) Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés szerinti új engedélyeket a Mód. R. hatálybalépésétől számított 60 napon belül hivatalból megküldi a nyilvántartása szerint érintett szakértők részére, egyidejűleg intézkedik a korábban kiadott engedélyek visszavonásáról, valamint megteszi az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/B. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartás korrekciója érdekében szükséges intézkedéseket.

15. §[37] (1) Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 147/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód2. R.) hatálybalépését megelőzően

a) a "Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése" szakterületre kiadott engedély a Mód2. R. hatálybalépését követően az 1. mellékletben foglalt táblázat B:4 mezőjében meghatározott "Determinisztikus biztonsági elemzések - Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése" szakterületen,

b) a "Termohidraulika" szakterületre kiadott engedély a Mód2. R. hatálybalépését követően az 1. mellékletben foglalt táblázat B:5 mezőjében meghatározott "Determinisztikus biztonsági elemzések - Termohidraulika, súlyos baleseti elemzések" szakterületen,

c) a "Villamos technológia - Mérés- és irányítástechnika" szakterületre kiadott engedély a Mód2. R. hatálybalépését követően az 1. mellékletben foglalt táblázat B:19 mezőjében meghatározott "Mérés- és irányítástechnika" szakterületen és

d) a "Sugárvédelem" szakterületen kiadott engedély a Mód2. R. hatálybalépését követően az 1. mellékletben foglalt táblázat B:24 mezőjében meghatározott "Sugárvédelem" szakterületen és a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a B:32 mezőjében meghatározott "Radioaktív hulladék kezelés" szakterületen

való szakértői tevékenység folytatására jogosít azzal, hogy ennek alapján az engedélyező hatóság hivatalból módosítja a Mód2. R. hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyeket.

(2) A "Sugárvédelem" szakterületen kiadott engedélyeknek az 1. mellékletben meghatározott "Radioaktív hulladék kezelés" szakterületen való szakértői tevékenység folytatására jogosítás fenntartásáról a Mód2. R. hatálybalépését követő egy éven belül, az engedélyező hatóság a szakértői tevékenység folytatására jogosító engedély felülvizsgálatát követően, az érintett szakértő nyilatkoztatása után dönt.

(3) Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés szerinti módosított engedélyeket hivatalból megküldi a nyilvántartása szerint érintett szakértők részére, egyidejűleg megteszi az Atv. 19/B. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartás módosítása érdekében szükséges intézkedéseket.

(4) A Mód2. R.-rel megállapított, a nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása szakterületre vonatkozó engedély új képesítési feltételei nem érintik a Mód2. R. hatálybalépése előtt kiadott nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása szakterületre vonatkozó engedélyek hatályát.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelethez[38]

Az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértői tevékenység szakterületei és az egyes szakterületekhez szükséges képesítési feltételek és szakmai gyakorlat

2. melléklet a 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelethez[39]

Az atomenergia alkalmazási körében eljáró szakértő szervezetek tevékenységeire vonatkozó szakterületek speciális szakterületei