305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

a tervpályázati eljárások szabályairól

A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A RENDELET HATÁLYA ÉS A TERVPÁLYÁZAT KÖTELEZŐ ESETEI

1. § (1) E rendelet hatálya a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezetek által lefolytatott tervpályázatokra terjed ki. A tervpályázat célja az építészeti tervjavaslatok, valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok összevetése és rangsorolása útján az adott tervezési feladat megoldására alkalmas tervező kiválasztása, valamint a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázása. A tervpályázat célja lehet terület- és településrendezési feladatok, kert- és tájépítészeti, belsőépítészeti feladatok szakmai előkészítése is.

(1a)[1] A tervpályázat célja lehet - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - képzőművészeti, iparművészeti vagy az (1) bekezdésben foglaltak körébe nem sorolható egyéb művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó tervek (mintadarab, részlet, vázlat vagy kisplasztikai modell) összevetése és rangsorolása alapján művész kiválasztása is (a továbbiakban: művészeti tervpályázat). A művészeti tervpályázat eljárására a 13/A. alcímben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2)[2] E rendelet önként alkalmazható, ha a tervpályázat Kbt. 11. §-a és 15. §-a alapján megállapított becsült értéke a tervpályázatokra meghatározott uniós értékhatárt nem éri el. Tervpályázati eljárást a Kbt. szabályai szerint ajánlatkérőnek nem minősülő szervezet vagy személy is lebonyolíthat. E rendeletet önként alkalmazó személyre, illetve szervezetre e rendelet minden rendelkezését alkalmazni kell.

(3) A tervpályázati eljárást a tervpályázat tárgya szerinti építésügyi vagy egyéb hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően kell lefolytatni, és az nem irányulhat magának az engedélyezési tervdokumentációnak az elkészítésére, az ajánlatkérő csak vázlattervet kérhet.

(4)[3] Tervpályázati eljárást kötelező lefolytatni - ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik - építmény építészeti-műszaki tervezésének versenyeztetésére, amennyiben az ajánlatkérő olyan - a Kbt. hatálya alá tartozó - az (1) bekezdés szerinti tervszolgáltatást kíván megrendelni, amelynek a Kbt. szerint számított teljes becsült értéke eléri vagy meghaladja a szolgáltatás megrendelésére irányadó uniós értékhatárt. A kötelezően lefolytatandó tervpályázat nem lehet a 2. § (2) bekezdésében meghatározott ötletpályázat. A tervezői szolgáltatás megrendelésére a tervpályázatot követően, a 19. §-ban foglaltak szerinti közbeszerzési eljárással kerülhet sor.

(5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 18. pontja szerinti sajátos építményfajták tervezése, terület- és településrendezési terv, valamint műemléki védelem alatt álló épület kizárólag felújítási munkáinak tervezése esetén tervpályázati eljárás lefolytatása nem kötelező.

(6) Tervpályázati eljárás lefolytatása nem kötelező abban az esetben, ha a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, de az ajánlatkérő nem kíván tervrajzokat, tervjavaslatokat versenyeztetni a tervező kiválasztásához, ugyanakkor vállalja, hogy a Kbt. szerint lefolytatandó, tervszolgáltatás beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás során is kér be szakmai ajánlatot, az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontot alkalmazza és a szakmai minőség értékelésére alkalmas értékelési részszempontokat érvényesít. A szakmai minőség értékelésére alkalmas értékelési részszempontnak minősül minden olyan értékelési részszempont, amely alkalmas arra, hogy a tervezett építmény jellemzőit, vagy az építészeti-műszaki tervezés szakmai minőségét értékelje, a szakmai ajánlat tartalmával kapcsolatban ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy tervrajzok versenyeztetésére tervpályázatban van lehetőség.

(7) A (4) bekezdés nem alkalmazandó azoknál az építési beruházás tárgyú közbeszerzéseknél, amelyeknél az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet szabályainak megfelelően a nyertes ajánlattevő feladata az építmény tervezése és kivitelezése is egyben.

(8) E rendelet szerinti eljárást nem kell alkalmazni a Kbt. 9. § (1)-(4) bekezdésében foglalt esetekben. A Kbt. 116-118. §-a szerinti kivételek is alkalmazandóak a tervpályázati eljárásra vonatkozóan a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők esetén, amennyiben a tervpályázat az ajánlatkérő Kbt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenysége biztosításának célját szolgálja.

(9) Ha a tervpályázati eljárás lefolytatása nem kötelező, az ajánlatkérő dönt arról, hogy a tervszolgáltatás megrendelésére szolgáló közbeszerzési eljárást megelőzően szükségesnek látja-e tervpályázat lebonyolítását.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

1. A tervpályázati eljárás fajtái

2. § (1) A tervpályázati eljárás irányulhat arra, hogy a tervpályázati eljárást követően a tervszolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést az első díjazottal vagy a bírálóbizottság által ajánlattételre felhívni javasolt több díjazott valamelyikével kösse meg az ajánlatkérő.

(2) Tervpályázat lefolytatható úgy is, hogy az tervezési feladatok tervkoncepciójának szakmai megalapozására, az igények előzetes tisztázására, a tervezési program előkészítésére szolgál, olyan esetekben, amelyekben a tervpályázati eljárásnak nem célja tervezési szolgáltatás megrendelése (a továbbiakban: ötletpályázat).

(3) Ha a tervpályázati eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelölte, hogy a tervpályázati eljárást követően a tervszolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést a nyertessel vagy a nyertesek valamelyikével köti meg, a tervszolgáltatás megrendelésére a Kbt. szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni.

(4) Ötletpályázat esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy azt követően a nyertessel szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződés megkötésére nem kerül sor. Ötletpályázatot követően az ajánlatkérő nem jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni.

(5) A tervpályázati eljárás lehet nyílt, meghívásos vagy egyszerű eljárás.

(6) Ha a tervpályázat Kbt. 11. §-a és 15. §-a alapján megállapított becsült értéke eléri a 25 millió forintot, az ajánlatkérő kizárólag nyílt vagy meghívásos eljárást folytathat le.

2. A tervpályázat meghirdetése

3. § (1) A tervpályázati eljárás tervpályázati kiírással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. A tervpályázati kiírást a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények mintáit meghatározó külön jogszabály szerinti minta alkalmazásával kell elkészíteni. A hirdetmények megküldésére és közzétételére a külön jogszabályban foglaltak alkalmazandóak.

(2) Ha a tervpályázat becsült értéke a tervpályázatra irányadó uniós értékhatárt eléri, illetve meghaladja, a tervpályázat kiírását az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED adatbank) közzé kell tenni.

(3) Ha a tervpályázat becsült értéke az uniós értékhatárt nem éri el, a nyílt és meghívásos tervpályázat kiírását a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni.

(4) A tervpályázat lényeges adatait tartalmazó rövidített tervpályázati felhívást, valamint a dokumentációt részben vagy egészében, a tervezési feladat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara hivatalos tájékoztatójában, és lehetőség szerint a honlapján is közzé kell tenni a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények közzétételét szabályozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével.

(5) Az egyszerű tervpályázat meghirdetésére az (1)-(4) bekezdéstől eltérően a 24. §-t kell alkalmazni.

(6) Az ajánlatkérő a tervpályázati kiírásban köteles meghatározni a pályázatok elbírálási szempontjait.

4. §[4] A tervpályázati eljárásra a Kbt. 2. § (1)-(5) bekezdését, 21. § (2)-(4) bekezdését, 22. § (1) és (2) bekezdését, 34. és 35. §-át, 36. § (1) bekezdését, 37. §-át, valamint 57. § (2) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy közbeszerzés helyett tervpályázatot kell érteni.

3. A titkosság

5. § (1) A tervpályázatot a titkosság biztosításával kell lefolytatni.

(2)[5] A titkosság biztosítása érdekében a pályaművek szerzőinek adatait a bírálóbizottság csak a bírálat lezárását és a zárójelentés elfogadását követően ismerheti meg és hozhatja nyilvánosságra.

(3)[6] A (2) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében a pályázók nevét, lakcímét, székhelyét, a kiírásban kért egyéb adatait elkülönítetten, titkosan kell kezelni, az ajánlatkérő a kiírásban köteles előírni, hogy a pályaműveknek, valamint a pályaművek benyújtása során a pályázóknak a titkosság biztosítása érdekében mely követelményeknek kell megfelelni. A pályaművet tartalmazó csomagot és az egyes munkarészeket a titkosságot sértő módon megjelölni nem szabad, a benyújtott elektronikus adathordozók esetén a pályázó személyére utaló bármely adat titkosságának megőrzése - az ajánlatkérő előírása szerint - az ajánlatkérő intézkedésével is történhet.

4. A tervpályázat közreműködői

6. § (1) A tervpályázat közreműködői:

a) az ajánlatkérő,

b) a bírálóbizottság,

c) a pályázó.

(2) A tervpályázati eljárásban közreműködő valamennyi személynek és szervezetnek kötelessége a tervpályázat rendjének és etikai tisztaságának, valamint szakszerűségének megőrzése.

5. Az ajánlatkérő

7. § (1) Az ajánlatkérő rendelkezik az adott tervezési feladat vonatkozásában rendelkezési és döntési jogosultsággal, valamint a tervpályázat lebonyolításához szükséges pénzügyi fedezettel.

(2) Az ajánlatkérő feladata:

a) a tervpályázat céljának és jellegének meghatározása;

b) a tervpályázat pénzügyi fedezetének biztosítása;

c) a bírálóbizottság felkérése, megbízása, munkafeltételeinek biztosítása, díjazása;

d) a tervpályázati feladat meghatározása;

e) a kiírás elkészítése, illetve elkészíttetése, jóváhagyása és meghirdetése;

f) a tervpályázat lebonyolítása;

g) a tervpályázat eredményének kihirdetése, a pályadíjak kifizetése;

h) a pályaművek felhasználása, hasznosítása e rendeletnek és a szerzői jogra vonatkozó szabályoknak megfelelően.

(3) Az ajánlatkérő felelős a tervpályázat kiírásának és lebonyolításának szakszerűségéért és jogszerűségéért.

(4) Az ajánlatkérő köteles a pályázók számára a tervpályázatra vonatkozóan megkülönböztetés nélkül azonos információkat biztosítani.

6. A bírálóbizottság

8. § (1) A pályázatokat bírálóbizottságnak kell elbírálnia, amely a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyek testülete.

(2) A bírálóbizottságnak a titkosságot biztosítóan benyújtott pályázatokat önállóan, pártatlan és szakszerű módon - a bírálati szempontok szerint - kell elbírálnia.

9. § (1)[7] A bírálóbizottság az ajánlatkérővel kötött megállapodás szerint végzi munkáját, megbízása a felkéréstől a zárójelentés elfogadásáig tart. Külön megállapodás alapján a bírálóbizottság a kiírást elkészítheti vagy résztvevői a kiírás elkészítésében részt vehetnek.

(2)[8] A bírálóbizottság résztvevője az elnök, amennyiben a (7) bekezdés szerint közreműködése szükséges, a társelnök, a bírálóbizottsági tagok, továbbá a szakértőként bevont személyek és szükség szerint a jogi szakértő.

(3)[9] A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény esetében az ajánlatkérő azon személlyel köt megállapodást a bírálóbizottság elnöki teendőinek ellátására, akit az illetékes szakmai kamara egyetértésével az építésügyért felelős miniszter kijelöl.

(4) A bírálóbizottságban tagként vagy szakértőként a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamarák, szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények, továbbá az érintett központi államigazgatási szervek, valamint a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat által javasolt és erre felkért képviselői, vagy olyan magánszemélyek vehetnek részt, akik a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek.

(5)[10] A bírálóbizottságban a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara (Magyar Építész Kamara vagy Magyar Mérnöki Kamara) és a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben, továbbá műemlék esetén a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott központi építészeti-műszaki tervtanács műemléki ügyeket tárgyaló testületének elnöke által kijelölt tervtanácsi tag részvételét biztosítani kell.

(6)[11] A bírálóbizottságban, ha a tervpályázat becsült értéke az uniós értékhatárt eléri, jogi végzettséggel rendelkező jogi szakértő működik közre. Feladata a tervpályázati eljárás során készült jegyzőkönyvek - a folyamatos jegyzőkönyv, valamint a 17. § (6) bekezdésében meghatározott bontási jegyzőkönyv -, és egyéb iratok elkészítése. Ha a tervpályázat becsült értéke az uniós értékhatárt nem éri el, a jogi szakértő feladatát a bírálóbizottság valamelyik tagja vagy szakértője is elláthatja, beleértve a jegyzőkönyvek vezetését is.

(7) A bírálóbizottság elnöke hívja össze és vezeti a bizottság üléseit és a bírálati munkát. A bírálóbizottságban társelnök közreműködésére akkor van szükség, ha az elnök nem rendelkezik a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt szakképesítéssel.

(8)[12] Szavazásra jogosult az elnök, amennyiben a (7) bekezdés szerint közreműködése szükséges, a társelnök és a bírálóbizottsági tagok. A bírálóbizottságban szavazásra jogosultak száma - az egyszerű tervpályázati eljárás kivételével - legalább öt fő.

(9) Ha a tervpályázati kiírásban a pályázókkal (jelentkezőkkel) szemben szakmai követelményeket, képzettséget határozott meg ajánlatkérő, legalább a bírálóbizottság tagjai kétharmadának meg kell felelnie a pályázóktól megkövetelt vagy azokkal egyenértékű szakmai követelményeknek, képzettségnek. A szakmai kamarák és szakmai szervezetek képviselőinek a pályázóktól megkövetelt tervezési jogosultsággal is rendelkezniük kell.

(10)[13] Amennyiben a bírálóbizottság tagja a dokumentációban foglaltakkal nem ért egyet, a bírálóbizottság munkájában való részvételről lemondhat a tervpályázat meghirdetése előtt. Szükség esetén az ajánlatkérő újabb tagot kérhet fel.

(11)[14] Akadályoztatás esetén a bírálóbizottság elnökét a társelnök, tagját a bírálati munka teljes ideje alatt - szükség esetén - a kiírásban meghirdetett póttag helyettesíti. A bíráló bizottságba az elnök által behívott póttag a tagokkal azonos jogokkal és kötelezettséggel rendelkezik. A bírálóbizottság megjelölt tagjainak, és póttagjainak személye az eljárásban nem cserélhető le.

10. § (1) A bírálóbizottság feladata:

a) a kiírásban meghirdetett tervpályázati célt legjobban megvalósító pályaművek meghatározása az 1. díjjal kezdődő rangsorolással, valamint az értékes részeredményeket tartalmazó pályaművek megvételének a megállapítása,

b) a pályaművek részletes indoklással ellátott írásbeli értékelése, minősítése, a zárójelentés elkészítése,

c)[15]

d) a továbbtervezésre vonatkozó ajánlás elkészítése annak megjelölésével, hogy az első díjas vagy mely több díjazott pályázót ajánlja a tervpályázatot követő közbeszerzési eljárásban ajánlattételre felhívni.

(2) A bírálóbizottság szakmai döntése a pályaművek értékelésére, minősítésére, rangsorolására, valamint a tervpályázati díjak odaítélésére vonatkozóan végleges, attól az ajánlatkérő nem térhet el.

11. § (1) A bírálóbizottság határozatait testületként, a bírálóbizottság elnöke által megadott időpontban és helyszínen összehívott ülésén egyszerű szótöbbséggel hozza. A bírálóbizottság határozatképességéhez a szavazásra jogosultak kétharmadának jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező elnök vagy társelnök szavazata dönt. A bírálóbizottság bármely résztvevője a bírálati munka során jogosult ellenvéleményét vagy külön véleményét a folyamatos jegyzőkönyvben rögzíteni.

(2)[16] A bírálóbizottság munkája nem nyilvános. A bírálati munka ideje alatt a bírálóbizottság résztvevőin kívül csak a jegyzőkönyvek leírását végző kisegítő személyzet lehet jelen. Az ajánlatkérő felelős azért, hogy a titkosság követelményeit a bírálat folyamán megtartsák, a bírálóbizottság záró üléséig a pályaműveket csak a bírálóbizottság tagjai és szakértői ismerhetik meg.

7. A pályázó

12. § (1)[17] A pályázó az a természetes vagy jogi személy, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki a tervpályázati kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, vagy akit erre felkértek.

(2) A pályázó azzal, hogy pályaművét benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadja.

(3) Nem indulhat pályázóként az a gazdálkodó szervezet vagy természetes személy, aki szakmai tevékenysége körében - öt évnél nem régebben meghozott jogerős ítéletben megállapított - jogszabálysértést követett el.

8. Összeférhetetlenség

13. § (1)[18] A tervpályázat közreműködői tekintetében a Kbt. 24. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben foglalt eltérésekkel. A tervpályázat bírálóbizottságának résztvevői a Kbt. 24. §-a alkalmazásában az ajánlatkérő nevében eljáró személyek.

(2)[19] A bírálóbizottság résztvevői az általuk bírált tervek továbbtervezésében tervezőként, szakértőként, tanácsadóként nem vehetnek részt, továbbá nem vállalkozhatnak az ajánlatkérő megbízásából az általuk bírált tervpályázat helyszínére, azonos tervezői program szerinti terv elkészítésére az eredményhirdetéstől számított három éven belül.

(3) A Kbt. 24. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem indulhat pályázóként, aki a bírálóbizottság

a)[20] résztvevőjének a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § 2. pontja szerinti hozzátartozója,

b) résztvevőjével együtt azonos gazdálkodó szervezettel áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve azonos gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy

c) résztvevőjével egy éven belül közösen pályaművet nyújtott be.

(4) A Kbt. 24. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem indulhat pályázóként továbbá

a)[21] az a gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja vagy a gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tagja, illetve ezeknek a hozzátartozója a bírálóbizottság résztvevője, vagy

b)[22] az a gazdálkodó szervezet, amellyel a bírálóbizottság bármely résztvevője munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

9. A tervpályázati dokumentáció

14. § (1) A tervpályázati kiírás dokumentációja (a továbbiakban: dokumentáció) részletes programból és a hozzá tartozó mellékletből, valamint a tervpályázat szempontjából lényeges tájékoztató adatok ismertetéséből áll.

(2) A dokumentáció részletes programjának tartalmaznia kell különösen:

a) a tervezési feladat részletes leírását, a tervpályázat szempontjából szükséges adatokat, alkalmazandó irányelveket, szükség szerint utalva a hatósági előírásokra, normatívákra, szabványokra;

b) a tervpályázat kidolgozásához felhasználható - ki nem adott, de tanulmányozható - anyagok megtekintésének helyét és módját;

c) a tervpályázat kidolgozása során figyelembe veendő lényeges adatokat (településtörténet, településszerkezet, terület- és településrendezési vonatkozások, növényzet, táji és természeti értékek, terepadottságok, talajviszonyok, területfelhasználás, műemléki és régészeti védettség, természetvédelmi oltalom, közlekedés, közintézmény ellátottság, egyéb adatok);

d) az objektív összehasonlítást megkönnyítő, a pályázó által szolgáltatandó adatok kérdőlapját;

e) a szabadalmi bejelentés alatt álló munkarészek megjelölésének módját;

f) a pályaművek elbírálásának a tervpályázat tárgya szerinti sajátos szakmai szempontjait, az építészeti-műszaki tervnek az építészeti minőséggel, szakmai igényességgel és szakszerűséggel kapcsolatos követelményeit, ezen belül különösen:

fa) a telepítés (a környezetbe és a tájba illeszkedés, a beépítés) követelményeit,

fb) a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság, a gazdaságosság követelményeit,

fc) a településképi és településszerkezeti hatást, továbbá a rálátás és látványvédelem követelményeit,

fd) az energiatudatosságot és a bölcs alapanyag hasznosítást, a fenntartható építészet követelményeit;

g) a formai (pl. grafikai megjelenítés, lapméret) és tartalmi előírásokat (pl. alaprajzok, metszetek, homlokzatok, látványterv mennyiségét, maximálisan beadható lapok számát), megkülönböztetve az ajánlott, illetve kötelezően betartandó követelményeket;

h) a pályaművek benyújtandó munkarészeinek megnevezését, léptékét és formai előírásait;

i) a díjazásban vagy megvételben nem részesült pályaművek visszaadásának módját;

j) az eredményhirdetés helyére és időpontjára vonatkozó információkat.

(3) A dokumentáció mellékleteinek tartalmaznia kell különösen:

a) a tervezési terület alaptérképét, helyszínrajzát, szükség esetén geodéziai adatokat;

b) a tervpályázati feladat megismeréséhez és a pályamű elkészítéséhez szükséges térképeket, vizsgálatokat, tervi előzményeket, fényképeket;

c) címzéslapot;

d) borítékot;

e)[23] a pályázók adatainak és a díjazás vagy megvétel szerzők közötti százalékos arányának feltüntetésére szolgáló kitöltendő adatlapot - amennyiben ezen adatokat a pályaműhöz csatoltan kéri ajánlatkérő benyújtani.

(4) A dokumentációnak tartalmaznia kell a tervpályázattal kapcsolatos lényeges tájékoztató adatokat is, különösen:

a) az ajánlatkérő megnevezését;

b) a tervpályázat pontos címét, tárgyát, célját és jellegét;

c) a tervpályázaton való részvétel feltételeit (alkalmassági követelményeket);

d)[24] a teljes tervpályázati dokumentáció beszerzésének helyét (adott esetben elektronikus elérésének módját), költségét;

e) a pályaművek benyújtásának helyét, határidejét és módját;

f) a pályaművek díjazására és megvételére szánt összeget, ezen belül a díj legnagyobb és a megvétel legkisebb összegét;

g) az összes pályázónak adott esetben fizetett költségtérítésre vonatkozó adatokat;

h)[25] a bírálóbizottság elnökének (társelnökének) és tagjainak (póttagjainak) nevét és az általuk képviselt szervezetet vagy munkahelyet;

i) a tervpályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, valamint a válaszok megadásának módját és határidejét;

j) meghívásos tervpályázat esetén a meghívott pályázók nevét;

k) a tervezési szolgáltatás megrendeléséhez szükséges ajánlatkérői feltételeket és követelményeket, határidőket;

l) a tervpályázati kiírás részletes programjának és mellékleteinek tartalomjegyzékét;

m) a tervpályázati eljárásra vonatkozó jogszabályok megnevezését;

n) a tervpályázatban maximálisan benyújtható lapok számát, amely csak a bírálóbizottság által a kiírásban indokolt esetben lehet több 4 db A1 méretű tervlapnál, és 4 oldal A4 méretű műleírásnál;

o)[26] szükség esetén a nyelvhasználatra vonatkozó részletes szabályokat;

p)[27] amennyiben a pályaművek elbírálása, illetve rangsorolása több eljárási fordulóban történik, az eljárás menetére vonatkozó tájékoztatást.

(5) A pályamű kizárólag egy példányban kérhető.

(6)[28]

(7) A dokumentáció beszerzésének árát az ajánlatkérő határozza meg, amely legfeljebb a dokumentáció elkészítésének költségéig terjedhet.

(8) A tervpályázat dokumentációját átvevő személyek nevét és címét jegyzékbe kell foglalni.

(9) A dokumentációt a tervpályázati eljárás meghirdetésének napjáig el kell készíteni.

10. A pályaművekkel kapcsolatos határidők és a pályaművek benyújtása

15. § (1) A pályaművek benyújtásának határidejét úgy kell megállapítani, hogy a pályaművek elkészítésére elegendő idő, nyílt eljárásban a tervpályázati kiírás feladásától legalább 60 nap, meghívásos eljárásban az alkalmas pályázóknak a pályamű benyújtására szóló felhívás megküldésétől számítva legalább 50 nap álljon rendelkezésre.

(2) Egyszerű eljárásban a pályaművek benyújtásának határidejét úgy kell megállapítani, hogy a dokumentáció átadásától számítva a pályamű elkészítésére legalább 40 nap álljon rendelkezésre.

(3) A kiemelt társadalmi cél érdekében, a központi költségvetési forrásból finanszírozott és a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított építési beruházás megvalósításához szükséges építészeti-műszaki tervpályázat esetében a pályaművek elkészítésére és a kérdések feltevésére az (1)-(2) és (5) bekezdésben előírtnál rövidebb - de a jó minőséget még lehetővé tevő - határidő is megállapítható.

(4) Azok a személyek és szervezetek, amelyek a tervpályázat dokumentációját beszerezték - az abban megadott határidőn belül írásban, a titkosság feltételeinek betartásával - a tervpályázati feladattal kapcsolatban kérdéssel fordulhatnak az ajánlatkérőhöz. Az írásbeli kapcsolattartásra a Kbt. 35. § (2) bekezdése irányadó.

(5) A kérdések feltevésének határidejét úgy kell meghatározni, hogy az azokra adott válaszokat valamennyi pályázó a pályamű benyújtásának határideje előtt nyílt eljárásban legalább 40 nappal, meghívásos eljárásban legalább 35 nappal, egyszerű eljárásban legalább 25 nappal kézhez kaphassa.

(6) Az ajánlatkérő a kérdésekre adott válaszokat mindazoknak megküldi, akik a dokumentációt a válaszadás időpontjáig átvették. Ugyanettől a határnaptól a kérdésekre adott válaszok a dokumentáció részét képezik.

(7) Az ajánlatkérő legfeljebb a kérdésekre adott válaszok időpontjáig - a bírálati szempontok és az alkalmassági követelmények kivételével - a dokumentáció részletes programjának tartalmát módosíthatja, az adatokat kiegészítheti, illetve a tervpályázati eljárás lefolytatásától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a dokumentáció árát az azt megvásárolt pályázóknak vissza kell téríteni. A módosítás vagy a kiegészítés nem érintheti az alkalmassági, illetve bírálati szempontokat.

(8) Az ajánlatkérő a pályaművek benyújtásának határidejét a kérdésekre adott válaszok alkalmával meghosszabbíthatja. A pályaművek benyújtásának új határidejéről, valamint a módosuló további határidőkről nyílt eljárásban a meghirdetéssel azonos módon hirdetményt kell közzétenni. A hirdetményt az eredeti határidő lejárta előtt legalább 40 nappal fel kell adni, és erről a tervpályázati dokumentációt átvevő személyeket közvetlenül is tájékoztatni kell. Az ajánlatkérő a pályaművek benyújtásának új határidejéről az eredeti határidő lejárta előtt meghívásos eljárásban legalább 35 nappal, egyszerű eljárásban legalább 25 nappal közvetlenül értesíti a pályamű benyújtására felhívott pályázókat.

(9) Az ajánlatkérő meghívásos eljárásban a részvételi határidőt egy alkalommal meghosszabbíthatja. A részvételi jelentkezések benyújtásának új határidejéről, valamint a módosuló további határidőkről a meghirdetéssel azonos módon hirdetményt kell közzétenni az eredeti részvételi határidő lejártáig.

16. § (1)[29] A pályaművek a dokumentációhoz csatolt címzéslap felhasználásával, - amennyiben a benyújtás nem elektronikusan történik - kizárólag postai szolgáltatás igénybevételével nyújthatók be. A benyújtás időpontjának - ha az ajánlatkérő a kiírásban eltérően nem rendelkezik - a pályamű kiírásban meghatározott helyre történő beérkezésének időpontját kell tekinteni. A tervpályázati kiírásban az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy a postai feladás igazolt dátumát kell a benyújtás időpontjának tekinteni és választása szerint azt is meghatározhatja, hogy a határidőben feladott, de meghatározott időtartamon túl beérkező pályaműveket nem veszi figyelembe.

(2)[30] Az ajánlatkérőnek a benyújtott pályaművek átvételéről jegyzőkönyvet kell készítenie. Az átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvétel időpontját, valamint az azonosításhoz szükséges adatokat.

(3) Egy pályamű csak egy megoldást tartalmazhat, kivéve, ha a kiírás erre vonatkozóan eltérő feltételeket tartalmaz.

(4) A tervpályázaton a pályázó csak egy pályaművel vehet részt.

(5) A pályázó - a titkosság feltételeinek betartásával - a pályaművéhez csatoltan

a) nyilatkozatban megtilthatja a díjazásban vagy megvételben nem részesült pályaművének nyilvánosságra hozatalát, és

b) a kiírásban meghatározottaknak megfelelően nyilatkozik, hogy a 14. § (4) bekezdés k) pontjában megfogalmazott követelmények szerint a tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, és ehhez a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkezik.

11. A pályaművek elbírálása

17. § (1) A pályaművek elbírálásának szempontjai a hirdetményben - egyszerű eljárás esetén a közvetlenül megküldött tervpályázati kiírásban -, és a dokumentációban, valamint a pályázók kérdéseire adott válaszokban meghatározott követelményektől nem térhetnek el.

(2) A bírálóbizottság a tervpályázatból kizárja:

a) a határidő után benyújtott pályaművet, bontás nélkül;

b) azt a pályaművet, amely a dokumentációban meghatározott tartalmi követelményeket nem teljesíti;

c)[31] a titkosságot sértő pályaműveket, valamint

d) azt a pályaművet, amelynek szerzőivel szemben a 12. § (3) bekezdése és a 13. § értelmében kizáró ok áll fenn.

(3) A bírálóbizottság a bírálatból kizárhatja a formai követelményeket nem teljesítő - feltéve, hogy a formai hiba a pályamű bírálatát ellehetetleníti - vagy a hiányos pályaműveket.

(4) A bírálóbizottság a bírálati munkáról, a tervpályázat lebonyolításáról, értékeléséről, a pályaművek rangsorolásáról, valamint a díjakról és megvételekről hozott döntéséről folyamatos jegyzőkönyvet és írásbeli összegzésként zárójelentést készít.

(5) A folyamatos jegyzőkönyvben a bírálati munkával kapcsolatos minden lényeges eseményt rögzíteni kell. A folyamatos jegyzőkönyvet a bírálóbizottság résztvevőinek alá kell írniuk.

(6)[32] A határidőben benyújtott pályaműveket a bírálóbizottság legalább három tagjának jelenlétében kell felbontani és a pályaművek valamennyi munkarészét bírálati sorszámmal kell ellátni. A bontásról jegyzőkönyvet kell készíteni (a továbbiakban: bontási jegyzőkönyv), amelynek legalább a pályaművek bírálati sorszámát, postai azonosítóját (adott esetben), továbbá a pályaművek munkarészeinek megnevezését és darabszámát kell tartalmaznia. A bontási jegyzőkönyvet a folyamatos jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6a)[33] Az ajánlatkérő a tervpályázati kiírásban rendelkezhet úgy, hogy az eljárásban a pályaművek elbírálása, illetve rangsorolása több eljárási fordulóban történik. Ebben az esetben az ajánlatkérő csak a bírálóbizottság által a kiírásban meghatározott szempontok szerint legmegfelelőbbnek ítélt pályaműveket benyújtó, a meghatározott keretszám szerinti pályázóval folytatja az eljárást. A tervpályázati kiírásban előre rögzíteni kell azokat az elbírálási szempontokat, amelyek szerint a bírálóbizottság a pályaműveket a további eljárási fordulóra történő kiválasztáshoz rangsorolja, valamint az egyes eljárási fordulókat követően a további tervpályázati fordulóra kiválasztott pályázói létszám felső határát. Az 5. §-ban foglaltak szerint a titkosság követelményét az eljárás minden fordulójában meg kell tartani, a további részvételre fel nem kért pályázók is kötelesek minden olyan magatartástól tartózkodni, mely az eredményhirdetést megelőzően a titkosság elvét sértheti. A dokumentációnak előre tartalmaznia kell az egyes fordulókban benyújtandó pályaművekre vonatkozó tervezési feladat részletes leírását, az esélyegyenlőség elvének sérelme nélkül az ajánlatkérő az egyes fordulókat követően az újabb pályamű benyújtására történő felhívásban a tervezési program egyes elemeit pontosíthatja.

(7) A bírálóbizottság a tervpályázattal kapcsolatos írásbeli összegzést zárójelentésben rögzíti, amelynek tartalmaznia kell:

a) a tervpályázat pontos címét, célját, tárgyát és jellegét;

b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályaművek számát és állapotát;

c) a tervpályázati kiírás szerinti előírások betartását;

d) a pályaművek értékelésének szempontjait;

e) a tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelését;

f) az egyes pályaművekről kialakított részletes szakmai bírálatokat;

g) a díjazott pályaművek rangsorolását;

h) a díjak és megvételek elosztását, valamint ennek rövid indoklását;

i) a tervpályázat hasznosításának módjára és lehetőségeire tett ajánlásokat;

j) eredménytelen tervpályázat esetén az eredménytelenségnek a bíráló bizottság által megállapított indokát;

k)[34] a tervpályázatot követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban ajánlattételre felhívásra vonatkozó ajánlásokat, illetve azt is, ha a bírálóbizottság arra tesz ajánlást, hogy ne kerüljön sor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására.

(8) Az ajánlatkérő - a tervszolgáltatás megrendelésére szolgáló, a Kbt. 94. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban az árverseny biztosítása érdekében - a bírálóbizottság részére előírhatja, hogy több pályamű részesüljön díjazásban és a bírálóbizottság köteles legalább az első és a második helyen rangsorolt, díjazásban részesült pályázót a (7) bekezdés k) pontja szerint ajánlani ajánlattételre felhívni. A bírálóbizottság az ajánlatkérő ilyen előírása ellenére is jogosult kizárólag az első díjas pályázót ajánlani a közbeszerzési eljárásban részvételre, amennyiben a második díjas pályamű szakmai színvonalában az első díjazotthoz képest jelentősen alacsonyabb értéket képvisel, valamint ilyen esetben is jogosult olyan ajánlást tenni, hogy ne kerüljön sor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására. Ha a bírálóbizottság több díjazásban részesült pályázót ajánl a közbeszerzési eljárásban részvételre, a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázónak ajánlattételi felhívást kell küldeni.

(9) A bírálóbizottság eredménytelennek minősítheti a tervpályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra vagy megvételre alkalmasnak. A bírálóbizottság a zárójelentésben fogalmazza meg az eredménytelenség indokát, és javaslatot tesz a tervpályázat megismétlésének és lebonyolításának módjára.

(10)[35] A bírálóbizottság a zárójelentést átadja az ajánlatkérőnek, aki az abban foglaltak alapján teszi közzé a tervpályázat eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót.

(11)[36]

(12)[37] Amennyiben a pályázókkal, szerzőkkel, vagy munkatársakkal kapcsolatban a zárójelentés elfogadása, vagy a pályázó személyének megismerése után merül fel a 12. § (3) bekezdése és a 13. § szerinti kizáró ok, az érintett pályaművet a tervpályázatból utólag ki kell zárni. A kizárás a korábban megállapított rangsorolást és díjakat nem befolyásolja, a kizárt pályázó díja nem kerül kiadásra, az ajánlattételre felhívni javasolt pályázó kizárása esetén a bírálóbizottság a rangsorban következő pályázót ajánlhatja ajánlattételre felhívni a tervpályázatot követő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban.

12. A tervpályázat eredményének kihirdetése és hasznosítása

18. § (1)[38] A tervpályázat eredményét a dokumentációban rögzített időpontig az ajánlatkérőnek ki kell hirdetnie. Az eredményhirdetés alkalmával, de legkésőbb az eredményhirdetést követő 30 napon belül a tervezők számára megállapított díjakat és megvételeket ki kell fizetni.

(2) A zárójelentés egy-egy példányát az eredményhirdetésen a jelenlévő pályázóknak átvétel igazolása mellett át kell adni, valamint az eredményhirdetést követő harminc napon belül mindazok részére meg kell küldeni, akik az eredményhirdetésen nem jelentek meg, de a dokumentációt átvették, függetlenül attól, hogy pályaművet benyújtottak-e vagy sem.

(3) Az eredményhirdetésre meg kell hívni a bírálóbizottság résztvevőit, a díjazott és megvételt nyert pályaművek szerzőit, valamint meghívásos tervpályázat esetén a meghívott pályázókat.

(4) A díjazott és a megvételt nyert pályaművek az ajánlatkérő tulajdonába kerülnek, azokat az ajánlatkérő részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi védelemre vonatkozó előírások betartásával.

(5)[39] A díjazásban vagy megvételben nem részesített pályaműveket az ajánlatkérő a pályázónak megkeresés után visszaadja, vagy a kiírásban rendelkezhet úgy, hogy a pályamű egy példányát a tervpályázat tárgyának kulturális jelentőségére tekintettel megőrzi és - a 16. § (5) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat hiányában - kiállíthatja. A visszaadásra szánt és át nem vett pályaműveket az ajánlatkérő a nyilvános eredményhirdetéstől számított harminc napig köteles megőrizni.

(6) A tervpályázat eredményét a külön jogszabályban meghatározott minta szerint és módon közzé kell tenni. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől számított tíz munkanapon belül kell megküldeni. A tervpályázati eljárás az eredményről szóló tájékoztató közzétételével zárul le.

(7) A (6) bekezdés szerinti hirdetményben nem kell megadni azokat az információkat, amelyek közzététele akadályozná a jogérvényesítést, ellentétes lenne a közérdekkel, sértené valamely gazdálkodó szervezet üzleti érdekeit vagy a szolgáltatók közötti tisztességes versenyt.

19. § (1) A tervpályázatot követő továbbtervezésre vonatkozó tervezői szolgáltatás megrendelésére csak a bírálóbizottság által eredményesnek nyilvánított tervpályázat alapján kerülhet sor a bírálóbizottság ajánlása alapján a dokumentációban meghatározott vállalási feltételekkel, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai szerint.

(2)[40]

13. A tervpályázatok pénzügyi fedezete és díjazása

20. § (1) A tervpályázat lebonyolításának pénzügyi fedezetét a tervpályázat meghirdetése előtt az ajánlatkérő vagy az előkészítő és lebonyolítási feladatokat ellátó szervezet bankszámlájára át kell utalni. A pénzügyi fedezet átutalása nélkül tervpályázat nem hirdethető meg.

(2) A tervpályázat pénzügyi fedezetének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a meghirdetett díjazás a tervpályázati feladat nagyságával, bonyolultságával és igényszintjével arányban álljon, és megfeleljen a kialakult szakmai gyakorlatnak, továbbá vegye figyelembe az illetékes szakmai kamarák díjszabásra vonatkozó ajánlásait.

(3) A tervpályázat céljára rendelkezésre álló teljes költségkeretből a kiírás előállításához szükséges költségeket - nyomdai, sokszorosítási, gépelési, meghirdetési, postai költségek, térképek, fotók költsége és egyéb költségek - le kell vonni. Az így megmaradó összeg osztható el a pályaművek díjazására vagy megvételére, a bírálóbizottság díjazására, valamint ha az ajánlatkérő a kiírásban arról rendelkezett, a minden pályázónak fizetendő költségtérítésre.

(4) A pályaművek díjazására és megvételére előirányzott összeg csak abban az esetben csökkenthető, ha a tervpályázatot a bírálóbizottság a hasznosíthatóság szempontjából csökkent értékűnek minősíti, vagy ha a meghívásos tervpályázatra egy vagy több meghívott a pályaművét nem nyújtotta be.

(5) A bírálóbizottság résztvevőit - végzett munkájukkal arányosan - a tervpályázat előkészítése és a bírálati munka során kifejtett tevékenységükért díjazásban kell részesíteni. A bírálóbizottság díjazására felhasználható keret nem haladhatja meg a tervpályázat pénzügyi fedezete (3) bekezdésben felsorolt költségekkel csökkentett összegének 25%-át.

(6)[41]

13/A. A művészeti tervpályázat általános szabályai[42]

20/A. § (1) A művészeti tervpályázat lefolytatásának menetét az ajánlatkérő az ebben az alcímben foglaltakkal összhangban határozza meg, és az eljárás szabályait honlapján - amennyiben nem rendelkezik honlappal, a Közbeszerzési Hatóság honlapján - közzéteszi.

(2) A tervpályázat fajtáira a 2. §-ban foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy tervszolgáltatás és tervezési feladat helyett művészeti szolgáltatást kell érteni.

(3) A művészeti tervpályázat meghirdetésére - a 3. § (4) bekezdése kivételével - a 3. § rendelkezései alkalmazandóak. A hirdetmény külön jogszabály szerinti feladását megelőzően a tervpályázati kiírást az ajánlatkérő nem teheti egyéb módon közzé. A 4-5. § és a 13. § a művészeti tervpályázat lefolytatására is alkalmazandó.

(4) A művészeti tervpályázat eredményének közzétételére a 18. § (6) és (7) bekezdése alkalmazandó.

(5) A tervpályázati eljárás dokumentációja tartalmazza a pályamű elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban a pályázók részére szükséges információkról szóló tájékoztatást. A dokumentációban meg kell adni a pályamű elkészítésére vonatkozó feladat, valamint a tervpályázattal előkészített szolgáltatásra vonatkozó feladat részletes leírását.

(6) A dokumentáció tartalmazza a pályaművek benyújtásának helyére, határidejére, módjára vonatkozó tájékoztatást, a tervpályázattal kapcsolatos kérdések feltevésének és a válaszok megadásának módját és határidejét, a tervpályázatot követő szolgáltatással kapcsolatos ajánlatkérői feltételeket és követelményeket, valamint az eljárás - ajánlatkérő által meghatározott - menetére vonatkozó tájékoztatást. A művészeti tervpályázatban az ajánlatkérő előírhatja a művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő tervezési feladatokra szakági tervező bevonását.

(7) A dokumentációban köteles az ajánlatkérő rendelkezni arról, hogy a díjazott vagy megvételt nyert pályaművekkel kapcsolatban mely felhasználási jogokat szerez meg, a pályázó pedig - a titkosság követelményeinek betartásával - a pályaművéhez csatoltan nyilatkozik ezen felhasználási jogok átruházásáról. Az ajánlatkérő a felhasználási jogok mellett előírhatja a díjazott vagy megvételt nyert pályamű tulajdonjogának átruházását is. Megvétel alatt művészeti tervpályázat esetén azt kell érteni, ha az ajánlatkérő előírta, hogy a díjazottként rangsorolt pályaműveken kívül az értékes részeredményeket tartalmazó további pályaművek tekintetében is meghatározott felhasználási jogok - valamint adott esetben a tulajdonjog - átruházását követeli meg, amelyért a bírálóbizottság által megállapított, a pályamű értékét is figyelembe vevő megvételi összeget fizet. A tervpályázati kiírásban közölni kell a pályaművek díjazására és megvételére szánt összeget, ezen belül a díj legnagyobb és a megvétel legkisebb összegét. A díjak elosztásakor figyelembe kell venni, hogy a díjak összege magában foglalja a megszerzett felhasználási jogokért járó díjazást is.

(8) A művészeti tervpályázat lehet nyílt, meghívásos, vagy - e rendelet önkéntes alkalmazása körében a 25 millió forintot el nem érő értékű tervpályázat esetén - egyszerű tervpályázati eljárás. Az eljárások lefolytatására - a 24. § (3) bekezdése, valamint a 25. § (3) és (4) bekezdése kivételével - a 21-25. §-ban foglalt szabályokat alkalmazni kell. Meghívásos eljárásban a 22. § (2) bekezdése szerinti létszám vagy keretszám alsó határa művészeti tervpályázat esetén nem lehet kevesebb háromnál. A 23. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az ajánlatkérő az alkalmasság igazolására egyéb objektív alapú szempontot és igazolási módot is előírhat. A pályaművek benyújtására olyan határidőt kell meghatározni, amely biztosítja a megfelelő pályamű elkészítéséhez szükséges időt.

20/B. § (1) A pályaműveket bírálóbizottság bírálja el, amelynek tagjai a tervpályázat tárgyában szakértelemmel rendelkező természetes személyek (különösen művészek, művészettörténészek). A bírálóbizottság létszáma legalább három fő. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképzettséget, szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a pályázóktól megkövetelt vagy azzal egyenértékű vagy magasabb szintű szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel.

(2) A bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és alakítja ki véleményét, a bírálóbizottsági munka dokumentálására a 17. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni. A bírálóbizottság szakmai döntése a pályaművek értékelésére, minősítésére, rangsorolására, valamint a tervpályázati díjak odaítélésére vonatkozóan végleges, attól az ajánlatkérő nem térhet el.

(3) A pályázók által benyújtott pályaműveket a bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a kiírásban meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg. A névtelenséget a bírálóbizottság döntésének meghozataláig kell tiszteletben tartani.

(4)[43] A bírálóbizottság zárójelentésben állapítja meg a pályaművek rangsorolását, amelynek tartalmára a 17. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak.

III. FEJEZET

AZ EGYES ELJÁRÁSFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS SZABÁLYOK

14. A nyílt tervpályázati eljárás

21. § (1) Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt benyújthat pályaművet.

(2)[44] Az ajánlatkérő a tervpályázati kiírásban nyílt tervpályázat esetében jogszabályon alapuló szakmai követelményekhez kötheti a tervpályázaton való részvétel feltételeit. Az ajánlatkérő nyílt eljárásban a pályázó alkalmasságával kapcsolatban további igazolásokat nem kérhet. Amennyiben a pályázóval, vagy az általa megnevezett szerzőkkel kapcsolatban a zárójelentés elfogadása után, a pályázó személyének megismerése után merül fel, hogy az előírt szakmai követelményeknek nem felelnek meg, az érintett pályaművet a tervpályázatból utólag ki kell zárni, ilyen esetben a kizárás a korábban megállapított rangsorolást és díjakat nem befolyásolja, a kizárt pályázó díja nem kerül kiadásra, az ajánlattételre felhívni javasolt pályázó kizárása esetén a bírálóbizottság a rangsorban következő pályázót ajánlhatja ajánlattételre felhívni a tervpályázatot követő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban.

15. A meghívásos tervpályázati eljárás

22. § (1) A meghívásos tervpályázati eljárás két szakaszból áll. Az eljárás első szakaszában az ajánlatkérő a jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, valamint kiválaszthatja azokat az alkalmas pályázókat, amelyeket pályamű benyújtására hív fel. Az eljárás első szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a jelentkező pedig nem nyújthat be pályaművet.

(2) Meghívásos tervpályázati eljárás esetében az ajánlatkérő a tervpályázati kiírásban meghatározhatja a pályázók létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőt hív fel pályamű benyújtására. A létszám vagy a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb ötnél. A létszámnak vagy keretszámnak a feladat nagyságához, bonyolultságához és körülményeihez kell igazodnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.

(3) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, a tervpályázati kiírásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha az alkalmas jelentkezők száma a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(4) Amennyiben az ajánlatkérő nem határozza meg a pályázók létszámát vagy keretszámát, az első szakaszban alkalmasnak minősített valamennyi pályázót fel kell hívni pályamű benyújtására.

(5) Amennyiben az ajánlatkérő meghatározza a pályázók létszámát vagy keretszámát, az első szakaszban alkalmasnak minősített pályázók közül a tervpályázati kiírásban megadott rangsorolás alapján kiválasztott pályázókat kell felhívni pályamű benyújtására.

(6) Az ajánlatkérő meghívásos tervpályázatra közvetlenül is felkérhet pályázókat, amelyeket a tervpályázati kiírásban megjelölt. A megjelölt pályázóknak is a többi pályázóval megegyezően kell igazolnia alkalmasságát. Az ajánlatkérő által megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre. A tervpályázati kiírásban hivatkozni kell arra a lehetőségre, hogy a megjelölteken kívül valamennyi érdekelt részvételi jelentkezést nyújthat be.

(7) Ha az ajánlatkérő a (2) és (6) bekezdésekben foglaltakat együttesen alkalmazza, a megjelölt pályázók számát meghaladó létszámot vagy keretszámot köteles meghatározni.

23. § (1) Az alkalmasság igazolására benyújtandó dokumentumokat az ajánlatkérő az alábbi körben határozhatja meg:

a) a tervpályázat tárgyával kapcsolatos eddigi szakmai tevékenység ismertetése;

b) a tervezési jogosultság igazolása;

c) a lehetséges társtervezők, szakági tervezők, alvállalkozók megnevezése;

d) a tervezői felelősségbiztosítás igazolása, a garanciavállalás módja.

(2) Az ajánlatkérő a tervpályázati kiírásban köteles megjelölni az alkalmasság igazolására benyújtandó dokumentumokat, és azt, hogy azoknak megfelelően mely esetben minősíti alkalmasnak vagy alkalmatlannak a jelentkezőt.

(3) Az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok benyújtási határidejét úgy kell meghatározni, hogy a pályázók számára megfelelő idő, de a kiírást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számítva legalább 15 nap álljon rendelkezésre.

(4) Az ajánlatkérő az alkalmassági követelményeket nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes jelentkezőket az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi.

(5) Az alkalmasság vizsgálatának eredményét ki kell hirdetni. Az eredményhirdetést követően öt napon belül a meghívottak számára a dokumentációt postán vagy közvetlenül át kell adni.

(6) Az ajánlatkérő az alkalmas, létszám vagy keretszám esetén az alkalmassági követelmények alapján kiválasztott jelentkezőket az (5) bekezdésben foglalt határidőben egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel pályamű benyújtására.

16. Egyszerű tervpályázati eljárás

24. § (1) Ha a tervpályázat becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot, az ajánlatkérő egyszerű tervpályázati eljárást folytathat le, amelyre az általános eljárási szabályokat az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ajánlatkérőnek egyszerű tervpályázati eljárásban legalább három pályázót kell egyidejűleg közvetlenül írásban felhívnia a pályázaton való indulásra. A felhívást a tervpályázati kiírásra külön jogszabályban meghatározott hirdetményminta szerinti tartalommal megegyezően kell az ajánlatkérőnek elkészítenie, további információként rögzítve a felhívás elfogadására meghatározott határnapot is. Amennyiben a pályázó a felhívásban meghatározott határnapra nem nyilatkozik a meghívás elfogadásáról, helyette másik pályázót kell felkérni. Az ajánlatkérőnek a felhívást lehetőség szerint olyan pályázók részére kell megküldenie, amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják.

(3) Az ajánlatkérő az egyszerű tervpályázati eljárásra vonatkozó felhívást - a legalább három pályázó részére történő megküldést megelőzően 3 munkanappal - az illetékes országos szakmai kamara részére a kamara honlapján történő közzététel céljából elektronikus úton köteles megküldeni. A kamara a felhívást annak megérkezését követő legkésőbb 3 munkanapon belül honlapján közzéteszi. Az ajánlatkérőnek a felhívás kamara részére történő megküldésének napját igazoló dokumentumot az eljárás irataihoz kell csatolnia. A kamara honlapján történő közzétételt követően a felhívásban a meghívás elfogadására meghatározott határnapig (legalább a közzétételtől számított öt munkanap) az, aki a meghívottakon kívül a tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, a dokumentáció rendelkezésre bocsátását kérheti az ajánlatkérőtől. A határidőben érdeklődését jelző pályázó a tervpályázati eljárásban kérdést tehet fel, pályázatot nyújthat be, az eljárásban a felkért (felhívott) pályázókkal azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik.

(4) A felkérés elfogadását követően - a felkérésben a meghívás elfogadására meghatározott határnapot követő első munkanapon - az ajánlatkérő a felkérést elfogadó vagy a felhívás alapján jelentkező pályázók rendelkezésére bocsátja a dokumentációt.

(5) Az egyszerű tervpályázati eljárás során a beadandó munkarészek száma és kidolgozása, valamint ezzel összefüggésben a pályaművek díjazása az elvégzendő feladattal arányosan csökkenthető.

(6) A bírálóbizottság résztvevője nem lehet olyan személy, akinek a bírálóbizottságban való részvétele a meghívott pályázóval szemben kizáró okot jelentene. A bírálóbizottságban a szavazásra jogosultak száma 3-7 fő lehet.

17. Az ötletpályázat

25. § (1) Az ötletpályázatot követően az ajánlatkérőt a díjazott vagy megvásárolt tervpályázatok szerzőivel szemben további megbízási kötelezettség, a pályázót vállalási kötelezettség nem terheli.

(2) Az ötletpályázatot a tervpályázatok általános rendje szerint kell kiírni és lebonyolítani, nyílt vagy meghívásos formában. Az ajánlatkérőnek az ötletpályázat célját a kiírásban és a dokumentációban rögzítenie kell.

(3) Ha az ötletpályázat Kbt. 15. § a) pontja szerinti becsült értéke nem éri el a tervpályázatokra vonatkozó uniós értékhatárt, az ötletpályázatot a 3. § (1) és (3) bekezdésétől eltérően az illetékes szakmai kamara hivatalos lapjában vagy honlapján kell meghirdetni, valamint az ajánlatkérő ezen kívül más módon is gondoskodhat az ötletpályázat meghirdetéséről.

(4) Ötletpályázat esetén a pályázathoz nem szükséges csatolni a 16. § (5) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

27. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően meghirdetett tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni.

27/A. §[45] (1) E rendeletnek a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 220/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. § (1a), (2) és (4) bekezdését, valamint 13/A. alcímét a Módr. hatálybalépését követően megkezdett tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni.

(2)[46] E rendeletnek a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet és a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 36/2014. (II. 19.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód2. rendelet) megállapított rendelkezéseit a Mód2. rendelet hatálybalépését követően megkezdett tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni.

28. § Ez a rendelet az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. címének, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. címének való megfelelést szolgálja.

29. § Hatályát veszti a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök