439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet

a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről

A Kormány

az 1-13. §, a 16. §, a 17. §, a 18. § (1) és (5) bekezdése tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés a), b, d), h, i) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 14. § és a 18. § (2) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 15. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 18. § (3) bekezdése, valamint a 19. § tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott felhatalmazás alapján,

a 18. § (4) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 18. § (6) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenységre terjed ki, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenység kivételével.

(2) A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területek:

a) régészeti terület,

b) műemléki terület

ba) műemléki érték dokumentálása szakterület,

bb)[1] műemléki épületkutatás szakterület,

bc) műemléki restaurátor szakterület,

bd) történeti kertek szakterület,

be)[2] műemléki épületdiagnosztika szakterület,

bf) orgonahangszer-helyreállítás szakterület.

1/A. §[3] E rendelet rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

2. §[4] E rendelet alkalmazásában:

1. dokumentálás: műemléki értéket érintő beavatkozások folyamatának és eredményének, az azok során megfigyelhető jelenségeknek, valamint a műemléki érték állapotának tárgyszerű, pontos szöveges és képi rögzítése és magyarázata;

2.[5]

3.[6] építéstörténeti tudományos dokumentáció: a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) 3. melléklet 3. pontjában meghatározottak összessége; többszintű megismerési folyamat eredménye, a műemléki érték engedélyhez nem kötött tudományos vizsgálatára, leltárba vételére, elemzésére, dokumentálására, a hozzá kapcsolódó források és szakirodalmi megállapítások feltárására, a műemléki érték történeti összefüggésbe helyezésére, valamint azon információk összegyűjtésére terjed ki, amelyek alapján meghatározhatók a műemléki érték megőrzését és érvényre juttatását biztosító beavatkozások és korlátozó tényezők;

4.[7] épületdiagnosztika: olyan roncsolásmentes vagy fizikai beavatkozással járó vizsgálat - különösen a faldiagnosztika, faanyagvédelmi vizsgálat -, amely a tartó- és egyéb épületszerkezetek műszaki állapotának elsősorban a nedvesség és sószennyezés, a biológiai károsodás, a szilárdság és anyagszerkezeti tulajdonságainak felderítésére, elemzésére és értékelésére szolgál;

5. épületkutatás: az építéstörténeti tudományos dokumentáció módszereivel nem megismerhető, fizikai beavatkozással is járó komplex vizsgálat: az épületszerkezetek feltárása és elemzése, különösen a falkutatás; célja az építési periódusok és azok egymáshoz való viszonyának, a kutatott műemlék rejtett értékeinek megismerése és datálása, a kutatott műemlék használatának, funkciójának tisztázása, tudományos igényű dokumentálása; a kutatás irányulhat falazat, padló, födém vagy egyéb épületszerkezet feltárására is;

6.[8] értékleltár: az Övr. 3. melléklet 2. pontjában előírt, a műemléki értékek tételes meghatározását tartalmazó dokumentum;

7. értékvizsgálat: a műemléki érték dokumentálása szakterületen jogosult szakértő által készített olyan szakvizsgálat, amely szemrevételezés útján feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő műemléki értéket, amely védelemre érdemes lehet, megfelelő alátámasztással meghatározza az érték korát, valamint dokumentálja a védelemre javasolt műemléki érték jellemzőit;

8.[9] értékvizsgálati dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely az Övr. 3. melléklet 2. pontjának összefoglaló pontjai szerint tartalmazza a műemléki értékről szemrevételezéssel készített szöveges leírást és helyszíni fotókat;

9.[10]

10.[11]

11. műemléki inventarizáció: olyan, szemrevételezésen alapuló vizsgálati módszerrel elvégzett tudományos feltáró munka, amely egy-egy meghatározott földrajzi terület műemléki értékeinek megállapítását, dokumentálását, az állami műemléki értékkataszter fejlesztését szolgálja;

12. műemléki revízió: olyan, szemrevételezésen alapuló vizsgálati módszerrel elvégzett tudományos munka, amely egy-egy meghatározott földrajzi terület műemlékeinek monitoringozását szolgálja, a védett műemléki érték fennállásának, veszélyeztetettségének, állapotának elemzésére és dokumentálására terjed ki a műemlékek közhiteles, hatósági nyilvántartásának naprakészen tartása érdekében;

13. orgonahangszer-helyreállítás: a műemléki értéket megtestesítő orgonahangszer felépítménye (szekrény vagy ház) és a hozzá tartozó szerkezet együttesére vagy részeire vonatkozó műemléki helyreállítás;

14.[12]

15.[13]

16. restaurátori állapotfelmérés: olyan állapotfelmérés, amely meghatározza a kezelendő kulturális örökség védett elemei alkotóanyagainak állapotát, tanulmányozza és elkülöníti a természetes folyamatok, a véletlen, a használat és a szándékos beavatkozások okozta anyagi romlásokat és esztétikai változásokat, vizsgálja az ellenálló képesség és szilárdság növelésének lehetőségeit;

17.[14]

18.[15]

19. vonalhálós alakhű műemlékfelmérés: alakhű építészeti felmérési módszert alkalmazó dokumentálás, amely az épülettől független (de az épület adottságához alkalmazkodó) geodéziai kitűzési hálózat felhasználásával, m=1:20, vagy m=1:50 léptékű ábrázolással pontosan rögzíti az épület geometriai jellemzőit és műszaki állapotának adatait (különösen a falszövet jellegzetességeit, repedéseket, falelválásokat, különböző korú vakolatmaradványok, festésrétegek felületi elhelyezkedését).

2/A. §[16] Az esztétikai helyreállítás, a konzerválás, a megelőző konzerválás, a restaurálás, a restaurálási dokumentáció, a restaurátori kutatás, valamint a restaurátori kutatási dokumentáció tekintetében a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. §[17] A Kormány a szakértői tevékenység felügyeletét ellátó hatóságként a kulturális örökség védelméért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.

A szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységek[18]

4. § (1) Szakértői tevékenységnek minősül a régészeti területen

a) az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarészének készítése, valamint

b) a régészeti örökség felkutatásával, értékelésével, számbavételével, nyilvántartásával, megőrzésével, fenntartható használatával kapcsolatosan, különösen a földmunkával járó beruházás megrendelője, építtetője vagy kivitelezője számára végzett tanácsadói tevékenység.

(2) Szakértői tevékenységnek minősül a műemléki területen

a)[19] műemléki érték dokumentálása szakterületen (kivéve az orgonahangszer- helyreállítási szakterület és a történeti kertek szakterület vonatkozásában meghatározott tevékenységek)[20]

aa)[21] a műemléki érték dokumentálása: inventarizáció, műemléki revízió, vonalhálós alakhű műemlékfelmérés, értékleltár, építéstörténeti tudományos dokumentáció, értékvizsgálat, védetté nyilvánítási dokumentáció önálló elkészítése,

ab) a védett műemléki értéket érintő tevékenységeket, pályázatokat előkészítő tanulmányok készítése: megvalósíthatósági tanulmány, hatástanulmány készítése, műemlék vagy műemléki terület kezelési tervének készítése,

ac)[22] a védett műemléki értéket érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, a védett műemléki értéket érintő tevékenység - megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó - véleményezése,

ad)[23] a védett műemléki értéket érintő pályázatok műemlékvédelmi szempontból történő elbírálása és minősítése,

ae) az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a műemléket érintő tevékenység tervezési programjának összeállításában való részvétel, a tervezéssel kapcsolatos műemlékvédelmi szakkérdések tekintetében;

b)[24] műemléki épületkutatás szakterületen

ba)[25] a védett műemléki érték épületkutatása,

bb)[26] a védett műemléki értéken végzett tevékenység kutatói megfigyelése,

bc)[27] a védett műemléki értéken végzett épületkutatást érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, a védett műemléki értéken végzett épületkutatás - megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó - véleményezése;

bd)[28] kutatási terv készítése vagy kutatási dokumentáció összeállítása;

c)[29] műemléki restaurátor szakterületen (kivéve az orgonahangszer- helyreállítási szakterület vonatkozásában meghatározott tevékenységek)[30]

ca)[31] a védett műemléki érték fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó restaurátori állapotfelmérése, kutatása,

cb)[32] a védett műemléki értéken végzett konzerválás vagy megelőző konzerválás és ezek tervének elkészítése,

cc)[33] a védett műemléki értéken végzett esztétikai helyreállítás és tervének elkészítése,

cd) a védett műemléki értéken végzett restaurálást érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, a védett műemléki értéken végzett restaurálást érintő tevékenység - megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó - véleményezése,

ce)[34] restaurátori kutatási vagy restaurálási dokumentáció összeállítása;

d)[35] történeti kertek szakterületen a védett történeti kert, védett műemléki érték telkén lévő védett park, védett történeti táj esetében[36]

da) inventarizáció, revízió,

db) kertépítészeti felmérés, értékleltár,

dc)[37] kerttörténeti tudományos dokumentáció,

dd) kezelési- és helyreállítási terv,

de) értékvizsgálat, védetté nyilvánítási dokumentáció

önálló elkészítése, valamint

df)[38] a d) pontban meghatározottakat érintő pályázatok előkészítéséhez szaktanulmányok készítése, pályázatok műemlékvédelmi szempontból történő elbírálása és minősítése,

dg) közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, engedélyhez kötött tevékenység - megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó - véleményezése,

dh)[39] a d) pontban meghatározottakat érintő tervezési program összeállításában való részvétel a tervezéssel kapcsolatos műemlékvédelmi szakkérdések tekintetében,

di)[40] a védett történeti kert, védett műemléki érték telkén lévő védett park régészeti módszerekkel történő kutatása;

e)[41] műemléki épületdiagnosztika szakterületen:

ea)[42] a védett műemléki érték faldiagnosztikai vizsgálata,

eb)[43] a védett műemléki érték állapotának általános műszaki felülvizsgálata,

ec)[44] a védett műemléki érték faanyagvédelmi vizsgálata;

f)[45] orgonahangszer-helyreállítási szakterületen műemlék épületben elhelyezett, vagy műemléki értéket megtestesítő orgonahangszer

fa) szerkezetének elhelyezése, bontása, helyreállítása, átalakítása, karbantartása (szabályozása, hangolása, megbontással járó tisztítása), valamint e tevékenységekre vonatkozó dokumentáció készítése,

fb) házát érintő tevékenységek, különösen elhelyezése, bontása, helyreállítása, átalakítása restaurálása, valamint e tevékenységek örökségvédelmi engedélyezése iránti kérelem mellékletét képező dokumentáció készítése,

fc) építéstörténeti tudományos dokumentációjának elkészítése, hangszertörténeti szempontú véleményezése, valamint pályázatok elbírálása, az orgonát érintő inventarizációban, védetté nyilvánítási dokumentáció elkészítésében, közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés.

A szakértői jogosultságot igénylő tevékenység végzésének feltételei[46]

5. § (1)[47] Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott területeken vagy szakterületeken a 4. §-ban meghatározott szakértői tevékenység folytatására irányuló szándékot a miniszternek kell bejelenteni.

(2) A nyilvántartásba vétel feltétele, hogy az (1) bekezdés szerinti személy az adott terület vagy szakterület vonatkozásában rendelkezzen az e rendeletben meghatározott

a) végzettséggel és szakképesítéssel, valamint

b)[48] a szakképzettséget igazoló okirat kiállítását követően szerzett szakmai gyakorlattal.

(2a)[49] A szakértői tevékenységet folytatni szándékozó személynek (cég esetén a munkavállalónak vagy személyesen közreműködő tagnak) a (2) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelését igazolnia kell.

(3) Gazdasági társaság, költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, egyéni cég (a továbbiakban együtt: cég) az 1. § (2) bekezdésében meghatározott területen vagy szakterületen akkor végezheti a 4. §-ban meghatározott szakértői tevékenységet, ha az adott tevékenységet személyesen ellátó munkavállalója vagy személyesen közreműködő tagja szerepel a 10. § szerinti szakértői nyilvántartásban, továbbá rendelkezik az adott területen vagy szakterületen előírt feltételekkel.

(4)[50] Műemlék alkotórészét, tartozékát képező, műemlékként és egyúttal kulturális javakként is védett tárgyakat érintő, a 4. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott tevékenység esetén alkalmazandók a 4. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott tevékenységekre vonatkozó rendelkezések.

(5)[51]

(6)[52]

(7)[53]

6. § (1) Régészeti területen a szakértői tevékenység végzéséhez

a) mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és okleveles régész szakképzettség

vagy

b) mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség, bölcsészettudomány képzési területen szerzett szakképzettség és régészeti specializáció

szükséges.

(2) Régészeti területen a szakértői tevékenység végzéséhez

a) régészeti feltárásra jogosult intézményben vagy örökségvédelmi hatóságnál régészeti feladatok ellátására vonatkozó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban szerzett, összesen legalább 5 éves vagy

b) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott számítási módszer alapján legalább 50 pont

szakmai gyakorlat igazolása szükséges.

7. § (1) Műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és

a) okleveles művészettörténész,

b) okleveles régész,

c)[54] okleveles építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnöki,

d)[55] okleveles építész tervező művész és műemlékvédelmi szaktanácsadói

e)[56] okleveles építőművész és műemlékvédelmi szaktanácsadói

f)[57] okleveles belsőépítész, környezettervező művész és műemlékvédelmi szaktanácsadói, vagy

g)[58] okleveles építőmérnök és műemlékvédelmi szakmérnöki

szakképzettség szükséges.

(2) Műemléki terület műemléki épületkutatás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és[59]

a) okleveles művészettörténész,

b) okleveles régész,

c)[60] okleveles építőmérnök és műemlékvédelmi szakmérnöki,

d) okleveles építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnöki vagy

e)[61] okleveles építőművész és műemlékvédelmi szaktanácsadói

szakképzettség szükséges.

(3)[62] Műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és

a) restaurátorművész,

b) okleveles restaurátorművész,

c) okleveles restaurátor vagy

d) okleveles iparművészeti tárgyrestaurátor

szakképzettség szükséges a tevékenységnek megfelelő szakiránnyal.

(4) Műemléki terület történeti kertek szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és

a) okleveles tájépítészmérnök vagy

b) okleveles tájépítész és kertművész (MA diploma)

szakképzettség szükséges.

(5)[63] Műemléki terület műemléki épületdiagnosztika szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és

a) a 4. § (2) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontjai szerinti tevékenységek esetén

aa) okleveles építőmérnök,

ab) okleveles szerkezet-építőmérnök,

ac) okleveles építészmérnök vagy

ad) okleveles geológus,

b) a 4. § (2) bekezdés e) pont ec) alpontjában meghatározott tevékenység végzéséhez

ba) okleveles faipari mérnök vagy

bb) okleveles erdőmérnök

szakképzettség szükséges.

(6)[64] Műemléki terület orgonahangszer-helyreállítás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez

a) a 4. § (2) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti tevékenység esetén

aa) hangszerész - orgonaépítő és -javító vagy

ab) hangszerkészítő és -javító (orgona) szakképesítés,

b) a 4. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontja szerinti tevékenység esetén mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és restaurátorművész vagy okleveles restaurátorművész szakképzettség szükséges, a 4. § (2) bekezdés c) pont ca)-cc) alpontja szerinti tevékenységek esetén a tevékenységnek megfelelő szakiránnyal,

c) a 4. § (2) bekezdés f) pont fc) alpontja szerinti tevékenység esetén mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és felsőfokú orgonaművészi, felsőfokú orgonatanári, felsőfokú egyházzenészi végzettség

szükséges.

8. § (1) Műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez

a)[65] műemlékvédelem területen legalább 5 év munkavégzésre irányuló jogviszonyban végzett, szakirányú tevékenységgel szerzett, vagy

b) az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 40 pont

szakmai gyakorlat igazolása szükséges.

(2) Műemléki terület műemléki épületkutatás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez[66]

a)[67] műemlékvédelem területen legalább 5 év munkavégzésre irányuló jogviszonyban végzett, szakirányú tevékenységgel megszerzett, vagy

b) az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 20 pont, valamint az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 20 pont

szakmai gyakorlat igazolása szükséges.

(3)[68] A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységből 3 év kutatói munkakörben végzett szakirányú tevékenység szükséges a szakmai gyakorlat teljesítéséhez.

(4) Műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez

a) műemlékvédelem területen restaurátori feladatokra irányuló legalább 5 éves jogviszonnyal szerzett, vagy

b) a szakirányú végzettség megszerzésétől számított legalább 5 éves szakmai tevékenységgel szerzett és az 1. melléklet 4. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 30 pont

szakmai gyakorlat igazolása szükséges.

(5) Műemléki terület történeti kertek szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez

a) műemlékvédelem területen legalább 5 év történeti kert szakterületen végzett, szakirányú tevékenységgel szerzett, vagy

b) a 1. melléklet 5. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 30 pont

szakmai gyakorlat igazolása szükséges.

(6)[69] Műemléki terület műemléki épületdiagnosztika szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez az 1. melléklet 6. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett 30 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges.

(7)[70] Műemléki terület orgonahangszer-helyreállítás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez

a) a 4. § (2) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti tevékenység esetén orgonaépítéssel és -helyreállítással foglalkozó munkáltatónál eltöltött örökségvédelmi területen legalább 5 éves, szakirányú munkavégzésre irányuló jogviszonyban megszerzett,

b) a 4. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontja szerinti tevékenység esetén a 8. § (4) bekezdése alapján számított,

c) a 4. § (2) bekezdés f) pont fc) alpontja szerinti tevékenység esetén

ca) legalább 5 év szakirányú tevékenységgel megszerzett, és

cb) az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 40 pont

szakmai gyakorlat szükséges.

8/A. §[71] (1) Védett műemléki értéket érintő szakértői tevékenységben szakképzettséggel nem rendelkező személy közreműködését nem lehet igénybe venni.

(2)[72] A szakképzettséggel rendelkező, de szakmai gyakorlattal nem rendelkező személy az adott szakterületen jogosultsággal rendelkező szakértő irányításával, annak személyes közreműködésével végezhet a védett műemléki értéken vagy annak alkotórészén, védett tartozékán beavatkozást, amely társszerzői minősítést és szakmai gyakorlat igazolását szolgálja.

(3)[73] Egyéb képzettségű szakember védett műemléki értéken kizárólag a szakértő irányításával saját képesítésének megfelelő részfeladatot végezhet, mely szakmai gyakorlatnak restaurátori vonatkozásban nem vehető figyelembe.

(4)[74] A 4. § (2) bekezdés d) pont di) alpontjában meghatározott tevékenység elvégzéséhez régészeti területen szakértői jogosultsággal rendelkező régészt kell bevonni.

8/B. §[75] A szakértő felelőssége kiterjed az általa elvégzett beavatkozásra, az általa irányított egyéb képzettségű szakember és a felügyelete alatt működő gyakornok tevékenységére, valamint a kulturális örökségvédelem szempontjainak érvényesítésére.

8/C. §[76] (1) A műemlékvédelem terén 2014. január 19. előtt megszerzett, legalább 10 év szakirányú szakmai gyakorlat

a) műemléki érték dokumentálása,

b) műemléki épületkutatás,

c) történeti kertek

szakterületen történő nyilvántartásba vételre irányuló bejelentés esetén mentesít az a)-c) pontban felsorolt szakterületekre e rendelet által előírt végzettségi és szakképesítési követelmények alól azzal, hogy a bejelentőnek a végzettségét és szakképzettségét igazoló okiratot a bejelentéshez csatolnia kell, továbbá, hogy a szakmai gyakorlatot az e bekezdés b) pontja esetében kutatói munkakörben kell teljesíteni.

(2) A szakértői tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság megszerzésekor mentesül a 8. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 8. § (6) bekezdésében előírt számítási módszer alapján megszerzett szakmai gyakorlat igazolása alól

a) a műemléki érték dokumentálása és a műemléki épületdiagnosztika szakterületen a szakági építésügyi műszaki szakértői szakterületen műemlék építmények műszaki szakértői részszakterületen,

b) a műemléki épületdiagnosztika szakterületen az általános építmények felelős műszaki vezetői építési szakterület műemléki részszakterületen

jogosultsággal rendelkező személy.

(3) Az 5. § (2) bekezdésétől eltérően végzettségétől, szakképesítésétől függetlenül a műemléki terület műemléki épületdiagnosztika szakterületen a 4. § (2) bekezdés e) pont ec) alpontjában meghatározott szakértői tevékenységet folytathat az a Magyar Mérnöki Kamaránál nyilvántartott, FA-12 vagy FV-SZ jelzésű szakértő is, aki

a) a szakmai gyakorlat igazolása mellett az 5. § (1) bekezdése alapján bejelenti a miniszternek, hogy a műemléki terület műemléki épületdiagnosztika szakterületen szakértői tevékenységet kíván végezni, valamint

b) a Magyar Mérnöki Kamaránál aktív tagi státusszal rendelkezik és a bejelentéséhez mellékeli a faanyagvédelmi szakértői jogosultságának igazolását.

A szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés és a nyilvántartás szabályai[77]

9. § (1) A szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés - a kulturális örökség védelméről szóló törvényben és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolg. törvény) meghatározottak mellett - tartalmazza:

a) a szakértői tevékenységet folytatni szándékozó személy (cég esetén a munkavállaló vagy személyesen közreműködő tag)

aa)[78]

ab) szakmai gyakorlatának igazolását;

b) a terület és szakterület, továbbá műemléki restaurátori szakterület esetén a restaurátori szakirány megnevezését.

(2) A bejelentést a 2. mellékletben meghatározott tartalmú nyomtatványon kell benyújtani.

(3) A bejelentéshez csatolni kell:

a)[79]

b)[80]

c) a szakmai gyakorlat igazolását az alábbiak szerint:

ca) a szakmai tevékenység részletes leírását (a szakmai gyakorlat megszerzésének helye, ideje, a betöltött munka- vagy feladatkör, a végzett szakmai tevékenység),

cb) az alkalmazásban töltött idő munkáltatói igazolását,

cc)[81] a pontszámítás alapját képező tevékenységről a miniszter, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vagy jogelőd intézményei, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, a Lechner Lajos Tudásközpont, vagy az építésügyi, illetve az örökségvédelmi hatóság számára benyújtott dokumentáció megnevezését és leltári számát, iktatószámát vagy egyéb iratazonosító számát azzal, hogy a dokumentációk közül nem vehető figyelembe az, amelyről megállapítható, hogy a tartalma nem felel meg az Övr.-ben foglalt követelményeknek, vagy amelyhez kapcsolódó tevékenységet az építésügyi, illetve az örökségvédelmi hatóság az ezen követelményeknek meg nem felelő dokumentáció miatt nem engedélyezett.

9/A. §[82]

10. § (1)[83] A miniszter nyilvántartást vezet a szakértői tevékenységet folytató személyekről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a Szolg. törvény 27. § (2) bekezdésében foglaltakon felül a következő adatokat tartalmazza:

a) szakértői tevékenység területének és szakterületének megnevezését, műemléki restaurátori szakterület esetén a restaurátori szakirány megnevezését,

b) a nyilvántartási számot,

c) a nyilvántartásba történő felvétel időpontját,

d) az adatváltozás bejelentésének időpontját,

e) a 12. § (1) bekezdés szerinti intézkedést és annak időbeli hatályát.

(3)[84] A miniszter a szakértői nyilvántartást a szakértői tevékenység végzésére vonatkozó jogosultság igazolásához szükséges mértékben elektronikus úton hozzáférhetővé teszi.

11. § (1)[85] Valamely más EGT tagállamban letelepedett és ott jogszerűen - az e rendelet szerinti - szakértői tevékenységet végző szolgáltató Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében folytatott szakértői tevékenység bejelentésére nem kell alkalmazni a 9. § (1) és (3) bekezdésben foglaltakat.

(1a)[86] Valamely más EGT tagállamban letelepedett és ott jogszerűen szakértői tevékenységet végző szolgáltató Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében folytatott szakértői tevékenység folytatásának bejelentésekor a 9. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2. melléklet 4.2-4.5. sorában meghatározott adatokat nem kell megadni.

(2) A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatás keretében történő szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentésre a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)[87] A nem EGT-állambeli szakértő magyarországi tevékenység végzése esetén a tevékenység folytatására irányuló szándékot a miniszternek be kell jelenteni.

(4)[88] A miniszter a (3) bekezdés szerinti bejelentést akkor veheti tudomásul, ha a szakértő megfelelőségét az adott állam örökségvédelmi intézménye igazolja, vagy az elismerésre Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget.

12. § (1)[89] A miniszter a Szolg. törvény 25. §-a szerint jár el, ha valamely személy vagy szervezet szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül ténylegesen folytat, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta.

(2)[90] A miniszter az (1) bekezdés szerinti intézkedését a nyilvántartásba bejegyzi.

(3) A miniszter eltiltja a tevékenység folytatásától és ezzel egyidejűleg a nyilvántartásból törli azt, aki[91]

a) a bejelentésben valótlan adatot közölt az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása tekintetében, és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja, vagy

b) az e rendeletben meghatározott feltételekkel már nem rendelkezik.

(4)[92] Ha a cég a szakértői nyilvántartásban szereplő munkavállalójának vagy személyesen közreműködő tagjának átmeneti hiányára tekintettel bejelenti a miniszternek a szakértői tevékenysége felfüggesztését, a miniszter a felfüggesztés tényét rögzíti a nyilvántartásban. Ha a felfüggesztést követő egy éven belül a cég - a 9. § megfelelő alkalmazásával - nem igazolja a szakértői nyilvántartásban szereplő munkavállalója vagy személyesen közreműködő tagja jogosultságát, a miniszter a (3) bekezdés b) pontja szerint jár el.

(5)[93] A miniszter eltiltja a tevékenység Magyarországon történő folytatásától azt a nem EGT-állambeli szakértőt, akinek megfelelőségét az adott állam örökségvédelmi intézménye nem igazolja.

12/A. §[94] A műemléki érték védelmével kapcsolatos műemléki területen a miniszter azon szakértő vagy szakértő szervezet számára,

a) amely a szakértői tevékenység hatósági ellenőrzése során a műemléki területen kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye szerint szakszerűtlen, vagy szándékosan vagy súlyos gondatlanságból valótlan tartalmú szakvéleményt, dokumentációt készít - ha a c) pontban foglaltak nem valósulnak meg -, egy évre,

b) amelyet egy éven belül két alkalommal örökségvédelmi bírsággal sújtottak - ha a c) pontban foglaltak nem valósulnak meg -, három évre,

c) amelyről az örökségvédelmi, az örökségvédelmi felügyeleti vagy az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy szakértői tevékenysége következményeként a védett műemléki érték súlyosan veszélyeztetetté válik, öt évre, vagy amennyiben a védett műemléki érték helyreállíthatatlanul sérült vagy elpusztult, tíz évre

megtiltja a szakértői tevékenység folytatását.

Záró rendelkezések[95]

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3)[96]

(4)[97]

(5)[98] Az 5. § (2) bekezdésétől eltérően végzettségétől, szakképesítésétől és szakmai gyakorlatától függetlenül a régészeti területen szakértői tevékenységet folytathat az a személy is, akit a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzékek vezetéséről szóló 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet vagy a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet alapján a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterület régészet részszakterületen érvényességi idő megadása nélkül, határozatlan időre nyilvántartásba vettek.

14. §[99] (1) E rendeletnek az egyes építésügyi és örökségvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.R.) módosított és megállapított rendelkezései nem érintik a Mód.R. hatálybalépését megelőzően jogosultságot szerzett szakértők jogosultságának fennállását.

(2) Az a szakértő, akit a Mód.R. hatálybalépése előtt a Magyar Építész Kamara műemléki falkutatás szakterületen névjegyzékbe vett, műemléki épületkutatás szakterületen jogosult szakértőnek minősül.

(3) Az a szakértő, akit a Mód.R. hatálybalépése előtt a Magyar Építész Kamara műemléki faldiagnosztika szakterületen névjegyzékbe vett, műemléki épületdiagnosztika szakterületen jogosult szakértőnek minősül.

15. §[100] Az a szakértő, aki 2015. január 1. előtt orgonahangszer-helyreállítás szakterületen névjegyzékbe került, orgonahangszer-helyreállítás szakterületen jogosult szakértőnek minősül.

16. §[101] (1) Az a szakértő, aki a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet, a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 323/2016. (X. 27.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt műemléki terület műemléki érték dokumentálása vagy műemléki épületkutatás szakterületen névjegyzékbe került, továbbra is jogosult e rendelet szerinti szakértői tevékenységet folytatni.

(2) Aki a szakértői tevékenység folytatására irányuló szándékot 2017. december 31-ig bejelenti, és a szakterületre irányadó szakmai tapasztalati pontértéke eléri a figyelembe vehető maximális pontszámot - vagy az adott szakterületen a nyilvántartásba vételhez szükséges pontérték kétszeresét -, mentesül a jelen rendelet szerinti végzettségi és szakképesítési követelmények alól azzal, hogy az önálló tevékenységgel szerzett szakmai tapasztalati pontérték csak a 2014. január 19. előtti időszakból vehető figyelembe, és a bejelentéshez a bejelentőnek csatolnia kell a végzettségét és szakképzettségét igazoló okiratot.

17. §[102]

18. §[103]

19. §[104]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelethez[105]

1. Régészeti területre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására

Egy tevékenységtípusba tartozik a 2-6., a 7-8. és a 9-11. sor szerinti tevékenység. A szakértői jogosultság megszerzéséhez legalább két tevékenységtípusból kell pontot gyűjteni.

2. Műemléki területen a műemléki érték dokumentálása szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására[106]

Egy tevékenységtípusból legfeljebb 15 pont vehető figyelembe. Egy tevékenységtípusba tartozik a 2-3., a 4-5., a 6-7., a 8-9. és a 10-13. sor szerinti tevékenység. A 14. pont tekintetében a hosszabb munkaviszony vagy gyakornoki státusz esetén legfeljebb 9 pontig vehető figyelembe.

3. Műemléki területen műemléki épületkutatás szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására[107]

A 7. pont tekintetében a tevékenység legfeljebb 10 pontig vehető figyelembe.

4. Műemléki területen műemléki restaurátori szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására[108]

A 4-5. pont tekintetében a tevékenység legfeljebb 12 pontig vehető figyelembe.

5. Műemléki területen történeti kertek szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására[109]

Egy tevékenységtípusból legfeljebb 15 pont vehető figyelembe. Egy tevékenységtípusba tartozik a 2-3., a 4-5., a 6-7., a 8-9. és a 12-13. sor szerinti tevékenység. A 10. pont tekintetében a hosszabb munkaviszony vagy gyakornoki státusz esetén legfeljebb 9 pontig vehető figyelembe.

6. Műemléki területen műemléki épületdiagnosztika szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására[110]

7. Műemléki területen orgonahangszer-helyreállítási szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására[111]

2. melléklet a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelethez

A szakértői nyilvántartásba vételhez szükséges bejelentés tartalma

3. melléklet a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelethez[114]

4. melléklet a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelethez[115]