27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 9. és 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat-és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva -a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1)[1] E rendelet hatálya Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) hivatásos állományú tagjaira, valamint a 49. § tekintetében a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekre terjed ki.

(2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a hivatásos állományba felvételre jelentkezők előzetes alkalmassági vizsgálatára.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) alapellátást végző orvos: az egészségügyi szolgálat területileg illetékes orvosa,

b) egészségügyi szolgálat: a Kormány által kijelölt, a NAV hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szerv.

c)[2] szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset: a munkavédelemről szóló törvény szerinti munkabaleset, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti üzemi baleset.

3. Az alkalmassági vizsgálat általános követelményei

3. § (1)[3] A hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálatra, ezen belül adott munkakör betöltéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági állapotát a szolgálati viszony létesítését megelőzően és a szolgálati viszony fennállása alatt rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell (a továbbiakban együtt: alkalmassági vizsgálat).

(2) A hivatásos szolgálatra egészségileg, pszichikailag és fizikailag az a személy alkalmas, akinek nincs olyan egészségi, pszichikai és fizikai elváltozása, betegsége vagy fogyatékossága, amely a hivatásos szolgálat teljesítését kizárja, illetve annak során egészségi, pszichikai és fizikai állapota jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható.

4. § (1) Alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

a) a szolgálati viszony létesítése előtt,

b) külföldön történő szolgálat teljesítése előtt és után,

c)[4] új hivatásos munkakörbe történő kinevezést megelőzően, a 22. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően,

d) a hivatásos állományba történő visszavételt megelőzően,

e) időszakosan az alkalmasság ellenőrzése céljából,

f) a hivatásos szolgálatra való alkalmasság egészségi okból történt megváltozásakor, ha a betegség, baleset maradandó egészségkárosodást okozott,

g)[5] a hivatásos állomány tagja betegsége, műtéte, baleseti sérülése után a szolgálatképesség elbírálása szükségessége esetén, 60 naptári napot meghaladó egészségügyi szabadság, illetve keresőképtelenség eltelte után,

h) más fegyveres szervtől történő áthelyezés előtt,

i)[6] a Hszt. 44. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor, új munkakörbe történő kinevezést megelőzően, a 22. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés f)-g) pontjában meghatározott esetben egészségi és pszichikai alkalmasságot kell minősíteni.

(3) A hivatásos állomány tagja egészségi alkalmasságának elbírálására foglalkozás-egészségügyi vagy üzemorvostani szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos, a pszichikai alkalmasság elbírálására pszichológus jogosult, aki e tevékenységében - jogszabály rendelkezésében és szakmai előírásban foglaltak kivételével - nem korlátozható és nem befolyásolható.

(4) A hivatásos állomány tagja fizikai alkalmassági vizsgálatát-előzetes orvosi vélemény figyelembevételével-megfelelő testnevelői vagy sportszakmai képesítéssel rendelkező személy végzi, a központilag kiadott módszertani követelményrendszer betartásával.

5. § (1) Az alkalmassági vizsgálat során el kell bírálni, hogy az érintett személy

a)[7] egészségi, pszichikai, fizikai szempontból alkalmas-e a betöltendő munkakör ellátására, különösen, ha új munkaköre a korábbinál fokozottabb vagy más jellegű egészségi, pszichikai, illetve fizikai követelményeket támaszt,

b)[8] ha egészségi kockázatokkal járó munkakörben teljesít szolgálatot, egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélkül alkalmas-e erre,

c)[9] nem szenved-e olyan fertőző betegségben, amely miatt munkaköréből adódóan széles körű fertőzést okozhat, vagy olyan betegségben, amelynek következtében bármikor szolgálatképtelenné válhat, vagy amely gyógykezelést, gondozást, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé.

(2) Az a hivatásos állományba felvételre jelentkező, aki az előzetes vagy ismételt előzetes alkalmassági vizsgálaton nem vett részt hivatásos állományba nem vehető fel.

(3) Az a hivatásos állományú tag, aki a számára e jogszabály alapján előírt alkalmassági vizsgálaton - önhibájából - nem vett részt, vagy a vizsgálaton való részvételt megtagadja a vizsgálat elvégzéséig nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető.

4. Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági minősítések

6. § (1) Az egészségi vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg:

a) "Egészségileg alkalmas",

b) "Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja:.......",

c) "Egészségileg alkalmatlan",

d) "Egészségileg alkalmas egészségügyi felmentéssel",

e)[10] "A tervezett munkakör egészségi követelményeinek nem felel meg".

(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg:

a) "Pszichológiailag alkalmas",

b) "Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja:.......",

c) "Pszichológiai követelményeknek nem felelt meg",

d)[11] "A tervezett munkakör pszichológiai követelményeinek nem felel meg".

(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg:

a) "Fizikai állapota megfelelő",

b) "Fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges",

c) "Fizikai állapota nem megfelelő".

5. Az összesített alkalmassági minősítések

7. § (1) Az alkalmassági vizsgálat összesített minősítése az egészségügyi szolgálat feladata.

(2) Az alkalmasság összesített minősítése az egészségi, pszichikai vizsgálatok és a fizikai állapotfelmérés eredményét együttesen tartalmazza, amely minősítés lehet

a) "Hivatásos szolgálatra alkalmas",

b)[12] "Jelenlegi munkakörében ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja:.......",

c)[13] "A tervezett munkakörre alkalmas",

d)[14] "A tervezett munkakörre alkalmatlan", vagy

e) "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan",

f) "Hivatásos szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel",

g)[15] "Jelenlegi munkakörében alkalmatlan".

(3) Az előzetes, az ismételt előzetes és a véglegesítés előtti alkalmassági vizsgálat összesített minősítése kizárólag alkalmas vagy alkalmatlan lehet.

(4) "Hivatásos szolgálatra alkalmas" minősítést kell adni, ha a vizsgált személy egészséges vagy olyan szervi eltérése van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a vizsgált személyt a szolgálat ellátásában nem korlátozza, és egészségét a szolgálatteljesítés a szervi működésbeli eltérése mellett sem veszélyezteti.

(5)[16] "Jelenlegi munkakörében ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: ....... " minősítés a pszichikai és az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Az ideiglenes alkalmatlanság időtartama legfeljebb 365 naptári nap lehet.

(6)[17] "A tervezett munkakörre alkalmas" minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges vagy olyan szervi eltérése van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a vizsgált személyt a tervezett munkakör ellátásában nem korlátozza, és egészségét a szolgálatteljesítés a szervi működésbeli eltérése mellett sem veszélyezteti.

(7)[18] "A tervezett munkakörre alkalmatlan" minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynél olyan szervi, működésbeli vagy pszichikai eltérés észlelhető, amely miatt a betöltendő munkakörrel járó feladatok ellátására nem képes, vagy e feladatok ellátása az egészségét veszélyeztetné. Ilyen minősítés esetén a minősítésben meg kell határozni a vizsgált személy egészségi állapotának megfelelő 1. melléklet 1. függelékében szereplő alkalmassági kategóriákat.

(8)[19] "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan" minősítés valamennyi hivatásos munkakörre való alkalmatlanságot jelent, és az alkalmassági összetevők bármelyikén alapulhat. E minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynekolyan mérvű vagy jellegű egészségkárosodása van, amely a hivatásos szolgálattal járó fokozott egészségi, pszichikai és fizikai igénybevételre figyelemmel kizárja a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek teljesítését, illetve egészségi állapota miatt hivatásos munkakör ellátására alkalmatlan. Hivatásos állományú tagok esetén e minősítésre kizárólag a NAV Elsőfokú Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Elsőfokú FÜV Bizottság) és Másodfokú Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Másodfokú FÜV Bizottság) (a továbbiakban együtt: FÜV Bizottság) jogosult. Ezen minősítés esetén szolgálati viszony nem létesíthető, illetve a fennálló szolgálati viszonyt meg kell szüntetni.

(9)[20] "Hivatásos szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel" összesített minősítést kell megállapítani, ha a hivatásos állomány tagja a 44. §-ban meghatározott szolgálati kötelezettségeinek teljesítése alóli felmentéssel (egészségügyi felmentés) munkakörét el tudja látni.

(10)[21] "Jelenlegi munkakörében alkalmatlan" minősítés a fizikai, a pszichikai, illetve az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Mivel az adott munkakörön kívül más munkakörben alkalmas lehet, ilyen minősítés esetén a minősítésben meg kell határozni a vizsgált személy egészségi állapotának megfelelő alkalmassági kategóriákat. Az alkalmassági kategórián belüli betölthető munkakört a szerv személyügyi szerve határozza meg.

6. Az egészségi alkalmassági követelmények

8. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie

a) a bőr és látható nyálkahártyák, fogazat, garatképletek, a keringési, légzési, hasi és érzékszervek, valamint az idegrendszer, az ízületek, az izomzat és csontrendszer vizsgálatára,

b) az esetleg fennálló testi és szellemi fogyatékosságokra, betegségekre,

c) az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-függőség esetleges jeleinek megállapítására,

d) az általános belgyógyászati vizsgálatok mellett az indokolt mértékű ideggyógyászati, fogászati, szemészeti, bőrgyógyászati és mozgásszervi szakorvosi vizsgálatokra,

e) a fül-orr-gégészeti vizsgálat során a műszeres szűrő-audiometriás vizsgálatra,

f) EKG, szükség esetén a kardiológiai vizsgálatra,

g) a mellkasi tüdőszűrő vizsgálatra,

h) vér és vizelet laboratóriumi vizsgálatra (teljes vérkép és vizelet, vércukor, májenzimek),

i) nők esetében a nőgyógyászati és nőgyógyászati citológiai vizsgálatra,

j) szükség esetén az egyéb, kiterjedtebb diagnosztikus és szakorvosi vizsgálatokra.

(2)[22] A döntés kialakításához szükség esetén egyéb kiegészítő vizsgálatok, a speciális munkakörök esetében célzott jellegű vizsgálatok is elvégezhetők.

9. § (1) Az egészségi alkalmasságot a rendelet 1. mellékletében meghatározott táblázatban (a továbbiakban: Táblázat) foglaltak szerint kell minősíteni. A minősítést az 1. melléklet 3. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.

(2) Az 1. mellékletben a betegségek és fogyatékosságok felsorolása a "Betegségek Nemzetközi Osztályozása" (BNO) kiadványban foglaltakalapján történik.

(3)[23] A Táblázat római számmal jelölt alkalmassági kategóriáiba a hivatásos állomány tagját munkakörének megfelelően, az 1. melléklet 1. függelékében foglaltak szerint kell besorolni.

(4) A Táblázat rovatai és a kapcsolódó magyarázatok az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűvel jelölik, a következők szerint:

a) "Egészségileg alkalmas" ("AS"),

b) "Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja:......." ("IAN"),

c) "Egészségileg alkalmatlan" ("AN").

(5) A Táblázat az egyes szakaszokban szereplő betegségekhez "Egyéni elbírálás" ("E") megjelölést tartalmaz. Az "E" nem minősítés, csak választási lehetőséget biztosít a (4) bekezdés szerinti minősítések közül.

(6) Ha a vizsgálat során a vizsgált személynél olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvostanilag (kórtanilag) leginkább megközelítő kórformára vonatkozó előírások szerint kell minősíteni.

(7) A NAV speciális bevetési egységének tagjaira vonatkozó egyéb egészségi követelményeket az 1. melléklet tartalmazza.

(8)[24] "A tervezett munkakör egészségi követelményeinek nem felel meg" minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a betöltendő munkakör ellátásával összefüggésben támasztott egészségi követelményeknek.

10. § A Táblázatban szereplő "E" megjelölésnél az egészségi alkalmasság elbírálásakor a következőket kell figyelembe venni:

a) a betegség súlyossági fokát és a velejáró funkcionális zavarokat,

b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,

c) az adott megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,

d) a hivatásos állományú tag aktuális munkakörének jellegét és sajátosságait,

e) a hivatásos állományú tag más szolgálati beosztásban, munkakörben további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatásának lehetőségét.

7. Pszichikai alkalmassági vizsgálat

11. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok keretében a pszichikai alkalmassági vizsgálatot az egészségi alkalmassági vizsgálattól elkülönítetten kell elvégezni.

(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálatot egységes, a szakirányító pszichológus által meghatározott és elfogadott vizsgálati módszerekkel, a 12. melléklet szerinti alkalmassági szempontrendszer alapján kell végezni.

(3) A pszichikai alkalmasságot személyiségtesztek, teljesítmény- és képességtesztek, műszeres vizsgálatok, kompetencia alapú vizsgáló eljárások és az exploráció komplex értékelése alapján, valamint - ha a vizsgálat személy pszichés állapota indokolja - kiegészítő vizsgálatok elvégzésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.

(4) Ha a pszichikai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor további célzott vizsgálatot, illetve vizsgálatokat kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további vizsgálatokat kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet.

(5) "Pszichológiailag alkalmas" minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megfelel a hivatásos szolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek.

(6) "Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja:......." minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. E minősítés legfeljebb 180 naptári napra adható. A minősítésben megjelölt időtartam lejártát követően a pszichikai alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni, amelynek során "Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: ......." minősítés nem állapítható meg.

(7) "Pszichológiai követelményeknek nem felelt meg" minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a hivatásos szolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek.

(8)[25] "A tervezett munkakör pszichológiai követelményeinek nem felel meg" minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a betöltendő munkakör ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek.

(9) A minősítést a 12. melléklet 1. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.

8. Fizikai alkalmassági követelmények

12. § (1) A hivatásos állomány fizikai alkalmasságát kétévente egy alkalommal, a felvételre jelentkezőkét az egészségi alkalmasság megállapítását követő 30 naptári napon belül fizikai állapotfelmérésen kell ellenőrizni, illetve megállapítani.

(2) A hivatásos állomány tagját és a felvételre jelentkezőt a fizikai állapotfelmérésnél életkor alapján négy korcsoportba kell sorolni. A besorolásnál a betöltött évek számát kell figyelembe venni, az alábbiak szerint

a) I. korcsoport: a 18-25 év közöttiek,

b) II. korcsoport: a 26-35 év közöttiek,

c) III. korcsoport: a 36-45 év közöttiek,

d) IV. korcsoport: a 46 év felettiek.

(3) A fizikai alkalmassági vizsgálaton az vehet részt, aki egy hónapnál nem régebbi egészségi alkalmassági vizsgálaton "Egészségileg alkalmas" minősítést kapott.

13. § (1) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következők:

a) mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás,

b) 60 m futás,

c) felülés,

d) távolugrás helyből,

e) guggolás,

f) 2000 m futás.

(2) A fizikai alkalmasság minősítése az (1) bekezdésben meghatározott mozgásformák közül a hivatásos állomány tagja által választott öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának eredménye alapján történik. Az (1) bekezdés b) és f) pontjában meghatározott mozgásformák végrehajtása kötelező. Az egyes kondicionális gyakorlatokért legfeljebb 25 pont, az öt gyakorlat végrehajtása esetén összesen 125 pont adható.

(3) Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az I-III. korcsoportba tartozó személyek esetében:

a) 0-59 pont esetén "Nem megfelelő",

b) 60-125 pont esetén "Megfelelő".

(4) Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az IV. korcsoportba tartozó személyek esetében:

a) 0-15 pont esetén "Nem megfelelő",

b) 16 pont felett "Megfelelő".

(5) "Fizikai állapota megfelelő" minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha a választott öt kondicionális gyakorlatot teljesítette és gyakorlatonként nincs 0 pont teljesítménye, továbbá a gyakorlatok végrehajtásának eredményeként "Megfelelő" értékelést kapott.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja "Fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges" minősítést kapott, az ismételt állapotfelmérésre a hat hónapon belül egy alkalommal kerülhet sor, melyet az előző felmérést követően legkorábban 30 naptári nap elteltével lehet végrehajtani. Amennyiben a hivatásos állományú tag az ismételt fizikai állapotfelmérés során "Nem megfelelő" értékelést kap, akkor "Fizikai állapota nem megfelelő" minősítést kell adni.

(7)[26] Ha a hivatásos állomány tagja "Fizikai állapota nem megfelelő" minősítést kapott, az ismételt fizikai állapotfelmérés során az alapellátást végző orvos bevonásával vizsgálni kell a kiváltó okokat, az érintett személy munkakör ellátására való alkalmasságát.

(8) "A fizikai alkalmassági követelmények kondicionális eredmény pontérték táblázatát", valamint "Az egyes feladatok végrehajtásának követelményeit és rendjét" a 2. melléklet tartalmazza.

(9) A NAV speciális bevetési alegység tagjaira vonatkozó fizikai alkalmassági követelményeket a 2. melléklet tartalmazza.

(10) A minősítést a 2. melléklet 3. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.

9. Előzetes alkalmassági vizsgálat

14. § (1) A hivatásos állományba felvételre jelentkezőknél egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatot és fizikai állapotfelmérést kell végezni a 11. § (1) bekezdésben és a 12. § (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével.

(2)[27] A felvételre jelentkező előzetes alkalmassági vizsgálatát, a felvételi eljárást lefolytató szerv bejelentés alapján kezdeményezi az egészségügyi szolgálatnál.

(3)[28] A felvételre jelentkező előzetes alkalmassági vizsgálatának időpontját az egészségügyi szolgálat úgy állapítja meg, hogy a vizsgálatra a felkérés időpontját követő 15 napon belül sor kerüljön. A felvételi eljárást lefolytató szervnek az előzetes alkalmassági vizsgálat lefolytatása érdekében meg kell határoznia, hogy a felvételre jelentkezőt várhatóan milyen munkakörbe tervezi kinevezni.

15. § (1) A felvételre jelentkezőnek az előzetes alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia

a) az alkalmassági vizsgálatra rendelő lapot (4. melléklet),

b) a felvétel előtti alkalmassági vizsgálathoz szükséges kérdőívet (5. melléklet),

c) a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó igazolványát,

d) ha van, a katonai igazolványát, illetve a katonai egészségi minősítését igazoló iratot,

e) a háziorvosa által kitöltött adatlapot (6. melléklet),

f) az egészségi állapotára vonatkozó összes egészségügyi dokumentációt, az egészségügyi törzskönyvet, illetve, ha azzal valamilyen okból nem rendelkezik az erről szóló igazolást,

g) egy éven belüli tüdőszűrés eredményét,

h) nők esetében egy évnél nem régebbi nőgyógyászati és nőgyógyászati citológiai vizsgálat eredményét,

i) HIV, Hepatitis B és C vírus, a vérbaj(lues) vizsgálat eredményeit, j) három hónapnál nem régebbi drogszűrés eredményét.

(2) A honvédségi egészségi alkalmatlansági minősítés - ha az alkalmatlanságot okozó elváltozás a vizsgálat időpontjában is fennáll -, továbbá a szerződéses, hivatásos vagy önkéntes tartalékos állományból egészségi okok miatt történt leszerelés, valamint érvényben lévő egészségkárosodás bármilyen mértéke, a hivatásos állományba történő jelentkezés esetén alkalmatlan minősítést jelent.

(3) A felvételre jelentkező előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatának lefolytatásában részt vevő alapellátást végző orvos az érintettet köteles tájékoztatni az alkalmatlan minősítés okáról. Az alkalmatlan minősítéssel szemben az érintett az alkalmassági vélemény kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz, az Elsőfokú FÜV Bizottság által megállapított alkalmatlan minősítéssel szemben pedig a 37. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a Másodfokú FÜV Bizottsághoz fordulhat.

(4)[29] Ha a felvételre jelentkező az előzetes alkalmassági vizsgálat során a szolgálat ellátására kihatással lévő, egészségi állapotára vonatkozó információkat elhallgat, illetve valótlan adatokat szolgáltat, és ezek a hivatásos állományba vétele után a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jutnak, soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell elrendelni.

10. Ismételt előzetes alkalmassági vizsgálat

16. § (1) A felvételre jelentkező ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatát kell elrendelni, ha a jelentkező alkalmas minősítést kapott, de nem került hivatásos állományba vételre és a minősítés óta már hat hónap eltelt, továbbá igazolni tudja a háziorvostól beszerzett dokumentáció alapján, hogy az eltelt időszakban olyan betegsége, balesete nem volt, mely az alkalmasságát kizárná.

(2) Az egy éven túli jelentkezés esetén a jelöltet új jelentkezőnek kell tekinteni.

(3) Nincs helye ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatra jelentkezésnek, ha a jelentkező

a) az utolsó alkalmassági vizsgálat során másodfokon, egy éven belül alkalmatlan minősítést kapott, vagy

b) az orvostudomány aktuális állása szerint végleges állapotot jelentő, a hivatásos szolgálatra való alkalmasságot kizáró testi fogyatékosságban szenved, vagy

c) az orvostudomány aktuális állása szerint nem gyógyítható, a hivatásos szolgálatra való alkalmasságot kizáró megbetegedésben szenved, vagy

d) egy éven belül végzett pszichológiai vizsgálaton "Pszichológiai követelményeknek nem felelt meg" minősítést kapott.

17. § Az ismételt előzetes alkalmassági vizsgálat során

a) az előző vizsgálat óta eltelt időtől függetlenül - a megfelelő orvosi igazolás hiányában - az általános belgyógyászati vizsgálatot és a pszichológiai vizsgálatot az egészségügyi szolgálat szakorvosának meg kell ismételnie,

b) meg kell ismételni mindazon vizsgálatokat, amelyeknél az ismételt vizsgálat alkalmával valamely alkalmasságot kizáró ok gyanúja felmerül.

18. § (1)[30] A hivatásos állományba próbaidőre felvett személy egészségi alkalmasságát, ha azt a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban megindokoltan kezdeményezi, az egészségügyi szolgálat a FÜV Bizottság általi eljárás (a továbbiakban: FÜV eljárás) keretében, a véglegesítését megelőzően ismételten véleményezi.

(2) Az eljárás során értékelni kell az előzetes alkalmassági vizsgálat eredményeit, a próbaidő alatt előfordult betegségeket, és szükség esetén kiegészítő vizsgálatokat lehet elrendelni. A próbaidőre felvett személy alkalmasságát az előzőeket összesítve kell meghatározni.

(3) A próbaidőre felvett személy véglegesítés előtti alkalmasságának véleményezését úgy kell kezdeményezni, illetve azt úgy kell elvégezni, hogy a véglegesítésre vonatkozó döntést a próbaidő lejárta előtt meg lehessen hozni.

11. Időszakos alkalmassági vizsgálat

19. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés rendszeres ellenőrzése érdekében, a hivatásos állomány minden tagjánál időszakos egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatokat és fizikai állapotfelmérést kell végezni.

(2)[31] Az időszakos alkalmassági vizsgálat során a 12. § (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a kockázatértékelés eredményének megfelelő időközönként, de

a) az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot legalább évente,

b) a pszichikai alkalmassági vizsgálatot legalább kétévente

kell elvégezni.

(3) A hivatásos állomány időszakos alkalmassági vizsgálatát úgy kell megszervezni és végrehajtani, hogy a szolgálati feladatok ellátásában fennakadást ne okozzon.

(4) Az időszakos alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálat eredménye alapján a következő egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatra a (2) bekezdésben előírtnál rövidebb időt is megállapíthat.

20. § A hivatásos állomány tagjának az időszakos alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia

a) az alkalmassági vizsgálatra rendelő lapot (4. melléklet),

b) a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó igazolványát,

c)[32] az előző alkalmassági vizsgálat óta keletkezett kórházi és gyógyintézeti zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, esetleges a Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve (a továbbiakban: BFKH RSZSZ) szakvéleményét,

d) két éven belüli tüdőszűrésének eredményét,

e) nők esetében három évnél nem régebbi nőgyógyászati citológiai vizsgálat eredményét.

21. § Az időszakos alkalmassági vizsgálat során a hivatásos állomány tagját aktuális egészségi, pszichikai és fizikai állapotától függően kell minősíteni.

12. Soron kívüli alkalmassági vizsgálat

22. § (1) A hivatásos állomány tagjának soron kívüli alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie

a) 60 naptári napot meghaladó keresőképtelenség esetén,

b) ha munkavégzése (egészségügyi ok kivételével) 6 hónapot meghaladóan szünetel, vagy

c) a 15. § (4) bekezdésében meghatározott esetben,

d) az 1. melléklet 1. függelékében meghatározott alkalmassági kategóriák közötti átsorolást megelőzően.

(2)[33] Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója, a szolgálati elöljáró vagy az alapellátást végző orvos indokoltnak tartja - függetlenül a keresőképtelen napok számától -, kezdeményezheti a hivatásos állomány tagja soron kívüli alkalmassági vizsgálatát abban az esetben is, ha az adott évben egynél több és eltérő időben megállapított betegség miatt történt a keresőképtelen állományba vétele.

(3)[34] A NAV elnöke (a továbbiakban: elnök) a hivatásos állományra vonatkozóan elrendelheti egyes munkaköröket betöltők soron kívüli alkalmassági vizsgálatát, vagy egyes alkalmassági vizsgálatoknak a hivatásos állomány egészére vagy meghatározott részére történő elvégzését is.

(4) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatot az alkalmassági vizsgálatra rendelő lappal kell kezdeményezni.

23. § (1) A soron kívüli alkalmassági vizsgálat esetén az egészségi, pszichikai és fizikai vizsgálatok közül a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot megalapozó körülmények által indokolt vizsgálatokat kell elvégezni.

(2) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány tagját az egészségügyi szolgálat az iratok beérkezését követő 30 naptári napon belül írásban, a vizsgálat helyének és idejének megjelölésével, a vizsgálat időpontját megelőzően legalább nyolc naptári nappal a szolgálati elöljáró útján rendeli be.

13. Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat

24. § (1) Személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni rendszeresen a hivatásos állományazon tagjánál,

a) aki szolgálati feladatai ellátása során fokozott egészségi ártalomnak, illetve veszélynek van kitéve,

b) akinek esetleges fertőző megbetegedése környezetét veszélyeztetheti.

(2) A vizsgálatok elvégzése az alapellátást végző orvos feladata, aki a vizsgálatok tervszerű végrehajtása érdekében a személyi higiénés alkalmassági vizsgálatra kötelezettekről nyilvántartást vezet.

14. Az időszakos, a soron kívüli és a személyi higiénés alkalmassági vizsgálat közös szabályai

25. § (1)[35] Ha az alkalmassági vizsgálat eredménye alapján feltételezhető, hogy a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota eredeti munkakörének ellátását nem teszi lehetővé, akkor az alapellátást végző orvos FÜV eljárást köteles kezdeményezni.

(2) Az ideiglenesen alkalmatlanná nyilvánított személyt az alkalmasság végleges elbírálása érdekében, az egészségügyi szolgálat orvosa által megjelölt időpontban, újabb vizsgálatra kell küldeni.

(3) A 4. § (1) bekezdés b)-i) pontjában felsorolt esetekben lefolytatott alkalmassági vizsgálatok során megállapított minősítéssel szemben az érintett az alkalmassági vélemény kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz, az Elsőfokú FÜV Bizottság által megállapított alkalmatlan minősítéssel szemben pedig a 37. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a Másodfokú FÜV Bizottsághoz fordulhat.

15. Külföldi szolgálatra vezényeltek alkalmassági vizsgálata

26. § (1) A külföldi szolgálatra vezénylés megkezdése előtt és az onnan történő végleges hazatérést követően, egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatot kell lefolytatni a hivatásos állomány tagjánál. A vizsgálatokat az egészségügyi szolgálat végzi.

(2) Külföldi szolgálatra vezényeltek egészségi alkalmassági vizsgálatát és az egészségügyi felkészítést az egészségügyi szolgálatnál a NAV Központi Hivatala illetékes személyügyi szerve írásban kezdeményezi.

(3) Az egészségügyi szolgálatnak az egészségügyi felkészítés keretében időben tájékoztatnia kell a kiutazót, hogy

a) a kötelezően előírt, valamint - beleegyezése esetén - az ajánlott védőoltásban részesüljön,

b) a külszolgálat időtartamára az aktuálisan fenyegető megbetegedések elkerülésére megfelelő gyógyszerrel rendelkezzen.

(4) A hivatásos állomány tagja az orvosi vizsgálatra köteles magával vinni a korábbi vizsgálatok alapján kiállított és rendelkezésére álló orvosi leleteit, kórházi zárójelentéseit, ha van, oltási könyvét.

(5) A vizsgálatokat a külszolgálat helye szerint meghatározott egészségi, alkalmassági és járványügyi követelményekre figyelemmel kell elvégezni.

27. § Ha az egészségügyi szolgálat a hivatásos állomány tagját egészségügyi, pszichikai vagy fizikai szempontból alkalmatlannak tartja külföldi munkavégzésre, ennek okáról az érintettet tájékoztatja.

28. § (1) A külföldi szolgálatból történő végleges hazatérést követő alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány tagjának az első szolgálatteljesítési napján kell jelentkeznie az egészségügyi szolgálatnál.

(2) A külföldi szolgálatból történő végleges hazatérést követő alkalmassági vizsgálat lezárásáig a hivatásos állomány tagja részére egészségügyi szabadságot kell elrendelni.

16. Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése

29. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota olyan mértékben változott, hogy a számára előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg, vagy egészségügyi szabadságának időtartama a 180 naptári napot meghaladta, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni.

(2) Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult:

a) a hivatásos állomány tagja,

b) az alapellátást végző orvos,

c)[36] a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a szolgálati elöljáró.

(3)[37] A felülvizsgálat kezdeményezéséről a hivatásos állomány tagja haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül köteles jelentést tenni, az alapellátást végző orvos pedig tájékoztatást adni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(4) A felülvizsgálat iránti kérelmet az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökének kell megküldeni, aki intézkedik a FÜV eljárás lefolytatása iránt.

17. Az alkalmasság felülvizsgálatának okmányai

30. § (1) Az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:

a) egészségügyi könyv,

b) kórtörténeti lap,

c) alapellátást végző orvos véleménye,

d)[38] munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a szolgálati elöljáró véleménye,

e) felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat) (11. melléklet),

f) orvosszakértői vélemény az egészségkárosodás mértékéről,

g) a felülvizsgálatra rendelt személy egészségi állapotára vonatkozó orvosi leletek,

h) valamennyi rendelkezésre álló, de különösen az egy éven belüli kórházi és gyógyintézeti zárójelentések, szakorvosi leletek,

i)[39] baleset, foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíciós eset esetén a minősítő határozat és baleset esetén a baleseti jegyzőkönyv,

j) alkalmassági nyilatkozat hivatásos szolgálatra való alkalmasság felülvizsgálatához (7. melléklet), k) alkalmassági vizsgálatra rendelő lap (4. melléklet).

(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti vélemény beszerzésétől a felülvizsgálatot előkészítő orvos eltekinthet, ha az érintett egészségi állapota e nélkül is egyértelműen megítélhető.

18. A vezetői és orvosi vélemény

31. § (1)[40] A felülvizsgálathoz ismerni kell a hivatásos állomány tagja élet- és munkakörülményeit, a munkakörével együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a hivatásos állomány tagja korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró és az alapellátást végző orvos véleményét is.

(3) Az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró véleményének tartalmazni kell, hogy a hivatásos állomány tagjának

a) egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását,

b)[41] munkakörében végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár,

c) szolgálatteljesítési képessége és magatartása milyen mértékben változott,

d) az előző két évben milyen gyakorisággal és időtartamban volt egészségügyi szabadságon,

e)[42] milyen más munkakörbe helyezésére van lehetőség,

f) az egészségügyi szabadságra való jogosultsága megszűnésének időpontját.

(4) Ha a FÜV eljárást az alapellátást végző orvos kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, melynek két példányát megküldi az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökének.

(5) Ha a baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggő vagy szolgálati eredetű, az alapellátást végző orvosi véleményben közölni kell a baleset (betegség) bekövetkezésének helyét, idejét és körülményeit, továbbá a szolgálati kötelmekkel való összefüggésre vonatkozó megállapításokat.

19. A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok

32. § (1) A hivatásos állomány alkalmassági felülvizsgálatra rendelt tagja a FÜV Bizottság előtt személyesen köteles megjelenni.

A személyes megjelenéstől el kell tekintetni, ha

a)[43] a felülvizsgálat idején betegsége, sérülése miatt járó vagy cselekvőképtelen, illetve utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be,

b) büntetőeljárás keretében elrendelt személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll.

(2) A FÜV Bizottság a hivatásos állomány tagja alkalmasságát a rendelkezésre álló felülvizsgálati okmányok alapján bírálja el, ha a személyes megjelenésétől az (1) bekezdés alapján el kell tekinteni. A FÜV Bizottság elnöke a FÜV Bizottság döntéséről és a jogorvoslat lehetőségéről a hivatásos állomány tagját írásban értesíti.

(3)[44] A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetve a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a hivatásos állomány tagja kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.

(4) A FÜV eljárás előkészítéséért felelős orvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.

(5) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő orvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie. A vizsgálat alapján kell javaslatot tennie az Elsőfokú FÜV Bizottságnak a hivatásos állomány tagjának minősítésére.

(6)[45] A FÜV Bizottság elnöke szükség esetén újabb kivizsgálást, illetve vizsgálatok elvégzését kérheti.

20. Az Elsőfokú FÜV Bizottság összetétele, hatás- és jogköre

33. § (1) A három tagból álló Elsőfokú FÜV Bizottságot az egészségügyi szolgálat alapellátó rendszerében kell működtetni.

(2) Az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökét és tagjait az egészségügyi szolgálat vezetője bízza meg, a bizottságban egy fő foglalkozás-egészségügyi szakorvos részvétele kötelező. A FÜV bizottság munkájába konzultációs joggal - a FÜV eljárás alapját képező betegségre figyelemmel - pszichológus, valamint az illetékes szakterületnek megfelelő szakorvos is bevonható.

(3) Az Elsőfokú FÜV Bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak kivizsgáltatásáról, a FÜV eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, az előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

34. § (1) A hivatásos állomány tagja alkalmasságáról, valamint szolgálatképességéről az Elsőfokú FÜV Bizottság a következő döntéseket hozhatja:

a) valamennyi összesített alkalmassági minősítés,

b) szolgálatteljesítési idő csökkentése napi 4 vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 365 naptári napig,

c) egészségügyi felmentés engedélyezése, a 44. § (2) bekezdés szerint,

d) 180 naptári napot meghaladóan egészségügyi szabadság engedélyezése, legfeljebb 300 naptári napig.

(2) A bizottság első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést és az ügy iratait az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül megküldi a Másodfokú FÜV Bizottság elnökéhez.

(3) Az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata végrehajtható

a) a határidő elteltét követő naptári napon, ha a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő alatt a jogosult fellebbezést nem terjesztett elő,

b) azonnal, ha jogosult a fellebbezési jogáról lemondott vagy a fellebbezést visszavonták.

21. A Másodfokú FÜV Bizottság összetétele, hatás- és jogköre

35. § (1) A három tagból álló Másodfokú FÜV Bizottságot az egészségügyi szolgálat szakellátó rendszerében kell működtetni.

(2) A Másodfokú FÜV Bizottság elnökét és tagjait a NAV elnöke bízza meg.

(3) Pszichológiai alkalmasság elbírálása esetén a Másodfokú FÜV Bizottságban az elnök által felkért pszichológus vagy pszichiáter szakorvos, fizikai alkalmasság elbírálása esetén sportorvostan szakvizsgával rendelkező szakorvos részvétele kötelező.

(4) Ha az alkalmasság elbírálása szempontjából a bizottság elnöke indokoltnak tartja, szakkonziliárust kell a bizottságba bevonni.

(5) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése, irányítása a Másodfokú FÜV Bizottság elnökének a feladata.

36. § (1) A Másodfokú FÜV Bizottság bírálja el az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezéseket.

A bizottság másodfokon hozott határozatba (9. melléklet) foglalt döntése a közléssel jogerős és végrehajtható.

(2)[46] A Másodfokú FÜV Bizottság döntésében valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat, az elsőfokú minősítést megváltoztathatja, illetve újabb kivizsgálást vagy annak kiegészítését rendelheti el.

(3) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult - a korábban engedélyezett időtartamok beszámításával - engedélyezni a csökkentett szolgálati időt napi 4 vagy 6 órára, legfeljebb 365 naptári nap időtartamig.

(4) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult - a korábban engedélyezett időtartamok beszámításával - engedélyezni az egészségügyi szabadságot legfeljebb 365 naptári nap időtartamig.

22. A jogorvoslat rendje

37. § (1) Az Elsőfokú FÜV Bizottság döntése ellen a vizsgált személy a határozat (8. melléklet) kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül, az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz írásban benyújtott fellebbezéssel élhet.

(2) A FÜV Bizottság alkalmassági minősítő döntését, valamint a fellebbezés lehetőségét a hivatásos állomány tagjával a FÜV Bizottsági ülésen közölni kell. A minősítést, a fellebbezés lehetőségét és az egyes szolgálati feladatok alóli felmentést a hivatásos állomány tagjának egészségügyi könyvébe fel kell tüntetni. A döntést annak kihirdetését követő 8 naptári napon belül határozatba kell foglalni. A felülvizsgált személy az Elsőfokú FÜV Bizottság határozatának kézhezvételét követően a fellebbezési jogáról saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatával lemondhat.

(3)[47] A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt, valamint a FÜV határozat egy eredeti példányát a jogerős döntést hozó FÜV Bizottság irattárában kell elhelyezni, továbbá egy-egy példányt az érintett számára kézbesíteni kell. A hivatásos állomány tagjának munkáltatói jogkör gyakorlóját, és a NAV Központi Hivatalát az alkalmassági minősítésről - a FÜV határozat indokolást nem tartalmazó kivonata megküldésével - értesíteni kell.

(4) A FÜV táblázatot "Orvosi titoktartásra kötelezett" jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett kérelmére vagy törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni.

23. A FÜV Bizottság eljárása

38. § (1) A FÜV Bizottságok üléseiket szükség szerinti gyakorisággal tartják. A FÜV Bizottsági ülésre a hivatásos állomány tagját az egészségügyi szolgálat írásban, a bizottsági ülés helyének és idejének megjelölésével, az ülés időpontját megelőzően, legalább nyolc naptári nappal a szolgálati elöljáró útján rendeli be. A FÜV Bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan személy, aki az eljárással érintett ügyben korábban közreműködött.

(2) A hivatásos állomány tagját a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja megvizsgálja, a vizsgálat eredményét összeveti a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményekkel, majd a bizottság részére tájékoztatást ad a kivizsgálás eredményéről, és javaslatot tesz a vizsgált személy egészségi alkalmassági fokára, egészség károsodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére, valamint az egyéb kérdésekre.

(3) A FÜV Bizottság szótöbbséggel határoz. A FÜV Bizottság tagja, ha a határozattal nem ért egyet, különvéleményt nyújthat be írásban. Ezt az elnök a FÜV táblázat irattári példányához csatolja.

(4) A FÜV táblát a bizottság tagjai aláírják és személyi orvosi bélyegzőjükkel hitelesítik. A FÜV határozatot kizárólag az elnök írja alá, és a FÜV Bizottság bélyegzőjével hitelesíti.

(5) Alkalmatlanság megállapítása esetén a FÜV Bizottságnak a minősítés jogerőre emelkedéséig, továbbá a személyügyi eljárás kezdetéig a hivatásos állomány tagjának egészségügyi szabadságot kell engedélyeznie.

(6)[48] A minősítő határozattal rendelkező személyeknél, ha a FÜV Bizottság "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan" döntést hoz, a határozat rendelkező részében nyilatkozik az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről.

24. Az egészségkárosodás mértékének megállapítása

39. § (1) A felülvizsgálat során be kell szerezni a BFKH RSZSZ szakvéleményét a vizsgált személy egészségkárosodásának mértékéről, ha[49]

a) egészségi állapota alapján "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan" minősítés megállapítása indokolt,

b) a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás következtében kerül sor,

c) a hivatásos állomány tagja kéri.

(2)[50] A szakvélemény beszerzését az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke kezdeményezi a BFKH RSZSZ beutaló (10. melléklet) kiállításával.

(3) Az egészségkárosodás mértékének megállapítását az egészségügyi szabadságra való jogosultság lejárta előtt legkésőbb 90 naptári nappal kell kezdeményezni.

40. § Az első fokú orvos szakértői bizottság által megállapított egészségkárosodás mértéke ellen a hivatásos állomány tagja az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke útján, az első fokú döntésben meghatározott fellebbezési időn belül, az ott megjelölt másodfokú orvos szakértői bizottsághoz fellebbezhet.

25. Egészségügyi szabadság engedélyezése

41. § (1)[51] Ha a hivatásos állomány tagja betegség vagy baleset következtében munkakörének ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, intézkedni kell az egészségügyi szabadság engedélyezése iránt.

(2) Ha a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló jogszabály szerinti keresőképtelenség megállapítására feljogosított egészségügyi szolgáltató orvosa, a háziorvos vagy az alapellátást végző orvos a hivatásos állomány tagjának keresőképtelenségét megállapította, a hivatásos állomány tagja köteles erről a szolgálati elöljáróját - a várható gyógyulási időtartam meghatározásával - haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíteni.

(3) Ha a keresőképtelenség, illetve egészségügyi szabadság időtartama a 30 naptári napot meghaladja havonta, rövidebb időtartam esetén szolgálattételre jelentkezéskor a hivatásos állomány tagja az igazolást a szolgálati elöljárójának köteles leadni.

(4) A hivatásos állomány tagja a 22. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott soron kívüli alkalmassági vizsgálatra, a keresőképtelenség időtartama alatt a 23. § (2) bekezdés alapján először az alapellátást végző orvos által meghatározott időpontban, majd a keresőképessé nyilvánításának napján, de legkésőbb az azt követő első munkanapon, a szolgálatba állását megelőzően, köteles az alapellátást végző orvosnál a keresőképtelenséget megállapító leletekkel megjelenni.

(5) A hivatásos állomány kórházból, gyógyintézetből elbocsátott tagja két munkanapon belül köteles az alapellátást végző orvost az elbocsátásáról tájékoztatni és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére eljuttatni.

42. § (1) A hivatásos állomány tagja részére az alapellátást végző orvos legfeljebb 180 naptári napig egészségügyi szabadságot engedélyezhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi szabadság lejártát követően a beteget kezelő alapellátást végző orvos javaslatára a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával 180 naptári napon túl az Elsőfokú FÜV Bizottság jogosult egészségügyi szabadság engedélyezésére 300 naptári nap időtartamig.

(3) A fekvőbeteg gyógyintézetben töltött idő a (2) bekezdés szerinti időtartamok számításakor már engedélyezett egészségügyi szabadságnak számít.

43. § (1) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását a bizottság elnöke a hivatásos állomány tagjának egészségügyi könyvébe bejegyzi és azt aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.

(2) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot az egészségügyi szolgálat nyilvántartja.

26. Egészségügyi felmentés egyes szolgálati kötelezettségek alól

44. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a hivatásos állomány tagja részére a következő szolgálati kötelezettségek teljesítése alól adható felmentés (egészségügyi felmentés):

a) testnevelés,

b) tartós állás,

c) alaki foglalkozás,

d) nehéz fizikai munka,

e) őrszolgálat,

f) egyenruhaviselés,

g) 24 órás szolgálat,

h) lövészet,

i) váltószolgálat,

j) fizikai felmérés,

k) fegyverviselés.

(2) Az egészségügyi felmentés engedélyezésére az alapellátást végző orvos, vagy a FÜV Bizottság - a már engedélyezett egészségügyi felmentés beszámításával - legfeljebb 365 naptári nap időtartamban jogosult.

(3) Az egészségügyi felmentés időtartamát az összesített minősítést tartalmazó alkalmassági véleményen fel kell tüntetni.

(4) Az egészségügyi felmentés a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl nem akadályozhatja. Ha a felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl sem teszi lehetővé, egészségi alkalmasságának felülvizsgálata iránt kell intézkedni.

(5)[52] A felmentések végrehajtásáért a munkáltatói jogkör gyakorlója, a parancs előkészítéséért az alapellátást végző orvos felelős. A munkáltatói jogkör gyakorlója parancsában az időtartam megjelölésével határozza meg a hivatásos állomány tagja egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt.

(6) A múló, heveny betegségek esetén, illetve a gyógyulás bekövetkezésekor, ha a felmentés további alkalmazása már nem indokolt, az alapellátást végző orvos az egészségügyi felmentést megszünteti vagy a felmentést engedélyező Elsőfokú FÜV Bizottságnál annak megszüntetését kezdeményezi.

45. § (1) Hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően, az orvosi rehabilitáció keretében a fokozatos munkába állás érdekében átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás engedélyezhető a hivatásos állomány tagjának. Ennek időtartama az alapellátást végző orvos, vagy a FÜV Bizottság javaslatára napi 4 vagy 6 óra időtartamra, összesen legfeljebb 365 naptári napig terjedhet.

(2) A hivatásos állomány tagját - ha egészségi állapota indokolja, az erre meghatározott eljárási rendben - a NAV hévízi Gyógyházába 14 napos támogatott gyógykezelésre lehet utalni. Az orvosi rehabilitáció keretében más szanatóriumba utalásra és ellátásra az egészségbiztosítás vonatkozó szabályai szerint jogosult.

27. Szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonása

46. § (1) Az alapellátást végző orvosnak a szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján - a kórállapot megjelölése nélkül - írásban haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül kezdeményeznie kell az érintett szolgálati elöljárójánál a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását, az ideiglenes cselekvőképtelenség, illetve a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló kóros állapot, betegség fennállása esetén.

(2)[53] A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását - az alkalmassági vizsgálat lezárásáig terjedő időre - a munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el.

28. A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség véleményezése

47. §[54] A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárásra a munkavédelemről szóló í993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/í993. (XII. 26.) MüM rendelet, valamint a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

48. §[55] (1) A baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel való összefüggését a munkáltatói jogkört gyakorló vezető kezdeményezésére az alapellátó orvos véleményezi. Az alapellátó orvos a véleményében rögzíti a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát és állást foglal abban a kérdésben, hogy a beteg sérülése vagy betegsége a balesettel, illetve a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. Az orvosi véleményt a baleset, betegség minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagját a baleset során nem az alapellátó orvos részesítette ellátásban, a szolgálati elöljárónak intézkednie kell arra, hogy a sérült a keresőképtelenségéről, szolgálatképtelenségéről szóló igazolást, valamint a sérülése ellátásával kapcsolatos egészségügyi dokumentációt az illetékes alapellátó orvos részére megküldje a baleset munkavégzéssel, szolgálati kötelmek teljesítésével való összefüggésének megállapítása céljából.

(3) A kivizsgálás során feltárt adatok alapján és az orvosi vélemény figyelembevételével a bekövetkezett balesetet (betegséget) a munkáltatói jogkör gyakorlója a baleseti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül határozatban minősíti szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek, míg a betegséget foglalkozási vagy nem foglalkozási megbetegedésnek. A határozat másolati példányát megküldi az alapellátást végző orvosnak.

(4) A határozat rendelkező része a sérült személyére és szolgálati helyére, a baleset helyére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlójának a baleset minősítésére vonatkozó döntésén kívül a jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is tartalmazza. Az indokolásban meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést és - ha a szolgálattal összefüggő jelleg megállapítható - a sérült közrehatását.

(5) A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós esetek szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi vagy büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett szerv munkavédelmi feladatait ellátó szervezeti egységét is.

(6) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhető, az alapellátást végző orvos köteles a balesetet szenvedett személyt az BFKH RSZSZ elé rendelni az egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében.

(7) A foglalkozási (szolgálati kötelmekkel összefüggő) betegség és fokozott expozíció szolgálattal/munkavégzéssel összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez minden esetben a munka higiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakvéleménye, valamint az illetékes Elsőfokú FÜV Bizottság véleménye szükséges.

(8) Az alapellátó orvos által elkészített és összeállított megbetegedési dokumentáció, valamint a munka higiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv és a FÜV Bizottság véleménye alapján, a foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós esetek szolgálattal, illetve munkavégzéssel összefüggő minősítését (határozatot) a munkáltatói jogkör gyakorlója végzi el. A minősítő határozatot másolatban megküldi az egészségügyi szolgáltató számára is.

49. §[56] (1) A hivatásos állomány FÜV határozatban megállapított egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, amennyiben a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérelmezheti az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását.

(2) A kérelmet a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálai hely vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a minősítő határozatot.

(3) Az illetékes szerv vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei FÜV Bizottsághoz történő továbbítására.

(4) A FÜV Bizottság a megküldött, és a rendelkezésére álló dokumentáció alapján a következő döntéseket hozhatja:

a) "Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő",

b) "Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő".

(5) A FÜV Bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül, jogorvoslati kérelem benyújtása esetén 60 napon belül meghozza a határozatot.

(6) A FÜV határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek és a küldő szerv vezetőjének.

(7) Az Elsőfokú FÜV Bizottság véleménye ellen a kérelmet benyújtó személy a 37. § (1) bekezdés szerinti fellebbezéssel élhet.

(8) A Másodfokú FÜV Bizottság az Elsőfokú FÜV Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A Másodfokú FÜV Bizottság véleménye ellen nincs helye fellebbezésnek.

29. Egészségügyi dokumentáció

50. § (1) Az alkalmassági vizsgálatról és a FÜV eljárásról készült dokumentáció tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagja természetes személyazonosító adatait,

b) a hivatásos állomány tagja által ellátott vagy tervezett szolgálati beosztást, munkakört,

c) a hivatásos állomány tagjának személyes, továbbá családi és foglalkozási anamnézisét,

d) az alkalmassági vizsgálat, FÜV eljárás időpontját, az elvégzett vizsgálatokat és azok eredményét,

e) az orvos szakértői vélemény eredeti példányát,

f) az alkalmasságra vonatkozó véleményt, esetleges korlátozásokat,

g) az időszakos alkalmassági vizsgálat esedékességének időpontját,

h) a vizsgálatot végző orvos aláírását.

(2) Az alkalmasság megállapításáról szóló összesítő minősítésnek a hivatásos állomány tagja személyazonosító adatain és a vizsgálatot végző orvos aláírásán, valamint orvosi bélyegzőlenyomatán túl tartalmaznia kell azokat az alkalmassági kategóriákat, amelyek tekintetében az alkalmasság megállapításra került. Ha az alkalmasság egészségügyi felmentéssel került megállapításra, az összesítő minősítésnek a fentieken túl tartalmaznia kell az egészségügyi felmentés módját, terjedelmét.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a FÜV eljárás során hozott határozat indokolási részének tartalmaznia kell a felülvizsgálatot kezdeményező személy megnevezését, az orvosszakértői vélemény számát, az egészségkárosodás mértékét és a következő vizsgálat idejét, a betegség (sérülés) szolgálati kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos véleményt, szolgálati, önvédelmi és vadász lőfegyver bevonásáról szóló döntés.

(4) Az alkalmasság megállapításáról szóló összesített minősítés (3. melléklet) és a FÜV eljárás során hozott határozat nem tartalmazhatja az anamnézist, a vizsgálatok eredményét, a kórismét, és az 1. mellékletben szereplő kódszámokat.

(5) Az alkalmassági vizsgálatok eredményeit, minősítését az egészségügyi törzslapra kell bejegyezni.

(6) A felvételre jelentkező előzetes, ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatának alkalmatlan minősítése esetén, a minősítés okát az 1. mellékletben szereplő kódszámok megjelölésével kell rögzíteni az egészségügyi törzslapon, és fel kell tüntetni, hogy a minősítés végleges vagy ideiglenes-e, és a vizsgálat a későbbiekben milyen feltételekkel ismételhető meg.

30. Záró rendelkezések

51. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

52. § Hatályát veszti a Vám-és Pénzügyőrség hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet.

Dr. Matolcsy György s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 27/2011. (VII. 26.) NGM rendelethez

Betegségek Táblázata és magyarázat az egészségi alkalmassági fokozat megállapításához

Fertőző betegségek (001-010)

Ide tartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) aktív (kimutatható Koch-pozitív és Koch-negatív) és inaktív formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az etiológiai faktor. A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 104-105. szakaszok szerint történik.

001.1. szerint minősítendő az inaktív gümőkóros tüdőfibrosis kis kiterjedésű, funkciókárosodás nélkül, inaktív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatióval enyhe formában, funkciózavar nélkül, maradvány nélkül vagy minimális residuummal gyógyult gümőkóros pleuritis, maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomógyulladás.

001.2. szerint minősítendők az aktív formák: tüdőtuberculosis (infiltrativ, gócos, nodularis, cavernosus), hörgők gümős megbetegedése, gümőkóros pneumonia, gümőkóros ptx., gümőkóros mellhártyagyulladás, gümőkóros nyirokcsomó- (hilusi, mediastinalis, tracheo-bronchialis) gyulladás, glottis tuberculosis, miliáris tuberculosis disseminált és generalizált formája.

001.3. szerint minősítendő az inaktív gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe funkciózavarral, inaktív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatióval, enyhe funkciózavarral, közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt funkciózavarral gyógyult gümőkóros pleuritis, kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt funkciókárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomó-gyulladás.

001.4. szerint minősítendő az inaktív gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos funkciózavarral, inaktív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatióval, kifejezett funkciózavarral, kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős funkciózavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó-megbetegedések, inaktív kiterjedt maradvánnyal és jelentős funkciózavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.

A morfológiai elváltozások kimutatása egymagában nem elegendő az alkalmasság megállapításához. Epidemiológiai, therápiás, rehabilitációs, prognosztikai és funkcionális szempontokat kell egyidejűleg figyelembe venni. Döntő jelentősége van annak, hogy meg tudjuk ítélni a specifikus folyamat aktivitását és a környezetre való veszélyesség mértékét.

Az aktív specificus folyamat rendszerint hosszas kezelést és a hivatásos állomány tagja (a továbbiakban: ht. állomány) részére tartós egészségügyi szabadság (a továbbiakban: eü. szabadság) biztosítását teszi szükségessé. Az állapotromlás és a funkciókárosodás megítélését, valamint a szolgálat folytatásának feltételeit tüdőgyógyász határozza meg. Közvetlen fertőzés esetén az expozíció és a manifesztáció közötti időtartam legkevesebb két hét, a folyamat fellobbanása esetén pedig négy-hat hét szükséges.

Az agyhártyák és a központi idegrendszeri tuberculosis aktív folyamatai és késői hatásai.

A minősítést a chemotherápia időtartama, a gyógyulás jellege (defektussal vagy defektus nélkül) és a defektus mértéke határozzák meg. A beteg szubjektív panaszait csupán mérsékelt, az enyhe neurológiai tüneteket már kp. súlyos és a kifejezett neurológiai tüneteket súlyos maradványtünetnek kell tekinteni.

Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa. A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett veseresectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 135. szakasz szerint történik.

Az alkalmasság elbírálását jelentős mértékben a kezelés időtartama határozza meg. Sok esetben a kemotherápia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll, és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés szükséges. Végleges gyógyulás esetén a minősítést a funkciókárosodás mértéke határozza meg.

A bőr és bőr alatti kötőszövet, csont és ízületi tuberculosis, Addison-kór (ha gümőkóros), tuberculosis miliaris, valamint a szem, perifériás nyirokcsomók és egyéb szervek tuberculosisa.

Az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni a funkciókárosodás és kozmetikai torzulás mértékét, az egyenruha viselésének lehetőségét, és a kemotherapia időtartamát.

Hepatitis infekciósa, inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a krónikus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg. Egyéb infekciók, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása a 122. szakasz szerint történik. A posthepatitis bilirubinaemia (ártalmatlan enzimműködési zavar) az 1. alszakasz szerint minősítendő.

Legtöbb esetben a betegség öt hét alatt lezajlik, és a minősítés nem szükséges. A betegek egy részének azonban még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia). Ha az akut hepatitis elhúzódik, figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó vírusos hepatitis (és a hepatitis recidiva) persistaló krónikus, illetve progressiv krónikus hepatitis kialakulásához vezethet.

Hepatitis B, C, illetve nem egyértelműen azonosított eredetű hepatitis esetén az I., II. és a K kategóriákban csak alkalmatlan minősítés adható.

Trachoma és a kötőhártya vírus vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.

Veleszületett, friss tüneti és latens, szív- és érrendszeri, központi idegrendszeri, késői tüneti és latens syphilis.

Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzó gombafertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.

A gombák okozta betegségek hajlamosak a recidivára és sokszor tartós vagy ismételt kezelést igényelnek. A kezelésre jól reagáló, kiújulási hajlamot nem mutató esetekben, a kezelést követően a minősítés lehet "AS".

A gombás betegségek szolgálati eredete akkor ismerhető el, ha bizonyítható a nagyszámú fertőző forrás jelenléte a beteg környezetében (érintkezés beteg emberekkel vagy állatokkal, illetve fertőzött anyaggal), valamint a betegség és a fertőző forrás aethiológiai azonossága. Figyelembe kell venni továbbá a hajlamosító (endokrin betegségek, tumorok stb.) és külső (nedves környezetben tartósan végzett munka, csizma állandó használata) tényezők hatását is.

Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy a funkciózavar tartós volta határozza meg.

Itt ősitendők a több mint 1 éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idült folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chr., idült parasitás megbetegedés) nem minősíthető az alkalmassági utasítás más szakasza szerint. Itt minősülnek továbbá a funkciókárosodás mértékének megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.

Daganatok (011-014)

Malignus tumor bármilyen eredetű vagy lokalizációjú esetei függetlenül a választott kezelési eljárástól. Kivételt képez az egyes szervcsonkolási műtét utáni állapotok megfelelő szakasz szerinti minősítése (pl. tüdőműtét utáni állapot 105. szakasz, vagy gyomorműtét utáni állapot 116. szakasz). 011.1. alszakasz I. csoport esetén a kezelést követően legalább ötéves panasz, tünet- és recidíva mentes periódus szükséges a döntéshez.

Az itt minősítendő non Hodgkin lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, valamint a nyirok- és vérképző szövet egyéb rosszindulatú daganatainak elbírálása, a 011. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik. Waldenström-féle hypergammaglobulinaemiás purpura elbírálása a 022. szakasznál található.

A jóindulatú daganatok bármilyen eredetű vagy lokalizációjú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.

Elbíráláskor elsősorban a daganat által okozott, kezelése után várható vagy visszamaradt funkciókárosodás mértékét kell figyelembe venni, de számolni kell az egyenruha- vagy az előírt szerelvényviselés traumatizáló és ezzel esetleg malignisatiót előidéző hatásával is. Sok esetben a jóindulatú daganat radikális műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és "AS" minősítést eredményez.

Itt minősítendő a carcinoma in situ és bizonytalan természetű daganatok (pl. Recklinghausen-féle betegség) bármilyen eredetű lokalizációjú esetei. Helyenként semimalignusként jelölt daganatok minősítése értelemszerűen a 011. vagy 013. szakaszok magyarázatában foglaltak szerint történik.

Endokrin betegségek (015-020)

Egyszerű (nem toxicus) struma, a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és funkció zavarai, valamint ezek kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 011. szakasz szerint történik.

Elbíráláskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult funkcionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus, vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha-viselés vonatkozásait kell mérlegelni. 015.2. esetén ht. állományba vételt megelőzően csak "AN" hozható.

Az I. és II. típusú diabetes mellitus (IDDM és NIDDM), glukozúriával és anélkül, valamint a csökkent szénhidrát tolerancia (IGT). A cukorbetegség szövődményei: retinopathia, polyneuropathia, macro- és microangiopathia, nephropathia diabetica.

Renalis glycosuria minősítése "AS".

Hypoglykaemia, hasnyálmirigyműtét utáni állapot, a gastrinelválasztás zavarai.

Enyhe esetek közé sorolható az anamnézisben szereplő funkcionalis hypoglykaemia, ha a rosszullét ritkán jelentkezik, szénhidrátban szegény étrenddel megelőzhető és cukorevéssel könnyen megszüntethető. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélkül gyógyult vagy substitutios kezeléssel tartósan biztosított jó általános állapot ugyancsak enyhe esetnek tekinthető.

Súlyos esetnek kell tekinteni az organikus eredetű hypoglykaemiát és a funkcinalis hypoglykaemia azon eseteit, amelyek gyakori, szénhidrátban szegény diétával nem megelőzhető és cukorevéssel nem szüntethető rosszulléttel járnak. Súlyos továbbá a pancreatectomia utáni állandó utókezelést igénylő állapot és a Zollinger-Ellison syndroma is.

Hyperparathyreoidismus (beleértve a Recklinghausen-betegséget) és hypoparathyreoidismus minden formája. Hysteriás tetania a 036., pszichogén tetania a 039. szakasz szerint minősül.

Enyhe formának a klinikailag típusos, tetania nélküli, könnyen kezelhető hypoparathyreoidismus tartható. Ht. állományúak minősítése "E", ha a hypo- vagy hyperparathyreoidismus jól kezelhető, ritka tetaniás rohamokkal vagy kevés és enyhe szövődménnyel jár. A nehezen kezelhető, gyakori rohamokkal, több és súlyos szövődménnyel kísért esetek minősítése "AN". 018.1. ht. állományba vételt megelőzően a minősítés "AN".

Acromegalia, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok és a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai.

Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, adrenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse-Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 011., 013., 014. szakaszok szerint történik.

Anyagcsere-betegségek (021-024)

Arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifesztációja.

Az aminosav-anyagcsere és transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhidrát-anyagcsere és transport (pl. diabetes renalis), a zsíranyagcsere (pl. hypercholesterolemia, hyperlipidaemia), hyperuricaemia, a plazmafehérjék anyagcsere (pl. macroglobulinaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék, electrolit és a savbázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, acidosis, alkalosis, hyper- és hypopotassaemia) és az anyagcsere egyéb zavara (pl. amyloidosis).

A szűrővizsgálat során véletlenül kimutatott diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó zavar minősítése a 2. alszakasz szerint történik. Amyloidosis, haemochromatosis, vagy egyéb súlyos anyagcserezavar esetén "AN" minősítés hozható.

Ht. állományba vételt megelőzően csak "AN" minősítés adható.

Obesitas, localis zsírfelrakódás. A túlsúly és elhízás mértéke:

Az elhízás mértéke csupán tájékoztató jellegű adatként szolgálhat. Végleges minősítés csak az egyéni teherbíró-képesség értékelése után, valamint 25,0 BMI felett a testzsír százalék meghatározása alapján hozható.

A vitaminok, a humoralis immunitás, a sejtes immunitás hiánya, kevert típusú immundeficiencia, valamint szerzett formái, pl. HIV-fertőzöttség.

Az enyhe és kp. tünetekkel járó, véglegesen gyógyult vitaminhiány minősítése lehet "AS", a klinikai képtől függően. Ismételten fellépő vitaminhiány, parcialis vagy totalis antitest hiány eseteinek minősítése "AN". Az immundeficiencia (AIDS) minősítése minden esetben "AN".

Vérképző szervek betegsége (025-029)

Vashiány-vérszegénység, anaemia perniciosa, folsav-anaemia, egyéb hiány-vérszegénységek, posthaemorrhagiás anaemia és az egyéb secunder anaemiák.

A külszolgálatra jelentkezők esetén "AN" minősítés már az időszakos parenteralis substitutio és ellenőrzés szükségessége esetén is hozható. Az egyes esetek minősítése a kiváltó októl függően (pl. okkult vérzést okozó betegség, gyomor műtét utáni állapot, anaciditás stb.) történik.

Öröklődő sphaerocytosis, anaemia enzimdeficit miatt, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, autoimmun és nem autoimmun haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt.

A külszolgálatra jelentkezőnél "AS" minősítés csak olyan szerzett vérszegénység esetén alkalmazható, amikor a spontán vagy gyógyszeres kezelés utáni gyógyulás óta legalább két év telt el.

Haemophylia, egyéb véralvadási faktorok kongenitális hiánya, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya.

Ht. állomány tagjánál enyhe lefolyású vagy latens haemorrhagiás diathesis esetén a minősítés lehet "E".

Ide tartoznak a 028. szakaszba nem sorolható, egyéb vérzéses állapotok, purpurák.

A külszolgálatra jelentkezőnél secunder és tüneti thrombocytopenia, valamint leukaemoid reactio esetén legalább két évvel a gyógyulás után "AS" minősítés hozható.

Ideg-, elmebetegségek (030-053)

Demencia, organikus amnesztikus szindroma, delirium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktiv szer okoz, agyi károsodás vagy testi betegség okozta egyéb mentális zavarok (hallucinozis, catatonia, paranoid zavar, hangulatzavar, szorongás, disszociativ zavar, emocionalis labilitás), organikus személyiség és viselkedészavarok (epilepsziás, posttraumás, postencephalitises, egyéb idegrendszeri károsodás okozta személyiségzavarok).

A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, alkoholfüggőség, megvonási szindróma, amnesztikus szindróma, egyéb alkohol okozta pszichotikus zavar (delirium, hallucinozis).

Itt minősítendők a 031. szakasz kivételével a pszichoaktív szer rendszeres használata, túladagolás, drogfogyasztás és a drogfüggőség, a megvonási és az amnestikus szindróma, valamint az egyéb pszichotikus és szomatikus zavar. A drogszűréskor a drogvizsgálatra akkreditált laborban, nagyműszeres vizsgálattal igazolt pozitivitás esetén a minősítés csak "AN" lehet.

Schizophrenia minden formája, schizotipiás, perzisztáló téveseszmékkel járó zavarok schizoaffektiv és egyéb nem organikus pszichotikus rendellenességek.

Mániás epizód, depressziós epizód, bipoláris affektív zavar, ismétlődő depressziós zavarok perzisztáló hangulati zavar (cyclothymia, dysthimia), egyéb hangulatzavarok. (A neurotikus, stresszhez társuló szorongásos, depressziós zavar a 036. szakasz alapján minősítendő.)

Paraszomnia, insomniák, hypersomniák, alvási apnoe, narcolepsia, "nyugtalan láb szindróma", "periódikus lábmozgás zavar".

Ht. állományba vételt megelőzően a minősítés "AN".

Fóbiás, szorongásos zavarok (pánik, generalizált szorongás, kevert szorongásos és depressziós zavar), obsessiv-kompulziv zavar, disszociativ (konverziós) zavarok, szomatoform rendellenességek, egyéb neurotikus rendellenességek (neuraszténia), anorexia, bulimia nervosa, nem organikus alvási rendellenességek, szexuális diszfunkció, gyerekágyi mentális és viselkedési zavarok, dependenciát nem okozó anyagok abususa.

Ht. állományba vételt megelőzően csak "AN" minősítés adható.

Itt minősítendők a BNO-ban szereplő személyiségzavarok, illetve az "Auto-heteroagresszivitás", melyek nem agyi károsodáshoz járulnak (paranoid, schizoid, disszociális, érzelmileg labilis, hystrionikus, anancastikus, szorongó, dependens) és az éretlen személyiség. Az "Auto-heteroagresszivitás"-hoz sorolandók az öncsonkítás, önsértés és az öngyilkossági kísérlet esetei.

Gyermekkorban kezdődő hyperkinetikus zavar, tic, nem organikus enuresis, dadogás. Amenyiben az elváltozás mértéke a szolgálat ellátását akadályozza, az elbírálás: AN.

A beszéd kifejező és megértés zavara, olvasási zavar, írászavar, számolási dyscalculációs zavar, amely a gyermekkorban kezdődött.

Amennyiben az elváltozás mértéke a szolgálat ellátását akadályozza, az elbírálás: AN

E szerint minősítendők az abnormis fizikai és/vagy mentális stresszre adott reakciók, a poszttraumás stressz zavar (traumás élményre fellépő késői válasz), az alkalmazkodási zavarok (új életkörülményekhez való alkalmazkodás során alakulnak ki).

Itt minősítendők, akiknél az intelligenciamutató 80 alatt van és mentális elmaradást a pszichológiai exploráció is megerősíti.

A minősítés kimondásához a teszteredményeken túl az élettörténeti eseményeket és az exploráció által feltártakat is figyelembe kell venni.

Itt minősítendők a meningitis, encephalitis, poliomyelitis, myelitis, intrakranialis, intraspinalis tályog, koponyaűri, gerinccsatornai phlebitis, thrombophlebitis kórképek, amelyek súlyossága a csak liquor eltérést okozó, egyébként tünetmentes meningitistől a letalis kimenetelűig terjed.

Itt minősítendő a Parkinson-kór, másodlagos parkinsonizmus, a törzsdúcok egyéb elfajulásos megbetegedései, tónuszavarok, tremor, chorea, ballizmus, myoclonus, tic, egyéb mozgási rendellenességek. Gyógyszer okozta extrapyramidalis mozgászavarok.

Hungtinton chorea, öröklődő ataxiák, motoneuron megbetegedések. Egyéb egy végtagra, fél- és kétoldali bénulások, ha a kórok ismeretlen. Az autonom idegrendszer rendellenességei, toxikus encephalopathiák.

Itt minősítendő a syringomyelia, gerincvelő eredetű bántalmak, spondylotikus, daganatos és egyéb myelopathiák.

Itt minősítendő a sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, egyéb demyelinizációs megbetegedések.

Ide tartozik a generalizált, fokális epilepszia bármely formája és az alkalmi epilepsziás roham.

Itt minősítendők az elsődleges fejfájások (migrén, cluster, tenziós, különleges fejfájás formák). Ht. állományba vételt megelőzően "AN".

Itt minősítendők a csecsemőkori agyi bénulás, az autonom idegrendszer rendellenességei, egyéb agyi és gerincvelői rendellenességek, neurofibromatosis és más fakomatosisok esetei.

Ide tartozik az agyidegek bénulása, sérülése, gyulladása, neuralgiája. Beosztás, vagy munkakör változása esetén a teljes remisszióval járó, nem ismétlődő, negatív képalkotó (MR) lelettel bíró esetekben a betegség lezajlása után 2 évvel az "AN" minősítés lehet "AS" is.

Itt minősítendők a porckorongsérvek és azok műtéte utáni állapotok, a plexusok és ideggyökök egyéb megbetegedései.

Műtét után 2 évvel a 051.2. alszakasz minősítése végig "E" tünet- és panaszmentesség esetén, kivéve ht. állományba vételt megelőzően, továbbá speciális kategóriában.

Itt minősítendők a perifériás idegkárosodások - kiváltó okoktól függetlenül -, alagút szindrómák. Ht. állományt megelőzően minden esetben "AN".

Itt minősítendők a myasthenia gravis és egyéb myopathiák, myotoniák, periodikus bénulás, gyulladásos myopathiák esetei.

Érzékszervek betegségei (054-074)

Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, áthatoló szemsérülés után visszamaradt fém vagy nem fémes idegen test. A látásromlást okozó szemsérülések minősítése a látóélesség (061. szakasz) alapján történik.

Ablatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae.

Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő.

Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis.

Határeset glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma.

A glaucoma kórismét csak kórházi kivizsgálás alapján lehet elfogadni.

Cataracta, aphakia, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio lentis, műlencse beültetése utáni állapot. Az alkalmasság elbírálásához mérlegelni kell a javíthatóság mértékét is (lásd 061. szakasz).

Ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse. Az alkalmazkodás tartós görcse esetén kórházi kivizsgálás szükséges, amennyiben az elváltozást más betegségek váltották ki, az alkalmasságot az alapbetegségnek megfelelően kell elbírálni.

A színlátás kifejezett zavara (anop, anomal).

Színlátás zavara (deuteranomal, -anop; protanomal, -anop). A polychromatikus táblákkal való vizsgálat csak tájékoztató jellegű lehet, a színtévesztés mértékét és milyenségét anomaloszkóppal kell pontosan megállapítani, az anomalis quociens megadásával.

a)A színtévesztés azokban a beosztásokban, munkakörökben jelenti a legnagyobb problémát, ahol nem megfelelő fényviszonyok között is kell dolgozni, feladatokat ellátni, valamint, ha olyan anyaggal, technikával, dokumentumokkal találkozik, dolgozik az illető személy, amelyekkel kapcsolatban a színárnyalatoknak is nagy jelentősége van.

b)"AN" bármely olyan munkakörben, beosztásban, amelyben 2. gépjármű-vezetői egészségi alkalmassági csoportba tartozó gépjármű-vezetői jogosítvány megszerzése, valamint megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjármű vezetése szükséges.

c)A III-IV. kategóriában is csak a deuteranomál lehet "AS" abban az esetben, ha részére az a) és b) pontban meghatározottak nem feltételek.

A fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés. Egyes beosztásokhoz teljes, nem korrigált látóélesség szükséges.

Amblyopia esetén mindegyik kategóriában "AN". A nyers látóélesség megengedhető alsó határa 0,3 mindkét szemen. A látóélesség javított értékét a lehető legjobb correkcióval kell megadni, a megengedhető alsó határ mindkét szemen 0,8. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. A javítás mértéke új felvételes eserén a +3,5 D sphaericus és a +1,0-1,5 D cylinderes üvegerősséget nem haladhatja meg. Kérdéses esetben - amennyiben a szembogár tágításának nincs ellenjavallata - a fénytörési hibát az alkalmazkodás bénításával kell meghatározni.

Azokban a munkakörökben, beosztásokban, amelyekben adott esetben légzőkészülék vagy gázálarc viselése szükséges, valamint a tűzoltásban részt vevő személyeknél az állandó jelleggel történő szemüveg-, illetve kontaktlencse-viselés esetén a minősítés "AN".

Az S kategóriában a kötelezően meghatározó egészségi követelményekben és ellenjavallatokban meghatározottakat kell figyelembe venni, a kontaktlencse és a különböző dioptriaszám-csökkentő műtétek esetén "AN" a minősítés. A radiális keratotomia utáni állapot visustól függetlenül - a maradvány szaruhártyahegek okozta fokozottabb sérülékenység és a főleg gépjárművezetés közben fellépő káprázás miatt - minden kategóriában "AN".

Az excimer laser keratectomia utáni állapot a műtét előtti dioptriaszámtól függően - tehát csak a -4,0 D-nél kisebb fénytörési hibánál - lehet "AS", a műtét idejétől számított hat hónap eltelte után, a szaruhártya és a szemfenék állapotától függően (oedema). A dioptriaszám mértékét a műtét előtti szemorvosi vizsgálat leletével kell igazolni. A dioptriahatár oka, hogy az ennél nagyobb fokú rövidlátó szem retinaleválásra való veszélyeztetettsége nagyobb, és ez a műtét után is megmarad. A IV. kategóriában a műtét előtti fénytörési hiba mértéke -6,0 D-ig elfogadható szakszolgálati, illetve saját szakmájában, amennyiben a szemfenéken nem láthatók centrális, illetve perifériás myop degeneratív elváltozások.

Keratitis, ulcus corneae, keratoconjunctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, keratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai.

A recidiváló esetekben ismételt kórházi kivizsgálás és kezelés szükséges.

Blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei. Ht. állományba vételt megelőzően 063.1. "AN".

Szemhéj entropium és -trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei.

A külszolgálatot megelőző alkalmassági vizsgálat esetén alkalmas döntés csak a látásromlást nem okozó műtét utáni állapot elbírálása esetén hozható. A műtét utáni állapotok mérsékelt látásromlással ugyancsak a 2. alszakasz szerint minősülnek. Jelentős látásromlás esetén a minősítés a 061. szakasz szerint történik.

Itt minősítendők az elvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a szárazszem szindróma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya, vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható.

Ht. állományba vételt megelőzően a minősítés 065.1. "AN".

Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegen test.

A folyamatban levő orbitális gennyedések veszélyessége miatt ht. állományba vételt megelőzően a 066.1. "AN". Eredménytelennek tekinthető a gyógykezelés, ha a szemen szövődmény lép fel, vagy fellépése várható.

Oedema papillae, atrophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése.

A ht. állományba vételt megelőzően a betegségek súlyosságától függetlenül csak "AN" döntés hozható.

Strabismus, heterotropia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergentia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia. A manifesztálódott phoriák esetében részletes kivizsgálás, az alapbetegség felderítése és ez alapján történő minősítés szükséges. A kísérő kancsalság a 061. szakasz alapján bírálandó el.

Perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati acustici externi, otitis externa, cholesteatoma et eczema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis acustici externi.

Minősítést csak a súlyosabb, recidiváló fertőzések, jelentős alaki torzulások és halláskárosodást előidéző esetek igényelnek.

Otitis media akuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.

Otitis media akuta et chronica suppurativa, mastoiditis akuta et chronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül adhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplasztika és stapedectomia utáni állapot.

A ht. állományba vételt, továbbá külszolgálatot megelőzően otitis media chronica mesotympanalis formája konzervatív szakkezeléssel gyógyult esetében, valamint stapedectomia utáni állapot esetén is "AN" a minősítés, mert gyakori a recidiva és a középfül zajvédelme hiányzik a stapedius-működés hiányában.

Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis, tinnitus.

Az 1. alszakaszhoz tartozik a hajó, a repülőgép és a gépjármű mozgásával szembeni fülérzékenység. Ezen érzékenység szoktatással és psychotherápiával rendszerint csökkenthető.

A 2. alszakaszba soroljuk a kifejezett Méniére-betegséget, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű - a roham alatt erősen romló - halláscsökkenés a jellemző. Diagnózisa felállítható, ha glycerines dehydrálás után legalább 3 frekvencián 10 dB-es vagy ennél nagyobb hallásjavulás mérhető. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Méniéres-roham.

A 3. alszakaszhoz tartozik a mozgásbetegség, a kinetosis. A ht. állományba vételt megelőzően a betegségek súlyosságától függetlenül csak "AN" döntés hozható.

Otosclerosis.

Mivel az otosclerosis progrediáló folyamat, ht. állományba vételt megelőzően enyhe formája is "AN" minősítést igényel.

I. fokú: 20-30 dB = mérsékelt halláscsökkenés, II. fokú: egyoldali és kétoldali = kifejezett nagyothallás, III. fokú: 61-90 dB = súlyos nagyothallás, IV. fokú: 90 dB felett = gyakorlatilag süket.

A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő. A beszédzónában észlelt küszöbérték-csökkenésnek megfelelő dB-értékek súgott beszéd hallás (sb) távolságában kifejezve:

20 dB = 4 m sb

30 dB = 2 m sb

40 dB = ac. sb

40 dB-nél rosszabb vagy magas hangfrequenciánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja.

Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.

Amennyiben a halláscsökkenést balesetszerű zajártalom (dörejártalom) okozta, a minősítéshez baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni.

A halláscsökkenés fokát súgott beszédhallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. A megadott értékek irányadók a különböző pontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű.

Ht. állományba vételt megelőzően külön értékelve a beszédzónában (500-1000-2000 Hz-en) észlelt küszöbértékek csökkenését. Az egészségügyi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának.

A szív és az erek betegségei (075-093)

Febris reumatica, vírus és egyéb kóreredetű carditis (endo-, myo-, pericarditis), bacterialis endocarditis.

Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, inofufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma 175.1. alatt minősül.

A vitium kórjelzése során a fizikális leleten (a relatív szívtompulat nagysága, a zörej punctum maximuma, vezetődése, jellege, időtartama, a nagyerek második hangjának viselkedése, jellege stb.) kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) és a betegség funkcionális stádiumát is értékelnünk kell. Systolés zörej esetén gondolni kell funkcionális eltérés lehetőségére is. Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt egy, illetve az első dekompenzáció már súlyos bal szívfélelégtelenséget jelenthet.

Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség, hyperkinesis.

Hypertoniáról beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás három különböző alkalommal legalább 1 hetes időközben mérve meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. Meg kell mérni mind a két karon, sőt a lábon is fekvő, valamint álló testhelyzetben. A kórházi osztályos kivizsgálás során, vagy a rendelőben napokon át mért vérnyomás szélső értékeit fel kell tüntetni a felülvizsgálati táblázaton.

Terheléses EKG-vizsgálattal tisztázhatók a megengedett fizikai terhelések. Praehypertensio jelének tekinthetjük, ha terhelésre a vérnyomás a normális felső határát meghaladja, és csak lassan normalizálódik. A praehypertensios jeleket komolyabban értékeljük, ha a családban már több hypertensiós beteg van, illetve volt. 100 Hgmm vagy annál magasabb diastolés érték a vérnyomás-emelkedés tartós voltára utal.

Ht. állományba vételt megelőzően a minősítés "AN".

Infarctus myocardii, Dressler-féle syndroma, angina pectoris, coronaria sclerosis, aneurysma cordis.

Ha az Echocardiographia vizsgálat (non invazív), vagy a ventriculographia (invazív) jó, vagy viszonylag jó bal kamra funkciót mutat, lehet "E" fél vagy egyéves kontroll mellett. A haemodinamikai vizsgálatig, esetleg műtétig tartós eü. szabadság, sikeres műtét után "E", sikertelen műtét után a minősítés "AN". Sikeres PCI után panaszmentes esetben "E".

Cor pulmonale akutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai.

Tüdőembólia lezajlása után funkciókárosodás nélküli esetben is ht. állományba vételt megelőzően szigorúbb "AN" elbírálás szükséges. Műtét vagy baleset utáni embólia vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.

Primaer és secundaer cardiomyopathiák tartoznak ide.

Dilatativ cardiomyopathia (DCM) progresszív jellege ellenére azonos elbírálás alá esik, mint az obstuctív formák (HCM, HOCM), mivel a HCM hirtelen halálhoz is vezethet.

Atrioventricularis block, bal Tawara-szár block, bal anterior hemiblock, bal posterior hemiblock arborisatios block, jobb Tawara-szár block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricularis paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis kardiális és flutter, ventricularis fibrilláció és flutter, extrasystolia, sinus ritmuszavar.

Az ingerképzési-ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenekelőtt az etiológiát és a therápia hatékonyságát kell mérlegelni. A kongenitális eredetű zavarok enyhébb elbírálást igényelnek.

081.1. szerint minősítendők: LGL-syndroma, szövődménymentes WPW-syndroma, sinus coronarius rhytmus, intraventricularis-intrauricularis-interauricularis vezetési zavar, sinus bradycardia, ritkán fellépő nodalis rhythmus, monotop pitvari extrasystolia, tartósan (évekre) megszüntethető "magányos" csak az anamnézisben szereplő pitvar fibrilláció. Jobb Tawara-szár block esetén I-II. kategóriában "E" adható. Elektrofiziológiai vizsgálat során elvégzett sikeres ablatiót követően (LGL, WPW, PSVT) minden esetben egyéni elbírálás javasolható.

081.2. szerint minősítendők: ritka és rövid ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, gyakori nodalis rhytmus (vándorló ingerképzés), bal anterior hemiblock, bal posterior, hemiblock elvétve rendszertelenül és a vulnerabilis fázison kívül jelentkező monotop kamrai extrasystolia.

081.3. szerint minősítendők: gyakori és hosszabb ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, ventricularis tachycardia, arborisatios block, bifascicularis block, trifascicularis block, elsőfokú a-v block rendszeres gyakori kontroll mellett, másodfokú és pacemakerrel jól korrigált harmadfokú a-v block, rendezett halmozott vulnerabilis fázisban jelentkező, vagy polytop kamrai extrasystolia, sérült sinus syndroma, tartósan nem szüntethető paroxysmalis és kardiálisan compenzált krónikus pitvarfibrilláció, sinuauricularis block. Krónikus pitvari fibrilláció kardiális dekompenzáció tüneteivel és a pacemakerrel rosszul korrigálható ritmuszavarok esetén minden rovat szerint "AN" minősítés hozható.

Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamraelégtelenség, oedema pulmonum akutum).

082.1. szerint minősítendők a nehéz testi és/vagy normális, megszokott munkakörben is egy bizonyos idő múlva estére dekompenzálódó betegek.

082.2. szerint minősítendők a munka nélküli, de fent járó életmód mellett is dekompenzált, valamint a teljes nyugalomban fekve is dekompenzált betegek.

Szívműtét utáni funkcionális zavarok, postcardiotomiás syndroma, hypertensív szívbetegség, ritka típusú szívbillentyűhiba, hyperthyreosis okozta reverzibillis szívizombántalom.

A felülvizsgálati táblázaton fel kell tüntetni az elvégzett szívműtét fajtáját. A gyermekkorban, fiatal korban elvégzett nyitott műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése (kp. súlyos formákhoz tartoznak) az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez, ezért enyhébb elbírálás ajánlott, "AS" minősítés adható.

A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronaria bypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia). Ischemiás szívbetegségek miatt végzett sikeres műtétek után lehet a beosztására alkalmas, de maradandó szívizom károsodás esetén csak "AN" adható. A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúbban ítélendő meg, mert a műtétek már a New York Heart Association Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: NYHA) szerinti II-III. stádiumban történnek.

Sikeres műtétet követően a NYHA III-IV. stádiumú beteg NYHA I-II.-be kerülhet, ezért minősítése e szerint történhet, 083.1., illetve 083.2. alapján (pl. a beteg sinus ritmusban van és anticoaguláns kezelésre nem szorul).

Itt minősítendő a TIA, a nyaki verőerek, agyi erek szűkülete, elzáródása, thrombosisa, illetve az emiatt fellépő kórképek, a subarachnoidális vérzések, agyi embólia, thrombosis stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedés, a hypertensiv encephalopathia, az agyi aneurysmák, az arteritis cerebralis, Moyamoya-betegség és a cerebrális vénás synusok thrombosisa.

A 084.1., illetve 084.2. szerint minősítendők az intermittaló keringési zavarok, Barre-Lieou és pseudo-menier syndromák, a localisalható vasomotoros zavarok, az ismétlődő collapsusok, steel syndromák.

Arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek arteriosclerosisa.

A minősítést az érintett szervek vérkeringési zavarának mértéke és következményei határozzák meg.

Aorta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma 084. szakasz, a szív aneurysma 078. szakasz szerint minősítendő.

Az artériák ectasiái általában teendőt nem igényelnek. Aneurysmának nevezzük azt a körülírt tágulatot, amelynek átmérője legalább másfélszer meghaladja az adott érszakasz normális átmérőjét. Lehetnek tünetmentesek, okozhatnak krónikus tüneteket dislocatio, kompresszio, usuratio által, okozhatnak akut tüneteket, ruptura, perforatio, embolisatio stb. révén. Specifikus jelek lehetnek: végtagischaemia (embolia), aneurysma trombosis, emésztési zavarok (hasi kompresszió, viscerális ér trombosis), nagy systoles zörej, keringési terhelés jelei (aortocavalis fistula), gerincfájdalom (csigolyaurusatio), rekedtség, n. recurrens paresis thoracalis aneurysma növekedése miatt, uréterkompresszio (iliaca aneurysma növekedése), mélyvénás thrombosis (a. popl. aneurysma okozta kompresszió).

A ht. állomány tagját a fentiek figyelembevételével kell minősíteni. Aneurysma dissecans minősítése minden esetben és rovatban "AN".

M. Raynaud, Raynaud-syndroma, acrocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.

Acrocyanosis esetén a kiálló testrészek szederjesek kis hideg hatására. Többnyire csak kozmetikai jelentősége van, panaszt nem okoz. Minősítése lehet "AS" I-IV. és K-ban. Raynaud-syndromás roham súlyosságát az elkékülés és a fájdalom foka, a roham időtartama és a rohamok ismétlődésének gyakorisága adja meg.

087.3. alszakasz szerint a Bürger-kór konzervatív kezeléssel egyensúlyban tartható formái minősítendők.

087.4. alszakaszba a Bürger-kór miatt operált esetek tartoznak, melyek trophikus zavarral, illetve dysbasiával járnak, esetleg a műtéthez minor amputáció társul.

087.5. alszakasz szerint minősítendők a Bürger-kór miatt operáltak, ha a műtéthez nagyobb amputáció társul, vagy komoly ischaemiás tünetek maradnak vissza, valamint a Bürger-kór visceralis ereken manifesztálódó esetei.

Infarctus embolicus, infarctus thromboticus, occlusio.

Periarteritis nodosa, Wegener-féle granulomatózis, Takayasau-féle betegség, arteritis temporalis, allergiás és autoimmun eredetű vaszkulítiszek.

A végleges minősítésre a hosszas bizonytalan kórlefolyás miatt már esetleg előbb "IAN"-ra minősített betegeknél kerül sor. A rossz prognózis miatt hivatásos állományúak esetében az enyhébb vagy hosszabb ideje stagnáló esetekben az elbírálás lehet egyéni. Kivételt csak az arteritis temporalis képezhet, ha a rendszerint műtéttel panaszmentessé tett betegen hosszabb ideje egyéb lokalizációra utaló jel nem észlelhető.

Thrombophlebitis, phlebitis suppurativa, vena portae thrombosis, thrombophlebitis migrans Budd-Chiari-syndroma.

Végtagok ismétlődő felületes vénatrombóziasa esetén "AN".

090.2. alszakasz szerint minősítendők mind az alsó, mind a felső végtagon egy alkalommal előforduló mélyvénás-thrombosis, valamint a v. iliaca szintű és a v. cava inferior szintű thrombosis utáni állapot, ha secunder varicositas és végtagoedema nem társul.

090.3. alszakaszba tartoznak az előző alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, illetve terhelésre kialakuló végtagoedema társul.

090.4. alszakaszba tartoznak az előző két alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, állandó oedema és trophikus zavar társul.

Varicositas, ulcus varicosum (alsó végtagon, vagy egyéb lokalizációjú).

091.1. alszakaszba tartozik az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot, recidiva nélkül.

091.2. alszakaszba tartozik a kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophicus zavar nélkül.

091.3. alszakasz szerint minősítendők a primer varicositas, az ehhez társuló pigmentatio crusis, ulcus varicosum, valamint a primer varicositas előrehaladott esetei. Ht. állományba vételt megelőzően csak "AN" minősítés adható.

091.4. alszakaszba tartozik a visszérműtét utáni állapot terhelésre kialakuló lábszár-oedemával.

091.5. alszakaszba tartozik a visszérműtét után fennálló ulcus crusis, illetve állandó lábszár-oedema, recidiv varicositassal vagy anélkül.

Nodus haemorrhoidalis recti internus et externus (thromboticus haemorrhagicus, prolapsus, strangulatus, ulcerosus).

Hypotonia orthostatica, hypotonia chronica, collapsus (elhúzódó is), syncope.

A normálisnál alacsonyabb vérnyomás önmagában nem indokolja az alkalmasság korlátozását. Az átlagosnál alacsonyabb értékek gyakran előfordulnak nagy fizikai teljesítőképességgel rendelkező emberek között is. A minősítés klinikai tünetek esetén (fejfájás, szédülés, fáradékonyság, collapsus hajlam), ha azok az anamnézisben bizonyítottan szerepelnek (alapellátó orvosi jellemzés!), "E". Ht. állományba vételt megelőzően az I. kategóriában a minősítés "AN".

A légzőszervek betegségei (094-105)

Polypus cavi nasi, conchae, nasopharyngis, polypus-sinus ethmoidalis, frontalis, maxillaris, sphenoidalis. Amennyiben a recidiv orrpolyp allergiás eredetű, a minősítés 095.1. alszakasz szerint történik.

Rhinitis chronica, rhinitis allergica, ozaena.

Az alkalmasság megítélésében a klinikai kép a döntő. Súlyosnak számít a gyerekkor óta vagy több mint 6 éve fennálló betegség, amelyet korábban kivizsgáltak, kezeltek, esetleg hyposensibilizáló kezelésben részesült a beteg. Orr- és szempanasz mellett szezonálisan köhögés, terhelésre vagy éjjelente nehézlégzés lép fel. Szabadban, fűben fekve testszerte kiütés, esetleg Quincke oedema jelentkezik. Súlyos allergiás állapot a méh- vagy darázscsípést követő anaphylaxiás reakció. Súlyos a betegség, ha a tavaszi és nyár végi növények virágporára egyaránt erős +++ vagy ++++ érzékenységet találunk a Prick teszttel, és ez, összevetve a klinikai képpel, gyakorlatilag fél éven át tartó tüneteket jelent. Súlyosnak számít, évszaktól független panaszok esetén a ++++ háziporatka és penészgomba érzékenység, súlyos tünetekkel. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE 100 IU/ml, a spec-IgE magas. Légzésfunkciós vizsgálatnál szezonban a jelzett légúti obstrukció áll fenn. Ekkor indokolt szezonon kívül, lehetőleg panaszmentes állapotban a provokációs légzésfunkciós vizsgálat elvégzése, Ach-val vagy 10%-os KCl-dal, amely pozitív esetben a hörgőrendszer hyperreaktivitását igazolja. Súlyosnak számít az a pollenosis is, amely szolgálatteljesítés alatt olyan tünetekkel kezdődik, amely akut ellátásra szorul.

Közepesen súlyos esetekben legfőbb tünet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Általában a beteget korábban is kezelték, tüneti kezeléssel egyensúlyban volt, jelenleg azonban kezeléssel nem befolyásolható. Több allergénre pozitív a bőrpróba, de döntően a nyár elején (fűszezon), vagy a nyár végén (parlagfűszezon) van komolyabb panasz. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE értéke 50-100 IU/ml között van, spec-IgE kimutatható, de alacsony titerű. Ht. állományba vételt megelőzően csak "AN" minősítés adható.

Enyhe forma esetén a betegnek kevés panasza van. Időnként tüsszögés, szemviszketés, enyhe nátha. Eddig orvoshoz nem fordult, mert annyira nem zavarta a panasz, gyógyszert nem szedett. A bőrpróba mérsékelt, ++ érzékenységet mutat nyár eleji vagy nyár végi pollenekre vagy háziporra. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE alacsony vagy negatív, spec-IgE nem mutatható ki. Ilyen esetben is feltétlenül kísérjük figyelemmel a beteget. Enyhe megbetegedési fokozat esetén, ha a szükséges gyógyszeres kezeléssel a beteg tünetmentes, egyéni mérlegelés alapján "AS".

Sinusitis maxillaris chronica, sinusitis frontalis chronica, sinusitis ethmoidalis chronica, sinusitis sphenoidalis chronica, pansinusitis chronica, torzító műtét utáni állapotok, amelyek az arc, homlok alaki elváltozásával járnak (pl. Riedl-műtét).

Laryngitis chronica hypertrophica, laryngitis chronica sicca, laryngotracheitis chronica.

097.1. alszakasz szerint minősítendők a therápiásan jól befolyásolható esetek.

097.2. alszakasz szerint minősítendő a tartós kezelés mellett recidivára való hajlam esetén.

097.3. alszakasz szerint minősítendők az éveken át tartó kezelés mellett is súlyos panaszokkal (aphonia, nehéz-légzés) járó esetek.

Laryngoplegia, paralysis glottidis.

A minősítést a bénulás oldalisága, a hangképzési és légzési zavar súlyossága, a therápiás kísérletek eredményessége határozzák meg.

Bronchitis chronica (simplex, obstructiva), bronchiectasia (kongenitális, szerzett, localisalt, diffúz).

A két rész egy helyen történő minősítése miatt különös figyelmet kell fordítani a két betegségcsoport elkülönítésekor adódó sajátosságokra. A két kórkép együtt tárgyalására a bronchiectasia előfordulásának ritkasága miatt került sor. A bronchiectasia fennállása esetén az etiológia tisztázása különös jelentőséggel bír. Az obstructioval nem járó chr. bronchitis, illetve a kevés panaszt okozó bronchitis deformans minősítésekor a cél az állapot további romlásának megakadályozása (pl. exogen tényezők - por, gáz, füst - kiszűrése).

Ht. állomány tagjánál ezen túlmenően rendszeres ellenőrzés, szükség szerint - amennyiben lehetséges -szanatóriumi beutalás. Az obstructioval járó chr. bronchitis súlyosságát az obstructio mértéke szerint, illetve a vérgázértékek alapján ítéljük meg (lásd a légzőszervek minősítésének irányelveit). Bronchiectasiáknál a kiterjedés nagysága és tüneti megnyilvánulása mellett a minősítéskor a folyamatot előidéző egyéb tüdőbetegséget is figyelembe kell venni. Tekintettel az irreverzibilis állapotra, ht. állományba vételt megelőzően csak "AN" minősítés adható.

A légzőszervi megbetegedések minősítésének irányelvei

A restrictiv, obstructiv, illetve vegyes jellegű légzészavarral járó tüdőmegbetegedések súlyosságának megítélésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. Restrictiv zavarok: A légzészavarok súlyosságának mértékét a statikus légzésfunkciós paraméterek: totálkapacitás (TC) és vitáikapacitás (VC) határozzák meg. Pl. a TC és VC a kell-érték százalékában:

- enyhe fokú 76-60;

- kp. fokú 60-50;

- nagyfokú 50 alatt.

2. Obstructiv zavarok: A légzészavar mértékét a dinamikus légzésmechanikai vizsgálatok (FVC, FEV1, FEV1/FVC, PEF, légúti áramlási sebességértékek az FVC%-ában, Tiffenau) határozzák meg.

- enyhe fokú: FEV1/FVC < 70%; FEV1 ≥ 80% ("kell érték")

- kp. fokú: FEV1/FVC ≤ 70%; 30% < FEV1 ≤ 80% ("kell érték")

(II.A.: 50% ≤ FEV1 < 80% "kell érték") (II.B.: 30% <FEV1 < 50% "kell érték")

- súlyos: FEV1/FVC < 70%; FEV1 < 30% "kell érték", vagy FEV1 < 50% "kell érték", plusz légzőrendszeri károsodás, vagy jobb szívfél károsodás klinikai jeleivel.

A légúti obstructio lényeges kritériuma a légúti áramlási ellenállás fokozódása. A resistance már kisfokú emelkedése (3,5-5 vízcm/1/s) fokozott légzési munkát igényel, nehézlégzés is jelentkezhet. 5 vízcm/1/s felett, már kp. súlyos testi megterhelés mellett is légszomj lép fel. 10 vízcm/1/s felett, már könnyű terhelés esetén is súlyos légszomj fordul elő. A légzészavar megítélésekor arról is tájékozódni kell, hogy a nyugalomban, illetve különböző megterhelés mellett a pulmonális gázcsere megfelelő-e, ami vérgáz-analitikai vizsgálatok segítségével határozható meg.

Emphysema pulmonum, bulla(e) pulmonum, emphysemás hólyag, Mac-Leod-féle syndroma. A kompenzatorikus és ventil formáknál az alapbetegség minősítéséből indulunk ki.

A folyamat súlyosságának megítélésénél abból indulunk ki, hogy az RV/TC és IGV, az RV milyen mértékben emelkedett, illetve a FEV 1 mennyivel csökkent.

Ht. állományba vételt megelőzően csak "AN" minősítés adható.

Extrinsic, intrinsic, vegyes, terheléses tipusú asthma bronchiale.

A 101.1. és 101.2. kezelésre jól reagáló esetben "E", de ht. állományba vételt megelőzően csak "AN" minősítés adható.

Itt minősítendőek a nem gümőkóros mellhártyagyulladások (pl. pleuritis sicca, Bornholm-betegség formái, pleuritis diaphragmatica, pleuritis interlobaris, pleuritis fibrinosa). Maradványállapotok: adhaesio pulmonis et pleurae, calcificatio pleurae, pleuramegvastagodás.

Izzadmányos mellhártyagyulladások: pleuritis exsudativa bakteriális, nem gümőkóros, nem bakteriális (pl. haemothorax, haemopneumothorax, hydropneumothorax). Empyema fistulával vagy fistula említése nélkül. Egyéb megbetegedés részjelenségeként fellépő mellhártyaizzadmány esetei az alapbetegség elbírálásának alapelvei szerint minősítendők.

Ht. állományba vételt megelőzően a minősítés 102.3., 102.4. "AN".

Pneumothorax (akut, krónikus, spontaneus, secund., partiale, totale, tensivus, kongenitális, traumaticus) tünet és panaszmentesség esetén.

Ht. állományba vételt megelőzően a minősítés 103.3-ban "AN".

Itt minősítendők a mellkas, a pleura, a mediastinum, a nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt és diagnosztikai vagy therápiás célból történő sebészi beavatkozások (pl. pectus excavatum, recurvatum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benigus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, perikardiális cysta). Az 1. alszakaszban az etiológiától függően akár "AS" minősítés is adható.

A minősítésnél a sebészi beavatkozás után esetlegesen fennálló panaszokat, légzésfunkció-eltéréseket vegyük figyelembe. A súlyosság elbírálásánál a légzészavar megítélésének általános irányelveit kell figyelembe venni. 104.1. esetén ht. állományba vételt megelőzően csak "AN" minősítés adható.

Itt minősítendő a segmentectomia, lobectomia vagy pulmonectomia utáni állapot. Lobectomia végzése után, az alapbetegség, a sikeres műtétet követő funkció, és ettől függően a beteg általános állapota figyelembevételével a minősítés egyéni elbírálást igényel.

A minősítésnél a 104. szakaszban és a légzészavarok általános értékelése irányelveinél (099. szakasz) leírtakon kívül egyénileg bíráljuk a ténylegesen kialakult állapotot, különös tekintettel a műtétet kiváltó többféle alapbetegségre. 105.1., 105.2. esetén ht. állományba vételt megelőzően csak "AN" minősítés adható.

Az emésztőszervek betegségei (106-125)

Anodontia, hypodontia és oligodontia.

A foghiányok minősítésénél mindenkor figyelembe kell venni a rágóképesség csökkenését. A rágóképesség csökkenését %-os értékben határozzuk meg Agapov szerint. A rögzített fogpótlással pótolt fogak a minősítés szempontjából nem számítanak hiánynak, a radixok viszont hiányként számolandók. A 76%-os és a 76% feletti rágóképesség-csökkenésnél "AN" minősítés hozható. Egy állcsonton belüli nyolc rágófog hiánya, vagy a felső állcsont négy egymás melletti rágófogának hiánya az ellenkező oldali négy alsó rágófog hiányával.

Alapszabályként kell elfogadni: minden olyan esetben, amikor a frontális fogak hiánya (egy vagy több), valamint a frontális fogak szuvasodása (egy vagy több) áll fenn, minden kategóriában csak "IAN" minősítés hozható, ami azt jelenti, amennyiben a fogazat sanatioja megtörtént, igazolás vagy bemutatás alapján "AS" minősítés adható. Egyes kategóriákban, beosztásokban csak rögzített fogpótlás engedhető meg. Ezzel kapcsolatban, amennyiben a személy kivehető fogpótlással rendelkezik, csak "IAN" minősítés adható addig, amíg rögzített fogpótlásra nem cseréli.

A pre-, illetve molaris fogak súlyos carieses, sok esetben radixos állapota miatt csak szintén "IAN" minősítés hozható. Ezért is szigorúak a minősítésükkel kapcsolatos álláspontok.

106.1. alszakasz szerint minősítendő az 50-75% közötti rágóképesség-csökkenés.

106.2. a 76%-os és a 76% feletti rágóképesség-csökkenés minősítésére szolgáló alszakasz. Egy állcsonton belüli nyolc rágófog hiánya, vagy a felső állcsont négy egymás melletti rágófogának hiánya az ellenkező oldali négy alsó rágófog hiányával.

A fogágykárosodás minősítésére szolgáló szakasz. A 107A.1. szerint minősítendő a csontpusztulást nem mutató parodontiumkárosodás. Az "AS" minősítés szakvélemény ismeretében a megnyugodott parodontium károsodáskor, csontpusztulást nem mutató esetekben hozható, ha legalább 1 éve az elváltozás remisszióban van. A csontpusztulással és a rágófunkció jelentős romlásával járó parodontiumkárosodás a 107A.2. alszakasz szerint minősítendő. 107A.1. esetén ht. állományba vételt megelőzően csak "AN" minősítés adható.

Itt minősítendő az arc, a fogazat és az állcsontok tartós, veleszületett vagy szerzett elvátozásai, torzulásai, amelyek plasztikai műtéttel nem korrigálhatók.

108.1. szerint minősítendők azok az elváltozások, melyek enyhébbek, de funkciózavart okoznak, és idesoroljuk a műtétek utáni hegesedést, ha működészavart okoz, vagy torzítja az arcot. 108.1. esetén ht. állományba vételt megelőzően csak "AN" minősítés adható.

108.2. szerint minősülnek azok a súlyos torzulások vagy elváltozások, amelyekkel kapcsolatosan a beszéd-és rágófunkció jelentősen zavart vagy korlátozott, esetleg akadályozott.

Itt minősítendők az állcsontok és a szájüreg sérüléseinek, betegségeinek következményei, valamint az e szerveken végzett műtétek utáni állapotok.

"AN"-nak kell minősíteni, ha az elváltozások, műtétek és sérülések után fennálló torzulás és funkciózavar súlyos.

109.1. esetén ht. állományba vételt megelőzően csak "AN" minősítés adható.

A nyelőcsőbetegségek közül e szakasz alapján minősítendők: achalasia cardiae, cardiospasmus, oesophagitis, ulcus oesophagei, obstructio oesophagei, perforatio oesophagei, diverticulum oesophagei acquisita, Mallory-Weiss-féle syndroma.

A nyelőcsőgyulladások stádiumait nyelőcsőtükrözéses vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és a nyelési zavar fokát egybevetve kell minősíteni. Heveny nyelőcsőgyulladás után eü. szabadság, idült nyelőcsőgyulladás után minősítési javaslat szükséges, szűkülettel járó hegesedés esetén "AN" minősítést kell alkalmazni.

A "reflux"-nyelőcsőgyulladást nyelőcsőtükrözéssel kell igazolni, és a látott elváltozások, valamint a panaszok súlyossága szerint kell minősíteni.

Az idiopathiás nyelőcsőtágulat különböző fokú nyelési zavarokkal jár, e szerint kell minősíteni. A kórismét elsősorban röntgenvizsgálat biztosítja. A ht. állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő, tágítás szükségessége, vagy eredménytelen műtét esetében a minősítés itt is "AN". A nyelőcső fekélyeinek prognosisa sokkal komolyabb, mint a gyomor- vagy nyombélfekélyé, elsősorban a várható szövődmények miatt.

A nyelőcső diverticulumokat (gurdélyokat) elsősorban röntgenvizsgálattal igazoljuk. A sok panaszt okozó nagyméretű, a nyelőcső bennéket visszatartó diverticulumok esetén a ht. állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő. Itt említendő a rekeszsérv is, melyet elsősorban röntgenvizsgálat bizonyíthat. Véletlenül felfedezett, tünetmentes rekeszsérv minősítést nem igényel. Sok panaszt okozó, rejtett vérzés következtében vashiányt, illetve vérszegénységet okozó rekeszsérv esetén ht. állománynál minősítést igényel és "AN" minősítés adható.

Ulcus seu erosio pylori, ventriculi, duodeni, gastrointestinale, ulcus pepticum.

Kémiai vagy egyéb külső ártalom okozta, gyorsan gyógyuló fekély, ha a típusos "fekélybetegség" nem nyilvánvaló, "IAN" minősítést, vagy eü. szabadságot igényel. Ebbe a csoportba tartozik a stresszfekély, a gyógyszerek okozta felmaródások (erosiók), az egy évnél rövidebb anamnézis, a bizonytalan rtg., a nem aktív fekélyt igazoló gyomortükri kép esete.

A ht. állomány tagjánál a fekélybetegség felülvizsgálati megítélése alapvetően enyhébb, a szolgálati és életkörülményeket, a beteg egyéniségét is kell mérlegelni. "AN" minősítés itt csak gyakori recidiva, ismételten fellépő szövődmények (perforáció, vérzés), rossz általános állapot esetén adandó.

Gastritis chronica (atrophica), gastritis hypertrophica, duodenitis, gastroduodenitis.

Hernia inguinalis, hernia scrotalis, hernia femoralis, hernia umbilicalis, hernia diaphragmatica.

Enteritis regionalis, proctocolitis idiopathica ulcerosa, enterocolitis chronica, egyéb nem fertőző eredetű gyomor-, bél- és vastagbélhurut.

Az enyhe formák gyakran funkcionális eredetűek, elsősorban panaszokkal és kevés kóros vagy negatív vizsgálati eredménnyel járnak.

Közepesen súlyos formáknál a panaszok mellett főleg bélpasszázs-zavarok mutathatók ki a bélfal szervi elváltozásai nélkül. Gyógyszerrel jól kezelhető, munkavégzést nem gátló esetekben egyéni elbírálás szükséges.

A súlyosabb formák esetében a bélfal szervi károsodása röntgennel vagy szükség esetén vastagbéltükrözéssel mutatható ki.

A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa enyhe esetei passzázszavart nem okoznak, műtétet nem igényelnek és gyógyszerrel kezelhetők.

A súlyos formákhoz testi leromlás, passzázszavar, műtét igénye és septicus állapot tartozik.

Invaginatio intestini seu coli, ileus intestini paralyticus enterolithiasis, adhaesiones intestinalis cum obstructione, volvulus.

Csecsemő- és kisgyermekkorban elvégzett eredményes műtéti beavatkozás után, kiújulást nem mutatott esetekben, tünet- és panaszmentesség esetén a 115.1. végig "AS" lehet.

Dumping-syndroma, postvagotomiás-syndroma, postgastrectomiás-syndroma, gastrointestinális műtétet követő hányás.

Itt minősítendők az enterocolitis akuta ischaemica, gangraena intestini, abscessus abdomini, abscessus intestini, adhaesiones intestinalis stb. miatt végzett műtétek utáni állapotok. A hasi sérülések utáni állapotok a 194. szakasz szerint minősítendők.

117.1. alszakasz szerint minősülnek a lényegében maradandó károsodás nélkül gyógyuló vagy minimális működési zavarral járó műtét utáni állapotok.

117.3. alszakasz szerint minősülnek a kiterjedt bélresectio utáni állapotok, a recidivára, progresszióra hajlamos elváltozások.