Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 64. §-ának (4) bekezdésében, valamint az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1] (1) A rendelet hatálya kiterjed - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyarország területén[2]

a) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 9. §-ának (1) bekezdése és 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzésre (a továbbiakban: szervezett munkavégzés),

b)[3]

(2)[4] E rendelet szerint kell bejelenteni a Magyarország területén székhellyel rendelkező munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalója külföldi munkavégzése során elszenvedett foglalkozási megbetegedését is.

(3)[5] A rendkívüli munkavégzési körülmények esetén (pl. mentés, katasztrófa-elhárítás), illetve a fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél és nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkavégzésre irányuló, valamint a büntetés-végrehajtási jogviszonyban álló személyek foglalkozási betegségeinek bejelentésére, nyilvántartására és kivizsgálására az illetékes miniszter által - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - kiadott külön jogszabály az irányadó.

(4)[6]

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás,

aa) amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza,

ab) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye;

b)[7] bejelentésazonosító: a bejelentő orvos vagy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa által adott azonosító szám. Az első öt számjegy a bejelentő orvos vagy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosának pecsétszáma, a hatodik és a hetedik számjegy évszázad nélkül a bejelentés éve, az utolsó három számjegy az orvos által adott sorszám.

c) biológiai expozíciós (hatás) mutató: azok a paraméterek, amelyekkel a vegyi anyagok és a szervezet közötti kölcsönhatások mennyiségileg jellemezhetők;

d)[8] bejelentő orvos: bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos, aki a foglalkozási megbetegedést vagy annak gyanúját megállapította;

e) különösen bonyolult eset:

ea) ha mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok vagy mérések elvégzése szükséges,

eb) a munkavállaló részvételi jogainak érvényesítése érdekében a vizsgálatokba történő bevonása.

f)[9] halálos foglalkozási megbetegedés: olyan halálhoz vezető megbetegedés, ahol a halál oka a foglalkozási megbetegedés vagy annak szövődménye.

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciók bejelentése

3. §[10] (1)[11] Az orvosi tevékenység körében észlelt - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. számú mellékletében szereplő - foglalkozási betegség, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezés (a továbbiakban együtt: foglalkozási betegség) gyanúját a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz mint munkavédelmi hatósághoz (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64/C. §-a szerint be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni.

(2)[12] Az (1) bekezdés szerinti bejelentést

a) a foglalkozási betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követő 24 órán belül,

b) halálos kimenetelű, illetve ugyanazon munkahelyen öt vagy több munkavállalót érintő, azonos, egy időben kialakult, heveny (a továbbiakban: tömeges) foglalkozási betegség esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül

kell megtenni.

(2a)[13]

(2b)[14]

(3) A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált. Tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban lévő személy esetén, a gyakorlati képzés helyén működő foglalkozás-egészségügyi orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy időben értesíti az oktatási intézményt.

(4)[15] Az első észlelő orvosnak lehetősége van a munkavállalót további vizsgálatok végzésére a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez beutalnia. A beutalóra rá kell vezetni a Bejelentve nincs! megjegyzést.

(5)[16] Ha a (4) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely a kórisme felállításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, vagy ha egyéb okból indokoltnak tartja, kezdeményezi a hozzá beutalt munkavállaló beutalását a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez. Ebben az esetben a beutalóra rá kell vezetni a Bejelentve nincs! megjegyzést.

(6)[17] A tüdőfibrózist okozó porok esetében a diagnózist felállító egészségügyi szolgáltató, illetve a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv végzi a bejelentést.

4. §[18] (1)[19] Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, a munkáltató - az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül - azonnal értesíti a munkavédelmi hatóságot, amely azonnal értesíti a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervet és a minisztert.

(2)[20] Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a munkáltató foglalkozási megbetegedés észlelésekor értesíti a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi hatóságot.

(3)[21] Amennyiben a betegellátó az Eüak. 15/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkozási eredetű megbetegedéssel kapcsolatos bejelentését az érintett lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz továbbította, a munkavédelmi hatóság a tudomására jutott bejelentést haladéktalanul továbbítja az érintett munkahelye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz, a bejelentőlap egyidejű megküldésével. A bejelentés átadásáról a betegellátót írásban értesíti.

5. §[22] (1)[23] A foglalkozási megbetegedés keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával kivizsgálja. A fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával kivizsgálhatja.

(1a)[24] Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, és a külön jogszabályban előírtak alapján a munkakörülmények rekonstruálásához szükséges dokumentumok nem kerültek elhelyezésre a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal) vagy a munkavédelmi hatóságnál, a foglalkozási eredetet a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv bírálja el.

(2)[25] A foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét és a munkavállalók érdekképviseletét is be kell vonni, valamint a vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is megkereshető. Ezen túlmenően a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásában - ha azt a munkavédelmi hatóság kezdeményezi - részt vesz

a) a miniszter által vezetett minisztérium orvos végzettségű foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéné, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakképesítéssel rendelkező kormánytisztviselője vagy

b) az a) pontban nevesített szakképesítéssel rendelkező megbízott orvos.

(3)[26] Az (1) és (1a) bekezdés szerinti vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon - különösen bonyolult esetekben 60 napon - belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.

(4) A kivizsgálás során figyelembe kell venni az Eüak. 4. § (4) bekezdésében, illetve 33. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(5)[27] Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a munkavédelmi hatóság az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl bevonja[28]

a)[29] növényvédő szer vagy termésnövelő anyag okozta megbetegedés esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalt;

b)[30] a biológiai kóroki tényező okozta megbetegedés esetén a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát;

c)[31] állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetén a vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát;

d)[32] a bányászatban észlelt megbetegedés esetén a bányafelügyeleti feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatalt.

(6)[33] A foglalkozási megbetegedés vizsgálatáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy másolati példányát a vizsgálatban részt vevőknek át kell adni.

(7)[34] Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása érdekében a kivizsgálás vezetője öt példányban vizsgálati lapot állít ki. A vizsgálati lap egy példányát a munkavédelmi hatóság megőrzi, egyet a bejelentőlappal együtt a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére továbbít.

(7a)[35] A (7) bekezdés szerint alkalmazandó vizsgálati lapot és az annak részét képező kitöltési útmutatót a munkavédelmi hatóság a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A vizsgálati lap tartalmazza:

a) a bejelentésazonosítót;

b) a munkavállaló TAJ számát;

c) a bejelentés tárgyát képező megbetegedést okozó kóroki tényezők műszeres vizsgálatának leírását, különösen a mérések irányát, időpontját, eredményeit;

d) a megtett intézkedéseket;

e) a megbetegedés okát;

f) az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatok időpontját;

g) annak megállapítását, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató a magatartásával hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához;

h) a kivizsgálást követő hatósági intézkedés ismertetését;

i) az esemény körülményeinek és a kivizsgálás tapasztalatainak részletes leírását.

(8) A bejelentés teljeskörűségét, szakmai megalapozottságát a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv a bejelentőlap és a vizsgálati lap beérkezésétől számított legkésőbb 30 napon belül bírálja el, mely határidő adatkiegészítést vagy a bejelentett személy személyes szakorvosi vizsgálatát igénylő esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható, és ennek során jogosult:[36]

a) saját hatáskörben - betegség esetén - további vizsgálatokat végezni, egyes vizsgálatokat megismételni;

b) szükség esetén a munkavállalót más intézménybe vizsgálatra beutalni, illetve vizsgálatát kezdeményezni;

c)[37] kiegészítő adatokat, információkat kérni, további munkahigiénés vizsgálatokat kezdeményeztetni a munkavédelmi hatóság útján;

d) külső szakértőt igénybe venni.

(9)[38] Betegség esetén, annak (8) bekezdés szerinti elbírálását követően foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 5 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot.

(9a)[39] A munkavédelmi hatóság az elfogadott foglalkozási betegségről 5 napon belül értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt. Az alkalmazandó értesítési nyomtatványt a munkavédelmi hatóság a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. Az értesítés tartalmazza:[40]

a) az érintett munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát (ennek hiányában adóazonosító jelét),

c) a bejelentés helye szerinti telephely címét.

(9b)[41] A kifogásolt eseteket a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv ismételt vizsgálatra, adatkiegészítésre vagy törlésre visszaküldi a munkavédelmi hatóságnak.

(9c)[42] A munkavédelmi hatóság a betegség foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról az Eüak. 33. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével értesíti a munkáltatót.

(10)[43] A munkavédelmi hatóság a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv (9) bekezdés szerinti tájékoztatásának kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát

a) a munkavállalónak, halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak,

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá

c)[44] TAJ számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv tájékoztatásával együtt az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal részére

küldi meg.

(11) Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről.

5/A. §[45] (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az általa észlelt, külön jogszabályban meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetről a munkavállaló leletének kézhezvételét követő 1 munkanapon belül értesíti a munkáltatót.

(2) A munkáltatónak a fokozott expozíciós eset kivizsgálását a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint az esetről való tudomásszerzés napjától számított legkésőbb 30 napon - különösen bonyolult esetekben hatvan napon - belül a lehetséges okokat fel kell tárni, és intézkedni kell a további fokozott expozíciós esetek megelőzése érdekében. A kivizsgálást a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő bevonásával kell lefolytatni.

(3) A tömeges fokozott expozíciós esetet a munkáltatónak az esetről való tudomásszerzést követően - telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.

5/B. §[46] (1) A munkáltató az általa kivizsgált fokozott expozíciós esetről - a miniszter honlapján közzétett módon - jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a fokozott expozícióval érintett munkavállalókra vonatkozóan személyenként kell kitölteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)[47] a bejelentésazonosítót, a vármegyekódot;

b) a fokozott expozíció megnevezését, valamint az előfordulás egyedi vagy tömeges jellegét;

c) a munkáltató nevét, adószámát (ennek hiányában adóazonosító jelét), székhelyét, a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerinti telephely címét, a szakágazati kódot;

d) az érintett munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét;

e) az érintett munkavállaló jelenlegi munkakörben végzett tevékenységét, FEOR kódját, jelenlegi és előző munkáltatóknál betöltött korábbi munkaköreit (a munkakörök felsorolásánál jelölendő a munkáltató neve, címe, a betöltött munkakör és az adott munkakörben eltöltött időtartam);

f) a fokozott expozíciós esettel kapcsolatos jelenlegi munkakörben eltöltött expozíciós időt, a fokozott expozíciós esettel kapcsolatos munkakörben összesen eltöltött expozíciós időt;

g) a fokozott zaj expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló audiometriás vizsgálat vagy a fokozott vegyi expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló biológiai expozíciós (hatás) mutató vizsgálati eredményeit;

h) a bejelentést indokoló kóroki tényezővel kapcsolatban a korábbi munkahelyein előforduló fokozott expozíciót vagy megbetegedést;

i) az előzetes és időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat tényét, eredményeit;

j) az érintett munkavállaló soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatának eredményét;

k) az adott munkakörben végzett biológiai monitor/audiológiai vizsgálat előírt gyakoriságát, az utolsó öt biológiai monitor/audiológiai vizsgálat dátumát, eredményeit;

l) a fokozott expozíciót okozó kóroki tényezők műszaki vizsgálatának eredményeit, különösen a mérések irányát, időpontját;

m) a fokozott expozíció okát;

n) annak megállapítását, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató magatartásával hozzájárult-e a fokozott expozíció kialakulásához;

o) a fokozott expozíciós eset körülményeinek, okainak és a kivizsgálás tapasztalatainak, valamint a kivizsgálás során hozott munkáltatói intézkedések részletes, tartalmi ismertetését;

p) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő észrevételeit, véleményét, javaslatát és azt, hogy a kivizsgálással egyetértenek-e;

q) annak igazolását, hogy az eset kivizsgálásában a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő részt vett.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a zaj okozta fokozott expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló audiológiai leleteket és az akkreditált szervezet által elvégzett zajmérés jegyzőkönyvét vagy

b) a fokozott vegyi expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló biológiai expozíciós mutatók laboratóriumi vizsgálati eredményeit, valamint a munkahelyi levegőszennyezettség meghatározására irányuló vizsgálatok eredményeit.

5/C. §[48] (1) A munkáltató a vizsgálat lezárását követően a jegyzőkönyvet, a laborleletet, valamint a mérési eredményeket elektronikusan vagy egyéb úton 3 munkanapon belül megküldi a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.

(2)[49] A munkavédelmi hatóság a fokozott expozíciós esetről felvett jegyzőkönyvben rögzített adatokról az Mvt. 64/E. §-a szerint nyilvántartást vezet.

(3) A munkavédelmi hatóság az 5. § (2) és (3) bekezdésben felsorolt iratokat azok beérkezésétől számított 8 napon belül nyilvántartás céljából megküldi a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervnek.

5/D. §[50] (1)[51]

(2) A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv az Országos Statisztikai Adatszolgáltatási Program (OSAP) által előírt jelentési rendnek megfelelően évenként országos összesítő jelentést készít.

6. §[52] A munkaegészségügyi szabálytalanságok megszüntetésére, a hasonló esetek előfordulásának megelőzésére a munkavédelmi hatóság szükség esetén intézkedik. Közegészségügyi-járványügyi szabálytalanság észlelése esetén a munkavédelmi hatóság értesíti a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt.

A helyi feladatok meghatározása

7. § A munkáltató köteles

a) a munkavállaló megbetegedésével, fokozott expozíciós esetével összefüggő munkahelyre, munkakörülményekre vonatkozó információkat, adatokat a vizsgálat vezetőjének a rendelkezésére bocsátani;

b) a kivizsgálást elősegíteni, a kórisme felállításához szükséges orvosi és higiénés vizsgálatok elvégeztetéséről, a 6. §-ban említett intézkedések végrehajtásáról gondoskodni.

c)[53] halálos, tömeges foglalkozási betegség, tömeges fokozott expozíció, illetve ugyanazon kóroki tényezőre visszavezethető, ugyanazon tevékenységgel kapcsolatosan ismételten előforduló fokozott expozíciók esetén az Mvt. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti soron kívüli ellenőrzést lefolytatni, és az 54. §-ának (3) bekezdése szerinti soron kívüli kockázatértékelést elvégezni.

Hatálybalépés

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)[54]

(3) Ez a rendelet nem érinti a munkabalesetek és a fertőző betegségek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettséget.

(4)[55] E rendelet a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak való megfelelést szolgálja.

9. §[56] Ez a rendelet

a) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez[57]

2. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez[58]

3. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez[59]

4. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez[60]

5. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez[61]

6. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez[62]

Lábjegyzetek:

[1] A 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 1. § 1. bekezdése a 58/1997. (XII. 21.) NM rendelet 1. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[2] A nyitó szövegrészt módosította az 51/2017. (XII. 29.) NGM rendelet 8. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[3] Hatályon kívül helyezte a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet 24. § a) pontja. Hatálytalan 2007.05.13.

[4] Módosította az 51/2017. (XII. 29.) NGM rendelet 8. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[5] Módosította a 69/2003. (XII. 16.) ESZCSM rendelet 3. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2003.12.24.

[6] A 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 1. § 4. bekezdését a 58/1997. (XII. 21.) NM rendelet 7. § 1. bekezdése hatályon kívül helyezte

[7] Megállapította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 8. §-a. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[8] Módosította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § a) pontja. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[9] A 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. §-ának f) pontját a 58/1997. (XII. 21.) NM rendelet 2. § -a iktatta be

[10] Megállapította a 27/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[11] Megállapította az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 1. §-a. Hatályos 2023.12.31.

[12] Megállapította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[13] Hatályon kívül helyezte az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 5. § a) pontja. Hatálytalan 2023.12.31.

[14] Hatályon kívül helyezte az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 5. § a) pontja. Hatálytalan 2023.12.31.

[15] Módosította a 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 48. § (3) bekezdés a) pontja. Hatályos 2017.04.01.

[16] Módosította a 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 48. § (3) bekezdés b) pontja. Hatályos 2017.04.01.

[17] Módosította a 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 48. § (3) bekezdés c) pontja. Hatályos 2017.04.01.

[18] Megállapította a 27/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[19] Módosította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 12. § a) pontja. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[20] Módosította a 9/2015. (III. 31.) NGM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2015.04.01.

[21] Módosította az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 4. §-a. Hatályos 2023.12.31.

[22] Megállapította a 27/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01. Egyúttal hatályon kívül helyezte az 5. § előtt álló "A foglalkozási betegség és a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálása" című alcímet.

[23] Megállapította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[24] Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[25] Megállapította a 29/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 1. §-a. Hatályos 2023.01.02.

[26] Módosította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 12. § c) pontja. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[27] Megállapította a 9/2015. (III. 31.) NGM rendelet 8. §-a. Hatályos 2015.04.01.

[28] A nyitó szövegrészt módosította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 12. § d) pontja. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[29] Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[30] Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[31] Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[32] Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[33] Módosította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § d) pontja. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[34] Megállapította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[35] Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (4) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[36] A nyitó szövegrészt módosította a 32/2021. (VII. 26.) ITM rendelet 2. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[37] Módosította a 9/2015. (III. 31.) NGM rendelet 9. § b) pontja. Hatályos 2015.04.01.

[38] Megállapította a 32/2021. (VII. 26.) ITM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.07.27.

[39] Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (6) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[40] A nyitó szövegrészt módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[41] Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (6) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[42] Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (6) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[43] Megállapította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (7) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[44] Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[45] Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[46] Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[47] Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[48] Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[49] Megállapította az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 2. §-a. Hatályos 2023.12.31.

[50] Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[51] Hatályon kívül helyezte az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 5. § b) pontja. Hatálytalan 2023.12.31.

[52] Módosította a 9/2015. (III. 31.) NGM rendelet 9. § k) és l) pontja. Hatályos 2015.04.01.

[53] Beiktatta a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet 5. § (8) bekezdése. Hatályos 2007.05.13.

[54] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 39. § 22. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[55] Beiktatta a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet 5. § (9) bekezdése. Hatályos 2007.05.13.

[56] Beiktatta az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2023.12.31.

[57] Hatályon kívül helyezte a 13/2002. (XI. 28.) ESZCSM-FMM együttes rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.12.06.

[58] Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § e) pontja. Hatálytalan a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő naptól.

[59] Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § e) pontja. Hatálytalan a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő naptól.

[60] Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § e) pontja. Hatálytalan a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő naptól.

[61] Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § e) pontja. Hatálytalan a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő naptól.

[62] Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § e) pontja. Hatálytalan a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő naptól.

Tartalomjegyzék